Bb
Balatonboglári Borvidék
Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek. Honfoglaló elődeink a Kaukázus vidékén ismerték meg e növényt. Szent István államalapítását követően Pannonhalmán alakult ki a bencés szerzetesrendrend magyarországi központja (1002) -, majd I. András a Tihanyi Apátságot (1055), ezt követően Szent László királyunk a közeli somogyvári apátságot a franciaországi Saint-Gilles szerzeteseinek meghívásával (1091) alapította meg. A magyar királyok adományozó levelei szerint a szerzetesek jelentős birtokokat kaptak, szántókat, erdőket, legelőket, szőlős kerteket és gyümölcsösöket is. Joggal feltételezhetjük, hogy a kor legfejlettebb kertészeti eljárásait alkalmazták a szerzetesek ezen a vidéken is. A kolostor környezetében a lakosság is egyre több szőlőt telepített.
A Somogy Vármegye címerét 1498-ban II. László királytól kapta, e címer központi helyén egy szőlőfürtöt tartó kar látható. Az adománylevél szerint ebben a vármegyében olyan bőségében van a bor, hogy ezáltal országunk leggazdagabb vármegyéihez sorolható Somogy Vármegye. E virágzó szőlőtermesztésnek a másfél évszázados török hódoltság vetett véget, majd később az újjáéledő szőlőkultúrát a múlt század végén a filoxéra pusztította el.
A XX. század első felében Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek. Az utóbbi fél évszázadban a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki. A megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Rt volt. Napjainkban tizenhat hegyközség területén közel 4000 gazda termel szőlőt. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, kifejlődtek a családi pincészetek, színesítvén ezzel a borvidék kínálatát.
A borvidéken a lösztalaj az uralkodó. E talajtípus viszonylag mélyrétegű, jó tápanyag és vízgazdálkodású. Ennek köszönhetően nincs vízhiány, amely akadályozná a szőlő élettevékenységét, a cukor-, sav-, aromaképződést, nem égnek el a savak, nem tompulnak le a zamatok és illatok. A jó bor egyik legnagyobb értéke a sav, ennek mennyisége, összetétele, finomsága, eleganciája és az ehhez kapcsolódó aroma-, illat-, zamatanyagok harmóniája.
Kitűnő feltételei vannak itt a könnyed, harmonikus muskotály borok és pezsgők valamint más fehérborfajták készítésének is. Elterjedtek azok a fehér szőlőfajták fajták is, amelyek alkalmasak a ma oly kedvelt gyümölcs illatú, könnyű, elegáns borok, illetve pezsgők előállítására. Az egyes évjáratok között nincsenek nagy különbségek, finomak a savak.
A VÖRÖSBOROK esetében inkább a burgundiai típusú gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörösborok készítésére alkalmas ez a vidék. A termesztett vörösborszőlő fajták: Kékfrankos, Pinot noire, Merlot, Cabernet Sauvignon. A vörösborainkra is a szép savak, illatok a jellemzőek és kevéssé a fanyarság és testesség.
Magyarország történelmi borvidékei között ez a borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen áll, de ez a hely sokkal előkelőbb akkor, ha az értékesített borok és pezsgők palackszámát, illetve árbevételét nézzük. A fehér boraink és a pezsgők minősége a korszerű, folyamatosan megújuló borászati eljárásoknak köszönhetően meggyőzte a tapasztalt, igényes fogyasztót és új szakértő barátokat nyer meg a fiatal nemzedékek köréből. A boraink visszatükrözik a balatoni napfényt, pannon derűt sugároznak a családok asztalán.
Fajtaleírások
Olaszrizling
Olyan régen van jelen Magyarországon, hogy magyar fajtaként lehet felfogni. Ez a fajta itt érte el sikere csúcsát. Magyarországon kívül csak Szlovéniában, Burgenlandban és Észak-Olaszországban termesztik. Minden bizonnyal a nehéz, zsíros, fűszeres, a disznóhúsra épülő konyha adta meg a fajta rangját. A jellegzetesen élénk savai, a kesernyés, keserűmandulára emlékeztető íze jól illik a régi magyar konyha zsíros, fűszeres ételeihez. A hagyományos fahordós technológia és a reduktív technológiák is kiválóan alkalmasak a bor készítésére. Mindkét esetben más-más egyénisége lesz a fajta borának.
A muskotály fajták
A Dél-Balatoni Borvidéken meghatározott szerepet játszanak a muskotály fajták. Kiváló adottságok vannak az elegáns, könnyed, nem tolakodó muskotály borok, pezsgők készítéséhez. Elsőként a Muscat Lunel (sárgamuskotály) szerepét hangsúlyozzuk ki. Ennek a muskotályszőlőnek a karakterét egészíti ki a Muscat Ottonel fajta, mely a legintenzívebb muskotály illatát és zamatát adja. E muskotályos fajták aránya szinte évjáratonként újra meg újra változó arányával biztosítja a behízelgő jellegű borok állandóságát.
Irsai Olivér
Erre a fajtára elmondható, hogy egy tipikus magyar fajta. Egy híres magyar szőlőnemesítő állította elő csemegeszőlőként. Illatában muskotály illatok fedezhetőek fel, talán egy kicsit a Tramini illatát is idézi. Ha reduktív technológiával készítjük a bort, és ezt a fajtát talán csak így érdemes, egy egészen világos színű, illatában nagyon tartalmas, izében az egyenes vonalúságával egy könnyed, harmonikus bort kapunk.
Királyleányka
A hungarikumok sorába tartozik ez a régi magyar fajta. Optimális időben szüretelve, a bort gondosan kezelve őrizzük meg a fajtára jellemző gazdag illat és zamatanyagokat. Megkülönböztetett bánásmóddal tüzes, üde, harmonikus bort kapunk. Hal-, és gombás ételek, könnyű sajtok mellé fogyasztva emelheti leginkább az étkezés fényét.
Rajnai Rizling
A fajta elnevezése is utal a származására. Németországból és Franciaországból a Rajna vidékéről terjedt el az egész világban. A legjobban az Atlanti-óceáni klímájú vidékeken érzi jól magát. A világban általában csak rizlingnek hívják. Magyarországon is régóta megtalálható ez a fajta, de kisebb termőképessége miatt kevésbé terjedt el. Csodálatosan szép, gyümölcsös illata azonnal behízelgi magát a fogyasztó szívébe, gazdag zamata, testessége a borvidéken lekerekedett. Vidám savai olyan harmóniát adnak a bornak, ami a fogyasztók körében ellenállhatatlanná teszi.
Chardonnay
A divatos világfajták közül Magyarországon is egyértelműen a Chardonnay a legismertebb fajta. A Chardonnay Burgundia és Champagne fő fehér szőlőfajtája, ahol karakteres, testes, gerinces, jól érlelhető bort ad. A mi termőhelyünkön a gyümölcsillatok kerülnek előtérbe. Savai meglehetősen elesettek, ugyanakkor könnyedséget sugároznak. Ennek a fajtának köszönhető, hogy a világpiacra, a tengerentúlra sok millió palack eljutott a fogyasztókhoz a Dél-Balatoni Borvidékről.
Sauvignon Blanc
A fajta majd minden nagy bortermelő országban kedvelt, Franciaországból terjedt el. A Graves, Sauternes, illetve a Loire menti Sancerre és Ponilly vidék fő fajtája. A borvidéken a 60-as években terjedt el. Egyszerűbb lelkű bor, mint a Chardonnay. A nem teljes érésben szüretelt Sauvignon-nak jellegzetesen zöldes, általában a fűhöz, bürökhöz, vadalmához, csalánhoz hasonlított illata, zamata van. Ha késői érésben szüretelik a fajtát, testesebb, nehezebb bort kapunk, de akkor is gondot kell fordítani a frissességére.
Kékfrankos
Száraz vörös minőségi bor. Színe rubinvörös, tüzes fényű, illata jellegzetes, finom, a fajtára jellemző vörösbor illattal. Kellemes, bársonyos csersavtartalma, lágyan simul össze az alkohollal, egyéb sav- és zamatanyagaival, melyek jól harmonizálnak a bor színével, testességével. Barna húsokhoz, vadhúsokhoz illik a legjobban.
Merlot
A vidék egyik legpompásabb vörösborát adó, a mélyrétegű talajt igénylő, sok napfényt kedvelő szőlőfajta. Ha a nyári nap simogatóan melegre hevíti a Balatont a Merlot érése elkezdődik és finom illat- és zamatanyagok fejlődnek ki a szőlőfürtökben. A szép ősz töppedést idéz elő a bogyókban és az ízek koncentrálódnak. A késői szüretelésű szőlőből finom illatú és zamatú, a fajta minden szépségét hordozó kiváló bor lesz.
Cabernet Sauvignon
Ez a fajta a vörösborok királya. Bordeaux-ból indult világhódító útjára és a Chardonnayhoz hasonló módon terjedt el. Rubinvörös színű, száraz bor bársonyosan lágy karakterű. Finom jellegzetes illattal, zamattal rendelkezik. A jól beérett szőlőből származó fajtajellegét a fahordós érlelés még jobban kihangsúlyozza. Több éves fahordós érleléssel koncentrált tanninban gazdag, sűrű testes, nagy potenciájú vörösbor készíthető a kiváló évjáratú Cabernetekből. Kiválóan alkalmas a barrique érlelésre is, de teltsége, fűszeres, finom fajtakaraktere, harmonikus összhangja az igazi száraz vörösbort kedvelők italává teszi.
Pinot noire
A Pinot noire hazája Burgundia. A XII. század elején cisztercita szerzetes rend szerzetesei emelték művészi szintre a szőlőtermesztést és közöttük a Pinot noiret termesztették. A Pinot noire nem egy könnyű fajta, nagy odafigyelést igényel. Csak közepes terheléssel képes jó minőséget teremni. Nem erőből hódító típus. Jellemzői a finom, törékeny illat, az elegancia, a finesz. Borvidékünkön most van elterjedőben. Sokrétű fajta. Készíthető belőle vörösbor, rozé, fehérbor és kiváló alapbor a pezsgőkészítés számára.
Boglári pezsgők
A pezsgőisten ajándékaként született meg egykor Franciaországban a pezsgő. A pezsgőkészítésben kétféle ízlésvilág dominál, a fajtára és az autolízisre épülő ízlésvilág. A boglári pezsgőket ezüstösen fehér, zöld-fehér szín, légiesen könnyű, szénsavdús, finom illat és zamat jellemzi. De az igazi élvezet a szájban realizálódik, amikor a pezsgő gyöngyei szétrobbannak, közben rengeteg illat-, zamatanyag szabadul fel és ekkor valóban azt érezhetjük, hogy a "csillagokat isszuk", mint ahogy annak idején Dom Perignon felkiáltott.
Losoncziné Sandra Klára
