Hírek Izraelben élő magyar család háza mellé csapódott egy iráni rakéta

Az izraeli Tel-Avivban élő, magyar származású férfi családjának házától 250 méterre csapódott be egy rakéta.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy az amerikai és izraeli sikerkommunikációnak megfelelően valóban teljesen megsemmisültek-e az iráni atomlétesítmények. Hozzá kell tenni, hogy készültek olyan műholdfelvételek, amelyeken úgy tűnik, hogy semmi nem maradt Fordóból az amerikai támadás után.

Az izraeli kormányfő köszönetet mondott Trumpnak.
Az ATV Híradó által megkérdezett szakértők azt mondták, Irán belpolitikai okok miatt sem hagyhatja válaszcsapások nélkül az Egyesült Államok támadását. Az iráni parlament közben megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, ami ha valóban bekövetkezik, felboríthatja az olajpiacot.

A Híradónak nyilatkozott egy, az izraeli Tel-Avivban élő, magyar származású férfi, akinek házától 250 méterre csapódott be egy rakéta.

„Van némi kár, főleg csak takarítani, javítanivaló dolog, nem olyan szörnyű, ahhoz képes, hogy másoknak az egész élete oda. Mi az óvóhelyen voltunk, több mint egy hete, ami így néz ki; így földön alszunk, matracokon. Ez egy közösségi óvóhely, napközben nincs itt senki, este tele van”

– nyilatkozott a férfi.
Tarjányi Péter szerint több támadásra lehet szükség ahhoz, hogy Irán atomlétesítményei teljesen megsemmisüljenek. Szerinte majd csak napok múlva fog kiderülni, hogy mennyire volt sikeres az Egyesült Államok támadása.

„Ezen nukleáris dúsítást végző iráni laboratóriumok és üzemek mélysége 90 métertől indult. Van olyan adat is, hogy 250-300 méter mélységben is vannak ezekben az üzemekben olyan gyártási egységek, amelyeknek az elérhetősége egy ilyen hullámmal, egy ilyen támadással korántsem biztos, hogy sikeres volt”

– mondta.
Gyarmati István szerint ugyanakkor Iránt a bombázás évekre visszavetette attól, hogy atomfegyvereket hozzon létre.

„Első következménye, legfontosabb az, hogy nagyon nagy valószínűséggel nagyon hosszú időre megszűnt az a veszély, hogy Irán nukleáris fegyverhez juthat, hiszen legjobb tudomásunk szerint nincsen olyan dúsító berendezése, ami az ehhez szükséges dúsított urániumot előállítja”

Donald Trump azt közölte az Irán elleni támadást követően, hogy eljött a béke ideje. A megkérdezett Közel-kelet szakértő szerint Irán valószínűleg nem hagyja válaszcsapások nélkül az Egyesült Államok lépését:

„Irán belpolitikai okokból sem teheti meg, hogy válasz nélkül hagyja ezt a mostani amerikai támadást. Itt azon is múlik, hogy ez konkrétan milyen típusú támadás lesz. Iráni részről azzal fenyegetnek, hogy ezt a több mint 40 ezer amerikai katonát tekintik célpontnak, akik a közel-keleti térségben állomásoznak, ez egy veszélyes forgatókönyv. A konfliktus ezáltal szintet léphet: Izrael és az Egyesült Államok elkezdheti az iráni politikai vezetőket is likvidálni, ami könnyedén a feszültség eszkalálódásához vezethet. Irán kezében van még egy ütőkártya: a Hormuzi-szoros térségében megzavarhatja a hajózást, ami felboríthatja az olajpiacot. Én azt gondolom, hogy a Hormuzi-szoros lezárására nem kerül sor, enélkül további olajár-drágulás nem fog bekövetkezni, hiszen maga a konfliktus már beárazódott, itt igazából annak a jelentős mennyiségű kőolajnak a szállításában bekövetkező fizikai hiány lehetne egy következő lépés”

– fogalmazott Grád Ottó, aki szerint ezzel Irán újabb erőteljes támadásoknak tenné ki magát az Egyesült Államok részéről, ezt pedig nem meri megkockáztatni a rezsim.
Az ATV Híradó arról is beszámolt, hogy az iráni külügyminiszter közben Genfben tárgyalt európai hivatali kollégáival. Teherán szerint örökké tartó következményei lesznek Trump árulásának. Washingtonban úgy látják, hogy a következő 48 órában lehet iráni válaszcsapásra számítani.

 

Magyar ha annak vallja magát, csak ahhoz valóban annak is kell lennie.

Legalább olyan értelmetlen süket duma, mint Orbán beszólása: Az a magyar akinek az unokája is magyar lesz.

Ezek szerint, az egy szót magyarul nem beszélő osztrák dédnagyanyám magyar volt, mert a Martonvásáron született unokája, apám, magyar lett.
Én viszont nem mert, nem hogy unokám, még gyerekem sincs.

Ui.
Nem magyarosítottuk a nevünket.
_____

Egy másik eszement besorolás a Nemzetstratégiai Kutatóintézet weboldalán.

"Nem az a magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz"

 

Legalább olyan értelmetlen süket duma, mint Orbán beszólása: Az a magyar akinek az unokája is magyar lesz.

Ezek szerint, az egy szót magyarul nem beszélő osztrák dédnagyanyám magyar volt, mert unokája, a Martonvásáron született apám magyar lett.
Én viszont nem mert, nem hogy unokám, még gyerekem sincs.

Ui.
Nem magyarosítottuk a nevünket.

Na. Minden magyarázatnál világosabban kiderült, mekkora marhaság ez a magyarozás, bozgorozás, hülyetótozás, zsidózás, nincsenek itt már tiszta nemzetiségek, népcsoportok, csak a politika használja ezeket a kategóriákat uszításra.
(Ja meg a vallások)

 

Na. Minden magyarázatnál világosabban kiderült, mekkora marhaság ez a magyarozás, bozgorozás, hülyetótozás, zsidózás, nincsenek itt már tiszta nemzetiségek, népcsoportok, csak a politika használja ezeket a kategóriákat uszításra.
(Ja meg a vallások)

Nagyon fárasztóak tudnak lenni ezek a Kossuth mellszoborral a vállukon rohangáló emberkék.
Felháborítónak tartom, hogy ők akarnak ítélkezni nemzeti hovatartozásokról.

 

Nagyon fárasztóak tudnak lenni ezek a Kossuth mellszoborral a vállukon rohangáló emberkék.
Felháborítónak tartom, hogy ők akarnak ítélkezni nemzeti hovatartozásokról.

Ráadásul Kossuth igencsak rászorulna az újraértékelésre.
Széchenyit bezzeg nem istenítjük, pedig sokkal jobban gondolkodott, jobban látta a jövőt. Dehát nem hőbörgött annyit, nem csinált zajos kampányokat.
Egyik kedvenc drámám Száraz György Ítéletidő-je. Annyira jól bemutatja azt a fajta nacionalizmust-sovinizmust aminek mindig vérontás a vége.

 

Magyar ha annak vallja magát, csak ahhoz valóban annak is kell lennie. Az igazi magyar nem szolgál két urat. Tudod, Istennek és Mammonnak sem lehet.

tessen kerem mondani azt hogyan kell csinalni ????????
az nem eleg hogy beszelem ezt a nyelvet???
esetleg ott is szulettem ???

 

tessen kerem mondani azt hogyan kell csinalni ????????
az nem eleg hogy beszelem ezt a nyelvet???
esetleg ott is szulettem ???

Valóban az is vagy?

 

Legalább olyan értelmetlen süket duma, mint Orbán beszólása: Az a magyar akinek az unokája is magyar lesz.

Ezek szerint, az egy szót magyarul nem beszélő osztrák dédnagyanyám magyar volt, mert a Martonvásáron született unokája, apám, magyar lett.
Én viszont nem mert, nem hogy unokám, még gyerekem sincs.

Ui.
Nem magyarosítottuk a nevünket.
_____

Egy másik eszement besorolás a Nemzetstratégiai Kutatóintézet weboldalán.

"Nem az a magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz"

Orbáni baromság, nem értek vele egyet. Mert aki kivándorol, és gyermeke születik beszél valamilyen szinten magyarul, de ez a szülőkön is múlik. Az unoka még talán, de a dédunoka szinte már biztosan nem. A további generációkról már nem is szólva.

Ui. Akkor mi a neved?

 

Ui. Akkor mi a neved?

Bayer Zsolt

 

Valóban az is vagy?

annak szulettem
de nincs miert buszkenek lenni ra
de nehogy te ertekeld es hatarozd meg ki a magyar es ki nem

 

NA de mit is mond errol egy olyan ember, aki meg is élte, és tud is róla irni, történetesen Füst Milán:

"Én magyar író vagyok, nékem a magyar a szent nyelvem. Nékem minden csepp vérem azzal a kultúrával van itatva, melyet itt szoptam magamba, ebben az áldott és átkozott kis országban. Ha tehát rajtam mégis kiütköznek zsidó származásom nyomai, erről én nem tehetek s ha nem is röstellem ezt, de nem is dicsekszem vele. S ha valaki ezt rólam megállapítja, én azt nem fogom dicsőségnek tartani. Engem üldöztek itt - mit tehetek róla? Rosszul jártam az anyámmal is, a hazámmal, is, de azért nem mondhatom rájuk azt, hogy ők nem anyám és nem hazám."

Ugyanez egy versében:

A MAGYAROKHOZ
Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar.
Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd hát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott
E nemes-szép alakzat… Rossz idők futottak el feletted,
Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak,
Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával ellepték,
Áradás szennyével borították be kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid , — majd a vad burjánzás
Mindent ellepett utána, — oly termés volt ez a térségeken emberek!
Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie…
De légy türelmes, — szólok hozzád, — vedd a Libanon
Ős cédrusát, e háromezeréves szűzet, — rá hivatkozom, mert onnan vándoroltam egykor erre.
Tekintsd őt, — türelmes pártájával hajladoz a szélben, nem jajong,
De bölcsen hallgat s vár, amíg a negyedik nagy évezredben
Kibonthatja gyümölcsét a nagyvilág elé. S tán ez a sorsod itt.
Ki fénnyel sötétséget oszlat, holtat ejt s élőt emel,
Borúlatodra majdan rátekint. Halld meg szavam!
Én prófétáktól származom.

 

NA de mit is mond errol egy olyan ember, aki meg is élte, és tud is róla irni, történetesen Füst Milán:

"Én magyar író vagyok, nékem a magyar a szent nyelvem. Nékem minden csepp vérem azzal a kultúrával van itatva, melyet itt szoptam magamba, ebben az áldott és átkozott kis országban. Ha tehát rajtam mégis kiütköznek zsidó származásom nyomai, erről én nem tehetek s ha nem is röstellem ezt, de nem is dicsekszem vele. S ha valaki ezt rólam megállapítja, én azt nem fogom dicsőségnek tartani. Engem üldöztek itt - mit tehetek róla? Rosszul jártam az anyámmal is, a hazámmal, is, de azért nem mondhatom rájuk azt, hogy ők nem anyám és nem hazám."

Ugyanez egy versében:

A MAGYAROKHOZ
Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar.
Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd hát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott
E nemes-szép alakzat… Rossz idők futottak el feletted,
Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak,
Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával ellepték,
Áradás szennyével borították be kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid , — majd a vad burjánzás
Mindent ellepett utána, — oly termés volt ez a térségeken emberek!
Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie…
De légy türelmes, — szólok hozzád, — vedd a Libanon
Ős cédrusát, e háromezeréves szűzet, — rá hivatkozom, mert onnan vándoroltam egykor erre.
Tekintsd őt, — türelmes pártájával hajladoz a szélben, nem jajong,
De bölcsen hallgat s vár, amíg a negyedik nagy évezredben
Kibonthatja gyümölcsét a nagyvilág elé. S tán ez a sorsod itt.
Ki fénnyel sötétséget oszlat, holtat ejt s élőt emel,
Borúlatodra majdan rátekint. Halld meg szavam!
Én prófétáktól származom.

Én inkább Adyra hagyatkozok (kiemeltem a zseniális megállapítások legzseniálisabbját):

„De az már széltében tudott dolog, hogy jelentős, gondolkozni alaposan tudó emberek maguk között elborultan, desperáltan beszélgetnek fenyegető nagy veszedelmekről. István király országa, mely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak s mely csenevész, beteg testével egy futásra akart benyargalni a kultúrországok közé – bizony beteg ország. Koldus, mert szipolyozták s szipolyozzák. Magában nem bízó, mert másoktól függ. Ereje nincs, mert részei divergálnak. Hódításra képtelen a nemzetiségekkel szemben s ereje nincs, hogy leszámoljon a megbéklyózó feudalizmus maradványaival. Társadalma kialakulni természetesen nem tud. Itt még felekezeti harcok folynak. Itt még társadalmilag az őskorban élünk. Amit kultúrára áldozhatnánk, elnyeli Ausztria és a hadsereg. Mindezek fölött pedig az ország sorsát kaszinóban intézik.


A magyar politika pár év óta teljesen belemerült a reakcióba s egészen a kiváltságosak osztályát szolgálja. A nép vándorol ki. Az adózás alatt nyög az egész ország. Az (itt aktuálisabb lenne az antiszemitizmus helyett a idegengyűlölet szításával majdnem egy millió hasznos magyar embert iparkodnak elidegeníteni a magyar fajtától, míg a nemzetiségi politikánk gyávább, mint valaha. Közigazgatásunk, az állami életnek ez az esszenciája, mindene: példátlanul rossz. Szinte kevés reá az ázsiai jelző. Iskoláink nem tudnak embereket faragni, csak félembereket.


…Ime csak úgy odavetve is milyen garmadája az átkoknak. Pedig ezek siralmas valóságok s könnyen növelhetnők ezt a garmadát háromszorossá s a tetejébe oda állíthatnók a reménybeli uralkodót, akit jezsuiták neveltek s aki nem szeret bennünket.


Lehet-e csodálkozni, hogy egy nagyelméjű magyar politikus bizalmas társaságban egyszer így sóhajtott fel:


- Ha csak a jó sors nem segít, ez az ország pár évtized alatt össze fog omlani.”

 

Én inkább Adyra hagyatkozok (kiemeltem a zseniális megállapítások legzseniálisabbját):

„De az már széltében tudott dolog, hogy jelentős, gondolkozni alaposan tudó emberek maguk között elborultan, desperáltan beszélgetnek fenyegető nagy veszedelmekről. István király országa, mely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak s mely csenevész, beteg testével egy futásra akart benyargalni a kultúrországok közé – bizony beteg ország. Koldus, mert szipolyozták s szipolyozzák. Magában nem bízó, mert másoktól függ. Ereje nincs, mert részei divergálnak. Hódításra képtelen a nemzetiségekkel szemben s ereje nincs, hogy leszámoljon a megbéklyózó feudalizmus maradványaival. Társadalma kialakulni természetesen nem tud. Itt még felekezeti harcok folynak. Itt még társadalmilag az őskorban élünk. Amit kultúrára áldozhatnánk, elnyeli Ausztria és a hadsereg. Mindezek fölött pedig az ország sorsát kaszinóban intézik.


A magyar politika pár év óta teljesen belemerült a reakcióba s egészen a kiváltságosak osztályát szolgálja. A nép vándorol ki. Az adózás alatt nyög az egész ország. Az antiszemitizmus szításával majdnem egy millió hasznos magyar embert iparkodnak elidegeníteni a magyar fajtától, míg a nemzetiségi politikánk gyávább, mint valaha. Közigazgatásunk, az állami életnek ez az esszenciája, mindene: példátlanul rossz. Szinte kevés reá az ázsiai jelző. Iskoláink nem tudnak embereket faragni, csak félembereket.


…Ime csak úgy odavetve is milyen garmadája az átkoknak. Pedig ezek siralmas valóságok s könnyen növelhetnők ezt a garmadát háromszorossá s a tetejébe oda állíthatnók a reménybeli uralkodót, akit jezsuiták neveltek s aki nem szeret bennünket.


Lehet-e csodálkozni, hogy egy nagyelméjű magyar politikus bizalmas társaságban egyszer így sóhajtott fel:


- Ha csak a jó sors nem segít, ez az ország pár évtized alatt össze fog omlani.”

És ez is (az antiszemitizmust bíráló mondatokat kiszedtem belőle, ne vigyen félre senkit)

“Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ..... ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit, aki különb, mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen, mintha itt sem lettünk volna.


Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl, s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.


Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok .... aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!…”

 

És ez is (az antiszemitizmust bíráló mondatokat kiszedtem belőle, ne vigyen félre senkit)

“Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ..... ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit, aki különb, mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen, mintha itt sem lettünk volna.


Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl, s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.


Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok .... aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!…”

Amire válaszoltam azzal a posttal, az a zsido emberek magyarságára vonatkozott, egy zsido származásu nagy iro tollabol.
Ugy latszik - és fura mód ez foleg nem a jobboldalt jellemzi - a téma lényegtelenné vált ha el akarjuk politizalni!
Nem akartam!
Ide másoltam valaki tőlem messze nagyobb ember érzéseit errol!

De ma már ugy tunik ez alkalmazhatatlan.
A beszelgetésekben folyamatosan csak a mindentszarizmus jön elo, a véleményekben idézetekben csak a minket igazolni akaro - sokszor félreértelmezett, vagy tulhangsulyozott - politikai(aktualpolitikai) dolgok jonnek elo.

Visszaterek én inkabb a konyveimhez!

 

Amire válaszoltam azzal a posttal, az a zsido emberek magyarságára vonatkozott, egy zsido származásu nagy iro tollabol.
Ugy latszik - és fura mód ez foleg nem a jobboldalt jellemzi - a téma lényegtelenné vált ha el akarjuk politizalni!
Nem akartam!
Ide másoltam valaki tőlem messze nagyobb ember érzéseit errol!

De ma már ugy tunik ez alkalmazhatatlan.
A beszelgetésekben folyamatosan csak a mindentszarizmus jön elo, a véleményekben idézetekben csak a minket igazolni akaro - sokszor félreértelmezett, vagy tulhangsulyozott - politikai(aktualpolitikai) dolgok jonnek elo.

Visszaterek én inkabb a konyveimhez!

Visszaterek én inkabb a konyveimhez!

Majd télen! Ilyenkor kertészkedni meg fórumozni kell.
Én is összegyűjtöttem rengeteg jó könyvet nyugdíjas éveimre, úgyhogy sokáig kell élnem, hogy mindet elolvashassam! Nade nem nyáron.

Jut eszembe: a nyugdíjasnak kell egy reklámszatyor, amibe a leleteit hurcolássza az sztk-ba. Neked megvan már? Meg csíkos pizsama, ha kórházi kezelés kell. (Műanyag pohár, turista evőeszköz-készlet!!)

 

Visszaterek én inkabb a konyveimhez!

Majd télen! Ilyenkor kertészkedni meg fórumozni kell.
Én is összegyűjtöttem rengeteg jó könyvet nyugdíjas éveimre, úgyhogy sokáig kell élnem, hogy mindet elolvashassam! Nade nem nyáron.

Jut eszembe: a nyugdíjasnak kell egy reklámszatyor, amibe a leleteit hurcolássza az sztk-ba. Neked megvan már? Meg csíkos pizsama, ha kórházi kezelés kell. (Műanyag pohár, turista evőeszköz-készlet!!)

Valoszinu itt a kulonbseg koztunk!
Bár természetesen értem az ironiat abban amit irsz!

Én mást gyujtok!
Imadom a jó zenét, a kedves embereket, a jo beszelgetéseket, részegnek lenni az élettol ital nelkul és hasonlokat!
Nem vagyok hajlando az életemet alárendelni egy két messiás ostoba karrierálmainak!

Ennyi!
(tudom én csak egy ostoba videki panelproli vagyok, akinek a gondolatai alantasak, és meg sem kozelitik a mi muvelt értelmiségunk vilagmegválto vágyait, de én igy szeretem magam!)

 

(tudom én csak egy ostoba videki panelproli vagyok, akinek a gondolatai alantasak, és meg sem kozelitik a mi muvelt értelmiségunk vilagmegválto vágyait, de én igy szeretem magam!)

François de La Rochefoucauld véleménye szerint: „A szerénység a hiúság legrosszabb formája.”

 

François de La Rochefoucauld véleménye szerint: „A szerénység a hiúság legrosszabb formája.”

A szerenysegrol én inkabb Frank Lloyd Wright véleményét vallom: "Nehéz szerenynek lenni ha az ember tudja magarol, hogy zseni"

 

Bár természetesen értem az ironiat abban amit irsz!

Szándék szerint semmi irónia nem volt benne, legalábbis a személyeskedő, sértő fajta biztosan nem.