“Ha a budapesti gettót megjárt édesanyám megpuszilna egy jobbikost, akkor Márki-Zay is ki kell tudjon egyezni Gyurcsánnyal”
Torokszorító posztot írt egy tüntető nő arról, milyen hozzáállásra lenne most szükség az ellenzéki oldalon, hogy kiverekedjük magunkat Orbán csapdájából. Balogh Krisztina írását változtatás nélkül közöljük.
“Nem értek egyet Márki-Zay Péterrel.
Annak érdekében javasolja Gyurcsány Ferenc nyugdíjazását, hogy azok a szavazók is támogassák az egységes ellenzék gondolatát, akiknél sikeres volt a Fidesz karaktergyilkolása.
De ebben a körben vajon miért nem javasolta Toroczkai László visszavonulását, úgyszintén a zsidó parlamenti képviselők listázását felvető Gyöngyösi Mártonét, hogy csak két nevet említsek azok közül, akik miatt sok-sok baloldali, liberális, de mondjuk inkább, sok jóérzésű ember a mai napig nem hajlandó közösséget vállalni a Jobbikkal, még egy tüntetés erejéig sem?
Én a tüntetésen MZP kérésére egy „Jobbik Törökszentmiklós” feliratú pólót viselő férfi kezét fogtam meg (szándékosan). Megkérdeztem másnap édesanyámat, Ankát, hogy ő megfogta volna-e Toroczkai kezét, ha történetesen ő áll mellette. Azt mondta,
nemcsak megfogta volna, de meg még puszit is adott volna neki.
Mert itt az idő, hogy továbblépjünk.
A kontextushoz tudni kell, hogy Anka hétévesen a budapesti gettóban töltötte ’44 telét, éjjelente Árpád sávos zászlók alatt a Duna-parton gyalogolt, miközben a mellette haladókat a folyóba lőtték, családjának nagy része elpusztult.
A Jobbik nem egy, nem két megnyilvánulását félelmetesnek tartotta és szó szerint fenyegetve érezte magát.
Ha Ő megölelné (mert később ezt is hozzátette) Toroczkai Lászlót, vagyis nem a riogató, karaktergyilkoló propagandán, hanem saját keserves, tragikus tapasztalatán lépne túl, és új fejezetet nyitna, az elfogadás és a beszélgetés alapján, nos akkor azt javaslom mindazoknak, akik most Gyurcsány Ferenc visszavonulásában látják a megoldást, hogy először saját démonaikkal nézzenek szembe,és gondolják át, hogy miért várják el egy több százezres szavazótáborral bíró politikustól azt, amit eszükbe sem jut az említett uraktól. A felvetést álságosnak tartom. (Arról nem beszélve, hogy MZP megválasztása előtt elfogadta a DK támogatását.)
Amúgy mit üzen annak a több százezer szavazónak, aki a DK-ra adta le voksát? Vonuljanak ők is vissza? Ugye MZP nem gondolja komolyan, hogy az általuk kedvelt politikus kényszer-nyugdíjaztatásával megnyerheti őket a jó célnak?
Egy ízig-vérig politikus nem akkor vonul vissza, amikor az őt nem kedvelők javasolják, hanem akkor, ha a választók nem szavaznak rá.
Én azt javasolom MZP-nek, hogy kövesse saját tanácsát: üljön le Gyurcsány Ferenccel és beszélgessenek. Ismerjék meg egymást. A többi menni fog.”
Balogh Krisztina
Torokszorító posztot írt egy tüntető nő arról, milyen hozzáállásra lenne most szükség az ellenzéki oldalon, hogy kiverekedjük magunkat Orbán csapdájából. Balogh Krisztina írását változtatás nélkül közöljük.
“Nem értek egyet Márki-Zay Péterrel.
Annak érdekében javasolja Gyurcsány Ferenc nyugdíjazását, hogy azok a szavazók is támogassák az egységes ellenzék gondolatát, akiknél sikeres volt a Fidesz karaktergyilkolása.
De ebben a körben vajon miért nem javasolta Toroczkai László visszavonulását, úgyszintén a zsidó parlamenti képviselők listázását felvető Gyöngyösi Mártonét, hogy csak két nevet említsek azok közül, akik miatt sok-sok baloldali, liberális, de mondjuk inkább, sok jóérzésű ember a mai napig nem hajlandó közösséget vállalni a Jobbikkal, még egy tüntetés erejéig sem?
Én a tüntetésen MZP kérésére egy „Jobbik Törökszentmiklós” feliratú pólót viselő férfi kezét fogtam meg (szándékosan). Megkérdeztem másnap édesanyámat, Ankát, hogy ő megfogta volna-e Toroczkai kezét, ha történetesen ő áll mellette. Azt mondta,
nemcsak megfogta volna, de meg még puszit is adott volna neki.
Mert itt az idő, hogy továbblépjünk.
A kontextushoz tudni kell, hogy Anka hétévesen a budapesti gettóban töltötte ’44 telét, éjjelente Árpád sávos zászlók alatt a Duna-parton gyalogolt, miközben a mellette haladókat a folyóba lőtték, családjának nagy része elpusztult.
A Jobbik nem egy, nem két megnyilvánulását félelmetesnek tartotta és szó szerint fenyegetve érezte magát.
Ha Ő megölelné (mert később ezt is hozzátette) Toroczkai Lászlót, vagyis nem a riogató, karaktergyilkoló propagandán, hanem saját keserves, tragikus tapasztalatán lépne túl, és új fejezetet nyitna, az elfogadás és a beszélgetés alapján, nos akkor azt javaslom mindazoknak, akik most Gyurcsány Ferenc visszavonulásában látják a megoldást, hogy először saját démonaikkal nézzenek szembe,és gondolják át, hogy miért várják el egy több százezres szavazótáborral bíró politikustól azt, amit eszükbe sem jut az említett uraktól. A felvetést álságosnak tartom. (Arról nem beszélve, hogy MZP megválasztása előtt elfogadta a DK támogatását.)
Amúgy mit üzen annak a több százezer szavazónak, aki a DK-ra adta le voksát? Vonuljanak ők is vissza? Ugye MZP nem gondolja komolyan, hogy az általuk kedvelt politikus kényszer-nyugdíjaztatásával megnyerheti őket a jó célnak?
Egy ízig-vérig politikus nem akkor vonul vissza, amikor az őt nem kedvelők javasolják, hanem akkor, ha a választók nem szavaznak rá.
Én azt javasolom MZP-nek, hogy kövesse saját tanácsát: üljön le Gyurcsány Ferenccel és beszélgessenek. Ismerjék meg egymást. A többi menni fog.”
Balogh Krisztina
