Csevegős -x szemezős - barátok sokszemközt
- Téma inditó Gyagnes
- Kezdés dátuma
- Státusza
Igen a BME-re jár és sokan vannak hasonló vagy rosszabb cipőben.Csak neki még az is közbe játszott,hogy a harmonikát nem hagyta el és volt egy nagy koncert ami nem befolyásolta a tanulását,mert nem kellett elmennie csak az összpróbákra és közben is tanulhatott,de ezt a feles nem érti. csak hangoztatja mi a .. satöbbi. nek kell ez neki. Ő utálja a zenét. Peckére mind a három gyermekem zeneiskolába is járt. Ami szerinte tök értelmetlen dolog ha nem az lesz a szakmája. Szerinte látástól vakulásig csak tanulni kell.Nincs udvarló nincs semmi.Majd 30 éves korába mint neki akkor esetleg kereshet magának párt.
Ő járt főiskolára és kitűnően végezte,bár én még akkor nem ismertem. Most is állandóan csinál valamit.Mondjuk nem azt amit kellene,de nem tud lazítani, már az is nagy csoda,hogy jár velem Taoista Tajcsira,bár mindig morog,hogy nem jön többet ,de csak elcipelem. Sajnálom mert neki az érték a pénz és az állandó munka vagy alvás. Nincs hobbija nem szeret sehová menni.Nagy ritkán tudjuk a gyerekekkel elcsalni valahová és még csak 59 éves, mi lesz öt vagy tíz év múlva.
Bosszant a dolog és nagyon ki vagyok akadva , de sajnálom is. Én legalább tudok örülni akár milyen kis dolgoknak is, de tudok nagyon elesett is lenni.
Jelenleg majd összeesek,mert egy fárasztó napom volt mint fizikailag mint idegileg, de képtelen vagyok aludni. A feles mint egy mártír itt járkál ki és be.
Csak valahogy a hétvége elmúljon. Aztán majd megoldjuk a dolgokat,de most a negatív energiákkal tele van a lakásom
Ha jól emlékszem, közel lakik azurad családja, és mintha azt írtad volna, hogy mindegyik diplomás (jól emlékszem??), nem lehet, hogy az azurad baja, hogy mit fognak szólni ha a lánya nem teljesít jól és ez nem is biztos hogy a lányodról szól?? Merthogy olyankor szokott nagyobb indulat feszülni, ha a mit szólnak mások/a család fontos, mert ott a fokmérő az, hogy kinek milyen végzettsége van? Pedig az észt és a boldogságot nem adják a diplomával automatikusan, sőt számtalan olyan "embert" ismerek, aki a diploma megszerzésével vált meg emberségétől és az eszétől: kiszorította a gőg, hogy lám csak én milyen okos vagyok
, pedig dehogy: tudjátok a bölcs az aki már tudja, hogy mennyi mindent nem tud még. Annak idején még a 80-as évek elején sem volt könnyű az első év, rendesen szórták az embereket, sokan feladták; azt szoktuk mondani, hogy nem is egyetemista az, aki nem bukott meg legalább egyszer. Emlékszem az első uv-t az első félévben, politikai gazdaságtanból szereztem be, a prof.nak a következő volt a szisztémája: ha tudod, egyes, ha nagyon jól tudod, hármas, ha már vitatkozni is tudsz velem a tananyagról, akkor kaphatsz ötöst. A kettest és a négyest nem nagyon adta. Viszont még rendesen a szoc-ban jártunk, ez a prof. viszont már másképp tanította nekünk az anyagot, rögtön az első órán megmondta, hogy hiába jelenti fel őt bárki, a rendőröket is ő tanítja, úgysem viszik el. De volt olyan tanár is (az előadásokat nem, csak a szemináriumokat tartotta nálunk), aki matekból (na jó lineáris algebrából) azért adott kettest, mert nem bírta felfogni, hogy mi a lineáris algebrát tanultuk, ő meg a nem lineárist akarta rajtam számonkérni. Máig felmegy a pumpám tőle, mert az egész anyagot és a vizsgatételt is jól tudtam, jól feleltem, és a vizsga után megmutattam neki, hogy a prof mit tanított (sajnos nem őnála vizsgáztam, pedig ő nagyon rendes volt, biztos zenélt...) és erre azt mondja nekem, hogy jó, látja hogy igazam van, kijavítja hármasra
pedig ötösre tudtam. Na akkor durrant az agyam és akkortól kezdve nem tisztelek senkit sem a rangjáért vagy a titulusáért, csak azt az Embert tudom tisztelni, aki azt megérdemli. Bocsi, nagyon sokat "beszéltem", visszatérve a lányodra: bátorítsd, hogy folytassa, ha elsőre nem megy akkor próbálja újra, ne adja fel, ha már egyszer belefogott; akkor, ha ez valóban az ő álma és választása volt. Vigyázzon magára, az egészsége nem éri meg hogy rámenjen, de ha kicsit pihent, fusson neki újra. És igen én is villámhárítózni szoktam a gyerek és az apja közt, mert nem mindig igazságos vele. De az is lehet, hogy a férjed érzékeny erre a zivataros időre, aztán majd lenyugszik (ma délben majd felrobbantam mindentől, aztán jött és ment a zápor-zivatar mennydörgéssel, azóta feszültségmentesebb vagyok
)Egy két éjszakát ráalusztok, és mindjárt más , könnyebb lesz: nem életveszélyről van szó, hanem egy megismételhető vizsgáról!
Rám az időjárási elektromosság úgy hatott (nem jut eszembe a szakszó), hogy tegnap tudatosan a lábam sem tettem ki a kapun (megtehettem éppen) - az emberiség érdeke ezt kívánta. Az a "leverte, leszakította, elvágta, sarokba rúgta, leforrázta, nekiment, szitkozódott, megint leverte" nap volt. Önkritikát gyakoroltam, hogy oké, nem vezetek ma.
Én 88-ban, hányadikos? talán elsős voltam, vagy másodikos? Na, mindkettő, de amikor te végeztél, akkor elsős, és akkor indult - váratlan fordulat - az első szociálpedagógia szakkollégium, akkor az elég furcsa dolognak számított, olyan félbolond dolognak. 90-ben végeztem. Látásból biztosan ismerhettük egymást, de személyesen nem hiszem. Csak emlékeznénk egymásra!
Én 88-ban, hányadikos? talán elsős voltam, vagy másodikos? Na, mindkettő, de amikor te végeztél, akkor elsős, és akkor indult - váratlan fordulat
- az első szociálpedagógia szakkollégium, akkor az elég furcsa dolognak számított, olyan félbolond dolognak. 90-ben végeztem. Látásból biztosan ismerhettük egymást, de személyesen nem hiszem. Csak emlékeznénk egymásra!
Volt egy olyan tanárom, ő felvételiztetett a főiskolára, matek szakos volt, aki a felvételi vizsgán azt kérdezte: mi a valószínűsége annak, hogy a dobókockán az 1 pöttyel szemben 6 pötty van. Mondtam neki: az, tanárnő, 100 %. Kerek szemek: miből gondolja?! Mert a dobókockákat úgy gyártják, hogy a 7 bontásai vannak a szemközti lapokon. Pafffff.
Az jutott eszembe, viccből: anyukám általános iskolai koromban egyetlen egyszer engedte el apámat szülőire, hogy legalább legyen alkalom, hogy ő is megjelenik. A tanár nénim megdicsért, de panaszkodott, hogy állandóan vitatkozom. Ő bármit mond, én azonnal mondok rá választ, és ez azért mégis tűrhetetlen.... Apukám, a maga egyszerű munkás ember módján, aki egyébként naponta volt összezárva velem otthon, azt mondta a néninek: És miért áll le vele vitatkozni?! Többször nem kellett elmennie.
De azt nem tudom, miről jutott eszembe.
Az jutott eszembe, viccből: anyukám általános iskolai koromban egyetlen egyszer engedte el apámat szülőire, hogy legalább legyen alkalom, hogy ő is megjelenik. A tanár nénim megdicsért, de panaszkodott, hogy állandóan vitatkozom. Ő bármit mond, én azonnal mondok rá választ, és ez azért mégis tűrhetetlen.... Apukám, a maga egyszerű munkás ember módján, aki egyébként naponta volt összezárva velem otthon, azt mondta a néninek: És miért áll le vele vitatkozni?! Többször nem kellett elmennie.
De azt nem tudom, miről jutott eszembe. 
Még a leírásból is ráismerek... De, de bizony róla, Allah aranyozza be a lábaszárát és engedje le a Tihanyi-kútba.
No, ennek a kedves úriembernek csak az a szerencséje, hogy keresztény vagy.
És ennek jegyében persze meg is bocsátok, a Főnököm is azt tette, magam sem érhetem be kevesebbel!!!No, ennek a kedves úriembernek csak az a szerencséje, hogy keresztény vagy.
Ma már tudom: ennyire volt képes, többet tőle követelni nem lehetett, és az egészből én profitáltam a legtöbbet, mert színesedett a világképem, tehát tulajdonképpen tekinthetem hasznosnak is a példastatuálást! És a Balatont egyébként sem ildomos instant elmehömbölödöttekkel szennyezni, még aranyba formázva sem, mert még tényleg oldódnak és több lesz belőlük. Ja, igaz: ezt úgy mondják máshol, hogy nyár! 
Köszönöm a biztatást .Én is hasonlóan gondolkozok. Mint tudod én nem vagyok tökéletes genetikailag,talán ezért is vagyok büszke mindegyik gyermekemre,mert Ők viszont egészségesek és talán ezért is értékelek mindent amit csinálnak.Mivel végig a lánykámmal éjszakáztam és láttam mi mindent csinált egyedül,mert én nem tudtam neki segíteni csak segéd munkába. A tussal való kihúzást ahol a milliméter is számít na azt nem vállaltam. Viszont a zöme ez volt meg a makettek,meg még sok egyéb apróság aminél el kellett döntenie ,hogy mit áldoz fel azért,hogy a többi sikerüljön. Biztos jobb beosztással esetleg nem a tökéletes megoldás kereséssel talán ment volna az egész ,de így ennyire tellett. Sajnos. A leányzó itthonról jár be és csak akkor alszik a koleszba vagy valamelyik hallgató társuknál ha leadás van. Ilyenkor mint írtad többet tudnak egymásnak segíteni. Ez működik is. Persze a koleszosoknak azért jó ,mert közel van az egyetem és kevesebbet kell utazni ,valamint éjjel jobban rá érnek megbeszélni a problémákat. Van olyan hallgató akinek a szülök is be tudtak segíteni,mert itt végeztek és még tudnak szerkeszteni vagy rajzolni. Persze ez ritka talán egy-kettő, a többség maga erejéből szenved vagy nem.
Bele fog rázódni,de időre van szüksége. Tudom, hogy nem egyszerű ,de szeretném megoldani,hogy a nyári szünetben egy kis korrepetálás legyen abból ami lassabban ment mint kellett volna. Hajninak az idő a legnagyobb ellensége,de majd megbarátkoznak. A nyáron rá kell gyúrnia. Tudom,hogy ez pénzbe kerül,de lehet ajándékként is felajánlani a gyereknek. Ez nem büntetés,hanem az életre nevelés. Így súlya is van a dolognak.
Csendesedni látszanak a kedélyek,de nagyon késhegy élén táncolunk.
Kedves Evelyn, most olvastam, mi történt. Nagyon sajnálom a lányod, mert biztos iszonyat bántja a dolog, de, ha valóban nem történt semmi helyrehozhatatlan, akkor szerintem itt a nyár és rengeteg idő! Ne hagyd, hogy otthagyja az egyetemet, ha valóban ez a szíve vágya, hogy építész legyen!
A felestársról csak annyit, hogy ő mennyit segített neki, hogy ennyire fel van dalmahodva?!
evelyn13: Együtt érzek Veletek. Tőlem még soha, senki nem kérdezte meg, hányas lett egy jegyem, vagy egy iskolai ,tanfolyami,végzettségem.Soha senkit nem érdekelt, hogy egy-egy nehéznek tűnő vizsgáért mit küzdöttem.Üzenem a párodnak, hogy a mai világban felesleges stresszelni valakit egy rosszabb eredmény miatt, sajnos úgysem ezek a dolgok lesznek a döntőek.De azért a tisztesség még talán jelent valamit vizsgáknál. Mást nem az ember önbecsülését.
Biztosan bele fog rázódni a dolgokba!
Az első év írtó rossz mindenkinek!Amikor az első 4 megkapta a lánykám középiskolába,sírt.Úgy kellett megvigasztalni,nem a világvége,megtudja csinálni.A következő héten azt mondta megbukik tornából,mert úszni nem tud megtanulni.(most sem tud!)Az sem a világvége.El tudjuk fogadni a rossz jegyeket is.Nekünk sem megy minden tökéletesen,akkor mi van?!A férjem időnként hisztizett rajt,mert csak tanulni kell,más dolguk sincs,de lehiggadt.A családban a lánykám az első diplomás.Mindenért megküszködött.Kénytelen volt önállónak lenni,mert nem is értettem sokszor miről beszél.Persze önállóbban is nőttek fel,hiszen 3 műszak mellett,délutános héten,csak reggel találkoztunk.Az első uv megrázott,de tényleg időnként olyan érzésem volt,csak a vizsgadíj miatt szivatják a népet.
Sokszor mondtam írtó sok pofont kap még.A munkahelyen főleg,ha kifog egy "jó közösséget"Meg kel tanulni alkalmazkodni,tanár hepjeit kitanulni,lavírozni a vizsganapok között,hogy uv ra is legyen idő.
Lehet,hogy koleszban jobban belejönne a dolgokba.
Neked meg csak türelem!
A felestársat meg csak be tudod majd idomítani.Lehet,hogy többre mennél,ha drága mamán keresztül próbálnád meg.Habár el tudom képzelni ,hogy tele a halászcsizmád az egész pereputtyal.
Sok mindenben igazad van .A teleputtony meg majd bővül.Csillapodni látszik a vihar,bár a szombat az borzalmas volt. A nővérem felhozta az édesanyámat.Az meg teljesen összezavarodott,pedig tudta ,hogy ide jön,de neki már nehéz váltani. Nem szedte be a gyógyszert sem este,mert nem. Éjjel meg jajgatott annyira fájt a lába. Ráadásul a fal-felé akart leszállni,mert most másfele alszik mivel félig süket én meg nem akartam hangosan beszélni nehogy a feles társ felébredjen.Aztán nem volt mit tennem feldöntöttem és megfogtam a lábait és átraktam a jó oldalra,majd felhúztam.Látszott rajta,hogy nem tudja hogy hol van. Kimentünk a konyhába beáztattam a lábát és lekentem, addigra képben volt. Mondtam ha nagyon fáj akkor én szívesen kijövök a konyhába virrasztani vele,de ne a szobába szenvedjünk a feles-társ had aludjon. Másnap a teraszra kiraktuk az anyósom napozóágyát és kimentem vele én is.Ott hímeztem és próbáltunk beszélgetni.Ami nem ment zökkenő mentessen ,mert mindig mást értett mint amit mondtam,aztán ráhagytam hagy kedvezményezzen Ő is. Vasárnap megünnepeltük a 93 éves szülinapját. nagyon örült neki.Most a teraszon van és alig lehet becsalni.A nővéremnél a kutya miatt nem ment le a kertbe. Két évet a négy-fal között töltött. Hiába akarta a nővérem elvinni kocsikázni nem akart menni sehová.
Most szabadság van.Én még izgulok meddig bírja a feles elviselni,remélem őszig igen.Legalább lesz egy jó nyara.
Csatolások
-
DSCN2483.JPG -
DSCN2495.JPG -
DSCN2498.JPG -
DSCN2516.JPG -
DSCN2517.JPG -
DSCN2518.JPG
Beledöngölni a földbe,de ezt már lassan megszokják a gyerekeim.Sajnos,de ez most nagyon durva volt .Amikor ott áll romokba és el van keseredve becsukod azt az ajtót amit a gyerekeidnek mindig nyitva kel ,hogy álljanak. A vigasztalás a megerősítés ha gyenge a gyerek akkor az a szülő dolga. Nem az,hogy mindig figyelmeztessen ,hogy milyen esetlen kelekótya vagy. Én szívesen lennék ilyen kelekótya aki ha nem is volt mindig kitűnő ,de jeles az igen.
Nálunk a jegyek nem számítottak annyira. Soha nem voltam kitűnő (tán általánosban), jeles sem. Amit szerettem, az bent, 3asnál rosszabb semmiből sem voltam. A főiskolán meg az számított, hogy meglegyen. Na jó, matekból szerettem volna 5öst, de ennyi. A vizsgáknál az volt a lényeg, hogy meglegyen, hol rosszabb, hol jobb eredménnyel sikerültek. A "való életben" úgyis az számít, hogy a végén meglegyen a papír/diploma, senki sem kéri, hogy vidd magaddal az indexedet és az összes tárgyadból mutasd be az eredményeidet. Az a fontos, hogy jó szakember meglegyen. Meg tudjon tervezni egy házat, és az ne buruljon össze. Felestárs meg.... Sajnálom evelyn, a két tűz közöttödet megértem, és pokoli rossz érzés, még úgyis, ha tudod, hogy melyik oldalnak van igaza, de nem akarsz újabb konfliktust a másik oldallal. Kitartást és erőt Neked! a Lányodnak meg fel a fejjel, nálunk a barátom 5 év alatt végezte el a 3 évet! Meglett neki, az a lényeg! Semmiképp se adja fel, ha ez érdekli, főleg ha a tárgyak többsége jól megy! Barátom is többször csinálta az ábrázoló geometriát, csak meglett vhogy. Meglesz a Lányodnak is!
Meglesz a Lányodnak is! 
Evelyn!
Édesanyádnak Boldog Születésnapot Kívánok! A lányodnak meg egy kalappal!! Ezzel még nem dől össze a világ, és persze biztosan rossz érzés, de az első évben sajnos nagyon szórják az emberkéket. Neki kell eldöntenie, hogy akarja-e folytatni, vagy nem, és próbál mást csinálni. Remélem nem adja fel. Én munka mellett tanultam, néhány "kedves" kollégám a mai napig azt mondja, ja csak egy diploma. Ja azt végig kellett tanulni. Szüleim nagyon sokat segítettek, és hálás vagyok nekik minden segítségükért. Nem nagy dolgokra kell gondolni, elég volt az, hogy édesanyám minden hétvégén rám is főzött, mert a "gyereknek tanulni kell" . Biztosan majd a Te lányod is ezt fogja érezni egyszer sok év múlva. Saját példámon, amikor a statisztika órán a tanár azt mondta"emberek miért néznek így?, hát most érettségiztek, ennek menni kell". Aha. Negyven évesen "most érettségiztem" és persze voltak nálam sokkal idősebbek is. Na ez a kedves tanár az évfolyam 95 %-át pótvizsgára küldte. Megjegyezném személyügyi szervező szakon.
De más .. a nővérem főnökének a nagyobb fia Debrecenbe járt egyetemre, úgy hogy minden évfolyamot kétszer járt végig. Tehát nyolc év. Már mindenki nevetett a nyolcadik év végén, hogy most akkor mi lesz??
jó egészséget kivánok anyukádnak! Nekem is van egy locsolkodós most lesz nagyikámék 61. házassági évfordulója pénteken. Örülök, hogy megint együtt lakunk, és együtt lehetünk minden nap.
Szólni akartam, hogy a fbookon indul egy JE mystery sal, úgyhogy ha gondoljátok, csatlakozzatok nem fizetős
most lesz nagyikámék 61. házassági évfordulója pénteken. Örülök, hogy megint együtt lakunk, és együtt lehetünk minden nap. Szólni akartam, hogy a fbookon indul egy JE mystery sal, úgyhogy ha gondoljátok, csatlakozzatok
nem fizetősCsatolások
-
IMG_3878.JPG
Evelyn,most olvastam vegig az elozo beirasiadat es a reakciokat ra.
Sajnalatos,hogy a felesed hozzaallasa ilyen rossz a lanyotok dolgahoz,de az az erzesem,nemigen sok valtozas varhato reszerol.
(marcsak a kora miatt is gondolom)A lanyodnak inkabb biztatasra van szuksege,kivaltkepp ha elkotelezett a valasztott szakmaja irant.
A lanyok mar leirtak,nem a vilagvege,ha elsore nem megy az elkepzeles szerint.
A noverem egeszen az egyetemig kituno tanulo volt es megis voltak uv-i,amig eljutott a diplomaig.
Am azt sem akkor kapta meg,mint a tobbiek,mert lazsalt kicsit.Az anyukam meg szorgalmasan horgolta neki a fekete kosztumot a diplomaosztora,mert a noverem nem merte megmondani,hogy neki olyan nem lesz,mert elobb vizsgaznia kell meg.
Lass csodat,nem ettek meg reggelire a szuleink(na jo,nem is kapott dicseretet),de vegul megszerezte o is a diplomajat,unnepseg nelkul.
Hozzateszem meg,hogy magam is jo tanulo voltam mindig,de ha 4-est vittem haza,ugy osszeszidtak,mintha egyes lett volna.
Az anyukad nagyon jol tartja magat,nem latszik rajta a magas kor.Boldog szuletesnapot kivanok neki,kevesebb labfajdalommal.
Gratulalok a nagyszuleidnek ehhez a szep evfordulohoz!jó egészséget kivánok anyukádnak! Nekem is van egy locsolkodós
Szólni akartam, hogy a fbookon indul egy JE mystery sal, úgyhogy ha gondoljátok, csatlakozzatok
- Státusza
Hasonló témák
