Tedd közé a "viszont ha mégis"-t és máris feloldja.
Ahhoz képest mindhárom skandináv ország NATO tag és ezerrel készülnek a háborúra, vagyis másként látják..
Milyen raktárakat?
Hadianyagra gondolsz?
Mert mindenki elkezdett gyártani.
Akkor az ENSZ-ben is újra szavaznak (3314 hat.) és visszavonják, hogy az orosz fél agresszor?
Mert ha nem, a 141 elítélő országból az 54 Ukrajnát támogató ország elvesztette a tisztességes státuszt.
Persze ettől még megtehetik, mert az erkölcs a politikában nem kötelező, de kíváncsi leszek, hogy fogják gazdasági téren kezelni a dolgot, mert a Renault gyártól az einstandolt mintegy 200 lízingelt Boeingig komoly milliárdok lógnak a levegőben.
Oroszország veszített 100-700 katonát, attól függően kinek hiszel. Ezek után stabilizálnia kellene egy kb 20-30 milliós Ukrajnát, pótolnia és\vagy újra cserélnie egy csomó megsemmisült katonai felszerelést. Ha ezt el is éri, akkor is messze kevesebb fegyvere lenne, szinte minden kategóriában, mint a NATOnak. Persze a kvázi hagyományos háborúban jelentős tapasztaltra tesznek szert, szinte minden téren, ami pénzért megvehetetlen.
Gazdasági téren mindkét oldalnak vannak ütőkártyái. Mert mi van, ha Putyin azt mondja, lenyelem Ukrajnát és egy cent államadóságát sem törlesztem vissza. Ukrajnában a fő üzlet már a háború elkezdése óta nem a hadianyag, hanem a háború utáni újjáépítés. Már anno is vagy 3x vagy 4x annyi pénzt számoltak rá, mint amennyit akkor kapott ukrajna a hadserege támogatására. Ez már akkora pénz, amiért akár Kína vagy más országok is lehajolnak. Vagy ott van rengeteg nyugati befektetés ukrajnában, amit Putyin államosíthat, majd eladhat a szövetségeseink. Pár hónapja egy republikánus szenátor nyilatkozta, hogy azért is kell harcolni és támogatni Ukrajnát, hogy az ott lévő ásványkincseket a nyugat aknázza ki ne Kína és stb.
Sajnos az Ensz egyre errodálódik, elég csak az oroszok Észak Koreai mahinációira gondolni, amik szembe mennek ezzel. Mégsem teszik ki az enszből, mert erre tudtommal nincs mód. Magy az Ensz állandó tagaki is reformra szorulnak. Mert anno az 5 állandó uralta a gyaramtokat is beleszámítva a világ nagy részét. De Anglia és Franciaország már régen elvesztette ezeket a gyarmatokat.
Végül egy másik rövid ellemzés az ukrán helyzetről a fb-ról. Nem 100% értek vele egyet, de mindenki maga dönti el:
"
Szabó József
Amikor győzelembe vetett hit elkopott…
Az angol nyelv small hours-nak nevezi az éjfél és a hajnal közötti időszakot. Én, éjszakai bagolyként ekkor szoktam végigböngészni a most már tucatszám olvasásra érdemesnek kijelölt weboldalak írásait. Így voltam ezzel tegnap éjfél után is, és bukkantam rá a Gallupnak, az ukrán társadalom rezdüléseinek változását mérő írására.
Mindaz, amit hónapokkal ezelőtt előre jeleztem a társadalom háborúhoz való hozzáállásának változásáról, most látványos számokban mutatkozik meg. A Gallup adatait és táblázatait nézve rögtön a clausewitzi hármas – kormány, hadsereg nép – jutott az eszembe, pontosabban az, hogy a felőrlő háború ezer meg ezer tűszúrása milyen alattomos és lassan ölő hatást gyakorol az előbbi hármas egységének megbontására, és ér majd el egy fokot, amikor a nincs tovább érzése egyre nyilvánvalóbbá válik.
Számtalan seb látható máris. A kormány esetében ugyan szilárdnak tűnik a hatalom, ám az állami felépítmény egyes intézményei már legitimációs problémákkal küzdenek. Az elnök pozícióját ugyan egyelőre a háború folytatásában érdekelt belső és külső erők még biztosítják, ám az ukrán alkotmány és alkotmánybírósági ítélet egyértelműen jelzi a legitimációs válságot és ezt nem helyettesítheti az, hogy az USA elnöke vagy az EU egyes intézményei partnernek tekintik az ukrán elnököt. Csak emlékeztetőül: az alkotmány egyértelműen öt évben határozza meg az elnöki mandátum időtartamát és más állami intézményektől eltérően az elnök esetében egyáltalán nem rendelkezik arról, hogy rendkívüli állapot vagy hadiállapot idején az elnöki mandátum önkényesen, vagyis választás nélkül meghosszabbítható. Sok szakértő egyáltalán nem foglalkozik e tekintetben az alkotmánybíróság ítéletével sem, amelyik elég sok oldalról vizsgálja és értelmezi az alkotmány vonatkozó paragrafusát megállapítván, hogy nincs alkotmányos mód az ötéves időtartam meghosszabbítására.
A hadsereg az egyik legnagyobb elszenvedője a felőrlő háborúnak: a 25-60 éves korosztály elképesztő áldozatot hozott. Korábbi anyagaimban elég sok oldalról járom körbe a veszteség témakörét. Számos különböző forrás felhasználásával úgy vélem, hogy az ukrán hadsereg KIA plusz WIA vesztesége meghaladhatja a másfél millió főt. Ez húszszorosa annak, mint amit hivatalosan Kijev bevall. Itt a súlyos gond majd akkor jelentkezik, amikor a társadalom nem csak a veszteség nagyságával szembesül, hanem a hazugságokkal is.
A társadalom/nép napi életét is egyre inkább érinti a felőrlő háború valósága. A személyes veszteségeken túl tömegeket fog érinteni a közelgő tél hidege, a fűtés, az alapvető szükségletek kielégíthetőségének hiánya. A már kopogtató demográfiai katasztrófát Ukrajna nem tudja elkerülni. Gondoljunk bele, egy húsz évvel ezelőtti 51 milliós ország lélekszáma mára hivatalosan 33 millióra, nem hivatalosan pedig egyes becslések szerint 27 millióra apadt, de már beszélnek 20 millió alatti számról is.
Mit mutatnak tehát a Gallup számai? A felmérést 2024 szeptemberében-októberében végezték és a kapott értékeket korábbi felmérések eredményeivel is összevetik. A lényeg: többségbe került azok száma, akik tárgyalásos úton akarnának véget vetni a háborúnak és ezen belül nőtt azok aránya és száma is, akik területeket is adnának a békéért cserébe. Drasztikusan csökkent azok aránya, akik hisznek a győzelemben és a győzelemig akarnak harcolni. Gondoljunk bele: 2022-ben 72% volt azok aránya, akik a győzelemig akartak harcolni. Ma ez az arány 38%-ra zuhant le. Mit is jelent ez? A társadalom túlnyomó többsége már nem hisz a győzelemben. Ebből következően már nem is akar harcolni. Ez utóbbi momentumot bizonyítja a sorozás erőszakossága, a sorozás elkerülése, az, hogy ukrán adatok szerint is 100 000 főre (katonára) tehető a szökés vagy a szolgálati hely engedély nélküli elhagyása (ez a dezertálás szégyenlős megnevezése).
A társadalom kifáradása a háborúban egyre látványosabb. Az oroszok kritikus infrastruktúra elleni támadásainak fokozása egy ilyen romló társadalmi hangulatban egyre hatékonyabbá válik.
A felőrlő háború malomkerekei kíméletlenül forognak tovább és fejtik ki romboló hatásukat. És ezen már nem segít semmilyen csodafegyver, semmilyen mélységi csapás orosz területekre, semmilyen fegyverszállítás, semmilyen kívülről jövő felbujtás. A Gallup számai már a közelgő vereséget mutatják."
