ALAPOKTÓL-Magyar őstörténet-Arvisura nélkül

Magam la írta:

Magam is olvastam már a Kárpát-medencébe költözött állítólagos nomádokról.
Véleményem szerint ez a nomádság is a mese kategóriájába tartozik, mert valójánban a magyar történelemben számottevő beköltözők nem voltak, és nem is lehettek nomádok. Ez egy rosszindulatú, alaptalan állítás, azaz rágalom!
Akadtak történészek, akik még itt is felvázolták a nomád vándorlások útvonalait: nyáron Észak-Magyarországra, télen Dél-Magyarországra vándoroltatták - papíron - például az avarokat.
Ismerve a hazai klimatikus viszonyokat, ennek a valóságban semmi értelme sem lenne, nyoma sincs sehol, így nyugodtan kijelenthetjük ezúttal is, hogy a "nomadizáló" történészek csak valami rosszindulattól vezérelve írhattak efféle szamárságokat.

Kattints a kibontásához...

ennek a témának kapcsán is máshogy vélem,
nézetedet itt is már a lónak a tulsó oldalára való átesésnek érzem,
mert,
nem hiszem, hogy az rosszindulatú dolog lenne, ha valaki nomadizmusról beszél a magyarok kapcsán,
tehát ez nem mese, hanem egyrészt vitathatatlan,
másrészt meg nem elsősorban az a lényeg már a honfoglalási utáni időben, hogy inkább már csak a lovas harcmodorra vonatkozik a nomád megállapítás, másrészt szerintem úgy is kell ezt értelmezni, mint mondjuk amikor a földművelésben a vetésforgó-ugar témája,
vagyis az a lényege az egésznek, hogy a nagy állatcsordákat mindig a dús legelőre terelik a pásztorok, és egy idő után, mikor az "legyengül" a használat miatt, átmennek a következőre majd később adott esetben vissza a régire, stb. tehát ennek ez a lényege, legyen szó 1 juhászról és nyájról vagy akár egy egész törzsről vagy népről.

és ez a bizonyos nomadizmus egyáltalán nem negatív dolog, hanem inkább nagyonis pozítív, mondhatni a legpozítívabb, mert tökéletesen logikus és a természet legtermészetes körforgásának legjobb megvalósítása ill. az ahhoz való jó alkalmazkodás.

Először talán azt kéne tudni, hogy honnan ered a magyarság.

A témával kapcsolatban bővebben itt olvashattok.


"S. A. Grigorjev kutatásai szerint a Szintasta(Andronovó)-kultúrák népessége nagy valószí*nűséggel déli, kelet-anatóliai, transzkaukázusi eredetű lehetett, számos példa mutat erre, kezdve az uráli kerek erődvárosaik szoros kelet-anatóliai, azerbajdzsáni analógiáitól a bronz*gyártási technikájukig s egyéb leletekig (Grigorjev: Some Questions of the Sintashta Culture and the Indo-Europeans Origin, és Investigation of the Bronze Age Metallurgical Slag, in: Kurgans, Ritual Sites, Settlements, 2000, ed. J. Davis-Kimball et al.). Ezek a felfedezések régészetileg alátámasztják a szabirok vagy szovárdok – sőt talán az ősmagyarok – kelet-anató*liai eredetének eddig nagyrészt írott forrásokra épített hipotézisét (ld. Z.T.Cs.: Chrestomathia Suardo-Magorica, in Magyar őstörténeti tanulmányok, Mikes International, Hága, 2010). Ne feledjük, hogy a szabirok legalább három történeti „ismérve” a forrásokban óiráni eredetükre utal: kiválóan értettek ostromgépek készítéséhez (Prokópius), a fémek megmunkálásához, fokoskészítéshez (Maszúdi), és „régi nevünkben”, a „Szabarti aszfali”-ban (Bíb. Konst.) nagy valószínűséggel az avesztai, óiráni aszva = ló szó szerepel, tehát „lovas szabirok” lehet a név olva*sata, ami akár a ló háziasításában, tenyésztésében játszott ősi, steppei szerepü(n)kre is utalhat.


"Az elmúlt hosszú-hosszú évtizedek sőt félszázadok gyakran károsan elfogult tudomá*nyos (és amatőr) vitái után, mind a genetika, mind a régészet forradalmasítja, valóságos mederbe tereli a magyar őstörténetkutatást, igazolva egyébként a nagyszerű magyar antropo*lógusok, Tóth Tibor és Éry Kinga 60-as és 80-as évekbeli eredményeit, melyek rámutattak a honfoglalók bronzkori andronovói, szkíta (Éry C-csoportja!) és szauromata-szarmata erede*tére, és a genetikailag-antropológiailag ugyan elenyésző és késői, de mégsem elhanyagolható hun-ogur (mongol-török) hatásra is. Ezzel a szemmel hitelesebben fedezhetjük fel az obi „ugorok” (jugorok) nyelvén, hagyományain keresztül is az indoárja eredetű magyarság, szabir-magyarság ősi nyelvének, kultúrájának emléknyomait."


http://www.tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=104122

Helian írta:

...mondjuk mindehhez - hamár az osztrákok említve lettek -, hogy az előző hsz-ben írt: a kárpát-medencei szlávok egy jelentős részének avar-hun eredetének témájához is kapcsolódjunk, az is hozzátartozik, hogy a nemcsak az Avar, hanem a honfoglalás utáni Magyar terület határa is a mai Bécstől 70 km-re nyugatra húzódott, még az augsburgi csata után is jóval. és ott is pl. a források alapján is, a szlávokhoz hasonlóan jelentős hun-avar népi beolvadásról beszélhetünk, tehát az utolsó mondatod kapcsán a helyesebb megfogalmazás az lenne ebben az összefüggésben, hogy az osztrákok olyanok mint a magyarok, nem pedig fordítva.

Kattints a kibontásához...

Akkor ezek szerint pl. az osztrákok (meg a kárpát-medencei szlávok) nem is indoeurópaiak? Nekik erről mi a véleményük?

Helian írta:

nem hiszem, hogy az rosszindulatú dolog lenne, ha valaki nomadizmusról beszél a magyarok kapcsán,
tehát ez nem mese, hanem egyrészt vitathatatlan,
másrészt meg nem elsősorban az a lényeg már a honfoglalási utáni időben, hogy inkább már csak a lovas harcmodorra vonatkozik a nomád megállapítás...

Kattints a kibontásához...

Egyértelműen rosszindulatú a magyar ősöket nomádoknak nevezni, egyszerűen azért, mert nem voltak azok. Európa legrégebbi helyben lakó, fejlett földművelői a magyarok.
Nomád harcmodorról beszélni pedig - már megbocsáss, de botorság.

petzso írta:

Először talán azt kéne tudni, hogy honnan ered a magyarság.

Kattints a kibontásához...

Valóban.
Ez itt a legfontosabb kérdés.
De nem hiszem, hogy ebben holmi Grigorjevek véleménye lenne a perdöntő.

petzso írta:

Először talán azt kéne tudni, hogy honnan ered a magyarság.

A témával kapcsolatban bővebben itt olvashattok.


"S. A. Grigorjev kutatásai szerint a Szintasta(Andronovó)-kultúrák népessége nagy valószí*nűséggel déli, kelet-anatóliai, transzkaukázusi eredetű lehetett, számos példa mutat erre, kezdve az uráli kerek erődvárosaik szoros kelet-anatóliai, azerbajdzsáni analógiáitól a bronz*gyártási technikájukig s egyéb leletekig (Grigorjev: Some Questions of the Sintashta Culture and the Indo-Europeans Origin, és Investigation of the Bronze Age Metallurgical Slag, in: Kurgans, Ritual Sites, Settlements, 2000, ed. J. Davis-Kimball et al.). Ezek a felfedezések régészetileg alátámasztják a szabirok vagy szovárdok – sőt talán az ősmagyarok – kelet-anató*liai eredetének eddig nagyrészt írott forrásokra épített hipotézisét (ld. Z.T.Cs.: Chrestomathia Suardo-Magorica, in Magyar őstörténeti tanulmányok, Mikes International, Hága, 2010). Ne feledjük, hogy a szabirok legalább három történeti „ismérve” a forrásokban óiráni eredetükre utal: kiválóan értettek ostromgépek készítéséhez (Prokópius), a fémek megmunkálásához, fokoskészítéshez (Maszúdi), és „régi nevünkben”, a „Szabarti aszfali”-ban (Bíb. Konst.) nagy valószínűséggel az avesztai, óiráni aszva = ló szó szerepel, tehát „lovas szabirok” lehet a név olva*sata, ami akár a ló háziasításában, tenyésztésében játszott ősi, steppei szerepü(n)kre is utalhat.


"Az elmúlt hosszú-hosszú évtizedek sőt félszázadok gyakran károsan elfogult tudomá*nyos (és amatőr) vitái után, mind a genetika, mind a régészet forradalmasítja, valóságos mederbe tereli a magyar őstörténetkutatást, igazolva egyébként a nagyszerű magyar antropo*lógusok, Tóth Tibor és Éry Kinga 60-as és 80-as évekbeli eredményeit, melyek rámutattak a honfoglalók bronzkori andronovói, szkíta (Éry C-csoportja!) és szauromata-szarmata erede*tére, és a genetikailag-antropológiailag ugyan elenyésző és késői, de mégsem elhanyagolható hun-ogur (mongol-török) hatásra is. Ezzel a szemmel hitelesebben fedezhetjük fel az obi „ugorok” (jugorok) nyelvén, hagyományain keresztül is az indoárja eredetű magyarság, szabir-magyarság ősi nyelvének, kultúrájának emléknyomait."


http://www.tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=104122

Kattints a kibontásához...

ez megin egy teljesen más nézetnek tűnik,
röviden annyit lehet a cikkre írni, hogy lehet, hogy van valami valóságalapja de elég sok hiba is van benne, tehát nem valószínű hogy ez a jó leírása a történelemnek.

Magam la írta:

Akkor ezek szerint pl. az osztrákok (meg a kárpát-medencei szlávok) nem is indoeurópaiak? Nekik erről mi a véleményük?

Kattints a kibontásához...

nem azt írtam, arról szó sincs, hogy ne lennének indo-európaiak, mert a nyelvük az az,
hanem az a lényeg, hogy esetükben jelentős nem indo-európai etnikum is élt mai területükön régebben, akik beolvadása is lezajlott néppé formáládásuk során, de ez egyébként nem csak a kárpát-medenceiekre (osztrákok, szlávokra) vonatkozik, hanem pl. az oroszokra is.

Magam la írta:

Egyértelműen rosszindulatú a magyar ősöket nomádoknak nevezni, egyszerűen azért, mert nem voltak azok. Európa legrégebbi helyben lakó, fejlett földművelői a magyarok.
Nomád harcmodorról beszélni pedig - már megbocsáss, de botorság.

Kattints a kibontásához...

itt is csak ismételni tudom magam, hogy
"láthatóan nem tudsz elszakadni az általad vélt prekoncepciótól,"
ill.
"ennek a témának kapcsán is máshogy vélem,
nézetedet itt is már a lónak a tulsó oldalára való átesésnek érzem,"
stb. a többi a hsz-ben

de amit írsz az abban a formában hibás,
és nemhogy a magyarok ne lettek volna lovasnomádok, hanem pont ők voltak ennek az életformának a kialakítói is, pontosabban az őseik: a hunok,

amellett persze, hogy fejlett földműves ismeretekkel is rendelkeztek a régi időktől fogva, bár a nomád időkben az állattenyésztésen volt a hangsúly,

a másik ügyben: a kárpát medencei folyamatosságot a népesség esetében esetleg kb. 20%-ra lehet tenni, de ez is további vizsgálatokat igényel, ill. ezen csoportoknak a pontos etnikai kapcsolatai a sztyeppei előmagyar törzsekkel, mert ezek valószínűleg elég régiek, és csak a hun kortól egyesültek, kerültek újra közelebbi kapcsolatba, de az eredetük közösnek látszik.

ami meg az utolsó mondatodat illeti, itt is pont az ellenkezőjét vélem igaznak,
a lovasnomád harcmodor létezésének tagadása szerintem a botorság,
és nem mellekesen azt a harcmodort is az ősmagyar-hunok alakították ki.

Magam la írta:

Valóban.
Ez itt a legfontosabb kérdés.
De nem hiszem, hogy ebben holmi Grigorjevek véleménye lenne a perdöntő.

Kattints a kibontásához...

kedves Magam la,

én a következő elméletet vallom:

Volt egy ősnyelv és ez az ősnyelv rajzott ki a jég visszahúzódása után a KM.- ből minden irányba. A népesedési expanzió sokukat elvándorlásra késztetett majd más népeket beolvasztva változott és változik ma is. Vitték magukkal nyelvüket és kultúrájukat. Megpróbáltak olyan területet találni ami alkalmas volt a megélhetésre. Ha találtak akkor megtelepedtek. Igen ám, de közben a KM is változott. Új területek szabadultak fel a víz visszahúzódása miatt és ez lehetővé tette másoknak, hogy a KM -ben új hazát találjanak. Az új jövevények szintén befolyással lehettek nyelvünkre.

Hozok egy példát:

A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció

http://hetivalasz.hu/itthon/a-dunan...pai-civilizacio-24208/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Nem értik az indoeurópaiak azt, miként találhatnak európai kinézetű embereket a Gobi sivatagban múmiaként. De ugyanezért nem értik azt sem, hogy műveltségeik legszorosabban a nyelvvel állnak kapcsolatban. Pedig a Penrose és Krantz következtetései összecsengenek: az egyik az embertan adataival, a másik a nyelv, vagyis a műveltség folyamatosságának adataival mondja ugyanezt. A magyar nyelv felépítése logikus és egyszerű. Mindig arra törekedett, hogy a lehető legkevesebb szóval fejezzük ki magunkat.

Mit is írt Sir Bowring?



A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.
Bowring tökéletesen tisztában volt nyelvünk alapvető vonásával a gyökök és szóbokrok rendszerével.


Ma sajnos, ez nem ilyen egyértelmű.


Krantz egy ó-magyarországi központú ún. urali-finnugor őshazaelméletet és népességének elterjedését fogalmazza meg.
"A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet. Mezolitikumi (kőkori) nyelvnek tartom, mely megelőzi a neolitikum (újkőkor) kezdetét.

petzso írta:

kedves Magam la,

én a következő elméletet vallom:

Volt egy ősnyelv és ez az ősnyelv rajzott ki a jég visszahúzódása után a KM.- ből minden irányba. A népesedési expanzió sokukat elvándorlásra késztetett majd más népeket beolvasztva változott és változik ma is. Vitték magukkal nyelvüket és kultúrájukat. Megpróbáltak olyan területet találni ami alkalmas volt a megélhetésre. Ha találtak akkor megtelepedtek. Igen ám, de közben a KM is változott. Új területek szabadultak fel a víz visszahúzódása miatt és ez lehetővé tette másoknak, hogy a KM -ben új hazát találjanak. Az új jövevények szintén befolyással lehettek nyelvünkre.

Hozok egy példát:

A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció

http://hetivalasz.hu/itthon/a-dunan...pai-civilizacio-24208/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Nem értik az indoeurópaiak azt, miként találhatnak európai kinézetű embereket a Gobi sivatagban múmiaként. De ugyanezért nem értik azt sem, hogy műveltségeik legszorosabban a nyelvvel állnak kapcsolatban. Pedig a Penrose és Krantz következtetései összecsengenek: az egyik az embertan adataival, a másik a nyelv, vagyis a műveltség folyamatosságának adataival mondja ugyanezt. A magyar nyelv felépítése logikus és egyszerű. Mindig arra törekedett, hogy a lehető legkevesebb szóval fejezzük ki magunkat.

Mit is írt Sir Bowring?



A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.
Bowring tökéletesen tisztában volt nyelvünk alapvető vonásával a gyökök és szóbokrok rendszerével.


Ma sajnos, ez nem ilyen egyértelmű.


Krantz egy ó-magyarországi központú ún. urali-finnugor őshazaelméletet és népességének elterjedését fogalmazza meg.
"A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet. Mezolitikumi (kőkori) nyelvnek tartom, mely megelőzi a neolitikum (újkőkor) kezdetét.

Kattints a kibontásához...

Kedves Petzso, egyetértünk!
Csak annyit tennék hozzá, hogy ez a magyar nyelv még Krantz szerint is itt alakult ki a Kárpát-medencében.

Magam la írta:

Kedves Petzso, egyetértünk!
Csak annyit tennék hozzá, hogy ez a magyar nyelv még Krantz szerint is itt alakult ki a Kárpát-medencében.

Kattints a kibontásához...

Pontosan!!!!))))))))))))

Helian írta:

...
a másik ügyben: a kárpát medencei folyamatosságot a népesség esetében esetleg kb. 20%-ra lehet tenni...

Kattints a kibontásához...

No, ez már valami!
Innentől már csak az arányokon vitatkozunk. Hiszen ha te is elismered az itteni folyamatosságot, akkor talán azt is belátod, hogy legelőször ezt kell tisztáznunk!
Azután jöhetnek a szölkupok, nyenyecek meg hasonlók, akiknek a múltjáról ezredannyit sem tudunk, mit az itt élőkéről.
Üdv!

Magam la írta:

No, ez már valami!
Innentől már csak az arányokon vitatkozunk. Hiszen ha te is elismered az itteni folyamatosságot, akkor talán azt is belátod, hogy legelőször ezt kell tisztáznunk!
Azután jöhetnek a szölkupok, nyenyecek meg hasonlók, akiknek a múltjáról ezredannyit sem tudunk, mit az itt élőkéről.
Üdv!

Kattints a kibontásához...

én soha nem is vitattam a kárpát-medencei ősmagyar jelenlétet és folytonosságot,
lásd pl. az előző hszemet is:

Helian írta:

magam is fontosnak tartottam, és az is,
ugyanakkor úgy vélem, h nem szabad átesni a lónak a túlsó oldalára ezzel kapcsolatban sem,
...

Kattints a kibontásához...

meg a régi topikban is stb.,

sőt igazából én mutattam be az ezt részben bizonyító genetikai adatokat is,

csak arra mutattam rá, mint fő hibára, hogy ez a néprész, tehát a honfoglalásoknál lévő alaplakosság nem fontosabb mint a másik,
a szétterjedés után visszatértek, vagyis a nomád hun-magyar múlt.

ill. még amivel nem teljesen értek egyet az a szóbanforgó
ősi terület kizárólagos KM-re szűkítése,
én ezt az egész kelet-európai térségre venném,
(persze ez attól is függ, hogy milyen régi időkről beszélünk,
mert ugye a népességszámok növekedtek az idővel)

Magam la írta:

...
Azután jöhetnek a szölkupok, nyenyecek meg hasonlók, akiknek a múltjáról ezredannyit sem tudunk, mit az itt élőkéről.
Üdv!

Kattints a kibontásához...

a másik dolog meg az ún. uráli/finnugor téma kérdése:

én itt sem látok különösebb ellentmondást, mert az én nézetemben
(de ez tulajdonképpen csupán terminológiai kérdés),
az uráli ősnyelv az egyenlő az ősmagyar nyelvvel,
mivel ugye az uráli/finnugor népeknek az ősi magyarság volt a magja, gerince, messze legnagyobb része,
tehát a többi uráli nép nyelve az ősmagyar nyelvjárásait jelenti csupán, azokból alakultak ki a szétválások vándorlások során.

Egyszerű logikai alapon is tovább lehet lépni...

Ezelőtt jó húsz évvel olvastam egy magyar-német genetikai kutatásról szóló tanulmányt, mely szerint a jelenleg itt élő magyarok legközelebbi rokonai a szomszédai.( szerepel Czeizel Endre A magyarság genetikája c. könyvében is) a Science 2000/4 számában Semino és csoportja ugyanezt erősíti meg. A magyarországi honfoglaláskori leletek genetikai vizsgálata is azt a felvetést látszik erősíteni, hogy a honfoglalók, csak mintegy 10% -a lehettek, a már előzőleg is itt élt népességnek. A História 1996 évi II. számában " Akárhogy csűrjük csavarjuk a tényeket, kétségtelen a fennmaradt késő avar falulakó, földművelő népesség tömegei legalább tízszeresét alkották Árpád magyarjainak" Ugye logikai alapon csak az a feltevés lehet igaz,hogy az ide érkező magyarok is ugyanazt a nyelvet beszélték, illetve nem az itt lévő 10 tanulta az idejött egy nyelvét hanem fordítva. Erre jutott László Gyula is késő avar korabeli magyar helynevek kapcsán. A 11. sz.-i Nesztor krónika elég egyértelművé teszi azt a kérdést is, amit azért logikusan is megállapíthatunk, hogy a "honfoglaló" magyarság egy nem túl népes, főleg férfiakból állo csapat, cca 150 ezer fős, hiszen egy ennél nagyobb sereget ütöképesen összetartani sem lehet, a másik érv pedig, a földművelő röghöz kötöttsége.( A földet előkészíteni, művelni kell, eszközök kellenek, az élelemhez más tipusú állattartás is, a családokhoz kézművesek a háziparon felül stb). Az újabb vizsgálatok azt is bizonyosá teszik, hogy a székelyek is dunántúli , honfoglalás előtti nép, bár ezt helynevek alapján Pesty Frigyes a 19. században megírta.. A kunok és a jászok később érkeztek , s összehasonlító vizsgálatok alapján értékelhetően megállapították, hogy hasonló génmintat urali sírokban találtak.. Számos honfoglaláskori koponyán találtak nem gyógyászati célú bevésést, ami jól gyógyult , s csak felnőtteknél, s csak "honfoglaló" magyaroknál illetve közvetlen leszármazottaiknál. Ilyet a feltételezett vándorlási utvonalon is találtak, talán csak végig kéne menni visszafelé.... Nem vagyok igazán tájékozott ebben a témában, csak azért jegyeztem meg ezeket is, hogy azt hiszem abból a rengeteg adatból ami erről az időszakról tájékoztat, egyszerűen logikai alapon is ki lehet választani egy valószínű modelt. Az a baj a hívatalos tudomány nagyjairól nehéz eldönteni, hogy csak attól rettegnek, hogy az új elméletek megfosztják őket a tróntól, vagy mégis nekik van igazuk. De az jelenthet valamit, hogy Newton az írások alapján a 9.-10. sz. Magyarországot Hun-Avria-nak nevezi, s a Negyedik Birodalomhoz sorolja(Római Egyház).

Helian írta:

a másik dolog meg az ún. uráli/finnugor téma kérdése:

én itt sem látok különösebb ellentmondást, mert az én nézetemben
(de ez tulajdonképpen csupán terminológiai kérdés),
az uráli ősnyelv az egyenlő az ősmagyar nyelvvel,
mivel ugye az uráli/finnugor népeknek az ősi magyarság volt a magja, gerince, messze legnagyobb része,
tehát a többi uráli nép nyelve az ősmagyar nyelvjárásait jelenti csupán, azokból alakultak ki a szétválások vándorlások során.

Kattints a kibontásához...

'az uráli ősnyelv az egyenlő az ősmagyar nyelvvel,"

kedves Helian,

tudnál ezzel kapcsolatban valami forrást betenni?

És szubartu akkor mi volt?
Naram-Sin (kb. 2190-2154 BC), felsorolja Subart Örményországgal együtt. Itt milyen nyelven beszéltek szerinted?

petzso írta:

'az uráli ősnyelv az egyenlő az ősmagyar nyelvvel,"

kedves Helian,

tudnál ezzel kapcsolatban valami forrást betenni?

És szubartu akkor mi volt?
Naram-Sin (kb. 2190-2154 BC), felsorolja Subart Örményországgal együtt. Itt milyen nyelven beszéltek szerinted?

Kattints a kibontásához...

az uráli = ősmagyar:

erre nincs különösebb forrás, ez az én következtetésem, saját megállapításom az általános nyelvészeti és történelmi adatok alapján


Subartu egy régi nép/terület volt Észak-Mezopotámiában


a nyelvük asszem ismeretlen jelenleg.

Helian írta:

az uráli = ősmagyar:

erre nincs különösebb forrás, ez az én következtetésem, saját megállapításom az általános nyelvészeti és történelmi adatok alapján


Subartu egy régi nép/terület volt Észak-Mezopotámiában

a nyelvük asszem ismeretlen jelenleg.

Kattints a kibontásához...

Az viszont tény, hogy ma már a szabir etnikumhoz kapcsolják a magyarságot!!!


A TURÁNI kifejezést a SA-SUBAR földművelő nép vitte magával Turkesztánba terjeszkedése során. A hosszú évezredek folyamán megtaláljuk a két szó párhuzamos előfordulását: Turáni alföldnek nevezik a Káspi és Aral tó közti síkságot, ugyanakkor a SA-ASI és ASINA néptől származtatja magát a saka, daha, massagéta, pártus, őstörök, osset, assza-úz, gúz, ogúz, mada, jász, onogur, húnugor, besgur... stb. nép.

Az ékírásban KU-MA-GAR-ri-nak, NAGY ERŐS NEMZETSÉG-nek a nyelvazonossága is kimutatható. Ez a nyelv, mat KAL-DA-ME, azaz KÁLDEA NYELVE az az ősnyelv (Primordial Tounge, Urschprache) lehetett, melynek létezéséről egy orosz nyelvészeti publikációban olvashatunk. Illitch Switych, A. B. Dolgopolski és Djakonov professzor megállapították, hogy ez az ősnyelv 650 gyökérszavával minden más nyelvvel kapcsolatba hozható. Az orosz nyelvészek meghatározták azt a területkört is, ahol az első, eredeti nyelvet beszélték: Anatóliától (Törökország) Dolgopolski: Boreisch, Ursprache Eurasiens. Das Bild der Wissenschaft, Stuttgart, 1973)
Ennek az ősnyelvnek a keletkezési idejét az orosz tudósok az utolsó jégkorszak végére (kb. i. e. 10000-re) teszik, mely időpont nagyjából megegyezik a földművelés kezdetével is a Termékeny Félhold térkörében. Az orosz nyelvészek a magyar nyelvet is az ősnyelvből származó nyelvek csoportjába sorolják.

Az a nép, amelyik ezen az ősnyelven az eddig ismert legrégibb írással le is írta a nevét, az a szabir nép volt. A 7000 éves tatárlakai kerek táblácska alsó, jobboldali felében találjuk meg a SA-PIR írásjelet.

Lukácsy Kristóf is tudósít bennünket a SAPIR névről és népről:
„Sapardia nem más, mint az örmény felföld Sabir vidéke. Herodot annak lakóit Saspir vagy Sapir néven említi..." (Magyarok őslei, hajdankori nevei és lakhelyei.)
De Herodotos más helyen is említi a SAPIR népet:
„Super hos (Persas) ad ventum Aquilonem habitant Medi, super Medos Sapires, super Sapires Colchi ad Septemtrionale pertingentes mare, in quod influit flumen Phasis." (Historiarum L. IV.)
Bizantinus viszont arról értesít bennünket, hogy a Sabir, Sapir és Saspir csak kiejtésben különböznek, de egy és ugyanazon népet jelentik.
Tehát a SAPIR (szabir) népnevet megtaláljuk a 7000 éves Tatárlaka-i táblácskán ugyanúgy, mint évezredekkel később a történetírók műveiben is."

petzso írta:

Az viszont tény, hogy ma már a szabir etnikumhoz kapcsolják a magyarságot!!!

A TURÁNI kifejezést a SA-SUBAR földművelő nép vitte magával Turkesztánba terjeszkedése során. A hosszú évezredek folyamán megtaláljuk a két szó párhuzamos előfordulását: Turáni alföldnek nevezik a Káspi és Aral tó közti síkságot, ugyanakkor a SA-ASI és ASINA néptől származtatja magát a saka, daha, massagéta, pártus, őstörök, osset, assza-úz, gúz, ogúz, mada, jász, onogur, húnugor, besgur... stb. nép.

Az ékírásban KU-MA-GAR-ri-nak, NAGY ERŐS NEMZETSÉG-nek a nyelvazonossága is kimutatható. Ez a nyelv, mat KAL-DA-ME, azaz KÁLDEA NYELVE az az ősnyelv (Primordial Tounge, Urschprache) lehetett, melynek létezéséről egy orosz nyelvészeti publikációban olvashatunk. Illitch Switych, A. B. Dolgopolski és Djakonov professzor megállapították, hogy ez az ősnyelv 650 gyökérszavával minden más nyelvvel kapcsolatba hozható. Az orosz nyelvészek meghatározták azt a területkört is, ahol az első, eredeti nyelvet beszélték: Anatóliától (Törökország) Dolgopolski: Boreisch, Ursprache Eurasiens. Das Bild der Wissenschaft, Stuttgart, 1973)
Ennek az ősnyelvnek a keletkezési idejét az orosz tudósok az utolsó jégkorszak végére (kb. i. e. 10000-re) teszik, mely időpont nagyjából megegyezik a földművelés kezdetével is a Termékeny Félhold térkörében. Az orosz nyelvészek a magyar nyelvet is az ősnyelvből származó nyelvek csoportjába sorolják.

Az a nép, amelyik ezen az ősnyelven az eddig ismert legrégibb írással le is írta a nevét, az a szabir nép volt. A 7000 éves tatárlakai kerek táblácska alsó, jobboldali felében találjuk meg a SA-PIR írásjelet.

Lukácsy Kristóf is tudósít bennünket a SAPIR névről és népről:
„Sapardia nem más, mint az örmény felföld Sabir vidéke. Herodot annak lakóit Saspir vagy Sapir néven említi..." (Magyarok őslei, hajdankori nevei és lakhelyei.)
De Herodotos más helyen is említi a SAPIR népet:
„Super hos (Persas) ad ventum Aquilonem habitant Medi, super Medos Sapires, super Sapires Colchi ad Septemtrionale pertingentes mare, in quod influit flumen Phasis." (Historiarum L. IV.)
Bizantinus viszont arról értesít bennünket, hogy a Sabir, Sapir és Saspir csak kiejtésben különböznek, de egy és ugyanazon népet jelentik.
Tehát a SAPIR (szabir) népnevet megtaláljuk a 7000 éves Tatárlaka-i táblácskán ugyanúgy, mint évezredekkel később a történetírók műveiben is."

Kattints a kibontásához...

az hogy a magyarokat a szabírokhoz lehet kapcsolni az oké,
de az - azon kívül hogy valaki kitalálta - egyáltalán nem igazolt, hogy a sabir a subartu-val lenne azonos,

ami a többit illeti,
ez az egész kérdéskör eléggé komplikált,
egy külön tanulmány mennyiségű szöveget kellene írni az idézetben szereplő népek és történések tisztázásához, de röviden szólva ebben a formában eléggé hibás az egész.

Helian írta:

az hogy a magyarokat a szabírokhoz lehet kapcsolni az oké,
de az - azon kívül hogy valaki kitalálta - egyáltalán nem igazolt, hogy a sabir a subartu-val lenne azonos,

ami a többit illeti,
ez az egész kérdéskör eléggé komplikált,
egy külön tanulmány mennyiségű szöveget kellene írni az idézetben szereplő népek és történések tisztázásához, de röviden szólva ebben a formában eléggé hibás az egész.

Kattints a kibontásához...

Röviden egy másik topikból!!

" Mivel a szkitáknak sem szkita az avaroknak sem avar és a hunoknak sem a hun név az önelnevezése ezért nagy jelentőségű az az adat amikor Bizáncban Bulcsu vezér és Árpád dédunokája ,Tormás ugy informálják Bíborban született Konstantin császárt,hogy a magyarokat Sabartoi-asfaloi-nak nevezték.ie. 6.-5.évezred A subar(szabir) nép telepeit idõben és térben igen nagy mennyiségben találjuk meg a Termékeny Félhold (Mezopotámia) térkörében, (a nagy háromszög déli csúcsa) az Iráni-fennsíkon, Beludzsisztánban (Pakisztán) és Khorezmben (Nyugat-Turkesztán). A Mezopotámia felõl terjeszkedõ keleti szabir-magyar õseink északi szárnya képezte a nagy háromszög keleti csúcsát, Nyugat-Turkesztánban(Jeitun-Kultúra), míg a háromszög harmadik és számunkra legfontosabb nyugati csúcsa a Kárpát-medence(Körös-Kultúra,bükki és tiszai művelődés ie.6000-4000).A Kárpát-medencének a Közel-Kelettel való évezredekre visszamenõ kapcsolatából logikusan következik, hogy mindkét területen egymással rokon népek éltek."

A "magyar" nyelvet a X. században bizonyíthatóan három különböző politikai közösség beszélte: a Kárpát-medencei magyarok, a Perzsia vidékére húzódott szavárd-magyarok, és azok, akiknek leszármazottait a XIII. században megtalálta Julianus.