Érdekességek a történelemből

1896. Turóczy Mózes magyar rézműves mester halála, ő öntötte Gábor Áron ágyúit. (* 1813) WIKK: "Mesterségét apjától tanulta. 1848–49-ben Gábor Áron útmutatása alapján saját műhelyében öntötte rézágyúit a Bem József vezette erdélyi sereg számára. A Gábor Áron-féle ágyúkból összesen 70 db készült, ebből 64 db három- és hatfontos ágyú Turóczy Mózes műhelyében. A székely székekből több mint háromszáz harangot hoztak ide, ezek anyagából készültek az ágyúk (Marosszék: 93 harang, 2 nagy üst, 1 mázsa réz, 914 forint készpénz; Udvarhelyszék: 55 mázsa ágyúfém, 14 harang; Aranyosszék: 25 harang, 4 mázsa réz és ólom; Háromszék: 125 harang). Mivel csőfúrójuk nem volt, eleve lyukasra öntötték az ágyúcsöveket. Ez elvileg sokkal kisebb pontosságot tett volna lehetővé, de az ágyúk olyan jól sikerültek, hogy a találati pontosság alapján, az ellenség azt hitte, Bem seregének kiváló minőségű francia ágyúi és francia tüzérei vannak. Kézdivásárhely a szabadságharc idején a hadianyaggyártás egyik erdélyi központja volt. Az ágyúöntő műhely mellett volt golyóöntő, puskaporgyártó, gyutacskészítő műhely is. Az ágyúcsöveket a kovács- és kerekesműhelyekben szerelték ágyútalpra. Bem igen nagyra értékelte a kézdivásárhelyiek hadianyaggyártásban elért sikereit és a harcokban tanúsított hősiességét. Kossuth 1849 májusában Gábor Áront honvédőrnaggyá, és az önálló székely tüzérség főparancsnokává, Turóczy Mózest pedig honvéd tüzérszázadossá, és az ágyúgyár igazgatójává nevezte ki. A gyártás 1849 januárjától egészen június 25-éig folytatódott, amikor a cári csapatok Ojtoznál betörtek Erdélybe, bevonultak Kézdivásárhelyre, feldúlták a várost és az ágyúöntő műhelyt is. A szabadságharcban játszott szerepén kívül életéről elég keveset tudunk. Kétszer házasodott: első felesége Jancsó Karolina, második felesége Szőcs Ilka volt. 1850 után rézműves mesterségét folytatta."

Úri szórakozások a 16. században

A férfiak ha éppen nem harcoltak vagy a gazdaságuk ügyeivel foglalatoskodtak, szórakozásképpen versenyt futottak, célba lőttek pisztollyal, tekéztek.
Az életük elképzelhetetlen lett volna vadászat nélkül. Űzték a vadakat nyíllal, puskával, de rendeztek falkavadászatot is. Nem vetették meg a halászást és a rákászást sem.
Szívesen múlatták az időt kockázással, kártyázással és zöld-tábla játékkal, azaz biliárdozással, ami akkor még jelentősen különbözött a ma ismert formájától.

A kártyázás mellett a hölgyek is kedvelték a biliárdot:

Hadifoglyok

A nemzetközi egyezmények szerint a hadifoglyokat olyan bánásmódban kellett részesíteni, mint az adott ország katonáit. Fizetésért dolgoztathatták is őket.
Az előírásokat egyetlen hadviselő fél sem tudta betartani, hisz a katonaság és a hátországi lakosság ellátása is megoldatlan volt. A foglyok hatalmas tömege iszonyú körülmények között élt.
A magyar foglyok zöme, közel félmillió ember orosz fogságba esett. Marhavagonokban vitték őket a közép-ázsiai, szibériai táborokba, ahol a tisztaság hiánya, a zsúfoltság, az egyoldalú étkezés és a minimális ételadagok miatt legyengültek, és sokan közülük járványok áldozataivá váltak.
Néhány magyar fogoly megszökött a táborból, és több évi vándorlás után, Perzsián és Törökországon át jutottak haza.
A foglyok többsége fogolycsere-egyezmény keretében 1922-ig hazatért.
A hadifoglyoknak küldött levelezőlapokon csak a családdal kapcsolatos információk szerepelhettek. Leszerelési igazolvány.

2007. Magyarországon kirobban az ún. Zsanett-ügy. Képen a helyszín.

A közkeletűen csak Zsanett-ügynek nevezett esemény 2007-ben került a magyar társadalom figyelmének középpontjába. Egy fiatal nő azzal a váddal illetett több rendőrt, hogy azok igazoltatás közben nemi erőszakot követtek el ellene.

setni írta:

2007. Magyarországon kirobban az ún. Zsanett-ügy. Képen a helyszín.
Csatolás megtekintése 2061995
A közkeletűen csak Zsanett-ügynek nevezett esemény 2007-ben került a magyar társadalom figyelmének középpontjába. Egy fiatal nő azzal a váddal illetett több rendőrt, hogy azok igazoltatás közben nemi erőszakot követtek el ellene.

Kattints a kibontásához...

Erre emlékszem, de mi lett az ügy vége, mert azt nem tudom.

Pénzverés Erdélyben

Erdélyben nagyobb mennyiségű aprópénzt csak Bocskai István, Báthori Gábor, Bethlen Gábor és Apafi Mihály fejedelemsége idején vertek. Ilyenkor fizetési zavarok támadtak, és megélénkült a hamisítás. Arany- és ezüstérméket viszont folyamatosan készítettek, elsősorban dukátokat és tallérokat. Az aranypénzeket minden kereskedő szívesen fogadta, és a szultán pedig aranyban követelte az éves adót.
Erdélyben nemcsak kerek pénzeket bocsájtottak ki, hanem négy-, illetve sokszögűeket, úgynevezett csegelyeket is. Az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi ötvenszeres és százszoros súlyú dukátot is veretett, de ezekből csak egy-egy példány maradt fenn, akárcsak a csillag és félhold alakú aranypénzeiből is.

Apafi hatszögletű pénzérméje: Két különleges érme Apafi idejéből:

Létrahuszár írta:

Erre emlékszem, de mi lett az ügy vége, mert azt nem tudom.

Kattints a kibontásához...

A történések minősítése kétséges, a bírósági eljárások során nem sikerült megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény. Az ügyben érintett rendőröket hivatali visszaélés és szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétsége miatt megbüntették, ugyanakkor a nemi erőszak tényét a nagyszabású pótmagánvádas perben nem tudták bizonyítani. A Zsanett-ügy korábban példátlan bukási hullámot váltott ki a magas rangú állami vezetők körében, mélypontra juttatta a rendőrség iránti közbizalmat,
A perek idején tudódott ki, hogy a fiatal nő egy bevásárlóközpontban dolgozott eladóként, ám elbocsájtották, mert az üzlet tulajdonosa rájött, hogy a nő a bolt bevételeinek jó részét a saját zsebébe teszi
Szintén kiderült, hogy Zsanett nagyszülei ugyanabban a faluban, laktak, ahol az egyik megvádolt rendőr lakott, és korábban a két fiatal találkozhatott is
A másodfokú eljárást a sajtó már nem kísérte akkor a figyelemmel. A Fővárosi Ítélőtáblán zajló másodfokú eljárás eredménye csak csekély mértékben változtatott az első fokú bíróság felmentő ítéletén. A bíróság a nemi erőszakra vonatkozó vádban bizonyíték hiányát megállapítva mentette fel az öt rendőrt, míg a vesztegetés és zsarolás tárgyában az elsőfokú ítélet megállapításait helybenhagyta.

Az ügyben megvádolt rendőrök számára 2014-ben az állam kártérítést fizetett ki a börtönben töltött 30 nap miatt.

1520. graborjai Beriszló Péter veszprémi püspök és horvát-szlavón-dalmát bán, az oszmán-törökök elleni harcok egyik jeles hadvezérének halála (* 1475) WIKK: 1513-ban a horvát, bosnyák és szerb katonák élén harcba kezdett a törökök ellen Boszniában, akiknek betörései ekkor újultak ki. Ez volt az ún. kis háború, mely nagyrészt horvát területen zajlott. Ekkor már Szapolyai János híve volt, s augusztusban a dubicai ütközetben Ferenc nevű testvérével, aki ekkor még jajcai bán volt, levert egy nagyobb török sereget. A győzelmet X. Leó pápa is értékelte, s pénzt, lőszert és gabonát küldött neki. 1517-ben Zrínyi Miklóssal (A szigetvári hős apjával) felmentette Jajcát. Megpróbálta elnyerni a zágrábi püspöki széket, de ezt Bakócz megakadályozta és helyette Erdődi Simont ültették oda. Beriszló Péter veszprémi székesegyház altemplomában levő síremlékenek felirata szerint a zágrábi helyett a trogiri püspökséget nyerte el. 1520 májusában a betörő török ellen a Bihács mellett korenicai csatában üldözőbe vette a menekülő lovasokat, akiket utolért, de a harcban életét vesztette. A csata után Bihácson helyezték örök nyugalomra nagy sajnálattal, mivel úgy látták, hogy Nándorfehérvárt képes lett volna felmenteni 1521-ben a törökök ostroma alól.

Ki volt Zrínyi Péter?


Zrínyi Péter (1621-71) hadvezér, horvát bán, Munkács hős védőjének, Zrínyi Ilonának az apja, II. Rákóczi Ferencnek pedig a nagyapja volt.

Rendkívüli erővel rendelkezett. Még ifjúként III. Ferdinánd császár szeme láttára terített le egy nagy vaddisznót a szablyájával.

A törökök elleni küzdelmekben elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Több ízben is ellenszegült Bécsnek, amiért megfosztották tisztségétől. Aztán újabb érdemeket szerzett, s újabb tisztségeket kapott.

Elsősorban felesége unszolására csatlakozott a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes összeesküvőkhöz. A szervezkedés lelepleződött, de a a résztvevőket nem büntették meg.

A szervezkedés I. Rákóczi Ferenc vezetésével folytatódott, amely egy erőtlen fegyveres felkeléshez vezetett. Zrínyi kegyelmet remélve Bécsbe ment, de a bécsújhelyi börtönbe zárták, felségárulónak nyilvánították, s 13 havi raboskodás után lefejezték.

A birtokait Lipót elkoboztatta, egyetlen fiát, Jánost Gnade Antal néven közkatonaként besoroztatta a hadseregbe.

Bátyjának, Zrínyi Miklósnak a Szigeti veszedelem című eposzát lefordította horvát nyelvre.

Zrínyi Péternek és a szervezkedésben résztvevő Frangepán Ferencnek a kivégzése:

Sikertelen szervezkedések a Habsburgok ellen

A szentgotthárdi csata után megkötött vasvári béke (1664) új területeket engedett át a vesztes törököknek, ami miatt Zrínyi Miklós kezdeményezésére Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezdtek. Zrínyi a békekötés évében vadászbaleset következtében meghalt, s az összeesküvők élére Wesselényi Ferenc nádor állt, de 1667-ben ő is elhunyt, és a nádorságra pályázó Nádasdy Ferenc elárulta a császárnak, hogy miben mesterkednek. Ezúttal a résztvevők nem kaptak büntetést, de Bécs éberen figyelte őket.
A szervezkedés I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezetésével folytatódott, s 1670 tavaszán a törökök támogatásában bízva felkelést robbantottak ki. Zrínyi Péter és sógora, Frangepán Ferenc horvátországi zendülését a hatezer fős császári had pár nap alatt leverte. A két főurat Bécsbe csalták, és a bécsújhelyi börtönbe zárták.
Rákóczi eközben Felső-Magyarországon aratott kisebb sikereket, de Zrínyiék elfogatásának hírére letette a fegyvert.
Bécs a megtorlást az államkincstár feltöltésére és a magyar nemesek megfélemlítésére használta fel. Az ügy felgöngyölítése során a vizsgálóbizottság 221 embert hallgatott ki, és 13 főt ítélt halálra, de közülük csak egyet végeztek ki. A vádlottak zöme a katolikus hitre való áttérés, börtön, hatalmas pénzbírság árán mentette meg az életét. Egyedül Rákóczi Ferenc maradt büntetlen. Anyja, a katolikus hit terjesztésében buzgólkodó Báthory Zsófia egyezséget kötött Lipóttal, amelynek értelmében 300 ezer forint váltságdíjat fizetett, és váraik többségét átadta az uralkodónak.
Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt fej- és jószágvesztésre ítélték, noha sorsukról a rendi országgyűlésnek lett volna joga dönteni. Mindhármukat 1671. április 30-án reggel végezték ki. Zrínyit és Frangepánt Bécsújhelyen, Nádasdyt Bécsben. A császár kegyelméből a jobb kezüket nem vágták le az ítélet végrehajtása előtt.

I. Rákóczi Ferenc

A koronázáson a vörös-ezüst -zöld szín dominált

I. Rudolfot a politikáját ellenző magyar urak az öccsével, Mátyással összefogva erőszakkal mondatták le a magyar királyi címről. Ez a testvérviszály egyedülálló volt a Habsburg Monarchia történetében.
II. Mátyás koronázása előtt rögzítették először írásban az egyházi szertartást követő világi rész mozzanatait, hogy az új király is betartsa a középkori hagyományokat. Ennek keretében felkent uralkodó új jelölteket emelt a lovagok sorába, a koronázási emelvényen esküt tett a magyar rendek jogaira, majd fellovagolt a koronázási dombra, amelyen az ország pallosával észak, nyugat, dél és kelet felé suhintott, kifejezve, hogy kész az országot megvédeni az ellenségtől.
Az 1608-ban lezajlott koronázáson a vörös-ezüst-zöld szín dominált, de ezt még nem lehet a magyar zászló előzményének tartani, mivel ezek a címer színei voltak.
Ekkor kerül fel a címerre és az uralkodó pecsétjére a korona, amelyen még egyenesen állt a kereszt.
II. Mátyás:

1708. Esze Tamás halála. Tarpai jobbágy, kuruc brigadéros, a Rákóczi-szabadságharc hadvezére; két kuruc csapat összetűzésekor halt meg (Született: 1666 körül)

1938. Magyarországon elfogadják az első zsidótörvényt. A törvény kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni. A jogszabály alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kitértek, valamint ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra. Bár a törvény még vallási alapon definiálta a zsidó fogalmát, az 1919. augusztus 1-je után kikeresztelkedetteket is zsidónak minősítette. Azaz vallási alapon diszkriminál, és ráadásul visszamenőleges hatállyal teszi ezt. Találtam a képen szereplőnél undorítóbb címlapot is, de nem szeretem a tiltásokat.

Zrínyi Péter, a kiváló hadvezér

Családja birtokai a hódoltság szomszédságában feküdtek, ezért gyakran szembe kellett szállnia a portyázó, rabló törökkel.

Egy alkalommal az éj leple alatt törtek be a Muraközbe, és megfutamította őket. A nyomukba eredt, s az egyik parancsnokot a Mura folyóban érte utol. Miután a lelkét Allahhoz küldte, sértetlenül úszott vissza az innenső partra.

Hadvezérként 1646-ban Légrádnál aratott nagy győzelmet az oszmánok felett.

1654-ben császári engedély nélkül Dalmáciában, Cattaro (Kotor) közelében elfogott egy török hadihajót, és átadta Zára város parancsnokának. E haditett eredményeként város megszabadult a szultán rabigájától, amit egy értékes díszkarddal háláltak meg a grófnak.

A következő évben Auersperg generális törökellenes hadjáratához csatlakozva a horvátországi Visibabánál 7000 fős török hadat vert szét. és hatalmas zsákmányra tett szert.

Csingiz Szokolovics pasa 1663 októberében Krajna tartományt támadta meg, de nagy létszámú seregét legyőzte Zrínyi. Az összecsapás során nemcsak közkatonákat, hanem főtiszteket is foglyul ejtettek, köztük az alvezért is.

Zrínyi a harcok során 44 lobogót zsákmányolt az ellenségtől.

1947. Nagy Ferenc, Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnöke lemond tisztségéről, miután a Magyar Kommunista Párt zsarolással kényszeríti erre. A lemondó nyilatkozatot a svájci határon cserélte ki a fiára. Hivatalosan állam elleni összeesküvésben való részvétellel vádolták meg. Ezzel a kommunisták tényleges ellenőrzést szereznek a magyar kormány felett.

455. Róma kifosztása: A vandálok bevonulnak Rómába, és két héten át fosztogatják a várost.

1941. Timur Lenk fejedelem koporsójának felnyitása. A szovjetek által két héttel a német invázió előtt feltárt sír a pletykák szerint rontást hozott az országra. A maradványokat a sztálingrádi csata előtti napokban temették újra. Ekkor a városi legenda szerint megfordult a hadiszerencse és elmúlt az átok

Zrínyi Péter, a híres párbajozó

Zrínyi Péter (1621-71) híres bajvívó volt. Rendkívüli erejét és bátorságát számos alkalommal bebizonyította. Ifjúként III. Ferdinánd császár jelenlétében egyetlen szablyával a kezében leterített egy hatalmas vaddisznót.
Vitézi erényeit gyakran kamatoztatta a törökök ellen. Kis seregével gyakran betört az ellenség uralma alá került területekre, és párbajra hívta ki a török csapatok vezérét. Többször előfordult, hogy csata előtt szólította fel viadalra az ellenfél legjobb kardforgatóját, és legyőzte. Rettegtek is tőle a szultán katonái.
Egy másik alkalommal Kruppa parancsnokával, Deli Badankovics pasával és csapatával került szembe. Amikor a pasa megtudta, hogy Zrínyi a közelben tartózkodik, párbajra hívta ki. A gróf tétovázás nélkül kivált a katonái közül , és a két csatasor közötti mezőre vágtatott, ahol a kihívóját lendületből a földre terítette, s a következő pillanatban kioltotta az életét. A kiváló vitéznek tartott parancsnok halála megrémítette a törököket, és futásnak eredtek.

A Zrínyi család egy másik tagjának, a költő és hadvezér Miklósnak a szablyája, amit Bécsben őriznek:

1707. Az ónodi országgyűlésen lekaszabolják Turóc vármegye követeit: Rakovszky Menyhért táblabíró a helyszínen életét veszti, Okolicsányi Kristóf alispán súlyosan megsérül. (Néhány nappal később őt is kivégzik.)

setni írta:

455. Róma kifosztása: A vandálok bevonulnak Rómába, és két héten át fosztogatják a várost.
Csatolás megtekintése 2064678

Kattints a kibontásához...

A vandál néprol Till J. Pollman irt egy megkapo regenyciklust.
Érdekességképpen : a nép valahonnan eszakrol keveredett a mai magyarorszag eszaknyugati teruleteire.
Sokaig - tobb mint 150 éveig - itt éltek, aztan legendas kiralyuk Geiserich vezetésével felkerekedtek, vegigraboltak europat, észak italita, az akkori galliát, hispaniat, majd Gibraltarnal atkeltek afrikaba, és a hajdani Karthago helyen alapitottak kiralysagot.
Sok évvel később törtent ez az esemeny, amikor is egy flottatámadás során megszaltak, és teljesen kiraboltak romat.