Egy évvel ezelőtt indult Finnországban kísérleti jelleggel a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, a projekt félidőnél tart.
Vannak, akik szerint sikeres, mások szerint nem, a kontrollcsoport életét azonban éppen alaposan megnehezítették. A németek 38 százaléka másképp élne, ha kapna ilyet, de magasra teszik a mércét. Megint másutt 12 éves kísérletet indítottak.
Finnországban egy évvel ezelőtt érdekes kísérlet kezdődött: kisorsoltak 200 ezer közül 2000 munkanélkülit, akik a szokásos munkanélküli-ellátás helyett havi 560 euró (mintegy 173 ezer forint) fix összeget, úgynevezett feltétel nélküli alapjövedelmet kaptak. Ez ott körülbelül a munkanélküli-segély minimuma, egyben nagyjából egyfajta létminimumnak felel meg.
A munkanélküli-segéllyel ellentétben azonban ehhez a jövedelemhez kereshettek más munkát, mellékes jövedelemszerzési forrást is. A juttatás lényegében ajándékba, feltételek nélkül, adómentesen érkezik. Az volt a megfontolás, hogy így az érintettek részmunkaidős vagy nagyon alacsony bérű állásokat is elvállalnak majd, mivel a megélhetésük már biztosított. Akkor is, ha egyébként nem találnak teljes állást.
A CNBC be is számol pozitív példákról, olyan munkanélküliről, aki számítógépes szakemberré képezte át magát. Aki gyakornokként is el mert vele helyezkedni, és aki szerint az alapjövedelem arra ösztönzi az embert, hogy munkát vállaljon, akár csekély fizetségért is. A társadalom is és a munkanélküli is nyer – állítják. Egy másik megfontolás a kísérlet mögött, hogy így az állam egy csomó pénzt spórol a munkanélküliekkel kapcsolatos bürokrácián.
Kizsákmányolás lenne az az ajándék?
A kritikusok szerint azonban nem jó az, hogy pocsékul fizetett munkákat is elvállalnak az emberek – írja a német Stern.de. Sokan ezt kizsákmányolásnak nevezik. A projekt egyébként 2018 végéig tart, addig hivatalos konklúziót még nem akarnak levonni az illetékesek.
A finn kísérlet eddigi tapasztalatait különböző lapok különbözőképp értékelik. A német Morgenpost például sikernek nevezi, szintén bemutat egy pozitív példát, amelynél egy munkanélküli önálló vállalkozásba kezdett. Az alapjövedelem a rabszolgaságom végét jelenti – mondja ő. Munkanélküliként visszautasította a kisebb munkákat, hogy a segélyt megkaphassa. (A segély mellé csak 300 eurót volt szabad havonta keresni, az efeletti összegnél jelentősen csökkent a segély, ahogy sok más országban is.)
Lustává tesz, vagy sikeresebbé?
A könnyen jövő pénz lustává tesz, vagy munkára sarkall? – hangzik a feltétel nélküli alapjövedelem ellenzőinek egyik dilemmája. Ha megtarthatják a többletjövedelmet, levonások nélkül, akkor inkább vállalnak-e munkát az emberek, vagy ülnek a biztos – de az ottani árak mellett csekélyke – fix pénzükön? A Morgenpost.de finn forrásokra hivatkozva pozitív tapasztalatokról számol be, sok példát említ a sajtó, ahol aktivizálták magukat az érintettek.
Mások azonban inkább fanyalognak, mint a német Focus.de, amely szerint a kísérlet – de nem feltétlenül az alapjövedelem – haszna kérdéses, nem szolgál új tanulságokkal. Az érvelésük szerint az értékteremtés nagy része már gépek, automaták, mesterséges intelligencia segítségével folyik. A hagyományos jövedelmi és adóztatási koncepciókat újra kell gondolni, és az értékteremtést kellene megadóztatni. (Robotadó? – a szerk.)
Miből lenne erre pénz?
A Focus.de szerint a kísérlet sok kérdést nem válaszol meg, például hogy finanszírozható-e egy ilyen rendszer, hogyan alakítja át az újraelosztási viszonyokat a társadalomban, és mennyire igazságos. Most csak munkanélküliekkel kísérleteznek, akiken nagy a nyomás, hogy többet keressen ek, dolgozzanak valamit.
Ez az igazi kérdés
De milyen hatással lenne egy ilyen jövedelem azokra, akik egyébként is dolgoznak? Őket is többletteljesítményre sarkallná? Ez sokkal fontosabb kérdés, mint a munkanélküliek viselkedése, hiszen akik dolgoznak, azok állítják elő az érték nagy részét. Ha sok háztartás dönt úgy, hogy kevesebbet fog dolgozni, vészesen megroppanhat az egész gazdaság, az adórendszer.
A Focus kiszámolta, hogy ha a csecsemőktől a nyugdíjasokig mindenki 560 eurót kapna, akkor Finnországban 37, Németországban 550 milliárd euróra lenne szükség évente. Ez a GDP mintegy 18 százaléka, az állami kiadásoknak pedig 32, illetve 40 százaléka. Ezt még akkor is csak masszív adóemelésekkel lehetne kigazdálkodni, ha az összeg egy részét más szociális kiadások kiesése miatt meg lehet spórolni.
Negatív spirál jöhet
Minél többen döntenének amellett, hogy kevesebbet dolgoznak, annál többet kéne adózniuk azoknak, akik még aktívak. Ez negatív spirált indíthat be. Esztelen utópia, amely sokba kerül és keveset hoz – mondják az ellenzők. A nemszeretem állások betöltetlenül maradnak, jó teljesítményt nyújtani nem éri majd meg, a lustálkodók társadalma alakulhat ki – tartanak tőle.
A feltétel nélküli alapjövedelemben nem érintett, mintegy 190 ezer finn munkanélküli egy teljesen másfajta kísérletben vesz részt – tudósít a német Taz.de. Egy decemberi törvénymódosítás nyomán ugyanis az idén, ha sem bizonyos óraszámú munkát, sem továbbképzést nem végeznek, akkor csökkentik a segélyüket. Ez nagyjából az ellenkezője annak, amit az említett 2000 fő átélhet. A két modell eredményeit majd össze fogják vetni egymással.
Te mennyiért mondanál fel?
A Splendid Research nevű kutatóintézet őszi online felmérése szerint Németországban feltétel nélküli jövedelem kifizetése esetén a megkérdezettek 38 százaléka vagy állást változtatna, vagy csökkentené az óraszámát, vagy egyáltalán nem dolgozna. A szakmával rendelkezők negyede, a felsőfokú végzettségűek ötöde egyáltalán nem dolgozna, ez súlyosbítaná a munkaerő-hiányt – írta a Stern.de.
Ám nem alacsony az az összeg, amiért ezt megtennék, jóval magasabb, mint a finnek 560 eurója. A német nők 1477, a férfiak 1830 eurós havi összegnél lépnének. Az átlagbér egyébként bruttó 3700 euró körül lehet Németországban, a nettót nehéz megbecsülni a sokféle kedvezmény miatt, de családtípustól függően a bruttó 60-70 százaléka marad. Ez nagyjából 2200-2600 euró közötti összeg (680-803 ezer forint).
Amire pozitív hatása lenne az alapjövedelemnek: így sokkal többen tudnák elképzelni, hogy olyan vidékre költözzenek, ahol alacsonyabbak az ingatlanbérleti díjak és az üzletekben az árak. Ez megállíthatná egyes vidékek súlyos elnéptelenedését.
privatbankar
Vannak, akik szerint sikeres, mások szerint nem, a kontrollcsoport életét azonban éppen alaposan megnehezítették. A németek 38 százaléka másképp élne, ha kapna ilyet, de magasra teszik a mércét. Megint másutt 12 éves kísérletet indítottak.
Finnországban egy évvel ezelőtt érdekes kísérlet kezdődött: kisorsoltak 200 ezer közül 2000 munkanélkülit, akik a szokásos munkanélküli-ellátás helyett havi 560 euró (mintegy 173 ezer forint) fix összeget, úgynevezett feltétel nélküli alapjövedelmet kaptak. Ez ott körülbelül a munkanélküli-segély minimuma, egyben nagyjából egyfajta létminimumnak felel meg.
A munkanélküli-segéllyel ellentétben azonban ehhez a jövedelemhez kereshettek más munkát, mellékes jövedelemszerzési forrást is. A juttatás lényegében ajándékba, feltételek nélkül, adómentesen érkezik. Az volt a megfontolás, hogy így az érintettek részmunkaidős vagy nagyon alacsony bérű állásokat is elvállalnak majd, mivel a megélhetésük már biztosított. Akkor is, ha egyébként nem találnak teljes állást.
A CNBC be is számol pozitív példákról, olyan munkanélküliről, aki számítógépes szakemberré képezte át magát. Aki gyakornokként is el mert vele helyezkedni, és aki szerint az alapjövedelem arra ösztönzi az embert, hogy munkát vállaljon, akár csekély fizetségért is. A társadalom is és a munkanélküli is nyer – állítják. Egy másik megfontolás a kísérlet mögött, hogy így az állam egy csomó pénzt spórol a munkanélküliekkel kapcsolatos bürokrácián.
Kizsákmányolás lenne az az ajándék?
A kritikusok szerint azonban nem jó az, hogy pocsékul fizetett munkákat is elvállalnak az emberek – írja a német Stern.de. Sokan ezt kizsákmányolásnak nevezik. A projekt egyébként 2018 végéig tart, addig hivatalos konklúziót még nem akarnak levonni az illetékesek.
A finn kísérlet eddigi tapasztalatait különböző lapok különbözőképp értékelik. A német Morgenpost például sikernek nevezi, szintén bemutat egy pozitív példát, amelynél egy munkanélküli önálló vállalkozásba kezdett. Az alapjövedelem a rabszolgaságom végét jelenti – mondja ő. Munkanélküliként visszautasította a kisebb munkákat, hogy a segélyt megkaphassa. (A segély mellé csak 300 eurót volt szabad havonta keresni, az efeletti összegnél jelentősen csökkent a segély, ahogy sok más országban is.)
Lustává tesz, vagy sikeresebbé?
A könnyen jövő pénz lustává tesz, vagy munkára sarkall? – hangzik a feltétel nélküli alapjövedelem ellenzőinek egyik dilemmája. Ha megtarthatják a többletjövedelmet, levonások nélkül, akkor inkább vállalnak-e munkát az emberek, vagy ülnek a biztos – de az ottani árak mellett csekélyke – fix pénzükön? A Morgenpost.de finn forrásokra hivatkozva pozitív tapasztalatokról számol be, sok példát említ a sajtó, ahol aktivizálták magukat az érintettek.
Mások azonban inkább fanyalognak, mint a német Focus.de, amely szerint a kísérlet – de nem feltétlenül az alapjövedelem – haszna kérdéses, nem szolgál új tanulságokkal. Az érvelésük szerint az értékteremtés nagy része már gépek, automaták, mesterséges intelligencia segítségével folyik. A hagyományos jövedelmi és adóztatási koncepciókat újra kell gondolni, és az értékteremtést kellene megadóztatni. (Robotadó? – a szerk.)
Miből lenne erre pénz?
A Focus.de szerint a kísérlet sok kérdést nem válaszol meg, például hogy finanszírozható-e egy ilyen rendszer, hogyan alakítja át az újraelosztási viszonyokat a társadalomban, és mennyire igazságos. Most csak munkanélküliekkel kísérleteznek, akiken nagy a nyomás, hogy többet keressen ek, dolgozzanak valamit.
Ez az igazi kérdés
De milyen hatással lenne egy ilyen jövedelem azokra, akik egyébként is dolgoznak? Őket is többletteljesítményre sarkallná? Ez sokkal fontosabb kérdés, mint a munkanélküliek viselkedése, hiszen akik dolgoznak, azok állítják elő az érték nagy részét. Ha sok háztartás dönt úgy, hogy kevesebbet fog dolgozni, vészesen megroppanhat az egész gazdaság, az adórendszer.
A Focus kiszámolta, hogy ha a csecsemőktől a nyugdíjasokig mindenki 560 eurót kapna, akkor Finnországban 37, Németországban 550 milliárd euróra lenne szükség évente. Ez a GDP mintegy 18 százaléka, az állami kiadásoknak pedig 32, illetve 40 százaléka. Ezt még akkor is csak masszív adóemelésekkel lehetne kigazdálkodni, ha az összeg egy részét más szociális kiadások kiesése miatt meg lehet spórolni.
Negatív spirál jöhet
Minél többen döntenének amellett, hogy kevesebbet dolgoznak, annál többet kéne adózniuk azoknak, akik még aktívak. Ez negatív spirált indíthat be. Esztelen utópia, amely sokba kerül és keveset hoz – mondják az ellenzők. A nemszeretem állások betöltetlenül maradnak, jó teljesítményt nyújtani nem éri majd meg, a lustálkodók társadalma alakulhat ki – tartanak tőle.
A feltétel nélküli alapjövedelemben nem érintett, mintegy 190 ezer finn munkanélküli egy teljesen másfajta kísérletben vesz részt – tudósít a német Taz.de. Egy decemberi törvénymódosítás nyomán ugyanis az idén, ha sem bizonyos óraszámú munkát, sem továbbképzést nem végeznek, akkor csökkentik a segélyüket. Ez nagyjából az ellenkezője annak, amit az említett 2000 fő átélhet. A két modell eredményeit majd össze fogják vetni egymással.
Te mennyiért mondanál fel?
A Splendid Research nevű kutatóintézet őszi online felmérése szerint Németországban feltétel nélküli jövedelem kifizetése esetén a megkérdezettek 38 százaléka vagy állást változtatna, vagy csökkentené az óraszámát, vagy egyáltalán nem dolgozna. A szakmával rendelkezők negyede, a felsőfokú végzettségűek ötöde egyáltalán nem dolgozna, ez súlyosbítaná a munkaerő-hiányt – írta a Stern.de.
Ám nem alacsony az az összeg, amiért ezt megtennék, jóval magasabb, mint a finnek 560 eurója. A német nők 1477, a férfiak 1830 eurós havi összegnél lépnének. Az átlagbér egyébként bruttó 3700 euró körül lehet Németországban, a nettót nehéz megbecsülni a sokféle kedvezmény miatt, de családtípustól függően a bruttó 60-70 százaléka marad. Ez nagyjából 2200-2600 euró közötti összeg (680-803 ezer forint).
Amire pozitív hatása lenne az alapjövedelemnek: így sokkal többen tudnák elképzelni, hogy olyan vidékre költözzenek, ahol alacsonyabbak az ingatlanbérleti díjak és az üzletekben az árak. Ez megállíthatná egyes vidékek súlyos elnéptelenedését.
privatbankar
