Átérzem a helyzetet, nekünk volt egy 12 éves gyönyörű ír szetterünk, meg kellett műttetnünk, mert tele volt daganatokkal, de nem tudott a végén már lábra állni, minden nap turmixoltam neki a kaját és nagy injekciós tűvel etettem, a végén el kellett altatnunk végig bőgtem az egészet, majd belehaltam...
egy hét elteltével már nem bírtuk tovább és elmentünk az Illatos úti kutyamenhelyre, a párom beleszeretett egy kutyusba, egy border collie keverékbe, elhoztuk, azóta eltelt 2 év...
annyi szeretet kapunk tőle, hogy ennyi nem is értem, hogy fér egy kutyusba, hálás minden kis érintésért, vidám és boldog és mi is nagyon szeretjük, soha többet nem tudok tenyésztőhöz menni, én már csak menhelyes kutyát fogok örökbe fogadni...