Érdekességek a történelemből

[Létrahuszár]

Irinyi János találta fel a gyufát?

Az első olyan gyufát, ami súrlódás, dörzsölés hatására lobbant lángra, Tillmetz müncheni gyógyszerész készítette 1815-ben. Az addig ismerteket elő kellett készíteni a gyújtásra, az egyik fajtát például kénsavas azbesztbe kellett mártani. Mások is kísérleteztek dörzsölés gyufa előállításával, de mindegyik robbanásszerű hang kíséretében gyulladt meg, és sérülést is okozhatott.

Irinyi János vegyészhallgatóként folytatta professzora, Meissner Pál sikertelen kísérleteit, és rájött, hogy a kálium-klorát helyett ólom-dioxidot használva, a mérgező foszfor megkötésével kiküszöbölheti az akkor ismert gyufák hátrányos tulajdonságait. A 19 éves fiatalember elgondolása helyesnek bizonyult, és a találmányát eladta egy Rómer István nevű bécsi gyufagyárosnak, akire a későbbiekben sokan úgy gondoltak, mint az Irinyi-féle gyufatípus feltalálójára. A megvásárolt találmányból meg is gazdagodott.

 

[Létrahuszár]

Magyarok az amerikai polgárháborúban

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a várható büntetés elől ezrek menekültek külföldre. Sok volt honvédtiszt az Egyesült Államokban telepedett le, s közülük mintegy százan bekapcsolódtak az 1861-ben kirobban polgárháborúba az északiak oldalán. Nagy többségük tisztként szolgált. Közülük a legsikeresebb a kiváló szervezőkészséggel rendelkező Asbóth Sándor volt, aki itthon alezredesi beosztást ért el, ott pedig érdemei elismeréséül dandártábornoki ranggal jutalmazták.

Előfordult, hogy a titkos üzenetekhez nem rejtjeleket, hanem a magyar nyelvet használták, amiket a magyar tisztek angolra fordítottak a feletteseiknek, a déliek viszont nem boldogultak a megfejtésükkel.

 

[setni]

908. Az eisenachi csata: A betörő magyar sereg legyőzi a Türingiai Burchard herceg vezette kelet-frank hadsereget. Képen a 908-as magyar hadjárat, a csata helyszínével.

 

[setni]

1948. Tildy Zoltán után Szakasits Árpád lesz a Magyar Köztársasági elnöke. A képen Tildy és az új főnök (nyilván nem Szakasits, hanem Rákosi) közös fotón.

 

[setni]

1961. Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség. "A harmadik világháború esetleges kirobbanása után a Magyar Néphadsereg feladata az lett volna, hogy lerohanja Olaszországot. A Varsói Szerződés haditerveiben az szerepelt, hogy Magyarország és a magyar haderő a szovjet vezetés alárendeltségében Jugoszlávián, esetleg Ausztrián keresztül nyomult volna be Olaszország területére. A legoptimistább haditervek szerint a magyar erők hét-huszonegy nap alatt érték volna el Milánó-Velence-Udine térségét. A tervekből az is kiderül, hogy a Magyar Néphadsereg 5. hadseregét és a 3. hadtestet kellett volna harcba vetni."

 

[Gaguly]

1961. Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség.Csatolás megtekintése 2114258"A harmadik világháború esetleges kirobbanása után a Magyar Néphadsereg feladata az lett volna, hogy lerohanja Olaszországot. A Varsói Szerződés haditerveiben az szerepelt, hogy Magyarország és a magyar haderő a szovjet vezetés alárendeltségében Jugoszlávián, esetleg Ausztrián keresztül nyomult volna be Olaszország területére. A legoptimistább haditervek szerint a magyar erők hét-huszonegy nap alatt érték volna el Milánó-Velence-Udine térségét. A tervekből az is kiderül, hogy a Magyar Néphadsereg 5. hadseregét és a 3. hadtestet kellett volna harcba vetni."

Talán a Vitéz Úr tudná kommentálni a Varsói Szerzödés békeszeretö terveit.

 

[setni]

1716. Péterváradi csata. Török háború röviddel a Rákóczi szabadságharc után. A császári seregben Heister, Pálffy, Stahremberg, csupa labanc oldalról ismert parancsnok, a Habsburg fővezér maga Savoyai Jenő. A török sereget szétverik. A nagyvezír is holtan marad a csatatéren.

 

[Létrahuszár]

A nőfaló erdélyi főúr

Korának egyik legnagyobb nőfalója volt. Nemcsak erdélyi otthonában, Zsibón, hanem Pesten és Pozsonyban is voltak szeretői, alkalmai partnerei, akik között egyaránt voltak előkelő hölgyek és jobbágylányok. Nevükre egy-két betűvel utalt a naplójában. Előfordult, hogy egyidejűleg 10 lánnyal tartott kapcsolatot, s egy nap többel is kedvét töltötte. Háláját pénzzel fejezte ki.

Sok törvénytelen gyermeke született a jobbágylányoktól, akiknek a születendő gyerekek törvényesítése végett házasságot ajánlott, de egyiküket sem vette el. Végrendeletében négy törvénytelen gyermekére hagyott jelentősebb összeget.

49 évesen, nagybetegen házasodott meg. Felesége, Lux Anna szobalányi, ápolónői minőségben dolgozott mellette, s már 8 hónapos terhes volt frigyre lépésük idején, amire bizonyára a születendő gyermek törvényesítése miatt került sor. Két gyermekük született.

Barabás Miklós festménye:

 

[setni]

A nőfaló erdélyi főúr

Korának egyik legnagyobb nőfalója volt. Nemcsak erdélyi otthonában, Zsibón, hanem Pesten és Pozsonyban is voltak szeretői, alkalmai partnerei, akik között egyaránt voltak előkelő hölgyek és jobbágylányok. Nevükre egy-két betűvel utalt a naplójában. Előfordult, hogy egyidejűleg 10 lánnyal tartott kapcsolatot, s egy nap többel is kedvét töltötte. Háláját pénzzel fejezte ki.

Sok törvénytelen gyermeke született a jobbágylányoktól, akiknek a születendő gyerekek törvényesítése végett házasságot ajánlott, de egyiküket sem vette el. Végrendeletében négy törvénytelen gyermekére hagyott jelentősebb összeget.

49 évesen, nagybetegen házasodott meg. Felesége, Lux Anna szobalányi, ápolónői minőségben dolgozott mellette, s már 8 hónapos terhes volt frigyre lépésük idején, amire bizonyára a születendő gyermek törvényesítése miatt került sor. Két gyermekük született.

Barabás Miklós festménye:

Csatolás megtekintése 2114580

A reformkor egyik férfiideálját, ifj. Wesselényi Miklóst főként politikusi tevékenységéről ismerjük. Azt azonban kevesen tudják, hogy a zsibói úr korának egyik legnagyobb nőfalója volt.

 

[setni]

A lech-mezei kudarc véget vetett a nyugat-európai hadjáratok korszakának, és fordulatot hozott a magyarság történetében. A vereség után egyre világosabbá vált, hogy a fennmaradás útja nem a portyázás, hanem az államszervezés és a keresztény Európához való csatlakozás

 

[setni]

A győzelem még frissen élt Európa emlékezetében, amikor a pestis elragadta a hadvezért. Hunyadi alakja így egyszerre kapcsolódott a katonai sikerhez és a tragikus áldozathoz: a déli végvidék védelmezőjeként a magyar történelem egyik legnagyobb hőse lett.

 

[Létrahuszár]

Az Akadémia születése

Széchenyi 1825. november 3-án részt vett a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén, amelyen egy liberális nemes, Felsőbüki Nagy Pál szenvedélyes beszéd ostorozta nemzeti kultúrával és a magyar nyelvvel mit sem törődő főurakat. A gróf ennek hatására ajánlotta fel egy évi jövedelmét a Tudós Társaság megalapítására. A kerületi tanácskozásokról jegyzőkönyvek nem készültek, az eseményt néhány jelenlévő naplója, illetve levele őrizte meg. Közülük a legrészletesebben egy levél számolt be, amely így idézte fel a 34 éves főúr szavait: „Nekem itt szavam, nincs, az Országnak Nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll olly intézet, melly’ a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosinknak magyarokká neveltetését, jószágaim’ egy esztendei jövödelmét feláldozom.” Gondolt a pénz felhasználásának felügyeletére is, nehogy „a nemzetnek ajánlott summa haszontalanul el ne pazaroltassék.” Az ülésezők a megdöbbenésükből eszmélve éljenzésben törtek ki, ennek ellenére a gróf borúlátóan azt jegyezte be a naplójába, hogy „november3-án kerületi ülésben beszéltem, s minden honfitársamat ellenségemmé tettem”. A kezdeményezéséhez többen is csatlakoztak. Gróf Andrássy György tízezer, Vay Ábrahám nyolcezer forinttal, gróf Károlyi György pedig fél évi jövedelmével szándékozott hozzájárulni az intézmény létrehozásához, többen pedig kisebb összegeket ajánlottak fel a nemes célra. Az intézmény létrehozásához sokan járultak hozzá kisebb összegekkel, s így pár hónap alatt közel 250 ezer forint gyűlt össze.

Öt nappal később Széchenyi és három főúri alapítótársa írásba foglalva tett szándéknyilatkozatot, s a nádornak és az országgyűlésnek címezve küldték el József nádornak. Ezután a jogászok elkészítették az alapítólevelet, amelyet az alapítók 1826. március 19-én írtak alá.

E korszakban kétféle forint volt forgalomban: a rajnai és a váltóforint. Az előbbi két és félszer ért többet a másiknál. Széchenyi az alapító okiratban leszögezte, hogy jószágainak egy évi jövedelme rajnai forintban értendő. A gróf a kor szokásainak megfelelően nem egyszerre tette le e hatalmas összeget. Azt vállalta, hogy az alapítványi tőkének, a 60 ezer forintnak a kamatait ő is, és az örökösei is minden évben befizetik a Tudós Társaság pénztárába. A kamatok stabilak voltak, hosszú távon sem veszítettek az értékükből. Fedezetéül jelzáloggal terhelte meg a birtokait Így tett a többi, nagy összeget felajánló támogató is, a kisebb összegeket viszont készpénzben fizették be. Az összegyűlt pénzt az alakuló intézmény magánszemélyeknek kölcsönözte ki kamatra.

 

[Létrahuszár]

A hanyag diákból autodidakta felnőtt lett



Széchenyi magántanuló volt, 16 éves koráig házitanítók oktatták. Egyáltalán nem volt szorgalmas, nem érdekelték a leckék, nyűgnek érezte a tanulást. Amikor Sopronban levizsgázott, és jelest kapott, arról azt vallotta később, hogy egy nagy hazugság virított a bizonyítványában.
Amikor rádöbbent, hogy a műveltsége hiányos, autodidakta módon képezte magát: olvasott, nyelveket tanult, utazott. Az utazó hintóján a szokásosnál nagy ablakok voltak, hogy több fény jusson a fülkébe, mert útközben olvasott. A keleti utazásakor például magával vitte az ókor teljes irodalmát, drámákat, verseket. Tanulmányozta a modern közgazdasági irodalmat, a német filozófiát, az angol, francia szociológiát, és amikor a politikai élet színterére lépett, birtokában volt kora európai műveltségének.
A nagycenki kastély fűtését nem tudták kellően megoldani, ezért ősztől tavaszig Pesten a Lánchíd utca 10. szám alatti palotájukban laktak, a Széchenyi-szárnyban volt a mindenkori tulajdonosnak berendezett lakrész.

Egy levele 1803-ból: