Attól függ, hogy értelmezed a véletlent, mint fogalmat.
Amire nincs magyarázat!?!
- Téma inditó gabor67
- Kezdés dátuma
Sziasztok!
Még egyetemista koromban történt a következő eset.
Kollégista voltam, és épp egyedül tartózkodtam a szobában, ahol egyébként négyen laktunk. Örültem az egyedüllétnek, jó volt kicsit magamban lenni. Álltam az ablaknál, és végiggondoltam hol vannak a többiek. "A Vera fizika órán van, a Mariann pedig matematika órán; ők egy darabig még nem fognak jönni. A Marikának ilyenkor mindig angol órája van, így egy darabig még ő is távol lesz." Aztán jött egy ún. belső hang (olyan volt, mint egy suttogás): "A Marika nemsokára itt lesz, mivel ma elmarad az angol óra." Erre feltettem magamban a kérdést, hogy: "Miért maradna ma el az angol?"...és jött a válasz: "Azért, mert megbetegedett a tanár." Kb. 10 perc múlva tényleg jött a Marika, és örömmel újságolta, hogy ma elmaradt az angol órája. Mire én: "Megbetegedett a tanár, ugye?" Csodálkozva nézett rám, és csak annyit kérdezett: "Ezt meg honnan tudod?"
Érdekes élmény volt; a mai napig nem tudom hova tenni azt, ami történt.
Még egyetemista koromban történt a következő eset.
Kollégista voltam, és épp egyedül tartózkodtam a szobában, ahol egyébként négyen laktunk. Örültem az egyedüllétnek, jó volt kicsit magamban lenni. Álltam az ablaknál, és végiggondoltam hol vannak a többiek. "A Vera fizika órán van, a Mariann pedig matematika órán; ők egy darabig még nem fognak jönni. A Marikának ilyenkor mindig angol órája van, így egy darabig még ő is távol lesz." Aztán jött egy ún. belső hang (olyan volt, mint egy suttogás): "A Marika nemsokára itt lesz, mivel ma elmarad az angol óra." Erre feltettem magamban a kérdést, hogy: "Miért maradna ma el az angol?"...és jött a válasz: "Azért, mert megbetegedett a tanár." Kb. 10 perc múlva tényleg jött a Marika, és örömmel újságolta, hogy ma elmaradt az angol órája. Mire én: "Megbetegedett a tanár, ugye?" Csodálkozva nézett rám, és csak annyit kérdezett: "Ezt meg honnan tudod?"
Érdekes élmény volt; a mai napig nem tudom hova tenni azt, ami történt.
Voynich-kézirat – Egy ismeretlen írásrendszerrel készült középkori könyv. Tartalmát és pontos célját máig nem sikerült megbízhatóan megfejteni.
Az Antikythera-szerkezet az ókor egyik legelképesztőbb technikai lelete. Nem túlzás azt mondani, hogy egyfajta ókori mechanikus számítógép volt.
Egy bronzból készült, fogaskerekekből álló szerkezet, amelyet valamikor Kr. e. 2. században készíthettek. Egy hajóroncsban találták meg Antiküthéra szigete közelében, a 20. század elején. A roncs körülbelül két évezreden át feküdt a tengerfenéken.
A szerkezet eredetileg nagyjából egy cipősdoboz méretű fadobozban lehetett. Ma 82 különálló töredékre van szétesve, és az eredeti szerkezetnek csak körülbelül egyharmada maradt fenn. Körülbelül 30 bronz fogaskerék ismert belőle.A kutatások alapján többek között képes volt:a Nap mozgását megjeleníteni,
a Hold fázisait követni,a Hold mozgásának szabálytalanságait modellezni,nap- és holdfogyatkozásokat előre jelezni,naptári ciklusokat követni,
és valószínűleg az ókorban ismert öt bolygó – Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz – helyzetét is megjeleníteni.
A fogyatkozások előrejelzéséhez például egy 223 holdhónapos babiloni ciklust, a Saros-ciklust használta. Ami igazán döbbenetes,a szerkezetben fogaskerekek egész rendszere dolgozott együtt. A kutatók modern röntgen-CT-vel tudtak bepillantani a több mint 2000 éve összekorrodálódott bronzdarabok belsejébe.
A 2005-ös vizsgálatok rengeteg korábban olvashatatlan feliratot tártak fel, és lehetővé tették a működés jelentős részének rekonstruálását.
Az egyik legmegdöbbentőbb dolog, hogy legalább ezer évig nincs ismert, ehhez hasonlóan összetett mechanikus szerkezet.
És akkor mi benne a valódi rejtély?
Nem az a nagy kérdés, hogy működött-e – abban ma már elég nagy az egyetértés.
A nagy kérdések inkább ezek:Ki készítette?
Hol készítették?
Ki tudott olyan precíz fogaskerekeket gyártani Kr. e. 100–200 körül?
Volt-e korábbi, ma már elveszett változata?
Miért nem maradt fenn több ilyen szerkezet?
Ezekre 2026-ban sincs teljesen biztos válasz. A kutatók szerint a szerkezet mögött több különböző tudományos hagyomány találkozása állhatott: babiloni csillagászati ciklusok, görög matematika és hellenisztikus csillagászati elméletek. Van még egy érdekes részlet
2024-ben a Glasgow-i Egyetem kutatói modern, gravitációs hullámok elemzésére használt statisztikai módszerekkel vizsgálták a szerkezet egyik sérült naptárgyűrűjét. Arra jutottak, hogy 354–355 lyuk lehetett rajta, ami erősen összhangban van egy holdnaptárral.
Vagyis még 2024-ben is új dolgokat fedeztek fel róla.
És van egy még érdekesebb kérdés: hogyan tudtak az ókori görögök ilyen fejlett fogaskerekes szerkezetet készíteni, miközben nem ismerünk másik, hozzá hasonlóan fejlett kortárs gépet?
Egy bronzból készült, fogaskerekekből álló szerkezet, amelyet valamikor Kr. e. 2. században készíthettek. Egy hajóroncsban találták meg Antiküthéra szigete közelében, a 20. század elején. A roncs körülbelül két évezreden át feküdt a tengerfenéken.
A szerkezet eredetileg nagyjából egy cipősdoboz méretű fadobozban lehetett. Ma 82 különálló töredékre van szétesve, és az eredeti szerkezetnek csak körülbelül egyharmada maradt fenn. Körülbelül 30 bronz fogaskerék ismert belőle.A kutatások alapján többek között képes volt:a Nap mozgását megjeleníteni,
a Hold fázisait követni,a Hold mozgásának szabálytalanságait modellezni,nap- és holdfogyatkozásokat előre jelezni,naptári ciklusokat követni,
és valószínűleg az ókorban ismert öt bolygó – Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz – helyzetét is megjeleníteni.
A fogyatkozások előrejelzéséhez például egy 223 holdhónapos babiloni ciklust, a Saros-ciklust használta. Ami igazán döbbenetes,a szerkezetben fogaskerekek egész rendszere dolgozott együtt. A kutatók modern röntgen-CT-vel tudtak bepillantani a több mint 2000 éve összekorrodálódott bronzdarabok belsejébe.
A 2005-ös vizsgálatok rengeteg korábban olvashatatlan feliratot tártak fel, és lehetővé tették a működés jelentős részének rekonstruálását.
Az egyik legmegdöbbentőbb dolog, hogy legalább ezer évig nincs ismert, ehhez hasonlóan összetett mechanikus szerkezet.
És akkor mi benne a valódi rejtély?
Nem az a nagy kérdés, hogy működött-e – abban ma már elég nagy az egyetértés.
A nagy kérdések inkább ezek:Ki készítette?
Hol készítették?
Ki tudott olyan precíz fogaskerekeket gyártani Kr. e. 100–200 körül?
Volt-e korábbi, ma már elveszett változata?
Miért nem maradt fenn több ilyen szerkezet?
Ezekre 2026-ban sincs teljesen biztos válasz. A kutatók szerint a szerkezet mögött több különböző tudományos hagyomány találkozása állhatott: babiloni csillagászati ciklusok, görög matematika és hellenisztikus csillagászati elméletek. Van még egy érdekes részlet
2024-ben a Glasgow-i Egyetem kutatói modern, gravitációs hullámok elemzésére használt statisztikai módszerekkel vizsgálták a szerkezet egyik sérült naptárgyűrűjét. Arra jutottak, hogy 354–355 lyuk lehetett rajta, ami erősen összhangban van egy holdnaptárral.
Vagyis még 2024-ben is új dolgokat fedeztek fel róla.
És van egy még érdekesebb kérdés: hogyan tudtak az ókori görögök ilyen fejlett fogaskerekes szerkezetet készíteni, miközben nem ismerünk másik, hozzá hasonlóan fejlett kortárs gépet?
Csatolások
Hasonló témák
