Virágzik az emberkereskedelem a vietnámi-kínai határon, ahol tucatszámra viszik el a tinédzser lányokat a szomszédos országba, hogy ott férjhez adják őket.
„Amikor felébredtem, nem tudtam, hogy Kínában vagyok.” Lan jól emlékszik arra az éjszakára, ami megváltoztatta az egész életét.
Miközben éppen az egyetemre készült Vietnám északi részén, egy interneten megismert barátja egy vacsorára invitálta őt. Amikor már eléggé elfáradt és haza akart volna menni, a társaságból többen marasztalták őt, majd elkezdték leitatni.
A következő dolog, amire emlékezett, hogy éppen átcsempészik őt a kínai határon.
„El akartam szökni. Más lányok is voltak az autóban, de több ember őrzött minket” – mesélte.
Forrás: Reuters
Feleség-import Vietnámból
A vietnámi-kínai határon fekvő települések az emberkereskedők vadászterületei. Sokszor még 13 éves lányokat is becsapnak, majd elkábítanak, hogy utána hajóval, botorral, vagy autóval átcsempésszék őket a határon. Kínában a fiatal vietnámi lányok nagyon értékesnek számítanak, hiszen az egykepolitika miatt a társadalomban teljesen felborult a nemek aránya a férfiak oldalára.
Egyszerűen fogalmazva, a kínai férfiak menyasszonyra vágynak.
„Egy átlagos kínai férfi számára rengeteg pénzbe kerül, hogy hozzá tudjon menni egy kínai nőhöz”
– magyarázta Ha Thi Van Khanh, az ENSZ vietnámi emberkereskedelem elleni szervezetének nemzetközi projekt-kordinátora.
Tradicionálisan, ha egy kínai férfi el akar venni egy helybéli nőt, akkor állnia kell a rendkívül költséges lakodalmat és vásárolnia kell egy új házat az esküvő után. Sok esetben hatalmas hozományt is kell fizetnie a jövendőbelije családjának. „Ezért próbálnak meg a környező országokból, köztük Vietnámból importálni nőket.”
A Pacific Links Foundation alapítója Diep Vuong aktívan küzd a vietnámi emberkereskedelem ellen. Ő azt mondja a vietnámi feleségeket azért is kedvelik, mert kultúrálisan nagyon közel állnak Kínához. Az áruk a rabszolga-piacon 800 ezer forint körül mozog.
Forrás: Reuters
Nem volt boldog, visszaadták
Nguyen még csak 16 éves volt, amikor az egyik ismerősének a barátja bedrogozta és Kínába csempészte őt. Amikor megpróbált ellenállni a kényszerházasságnak, akkor az elrablói megverték, éheztették és megfenyegették, hogy megölik.
Három hónappal később megtört és belement a kapcsolatba. Azt mondja, a férje kedves volt hozzá, de mindig is hiányoztak neki a vietnámi szerettei.
„Leírhatatlan vágy emésztett, haza akartam menni” – mondta.
„Belementem a házasságba, de nem tudtam egy idegen mellett maradni úgy, hogy nem éreztem iránta semmit.”
Amikor az anyósa rádöbbent, hogy a lány sosem lesz boldog a kapcsolatban, visszaszolgáltatta őt az emberkereskedőknek. A pénzüket visszakapták, majd Nguyent egy második házasságba kényszerítették.
Forrás: Reuters
Menedék az áldozatoknak
A Pacific Links Foundation menedéket biztosít az emberkereskedelem áldozatai számára Lao Cai városában Vietnám északi részét. A fiatal lányok átlagosan 2-3 évet töltenek itt, majd iskolába mennek, vagy kitanulnak egy szakmát. A menedékotthonban művészetterápiával igyekeznek segíteni nekik, megtanítják őket főzni, varrni és egy kertet ápolni. A hasonló háttérből érkező idősebb asszonyok segítségével gyorsabban talpra tudnak állni és munkát tudnak keresni, hogy eltartsák magukat.
A szervezet a társadalmat is megpróbálja elérni, hogy megelőzzék a hasonló eseteket. Havonta egyszer egy csoport áldozat ellátogat a Bac Ha piacra, ahol a tömegben megosztják a tapasztalataikat és válaszolnak a felmerülő kérdésekre.
Amikor felteszik a kérdést, hogy hány embernek van hasonló tapasztalata, minden alkalommal legalább 20 ember lép elő a tömegből.
Diep szerint a nyilvánosság a leghatásosabb eszköz. Az ENSZ-szel együttműködve nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a szegény, határ menti területeken is felvilágosítsák a potenciális áldozatokat. Diep szerint az életszínvonal emelése is kulcsfontosságú, hiszen sok nő a munkanélküliség miatt Kínába megy át munkát keresni.
Forrás: Reuters
Szexrabszolgaság Kína mélyén
A CNN riportjának elkészülte közben a rendőrség arról tájékoztatta a stábot, hogy sikerült megmenteniük 5 lányt, akit éppen megpróbáltak átcsempészni a határon. Amikor találkoztak velük, a többségük alig múlt 14 éves. Azt mesélték, hogy egy szomszéd 170 ezer forintot ígért nekik, hogyha átmennek Kínába dolgozni. A szüleiknek nem szóltak a tervükről, a szomszédot azóta letartóztatták.
A vietnámi rendőrségnek néha sikerül megmentenie a Kínába induló lányokat a kínai hatóságokkal együttműködve. A kormány prevenciós részlegének a vezetője arról számolt be, hogy tavaly összesen 109 áldozatot sikerült kimenteniük és visszahozniuk az országba.
„A kínai hatóságokkal együttműködve több emberkereskedő bandát sikerült már lelepleznünk. Nem egyszer messze a határtól, bordélyházakban találjuk meg a lányokat, ahol szexrabszolgaként dolgoztatják őket.”
Több esetben az áldozatok maguktól is el tudnak szökni, helyzetüket azonban nehezíti az, hogy bár a családjukkal fel tudják venni a kapcsolatot, arról fogalmuk sincs, hogy éppen hol tartózkodnak.
Hátrahagyott kisbabák
Lan és Nguyen ugyanabban a kínai városban kötöttek ki. Két évvel később elszöktek az otthonukból és egy taxival a helyi renőrdkapitányságra mentek. Végig attól rettegtek, hogy a férjeik családjai rájuk találnak. A kínai rendőrség kivizsgálta az ügyüket és visszavitték őket Vietnámba.
A kényszerházasságukat ugyan maguk mögött tudták hagyni, mindeketten hatalmas árat fizettek érte. A babáikat ugyanis ott kellett hagyniuk Kínában.
Lan azt mondta, ha találkozna a lányával, akkor bocsánatot kérne azért, hogy hátrahagyta. „Remélem, hogy jobb élete van most ott.”
Lan és Nguyen is elmesélte, hogy
az iskolában beszéltek nekik az emberkereskedelemről, azt viszont sosem gondolták volna, hogy ez az egész velük is megtörténhet.
CNN Freedom Project
„Amikor felébredtem, nem tudtam, hogy Kínában vagyok.” Lan jól emlékszik arra az éjszakára, ami megváltoztatta az egész életét.
Miközben éppen az egyetemre készült Vietnám északi részén, egy interneten megismert barátja egy vacsorára invitálta őt. Amikor már eléggé elfáradt és haza akart volna menni, a társaságból többen marasztalták őt, majd elkezdték leitatni.
A következő dolog, amire emlékezett, hogy éppen átcsempészik őt a kínai határon.
„El akartam szökni. Más lányok is voltak az autóban, de több ember őrzött minket” – mesélte.
Feleség-import Vietnámból
A vietnámi-kínai határon fekvő települések az emberkereskedők vadászterületei. Sokszor még 13 éves lányokat is becsapnak, majd elkábítanak, hogy utána hajóval, botorral, vagy autóval átcsempésszék őket a határon. Kínában a fiatal vietnámi lányok nagyon értékesnek számítanak, hiszen az egykepolitika miatt a társadalomban teljesen felborult a nemek aránya a férfiak oldalára.
Egyszerűen fogalmazva, a kínai férfiak menyasszonyra vágynak.
„Egy átlagos kínai férfi számára rengeteg pénzbe kerül, hogy hozzá tudjon menni egy kínai nőhöz”
– magyarázta Ha Thi Van Khanh, az ENSZ vietnámi emberkereskedelem elleni szervezetének nemzetközi projekt-kordinátora.
Tradicionálisan, ha egy kínai férfi el akar venni egy helybéli nőt, akkor állnia kell a rendkívül költséges lakodalmat és vásárolnia kell egy új házat az esküvő után. Sok esetben hatalmas hozományt is kell fizetnie a jövendőbelije családjának. „Ezért próbálnak meg a környező országokból, köztük Vietnámból importálni nőket.”
A Pacific Links Foundation alapítója Diep Vuong aktívan küzd a vietnámi emberkereskedelem ellen. Ő azt mondja a vietnámi feleségeket azért is kedvelik, mert kultúrálisan nagyon közel állnak Kínához. Az áruk a rabszolga-piacon 800 ezer forint körül mozog.
Nem volt boldog, visszaadták
Nguyen még csak 16 éves volt, amikor az egyik ismerősének a barátja bedrogozta és Kínába csempészte őt. Amikor megpróbált ellenállni a kényszerházasságnak, akkor az elrablói megverték, éheztették és megfenyegették, hogy megölik.
Három hónappal később megtört és belement a kapcsolatba. Azt mondja, a férje kedves volt hozzá, de mindig is hiányoztak neki a vietnámi szerettei.
„Leírhatatlan vágy emésztett, haza akartam menni” – mondta.
„Belementem a házasságba, de nem tudtam egy idegen mellett maradni úgy, hogy nem éreztem iránta semmit.”
Amikor az anyósa rádöbbent, hogy a lány sosem lesz boldog a kapcsolatban, visszaszolgáltatta őt az emberkereskedőknek. A pénzüket visszakapták, majd Nguyent egy második házasságba kényszerítették.
Menedék az áldozatoknak
A Pacific Links Foundation menedéket biztosít az emberkereskedelem áldozatai számára Lao Cai városában Vietnám északi részét. A fiatal lányok átlagosan 2-3 évet töltenek itt, majd iskolába mennek, vagy kitanulnak egy szakmát. A menedékotthonban művészetterápiával igyekeznek segíteni nekik, megtanítják őket főzni, varrni és egy kertet ápolni. A hasonló háttérből érkező idősebb asszonyok segítségével gyorsabban talpra tudnak állni és munkát tudnak keresni, hogy eltartsák magukat.
A szervezet a társadalmat is megpróbálja elérni, hogy megelőzzék a hasonló eseteket. Havonta egyszer egy csoport áldozat ellátogat a Bac Ha piacra, ahol a tömegben megosztják a tapasztalataikat és válaszolnak a felmerülő kérdésekre.
Amikor felteszik a kérdést, hogy hány embernek van hasonló tapasztalata, minden alkalommal legalább 20 ember lép elő a tömegből.
Diep szerint a nyilvánosság a leghatásosabb eszköz. Az ENSZ-szel együttműködve nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a szegény, határ menti területeken is felvilágosítsák a potenciális áldozatokat. Diep szerint az életszínvonal emelése is kulcsfontosságú, hiszen sok nő a munkanélküliség miatt Kínába megy át munkát keresni.
Szexrabszolgaság Kína mélyén
A CNN riportjának elkészülte közben a rendőrség arról tájékoztatta a stábot, hogy sikerült megmenteniük 5 lányt, akit éppen megpróbáltak átcsempészni a határon. Amikor találkoztak velük, a többségük alig múlt 14 éves. Azt mesélték, hogy egy szomszéd 170 ezer forintot ígért nekik, hogyha átmennek Kínába dolgozni. A szüleiknek nem szóltak a tervükről, a szomszédot azóta letartóztatták.
A vietnámi rendőrségnek néha sikerül megmentenie a Kínába induló lányokat a kínai hatóságokkal együttműködve. A kormány prevenciós részlegének a vezetője arról számolt be, hogy tavaly összesen 109 áldozatot sikerült kimenteniük és visszahozniuk az országba.
„A kínai hatóságokkal együttműködve több emberkereskedő bandát sikerült már lelepleznünk. Nem egyszer messze a határtól, bordélyházakban találjuk meg a lányokat, ahol szexrabszolgaként dolgoztatják őket.”
Több esetben az áldozatok maguktól is el tudnak szökni, helyzetüket azonban nehezíti az, hogy bár a családjukkal fel tudják venni a kapcsolatot, arról fogalmuk sincs, hogy éppen hol tartózkodnak.
Hátrahagyott kisbabák
Lan és Nguyen ugyanabban a kínai városban kötöttek ki. Két évvel később elszöktek az otthonukból és egy taxival a helyi renőrdkapitányságra mentek. Végig attól rettegtek, hogy a férjeik családjai rájuk találnak. A kínai rendőrség kivizsgálta az ügyüket és visszavitték őket Vietnámba.
A kényszerházasságukat ugyan maguk mögött tudták hagyni, mindeketten hatalmas árat fizettek érte. A babáikat ugyanis ott kellett hagyniuk Kínában.
Lan azt mondta, ha találkozna a lányával, akkor bocsánatot kérne azért, hogy hátrahagyta. „Remélem, hogy jobb élete van most ott.”
Lan és Nguyen is elmesélte, hogy
az iskolában beszéltek nekik az emberkereskedelemről, azt viszont sosem gondolták volna, hogy ez az egész velük is megtörténhet.
CNN Freedom Project