Munkanaplo
Mint ahogy nem talalnad tulzasnak, hogy aki a magyar tanccal szeretne komolyan foglalkozni, annak nem art ha magyarul tanul, igy aki a gorogoket szeretne erteni, jot tesz annak a gorog nyelvel valo foglalatoskodas. A hosszabb valaszhoz azonban egy kis turelmes reszvetel kellene, hogy csatlakozz egy ''hatterbeszelgeteshez'', melyet a temaban inditottam. De ne lepodj meg, ha sok olyan temafelvetest talalsz, mely latszolag nem tartozik a tanchoz. De ogorogokrol leven szo, a zene es a kolteszet, es meg sok mas kapcsolodo tema nelkul nem ertheto meg a tancuk, mely szervesen az eletuk, az unnepeik, a mindennapjaik resze. Jomagunk mukedvelo botorkalassal, de a tudos vilag tanacsait kovetve probalunk eligazodni , tampontokat talalni a vizsgalodashoz.
~~~~~~
Az Onasszis Szivkorhazban egy Dritsas nevu orvos probalja a gyakorlatban alkalmazni a zeneterepiat. Konyvet is irt errol, az okorbol kiindulva vazolja fel a zene es a gyogyitas tortenetet. Az okori resze konyvenek, ugy erzem, bar nem vagyok hivatasos kutato, gyenge labakon all. A syrinxrol, a pansiprol ir erdekes dolgokat. Ezek a megallapitasai egybevagnak egy magyar zenekutato eszreveteleivel*, miszerint a nad hangja olyan ''szovesu'' , hangzasu, felhangjaival, mint a ver surrogasa az erekben, a lelegzetvetel, mit a magzat hall, es es az emberi fulnek kulonosen kedves . A nad hangjanak magikus hatasa a mitoszban is megjelenik. Platon nem engedi be varosallamaba a pansipot, csupan a mezei emberek szorakozasanak hagyja meg. Az aulostol is felti polgarait, mert elbuvolheti oket, rosszra csabitva. A zenei ''éthos'' ahol az empirikus es a pythagoraszi iskola ervei utkoznek, mikent hat, vagy nem, a zene a lelekre?
*Papp Janos, Lanyok, asszonyok, jo lessz vigyaznotok! (Elet es Tudomany)
Zoltay zeneesztetika konyveben, es Ritook okori zene anthologiajaban is talalhatunk gondolatokat a zene, gyogyitas, lelek temakorhoz.
A pansiprol a lyrarol, a hangszerekrolhalmozva fel a mindennapok soran talalt ismereteket, mara mar remiszto szozuhatagga novekedett...
Ideje tan valami rendszerezetebb, attekinthetobb format talalani, atfesulve ezt az adathamazt. A lant elnevezes nem egeszen szerencses, mert ''athallasokra'' ad alkalmat, de a gorog lyra joreszt igy neveztetik a magyar irodalomban. Apollon zeneszerszama a kithara. Ez a hangszer a lyrafelek csaladjaba tartozik, fabol keszult mestermu. A hivatasos zeneszek hangszere, mig a lyra a kozembereke, a koznapoke. Valamennyi hangszeren az idok soran a tokeletessegig fejlesztettek a jatekmodot. Ezt a platoni filozofiat kovetok, nem igazan neztek jo szemmel, a virtuoz ezen korokben mar-mar szidasnak szamitott. Meglepo volt azonban szamomra is, hogy az egyik legrangosabb gorog zenei konyv iroja, West, maga is racsodalkozik, kihangsulyozva, hogy a gorogok egyaltlan nem neztek le a mas vilagokbol erkezo zenei hatasokat, ilyesfajta megkulonboztetesekre szinte nincs is szavuk, ebben a szovegkornyezetben, igy a zeneben, a barbar, a tiszteletre melto idegen. A zenei szakkifejezesek tarhazaban rengeteg a lyd, a phryg es mas eredetre utalo elnevezes, az idegen hatasokat szinte magatol ertetodo termeszetesseggel fogadtak , tettek magukeva.
~~~~~~
...szolni kene a zenerol es a tancrol, messzebrol inditva, melyebben szantva, mivel sajnos a koztudatban, a szinte kotelezo frazisokkal erkezo, klasszikus kozhelyekke dermed gorogseg kep felszines.
Pedig erdemes szemugyre venni ezt a vilagot, isteneivel, felistneivel, embereivel. Torteneteik egy mindmaig szinte peldatlan zenei erzekenysegrol arulkodnak. Pan es Syrinx nimfa , a nadszalla varazsolt vizitunder esete, akit a pasztor isten, atvaltozott alakjaban, mivel megszokott szerelmes uldozese elol, hirtelen indulataban szettordeli, majd sirva, csokolva, lehelve, igezo hangszereve valtoztatja. Osmotivum, a szel sohaja a nadas felett. Talan az elso csodas hangszere az embernek. West, az ozenekutatas ''szent szornyetege'' talan nem veletlen zarja konyvet azzal a megallapitassal, hogy ennek a hangszernek a kutatoi meg nagy meglepetesekkel orvendeztethetik meg a zenetudomanyt. Mire is gondol valojaban, errol sajnos ''gonoszul'' hallgat. Talan az sem veletlen, hogy a homeroszi Apollon himnusz azon jeleneteben, melyben Hermesz a pasztoristen, hogy kiengesztelje marhai ellopasa miatt haragvo testveret, egy lyrat ajandekoz a Messzelovonek, ki ettol kezdve a zeneszek istene, Mousagetes. Nos, egyes, a sorok kozt olvaso ravasz kutatok, ezt a jelenetet kesei betoldasnak latjak, azt foltetelezve, hogy a lyra helyett az osszovegben syrinx szerepelhetett. Talan ennek utohangja Szophoklesz szatirjatekaban a Nyomkeresokben az a jelenet, ahol a tolvaj Hermesz nyomara bukkano szatirgyerekek, meghallvn az onnan kiszurodo zenet, hanyatt homlok menekulnek. Sopholes jatekos rejtvenyszeruen ,a hangado zeneszerszamot, melyet ezer alakot valto szornynek hisznek a szatirgyerekek, lyranak nevezi. De kerdem en, hogy lehet megfutamodni egy olyan hangszer hangjatol, mely oly finom, halk szavu, hogy szinte csak az hallja, aki jatszik rajta? Viszont az, aki megszolaltatott mar egy barlangban egy pansipot, - ugy zug ott, folerosodve, mint egy templomi orgona -, atelheti ezt a csodat, megrendulest. Hol lathato ez a hangszer? Hermes kezeben, de a Muzsa is jatszik rajta Peleusz lakodalman. Pan es a pasztorok, szatirok, Attis, Kybele partfogoltja, Achilleust is latjuk, amint bolcs tanitoja pansipra tanitja, Aristoteles szyrinx versenyekrol is beszamol, es a szerelmes regenyekben, versekben Dapnis vele tanitja csokolozasra kedveset. Az elso kepvers, melyrol tudomasunk van, syrinx forma, ''madarszarnyu'', mint ahogy egy korabeli zeneerto irja. Klaszikus alakja azonban, a gorogoknel, a viasszal, vagy mas kotessel, egyenlo hoasszusagu, egymashoz illesztett, het nadascsoves hangszer. (Halkodetos, kyrodetos, kissodetos, linodetos, rez, viasz, folydonar es lenrost kotes).
A hangzo nadcsovet, hosszat viasz feltoltesevel, igy roviditve a rezgo levegooszlopot, ''hangoltak'', ravaszul. Kivulrol nezve rejtett maradt ez a turpissag. Talan egy osi vonzodas , egy titok elrejtesere? Ki tudja. Mindenesetre ez a forma az elelmes, okos ember jelzoje, ''tetragonosz nousz"'.
~~~~~~~~
...a kithara egy mindmaig megmagyarazhatatlan, a hangszer jarmanal levo, dedalikus, szep formaja emlekeztetheti vajon az anatomiaban jartas orvost a belso ful szerkezetere? Igaz lehet a sejtes, hogy a gorogok megint jatszanak velunk, ''az isten mindent hall'' intest rejtve a kitharaba, mint szimbolumot? De nem lehet veletlen, hogy valamennyi hagszer folfedezoje istenseg. Szapphot, a barbiton ( hosszu karu, mely hangu lyra) foltalalojat is a Muzsak soraba emeltek.
~~~~~~~~
Egy indiai zenetudos erre jartaban azt mondta, hogy Gorogoszagban minden megvan, mi a nagy Indiaban. Emberei a multban is, a jelenben is, zavarbaejtoen ellentmondasosak. Nehez kiigazodni rajtuk. A pasztor nem ritkan tengerjaro, aki barkajan viszi at allatait a lakatlan szigetre legelni. Csupa ellentet, hegylako volgylakok, es varosi falusiak. Aresz es Aphrodithe lanya Harmonia. Ez a kivancsi , vilagjaro nep a multban azonban nem beszelt idegen nyelveken, allitja egy okorbuvar. Solont korulcsodaljak nyelvtudomanyaert. Es ha igy, akkor is tanusitja egy iras, hogy Delosba tavoli eszaki nepek kuldottei erkeznek rendre, elhelyezve aldozatukat Apollon oltaran, koztuk a syrinxet. Es a lanykar, ''minden nyelven enekel'' udvozlesukre himnuszokat.
A felfedezo kedvu gorogok visszatertek a szelrozsa minden iranyabol, es elmondtak mit lattak a szigeteken, a partokon, a szarazfoldeken, ahova csak eljutottak, mint Odusszeusz, josszot kovetve , addig jarva idegenben, egeszen addig, mig az evezot peklapatnak neztek. Es torteneteiket dalnokok enekeltek, adtak tovabb, igy hire gyakran megelozte az utazot. Demodokos, Phemios, kiknek egy isten sugta fulebe a dalokat. A dalnok a kiraly bizalmasa, Menelaos rabizza felesege vigyazasat, mit az hiven teljesit, egeszen mig Aegiszthos a legnagyobb bunre vetemedik, dalnokot ol, kit istenek ovnak, csellel egy szigetre csalva, hagyja ehen veszni. Nyomon kiserjuk majd a dalnokok sorsat, szerepet, mig erdekszovetsegekbe tomorulve megalapitjak szervezeteiket, nem egyszer onallo varosukat, hol apa fianak adta at muvesztenek titkait.
Es elhoztak foldjukre az idegenek isteneit, hogy javukra legyenek ha kell. Es elore latva, meg egy Ismeretlen istennek is aldoztak, kiben kesobb majd Pal Apostol a maga hitere ismer.
~~~~~~~~
Dionyszosz Mesterei ( Technite Dinosou), Athenbol, a Keramikosnal levo szekhazukbol indultak unnepi menetben Delpohoiba, hogy Apollonnak aldozzanak. Hunmuszukat, marvanyba vestek, Apollon szent helyenek Atheni kincsehazanak falan. A verssorok folott, ogorog zenei iras jelzi a dallamot. Apollon unnepe egyben zenei verseny, ahol a legjobb enekesek, kithara jatekosok, aulos zeneszek versengenek. A parasimantike, a zenei iras, mar-mar titkosnak tuno tudomany, a jon abece betuibol alkotva. Mintha nem felfedni, hanem elrejteni akarna a dallamot. Szovevenyessege miatt nem is lehetett, csak kevesek tudomanya. Maga Platon is ugy ir, hogy harom ev szorgos tanulas kell az elsajatitasahoz. Es valoban az ogorog zeneelmelet rendszerenek megertese probara teszi a legjobb emlekezetet is. Suru tablazatai, oszloprendje elott, egy baratom, ki elso latasra mindent megjegyzett, igy kialtott fel. "Aki ezt kitalalta, meg kene botozni"! De ne feledjuk, az okorban az emlekezes tudomanya, a szobeliseg termeszetes velejaroja, az irastudo ritka madar. Megis, okkal ketkedhet aki arra kerdez, ha nem szolhatnak hozzank, mikent fejtheto meg ez a ''rejtozo'', maga utan szinte szamunkra felfoghatatlan jeleket hagyo muveszet? Hol talal a kutato elme kapaszkodot? Nos , valoban turelemjatek, de nem remenytelen. Mit akart mondani Arisztotelesz azzal, hogy ha megszamlaljuk egy dallam hangjait, es kiotoljuk, mely hang bukkan fel a leggyakrabban, az a kozep. De mi ez a kozep (Mese)? Nesze semmi, fogd meg jol? Es akkor filozofusunk valahol, mintegy mellekesen megjegyzi : Allitsunk fell kello tavolsagra egy ferfikart, kerjuk meg oket arra, hogy talaljak meg a legmelyebb kozos hangjukat, ez az alapkove (Hypate) a hangsornak, ha egy tunust elre lepunk. Hypate? keresgelne valaki a szotarban, es meglepodne, mert ez a szo a legmagasabbra utal. De hat akkor mi a magas (Nete)? Ujabb meglepetes, mert ez valami kicsinyre, alacsonyra szol. Az ellentmondast persze feloldhatna a keleti zenek bolcseloje, mondvan, hogy Egyiptomban a mely hang a tisztelet jele, a legmagasabb istensegeket koszontve. Onnan vandorolhatott a gorogokhoz a szo. De mar erezheto, milyen nehezsegekkel talalja szembe magat az ogorg szofejtesre vetemedo, gyanutlan halando. Csak nezi, nezi a hangjegyoszlopokat, es kaprazik a szeme, mignem ratalal egy okori zenebolcs kulcsmondatara, miszerint ezen oszlopok rendje hasonlit az aulos lyukainak egymast koveto sorahoz. Nosza hat, forduljun a regeszeinknez, mutassanak nekunk aulos leleteket!
~~~~~~~~
Elovehetnenk batorsaggal Eukleidesz zenematematikajat, (Sectio canonis). Egyenesunkon, ''aulosunkon'' megjelolve elejet, veget, kozepet. De hagyjuk inkabb ezt kesobbre, ne vagjunk rogton az zeneiras, a theoria surujebe. Latogassuk meg elobb a szent helyek valamelyiket, Delphoi, Delosz utan Eleuszinat. De mi vegre szaporitjuk a szot, soha meg nem nyilo titkai elott? Itt szolgaltak Demeter istennot es lanyat, Perszephonet, az Eumenedeszek, az Orpheusszal, Muszaiosszal, mitikus zeneszekkel egy sorban emlegetett enekes papok. Csodasabb himnuszokat, tunemenyeket, mint azt a regiek elejtett felszavaibol megerthetjuk, nem lathatott, hallhatott halando sehol. De aki ennel tobbet szolt, mar a halalos itelet, vagy a szamuzetes fenyegette. Mit gondoljunk a titkolozas ellenere, veletlen rankmaradt kosza dalszovegrol : ''Ittam a cinbol, ettem a dobbol, atmentem a naszagy alatt"? Milyen lehetett az a szertartas, melyrol a kornyeken jaro egy pillanatban falrengeto nevetest hallott, de jajj volt neki, ha leskelodott. Szerencses Alkibiadesz, hogy ep borrel meguszta, mikor oktalanul,reszeg fovel, barataival korhelykedve a miszteriumot mimelve gunyolodott. A tragediakolto is, csak a jatekszinen levo, oltalom ado Dionysos oltart atolelve kerulte el a lincselet, mikor haborgo kozonsege titokszegessel vadolva uldozobe vette. Milyen szertartas szinhelye volt a ''szomorusag kove''? A ''a jo tanc kutja'' *? A Hadesz altal elrabolt lanyat keresve, Demeter itt megpihent, felverzett laba nyoman pipacs virag fakadt. Egy szolgalolany, Iambe probalja folderiteni, illetlen tanccal, szoknyajat emelgetve**, bufelejto varazsitallal kinalva. Mit rejtett a kosar, melybol etekkel, edesseggel kinaltak, a hosszu-hosszu beavatas, onmegtartoztatas utan, a szentelybe erkezoket? Miert a disze a kosarnak egy szobron, a kortancot vezeto Hermesz, tan lelekvezeto? Vegtelensegig folytathatnank a talalgatast, csak a kerdesek szaporodnak, valaszra nem lelunk. Vagy hiheto, amit egy helvet orvos, allit, miszerint egy gabona parazita okozott, el sem mondhato latomasokat, ez lett volna a Iambe fozet, a kikeon, ''varazsszere''''? Vagy a szinhazkutatonak lenne igaza, miszerint itt, imbolygo faklyak fenyeben, egy arnyekszinhaz jatszotta el a csodavaro hivoknek az ''isteni naszt'', a lelek utjat, a szuletestol a halalig, alvilagjarast es udvozulest?
*Helybeliek, a kozelmult szokasait lejegyezve szolnak egy kulonos szertartasrol. Eszerint a falubeliek e kut korul tancoltak, labukkal erosen dobbantva, a Foldanyat kerve termekeny esztendoert. Meseikben Hadesz torok agava valt, ki ifju lanyt rabol. A szertartast, ''poganysaga'' miatt Metaxas tiltotta be, talan ezzel is kivanva megtorni zart kozosseguket, hagyomanyorzo nyakassagukat.
**Vernan, a Halal pillantasa cimu muveben, francias szentsegtoressel, Iambe szoknyaja alatt a Meduzat veli latni, akit Athene nyakazott le, pajzsara helyezve kepet diszkent,az ellen szegulot halalba dermesztve. Sikitasanak mimelesekepp talalva fel az aulost, mit aztan folfujt kepen megbotrankozva, elhajit, a szerencsetlen Marsuas vegzetere, aki folemeli, orvendetes hangszerre talalva, kit aztan Apollon elevenen megnyuz, mert vetekedni mereszelt kithara jatekaval...
~~~~
A kithararol, jarom es keresztrud illeszteserol...Ez meg csak laikus fantazialas, a csiga, a ullo, a kalapacs keresztmetszetet latva. Mekkora ez a belso ful reszlet? Sebesuleseknel, allatok levagasanal vajon megfogyelheto? A gorogok szakadatlan hadban alltak, igy nem lehetett ritka latvany a fejserules. Az anatomiarol fantasztikus, a valosagtol igen gyakran elrugaszkodo spekulacioik voltak. Kulonosen erdekesek errol Arisztotelesz okfejtesei. Ugyanakkor reszkerdesekben paratlan finom eszreveteleik is voltak, jo megfigyelok reven. Ez ervenyes az akusztika torvenyinek keresesenel is. Tudtak olyan szinhazakat epiteni, ahol meg a suttogas is felerosdott. Nagy agygedenyeket is hasznaltak allitolag , hogy feleroisitsek a szinesz hangjat, a szinhaz kulonbozo szogleteiben elhelyezve. (Dodonaban egymashoz ero hatalmas rezustok zendultek meg , elkepzelheto milyen lehetett ez a szinte nem csillapodo zenges bongas.) De a hallasrol, mint mechanizmusrol, csakugy mint a verkeringesrol, teves kepzeteik lehettek. Ha belso ful anatomiai metszete egy eles szerszammal lathatova tette ennek a szervnek a rajzat, ugy dedalikus formaja ragadhatta meg oket. A kithara hangjat szerintem nem befolyasolja lenyegesen ez szep reszlete. Bar akadnak egyes velemenyek, miszerint mint egy rugos szerkezet, egy rugalmas, feszitett hidhoz hasonloan lebegtette meg a hangszer hangjat. De ezek inkabb laikus fantazialasok. A szakma meg nem tudta eldonteni mint velekedjen errol. Mindenesetre tudjuk, hogy a hangszerekhez isteni szimbolika jarult, ami megjelenhetett disziteseben, fomajaban.
Es abban sem vagyok bizonyos, hogy hasonlit, lehet hogy csak egy vegzetes''felrenezes'' , mert ezt szeretnenk latni, mert igy tetszetos.* A hangszerkeszites is igen igenyes szinre juthatott. Meglepo a nagy merteku szakosodas, a munkamuveletek megosztasa, uj reszmestersegek letrejotte. De tudunk olyan auloskeszito muhelyrol, mely haromszaz embert foglalkoztatott.
A felreertesre pelda, egy vazakeprol, hol a barbiton pengetojet (plyktron), ezt a hegyes vegu, nyeles szerszamot, melyet markaban tart a jatekos, egy zsineggel a jatekos futyijehez kotve lattam. Ez eleg volt arra, hogy Kerenyi utan szabadon, aki pillangokat mint lekeket magyarazott a szeretkezo abrazolasoknal, egy lelek, zene, szerelem osszefugest magarazzak a kepbe. Mikor azonban szinesben is lattam a vazakepet, akkor ertettem meg, hogy a zsneg csupan a ferfi szorzet.
~~~~~~
Az Atheni Archeologiai Muzeumban lattam orvosi szerszamok abrazolasat, marvany dombormuvon, szinte Leonardo eszkozeinek kidolgozottsagara emlekeztettek. Ekszereiket latva is elkepzelheto egy muhely, irigylesre melto felszereltseggel. Veseteik gyakran olyan finomak, melyeket egy mai mikroszkoppal is csak nehezen tudnak utanozni. Tervezem szerszamaiknak, eszkozeiknek lajstromba vetelet, mert egy hangszer elkesziteserol sokat elarulhat megepitesenek eszkoztara, technologiaja.
~~~~~~~~
Lillian Lawler, tanckutato rokonsagot vel felfedezni spanyol es ogorog tancok kozott. Mig Georgiades, a zenetudos, a hexameterbol hallja ki a syrtos, a kalamatianos ritmusat. A kretai a ponthosi harci tanc, a pyrichio sokak szemben okori haditanc. Dioszkurideszek jartak, pajzsukkal, kardjukkal larmazva, hogy elrejtsek a gyermek Zeus sirasat, ne hallja meg a sarjait folfalo Kronos. A pyrrichiot a legenda Athena istenno tancanak tartja, igy pattant ki apja fejebol, pajzsosan, dardasan. Unnepi menetet a Parthenon frizen kovethetjuk, a Panathenai resztvevoi, esemenysora kozul most a kithara es aulos jatekosokra ugyeljunk. Ezen alakokrol, szerencsenkre, egy evszazaddal ezelott hu masolat keszult. Igy tisztan lathatok a reszletek, mit eredeti marvanyrol lemart a nagyvaros fustje, koromja, a savas eso. Igy, a festmenyekrol nem erzekelheto hangszer teste, a dombormuvon lathato, kis fantaziaval, kovetve a gorbuleteket, hajlatokat, mintha moge latnank. Csak regi ermek adjak vissza, finoman, mesterien metszve, foleg a Pythagorasnak, tanainak otthont ado, koveto varosok mesteremberinek hala, nekik koszonheto a kithara hu abrazolasa. A vazafestokre nem hagyatkozhatunk, muveszetukben ott a szep ''çsalas''. A Parthenon kithara dombormuvenek koszonhetjuk, hogy elkeszulhet egy hangszer masa, es ott ahol a regi zenesz orok mozdulatlansagban var, megerkezik kesei orokose, es ahogy keze mozdul, a hurokat erintve, mar-mar a jovobe latva irodik tovabb egy tortenet. Az eltunt, kiszarad folyok, patakok, vizmosasok partja kizoldul, es Pireustol Kifissiaig, ligetes, arnyas utak, osvenyek nyilnak, egeszen Pendelikon barlangjaig, a kofejtoig, es mig megszolal a pansip, rafelel a viszhang, a sima marvanyfalakrol, mint pokfonalrol, hegymaszok siklanak le, megcsodalhatjuk a mestermunkat, a kofejtok elott tisztelegve. Nem hagytak maguk utan sebet, es az ut az Akropolis fele indul szep lejtessel. Itt nem jart kotorogep, maga mogott zuzalek hegyeket hagyo robbantgatok. A marvanyba turelmesen furt lyukba fat illesztettek, meglocsoltak, tagulva igy repesztette el a marvanyt, csak annyit vive el, mi a templom epitesehez kellett.
~~~~~~~~
A gorogok is veszekedos nepseg. Nezd az isteneik mint civakodnak, de szerencsere nevetni is tudnak, mikor Arest es Aphroditet szerelmi csalfasagon eri a folszarvazott Hephaistos...
A szerelmetes Muzsak irigysege is pelda nelkul allo, feltekenysegukben kitepkedik a szirenek szarnytollait, megvakitjak, megnemitjak az ifju dalnokot, zeneszt, ki megondolatlan hiusagaban vetelkedni mer veluk.
Az egymasra irigykedo zeneszek, koltok Arisztophanesz celtablai, kimeletlenul kifigurazza oket, szerencsenkre, igy, ha gorbe tukorbol is, megtudhatjuk mikent alkotott Aischylos, Euripides, Sophokles, a feneket noiesen riszlalo , a Muzsat guzsba koto, a zenen eroszakot tevo ,ujito botranyhos, az elvetemult zenebolondok, kik ugy bannak hangokkal, ugy szaladgaltatjak oket, mintha hangyabolyban kaptak volna ihletet.
~~~~
A Szfinx is ''enekes'', kimeletlenul oldosi a megvalaszolhatatlan kerdesekkel csapdaba csaltakat.
~~~~~~~~
...es hallhatatlan muveszetuk ''nema'', amire a legbuszkebbek voltak, a zene, elillant. Vakitora feheredett a szines marvany, hitunk szerint igy szep a szobor a napon, meg mgam is csovaltam a fejem, mikent ronthattak el szinekkel ezt a nemes anyagot. De mikor eloszor, kivancsisagbol, szint vittem a marvanyra, megelevenedett, mintha valami belso fenytol eledt volna, a feherseg naluk a gyasz szine volt. Pindarosz kozmikus zeneje a vegtelenben elerhetetlen uton jar, eloszor latta az urbol a foldet, Delosz szigetet, amit a tenger melybol, csillagkent folmerul, a gyermek Apollon menedeke, az ujszulottnek bolcsot ado sziget. Gyorsabban kene szallni a fenynel, hogy ujra lassuk ezt a vilagot. Es sajnos csak jot mosolygunk a tudos trefan, alkomolysaggal hirul adja egy tudomanyos lap hasabjain a kacsat, hogy megszolaltak az amforak, zenelnek az osi korsok. Hisz a korongozo barazdat ves az agyagba, csak tufennyel kell letapogatni, es hangtolcsereink maris, mint osi gramofon, eljatszak nekunk a fazekas mester munka dalat.
~~~~
...es megint a korhely Alkibiadesz arulkodik, a rut Szokratesz szep titkot oriz, mint a Silen figurak, belul igezo hangu alulost rejteget. Nincs gorog gondolkodo ki ne irt volna a zenerol. Muveikbol, szerencses esetben ha a cimuk megmaradt valamely lajstromban. De az ami sertetlen, atveszelte az enyeszetet, elegendo hogy mint minden reszleteben tokeletesre csiszolt rendszer, tisztan elottunk alljon, de a gyakorlat, mely osztonosen vagy tudatosan vezette dallamaikat orokre rejtve marad. Mikent gondolta ki, hogy hangzott az enek, mit bortoneben, halala elott szerzett Sokrates, mert demona, titkos tanacsadoja azt sugta, nem mehet el az eletbol tiszteletlenul, zenetlenul , (Mousiki pii kai ergasou) a Muzsak ezt nem bocsatjak meg. Igy ir dalt egy Aesopus versre. A haldoklo Platon meg tavoztaban is rosszalja, hogy a szomszedbol hamis hangok hangzanak, par soros enekenek csak szovege olvashato, leleplezve tagadott titkat, hogy igaz kolto, es ez koraban a zenesz szinonimaja. A filozofia jeghegye, Aristoteles oly dalt ir torbecsalt baratja halalara, mely racafol fagyossagara, vallmas ez, hitvallas, lelek.
~~~~~~
Igy veli egy tudos baratom is, a zsenialis trefa hallatan, ki a regeszet mellett a termeszettudomanyban, a fizikaban is jartas. Ugy veli, hogy eljohet az ido, mikor majd olyan modszerekkel, eszkozokkel is rendelkezik a tudomany, hogy majd olvasni tud a szinte eszlelhetetlen kolcsonhatasokbol, eleg ha a multban egy arnyek vetodott a falra, ha ott a nap sugarzasa akar csak egy, szinte eszlelhetetlen nyomot hagyott, latni fogjak az arnyekveto kepet.
~~~~~~~~~~
Idézet az Iliászból, II. ének
„…ott, hol a Múzsák
thrák Thamüriszt dühösen megfosztották a daloktól,
(Eurütosz Oikhaleusztól jött épp Oikhaliából,
és dicsekedve fogadta, hogy ő lesz, bárha a Múzsák
zengenek is, pajzsos Zeusz lányai, dallal a győztes;
megharagudva, szemét és isteni daltudományát
elvették azok, és lantját pengetni feledte)”
Kellenenek majd a magyar forditasok, mert nekem itt csak ogorog olvasat van. A Homerosznal talalt, zenere es tancra utalo sorok megtoltottek egy fuzetet. Ezek kommentarjaihoz pedig egy konyvtarra volna szukseg. Most emlekezetbol nehany, mint a Phajakok mulatsaga, a kerok dorbezolasa, a szirenek eneke, a Troja felol hallatszo syrinx hangja, Kyrke dala, Achyleus pajzsanak lakodalmas es szureti jelenetei, az istenek vigassaga...
~~~~~~~~
...Achilleus, elvonultaban a csatatol, szepmivu hurtarto jarmu forminxan jatszva vigasztalja magat. ( A forminx lyra es a kithara kozti hangszer. Gyakran, a reges hangzast keresve , a Kithara szo helyett hasznaljak, mint Pindarosz.)
~~~~~~~~
Szép szűzek s vélük viruló gyöngédszivü ifjak
mézizü szőlőt hordoztak jólfont kosarakban.
Víg csapatuk közepén fiu állt, csengőszavu lanton
játszott édesen: és a Linosz gyönyörű dala zendült
vékony kis hangján: amazok meg ütemben emelték
lábukat, és ahogyan dala szólt, kurjantva szökelltek.
Akhilleusz pajzsa, Iliász, XVIII. ének
dr Bige Szabolcs- 2008. szeptember 3., szerda 17:18
Íme u. a. magyarul:
S kik Lakedaimónnak lakták völgyét, szakadékát,
Pháriszt és Szpartét, s Messzét, a galamb-teli várost,
s Brűszeiait, s Augeiainak gyönyörű mezejét is,
és kik Amüklait, s mind, ki Helosznak partfoki várát,
kik Láászt lakták és Oitülosz ősi vidékét:
mindet erőshangú Meneláosz hozta, fivére,
hatvan bárkával, de külön vették föl a vértet.
Köztük járt maga is, bizakodva vitéz erejében,
buzdította hadát, legjobban az ő szive vágyott
megbosszulni az elragadott Helené zokogását.
És ki Pülosz mezejét mívelte s a bájos Arénát,
és ki Thrüoszt, Alpheiosz gátját, s jófalu Aipüt,
és Küparisszéeiszt és Amphigeneia vidékét,
és ki Heloszt s Pteleoszt, s Dóríont, ott, hol a Múzsák
thrák Thamüriszt dühösen megfosztották a daloktól,
(Eurütosz Oikhaleusztól jött épp Oikhaliából,
és dicsekedve fogadta, hogy ő lesz, bárha a Múzsák
zengenek is, pajzsos Zeusz lányai, dallal a győztes;
megharagudva, szemét és isteni daltudományát
elvették azok, és lantját pengetni feledte):
Nesztór vitte, Gerénia bajnoka, őket a harcba:
véle kilencven görbe hajó haladott hadirendben.
És ki a Külléné alján élt, Arkadiában,
Aipütiosz sírjánál, hol jó harcosok élnek:
kik Pheneoszt lakták, meg a sokjuhu Orkhomenoszt is,
Rhípét és Sztratiét, meg a szélkedvelte Eniszpét,
és Tegeát lakták, s a kies szép Mantineát is,
s Sztümphálosz táját lakták és Parrhasziát is:
Ankaiosz fia hozta a harcba, az úr Agapénór
hatvan bárkával: s minden bárkára nagyon sok
arkász hős szállt fel, s mind jól értettek a harchoz.
Nékik a jópadu bárkát mind a király Agamemnón
adta, az Átreidész, átszelni a borszinü tengert:
mert a hajózással sose volt még gondjuk idáig
dr Bige Szabolcs- 2008. szeptember 3., szerda 17:24
U.a. magyarul:
És ki Pülosz mezejét mívelte s a bájos Arénát,
és ki Thrüoszt, Alpheiosz gátját, s jófalu Aipüt,
és Küparisszéeiszt és Amphigeneia vidékét,
és ki Heloszt s Pteleoszt, s Dóríont, ott, hol a Múzsák
thrák Thamüriszt dühösen megfosztották a daloktól,
(Eurütosz Oikhaleusztól jött épp Oikhaliából,
és dicsekedve fogadta, hogy ő lesz, bárha a Múzsák
zengenek is, pajzsos Zeusz lányai, dallal a győztes;
megharagudva, szemét és isteni daltudományát
elvették azok, és lantját pengetni feledte):
Nesztór vitte, Gerénia bajnoka, őket a harcba:
véle kilencven görbe hajó haladott hadirendben.
A Lyra Muhely melle egy nyelvtudos tarsasagot is kene verbuvalni, mert a szakmai publikaciok az angol mellett, nemet, francia, olasz nyelvuek. A magyart szerencsere ertjuk. Ajanlom elolvasasra Ritook zenesztetikai antologiajat, szoveggyujtemenyet. Egy baratommal, aki tanitvanya volt, szeretnem meglatogatni, koszonetet mondani az irasaiert, egy lyrat ajandekozva neki, melyet most keszitek. Azt uzente, orommel var minket. Igy koszontottuk a phyhellen ir koltot, megzenesitett verseivel az ot unneplo dublini koltoi esten. Lyraja ott all ket masik, ugyancsak Nobel dijas kolto baratja kepe kozott. Mikor elmegy mellette, megerinti a hurokat. Verseskoteteben a keziratos ajanlas azt mondja, hogy szarnyakat adtam verseinek. Egy masik hangszerunkkel Papp Arpad kolto baratunkat leptuk meg, kecskeszarv karu lyrajan jatszva verset. Ha a Lyra Muhely majd otthonra, baratokra talal, igy jutalmazhatna azon koltoket, akiket versirasra ihletett a gorog szellem.
~~~~~~
... madarra valtoztattak, mint Athene a titok szegot. Igen erdekes lenne kovetni az atvaltozasokat a mitologiaban, az irodalomban, egeszen Apuleius Aranyszamaraig. Ki es miert valt enekesmadarra, hangszerre, (Syrinx) viszhangga (Echo).
A jo hir hozokrol is erdemes lenne szolni. Marathon gyoztes csatajanak futararol. Arrol, mikepp jutott el a versenyjatekok gyoztesenek neve szulovarosaba, meg visszaerkezese elott. A gyoztes isten partfogolta, igy varosanak is vedelmezoje. Megjottet dicsoito himnusszal unnepeltek, lebontvan a varosfalat, hisz szemelyeben erosebb vedelmezojuk tamadt. Mikent jutott el Pindarosz odaja egy tavoli varosba, keslekedes nelkul, erdekes talany.
Persze vannak oly velekedesek, hogy a mitologiat mogottes tartalmak felol kell ertelmezni. Igy Zeusz es az istenek nem bujalkodnak fuvel-faval, verfertozo szerelemben, csupan arrol van szo, hogy a felho, az eg, megontozi, megtermekenyiti a foldet. Apollon es Marszuasz mikor osszemerik tudasukat, akkor a buja ostermeszet, az osztonok, es annak eteribb masa, a logika, az ertelem, mely megprobalja megszabni a hatarokat, all szemben egymassal. Ket ero, Dionusos es a huvos logika, egymast tamadva es eltetve. Ugy tunik, mintha Apollon lenne a gyoztes, de nem lehet veletlen, hogy templomanak alapja Dionusos oltaranak is helye. Ezt hivjak dinamikus egyensulynak. A hur akkor pendul meg, ha ellentetes erok huzzak, feszitik.
~~~~~~~~
Jarjunk be minel tobb varost, kikotot, a kolto tanacsat megfogadva. Athen utan a hettornyu Thebat, Amphion emelte falait varazs hagszerevel, lyrajaval, de ott volt segitsegere az eros Zethos is. Tekintsunk szet a korinthoszi fellegvarbol, itt volt Aphrodite szentelye, Pindaros dicseri papnoit, haromszazan szolgaltak itt a szerelmet. Es buszke volt aki feleseget valaszthatott innen, mert nem csak muveltek, zenehez, dalhoz ertok voltak, hanem gazdagok is, szep hozomanyal. De legtovabb azok varosaban kell megallnunk, akikrol a legkevesebbet tudunk, de ez a keves is oly zavarba ejto. Nem eldontheto, szivbol szeressuk, vagy gyuloljuk oket. Nem segit az ujabb idok veres, zavaros tortenese sem, mikor diktaturak probaltak nevukben hamis eszmeikhez dicso multat keresni. Mara mar mintha oldodana ez a benultsag, egyre tobb a tudos, a regesz aki megprobal eloiteletek nelkul Spartahoz kozeliteni. A spartaiak sosem forditottak hatat csatanak. Ugy indultak a halalba, sebeket kapni, osztani, hogy elobb a Muzsakhoz fohaszkodtak, szepitkeztek, hajukat igazitottak. Hat nem keptelenseg, Muzsahoz szolni, oldokles elott? Es mikor a veletlen ugy hozta, hogy egy csata egybeesett a Karneia unnepukkel, hatat forditottak az ellenseguknek, Spartaba sietve, el ne kessenek a zene es a tanc versengesrol. A spartaiakat oly szivesen gunyolva dicsero atheniaiak is, elukon Platonnal, Arisztotelesszel, igy szoltak: ha tancot, zenet akarsz latni a legjobbaktol, Spartaba siess, es ne lepodj meg, ha tobb a zenesz, a tancos, mint a nezo. A varos, mely nem engedett kozelebe idegeneket, messzi foldrol hivott zeneszeket, dontobirava teve oket viszalyaikban. Ebben a mogorvanak hitt varosban, melynek kijelolt utajairol, osvenyeirol ha letert az idegen, megbuntettek, viragzott Alkman es koltotarsainak gyonged szerelmi kolteszete, ki oregedo de nem csillapodo, mosolyos vagyakozassal kovette kacer tanitvanyainak, a tanckar hajadonjainak mozdulatait.Elleneik, faragatlan irastudatlanoknak neveztek oket, de latjuk az enekverseny gyoztesek sarlos emlekkovet, a felirattal, mely az enekes nevet, es kivalosagat dicseri, mas olvasatban pedig, a gorog abece szamjegy szerinti ertelmezeseben, egy buvos szamot ad, oda vissza ugyanazon ertekkel. Mit titkol a szam, minek jelkepe a sarlo, megfejtetlen titok. Ez az irastudatlan nep, olyan titkosiras tudoja, mely nem megtorheto . Alapja a hires,hirhedt Aenigmanak, megizzasztotta az angol okortudosokat, mig megfejtesevel kovetni tudtak az addig szabadon garazdalkodo nemet tengeralatjarok mozgasat. Es egyre masra kerulnek elo bronz szobrocskak, zeneszekkel, legies mozgasu, nem foldon jaro tancosokkal. Itt a zene, a tanc es a legmelyebb filozofia eggye valt, a surites muveszete, a ''lakonizin"" a gondolkodas ekkove.
~~~~~~~~~~
Es ne feledkezzunk meg a jelenetrol. Odusseus felajzza nyilat. Mint jo zenesz, fesziti ki a hurt, es a nyolvesszo atsuhan tizenket fejsze fokan. Kosza mitoszok nem ataljk azt hiresztelni, hogy derek Ulisszeszunk Pan isten leszarmazottja, akar igaz, akar nem, mint harcosnak is aldasos jo a fule a hur pendulesre, a kiralyok, ha nem is mind zeneltek, mint Achilleus es az eros Herkles, kit kitharaval a kezben latunk neha, nos a kiralyok becsultek a zenet, a zeneszt. Udvaruk masodik embere volt, titkaik, becsuletuk , vagyonuk orzoje, a jo tanacsado. De mikor eljon a leszamolas oraja, semmi sem fekezheti meg Odusszeusz haragjat. Arat a halal, es ekkor Phemios egyetlen gondolata, mint mentheti hangszeret, nem eleteert aggodik, hanem zeneszerszamat ovja, mig biztonsagba nem tudja, csak aztan gondol magara, kiralya ele terdepelve, kenyszerbol dalolt a keroknek. Es Odusszeusz tudja, igazat szol, es azt is, hogy zeneszt olni isten ellen valo vetek. Elcsondesednek az indulatok, es hosunk ujabb cselt szo, lakodalmas larmaval elfedni, elrejteni a bosszut, ne tamadjanak ra a lenyilazott kerok rokonai.
~~~~~~~~~~
Persze mindenre talalunk ellenpeldat. Hereklesz hirtelen indulataban agyoncsapja Linost, tanitojat a zeneben. Vazafestmenyeken latjuk mint tamad ra tort szekkel halalra sujtva. Tan egy nehez gyakolat boszitette fel, tevesztett, es mestere megrotta, es talan nem csak szoban? A tanito fegyelmezo eszkoze akkoriban a bot es a palca. (Arisztophanes enekli meg a didergo tanulok enekorajat, hosi dalt tanulni igy nem lehetett leanyalom.
A meg ifju, de meg nem felistenkedo Herakles buszkesege a hallhatatlanoke. Szulojet eleg volt megpillantani halandonak, hogy elevenen elegjen. Odusszeusz azonban itt nemesebbnek bizonyul, ennek mar maskor is tanusagat adva. A phajakok szigeten, meg ismeretlenul, a kiraly palotajaban, megfurosztottek, megetetik, - minddeddig nem illik nevet kerdeni - konnyezve hallgatja Demodokos eneket, mint vitezkedtek a gorogok Troja alatt, es etelet, a jobb falatokat, a zenesznek kuldi. Demodokos vak. Keze ugyeben, egy szogleten a hangszere. Vigyaznak ra, ovjak, becsulik. Az istenek adtak tehetseget, az istenek vettek el latasat.
~~~~~~~~~~
Platon a nevelesben mintha a pythagoraszi iskola tanait vinne tovabb, mintat vevo erdeklodessel tekintve Spartara. Idealis allamaban szigoru zene es tanc rendet vezet be. Ez a minden lagyabb tonusra , hangzasra gyanakvassal fulelo, azt lelekrontonak, ezert szamuzendonek tekinto allasfoglalas oly rugalmatlan, hogy jogos a gyanakvas. Maga Platon sem gondolhatta komolyan. Tervezete gondolatkiserlet, velik a ketkedok, kovetkezetesen vegigvitt, de nem kizarolagos elmejatek. Ervekre es ellenervekre var, egy olyan iskolaban, eleven szellemu kozossegben, hol eszes es fantazaadus vitakban, a holt betut eletre kelti a dialogus. Maga Platon ugy nyilatkozik, hogy gondolatait sosem hagyna elettelen betukke, szavakka valni. Csipkelodve nezhette kakukktojas tanitvanyat, Aristotelest, fejet csovalva, keziratgyujto es katalogizalo maniaja lattan. A konyvmoly Aristoteles azonban megengedobb, zenerol, tancrol szolva mintha tisztelettel kovetne mestere tanitasat, de igazabol gyokeres fordulatot keszit elo . Vele jelenik meg talan eloszor a tenyeket, adatokat gyujtogeto, azokat rendezgeto racionalitas a tudomanyban, az ideak vilagabol a tapasztalat, az erzeket fele fordulas. Aristoteles tanitvanya, Aristoxenos, a zeneelmeletben ezt kiteljesiti, Pythagoras tanaival szemben egy uj renddel koszonti a zenei vilagot. Ebben nincs buveszkedes a szamokkal, sem a lelek es a csillagvilag misztikus rendje. Jozan esszel megismerheto, a zene minden jelensegere pontosan alkalmazhato, azt a gyakorlatra visszavezetheto tanitas. Mig a szamok buvoleteben elok a tonus ketteosztasanak elvegezhetetlen feladataval bajlodnak, megszuletik egy alapteteleiben maig ervenyes zenei rend. Es ezzel uj tudomany ker magahoz gondolkodokat, a pythagoraszi ullotol, kalapacstol, ballasztjaitol elkoszono, megszabaditott zenetudomany.
~~~~~~~~~~
Hallottam egy hihetetlen tortenetet, de valoszinutlensegeben is lehet igazsag. Ezek szerint egyetlen egyszer megesett a megtortenhetetlen. Egy spartai csapat megadta magat. A csatamezon, fegyverukkel maguk mellett, leultek. Mert rovid kardjuk arra valo, hogy kozelrol megismerjek az ellenseget. A tavolrol nyilazokat nem meltatjak a harcra. A tavolrol nyilazokra nem lehet azt mondani, akar gunyosan is, hogy hiaba tancolsz jol, nem kerulod el a halalt, es elismeressel sem dicserni, mert eltancolt a halal elol. Hadesz vilaga zenetlen, tanctalan, az elet a tanc.
A korabeli hadviseles, a kozelharc, a gyors, osszehangolt hadmozdulatok, a cselvetes, alakzatok valtasa, maga is ''tanc'', melyet az aulos , vagy a kurt hangol ossze. ( De kozelebbi peldaval, gondolj csak Balassi vitezkedesere, Tinodi Lantos Sebestyenre.) Homerosz harcosai a csatamezon ''tancolnak''. Nemcsak a spartai ferfiak, de a lanyok is versengenek a tancban, kepesek haromszazszor is magasba szokelve ,sarkukkal erinteni szebbik feluk. Meg is dicseri oket ezert Aristophanes, elismeroen hogy milyen ugyesek, formasak, es beloluk valik a legjobb dajka. A lanyok egyutt versengenek a fiukkal a zord Spartaban. Ok a gorog vilag legszabadabb es legszebb asszonyai, szabadon valasztva kit szeretnek. Mig a demokratikus Athenban tisztes asszony, kiseret nelkul a labat sem teheti ki a hazbol, nem lepheti at a kuszobot, nem szavazhat, nem megengedett jelenlete a kuzdelmeken, halgass a neve. A ferfiak komoly tarsasaga meltatlannak tartja jelenletuk, ha okos beszedbe fog. Ilyenkor a noszobaba kuldik oket, ott jatszanak a sokhuru harfan, mely fecsego termeszetukhoz illik. A szabad polgar a hethuru lyrat pengeti. Ez jar korbe a sympoziumon, mikor dalt rogtonoznek, a maguk mulattatasara. Persze idovel oldodik ez a szigorusag, ujabb hurok kerulnek a hangszerekre, csillogobb, sokszinubb lessz a dallam. Nem igy Spartaban, ott a het hur a csillagok rendjenek masa, a kozepso hur a nap. Es jon egy kobor zenesz az atheni divattal, megvaltoztatva a vilag rendjet. Istenkaromlassal felero cselekedet. Es nem turven ezt egy spartai, kardjaval lemetszi a torvenyserto hurokat. A torveny, a nomos egyben zenei fogalom. A torvenyhozo zenesz, kolto. A torveny dalba foglalt. Nem tudni, hogy a zenesz meguszta vagy sem ep borrel a kalandot.
~~~~~~~~~~
A lyra hangszercsaladhoz tartozik a Kithara, ez csak neveben hasonlit a mai gitarra. Ennek egy szep, es a hangszer szerkezeteben meg ismeretlen rendeltetesu reszletnek a formaja, ( a csiga, az ullocske, a kalapcs), mintha a belso ful anatomiajara emlekeztetne. Mint hitetlen, kit hivonek hisznek, ebbol nyomban levontam a kovetkeztetest, hogy a hangszer gazdaja, Apollon, mindent hall. De leteznek ennel meg vadabb mukedvelo tortenetek a kithara korul... Most epitek egy ilyen hangszert. A szo szoros ertelmeben nagy faba vagtam a fejszem, mert ez a hangszer mesterjatekosok kezebe valo muremek. Egy husz meteres kidolt hegyi fenyo dereka adta testet, ahol ket agra fut. Ot evig vart a huvos sarokban. Megfutattam langon, usztattam a tengerben. Mondjak, hogy a mesterhegeduk fajanak is ez a titka. Turelmesen vart, olyan volt mint egy noi test. Most mar vagy harom eve ''simogatom'' a szerszamaimmal. Bevallom, turelmetlen leven, meg karcsusitasa, szepitese, farigcsalasa kozben is folhuroztam, hogy halljam, mint valik egyre teltebbe a hangja.
~~~~~~
A multba nezo, akarva, akaratlan, sajat vilagat latja, keresi. Meg a tudos is nehezen tud szabadulni, barmenyire is szeretne, ettol a kotelektol. Az italiai kutato szellem, mikor ranyilt a zeme a tudomanyra, a muveszetekre, alapokat, a kezdetet keresve racsodalkozik a gorog vilagra, szinhazaira, zenejere, filozofiajara. Talan tulzas, de lehet valosag magja, miszerint oly nagy volt a kereslet okori keziratok utan, hogy Gorogorszag minden zeget-zugat folkutattak, irasok utan, inguket, gatyajukat , minden penzuket folaldozva egy papirusz leleltert. Viragzik a kezirat hamisito ipar. Talan az sem veletlen, hogy Mesomedes zenei keziratanak kiadoja Vincenzo Galilei, a nagy tudos apja. A zenei vilag lelkesen udvozli az ujra folfedezni velt gorog szinmuveszeszet. Igy szuletik meg az opera, mely hituk szerint a gorog drama folytatasa. Pedig a latszat csal, mert tavolrol sem az. Filozofiaja, dallamszovese, egeszeben es reszleteiben is uj, mas. Vegyunk egy peldat, a temanktol latszolag tavolesot. Az ido fogalmat.[ A mertekekrol , a szinekrol, oly termeszetesnek tartott erzeteinkbol, az izekbol is kiindulhatnank. Ha belegondolunk, eszveszto szamunkra, mikent is ereznenk magunk egy olyan vilagban, ahol mas a ter es az ido erzet, mas erzelmeket valtanak ki a lelekbol (de mi is a lelek, es hol vagyon lakasa?) a szinek, a hangok. Meg a gyakorlott okor zene kutatot is probara teszik a suru diasztema szovevenyek. De mi nekunk szokatlan, az a regieknek a szo szoros ertelmeben kezenfekvo, mindennapok gyakorlata, ugy a tudomanyban, mint a piacon. A tenyer (palami), az uj (daktylo), a konyek (pychis), a lab a mertek. Es az ido is maskepp mozdul, a nappal, es arnyekaval. Az oly otthonos oaraszerkezetek, mik eletunk ritmusat adjak, ujkeletu talalmanyok. A termeszet ritmusa, a csillagok, a nap jarasa mas. De mi koze mindennek a zenehez, kerdezhetnetek jogos turelmetlenseggel. Azt az idot, melyet eloszor Galileo Galilei fedezett fel tudomanya szamara, eleddig nem ismerte a vilag. Az egyhaz igazabol ezert a folfedezeseert meg kellett volna hogy megegesse, mert uj eszmeivel gyokeresen megvaltotatta a vilagot. Es csodak csodaja, senki sem tiltakozott, Galilei idofogalma csendben hoditott, mignem az ipari forradalom szolgalatba allt. Senki sem tiltakozott, mindez pedig azert, mert szorgos zeneszek, hogy uj zenejukhoz igazodasi alapot talaljanak, hozaszoktattak a ''fuleket''. Az uj idofolfogas nelkul nehezen lehetett volna oszhangba hozni az uj zene ritmusat, szolamait.] Es most a regi gorogokhoz visszakanyarodva. Asszimetrikus hangkozeik, ritmusvilaguk kizarja a tobb szolamusagot, csikorogna a ''raenekles'', a mozgas mint tanc, a szo mint magia, a zene mint varazslat, nem feledtetheti, fedheti el egymast.A ma zenejenek szoveget szinte csak olvasva erti a zeneszereto. Az ozene torvenyei ezt tiltjak.
~~~~~~~~~~
Az okor zenejett Europa szellemi kozpontjaiban otszaz eve kutatjak. De talan sosem sikerul feltarni,csak reszleteiben, ''illekony'' termeszetenel fogva. Es mivel ez a muveszet egy szobeli kultura resze, egymas peldajan tanultak. Emellett teny az is, hogy szinte nincs olyan komoly ogorog gondolkodo, aki ne irt volna ertekezest a zenerol es a tancrol, ez mutatja jelentoseget. Sajnos ezek a munkak elvesztek, csak a cimuk maradt rank, lajstromokban. Ami olvashato megis, az egy rendkivul kifinomult muvesztrol arulkodik, es joggal lehettek erre a legbuszkebbek mindenek elott az ogorogok. Gorogorszag egyetemein, Athenban, Thesszalonikiben, Patraban, Kerkiran tantargy, csakugy mint a komolyabb egyetemeken. Disszertaciok, tanulmanyok sora jelzi, hogy megindult egy pezsges korulotte , egyre elenkebb az erdeklodes. A regeszek sem restek, ujabb es ujabb zenei keziratokkal orvendeztetnek meg bennunket, es bar ritkabban, a klima miatt, mely elemeszti a szerves anyagokat, hangszer leletek is arulkodnak arrol, milyen muves szintre ert a hangszerkeszites. A kutatas azonban Europa kozpontu, pedig Keletre kene menni vizsgalodni, (Etiopiaban a lyra mindmaig nepi hangszer, mesterfokon jatszo zeneszekkel), ezen nepekre hagytak muveszetuket a gorogok, de a haboruk, a veszedelmek nem kedveznek a bekes kutatasnak. Ennek latszolag ellentmondo, paradox modon, hogy bizonytalan idokben, megszaporodik a raktarakban orzott leletek feldolgozasa reven a publikaciok szama. Nemreg egy baratunk, az Akropolis muzeum egyik raktaraban, egy ''ismeretlen targy'' feliratu leletben, egy harfara ismert. A konyvtarak, a
~~~~~
Egy erdekes tortenet motoszkal a fejemben, valamely, az emlekezes muveszeterol szolo tanulmanyban olvastam. A hazigazda meghivja a dalnokot, majd mikor fizetesre kerulne a sor, azzal kuldi el, hogy jutalma az orom, mivel folvidithatta a vendegsereget. Es ekkor egy szolga jelenti, hogy ket fiatalember varja kint a koltot. Ahogy kilep a hazbol, az osszeomlik, maga ala temetve a halatlan gazdat, tarsasagaval. A folismerhetetlensegig osszeroncsolt holtakat csupan az enekes tudja megnevezni. Mert emlekszik, ki hol ult. Mert muveszete az emlekezes tudomanya is. A tobbszoros ertelmezest sugallo tortenet fiatalemberei Kastor, es testvere, Polykleides, isteni kuldoncok, akik igazsagot szolgaltattnak a muvesznek. Az emlekezeteben enekeket orzonek. Ki lehetett a legendas dalnok. Simonides?
Es maris erkezik fenypostan a valasz:
Igen, ő.
Aki elmeséli a történetet az Cicero (De oratore).
~~~~~~~~
Igazabol az igaz ''betuvetoket'', oket kene tisztukhoz meltoan koszonteni. Jomagam csak halyogkovacs vagyok, aki csak amul-bamul tudomanyukon. Ki hinne milyen fondorlatos egy egyszeru bibliografia elkeszitese. Pedig ez nyomban elarulja kihez van dolgunk. Az osszefoglalo , az eloszo utan ezt nezi meg, mielott egy tudomanyos munka olvasasaba fogna, a szakmajat erto olvaso. Szaz finom jelzes, a betutipus megvalasztasa, megdontese, a sorrend, a szerkesztes, mely elso pillantasra utbaigazit a forras milyensegerol, hogy tobb kotetes sorozat potkoteteben, lexikonban vagy folyoiratban keresgelunk. Az meg mar kulon szerencse, ha a bolcsesz mas iskolat is vegzett, es a real tudomanyoban is jartas. Jegyzeteiket olvasni orom, abraik, tablazataik tisztak, attekinthetok. Mondataik celratoroek, de megis elegansak. Peldanak hoznam Szabo Arpad zenematematikajanak ''karcsusagat'', vagy a hajoepites tudamanyaban jartas zenetudos baratom eloadasat, aki ismerven a ''hullamok kolteszetet'', ugy vezeti hallgatoit szornyusegesen szep teoriak kozt, mint Ulisszesz a hajojat Skyla es Charibdes kozott.
~~~~~~~~~~
Van egy dallamunk Euripidestol, csak par sor, de olyan mint a szivre mert utes. Az elso staszimo, es latni az antistrofat, a fokozas magasiskolaja, tudvan, hogy letezik fajdalom, aminel nem lehet nagyob a jaj. Es ezert csendre int. Elektra olyat tesz, ami peldatlan a dramairodalom torteneteben, Kikuldi a szinrol a kart. Csak csendben, ovatosan lepjenek, mint ahogy a nad susog... Egy pillanatra megerinti az alom szarnya Orestest, de mar erezni, latni jonnek vijjogva szornyu zenevel az Erinnysek hogy lecsapjanak ra.
~~~~~~~~~~
A gorog iras az ekezetek kalandja. Eltuntethetik, rejthetik, megtagadhatjak, de mindig ott ''enekel'' a szavakban. Az eles a tompa es a hajlitott ekezetek zenei jelek voltak, arra szolgaltak, hogy megmutassak, hol emelkedik, hol sullyed egy tonussal a beszeddallam.* Az ogorog mint a kinai, zenei nyelv volt. Igy mar ertheto, hogy suru unnepeinken mint tudtak a szinhazi szerzok, villamgyorsan, harom muvel is szinre lepni. A szovegek, eleinte NAGYBETUSVEGTELENITETTKOZOKNELKULISZOLANC. Szobeli kulturakban ez ertheto, hisz az iras az kobe vesetik, minden betuvel sulyosabb a marvany, mig amit meg kell jegyezni azt az a szinte vegtelen emlekezetbe irjak, mint szarnyas konnyen suhano gondolatot, dallamot.
* Az okor alkonyan, alexandriai bolcsek talaltak ki, hogy a gorog muveltseget befogado nepek, kik nem anyuktol tanuljak a gorogot, lathassak, erzekelhessek a gorog nyelv zenejet.
~~~~~~~~~~
Sokat elarulnak egy korrol, egy neprol a jatekai, jatekos dalai, tancai. A tavaszkoszontok, mikor a lanyt hinta ropteti a magasba, a fecsket, a madarakat koszonto , "'hazalo'' ,jofeleseget gyujto nebulok, mert a korgo gyomor ellensege a tanulasnak. Az egymassal feleselo lany es fiu csapat, keresve hol a rozsa, az ibolya, a zeller, es ''szemermetlenul'' meg is mutatva... Sajnos keves ilyen dal maradt rank, nehany dallam nelkuli vers. De a nepdalkutatok igen nagy buzgalommal dolgoznak, hogy visszavezessenek ma is elo nepdalokat a multba. Lelkesedesuk vitathatatlan, kovetkezteteseik azonban gyakran igen ketesek, bizonytalan a megalapozasuk. De a tudomany ugyancsak szannivalo lenne, ha minden kerdest konnyen megvalaszolhatna. A nehez, mar-mar megoldhatatlannak latszo feledatok lenditik elore. Es bar nekik csak modjaval szabad szabadjara engedini a fantaziajukat, velunk egyutt orvendezhetnek del-italiai gorog dallamoknak, a ciprusi, a kretai nok dalainak, mikor kisgyermekuk csititjak, altatjak, mindorokon szepsegesek. Gondoljuk el, ket ember emlekezete szaz evet is ater, nem is olyan sokat kell szamlalni haromezer evhez. A gyermeket alomba szenderito anya valoszinuleg huen orzi a verset, a dallamot. Persze azert nem art itt sem az ovatossag. Dragoumis, a neves nepzenekutato, egy klasszikus europai zenei motivumra rogtonzott alatatodalt irt le napjainkban, Aegina szigeten.
~~~~~~
Nem veszelytelen a kobe vesett uzenetek olvasgatasa. Megvadolhatnak, hogy elment az eszed, es meg ez a szerencsesebb eset, a szamtalan gyanakvas kozul, mely fogad, ha meggondolatlanul eldicsekszel vele, mert radfoghatjak, hogy azert gyujtod szorgosan, mert sorai koze rejtve allamtitkokat akarsz kicsempeszni az orszagbol.
Es ennek fele sem trefa, mikor ilyes gyanuk legcsekelyebb arnyekaval is, egy tavoli szigetre toloncolhatnak, vallatora fogva, hogy vallj be sosem elkovetett bunoket. Nemi okkkal, joggal tarthat a mukedvelo okorbuvar a nyilvanossagtol. Vege-hossza az alaptalan gyanusitasoknak, vadaknak, melyek ellen igazabol nincs vedekezes, mert rossz hirbe kevernek a gonoszkodasok. Egyetlen fegyver ellene, de az is inkabb csak a magunk mulattatasara, az aristophanesi kimeletlen, vaskos szatira, kiatkozas, mondvan, hogy vadloink, rosszakaroink ''legyenek dogok, bolhas ebek, vagy eben bolhak''..
A marvnyfeliratoknak azonban nem arthat semmi. Azaz hogy megis van harom halalos ellenseguk. Az egyik a ''marvanytetu'' a kobetegseg mely feketere eszi, marja. A masik a nagyvarosi savas eso, a kipufogogaz. A harmadik az oktalan ember, aki tuzbe veti, feher mesz porra hamvasztja, hogy habarcsba keverje.A zenelo Muzsak dombormuve csak azert menekult meg, mert arccal lefele egy ujvilagi templom kopadlojaba kerultek. De mi az, mit a marvanyvesz, a fust, a korom, a meszegeto elol szeretnenk ovni, menteni? Nem mas, mint a varosallamok kincstarainak, esemenyeinek jegyzeke, a hetkoznapok, es az unnepek kotabla naploja, kiadasok, bevetelek , igy marvanyba vesetett sok kozvetlen, es kozvetett hiradas a tancrol es a zenerol is. Aronyozott karu, nemes anayagokkal diszitett, muves fa faragasu lyrakrol olvashatunk, elefantcsont berakassal, gyongyhazas, nemes fabol, mester remekek, pengetovel, nyeles, kezbe illo pliktronnal. Lathato egy ilyes elefantcsontbol faragott pengeto Pesten is, a kotar galeriajanak egyik szegleteben. A hiusag sem mulik el nyomtalanul, a nagyravagyo szinhazi iro, zeneszerzo, meg eleteben kovetelte, hogy hallhatatlan elodeit megszgyenito modon, kiknek csak halaluk utan jutott ez a dicsoseg, meg eleteben emeljenek neki szobrot az Akropolisz alatti szinhazban. Hogy, hogynem, kijarta, errol tanuskodik a kobe vesett hatarozat. Nemreg nevenek toredekevel koalakjanak alapzatat is megleltek. A versenyjatekok jutalma az arany koszoru, de gyakorta egy haromlabu femmuves munka, a tripus, Apollonak a zenei istenenek aldozo edenyevel. Josdajaban ezen ulve josolnak papnoi. Ezt tancoljak korul az unnepeken. A triopust a monda szerint Herakles, - ot magat is latni neha, amint kitharaval a verseny podiumra lep -, elirigyelte Apollontol, megprobalva tole eragadni. Vazafestok kedvelt motivuma a jelenet. A Dionysost szolgalo muveszek, koltok, a szinhaz muveszeteben jeleskedok is felsoroltatnak, roluk ket kulon kobe vesett Apollon himnusz is megemlekezik, a vers dallamanak lejegyzesevel is. Kotablak tancos, zenes titkai.
A feliratokkal az okortudomany legjobb elmei foglalkoznak. Nekik koszonhetoen, a regeszeti emlekhelyeken, a muzeumokban, a konyvtarakban, az egyetemeken szep rendben varja olvasojat minden felirat gyujtemeny, vaskos koteteivel. Nem konnyu a gorog nyelv, meg az erre tehetseggel aldottaknak sem, jomagam, nem leven nyelvtehetseg, bolcsesz barataim segitseget kerem, bar a zene es a tanc irodalomaval, szokincsevel, szakszavaival mar eleg jol elboldogulok, tudvan hogy hol talalom meg a felvetodo kerdesekre a valaszt. De hat mit mondhat egy toredek mondat, egy szo? Onmagaban semmit. De mas adatokkal, forrasokkal osszevetbe bizonysag lehet, vagy cafolat. A ko ''kronikak'' gyakran segitenek meghatarozni az esemenyek sorat, igy a hires Parosi Kronika az Olympiakhoz igazitja, mikor mely muvevel ert el sikert a versenyjatekokon egy dramairo, koltok, zeneszek, szineszek nevet is megorokitve. Ha szerencsenk van, megtudhatjuk milyen jutalomban reszesultek. Az egyre finomabb elemzesek, a szamtalan reszadat kozt folfedezhetnek rejtett osszefuggeseket. A hatalmas szovegtar ma mar egy szamitogep villamgyors memoriajanak koszonhetoen, pillanatok alatt keresztul-kasul olvashato, follelve, megmutatva a keresni kivant reszleteket. Persze ehhez tudni kell azt, hogy mit keresunk. Ha ebben a pillanatban , isteni sugallatra, meglelnem a kivant kulcsszavakat, ot perc alatt elottem lehetne mindaz, mit a feliratok tudnak a zenerol es a tancrol. Ezen a nyomon elindulva aztan kijelolheto lenne egy kutatatasi terv, mintegy felterkepezve a terepet.
Megsem kivannam ezt a ''gyorslistat'', hisz ez megfosztana mindannak a megismeresetol, mi latszolag nem a temamhoz tartozik. A tanc es a zene az elet resze, ha nincs errol szelesebb latkepunk, a szakmai ''vaksag'', a szakbarbarsag elobb-utobb zsakutcaba vezet. Az igazi kutato, meg a laikus ''suketsegekbol" is merithet ihletet. Erre is, es a kutatok mellefogasairol is tanulsagos peldakkal fogunk szolgalni. A tudomany a tevedesek vigjateka...
~~~~~~~~~~
Sok felirat arulkodik az eleven szinhazi eletrol. Keszuljunk hat mi is meglatogatni egy eloadast. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy korbejarjuk ismeroseinket, az agoran, a koztereken, a tornacsarnokokban, a borbelynal, telidon a kovacsmuhelyek melegebe huzodva, amint kis beszelgetokorokben targyaljak ki, mi keszul a szinhazban. Meg a dallamokat is hallhatjuk, hisz tarsasagunkbol akadnak olyanok, kik tagjai a korusnak. Elszornyedhetunk a lelketlen tetten, mikor dicsosegre palyazva, a szindarab mecenasa, hogy a korus szebben enekeljen, nem atalott ''toroktisztito'' fozetet itatni az enekesekkel, mibe egyikuk belehalt. De annak hire szalad, hogy a szinhaz egyik jovendo remenysege, Sophokles, milyen szepen tancol, labdazik Nausika szerepeben. Es ezen ne csodalkozzatok, mai szinhazba jarok, kiknek nem szokatlan ha neha no jatszik ferfi szerepet a mai szinhazban, de ferfit no szerepben nehezen fogad el. Az okorban minden szerepet ferfiak adtak elo. A szegenyebbeknek a kozpenztar napidijat fizetett, ne erje karosodas a szinhazban toltott napokert. Mert reggeltol napnyugtaig tartottak az eloadasok. Igy aki megehezett, csillapithatta ehet eloadas kozben, a magaval hozott sajttal, olajbogyoval, fokhagymaval...
Nem tudni mikent befolyasolhatta a nezoter tetszese, vagy szidalmazasa a versenyjatekok dontobirait. Mikent itelkezhettek, talan Arisztophanes vigjatekaibol kovetkeztethetunk, persze a fonakjarol, amint jo szokasa szerint egymasnak ugraszt szerzoket.
~~~~~~~~
Spartaban, a zenevel es a tanccal osszefonodva, paratlan kolteszet viragzott. A spartaiak messze foldrol hivtak magukhoz kolto tanitokat. Igy os ellenfeluktol, Athenbol is. (Athen dajkakat kert toluk cserebe, kik dusak, erosek, a legszebbnek tartott a gorog nok , mert a tanc formalta oket, es a fiukkal valo kozos testedzes. ) Nem is mulasztjak el az alkalmat ezen koszorulni a nyelvuket az atheniak, mondvan, hogy Tyrteos, aki naluk az utolso volt a sorban, Spartaban elso lett. Ez eleg kulonosnek tunik egy olyan varosban, ahol a kijelolt osvenyrol letero idegeneket megbuntettek.
~~~~~~~~
Az otezredik feliratnal tartok. Egy himnuszrol ad hirt, Asklepiadesnak irva.
Az epigramma kore vesett, hexameterben irt dal. Biztathatnank a mai verseloket, magunkat ragadjunk vesot, kalapacsot, igy lehet hogy veszitenenk a versek hosszabol, de talan nyerhetnenk azon, hogy tomorebb, lenyeglatobb lenne a mu.
~~~~~~~~~~
... akik nem csak a pillanatot elik lepteikkkel, de a hosszu utra indulasra is keszek, hol gyakran megvarakoztat, de tudhato, nem kerul el a csoda. A lepes a tancban (arsi, tesi), a lab folemelkedese, majd a foldet erintese. Igy a zenesz ujjai, pengetoje is kovetik, a lefele penditese a huroknak,- igy a mindenben lelket kereso okori zenetudosok, - megnyugtatja a leket, a visszapendites, mintha visszafele simogatas, felborzolna az idegeket..., igy luktet a zene, es messze visz. Milyen messze, magam sem tudom. Most egy vegtelen kotar otezredik kovet elhagyva egy epigrammat talaltam. Amphiont dicseri, mint emeli a hettornyu Theba varanak falait, lyrajanak hangjara a kovek szofogadoan helyukre illeszkednek. Nem is lyra a hangszere, hanem annak osformaja, a forminx, Homerosz dalnokainak kezebe illo, Achilleus zeneszerszama, amint sertodottsegeben vigasztalja dallal magat. Milyen muveszet mely ha kell varat epit, mikor meg a muveszet szo nem letezven, a mestersegek szavai moge rejlik? Igy Amphionnak is ott a tarsa, segitoje, testvere, Zethos, a ketkezi ember, ki a zenesz keze ala segiti rendezni a kotomboket, emberi ero az isteni zene szolgalataban. Gyakran lathato ez a parhuzamossag, itt az istenek kegyeltje Amphion, a hallhatatlan hirnevre varo(el is pusztitja Apollon), es a halando testver, Zethosz epit Tornyot.Techne, hol a muvesz es a mesterember meg egyre hallgat, nem valtak szet utjai.
~~~~
Halaszthatatlan a spartai kolteszettel valo
talalkozastok. Ennek erdekeben ot evre el kell halasztani
az ''ordas eszmekkel'' valo kozvetlen szembesulest.
Hidd el, megvarnak. Addig is ki kene faragnod
magad a ''kobol''. Es jofele fabol elkesziteni a forminx lyrat,
az argonautak vitorlajaba szelet fogo zeneszerszamot.
Az iskolan mindenutt nyomaszto atok ul. Vege hossza nincs a kiabrandito torteneteknek, melyekrol szolni kene, feltarva az okokat, mi riasztja el a diakokat az okortol, es altalaban az oromteljes olvasastol. Nalunk persze, mivel a tanev fele diak vagy tanulo sztrajk, jutna ido konyvtarba jarasra, ha volnank konyvtarak. De talan szivderitobb lenne itt es most, bar ez a nehezebb, jo peldakat talalni, probalkozni, kinek-kinek a maga modjan, a kozvetlen kornyezeteben tenni valamit, hogy megtorjon ez az okorra asito kozerzet. Itt ha kiejtem Homerosz nevet, automatikus az asitas.Valami igen eros altato hat, mely a regmultat emlitve azonnal kabitani kezd.
Pedig lehetne maskepp is, masfelol, ennek ellentmondva, jomagam nem tudok vegigmenni az egyetem folyosoin ugy, hogy valamely diak, lekuzdhetetlen kivancsisaggal a szemeben, meg ne allitana, kerdezven hogy milyen hangszert tartok a kezemben. Es ezert sosem erek idoben a megbeszelt talalkozora professzoromhoz, mert elkezdodik egy beszelgetes a rapszodoszokrol, hangszerukrol, a forminxrol, es mire foleszmelunk, mar korbe is vettek, es oly erdeklodessel hallgatnak, hogy hinni se lehet, ok azok akik az eloadasokon nyitott szemmel alszanak.
Mert valoszinuleg sokkal osszetettebb kerdesrol lehet szo, mint sejthetnenk. Tegyuk fel, hogy varazsszora, mindazok akik tanitanak megszeretnek a foglalkozasukat, es megadatnek nekik az aldas, hogy amirol szolnak, azt vonzova tudnak tenni. Valtozna valami? Bizony jogos a ketkedes. Melyebb alapokat kene talalni, ahol az egyeni kezdemenyezes meglelne a kozerdeket. Ez pillanatnyilag ugy tunik, illuzio. De nem szabad lemondani a jobbito szandekrol, a gondolatkiserletekrol, hogy mihelyt alkalom kinalkozik, legyen mihez igazodni. A komedia hirul adja, hogy mar Aristophanes nebuloit is gyotortek a homeroszi es a hosi enekek, mikor iskolamesteri szigorral gyepulte oket a tanitojuk, hogy vessek emlekezetukbe a himnuszokat.
Tanulsagos az ifju Herkles tortenete, kibe mar ifju koraban sem fert az ereje, az indulata, es hirtelen haragjaban egy szeklabbal ugy fejbekolintotta Linost, a zenetanarat, hogy menten szornyethalt. Persze ez meg egy felistenne valo hosjeloltnek is nehezen bocsathato meg, de mint mitosz, into figyelmeztetes, micsoda ellenszenv, es harag lakozhat, feszuhet az okito es neveltje kozt.
~~~~~~~~
Ekezetek nelkul nem szabad irni, de nekem meg egy sasszemu korrektorra is szuksegem volna, mert sajnos felejtem a magyar nyelvet Athenben elve. Elobb jo kapcsolatokat, segitokesz baratokat probalok talalalni, mert amirol szolni szeretnek, azt megprobalom ovni, amennyire csak lehet, tavol tartani a megoszto, es ezert oktalan csetepatektol. Mikor legutobb a radioban jartam, a lyararol volt szo, S. H. ir kolto verset zenesitettem meg, keszitettem szamara is egy hangszert, errol keszult egy riport. A felvetel szuneteben a Pagodaban meglatott egy szerkeszto, es mielott meg udvozolhettem volan, szidni kezte a gorogoket, modvan, hogy a zsidosag mennyivel kivalobb Szelid kolto baratom zsidofalo lett. Az egyetlen amit tehetek, hogy elhivom oket hozzam egyenkent vendegsegbe. Addig is mig nalam vannak, legalabb nem veszekednek, es mind joizuen alszik, ugyanabban az agyban.
~~~~~~~~
Egyebkent Magyarorszag egy ironak ma izgalmas kincsesbanya. Mikor legutobb egy a szabadsag temarol tartott irotalalkozora hivtak, a hataron nyomban letartoztattak. Egy feher cellaban reggelig torhettem a fejem, elszamlalva osszes buneim. Jol osszebaratkoztam az orommel, talan eletem legjobb szeminariumat tartottam neki az ogorog zenerol. Meg is konnyezett reggel, mikor elbocsatottak, nem talalvan vetkemet. Az tortent, hogy edesanyam halala miatt a tanacs illetekes hivatalnoknoje kerestetett. Egy lakast orokoltem, munkastelep, de korulvettek a kinaiak. Az ablakom alatt talaltak egy kinait, megkeselve. Es minden sarkon egy kinai jatekkaszino. A lakasomban most tibeti menekult szerzetes lakik, halabol egy kis ecsettel szepen kifestette. Akad delibabos nezet, mely kozvetlen kapcsolatot vel a kinai es az ogorog zene kozt.
~~~~~~~~~~~~
Talan sikerul, csendben, valami jot cselekednunk, mindenki javara. De ha nem sikerul, akkor is megerte a probalkozas. Nehez idok jarjnak most, felszinre kerulnek gyogyithatatlan, fajdalmas ellentetek. Nekem sosem volt ellensegem, de ha valamit publikalnek, bizonnyal torkomnak ugrana valaki. Ez meg nem is zavarna, hisz aki szinre lep, annak vallalnia kell utkozeseket is.
Ismerve az intrika pokolbugyrait, sajnos mikor mar vedeni kell valamit, mar keso. De addig is meg, jo peldakat keresve, idotallo kapcsolatokat kene epiteni. Papp Arpad kolto baratom, ki a gorog mellett olaszbol is fordit, egyszer emlitest tett egy ilyen italiai-magyar iro korrol, kik peldasan osszetartanak, evtizedek ota. Megkerdem mi a titka, mikent lehet osszetartani a fegyelmezetlen, torzsalkodo, hiu nepet.
~~~~~~~~~~
Jelelenleg egy kotar labirintusban bolyongunk, kobe vesett zenei uzeneteket silabizalva. Igy rabbukkantunk egy hiradasra az ''aggeliki'' pantomim tancrol, melyet Szirakuzaban kedveltek, de kesobb az esti mulatsagok tancos, zenes, kedvelt szinfoltjava valt.
Az ''adonia'' Adoniszt siratoeneke, kit megolt egy vadkan. Csalard szerelmi bunteny, kibogozhatatlan, a feltekeny Aresz, vagy Apollon a gyilkosa Aphrodite kedvesenek, kit Persephone is maganak kovetelt, igy kenytelen-kelletlen az ev egy reszet az alvilagban kellett toltenie, de visszaterve meghozta a tavaszt. Mindmaig ezert apoljak oly gonddal a nok bazsalikom kertecskejuket, a gyorsan viragzo, hamar elhervado szerelemnek aldozva.
Ezt a reszt, a kotablainkon talalt, az aiol zenere utalo mondatokhoz szanjuk, tegyetek el kesobbi olvasasra. Szappho verseinek zeneje lehetett ilyen, mely hangu barbitonnal kiserve. Az ogorog zene theoria oly nehez, hogy magam tetovazva botorkalok benne. Meg nem keszseg szintu, jol az emlekezetbe vesett, letisztult tudas, meg meg kell kicsit szenvedni erte, mig gordulekeny, vilagos format talalunk hozza, mely nem riasztja el a gyanutlan olvasot.
A regmultat faggatni annyi, mint a koveket szora birni. Esetunkben ez szo szerint ertendo. Lehetetlen vallalkozasnak tunik, megsem egeszen az. Hogy mikent erthetok meg a kobe vesett mondatok, valaszt kaphat a kello elszantsaggal folvertezett erdeklodo, ha vendeghallgatokent (akroates) beul az egyetem errol szolo eloadasaira, egy a szakmajat erto tudos oraira. Persze nem art ha elobb korulnez, nehogy csalodjon, mint ahogy arrol Aristoxenos beszamol Aristoteles nyoman. Tortent hogy Platon eloadast hirdetett, ha jol ertem, harmoniarol, es mindenfele jorol. De nem zene, sem koznapokra hasznos tanacs varta a hallgatosagot, hanem megfoghatatlan ideak a mindensegrol, az egrol. Magukat okolhattak, ha eluntak, mert nem kerdezoskodtek elore. A kotablak hirt adnak zenerol, szinhazi latvanyossagokrol, tancrol, zeneszekrol, (elaruljak neha a fizettseget), de szazfele erdekes esemenyrol is, neha idomertekes versbe szedve. Aki nem nyelvtehetseg, es lassan tanul, mint jomagam, egy elten at talalhat maganak a kotarban foglalatossagot. Ezen morfondiroztam, mikor megallitott az egyetem folyosojan egy professzor. Ugyancsak elcsodalkoztam, mikor arra kert, hogy irjak vele kozosen egy tanulmanyt. Nem volt mit tennem, udvariasan megtagadtam, mondvan, hogy meg hadilabon allok az ogoroggel. Nem baj , biztatott, en sem tudok ogorogul, majd ''athidaljuk'' a nehezsegeket. Az eset tiz eve tortent, de elenken el emlekezetemben. Szorgalmasan ''kornyekezem'', kerulgetem az ogorog nyelvet, de publikalasra ma sem mernek vallalkozni. Hidegleles kornyekez, mikor latom a font emlitett professzor veg nelkuli bibliografiajat, szamtalan publikaciojat. Szerencsem, hogy mukedvelokent nem kell vele egy talbol cseresznyeznem".
Mig a mult mitikus zenesz hosei lyrajukkal koveket mozgattak, ma ugy fordult a szerencsenk, hogy a koveknek kell megszolaltatnia a lyrat.
~~~~~~~~~~~~
...nem arulok el titkot, a gorogok szerettek meztelenkedni, tengerben, tengerbe futo forrasban, furdokben lubickolni. Es mindenhova elkisertek oket zenevel, tanccal a tundereik. Verseik, dalaik, mondaik, festmenyeik, szobraik erre a tanusag. Mindent mi errol szol, megprobalunk szemrevetelezni. Az irodalombol mely idaig osszegyult, csupan a feliratok atolvasasa hianyzik. Ezt a ''mulasztast'' probaljuk ezidon bepotolni. Igy lassan osszeall egy zenes, tancos kotar szotar, melyet folyamatosan gazdagitunk.
A ''ballizmos'' egy szokkenesekkel, ugrasokkal eleven tanc a gorogok lakta Sikeliabol, de a szorgalmasan jegyzetelo Athenaios szerint minden varosban szokas volt igy unnepelni az isteneket. A ''baktriazmos'' affele illetlen, erotikus tancok gyujtoneve. Az ''arpaniki'' a szerelmeben megcsalatott lany gyaszdala. Az ''apokinisz'' a csipojatekkal izgato, csabito tanc. Az ''anthema'' tavaszkoszonto'' pajkos enek, fiukon, lanyokon keresve hol a ''virag''. Az ''anapali'' harci tanc. Az ''alitis'' hinta enek. Az ''adonia'' az Adoniszt sirato nok dala, ki viragga valt, es minden tavaszon ujra szuletik...
Bizony, az a dolgunk, hogy megkerdjuk a regieket, szerintuk mi a jo, a szep. (Ezzel persze nyomban kiterek az osszehasonlitas elol, - es kesobb talan majd belatjuk mert tanacsos, hogy ne siessunk, a magunk, az eletunkbol vett peldakkal elni, a regiek muveszetet szemlelve.) Esetunkben, mi a jo tanc, a szep zene? Kedvelt foglalatossaguk volt veg nelkul errol tarsalogni, es talan nem volt hiabavalo ebbeli igyekezetuk, mert mindmaig, aki a szeprol, a jorol ertekezik, naluk veli megtalalni az alapkerdeseket, melyekre talan sosem erkezik vegleges, megnyugtato valasz.
