Búcsúzunk.......

Elhunyt Tábori György magyar születésű író, színházi rendező


2007. július 24. 15:13
Kilencvenhárom éves korában Berlinben elhunyt Tábori György (George Tabori) magyar születésű író, színházi rendező - közölte kedden Claus Peymann, a Berliner Ensemble intendánsa. Tábori, aki hosszú élete során valóságos polihisztor - újságíró, műfordító, forgatókönyvíró is volt - még a legutóbbi időkben is állított színre új darabokat a Berliner Ensemble-ban. Az életének utolsó időszakában túlnyomóan Berlinben tartózkodó Taborit hétfő este érte a halál, értesülések szerint végelgyengülés következtében.


<!-- Adverticum zóna: 33980 (dom) -->
<SCRIPT type=text/javascript> // <![CDATA[ if(!window.goAdverticum){var d_b=d;var l_b=l;var d=document;if(d.getElementsByTagName('head')&&d.getElementsByTagName('head')["0"]&&!d.getElementById("gdloader")){var l=d.createElement("script");l.type="text/javascript";l.id="g2dloader";l.src='http://img.adverticum.net/scripts/g2dloader.js?'+Math.floor(Math.random()*1000000000);d.getElementsByTagName('head')["0"].appendChild(l);}d=d_b;l=l_b;} if(!window.goAdverticumZones)window.goAdverticumZones=new Array();window.goAdverticumZones[window.goAdverticumZones.length]=[33980,{displayOptions:{mode:'dom'}}];if(window.goAdverticum){window.goAdverticum.processZoneData();} // ]]> </SCRIPT><NOSCRIPT>
</NOSCRIPT><!-- Adverticum zóna: 33980 -->


1970-ben, Brecht felesége, Helene Weigel hívására az Egyesült Államokból tért vissza Európába, Londonban élt, de Berlin, Bréma, München és Hamburg színházaiban is rendezett. 1989-től Ausztriában élt. Vendégrendező volt a bécsi Burgtheaterben, a lipcsei operában és több berlini színházban. Első regénye 1945-ben jelent meg angolul, majd 1947-ben magyarul A köd mögött címmel.

Későbbi művei egyre keserűbbek, a világot reménytelennek látta, a tisztesség számára nincs lehetőség, de kétségbeesését gúnnyal és iróniával kompenzálta. 1968-as darabjában, A kannibálokban Swift javaslatát idézi: a koncentrációs tábor lakói racionális megfontolásból fogyasztják el öngyilkos társuk tetemét. 1987-ben mutatta be Bécsben Mein Kampf című darabját a festőnövendék Hitlerről, bemutatva hősének nevetséges groteszkségét. Rendezőként különösen Shakespeare, Brecht és Kafka darabjainak színrevitelével tűnt ki.

Tabori az elmúlt években a Bertolt Brecht által alapított Berliner Ensemble házi szerzőjének számított, még az utóbbi esztendőkben is számos darabját mutatta be a neves színház. 1992-ben - első idegen nyelvű szerzőként számos díja mellé - megkapta a legnagyobb német irodalmi kitüntetést, a Büchner-díjat is, 2000-ben Konrád Györggyel együtt Goethe-emlékérmet kapott. Archívumát a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémiára hagyományozta.

Elhunyt Gyurkó László író


2007. augusztus 27. 13:30
Életének 78. évében elhunyt Gyurkó László Kossuth- és József Attila-díjas író; az alkotót augusztus 25-én, szombaton érte a halál - tudatta a család nevében unokaöccse, Koltay Gábor filmrendező hétfőn az MTI-vel. Az írótól szeptember 14-én, pénteken 9.45 órakor vesznek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. Gyurkó László nevéhez olyan művek kötődnek, mint például a Faustus doktor boldogságos pokoljárása; a Családi regény; a Halálugrás; A halál árnyéka; Fociország vagy a Szerelmem, Elektra.


<!-- Adverticum zóna: 33980 (dom) -->
<SCRIPT type=text/javascript> // <![CDATA[ if(!window.goAdverticum){var d_b=d;var l_b=l;var d=document;if(d.getElementsByTagName('head')&&d.getElementsByTagName('head')["0"]&&!d.getElementById("gdloader")){var l=d.createElement("script");l.type="text/javascript";l.id="g2dloader";l.src='http://img.adverticum.net/scripts/g2dloader.js?'+Math.floor(Math.random()*1000000000);d.getElementsByTagName('head')["0"].appendChild(l);}d=d_b;l=l_b;} if(!window.goAdverticumZones)window.goAdverticumZones=new Array();window.goAdverticumZones[window.goAdverticumZones.length]=[33980,{displayOptions:{mode:'dom'}}];if(window.goAdverticum){window.goAdverticum.processZoneData();} // ]]> </SCRIPT><NOSCRIPT>
</NOSCRIPT><!-- Adverticum zóna: 33980 -->

Elhunyt Szepes Mária

A Pöttyös Panni-regények és a Vörös Oroszlán szerzője 99 éves volt.
<!-- eTarget ContextAd Start --> Szepes Mária

A mese, science fiction és a spirituális irodalom egyik kiemelkedő képviselőjének temetéséről később intézkednek, nyilatkozta az MTI-nek Almási Csaba, a Szepes Mária Alapítvány elnöke.
A művészettörténet, filozófia és pszichológia végzettségű író nevéhez fűződik többek között A Vörös Oroszlán (1946), a Tükörajtó a tengerben (1976), a Lázadó szerepek (1985), a Mars szekere (1999) című kötet. Számos gyermekkönyvet írt, ő a Pöttyös Panni-regények (1953-73), a Táltos Marci (1979), a Boróka néni kincse (1979), az Eleven képeskönyv (1983) című alkotások szerzője.
Spirituális kötetei közé tartozik A mindennapi élet mágiája (1989), a Pszichografológia (1990), A sors és csoda mágiája (1995), A lélek anatómiája (2002). Több könyve számos idegen nyelven is megjelent, egyebek mellett németre, angolra, lengyelre, spanyolra és olaszra fordították műveit. Íróként, dramaturgként több film is fűződik nevéhez.
Szepes Mária a Magyar Írószövetség örökös tagja volt, 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben életművéért Arany János-díjjal ismerték el.
(MTI)

Jó utat a fénybe

Akit szeretsz, azt hagyd elmenni!
Engedd a maga útjára!
Amit oda tudsz adni,
csak az a tiéd.
Amibe görcsösen kapaszkodsz,
azt elveszíted!

Nyugodjék békében!

Nyugodjék békében

Nyugodjék békében ez a csodálatos asszony.

Ajánlom figyelmetekbe az astronet.hu oldalon közölt ez év januárjában készült interjút:
http://www.astronet.hu/index.php?apps=cikk&cikk=35176

valamint ezt a cikk részletet:
"Több mint húsz ezoterikus könyve jelent meg a rendszerváltás óta. A mindennapi élet mágiája , a Pszichografológia, A sors és csoda mágiája, A lélek anatómiája, Szómágia, A nevek mágiája, Szibilla - Jegyzetek az életemhez. Több művét lefordították németre, angolra, lengyelre, spanyolra és olaszra. Dramaturgként több film is fűződik a nevéhez.

Almási Csaba elmondta: Szepes Mária egy hete esett ágynak. Az írónő utolsó pillanatig fáradhatatlanul dolgozott. Az alapítvány elnöke hozzátette, az írónő az elmúlást nem fogta fel tragikusan. Szepes Mária úgy fogalmazott, hogy "kilép ebből a földi burokból". Almási Csaba közlése szerint az írónőnek nem voltak fájdalmai, hétfőn hajnali fél négykor érte őt a halál. "

"Ne keress alibit esetleges mulasztásaid igazolására és sohase mondj le pótlásuskról azzal, hogy végképp elkéstél vele! Az idönek nincs egyetlen olyan pontja sem, ahol ne lenne titkos ajtó az Örökkévalóságba, s te nem a múló éveknek, hanem e végtelenségnek dolgozol."

Az áldozat mágiája cimü könyvéböl.

Jó pihenést Marika néni.

Pavarotti

Nyugodjék békében!

http://videa.hu/play.php?v=rZLc7GUs2fELgbZb

Nyugodjek bekeben

:cry:

Tiszteletadás

Kedves Mindenki!

Az én legnagyobb fájdalmaim:
Darvas Iván és Bubik István.
Mindketten olyan színházi élményeket nyújtottak, amelyeket soha nem fogok elfelejteni.

Elhunyt Szepes Mária író


2007. szeptember 3. 12:30
Elhunyt Szepes Mária író hétfőn, életének 99. évében. A mese, science fiction és a spirituális irodalom egyik kiemelkedő képviselőjének temetéséről később intézkednek - mondta el az MTI-nek Almási Csaba, a Szepes Mária Alapítvány elnöke. Több könyve számos idegen nyelven is megjelent, egyebek mellett németre, angolra, lengyelre, spanyolra és olaszra fordították műveit. Íróként, dramaturgként több film is fűződik nevéhez. Szepes Mária a Magyar Írószövetség örökös tagja volt, 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben életművéért Arany János-díjjal ismerték el.

A művészettörténet, filozófia és pszichológia végzettségű író nevéhez fűződik többek között A Vörös Oroszlán (1946), a Tükörajtó a tengerben (1976), a Lázadó szerepek (1985), a Mars szekere (1999) című kötet.

Számos gyermekkönyvet írt, ő a Pöttyös Panni-regények (1953-73), a Táltos Marci (1979), a Boróka néni kincse (1979), az Eleven képeskönyv (1983) című alkotások szerzője.

Spirituális kötetei közé tartozik A mindennapi élet mágiája (1989), a Pszichografológia (1990), A sors és csoda mágiája (1995), A lélek anatómiája (2002).
/mti/



Szepes Mária
Papír Mária (Scherbák Magda) (Budapest, 1908. december 14. - Budapest, 2007. szeptember 3.), színész, forgatókönyvíró, író, költő. Ismertebb nevén Szepes Mária, íróként Orsi Mária, színészként Papír Magda volt.

Szepes Mária
/Foto: wikipedia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Szepes_M%C3%A1ria/

Hiteles szemtanúja századunknak, végigélte annak minden fordulatát, eseményét. Volt gyermekszínész (háromévesen már némafilmben szerepelt), filmíró, és nem utolsó sorban a mese és az ezoterikus irodalom legkiválóbb hazai képviselője is. Leghíresebb A vörös oroszlán című regényének mind születése, mind sorsa több mint irodalomtörténeti esemény. Évtizedekig tiltott könyvnek számított Magyarországon. De ő a szerzője a Pöttyös Panni-regénysorozatnak is.
1947-ben megalapította az összehasonlító vallástudomány alapján spirituális körét, az Összefüggések iskoláját.
Családja története tipikus példája a két világháború közötti humanista művészfamília történetének, annak a polgári rétegnek, amely hol bohém, hol értékcentrikus hivatást valló életformájával egy magasrendű eszmény szolgálatába állította műveltségét és tehetségét.
Apja Papir Sándor (Scherbak Sándor, 1877-1911), színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), énekes-, színésznő, művésznevén Kornai Margit volt. A kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként kezdte pályafutását.(Papír Magda néven több némafilmben is játszott, köztük a A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett.) 1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tett, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgatott. Szepes Béla képzőművész, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel 1930.-ban házasodott össze , ezután vette fel a Szepes Mária nevet.
1931 januárjától három évet töltöttek Berlinben. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudta letenni, professzorát a nácik elhurcolják. 1933-ban hazatértek. A fiatalasszony néhány évig a Budapester Rundschau munkatársa.1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes hozzákezdett, akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lett: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozott.
A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapja 1941-ben alapított vállalatában készült filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is írt, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához. Dalszövegeket is írt, így a Mit bánom én és a Ne kérdezd, ki voltam slágerekhez.
1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték.
Hamvas Béla, aki ekkor már a Széchényi Könyvtárban dolgozott, valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amikből egy kikeveredett Amerikába, hogy majd ott éledjen fel, "főnixmadárként". "Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni.", mondta Szepes Mária, és így is lett. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre.
Első újraszületése 1984-ben vált esedékessé, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor az eredeti kiadás alapján New Yorkban publikálta. Magyarországra csak néhány becsempészett példány kerülhetett, ugyanis itthon még indexen volt a könyv...
Másodszor, 1984-ben, Kuczka Péter úgy tudta kijátszani a cenzúrát, hogy közel évtizedes küzdelem után kiadhatta azt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában, fantasyként, egy szoc-reál utószóval, és még így is húzni kellett a szövegből. De legalább a hazai olvasók generációja is megismerhette. Ma már hihetetlennek tűnik: 58 ezer példányban jelent meg, amit az akkori, még kultúrára éhes közönség hamar szét is kapkodott.
Az igazi feltámadása 1989-ben jött el, amikor végre szabadon jelenhetett meg a mű. Azóta több kiadásban ismertette meg olvasóit az alkímia, a reinkarnáció, a karma négy évtizeden át tiltott filozófiájával. A könyv hat évtized alatt öt különböző kvalitású kiadó, különböző szövegvariánsaival jelent meg, ami szintén jellemző erre a korszakra.
A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást. "A fodrásznál volt egy találkozásom egy orosz kislánnyal, a kis Tamarával. Oda is tollal, füzettel jártam, és ő egyszercsak felült a térdemre, hogy rajzoljak neki. Ezt a tündéri kis lánykát aztán beleírtam a Pöttyös Panni mesémbe, hogy a két kislány összebarátkozik. 1953-ban ki is jött a könyv, óriási sikere lett. Kiderült, hogy én az új éra legnagyobb könyvét írtam meg csak azért, mert volt benne egy négy éves szovjet kislány." ...
Számos gyermekkönyvet írt még: a Táltos Marci, a Boróka néni kincse, az Eleven képeskönyv szerzôje.
A Magyar Írószövetség örökös tagja, 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben életm&ucirc;véért Arany János-díjjal ismerték el.


"Azt kérdezed, ki vagyok? A külsőségeimet tekintve már válaszoltam. A nevek végigkísérik az embert az egész életén, de az örök változatlant bennünk nem érintik. Az emberek hiszik, hogy meghalnak, mert csak ilyen példát látnak maguk körül. Pedig az élet örök."
/"Az élet örök" az utolsó interjúkötet, amelyet Nemere István készített a 99 éves korában elhunyt írónővel./

maska írta:

.

Kattints a kibontásához...

Köszönöm, hogy megosztottad velünk!
Miben láttad őket, vagy mi a legemlékezetesebb "emléked" Tőlük, Velük?

Mennyei kávéház<o></o>
<o></o>
Sokszor annyira sajnálom az unokámat, mert el sem tudja képzelni a sok mai pub helyett a régi kávéházat. Csak lepusztult kocsmákat lát üres tekintetű, szánalmasan motyogó alakokkal. Neki ez a természetes. Elvittem hát egy olyan helyre, ahol érték volt a nyelv, ahol a legkitűnőbb darabok fogantak meg íróink s költőink fejében. Az ajtóban Kellér Dezső állt s huncutkás mosollyal húzta félre a bejárat kárpitját. Jellegzetes, és nyújtott hangzókkal figyelmeztette Kristófot, hogy a sarokban találja az egyik legnagyobb bohócot. Kazal Laci bácsi a „kis” Kabossal verte a blattot. A kis vörös ember éppen vesztésre játszott, ami Kazalt teljesen felpaprikázta, örömében felmondta a fővárosi telefonkönyvet s a gyorsaságán Kristóf jókat nevetett. Mellettük hatalmas pipával a szájában Mikszáth derült s a jókora findzsából nagyot húzott. Magasba emelt kezével a pult felé intett, hogy kérése lenne. Kiss Manyi fodros kis kötényében, csipkés főkötőben rögtön mellette termett. Gobbi a kávégép mellett új adagot tett a pörkölő-gépbe. Így dukált, csak a friss kávé igazán aromás. Feleki Kamillka éppen habfehérre cserélte az amúgy is habos terítőket. Latinovits és Ruttkai összebújva beszélgettek, talán vitatkoztak is egy kicsit, amikor megjelent Domján Edit. Szomorú volt a tekintete, Palit kereste. Csákányi reszelős hangján nyugtatgatta, hogy hamarosan megjön az majd. Bilicsi kis elefántját vezette, hogy megmutathassa Évikének, befér az az oroszlán barlangjába. A kis zongorának ott a sarokban felnyílt a teteje s aprócska fiú kapaszkodott fel a székbe. Kibédi rezignáltan megjegyezte:” Mozartot mindig is szerettem.” Teát ivott éppen, hogy örökös náthás hangját kezelgesse. Váradi Hédike leült, hogy a bús képű komikust felvidítsa. Szépsége amúgy is nagy hatással volt mindig az égi fiúkra. Mensáros meg a torkát fájlalta s fűszeres borral kúrálta. Fónay Márta óva intette, hogy mindezt túlzásba vigye. Rátonyi alig bírt a lábaival, lassan táncra kerekedett, ám akkor az égi színpadon Lukács Margit, az örök Éva megjelent. Robi nézte Básti oldalán az örök talányt. Kristóf csak állt, kicsi kezei kezemet kulcsolták.<o></o>
<o> </o>
– Mondd Mama, hova hoztál? Itt olyan jó és kedves, kaphatok én is egy krémest? - S szinte még ki sem mondta, Manyika már szervírozta. Apró pohár málnaszörppel, kísérőnek szódavízzel.<o></o>
<o></o>
A kis pódiumtól nem sikerült elvonszolnom, mert Bánfi mesét, Sinkovics verseket mondott. Leültem hát és elnéztem a gyermek örömét s a színes forgatagot. Márkus László Rigó Jancsit csipegetett, Turay Dusika egy dobostorta szeletet. Bubik Pisti Hlatkit tanította a billiárdra. Rodolfó jókat nevetett a két tehetetlenen. „Hiába fiam, még új vagy köztünk, ha Lacinak a keze úgy mozogna, mint a nyelve, még rajtam is túltenne”. Kristóf csillogó szemmel nézte s mesés tömeget, csak nekem volt é hiányérzetem. „Hát a többiek vajon hol lehetnek?”- fordulok Kellérhez

- Hát kérem szépen, ők átmentek a Rokonokkal az étterembe

Kifele menet lenézek a Földre. Az ottani kávéházban látok egy asztalnál körmölő, szikár, idős úriembert. Előtte szódavíz, kezében gémkapcsot forgat s ráismerek a Bajor Nagyra…..<o>></o>>

Életének 54. évében kedden, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórházban elhunyt ifj. Járóka Sándor prímás, hegedűművész - tudatta "Buffó" Rigó Sándor, a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője az MTI-vel.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett művész, aki 1995 és 1996 között a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője volt, több mint három és fél éve kómában feküdt.

Mély megrendüléssel értesült az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), hogy hosszan tartó súlyos betegsége után magára hagyta a magyarországi cigányságot és zenész dinasztiákat ifj. Járóka Sándor prímáskirály - mondta a szervezet elnöke az MTI-nek.

Kolompár Orbán hangsúlyozta: nemcsak a cigányság, hanem a többségi társadalom is az egyik legnagyobb kulturális értéket képviselő személyiségét veszítette el.

Hozzátette: ifj. Járóka Sándor előtt óriási nemzetközi karrier állt, súlyos betegsége korán meggátolta abban, hogy a világ legnagyobb színpadain továbbra is rendkívüli tehetségével kápráztassa el a közönségét, mint ahogy azt korábban többször is megtette koncertkörútjai során, így öregbítve Magyarország és a cigányság nemzetközi hírnevét.

A roma vezető kiemelte: a prímáskirály unikum volt a cigány közéletben és a zenésztársadalomban egyaránt, távozása hatalmas űrt hagy a magyar és a cigány kultúrában.

Nyugodjon békében.

Sajnálom én is! Csodálatos hegedűs volt!
Nyugodjék békében!

Lénaplo írta:

Mennyei kávéház

Kattints a kibontásához...

Köszönöm az írásodat!

Emlékezni fontos dolog, azért, hogy meg tudjuk becsülni azokat, akik közöttünk vannak, tevékenykednek... mert végső soron emberek vagyunk...

Elhunyt Sipos András, a Djabe együttes alapító tagja

Életének 53. évében elhunyt Sipos András, a Djabe zenekar alapító tagja, ütőhangszerese, énekese; a zenészt szeptember 14-én érte a halál – tudatta az együttes.<O</O
„Játéka és hangja meghatározója volt az úgynevezett Djabe-hangzásnak. Tudását és színes játékmódját Kanadától Azerbajdzsánig élvezte és szerette a közönség" - olvasható a közleményben.<O</O
Az együttes tájékoztatása szerint Sipos Andrásnak kiemelkedő szerepe volt a zenekar hazai és nemzetközi díjainak elnyerésében. "Egyénisége és humora csodálatos adományt jelentett a Djabe tagjainak számára" - írta az együttes, hozzátéve: a zenész emlékét megőrzik, zenei és szellemi hagyatékát ápolni fogják.<O</O
Sipos András 1981-ben végzett színészként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 18 éven át a Vígszínház tagja volt.<O</O
A Djabe a kilencvenes évek közepén alakult, bemutatkozó albuma 1996-ban jelent meg. Sipos András az együttesben Égerházi Attilával (gitár), Barabás Tamással (basszusgitár), Kovács Ferenccel (trombita, hegedű), Banai Szilárddal (dob) és Kovács Zoltánnal (billentyűs hangszerek) zenélt együtt.
<O</O
Forrás: http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/hirek/6034

Emlékkoncert

30th November, 2007 - Sipos András charity and memorial concert
by Djabe & Steve hackett - Budapest, Syma C Hall - 7 PM
Részletek: http://www.djabe.com/


Sipos András 1954-2007

Elhunyt Zámbó István karnagy

2007. szeptember 16. 18:13
Hetvenöt éves korában vasárnap elhunyt Zámbó István karnagy, Liszt-díjas, érdemes művész - tudatta családja az MTI-vel. Zámbó István 1932-ben született Székesfehérváron. A Zeneművészeti Főiskolán Vásárhelyi Zoltán, Ligeti György és Gárdonyi Zoltán tanítványa volt. 1956-tól zeneiskolai tanár lett, majd karnagy és egyetemi docens volt. Művészeti vezetőként ő indította el 1965-ben az Országos Kamarazenekari Fesztivált. A rendszerváltás után megpróbálkozott a politikai pályával, 1994-ben az MDF jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon. Művészi munkásságát számos magyar és nemzetközi díjjal jutalmazták.

1977-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, ugyanabban az évben elnyerte a BBC zenei nagydíját. 1981-ben érdemes művésszé választották. Zenei albumai közül világpremier volt a francia Charpentier, Te Deum című műve.

(MTI)