Az amerikai kormányzat bejelentette, hogy visszalép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe csaknem hat évvel azt követően, hogy Donald Trump előző elnök kiléptette az országot az UNESCO „Izrael-ellenes elfogultságára” hivatkozva.
John Bass amerikai külügyminiszter-helyettes közölte, hogy ezzel Kína erősödő befolyását akarják ellensúlyozni, az ugyanis megnehezíti „a szabad világ víziójának” előmozdítását világszerte. Azt is hozzátette, hogy az UNESCO-nak fontos szerepe van a mesterséges intelligenciára és a tudományos oktatásra vonatkozó sztenderdek meghatározásában.
„Ha tényleg komolyan gondoljuk a versenyt Kínával a digitális korban, nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is távol maradjunk” – mondta.
Az amerikai kormány 150 millió dollárt különített el az UNESCO számára a jövő évi büdzséből, és több részletben a teljes, 619 millió dolláros tartozást is meg fogja téríteni a szervezetnek a tervek szerint.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének éves költségvetése 534 millió dollár.
Az Egyesült Államok és Izrael azután állította le az UNESCO finanszírozását, hogy a szervezet 2011-ben felvette teljes jogú tagjai közé Palesztinát. A Trump-adminisztráció a régóta fennálló „Izrael-ellenes elfogultságra” és a vezetési problémákra hivatkozva 2017-ben be is jelentette a kilépést.
Richard Verma amerikai külügyminiszter-helyettes előző héten levelet küldött Audrey Azoulaynak, az UNESCO igazgatójának, amelyben kérelmezte országa újbóli csatlakozását. Ebben üdvözölte a közel-keleti helyzettel kapcsolatos vita depolitizálása terén elért előrelépéseket és a menedzsment reformját.
Azoulay hétfőn, a szervezet ülésén is bejelentette az Egyesült Államok visszatérését célzó tervet, amelyet nagy ováció fogadott a delegációk részéről. A lépés nyomán jelentősen bővülnének az UNESCO anyagi lehetőségei, amelynek korábban Washington volt a legnagyobb finanszírozója, nagyjából 22 százalékát fedezte a költségvetésnek.
A kínai küldöttség vezetője is értékelte az újbóli csatlakozást, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormány távolmaradásának negatív hatása volt az ügynökség munkájára.
„Komoly dolog a tagság egy nemzetközi szervezetben. Reméljük, hogy az Egyesült Államok visszatérése ezúttal azt fogja jelenteni, hogy elismeri a szervezet misszióját és céljait” – fogalmazott.
A tagsági kérelemről az ENSZ 193 tagállama fog dönteni júliusban.
Az Egyesült Államok egyszer már kilépett az UNESCO-ból Ronald Reagan egykori elnök alatt, még 1984-ben, aki úgy látta, hogy a szervezet korrupt és a Szovjetunió érdekeit szolgálja. A visszacsatlakozásra 2003-ban került sor.
John Bass amerikai külügyminiszter-helyettes közölte, hogy ezzel Kína erősödő befolyását akarják ellensúlyozni, az ugyanis megnehezíti „a szabad világ víziójának” előmozdítását világszerte. Azt is hozzátette, hogy az UNESCO-nak fontos szerepe van a mesterséges intelligenciára és a tudományos oktatásra vonatkozó sztenderdek meghatározásában.
„Ha tényleg komolyan gondoljuk a versenyt Kínával a digitális korban, nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is távol maradjunk” – mondta.
Az amerikai kormány 150 millió dollárt különített el az UNESCO számára a jövő évi büdzséből, és több részletben a teljes, 619 millió dolláros tartozást is meg fogja téríteni a szervezetnek a tervek szerint.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének éves költségvetése 534 millió dollár.
Az Egyesült Államok és Izrael azután állította le az UNESCO finanszírozását, hogy a szervezet 2011-ben felvette teljes jogú tagjai közé Palesztinát. A Trump-adminisztráció a régóta fennálló „Izrael-ellenes elfogultságra” és a vezetési problémákra hivatkozva 2017-ben be is jelentette a kilépést.
Richard Verma amerikai külügyminiszter-helyettes előző héten levelet küldött Audrey Azoulaynak, az UNESCO igazgatójának, amelyben kérelmezte országa újbóli csatlakozását. Ebben üdvözölte a közel-keleti helyzettel kapcsolatos vita depolitizálása terén elért előrelépéseket és a menedzsment reformját.
Azoulay hétfőn, a szervezet ülésén is bejelentette az Egyesült Államok visszatérését célzó tervet, amelyet nagy ováció fogadott a delegációk részéről. A lépés nyomán jelentősen bővülnének az UNESCO anyagi lehetőségei, amelynek korábban Washington volt a legnagyobb finanszírozója, nagyjából 22 százalékát fedezte a költségvetésnek.
A kínai küldöttség vezetője is értékelte az újbóli csatlakozást, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormány távolmaradásának negatív hatása volt az ügynökség munkájára.
„Komoly dolog a tagság egy nemzetközi szervezetben. Reméljük, hogy az Egyesült Államok visszatérése ezúttal azt fogja jelenteni, hogy elismeri a szervezet misszióját és céljait” – fogalmazott.
A tagsági kérelemről az ENSZ 193 tagállama fog dönteni júliusban.
Az Egyesült Államok egyszer már kilépett az UNESCO-ból Ronald Reagan egykori elnök alatt, még 1984-ben, aki úgy látta, hogy a szervezet korrupt és a Szovjetunió érdekeit szolgálja. A visszacsatlakozásra 2003-ban került sor.
