Nem volt könnyű, de összehoztunk tíz magyar figurát, akikre vitán felül büszkék lehetünk az idén. Nincs köztük politikus, mert egyrészt kizártuk. másrészt nem is találtunk volna normálisat. Nincs köztük cégvezér, cégtulaj sem, az idén itt nem dombortott senki akkorát. Ez alapvetően szomorú, az viszont nem, hogy van néhány arc, aki komolyan gondolja az önzetlenséget, Mindenkinek boldog karácsonyt, az angyalhad után visszatérünk a fikalistákkal.
Dárdai Pál
A szíve magyar, de a vére kék-fehér, hihetetlenül hűséges berlini klubjához. Jó edzőnek szerencséje is van, de valamit csak tudhat az a szaki, akit egy emberként éltetett a kapitányokat amúgy általában erősen fikázó magyar szurkolóhad. Jórészt az ő érdeme, hogy kijutott a magyar válogatott az EB-re és hihetetlen sikert ért el a Herthával, a kiesés széléről a félévi dobogóra ugratva csapatát. Nemcsak igazi sportember, hanem valódi nagybetűs ember, akire 2015 után biztos, hogy mindenki felnéz majd, bárhogy is alakuljon a karrierje.
Sándor Mária
Könnyű csak pofázni bele a nagyvilágba, húzhatja bárki a száját, de kellenek olyan arcok, akiket nem lehet leszalámizni, akik a végsőkig kiállnak nem csak a saját igazukért, de a szakmájukért, illetve azokért, akik nem mernek megszólalni. Sokszor kellettek a világ jobbá fordulásához a mi fekete ruhás nővérünkhöz hasonló emberek, az ő őszintesége, meg nem alkuvása példa értékű. Ha több hasonló nővér tűnne fel, talán több esély lenne arra, hogy a baromságokra pénzt szóró hatalom végre változtasson a gyalázatos fizetéseken, illetve munkakörülményeken, amivel a nővéreknek szembesülniük kell.
Bogdán László
Lényegében minden évben be lehetne írni a büszkék vagyunk listára Cserdi cigány polgármesterét, hiszen a 400 fős baranyai csődhalmazból működő és prosperáló közösséget csinált. Az idén a falu által termelt zöldségekből savanyúságot, lecsót, ezt-azt csinálnának, már épül az üzem. Eközben előadásokat tart iskolákban, piros Zsigulival járják az országot és adományokat osztogatnak, többek között pesti szegényeknek.
Nemes Jeles László
Valószínűleg nem fog még egy olyan filmet gyártani, mint a Saul fia, s biztosan nem kellett volna marhaságokat mondania a bemutató után. Ettől függetlenül a rendező első filmje olyan erővel robbant be a nemzetközi filmművészetbe, mint nem sok más magyar film. Tömegek és agyasok számára is nézhető, sokkoló és rendkívüli módon összeszedett alkotás, amely akkor is a legjobban között lesz, ha nem nyer Oscart. Ha meg igen, akkor erről hivatalos plecsni is lesz.
L. Ritók Nóra
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője és motorja. Mélyszegénységben élő cigány családokat támogat, s a munkáról mellbevágó erejű blogot ír, Nyomor szélén címmel. Az idén különösen ráfázott, mert az alapítvány a Buda-Cash csalásainak finanszírozására használt DRB Banknál vezette számláját. A bukta után a pénz bennragadt, de civilek viszonylag gyorsan összedobtak neki pár millió forintot a folytatáshoz.
Krasznahorkai László
Az idén megnyerte a nemzetközi Man Booker díjat, amelyet nem szívesen adnak nem angolszász szerzőnek. Persze ettől függetlenül is az egyik legjelentősebb még élő magyar író. Kár, hogy vagy tíz éve jelent meg utoljára regénye és kár, hogy a büdös életben nem akar már Magyarországon élni. Előbbin lehetne segíteni, utóbbit sajnos megértjük.
Lakatos Béla
Az ország egyetlen roma városvezetője benézte a Fideszt és karakán módon hagyta ott a pártot, amikor látta, hogy miket művelnek. Kicsit későn nyílt ki a csipája, pártja nem idén tért le arról az útról, ami Lakatosnak bejött 10 évvel ezelőtt, a romaellenes és menekültellenes dumák verték ki nála végleg a biztosítékot, de nem is ez a lényeg. Jó, elismert, kétszer megválasztott vezetője Ács városának, aki reálisan gondolkodik, tesz, szervez, javasol, általában nagyon korrekt dolgokat, például munkahelyteremtő programot. A hivatalos iránnyal szembeszállva akart segíteni az M1-esen vonuló menekülteknek, példa lehet mindenki számára. Kívánjuk, hogy kitartson, csinálja a dolgát, ami nem könnyű, volt pártja bosszúja rögtön elérte városát és személyét.
Vekerdy Tamás
Az öreg már hetven, de a mostani szánalmas oktatási koncepciónak csúfolt káoszhadjárat hatására újult erővel áll ki a gyerekek mellett. Mert itt ez a fontos. Nem a saját iskoláját tolja - ez a Waldorf - hanem a reformnak csúfolt összebaszott tákolmányt kritizálja arra hivatkozva, hogy a mostani rendszer már régen nem a gyerekek érdekében működik és alakul át. Pedig szerinte nem kellene túl sok minden, csak éppen szabadabb kezet kellene kapjanak az iskolák, mert az állam rohadtul nem ért ehhez.
László János
Az ember, aki a legtöbbet tette a magyar kerékpáros kultúra és infrastruktúra fejlődéséért, elment. Nem kell ahhoz bringásnak lenni, hogy értékeljük, nem véresszájú, másra tekintettel nem levő érdekvédő-lobbista volt, hanem mindenkinek jót akaró, kompromisszumkész, de elszánt és elhivatott ember. Nélküle sok bringaúttal lenne kevesebb, sokkal kevesebb vonaton lehetne kerékpárt szállítani. Modernebb, környezetbarátabb lett neki köszönhetően az ország, egészségesebb emberekkel.
Aki segített a rászorulóknak
Az év a menekültválságról szólt, s felnézünk mindenkire, aki az undorító propaganda ellenére segített a vándorlóknak. Az, hogy szükség volt-e a határzárra, vitatható (szerintünk is igen), de a menekültek elleni kampány gusztustalansága nem kérdés, kalapemelés mindenkinek, aki emberként viselkedett az emberekkel. És nem csak a menekültekről van szó, több kisebbség és a hajléktalanok is a hatalom céltáblájává vált, ami ellen kevesen léptek fel.
Dárdai Pál
A szíve magyar, de a vére kék-fehér, hihetetlenül hűséges berlini klubjához. Jó edzőnek szerencséje is van, de valamit csak tudhat az a szaki, akit egy emberként éltetett a kapitányokat amúgy általában erősen fikázó magyar szurkolóhad. Jórészt az ő érdeme, hogy kijutott a magyar válogatott az EB-re és hihetetlen sikert ért el a Herthával, a kiesés széléről a félévi dobogóra ugratva csapatát. Nemcsak igazi sportember, hanem valódi nagybetűs ember, akire 2015 után biztos, hogy mindenki felnéz majd, bárhogy is alakuljon a karrierje.
Sándor Mária
Könnyű csak pofázni bele a nagyvilágba, húzhatja bárki a száját, de kellenek olyan arcok, akiket nem lehet leszalámizni, akik a végsőkig kiállnak nem csak a saját igazukért, de a szakmájukért, illetve azokért, akik nem mernek megszólalni. Sokszor kellettek a világ jobbá fordulásához a mi fekete ruhás nővérünkhöz hasonló emberek, az ő őszintesége, meg nem alkuvása példa értékű. Ha több hasonló nővér tűnne fel, talán több esély lenne arra, hogy a baromságokra pénzt szóró hatalom végre változtasson a gyalázatos fizetéseken, illetve munkakörülményeken, amivel a nővéreknek szembesülniük kell.
Bogdán László
Lényegében minden évben be lehetne írni a büszkék vagyunk listára Cserdi cigány polgármesterét, hiszen a 400 fős baranyai csődhalmazból működő és prosperáló közösséget csinált. Az idén a falu által termelt zöldségekből savanyúságot, lecsót, ezt-azt csinálnának, már épül az üzem. Eközben előadásokat tart iskolákban, piros Zsigulival járják az országot és adományokat osztogatnak, többek között pesti szegényeknek.
Nemes Jeles László
Valószínűleg nem fog még egy olyan filmet gyártani, mint a Saul fia, s biztosan nem kellett volna marhaságokat mondania a bemutató után. Ettől függetlenül a rendező első filmje olyan erővel robbant be a nemzetközi filmművészetbe, mint nem sok más magyar film. Tömegek és agyasok számára is nézhető, sokkoló és rendkívüli módon összeszedett alkotás, amely akkor is a legjobban között lesz, ha nem nyer Oscart. Ha meg igen, akkor erről hivatalos plecsni is lesz.
L. Ritók Nóra
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője és motorja. Mélyszegénységben élő cigány családokat támogat, s a munkáról mellbevágó erejű blogot ír, Nyomor szélén címmel. Az idén különösen ráfázott, mert az alapítvány a Buda-Cash csalásainak finanszírozására használt DRB Banknál vezette számláját. A bukta után a pénz bennragadt, de civilek viszonylag gyorsan összedobtak neki pár millió forintot a folytatáshoz.
Krasznahorkai László
Az idén megnyerte a nemzetközi Man Booker díjat, amelyet nem szívesen adnak nem angolszász szerzőnek. Persze ettől függetlenül is az egyik legjelentősebb még élő magyar író. Kár, hogy vagy tíz éve jelent meg utoljára regénye és kár, hogy a büdös életben nem akar már Magyarországon élni. Előbbin lehetne segíteni, utóbbit sajnos megértjük.
Lakatos Béla
Az ország egyetlen roma városvezetője benézte a Fideszt és karakán módon hagyta ott a pártot, amikor látta, hogy miket művelnek. Kicsit későn nyílt ki a csipája, pártja nem idén tért le arról az útról, ami Lakatosnak bejött 10 évvel ezelőtt, a romaellenes és menekültellenes dumák verték ki nála végleg a biztosítékot, de nem is ez a lényeg. Jó, elismert, kétszer megválasztott vezetője Ács városának, aki reálisan gondolkodik, tesz, szervez, javasol, általában nagyon korrekt dolgokat, például munkahelyteremtő programot. A hivatalos iránnyal szembeszállva akart segíteni az M1-esen vonuló menekülteknek, példa lehet mindenki számára. Kívánjuk, hogy kitartson, csinálja a dolgát, ami nem könnyű, volt pártja bosszúja rögtön elérte városát és személyét.
Vekerdy Tamás
Az öreg már hetven, de a mostani szánalmas oktatási koncepciónak csúfolt káoszhadjárat hatására újult erővel áll ki a gyerekek mellett. Mert itt ez a fontos. Nem a saját iskoláját tolja - ez a Waldorf - hanem a reformnak csúfolt összebaszott tákolmányt kritizálja arra hivatkozva, hogy a mostani rendszer már régen nem a gyerekek érdekében működik és alakul át. Pedig szerinte nem kellene túl sok minden, csak éppen szabadabb kezet kellene kapjanak az iskolák, mert az állam rohadtul nem ért ehhez.
László János
Az ember, aki a legtöbbet tette a magyar kerékpáros kultúra és infrastruktúra fejlődéséért, elment. Nem kell ahhoz bringásnak lenni, hogy értékeljük, nem véresszájú, másra tekintettel nem levő érdekvédő-lobbista volt, hanem mindenkinek jót akaró, kompromisszumkész, de elszánt és elhivatott ember. Nélküle sok bringaúttal lenne kevesebb, sokkal kevesebb vonaton lehetne kerékpárt szállítani. Modernebb, környezetbarátabb lett neki köszönhetően az ország, egészségesebb emberekkel.
Aki segített a rászorulóknak
Az év a menekültválságról szólt, s felnézünk mindenkire, aki az undorító propaganda ellenére segített a vándorlóknak. Az, hogy szükség volt-e a határzárra, vitatható (szerintünk is igen), de a menekültek elleni kampány gusztustalansága nem kérdés, kalapemelés mindenkinek, aki emberként viselkedett az emberekkel. És nem csak a menekültekről van szó, több kisebbség és a hajléktalanok is a hatalom céltáblájává vált, ami ellen kevesen léptek fel.
