Üzenőfüzet: 20 hozzászólás begyűjtése - újaknak segítség
- Téma inditó Katalin/Anyoka
- Kezdés dátuma
Biztosan nevetségesen romantikusan hangzik, de úgy terveztem, hogy együtt éljük le az életünket. Hogy ő lesz az, aki majd a halál torkában is megnyugtat azzal, hogy minden rendben lesz.
Nem áltatlak, valószínűleg jobbat érdemelnél nálam, de önző vagyok, és nem akarlak elengedni. Beléd estem, és azt akarom, hogy te is belém essél, hátha akkor elfelejted, hogy nem vagyok hozzád való.
Ha hívsz, nem mondom azt neked, hogy mindennap egy kicsit belehalok a hiányodba. Nem mondom, mennyire várom már, hogy lássalak. Nem mondom, hogy bárcsak már itt lennél. Sőt azt sem, hogy minden áldott este a könnyeimmel küszködöm, mert olyan ez, mintha egy darabot téptek volna ki belőlem.
A szenvedély olyan, mint a drog: kezdetben azt hiszi az ember, hogy az uralma alatt tartja, de egy napon kénytelen beismerni, hogy a drog uralkodik rajta.
Sokkal egyszerűbb volt, amíg nem tudtam, hogy szeretlek.
Nem hinném, hogy a végzet vagy a sors létező dolog lenne. De azt elmondhatom, hogy néha pontosan az a személy sétál be az ajtón, akiben mindig is reménykedtél, s megtesz mindent azért, hogy távol tartson magától. Aztán valahogy mégis kiderül, hogy elégnek bizonyulsz hozzá.
Hasonló témák
