Gyülekeznek a fecskék, vége a nyárnak
Gyülekeznek a fecskék, vége a nyárnak
Két éve sok fecske elpusztult a hirtelen szeptemberi hidegben, mert nem találtak lágy eleséget, elbújtak a rovarok. Hálóval befogtak pár százat a madarászok, repülővel szállították Afrikába, a telelő helyükre.
Szeptember 8.
Útnak indulnak a fecskék és a vándor-madarak, ezért "Fecskehajtó Kisasszony"-nak is nevezik. Sok helyen a dióverés napja. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik, és felakasztva szárítják. Hegyvidékeinken úgy tartották, ha ekkor nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz.
Ősi pogány őszkezdő nap, de e mellett egyházi ünnep is: „ Kisboldogasszony napja”, az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe.
Gyülekeznek a fecskék, vége a nyárnak
Két éve sok fecske elpusztult a hirtelen szeptemberi hidegben, mert nem találtak lágy eleséget, elbújtak a rovarok. Hálóval befogtak pár százat a madarászok, repülővel szállították Afrikába, a telelő helyükre.
Szeptember 8.
Útnak indulnak a fecskék és a vándor-madarak, ezért "Fecskehajtó Kisasszony"-nak is nevezik. Sok helyen a dióverés napja. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik, és felakasztva szárítják. Hegyvidékeinken úgy tartották, ha ekkor nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz.
Ősi pogány őszkezdő nap, de e mellett egyházi ünnep is: „ Kisboldogasszony napja”, az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe.
Fenékpusztai erőd - Keszthely
Keszthelytől délre, kb. 5 km-re található a maga nemében egyedülálló együttes. Az épületek nagyrészt még mindig a föld alatt vannak. A 4-6. századi épületek maradványai közül csak három látható: a déli kapu, az egykori bazilika és egy raktárépület.
A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást.
A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett.
Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.
Szabadon látogatható.
Keszthelytől délre, kb. 5 km-re található a maga nemében egyedülálló együttes. Az épületek nagyrészt még mindig a föld alatt vannak. A 4-6. századi épületek maradványai közül csak három látható: a déli kapu, az egykori bazilika és egy raktárépület.
A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást.
A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett.
Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.
Szabadon látogatható.
Fenékpusztai feketefenyősor- Keszthely
A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó, az egykori Festetics majornál a kocsizó–lovagló utat szegélyezi ez a kettős feketefenyőfasor,mely egy a területből kiemelkedő domborulaton, nyílegyenesen vezet a fenékpusztai római romokhoz, majd tovább a Fenékpuszta vasúti megállóhoz.
A fasort 1880-ban telepítette az angol származású Hamilton Mária, a monacói herceg elvált felesége, akit később Festetics Tasziló vett nőül. Egyik kedvenc időtöltése a kocsizás volt, hiszen fenékpusztai majorjában angol telivéreket tenyésztettek. A fák ágai – hogy ne akadályozzák a kocsizást – magasra vannak fölnyesve, olykor 4-5 méterre is.
A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó, az egykori Festetics majornál a kocsizó–lovagló utat szegélyezi ez a kettős feketefenyőfasor,mely egy a területből kiemelkedő domborulaton, nyílegyenesen vezet a fenékpusztai római romokhoz, majd tovább a Fenékpuszta vasúti megállóhoz.
A fasort 1880-ban telepítette az angol származású Hamilton Mária, a monacói herceg elvált felesége, akit később Festetics Tasziló vett nőül. Egyik kedvenc időtöltése a kocsizás volt, hiszen fenékpusztai majorjában angol telivéreket tenyésztettek. A fák ágai – hogy ne akadályozzák a kocsizást – magasra vannak fölnyesve, olykor 4-5 méterre is.
Festetics-major és kiskastély (Keszthely)
Keszthelyt Balatonszentgyörgy felé elhagyva (kb. 4km), a 71-es számú főútról jobbra, a Fenékpuszta vasúti megállóval szemben, tábla is jelzi.
Fenékpuszta gazdasági épületeit, s később a kiskastélyt 1820-ban kezdte el építtetni a Festetics család. Fénykorát az itt tartott és tenyésztett versenylovakból álló híres fenékpusztai ménesnek köszönhette. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak. A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon. A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt tervek szerint felújítanák, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének. A környezetében található római romokat is feltárnák, részben újjáépítenék a bazilikát, s a magtárat, ahol az értékes leleteket kiállítás keretein belül lehetne megtekinteni.
Keszthelyt Balatonszentgyörgy felé elhagyva (kb. 4km), a 71-es számú főútról jobbra, a Fenékpuszta vasúti megállóval szemben, tábla is jelzi.
Fenékpuszta gazdasági épületeit, s később a kiskastélyt 1820-ban kezdte el építtetni a Festetics család. Fénykorát az itt tartott és tenyésztett versenylovakból álló híres fenékpusztai ménesnek köszönhette. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak. A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon. A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt tervek szerint felújítanák, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének. A környezetében található római romokat is feltárnák, részben újjáépítenék a bazilikát, s a magtárat, ahol az értékes leleteket kiállítás keretein belül lehetne megtekinteni.
Benacsek Jenő a balatoni vitorláshajók tervezője
Benacsek Jenő a balatoni vitorláshajók tervezője
1903-ban született Veszprémben, elhalálozott 1977-ben Budapesten. Szakmai pályafutását a Veszprémi Faipari Vállalatnál kezdte, majd 1925-ben a Balatoni Yachtépítő Rt.-nél vállalt munkát. Az első időkben tervező, majd művezető volt. 1942-ben üzemvezetői beosztást kapott. 1944. október 15-től vezérigazgató.
Tervezői munkáját minden beosztásában folytatta. Lelkes támogatója volt a vitorlázásnak. Ő maga is vitorlázott. Több mint harminc különféle típusú hajót tervezett, ebből 4 schärenkreuzer típust. De tervezett hajót Manfred Curry- nak is. Munkáit széles Európában jól ismerték. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az 1937-ben alakult Európai Vitorlás Szövetség technikai bizottságába választották 1938-ban. (Az Európai Vitorlás Szövetség első elnöke Erich Kewisch, aki egyébként a Német Vitorlás Szövetség elnöke is volt. A XI. Olimpiai játékok Kiel-ben rendezett vitorlás versenyeinek ő volt a főrendezője.)
Benacsek kitartására jellemző, hogy egy balesetben elvesztette jobb kezét, de céltudatos munkával megtanult, bal kézzel írni és rajzolni. A II. Világháború után meghurcolták, letartóztatták. Munkás élete utolsó szakaszát Budapesten tölti, mint a Kohó és Gépipari Minisztérium Hajóipari Igazgatóság tervezője.
A képen az 1944-ben tervezett Nemere II.
Benacsek Jenő a balatoni vitorláshajók tervezője
1903-ban született Veszprémben, elhalálozott 1977-ben Budapesten. Szakmai pályafutását a Veszprémi Faipari Vállalatnál kezdte, majd 1925-ben a Balatoni Yachtépítő Rt.-nél vállalt munkát. Az első időkben tervező, majd művezető volt. 1942-ben üzemvezetői beosztást kapott. 1944. október 15-től vezérigazgató.
Tervezői munkáját minden beosztásában folytatta. Lelkes támogatója volt a vitorlázásnak. Ő maga is vitorlázott. Több mint harminc különféle típusú hajót tervezett, ebből 4 schärenkreuzer típust. De tervezett hajót Manfred Curry- nak is. Munkáit széles Európában jól ismerték. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az 1937-ben alakult Európai Vitorlás Szövetség technikai bizottságába választották 1938-ban. (Az Európai Vitorlás Szövetség első elnöke Erich Kewisch, aki egyébként a Német Vitorlás Szövetség elnöke is volt. A XI. Olimpiai játékok Kiel-ben rendezett vitorlás versenyeinek ő volt a főrendezője.)
Benacsek kitartására jellemző, hogy egy balesetben elvesztette jobb kezét, de céltudatos munkával megtanult, bal kézzel írni és rajzolni. A II. Világháború után meghurcolták, letartóztatták. Munkás élete utolsó szakaszát Budapesten tölti, mint a Kohó és Gépipari Minisztérium Hajóipari Igazgatóság tervezője.
A képen az 1944-ben tervezett Nemere II.
Beszédes József
Beszédes József
1848-49-ben a pest-szolnoki Magyar Középponti Vasút igazgató mérnöke lett, megszervezte a vasút járműjavító műhelyét.
Szerteágazó mérnöki tevékenysége mellett a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője is volt, valamint a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja.
Tiszteletére sétányt neveztek el Siófokon, minden évben vitorlás emlékversenyt szerveznek.íA nevét viseli a Beszédes József híd Dunaföldvárnál, valamint a Beszédes József Múzeum Siófokon.
Beszédes József
A mezőgazdasági vízépítés és vízszabályozás kiemelkedő tudású művelője, BESZÉDES JÓZSEF (Magyarkanizsa, 1787. febr. 12. – Dunaföldvár, 1852. febr. 28.) tanulmányait az egri Teológián kezdte, majd a pesti Tudományegyetemen filozófiát, a Mérnöki Intézetben műszaki tárgyakat tanult. Gyakorlati tevékenységét 1811-ben a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál kezdte, majd az Esterházy család uradalmi mérnökeként végzett vízrendezési munkálatokat. 1816 és 1825 között a Sárvíz-szabályozás igazgató mérnöke. 1820 és 1825 között a Duna baja-bátai szakaszának árvízvédelmi vonalát építi ki; ezzel mintegy 160 000 hektár ármentesítése valósul meg, és lehetővé válik a Sárköz gazdasági felemelkedése. Jelentős munkája 1833 és 1840 között az Arad megyei Fehér-körösi Nádor-malomcsatorna, első ipari célú csatornánk. Tervet készített egy többcélú Duna–Tisza-csatornára. Széchenyi kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a csatorna megépítéséről és részvénytársaság alakult a kivitelezésre. A tervet ért támadások miatt azonban a vállalkozók visszavonultak és a nagyvonalú műszaki terv nem valósult meg.
Beszédes József úttörő munkát végzett a Balaton vízszintjének szabályozása terén; a Balaton megmentőjeként is emlegetik. Jelentősek a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó tervei. Nagy szerepe volt a Tisza-szabályozás megkezdésében.1848-49-ben a pest-szolnoki Magyar Középponti Vasút igazgató mérnöke lett, megszervezte a vasút járműjavító műhelyét.
Szerteágazó mérnöki tevékenysége mellett a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője is volt, valamint a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja.
Tiszteletére sétányt neveztek el Siófokon, minden évben vitorlás emlékversenyt szerveznek.íA nevét viseli a Beszédes József híd Dunaföldvárnál, valamint a Beszédes József Múzeum Siófokon.
Csatolások
-
445px-Beszédes_szobor_Dunaföldvár.jpg -
400px-Beszedes_Jozsef_Siofok.jpg
Huszka Jenő
Huszka Jenő
(Szeged, 1875. ápr. 24. - Budapest, 1960. febr. 2.)zeneszerző A magyar operettmuzsika klasszikusa. Ismertebb művei:Bob herceg; Gül Baba; Tündérszerelem; Lili bárónő. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, ahol Hubay Jenő, Herzfeld Viktor és Szabó Xavér tanítványa volt. Mint hegedűvirtuóz hangversenyezett Budapesten. Párizsban...
(Szeged, 1875. ápr. 24. - Budapest, 1960. febr. 2.)
zeneszerző
A magyar operettmuzsika klasszikusa.
Ismertebb művei:
Bob herceg; Gül Baba; Tündérszerelem; Lili bárónő.
Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, ahol Hubay Jenő, Herzfeld Viktor és Szabó Xavér tanítványa volt. Mint hegedűvirtuóz hangversenyezett Budapesten. Párizsban tagja volt a Lamoureux-zenekarnak.
Nagy népszerűségre tettek szert dalai és operettjei. Elnöke volt a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének és alelnöke a Zeneszerzők Világszövetségének. Nyaranta a balatonfüredi SZOT-szanatóriumban pihent. 1958-ban az Anna-bálon is megjelent.
Az Anna-báli keringő c. művének ez a rendezvény volt ihletője. Balatonfüreden utca viseli nevét. A Tagore-sétányon áll a Huszka Jenő-szobor.
Huszka Jenő
(Szeged, 1875. ápr. 24. - Budapest, 1960. febr. 2.)zeneszerző A magyar operettmuzsika klasszikusa. Ismertebb művei:Bob herceg; Gül Baba; Tündérszerelem; Lili bárónő. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, ahol Hubay Jenő, Herzfeld Viktor és Szabó Xavér tanítványa volt. Mint hegedűvirtuóz hangversenyezett Budapesten. Párizsban...
(Szeged, 1875. ápr. 24. - Budapest, 1960. febr. 2.)
zeneszerző
A magyar operettmuzsika klasszikusa.
Ismertebb művei:
Bob herceg; Gül Baba; Tündérszerelem; Lili bárónő.
Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, ahol Hubay Jenő, Herzfeld Viktor és Szabó Xavér tanítványa volt. Mint hegedűvirtuóz hangversenyezett Budapesten. Párizsban tagja volt a Lamoureux-zenekarnak.
Nagy népszerűségre tettek szert dalai és operettjei. Elnöke volt a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének és alelnöke a Zeneszerzők Világszövetségének. Nyaranta a balatonfüredi SZOT-szanatóriumban pihent. 1958-ban az Anna-bálon is megjelent.
Az Anna-báli keringő c. művének ez a rendezvény volt ihletője. Balatonfüreden utca viseli nevét. A Tagore-sétányon áll a Huszka Jenő-szobor.
Zalatnai Brigitta riportja - Levendula ültetvény Tihany
Levendula ültetvény, Tihany
1.,Balatoni nyár riport;
2.,2011-es levendula szüret a lovasi Levendula Pincészetnél.
<iframe width="250" height="210" src="http://www.youtube.com/embed/mW6dQAlI_QA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe width="250" height="210" src="http://www.youtube.com/embed/Y1P0oSYQNlk" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Levendula ültetvény, Tihany
1.,Balatoni nyár riport;
2.,2011-es levendula szüret a lovasi Levendula Pincészetnél.
<iframe width="250" height="210" src="http://www.youtube.com/embed/mW6dQAlI_QA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe width="250" height="210" src="http://www.youtube.com/embed/Y1P0oSYQNlk" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Salföld, Major
Salföld, Major
Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékkel. A Nemzeti Park Igazgatóság a falu határában alakította ki a Majort, ahol őshonos magyar háziállatfajtákat, (rackajuhot, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat) és lovakat mutat be.
<iframe width="260" height="220" src="http://www.youtube.com/embed/0gD8NmLg7tQ" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Salföld, Major
Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékkel. A Nemzeti Park Igazgatóság a falu határában alakította ki a Majort, ahol őshonos magyar háziállatfajtákat, (rackajuhot, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat) és lovakat mutat be.
<iframe width="260" height="220" src="http://www.youtube.com/embed/0gD8NmLg7tQ" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Csokonai pártfogói Somogy megyében
Csokonai pártfogói Somogy megyében
Csokonai szerelmi csalódásának fájdalmával, Lilla bánatos emlékével szívében hagyta el 1798 április havában Komáromot, hogy sajgó sebével a "világ tolongása elől" Somogy rengetegébe menjen "haldokolni". Ilyen szomorú hangulatban jutott Csökölbe, földije és debreczeni iskolatársa, Kis Bálint segédlelkész házához. A csendes lelkészlak vidám, boldog családi körében Csokonai bánata megenyhült és itt több költeményt is írt. Innen Hedrehelyre vándorolt, hol barátjánál Szokolai Dániel megyei esküdtnél ismét több jó napot töltött. Csokonainak ebben az időben az volt a főczélja, hogy összegyűjtött munkái számára kiadót, valamely főúri meczénást szerezzen. Minden alkalmat megragadott tehát, hogy a somogyi fűurak figyelmét magára vonva, őket tervének megnyerhesse. Így azon alkalommal, midőn gróf Széchenyi Ferenczet Somogy vármegye főispáni székébe iktatták (1798 júl. 4), "A haza templomának örömnapja" czímmel egy több mint 300 soros alkalmi költeménynyel tiszteli meg Széchenyit, a ki 100 forinttal jutalmazta a költőt. A vers Sárközy István költségén jelent meg. A főispáni beiktatáson maga Csokonai is résztvett, és a bevonulás jeleneteit a "Dorottya" I. énekében örökítette meg. Néhány nap mulva (júl. 7.) "Isis és Osiris" czímmel gróf Széchenyinének nyujt át egy költeményt, a kitől 50 forint jutalmat kap. Egy harmadik verset "Czindery sírja felett kesergő özvegy", Czindery Pálnénak ajánlott, a ki 12 aranynyal jutalmazta. A somogyi főuraknak bőkezűségéről a költő a "Dorottya" egy jegyzetében hálásan emlékezik meg.
Forrás:Borovszky
Az a kaposvári épület, melyet Csokonai a "Dorottya" czímű verses regényében megörökített.
Csokonai pártfogói Somogy megyében
Csokonai szerelmi csalódásának fájdalmával, Lilla bánatos emlékével szívében hagyta el 1798 április havában Komáromot, hogy sajgó sebével a "világ tolongása elől" Somogy rengetegébe menjen "haldokolni". Ilyen szomorú hangulatban jutott Csökölbe, földije és debreczeni iskolatársa, Kis Bálint segédlelkész házához. A csendes lelkészlak vidám, boldog családi körében Csokonai bánata megenyhült és itt több költeményt is írt. Innen Hedrehelyre vándorolt, hol barátjánál Szokolai Dániel megyei esküdtnél ismét több jó napot töltött. Csokonainak ebben az időben az volt a főczélja, hogy összegyűjtött munkái számára kiadót, valamely főúri meczénást szerezzen. Minden alkalmat megragadott tehát, hogy a somogyi fűurak figyelmét magára vonva, őket tervének megnyerhesse. Így azon alkalommal, midőn gróf Széchenyi Ferenczet Somogy vármegye főispáni székébe iktatták (1798 júl. 4), "A haza templomának örömnapja" czímmel egy több mint 300 soros alkalmi költeménynyel tiszteli meg Széchenyit, a ki 100 forinttal jutalmazta a költőt. A vers Sárközy István költségén jelent meg. A főispáni beiktatáson maga Csokonai is résztvett, és a bevonulás jeleneteit a "Dorottya" I. énekében örökítette meg. Néhány nap mulva (júl. 7.) "Isis és Osiris" czímmel gróf Széchenyinének nyujt át egy költeményt, a kitől 50 forint jutalmat kap. Egy harmadik verset "Czindery sírja felett kesergő özvegy", Czindery Pálnénak ajánlott, a ki 12 aranynyal jutalmazta. A somogyi főuraknak bőkezűségéről a költő a "Dorottya" egy jegyzetében hálásan emlékezik meg.
Forrás:Borovszky
Az a kaposvári épület, melyet Csokonai a "Dorottya" czímű verses regényében megörökített.
Csokonai Csurgón
Csokonai Csurgón
Így él Csokonai Somogyban, s midőn a csurgói iskolában egy tanári állás megüresedik, Sárközy ajánlására, Csokonaira bízzák a tanár helyettesítését, és a költő 1799 máj. 26-án elkezdi a tanítást. Nagy lelkesedéssel fog a munkához, a mit legjobban bizonyít az, hogy az oktatáshoz maga készíti a könyveket. Hogy tanítványait a nyilvános szerepléshez szoktassa, színielőadásokat rendez velök. Így előadatta aug. 17-én a "Pofók vagy Cultura" cz. vígjátékot, szept. 1-én a "Gerson du Malheureux"-t, szept. 23-án, az I. félév végén, "Karnyóné és a két szeleburdiak" cz, vígjátékát, melyet Csurgón is írt. E vígjátékhoz az Epilógot Sárközy fiával, Alberttel, mondatta el. Hogy ebben az időben Csokonai anyagilag, pénz dolgában, milyen rosszul állott, arra nézve közöljük a költőnek az állami Darnay-Múzeumban található levelét, melyet Csokonai Csépán István viczekurátorhoz Kaposvárott intézett:
Tekintetes Fiscalis Ur, Nagyérdemű Vicecurátor Uram! Minthogy már a Gondviselés, és az Urak engemet ebbe a Statióba rendelni méltóztattak: tudom, úgy kívánják azt tőlem 's általam folytattatni, hogy avagy tsak valami kis díszére légyen az, a' mieink előtt az Oskolának, az Idegenek előtt pedig annak is 's vallásunknak is: Ezt én a' Tekintetes Fiscalis Urnak legelső erántam tett Dispositiójiban elevenen tapasztaltam. Ehez képest mostan is a' Tekintetes fiscalis Urhoz folyamodni bátorkodom a' felől, mimódon lehessek én elég tehetős az Exameni Solenitásra egy Ruhát készíttetni, mert nintsen magamnál letett kints ama' Napra...
Merjem é magamat biztatni annyi jutalommal a' Venerabile Publicumtól, hogy egy ruhányira Contót tehessek, vagy valakitől 30 ft. költsönözhessek? - - - -
Merni, talán vakmerőség: nem merni bizodalmatlanság.
Méltóztassa a' Tekintetes Fiscalis Ur elejébe terjeszteni a Tekintetes főBiró és főcurator Urnak, az én alázatos tiszteletem mellett: és ha valami szükséges Dispositiót tenni méltóztatnak, méltóztassa a Tekintetes Fiscalis ur még a héten valami móddal tudtomra adni, hogy az is élessze az én szükséges kedvemet.
Én még most is rosszul vagyok, és a' szobámba teszem a Leczkéket másfél hét óta. Talán, talán tsak meggyógyulok Examenre! - Talán!
Alázatos tiszteletem mellett állandóul maradok a' Tekintetes Fiscalis Urnak, kész köteles szolgája Csokonay Mihály<sup>3</sup> mp.
E mostoha viszonyok ellenére, csurgói időzése szintén nagy hatással volt Csokonay költészetre. Itt írta "Jövendőlés az első oskoláról Somogyban", "Somogyi nóta", "Virág Benedekhez", "Az igazság diadalma" czímű költeményeit és belekapott Virgilius "Georgica"-jának fordításába, melynek két éneke megmaradt.
1800 febr. 25-én Császári Lósi Pál hazatért Jénából és Csokonai elbúcsúzván barátaitól, jóakaróitól és tanítványaitól, márczius közepén elhagyja Csurgót, még fizetését sem véve fel, mint írja "tudván a traktatusnak tagadhatatlan szegénységét, nem hozván egyebet Somogyból annál a megelégedésemnél, hogyha nem gyarapítottam is, legalább jobban elszéledni nem hagytam azt a felette szükséges oskolát".
Csurgóról átment Szigetvárba, hol két napig Festetics vendége volt. Itt bejárta a vidéket "az uraság kocsiján", hogy megtekintse a Zrinyiász szülőhelyét, melyet újra ki akart adni. Két nap mulva eltávozott örökre Somogy vármegyéből.
Forrás: Borovszky
Csokonai Csurgón
Így él Csokonai Somogyban, s midőn a csurgói iskolában egy tanári állás megüresedik, Sárközy ajánlására, Csokonaira bízzák a tanár helyettesítését, és a költő 1799 máj. 26-án elkezdi a tanítást. Nagy lelkesedéssel fog a munkához, a mit legjobban bizonyít az, hogy az oktatáshoz maga készíti a könyveket. Hogy tanítványait a nyilvános szerepléshez szoktassa, színielőadásokat rendez velök. Így előadatta aug. 17-én a "Pofók vagy Cultura" cz. vígjátékot, szept. 1-én a "Gerson du Malheureux"-t, szept. 23-án, az I. félév végén, "Karnyóné és a két szeleburdiak" cz, vígjátékát, melyet Csurgón is írt. E vígjátékhoz az Epilógot Sárközy fiával, Alberttel, mondatta el. Hogy ebben az időben Csokonai anyagilag, pénz dolgában, milyen rosszul állott, arra nézve közöljük a költőnek az állami Darnay-Múzeumban található levelét, melyet Csokonai Csépán István viczekurátorhoz Kaposvárott intézett:
Tekintetes Fiscalis Ur, Nagyérdemű Vicecurátor Uram! Minthogy már a Gondviselés, és az Urak engemet ebbe a Statióba rendelni méltóztattak: tudom, úgy kívánják azt tőlem 's általam folytattatni, hogy avagy tsak valami kis díszére légyen az, a' mieink előtt az Oskolának, az Idegenek előtt pedig annak is 's vallásunknak is: Ezt én a' Tekintetes Fiscalis Urnak legelső erántam tett Dispositiójiban elevenen tapasztaltam. Ehez képest mostan is a' Tekintetes fiscalis Urhoz folyamodni bátorkodom a' felől, mimódon lehessek én elég tehetős az Exameni Solenitásra egy Ruhát készíttetni, mert nintsen magamnál letett kints ama' Napra...
Merjem é magamat biztatni annyi jutalommal a' Venerabile Publicumtól, hogy egy ruhányira Contót tehessek, vagy valakitől 30 ft. költsönözhessek? - - - -
Merni, talán vakmerőség: nem merni bizodalmatlanság.
Méltóztassa a' Tekintetes Fiscalis Ur elejébe terjeszteni a Tekintetes főBiró és főcurator Urnak, az én alázatos tiszteletem mellett: és ha valami szükséges Dispositiót tenni méltóztatnak, méltóztassa a Tekintetes Fiscalis ur még a héten valami móddal tudtomra adni, hogy az is élessze az én szükséges kedvemet.
Én még most is rosszul vagyok, és a' szobámba teszem a Leczkéket másfél hét óta. Talán, talán tsak meggyógyulok Examenre! - Talán!
Alázatos tiszteletem mellett állandóul maradok a' Tekintetes Fiscalis Urnak, kész köteles szolgája Csokonay Mihály<sup>3</sup> mp.
E mostoha viszonyok ellenére, csurgói időzése szintén nagy hatással volt Csokonay költészetre. Itt írta "Jövendőlés az első oskoláról Somogyban", "Somogyi nóta", "Virág Benedekhez", "Az igazság diadalma" czímű költeményeit és belekapott Virgilius "Georgica"-jának fordításába, melynek két éneke megmaradt.
1800 febr. 25-én Császári Lósi Pál hazatért Jénából és Csokonai elbúcsúzván barátaitól, jóakaróitól és tanítványaitól, márczius közepén elhagyja Csurgót, még fizetését sem véve fel, mint írja "tudván a traktatusnak tagadhatatlan szegénységét, nem hozván egyebet Somogyból annál a megelégedésemnél, hogyha nem gyarapítottam is, legalább jobban elszéledni nem hagytam azt a felette szükséges oskolát".
Csurgóról átment Szigetvárba, hol két napig Festetics vendége volt. Itt bejárta a vidéket "az uraság kocsiján", hogy megtekintse a Zrinyiász szülőhelyét, melyet újra ki akart adni. Két nap mulva eltávozott örökre Somogy vármegyéből.
Forrás: Borovszky
Tihanyi sétaút
Tihanyi sétaút
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/8G61IdZz1Ds" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="300"></iframe>
Vulkánok és gejzirek Tihanyban
„Tufavulkánok működtek Tihanyban is, azért maradtak meg ott is a pannoniai rétegek, hisz már beszéltünk róluk. A tufakitöréseknek több középpontja volt, mint Szigliget halmaiban. A legnagyobbak a Diósi-tető, az Óvár, a Nyársas-hegy, aztán a Rév felé lejtő, szeles hegyhát, majd a Csúcshegy, az Apáti-hegy és a sziget közepén a kis Kiserdőtető. Van még több kisebb centrum is. A tufarétegeket legszebben láthatjuk az Óvár északi lejtőjén, a Barátlakások körül, mert ott a szél kitakarította az omlások nagy részét s a tufarétegek függőleges falakban állnak. A szélmarás hatását már megemlítettem ezeken a szikla-falakon. De itt látni azt is, hogy ez a tufavulkán nem volt valami szelíd kis sárvulkán, hanem erősen tudott nagy kövekkel hajigálózni. A Barátlakások első celláinak hátsó falán a 62. ábrán bemutatott képet láthatjuk.
62. ábra. Vulkáni bomba a tihanyi Barátlakások első cellájának hátulsó falán. A bomba vörös homokkő.
Hatalmas, talán 10-20 kilós vörös homokkődarabot látunk ott, beletottyantva a megkeményedett iszaprétegbe. A rétegek lehajlása jól látható, világos, hogy a nagy kő jól benyomta az akkor még képlékeny tufa-anyagot. Az Óvár falain több ilyent is látni. Mindenki könnyen észreveheti a vörös homokkő darabjait, élénk színükkel jól elválnak a szürkés szikláktól. Találtam az Apáti hegyen olyan tufadarabot is, amelyikbe szépen összecsavart bazaltbomba fészkelődött belé. Az Egyetem Földrajzi Intézetének gyűjteményében van az érdekes darab.
A bazalttufa kitörések megszűnte után szökő melegforrások, gejzirek jelentek meg az akkor már pusztai éghajlatú, száraz területen. Az északamerikai Yellowstone Nemzeti-Park gejzírjeit alkalmam volt alaposan tanulmányozni. Fogalmat szerezhettem róla, hogy milyen lehetett Tihany ebben az időben. Persze Tihany gejzír vidéke sokkal kisebb volt, mint a Yellowstone-Park, de talán sokkal sűrűbben voltak benne a gejzírek. A gejzír forró vize és gőze leginkább mészkő-oldatot hoz, de sok kova-oldatot is. A víz a felszínen kihűlve, kiejti a meszet és kovát, s kovával, úgynevezett hidrokvarcitokkal áthatott kőzetet rak le. Egész szép kis opálos részleteket lehet a kőzetben látni. Legjobban tanulmányozhatjuk ezt az érdekes kőzetet az Apáti-gerincen, azon az éles tarajon, amelyet a szél munkájának megbeszélésekor le is írtam és rajzoltam (27. ábra - lásd ott).
A legszebb gejzírkúpok a Belső-tótól délre a Rév felé lejtő hegyháton vannak. Egész sereg, szép szabályos gejziritkúpot látni itt, legfeltűnőbb köztük az Aranyház nevű sziklacsoport. (63. ábra).
63. ábra. Aranyház gejzírkúp Tihanyban.
Ezt belepte az élénk sárgaszínű zuzmó s a lenyugvó Nap fényében valósággal aranyosan ragyog. Szépek vannak a Nyársas-hegyen, meg az Akasztó-dombon. A Kálvárián a keresztek és a Károly-emlék szintén gejzíritkúpon áll, azok a fehér sziklák ilyenek ott a keresztek háta mögött. De hisz összesen 110 gejzírkúpot térképeztünk a rendkívül érdekes, tudományos szempontból valódi kincstárban, Tihanyban.”
Forrás:Cholnoky Jenő "Balaton" című könyvéből
Tihanyi sétaút
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/8G61IdZz1Ds" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="300"></iframe>
Vulkánok és gejzirek Tihanyban
„Tufavulkánok működtek Tihanyban is, azért maradtak meg ott is a pannoniai rétegek, hisz már beszéltünk róluk. A tufakitöréseknek több középpontja volt, mint Szigliget halmaiban. A legnagyobbak a Diósi-tető, az Óvár, a Nyársas-hegy, aztán a Rév felé lejtő, szeles hegyhát, majd a Csúcshegy, az Apáti-hegy és a sziget közepén a kis Kiserdőtető. Van még több kisebb centrum is. A tufarétegeket legszebben láthatjuk az Óvár északi lejtőjén, a Barátlakások körül, mert ott a szél kitakarította az omlások nagy részét s a tufarétegek függőleges falakban állnak. A szélmarás hatását már megemlítettem ezeken a szikla-falakon. De itt látni azt is, hogy ez a tufavulkán nem volt valami szelíd kis sárvulkán, hanem erősen tudott nagy kövekkel hajigálózni. A Barátlakások első celláinak hátsó falán a 62. ábrán bemutatott képet láthatjuk.
Hatalmas, talán 10-20 kilós vörös homokkődarabot látunk ott, beletottyantva a megkeményedett iszaprétegbe. A rétegek lehajlása jól látható, világos, hogy a nagy kő jól benyomta az akkor még képlékeny tufa-anyagot. Az Óvár falain több ilyent is látni. Mindenki könnyen észreveheti a vörös homokkő darabjait, élénk színükkel jól elválnak a szürkés szikláktól. Találtam az Apáti hegyen olyan tufadarabot is, amelyikbe szépen összecsavart bazaltbomba fészkelődött belé. Az Egyetem Földrajzi Intézetének gyűjteményében van az érdekes darab.
A bazalttufa kitörések megszűnte után szökő melegforrások, gejzirek jelentek meg az akkor már pusztai éghajlatú, száraz területen. Az északamerikai Yellowstone Nemzeti-Park gejzírjeit alkalmam volt alaposan tanulmányozni. Fogalmat szerezhettem róla, hogy milyen lehetett Tihany ebben az időben. Persze Tihany gejzír vidéke sokkal kisebb volt, mint a Yellowstone-Park, de talán sokkal sűrűbben voltak benne a gejzírek. A gejzír forró vize és gőze leginkább mészkő-oldatot hoz, de sok kova-oldatot is. A víz a felszínen kihűlve, kiejti a meszet és kovát, s kovával, úgynevezett hidrokvarcitokkal áthatott kőzetet rak le. Egész szép kis opálos részleteket lehet a kőzetben látni. Legjobban tanulmányozhatjuk ezt az érdekes kőzetet az Apáti-gerincen, azon az éles tarajon, amelyet a szél munkájának megbeszélésekor le is írtam és rajzoltam (27. ábra - lásd ott).
A legszebb gejzírkúpok a Belső-tótól délre a Rév felé lejtő hegyháton vannak. Egész sereg, szép szabályos gejziritkúpot látni itt, legfeltűnőbb köztük az Aranyház nevű sziklacsoport. (63. ábra).
Ezt belepte az élénk sárgaszínű zuzmó s a lenyugvó Nap fényében valósággal aranyosan ragyog. Szépek vannak a Nyársas-hegyen, meg az Akasztó-dombon. A Kálvárián a keresztek és a Károly-emlék szintén gejzíritkúpon áll, azok a fehér sziklák ilyenek ott a keresztek háta mögött. De hisz összesen 110 gejzírkúpot térképeztünk a rendkívül érdekes, tudományos szempontból valódi kincstárban, Tihanyban.”
Forrás:Cholnoky Jenő "Balaton" című könyvéből
75 éves a Tatus, klasszikus 25-ös jolle
A TATUS története 1936-tól 2011-ig Martin János tollából
A DSV előírásainak megfelelő 25-ös jollék építését hazánkban 1933-tól kezdték el Benacsek (Hankóczy) Jenő balatoni honosítású tervei alapján. 1944-ig összesen 42 egység épült, többségük Füreden és csak néhányuk Siófokon, Almádiban, Fenyvesen, ill. két hajó Budapesten. A II. világháború alatt és az azt követő években, a flotta nagyobb része megsemmisült, jelenleg az első flottából nagyrészt megváltozott névvel és rajtszámmal 17 hajó van vizen.
A TATUS 1936-ban épült – sorozat hajóként - Füreden Deérék részére VIKING néven. A sorozat akkori hajói voltak még a ma is úszó FIDELITÁS II., LUTRA II., KÓCSAG, LIDÉRC, CHERIE, ERETNEK. Az 1938. évi bajnokság aug. 30.-i első futamán borult először. A VIKING I., nagyon eredményes hajó volt: 1938-ban a bajnokságon III. helyezett, 1939-ben II. helyezett, 1940-ben ismét II. helyezett. 1940-ben Deérék eladták Haidekker Lajosnak aki HÁRY JÁNOS néven a KMYC-ben vitorlázta. Mindjárt 1941-ben bajnokságot nyertek Satzger Keresztély kormányozásával. A háború viszontagságait hol és hogyan úszta meg, nem ismert, lényeg az, hogy az 50-es években az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától került Keszthelyre a Keszthelyi Erdészet SE-hez, ahol Virág hajóács átépítette, felújította. Itt és ekkor adták a FAGYÖNGY nevet a hajónak. A hatvanas években is rendszeresen versenyeztek vele. 1965-ben a bajnokság III. helyezettje. Később Neuporék vették meg, akik a hajóval nem versenyeztek, csak családi túrázásra használták. Tőlük 1972-ben dr. Kollár Lajos és dr. Haraszti Ádám vitte Fonyódra a Port Lacajba. Õk, Vitéz Solti László – a Port Lacaj névadójának emlékére – a hajót TATUS-ra keresztelték át, majd 1977-ben tovább adták Martin Jánosnak, jelenlegi tulajdonosának.
A hajó az új tulajdonosnál 1978-ban a Fehér szalagról visszatérőben, az esti órákban Tihanyrév és Földvár között 105 km-es befújásban ismét borult. Részben a borulás során elvesztett szekrényajtók, részben az a tény, hogy hármas szél felett a hajóba ömlött be a palánkok között a víz, arra ösztönöztek, hogy megtervezzem a hajó teljes felújítását és műanyagozását. A munkálatok 1979 őszén kezdődtek és 1983-ig tartottak. A Tatus volt a Placenta után a második bevont 25-ös jolle. A berendezés - mahagóniból -, saját tervek alapján készült. A felújítás során az álló kötélzetet és az árboc vereteket – Pallás Gyuszi műve – is cseréltük.
A hajóval azóta is rendszeresen versenyzünk, legjobb eredményünk Ruji kormányzásával egy harmadik hely volt a magyar bajnokságon. 2008-tól a hajó új deck szerelvényeket, - kétsebességes Harken csörlők, fall stopperek a kajüttetőn, stb. - valamint Fritz és North vitorlákat kapott.
A TATUS története 1936-tól 2011-ig Martin János tollából
A DSV előírásainak megfelelő 25-ös jollék építését hazánkban 1933-tól kezdték el Benacsek (Hankóczy) Jenő balatoni honosítású tervei alapján. 1944-ig összesen 42 egység épült, többségük Füreden és csak néhányuk Siófokon, Almádiban, Fenyvesen, ill. két hajó Budapesten. A II. világháború alatt és az azt követő években, a flotta nagyobb része megsemmisült, jelenleg az első flottából nagyrészt megváltozott névvel és rajtszámmal 17 hajó van vizen.
A TATUS 1936-ban épült – sorozat hajóként - Füreden Deérék részére VIKING néven. A sorozat akkori hajói voltak még a ma is úszó FIDELITÁS II., LUTRA II., KÓCSAG, LIDÉRC, CHERIE, ERETNEK. Az 1938. évi bajnokság aug. 30.-i első futamán borult először. A VIKING I., nagyon eredményes hajó volt: 1938-ban a bajnokságon III. helyezett, 1939-ben II. helyezett, 1940-ben ismét II. helyezett. 1940-ben Deérék eladták Haidekker Lajosnak aki HÁRY JÁNOS néven a KMYC-ben vitorlázta. Mindjárt 1941-ben bajnokságot nyertek Satzger Keresztély kormányozásával. A háború viszontagságait hol és hogyan úszta meg, nem ismert, lényeg az, hogy az 50-es években az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától került Keszthelyre a Keszthelyi Erdészet SE-hez, ahol Virág hajóács átépítette, felújította. Itt és ekkor adták a FAGYÖNGY nevet a hajónak. A hatvanas években is rendszeresen versenyeztek vele. 1965-ben a bajnokság III. helyezettje. Később Neuporék vették meg, akik a hajóval nem versenyeztek, csak családi túrázásra használták. Tőlük 1972-ben dr. Kollár Lajos és dr. Haraszti Ádám vitte Fonyódra a Port Lacajba. Õk, Vitéz Solti László – a Port Lacaj névadójának emlékére – a hajót TATUS-ra keresztelték át, majd 1977-ben tovább adták Martin Jánosnak, jelenlegi tulajdonosának.
A hajó az új tulajdonosnál 1978-ban a Fehér szalagról visszatérőben, az esti órákban Tihanyrév és Földvár között 105 km-es befújásban ismét borult. Részben a borulás során elvesztett szekrényajtók, részben az a tény, hogy hármas szél felett a hajóba ömlött be a palánkok között a víz, arra ösztönöztek, hogy megtervezzem a hajó teljes felújítását és műanyagozását. A munkálatok 1979 őszén kezdődtek és 1983-ig tartottak. A Tatus volt a Placenta után a második bevont 25-ös jolle. A berendezés - mahagóniból -, saját tervek alapján készült. A felújítás során az álló kötélzetet és az árboc vereteket – Pallás Gyuszi műve – is cseréltük.
A hajóval azóta is rendszeresen versenyzünk, legjobb eredményünk Ruji kormányzásával egy harmadik hely volt a magyar bajnokságon. 2008-tól a hajó új deck szerelvényeket, - kétsebességes Harken csörlők, fall stopperek a kajüttetőn, stb. - valamint Fritz és North vitorlákat kapott.
Mackó 1938-ból, klaszikus 25-ös jolle
Nem sajt, nem kölyökmedve, de mégis Mackó Classic
A Mackó természetesen egy hajó, mely 1938-ban épült Benacsek Jenő hajóépítő mérnök tervei szerint, aki a DSV 1929-es osztályelőírásait alapul véve tervezte át a tavi viszonyokra tökéletesen megfelelő uszonyos hajókat, úgymint a 15-ös a 25-ös és a 30-as yolle. A Balatonon, egységeik számának köszönhetően, jelentős osztály a 15-ös és különösen a 25-ös yolle osztályszövetség. Az előbbi osztály jellemzően 10-12, utóbbi 18-22 egységgel szerepel, évtizedek óta az osztályok számára kiírt nagyhajós bajnokságokon. A yolle bajnokság helyszíne immáron 10 éve Fonyód, a Port Lacaj vitorlástelep, ahol évről évre hatalmas harcot vívnak a hajók a helyezésekért.
A Mackó 1980 óta a pécsi Székely család tagja, akkor vásárolta meg Székely Ervin Lex Andrástól, eléggé romos állapotban. A vételkor a hajó állapota csak szellemében idézte a dicső Spartacus-os időket, ahol egyesületi versenyhajóként szerepelt. Megkezdődött a hajó felújítása, a 80-as években elterjedt technológiákat, a sporttársak tapasztalatait és a tulajdonosának mőszaki tehetségét kamatoztatva, mőanyag borítást kapott a hajótest. Ezáltal biztosítható volt az eredeti fahajó belső állapotának megőrzése, mely a Mackó hangulatát adja, ugyanakkor az évek során egy versenyképes, klasszikus hajóvá vált, mely az utóbbi 10 évben a 25-ös Classic kategóriában nem talált legyőzőre. A Mackó név Székely Ervin édesapjának családi beceneve volt, de amilyen a vitorlás társadalom, idővel az ő becenevévé is vált, csakhogy ő már a hajótól örökölte. A Mackón szinte minden Székely Ervin és fia Székely Róbert keze nyomát viseli, a veretek elhelyezésétől a cockpit kialakításáig, ezért a családot komoly érzelmi szálak főzik a hajóhoz.
Ervin 2008-ban úgy döntött, hogy egy könnyebben kezelhető, kevesebb személyzetet igénylő hajótípust választ, de a Mackó eladása szóba sem kerülhetett. A családtag a családban maradt, apáról fiúra szállt, mint ahogyan ez az értékes és tradicionális dolgok esetében szokásos. A hajó talán nem is annyira új gazdája 2008-tól Székely Róbert lett, akitől feltehetően majd fia örökli a híres yollét.
Mackó Classic néven 2011. június 17.-én vitorlás verseny zajlott a Lellei Vitorlás Egylet szervezésében.
Az Orvos-Gyógyszerész Kupa versenykiírása a Mackó Classic vonatkozásában az alábbi módosításokkal volt érvényes:
A verseny célja: Hagyományteremtő tisztelgés a Balaton összes tradicionális hajója előtt és így különösen az egyik legrégebbi klasszikus hajóosztálya a 25-ös yolle előtt, mely már több mint 70 éve szeli a habokat, sok generáció vitorlázóinak legnagyobb örömére. A régi hajók megmentése, ápolása, versenyképes szinten tartása hatalmas feladat, ezért is érezzük úgy, hogy szükség van az Orvos-Gyógyszerész Kupa szombati túraversenyének keretei között egy, az 1975 előtt gyártott egytestő hajók számára kiírt díj megalapítására.
Értékelés: Az 1975 előtt épült egytestű hajók, yardstick abszolút rendszerben.
A verseny címvédője dr. Martin János a Tatus nevű 25-ös jolléval.
Nem sajt, nem kölyökmedve, de mégis Mackó Classic
A Mackó természetesen egy hajó, mely 1938-ban épült Benacsek Jenő hajóépítő mérnök tervei szerint, aki a DSV 1929-es osztályelőírásait alapul véve tervezte át a tavi viszonyokra tökéletesen megfelelő uszonyos hajókat, úgymint a 15-ös a 25-ös és a 30-as yolle. A Balatonon, egységeik számának köszönhetően, jelentős osztály a 15-ös és különösen a 25-ös yolle osztályszövetség. Az előbbi osztály jellemzően 10-12, utóbbi 18-22 egységgel szerepel, évtizedek óta az osztályok számára kiírt nagyhajós bajnokságokon. A yolle bajnokság helyszíne immáron 10 éve Fonyód, a Port Lacaj vitorlástelep, ahol évről évre hatalmas harcot vívnak a hajók a helyezésekért.
A Mackó 1980 óta a pécsi Székely család tagja, akkor vásárolta meg Székely Ervin Lex Andrástól, eléggé romos állapotban. A vételkor a hajó állapota csak szellemében idézte a dicső Spartacus-os időket, ahol egyesületi versenyhajóként szerepelt. Megkezdődött a hajó felújítása, a 80-as években elterjedt technológiákat, a sporttársak tapasztalatait és a tulajdonosának mőszaki tehetségét kamatoztatva, mőanyag borítást kapott a hajótest. Ezáltal biztosítható volt az eredeti fahajó belső állapotának megőrzése, mely a Mackó hangulatát adja, ugyanakkor az évek során egy versenyképes, klasszikus hajóvá vált, mely az utóbbi 10 évben a 25-ös Classic kategóriában nem talált legyőzőre. A Mackó név Székely Ervin édesapjának családi beceneve volt, de amilyen a vitorlás társadalom, idővel az ő becenevévé is vált, csakhogy ő már a hajótól örökölte. A Mackón szinte minden Székely Ervin és fia Székely Róbert keze nyomát viseli, a veretek elhelyezésétől a cockpit kialakításáig, ezért a családot komoly érzelmi szálak főzik a hajóhoz.
Ervin 2008-ban úgy döntött, hogy egy könnyebben kezelhető, kevesebb személyzetet igénylő hajótípust választ, de a Mackó eladása szóba sem kerülhetett. A családtag a családban maradt, apáról fiúra szállt, mint ahogyan ez az értékes és tradicionális dolgok esetében szokásos. A hajó talán nem is annyira új gazdája 2008-tól Székely Róbert lett, akitől feltehetően majd fia örökli a híres yollét.
Mackó Classic néven 2011. június 17.-én vitorlás verseny zajlott a Lellei Vitorlás Egylet szervezésében.
Az Orvos-Gyógyszerész Kupa versenykiírása a Mackó Classic vonatkozásában az alábbi módosításokkal volt érvényes:
A verseny célja: Hagyományteremtő tisztelgés a Balaton összes tradicionális hajója előtt és így különösen az egyik legrégebbi klasszikus hajóosztálya a 25-ös yolle előtt, mely már több mint 70 éve szeli a habokat, sok generáció vitorlázóinak legnagyobb örömére. A régi hajók megmentése, ápolása, versenyképes szinten tartása hatalmas feladat, ezért is érezzük úgy, hogy szükség van az Orvos-Gyógyszerész Kupa szombati túraversenyének keretei között egy, az 1975 előtt gyártott egytestő hajók számára kiírt díj megalapítására.
Értékelés: Az 1975 előtt épült egytestű hajók, yardstick abszolút rendszerben.
A verseny címvédője dr. Martin János a Tatus nevű 25-ös jolléval.
Balatonkenese Tátorján tanösvény
Balatonkenese -Tátorján tanösvény
A helyiek Balatonkenese kincsének nevezik a Tátorjánt, amely a Soós-hegyen, egy nyolcvan méter magas löszfalon él. Ez a növény azért különösen érdekes, mert Közép-Európában szinte egyedül Balatonkenesén található meg. Kisebb-nagyobb populációban előfordul az ország más területein is, de sehol sem ilyen nagykiterjedésű. Keneséhez kötődik a növényről megjelent első írásos emlék is. A Balatonkenese kincsének nevezett Tátorján a löszfalon él. Közép-Európában szinte csak itt található meg. Jellemzői: hosszú életű, húsos gyökerű, tavasszal virágzó növény, melynek apró fehér virágai vannak.A tátorján a keresztesvirágúak családján belül a káposztafélékhez tartozó növény. A pásztorkodó, földművelő nép egykor szívesen fogyasztotta káposztára emlékeztető ízű karógyökerét, a „tatárkenyeret”. A növény fejlődésének első két-három évében csak leveleket hoz, ezek hossza akár a fél métert is elérheti. A megfelelő fejlettségű tövek fehér virágok tömegét hordozó hatalmas, gömb alakú kóróvá nőnek. A termések apró, gömb alakú becőkék. A tátorján jellegzetes „ördögszekér”: a termések beérése után a már száraz növény leválik a tövéről, s a szél messzire görgeti, miközben magjait elszórja. Neve is valószínűleg e tulajdonságából ered, hiszen az alföldön a tátorján szó jelentése: orkán, szélvész.
Eredeti élőhelyei meredek, erodálódó partoldalak, löszvölgyek, löszpuszták, melyek napjainkra mezőgazdasági művelés alá kerültek. Termőhelyeinek megszűnése miatt hazánkban már csak néhány kisebb állománya él, s ezért fokozottan védett növény. Védjük együtt! A Budapest felől érkező utasok Balatonakarattyánál pillantják meg először a Balatont, a magas partfal pereméről nagyszerű panoráma nyílik a tó keleti medencéjére. A löszfal legmagasabb pontján épült a Soós-hegyi kilátó. A kilátóhoz vezető út a Magyarországon egyedül ezen a területen nyíló tátorján virágról elnevezett tanösvény is egyben. Nemcsak a különleges flórát és faunát lehet tanulmányozni, de történelmi ismereteket is szerezhetünk, hiszen a meredek partoldal oldalában több kis barlang, a tatárlikak találhatóak. A látvány magért beszél, a Balaton egész keleti medencéje, és a Tihanyi-félsziget jól kivehető.
Balatonkenese -Tátorján tanösvény
A helyiek Balatonkenese kincsének nevezik a Tátorjánt, amely a Soós-hegyen, egy nyolcvan méter magas löszfalon él. Ez a növény azért különösen érdekes, mert Közép-Európában szinte egyedül Balatonkenesén található meg. Kisebb-nagyobb populációban előfordul az ország más területein is, de sehol sem ilyen nagykiterjedésű. Keneséhez kötődik a növényről megjelent első írásos emlék is. A Balatonkenese kincsének nevezett Tátorján a löszfalon él. Közép-Európában szinte csak itt található meg. Jellemzői: hosszú életű, húsos gyökerű, tavasszal virágzó növény, melynek apró fehér virágai vannak.A tátorján a keresztesvirágúak családján belül a káposztafélékhez tartozó növény. A pásztorkodó, földművelő nép egykor szívesen fogyasztotta káposztára emlékeztető ízű karógyökerét, a „tatárkenyeret”. A növény fejlődésének első két-három évében csak leveleket hoz, ezek hossza akár a fél métert is elérheti. A megfelelő fejlettségű tövek fehér virágok tömegét hordozó hatalmas, gömb alakú kóróvá nőnek. A termések apró, gömb alakú becőkék. A tátorján jellegzetes „ördögszekér”: a termések beérése után a már száraz növény leválik a tövéről, s a szél messzire görgeti, miközben magjait elszórja. Neve is valószínűleg e tulajdonságából ered, hiszen az alföldön a tátorján szó jelentése: orkán, szélvész.
Eredeti élőhelyei meredek, erodálódó partoldalak, löszvölgyek, löszpuszták, melyek napjainkra mezőgazdasági művelés alá kerültek. Termőhelyeinek megszűnése miatt hazánkban már csak néhány kisebb állománya él, s ezért fokozottan védett növény. Védjük együtt! A Budapest felől érkező utasok Balatonakarattyánál pillantják meg először a Balatont, a magas partfal pereméről nagyszerű panoráma nyílik a tó keleti medencéjére. A löszfal legmagasabb pontján épült a Soós-hegyi kilátó. A kilátóhoz vezető út a Magyarországon egyedül ezen a területen nyíló tátorján virágról elnevezett tanösvény is egyben. Nemcsak a különleges flórát és faunát lehet tanulmányozni, de történelmi ismereteket is szerezhetünk, hiszen a meredek partoldal oldalában több kis barlang, a tatárlikak találhatóak. A látvány magért beszél, a Balaton egész keleti medencéje, és a Tihanyi-félsziget jól kivehető.
Hasonló témák
