Nagyon szeretném az aurát látni, de sajnos azt gondolom, hogy a legtöbbször a komplementer színt sikerül meglátnom. A kezem, vagy más teste körül szoktam látni egy nagyon élénk ezüstös kékeszöld sávot. Aztán van, amikor halvány fehéres sávot is látok, de az aurafotókon látott színeket még soha nem láttam. Nem kételkedem az aura létezésében, de néha feltételezem azt is, hogy a szemem csap be.
Emlékszem, amikor először láttam meg a saját aurámat, teljesen véletlenül, dermedten álltam és csak bámultam.
Akkoriban vártuk, hogy a telefont bekössék végre az új lakásunkba, így egy gyors hívást az utcai fülkéből kellett lerendeznem ... ezen a beszélgetésen aztán jól fel is mérgeltem magam. A lépcsőház ajtaja egy sötét autóbejáróból nyílt, a lépcsőház ablaka pedig dél-nyugati fekvésű volt, csak úgy tűzött be rajta a napfény!
Beléptem az ajtón, s épp zártam be, véletlenül belepillantottam ... a nap megvilágított, az üveg a sötét háttérrel mint tükör adta vissza azt a hatalmas, jobbára vörösen gomolygó, bő fél méter széles "valamit", amit aztán dermedten bámultam. Volt abban mindenféle szín, de mivel felbosszantottam magam, ezért a vörös elnyomta. Kavargott mindenfelé. Persze rájöttem, mit látok ... ennyire intenzíven azóta sem.
Pá évvel később, lehetőségem nyílt aurafotót csináltatni ... óriási izgalommal vártam, és kb. ugyanekkora volt a csalódásom is. Ugyanis a látott, sokféle szín helyett kaptam egy pusztán egyszínű képet - bár a hozzá fűzött magyarázat nagyjából megállta a helyét, mégis azt gondolom, az nem volt tiszta aurafotó. Valami mással keveredhet, sejtem mi lehet benne, de nem foglalkoztat. Ami biztos, egyetlen színből sohasem fog állni az aura.
Bárki, akit eddig csak úgy megnéztem, többszínű. Ha elég ideig nézem egy helyen a teste környékét, a fél méter kb. megvan, és minden esetben több szín bűjik elő. A sajátomban is, azt néha cigiszünetben nézegetem a mosdó tükrében.
Nem gondolnék komplementer színre, márcsak azért sem, mert a háttér mindig egyszínű, és nem úgy nézzük hogy előbb a színes ruhát majd egy sima felületre visszük a tekintetet, hanem mint a 3D képeket, csak a test mellett elbambulva.
Ezt nagyon jól kiszűrheted, amikor pl. zuhanyzol, vagy a kádban vagy - természetesen a fehérre értem - akkor nincs más szín körülötted sehol amiből komplementert képeznél, mégis látsz a tested körül színeket, és mikor milyet, mert bár lehet egy ideig mondjuk kéket látsz, de aztán azt veszed észre hogy már másfélét.
Atis, írtad, hogy átveszed az érzéseket is - meg kell tanulnod ezt a fajta érzékelést nyitni-zárni, ha nem tudod zárni akkor a mások problémája az őrületbe kerget. Nem ilyen drasztikusan, de ez is előfordulhat, az érzékenységedtől függően. Lényeg, hogy sok nyugtalan éjszakád és nappalod lehet emiatt, állandóan azt fogod érezni, hogy mennyi szerencsétlen ember él és a tehetlenséged kikezdi az idegrendszered. Mert egyszerűen nem tudsz szabadulni az érzésektől. Csúnyán hangzik, de önzőnek kell lenni kicsit, a magad védelmében.
Voltam én is így, és azt gondoltam bolond fejjel, hogy majd én megoldom ... hát nem, ez nem így működik, de igen hosszas lenne ennek fejtegetése, főleg hogy így is bő lére eresztettem a mondandómat.
Remélem volt benne használható is