A disznótolvajból lett betyárvezér
A leghíresebb bakonyi betyár, Pap József apja származási helyéről Soborról kaphatta azt a nevet, amelyen országszerte ismertté vált. 18 éves korában részt vett egy disznólopásban, ami miatt kétéves várfogságra ítélték. A rácsok mögött megtanult írni-olvasni, és összeszűrte a levet a foglárnéval, aki a szóbeszéd szerint segített neki megszökni.
Szabadulása után hamarosan szembekerült a törvénnyel. Összegyűjtötte a Bakonyban rejtőzködő betyárokat, akikkel a Dunántúl nyugati megyéiben nemeseket, papokat, kereskedőket, juhászokat rabolt ki.
A banda 1836-ban előbb a győri káptalan pénzét vitte el, nem sokkal később pedig a szolgagyőri kastély tulajdonosát, Hunkár Antal ezredest rabolták ki, nem hagyva neki egy fillért sem. Az ezredes a királynál tett panaszt, s ennek eredményeként hajtóvadászat indult Sobriék ellen, amelyben a pandúrokon kívül kilenc vármegye katonái vettek részt. A rablóvezér fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki.
A csapat ekkori kettéoszlott. Az egyik a Vértesbe húzódott, a vezetőjüket azonban karácsonykor elfogták és felakasztották. A másikat Sobri a Dél-Dunántúlra vezette, ahol1837. február 17-én Lápafőnél bekerítették őket a császáriak, Tűzharc keletkezett, s a betyárok zöme életét vesztette. Az elszántan védekező rablóvezért egy tiszt megközelítette, lándzsával támadt rá. Mivel helyzete kilátástalanná vált, a pisztolyával főbe lőtte magát.
Munkácsi Mihály: Búsuló betyár:
A leghíresebb bakonyi betyár, Pap József apja származási helyéről Soborról kaphatta azt a nevet, amelyen országszerte ismertté vált. 18 éves korában részt vett egy disznólopásban, ami miatt kétéves várfogságra ítélték. A rácsok mögött megtanult írni-olvasni, és összeszűrte a levet a foglárnéval, aki a szóbeszéd szerint segített neki megszökni.
Szabadulása után hamarosan szembekerült a törvénnyel. Összegyűjtötte a Bakonyban rejtőzködő betyárokat, akikkel a Dunántúl nyugati megyéiben nemeseket, papokat, kereskedőket, juhászokat rabolt ki.
A banda 1836-ban előbb a győri káptalan pénzét vitte el, nem sokkal később pedig a szolgagyőri kastély tulajdonosát, Hunkár Antal ezredest rabolták ki, nem hagyva neki egy fillért sem. Az ezredes a királynál tett panaszt, s ennek eredményeként hajtóvadászat indult Sobriék ellen, amelyben a pandúrokon kívül kilenc vármegye katonái vettek részt. A rablóvezér fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki.
A csapat ekkori kettéoszlott. Az egyik a Vértesbe húzódott, a vezetőjüket azonban karácsonykor elfogták és felakasztották. A másikat Sobri a Dél-Dunántúlra vezette, ahol1837. február 17-én Lápafőnél bekerítették őket a császáriak, Tűzharc keletkezett, s a betyárok zöme életét vesztette. Az elszántan védekező rablóvezért egy tiszt megközelítette, lándzsával támadt rá. Mivel helyzete kilátástalanná vált, a pisztolyával főbe lőtte magát.
Munkácsi Mihály: Búsuló betyár: