Hírek Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.

Budapest 1956 októberében. A 65 esztendővel ezelőtti események megmutatták a magyarság erejét • Fotó: MTI Fotóbank


A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A lyukas zászló a forradalom jelképe
A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását.
A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe.

Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott.
Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.
A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.
A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot.

Megpecsételt forradalom
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.
Az 1956-os események számos áldozatot követeltek.

A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt,
19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

MTI

zaszlo.jpg
 
Utoljára módosítva:
A kárpotlas valljuk be csak alibi volt!
Szeretett volna az akkori vezetes tőkét, lehetőségeket juttatni az embereknek.
A szocializmus évei a párt és a kisz vezetoin kivul elszegényitették az embereket, ez egy lehetoseg lett volna arra, hogy kezdhessunk valamit, szabadon felhasznalhato penzek kerultek a lakossaghoz, és mindez ugy, hogy az igazsag is elnyerje méltó buntetését.

Sajna nalunk minden feloldalasan valosul meg.
Ha csak az 1848.49-es torvényeket nézzuk, az felszabaditotta a jobbagyokat, foldet juttatott nekik ugyan akkor teljesen kihagyta a tobbmillios zsellérséget...
Pedig volt kisgazdapártunk is...úgy elolvadtak.
Kisgazdapárt ismert politikusának, Vörös Vincének – aki 1990 és 1994 között a rendszerváltó Országgyűlés alelnöke volt – Vörös Vince a forradalom alatt más kisgazda politikusokkal együtt pártja újjáélesztésén fáradozott, aminek következményeit évtizedeken keresztül viselnie kellett
 
Pedig volt kisgazdapártunk is...úgy elolvadtak.
Kisgazdapárt ismert politikusának, Vörös Vincének – aki 1990 és 1994 között a rendszerváltó Országgyűlés alelnöke volt – Vörös Vince a forradalom alatt más kisgazda politikusokkal együtt pártja újjáélesztésén fáradozott, aminek következményeit évtizedeken keresztül viselnie kellett
Vörös Vince a rendszerváltás idején már nem volt abban a korban hogy harcosnak lehetett volna nevezni.
A parlament elnoki cime is csak tiszteletbeli cim lett.

Azok az uj, fiatal, egeszseges gondolkodasu emberek hianyoztak, akik a sajatjuknak tudjak tekinteni az ugyet
 
A kérdés szá,momra mindig is az volt: mi lett volna haaaaaa
Vajon milyen társadalmi rend köszöntött volna a magyarságra ha győz '56?
A Független Kisgazdapárt 91 évvel ezelőtti békési megalakulására emlékeztek kedden délután a megye névadó településén, B. Szabó István házánál.
a Független Kisgazdapárt 1930. október 12-én bontott zászlót a településen, amely a huszadik századi magyar történelem egyik meghatározó politikai ereje lett. Mint kiemelte, a párt az 1930 és 1948 közötti magyar politikai élet egyik legfontosabb pártja volt. Hozzátette, kilencvenegy évvel ezelőtt azért kellett egy új kisgazdapártot, egy független tömörülést szervezni, mert a gazdákat akkoriban megfosztották az érdekképviselettől. Az alapítók között parasztgazdák, értelmiségiek és lelkészek is voltak.
Mucsi András
Mucsi András kitért arra, a kisgazda gondolat lényege a vidéki lakosság érdekvédelme, a parasztság és a polgárság érdekeinek összeegyeztetése, a nemzeti gondolat felvállalása. Hangsúlyozta, 1945 után a kisgazdapárt volt az egyetlen politikai erő, amely meg tudta volna akadályozni a kommunista hatalomátvételt, 1956-ban pedig ott voltak a megalakuló forradalmi kormányban.
(valószínű hogy ma is létezhetne ha volna rá igény...mert csak hangzatos szlogenek vannak a kormány részéről...kárpát medence több tíz millió embert eltudna tartani...aha.. az ellenzék meg még idáig sem tud eljutni )
 
Vörös Vince a rendszerváltás idején már nem volt abban a korban hogy harcosnak lehetett volna nevezni.
A parlament elnoki cime is csak tiszteletbeli cim lett.

Azok az uj, fiatal, egeszseges gondolkodasu emberek hianyoztak, akik a sajatjuknak tudjak tekinteni az ugyet
De, bábnak kitünő volt!
Megmutatták hogy íme vannak hagyományaink.
 
Rgyebként ha nyert volna '56 ma az orszag egyik fele tuti nem tekintene forradalomnak.
Azokat qaz embereket szidnál, fikaznak akik kiharcoltak...

Milyen keves kell a sikerhez vagy a bukashoz...
 
A mi lett volna, ha-nak azért nincs értelme, bár én úgy látom, ez csak költői kérdés, tehát azért nincs értelme, mert akár tetszik, akár nem, nagyon úgy fest, hogy ezt az emberek nem akarták.

Hányan léptek be '56 után az új pártba, az MSZMP-be?

Nem többpárt-rendszert követeltek. Feltöltötték a háború után a kommunista pártot is az érdekeiket keresők, s aztán az MSZMP-t is '56 után.
'57-ben már "dolgos hétközapokká" szelidültek az események.

S Ti értékeket kértek számon a történelmen ...
Persze teljesen megértem, igazatok van (nagypapám szintén kuláklistára került, el is vették a földet tőlük, majd később egy az elvettnél kisebb területet visszakaptak), csak valahogy az emberek fejében kellenének komoly változások mindehhez, mert a történelmet mégiscsak ők csinálják, nem a forradalmárok.
 
Gagamail ,
nemtudom hányan léptek be 56 után a pártba , de gondolom akik beléptek azok 90% nem meggyözödésböl tette azt hanem érdekböl ! Aztán számomra itt van a bibi ! Nemszeressem a "köpenyegforgató" embereket legyen bármely "valás" gyakorlója !
 
Melitta ,
az én szemeben az ugynevezett "ateizmus" pont olyan mint más vallás mert pontosan ugy dogmákat követ . Aztán ha tudnád , hányan forditottak hátat érdekeik miatt bármely vallásnak , tagadtak meg anyát és apát mert hasznot láttak a pártba belépni ? Gondolod ez ma nemigy müködik ??
 
Gagamail ,
nemtudom hányan léptek be 56 után a pártba , de gondolom akik beléptek azok 90% nem meggyözödésböl tette azt hanem érdekböl ! Aztán számomra itt van a bibi ! Nemszeressem a "köpenyegforgató" embereket legyen bármely "valás" gyakorlója !
Ez így van, maximálisan egyetértünk!

Csak kiegészítésként:
"1944. november 5-én Szegeden megalakult a Magyar Kommunista Párt. Fél évvel később, 1945 májusában az MKP-nak már 150 ezer tagja volt. ....
.... 1956. november 1-jei rádióbeszédében Kádár János bejelentette, hogy megalakult az MSZMP. .....A párt taglétszáma december végére 100 000 fölé nőtt.
... 1957 júliusában a KB közzéteszi a párt agrárpolitikájának alapelveit. A taglétszám az országos értekezletet követően meghaladja a 350 000 főt. 1957. december 11-re befejeződik a párttagok összeírása az MSZMP szervezetekben, és átadják az új, állandó tagkönyveket. "
 
Utoljára módosítva:
Melitta ,
az én szemeben az ugynevezett "ateizmus" pont olyan mint más vallás mert pontosan ugy dogmákat követ . Aztán ha tudnád , hányan forditottak hátat érdekeik miatt bármely vallásnak , tagadtak meg anyát és apát mert hasznot láttak a pártba belépni ? Gondolod ez ma nemigy müködik ??
Akik boldogulni akarnak azok a hatalomhoz húzódnak. Ki lehet őket nevetni de, ők azzal vágnak vissza hogy a családom miatt én beáldozom magam az gyerekeim már csak a jólétet fogják tapasztalni. Belegondolva miért is tennének mást?
Hisz kapcsolatokat lehet építeni ami akár a magán , politikai illetve a gazdasági vonalon is hasznos lehet a későbbiekben.
Van aki erre nem képes.
(személyes emlék volt egy idős ember akitől elvették a földjét és TSZ-be kellett volna mennie nem lépett be...semmit sem kapott és nem is kért az államtól az egész élete a gyermekei segítségével zajlott le. Most ő makacs vagy állhatatos volt? Hisz ha azt nézzük a gyermekeit is megterhelte a saját problémáival. az állam és a párt akkor is egyet jelentett)
 
Akik boldogulni akarnak azok a hatalomhoz húzódnak. Ki lehet őket nevetni de, ők azzal vágnak vissza hogy a családom miatt én beáldozom magam az gyerekeim már csak a jólétet fogják tapasztalni. Belegondolva miért is tennének mást?
És mi lesz a szolgalelkűek önbecsülésével?
Nem érzik hogy gerinctelen megalkuvók?
Opportunisták kiszolgálnak mindenkit mindenkor.
Hétköznapi munkahelyeken talpnyalók
A júdás 30 ezüstért volt megalkuvó és Jézus elárulója

És Jónás mondatát ki keresztény nem érti?:

De böjt s jámborság néked mint a pélva,
mert vétkesek közt cinkos aki néma.
Atyajafiáért számot ad a testvér:
nincs mód nem menni ahova te küldtél.


Én Jónás, ki csak a Békét szerettem,
harc és pusztulás prófétája lettem.
 
Utoljára módosítva:
Setni ,
inkább vagyok csóró , de nemleszek senki ülepe nyalója érted ! Nemfogok senki elött hajbokolni aki apám veséjét leverték , körmét letépték engem mint majd 4 éves gyereket pisztollyal az utcán hajtotztak a szájtátó felnöttek között ! Nekem elég az amim van és már megbocsájts , de talán annak a szegény bácsinak szerintem a gyerekei lehetöségeik szerint természetesen segithetnek vagy segithettek . Csak szerintem , mert én igy nöttem fel , hiszen azért volt valamikor a Család !
 
Egy részlet egyik kedvenc regényemből, Jókai Uj földesurábol:
(..és aki hallgatott, csak lelkesedni rest,
már azt is gyülölték akár a pestisest..
Radnóti)

Tehát bizony csak truditur dies; die; egyik nap tolja a másikat. Egy ilyen kedve ellen előretolt napon azt mondák Garanvölgyinek, hogy egész tökéletességgel mégsem lehet a világot kizárni a szobából, a politikai változások ellen semmiképpen sincs az ember azáltal biztosítva, ha azt mondja: hallgatni fogok, mert azok felkeresik az embert legcsendesebb odújában is, s megtámadják a dohánydöböze közepében. – Már ezentúl nem lehet „szűzdohányt” színi: be van hozva a monopólium; a dohányt csak trafikából lehet hozatni, különben házmotozásnak teszi ki magát az ember, s ha tiltott kedvencét megkapják nála, nagy pénzzel lesz adósa a státusnak.

Garanvölgyi Ádám erre azt mondta:

– Jól van. Nem fogok dohányozni többet. Legalább jobb étvágyam lesz.

És azzal fölviteté a padlásra ősi tajtékpipáit, a minden veszedelemben hű kísérőket, mik annyi veszteségből egyedül maradtak meg családi klenódiumképpen, és soha többet nem dohányozék vala.

Majd ismét egy másik húzva-vonva jött napon azzal a hírrel örvendezteték meg, hogy bizonyára a bor is akcíza alá esik, már ezután majd csak felsőbbek engedelmével lehet csapra ütni a hordót, s meg kell adni az árát jókedvnek és haragnak, mert az ember mindkét esetben mentül többet „fogyaszt”, annál többet kontribuál.

– Jól van. Tehát nem fogok több bort inni. Legalább jobban alszom.

És azontúl nem nyúlt hozzá semmiféle italhoz, kivéve a vizet.

Egy újabb, senkitől nem kívánt napon ismét arra a jó hírre ébredt, hogy a játékkártyák is bélyeget kapnak, már ezentúl azokon is ott lesz a sas.

– Jól van, tehát nem fogok többet kártyázni; – legalább nem vesztek.

És megtartotta fogadását.

Megint virradt, a természet rende úgy hozta magával, hogy reggel legyen. Garanvölgyinek egy kurrenst hoztak, amelyben tudtul adatik, hogy ha vadászni akar, puskát csak a megyefőnök engedélye mellett tarthat, nyerget pedig csak azon esetben, ha az illető járásbeli biztosnál reverzálist ad maga felől, hogy e veszedelmes huszáringredienciát nem használandja a státus jóllétével nem egyező célokra.

– Jól van – monda Garanvölgyi Ádám –, tehát ezentúl nem vadászom és agarászom többet. Legalább nem hűtöm meg magamat.

Egyszer aztán azt is megtudta, hogy ha az ember a szomszéd faluba át akar látogatni, elébb útlevélre van szüksége, amit a székvárosban lehet kapni két tanú jótállása mellett, hogy csakugyan igaz járatban van, s minden sisakos vitéznek előmutatni az úton, s keze írását összehasonlíttatni mindjárt in facie foci, ahol in flagranti „betretoltatott”.

– Jól van – monda rá az öreg szittya –, tehát ezentúl itthon maradok a faluban, nem megyek sehová. Legalább nem dűlök fel a kocsival az úton.

És azontúl nem ment tovább sétálni sem a kertek aljánál; ez volt a leghosszabb út, amit tett, még a vetéseit sem nézte meg soha. Egyszer aztán azt a legújabb intézkedést tanulta meg, mely szerint múlhatatlan szüksége van a státus orgánumainak ellenőrizni azon kihágást, miszerint némely elégületlenek szokatlan alakú föveget viselnek, s a gondviselés rendeleteibe való nemegyezésüket azzal iparkodnak tanúsítani, hogy a kalapjaikon levő szalagot a karimán túl engedik csüggni, annálfogva aki kellemetlen kérdezősködéseknek nem akarja magát kitenni, ennyi és ennyi hüvelyk, vonal és minőség meghatározását vegye figyelembe, mielőtt kalapjával kilépne az utcaajtón.

– Ez is jó – monda Garanvölgyi. – Tehát ezentúl nem megyek ki a házból. Legalább nem szaggatok több csizmát.

És megtartá szavát. Azontúl csak a kertjében sétált, s ha beszorult, foglalkozott pöreivel, amik rögtön megelevenültek a dolgok rendbejöttével, mint az ősszel elhullott légy, ha télen ráfűtik a szobát.

No még egyszer aztán kijött, hogy ezentúl pörlekedni csak oly módon lesz szabad, ha az ember elébb olyan papirost vesz, ami már jogosítva van a bíró előtti megjelenésre; s egyúttal megtanul különbséget tenni kisebb és nagyobb bélyegilletmények között.

– No – hát legyen meg ez is. Tehát ezentúl nem fogok pörlekedni.

És azzal összezsinegelé pöriratait, betette a szekrénybe, felmondott a prókátorának. Aki ellen neki van követelése, hadd szaladjon vele, akinek pedig őellene van, az hadd jöjjön – ő nem felesel többet senkivel.

És aki jártas az etnográfiában, az tudni fogja, hogy mikor a magyar ember lemond arról, hogy dohányozzék, hogy bort igyék, hogy ismerőseivel összejöjjön, hogy vadászni járjon, hogy az utcára kimenjen, az mind elég nagy eset, de mikor arra szánja magát, hogy nem perlekedik többet: az már az „ultima Thule”!
 
Azért más a megalkuvó, aki magának okoz kárt ezzel, s más a köpönyegforgató, aki a mindenkori hatalom kegyét keresi.
Más az, aki, minden rendszerhez alkalmazkodik a saját karrierjét látva ebben, s más az, aki fenyegetve érzi magát, ezért nem szól.

Az eredmény persze, főleg, ha tömegekről van szó, majdnem ugyanaz.

Én ezért forszírozom a biztos jogrendszert, mert ha bárki kénye-kedve szerint változtatható, akkor megette a fene az egészet.

Ezért tartunk ott, ahol, mert mindig az aktuális politikai garnitúra határozza meg az életet, s teszi sok esetben ellenséggé az országban élőket, saját hasznot remélve ettől.

Közösen elfogadott értékrend kell, ami megfelel a nagy többségnek - hangsúly a nagyon, mert ha nem, akkor 30 év múlva is itt tartanak majd a gyerekeink.
 
Utoljára módosítva:
Azért más a megalkuvó, aki magának okoz kárt ezzel, s más a köpönyegforgató, aki a mindenkori hatalom kegyét keresi.
Más az, aki, minden rendszerhez alkalmazkodik a saját karrierjét látva ebben, s más az, aki fenyegetve érzi magát, ezért nem szól.

Az eredmény persze, főleg, ha tömegekről van szó, majdnem ugyanaz.

Én ezért forszírozom a biztos jogrendszert, mert ha bárki kénye-kedve szerint változtatható, akkor megette a fene az egészet.

Ezért tartunk ott, ahol, mert mindig az aktuális politikai garnitúra határozza meg az életet, s teszi sok esetben ellenséggé az országban élőket, saját hasznot remélve ettől.

Közösen elfogadott értékrend kell, ami megfelel a nagy többségnek - hangsúly a nagyon, mert ha nem, akkor 30 év múlva is itt tartanak majd a gyerekeink.
Illyes Óda a törvényhozóhoz cimü versebol egy rövid részlet

Úgy volna jó a törvény, úgy egyforma hatályú,
ha akként gyártódnánk, mi emberek,
akár a vályog, mit a vályu
billiószám is egyformára vet.

De hát ezt nem lehet
Ahány szív, annyi akarat.
S rég nem vagyunk
csupán agyag s anyag....
 
ja és a folytatásaí a versnek: :p

Törvényt, de elevent, tehát,
hogy ne csapódjunk folyton össze,
hogy részlet-igazát
kiki illessze a közösbe,
úgy mégis: emberek maradjunk,
ne vályog-vályu sarává meredjünk;
atomok, atom magvakként kerengjünk;
helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk.

A lét tegyen rendet, ne a halál!

Jogot tehát az árnyalatnak,
melyben a holnap rajza áll
s a kivételnek
mely holnapra talán szabály...
 
Ma november 4. Emlékezzünk.
A jobboldali média személyiség emlékezete....:
Közel három éve írtam( Herczeg Márk) egy cikket azzal a címmel, hogy „A volt kommunista Stefka István lapja szerint nem szabad megbocsátani egy volt kommunistának”.

A Pesti Srácok ugyanis azt írta: „Nagy Imre bűneit semmiféle gesztus, semmiféle hőstett nem teheti jóvá, nem teheti meg nem történtté. Óriási hibát követtünk el, amikor megbocsájtottunk neki. Ezzel a megbocsájtással azt mondtuk, hogy voltak rendes kommunisták is. Hogy a kommunisták meg tudnak változni, hogy van megbocsájtás a kommunistáknak.”
A cikkem miatt Stefka István rágalmazásért feljelentett, de a feljelentés lepattant a bíróságról, mert „valakit kommunistának nevezni – konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül – nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg”.
Ez azért volt különösen érdekes, mert Stefkát – a Pesti Srácok lapigazgatóját és a közpénzekkel kitömött, 1956-os tematikájú R56 kocsma tulajdonosát – 1982-ben Horváth István belügyminiszter kitüntette az áldozatos újságírói munkájáért.
Erről később a „Volt kommunistának neveztem, ezért rágalmazásért feljelentett a volt kommunista Stefka István” című cikkben számoltam be, ahogy arról is, hogy Stefka 1982-es riportkötetéről már a fülszövegben azt írták: „A lenini alapelveken nyugvó mintaszerű magyarországi nemzetiségi politika elismerő számvetése ez a könyv, amely azonban nem fukarkodik a hiányosságok felmutatásával, bírálatával sem, mindig a továbblépés lehetőségeit kutatva.”

Most, az 56-os forradalom leverésének évfordulóján – a pártállami időkben írt riportjai óta szélsőjobboldalivá váló – Stefka István Az árulás természetrajza címmel szidta a kommunistákat ilyen sorokkal:

  • „Az árulók korszakonként, nemzedékről nemzedékre újratermelődnek, de előfordulhat az is, hogy családról családra öröklődnek. Olyan ez, mint a stafétabot, amit egymásnak átadnak. Magyarország elárulása az 1919-es véres Tanácsköztársaság óta folyamatos, máig tart. Szociológiailag, társadalompolitikai szempontból a haza elárulása – legalábbis Magyarországon – mindig balról indul a kommunisták vezetésével, amelyben részt vesznek olykor az elvtelen liberálisok – ma már nevezhetjük őket neoliberálisoknak, globalistáknak, kozmopolitáknak, akár brüsszelitáknak. Ez az ideológia métely, vírusként fertőz, rombol, pusztít. Az emberi méltóságot gyalázza meg.”
  • „Kár sunnyogni, elhallgatni, félremagyarázni, meghamisítani a magyar történelmet, amelynek halottai, kárvallottjai, elszenvedői magyarok milliói voltak. Leszármazottaik viszont szintén emlékeznek.”
  • „A belső hazai árulók, a labancok és a velük együttműködő külföldi karvalytőke mindig veszedelmet jelentettek, jelentenek Magyarországra. Az a fontos, hogy a magyar társadalom becsületes döntő többsége felismerje ezt a magyar nemzetet pusztító szándékot. S az jelenjék meg bármilyen arcban, nyelvezetben, bármilyen mezben, mert egyet akarnak: Magyarország felszámolását.”
  • ( álljon is itt Stefka egyik korai, 1970-es cikke a Népművelésből, amiben a 27 éves szerző a Béke brigádot és a népművelőket amiatt kéri számon, hogy nem eléggé szocialista érzelműek)
  • ............................
  • ..........................
  • (Ezek az emberek mutatják meg az utat és ráadásul alakítják a közgondolkodást is!! )
 
1956. október 26-án Jennersdorfnál átlépte a magyar–osztrák határt a forradalom első menekültje, és az osztrák belügyminiszter még aznap bejelentette, hogy minden magyart befogadnak. A november 4-i szovjet támadás után csaknem 200 ezer honfitársunk, a lakosság 1,5 százaléka döntött úgy, hogy elhagyja a hazáját. Ausztria, ahol ekkor körülbelül 7000 magyar tartózkodott, az ENSZ-hez fordult gyorssegélyért, miután pár nap alatt meghúszszorozódott az érkezők száma.
A menekültek kétharmada férfi volt, és a távozók több mint fele nem töltötte be a 25. életévét
1636033209281.png

1636033234055.png
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Szoboszlai Béla wrote on bejelentkezés's profile.
Heló! Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehetek rendes tag?
sancsa wrote on Ajuda67's profile.
Nagyon köszönöm a fordításaid, kedvencem az Ősi fajok.
Szeretnék teljes jogú tag lenni. Mit kell tennem?
Heló!
Lenne egy kérdésem, nem tudom, hova írjam, ezért itt kérdezem meg:
Fordítok egy történelmi romantikus könyvet (persze majd többet is szeretnék), és ha elkészülök vele, akkor azt hogyan osszam meg?
Mondjuk lesz egy blogom, és ott mondjuk fejezetenként lesz a történet. Akkor azt itt is kiírhatom, hogy https://ittleszablogomneve.hu blogra felkerült egy újabb fejezet?
Köszönöm előre is a segítséget! :)

Statisztikák

Témák
36,873
Üzenet
4,490,284
Tagok
595,934
Legújabb tagunk
M.Bea46
Oldal tetejére