Csillagászat és űrkutatás

Összeütkozött két kisbolygó a Naprendszerben!
Szerző: Sárnecky Krisztián 2010. február 03.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o></o>
Egy rendkívül érdekes megjelenésű, csak csóvából álló üstököst fedeztek fel január elején, melyről kiderült, hogy két kisbolygó ütközése során létrejött törmelékfelhő.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o></o>

Bővebben: http://hirek.csillagaszat.hu/kisbolygok/20100203-kisbolygok-utkoztek-a-naprendszerben.html<o></o>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o></o>

siriusB írta:

Ez pedig a Hubble teleszkóp egyik csodás felvétele.​

Kattints a kibontásához...

Vannak még ilyen képeid síriusB?

elke írta:

Vannak még ilyen képeid síriusB?

Kattints a kibontásához...

Kattints erre a linkre ELKE neni http://images.google.hu/images?hl=hu&um=1&sa=1&q=hubble+&aq=f&oq=&start=0

Amit minden ember láthat de sokan nem tudják megkülönböztetni!

Fogy vagy növekszik?Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben. Az újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkező irányba mutat. Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed ellenben balra (a déli féltekén éppen fordítva). Hogyan jegyezzük ezt meg, hogyan állapíthatjuk meg hiba nélkül, melyik Hold merre néz? Emlékezőtehetségünk segítségére a magyar nyelvben a holdsarlónak a D illetve a C betűhöz való hasonlóságát használhatjuk fel a Dagad (Duzzad) és Csökken szavakkal.

A latinban ugyanezekkel a betűkkel éppen a fordított értelmű szavak kapcsolhatók össze: crescit = növekszik, decrescit = csökken (lásd például a Carmina Burana híres Fortuna-kórusának sorát: Semper crescis, aut decrescis, vita detestabilis, azaz: „mindig dagadozol vagy csökkensz, utálatos élet ez”). Többek között ezért is (illetve a mágikus hiedelmekkel való kapcsolata miatt) emlegetik a holdat latinul „hazug”-nak (Luna mendax).
E szabályt azonban csak az északi féltekén alkalmazhatjuk. Ausztráliában például fordítva áll a dolog, sőt még az északi féltekén is alkalmatlan lehet a fenti szabály, nevezetesen az Egyenlítőhöz közelebb eső szélességi körökön. Már a Krím-félszigeten és a Kaukázusban is megfigyelhető, hogy a sarló erősen oldalt dől. Egészen közel az Egyenlítőhöz a láthatáron lebegő Hold már szinte csónaknak tűnik fel, amely a vízen himbálódzik; ezért mesélnek az arab mesék a Hold csónakjáról.
Ha nem akarunk tévedni a Hold fázisaiban, csillagászati jelenségektől kell tanácsot kérnünk. A növekvő Holdat este látjuk a nyugati égen, a fogyó Holdat reggel látjuk a keleti égen.
A Hold a Naptól kapja a fényét és ezért a holdsarló kidudorodó részének természetesen a Nap felé kell fordulnia. A holdsarlót egyébként nem két félkör, hanem egy félkör (ez a külső ív) és egy fél ellipszis (amely a Hold megvilágított részének határa perspektívában, ez a belső ív) határolja.

Csak egy kérdés!

Az emberek számára melyik égitest a fontosabb, a Nap vagy a Hold?

rama2010 írta:

Jaj de jó, csak a dátumokat is írd le légyszi, lehetőleg KÖZEI - ben! Köszike

Kattints a kibontásához...

Kedves rama2010

Kicsit homályos de átlátszó égbolton gyakran látható a Hold körül.

Viszont a Napkutyát,ami a haló egy speciál változata,a téli hónapokban lehet észlelni nagyobb eséllyel.
Napkelte után illetve napnyugta előtt kb 1 órával ha köd vagy felhö sávon világit át a Nap.
Sikerült tavaly egyet megfigyelni így februárba,
most két hete pedig egy egyoldalas,de legalább 2x-es napméretü
szivárványos "ellen napot"vettem észre és mutattam meg velem utazóknak.

Végül kép az ideális Nap-fénytőrésről:
Csatolás megtekintése 401940
illetve a kialakulás feltételeiről:
Csatolás megtekintése 401939
Érdekes még a Tűzszivárvány amit eddig nem sikerült látnom
A képek forrásában még rengeteg érdekesség található.

Kérdésedre a válasz:
-Természetesen a Nap,de a Hold nélkül tán nem lenne ilyen változatos a világunk,vagy valami egyszerübb szinten megállt volna....

apaa írta:

Kedves rama2010

Kicsit homályos de átlátszó égbolton gyakran látható a Hold körül.

Viszont a Napkutyát,ami a haló egy speciál változata,a téli hónapokban lehet észlelni nagyobb eséllyel.
Napkelte után illetve napnyugta előtt kb 1 órával ha köd vagy felhö sávon világit át a Nap.
Sikerült tavaly egyet megfigyelni így februárba,
most két hete pedig egy egyoldalas,de legalább 2x-es napméretü
szivárványos "ellen napot"vettem észre és mutattam meg velem utazóknak.

Végül kép az ideális Nap-fénytőrésről:
Csatolás megtekintése 401940
illetve a kialakulás feltételeiről:
Csatolás megtekintése 401939
Érdekes még a Tűzszivárvány amit eddig nem sikerült látnom
A képek forrásában még rengeteg érdekesség található.

Kérdésedre a válasz:
-Természetesen a Nap,de a Hold nélkül tán nem lenne ilyen változatos a világunk,vagy valami egyszerübb szinten megállt volna....

Kattints a kibontásához...

Szerintem meg a Hold, mivel éjjel is világít :777: !

De félre a tréfával! Nem is lehet erre a kérdésre komoly választ adni. Bocsi tényleg csak tréfának szántam. De ha Te valóban megfigyeled a Nap-, illetve a Hold halókat, lenne egy komoly kérdésem:

A halók többnyire akkor jelennek meg, ha a levegő túl hideg (és vélhetően tele van jégkristályokkal). Én arra emlékszem, hogy a haló átmérője 21 fok (de ez nem biztos!!). Ha ez igaz, akkor miért pont 21 fok a haló átmérője??

Előre is köszönöm a válaszodat

Üdv

szanté írta:

Fagyis Szent Barátom!

Tényleg ez a távcsövem, de én sehol nem találtam képet róla
és sajnos még nem tudtam eladni sem, pedig az árából egy
laptpot szeretnék venni a Nejemnek, mert az ő gépe lassú.
Köszi a képet és elnézést, hogy ilyen későn válaszoltam.
Szia, Szanté

Kattints a kibontásához...

30 000 Ft -ért nem valószínű, hogy veszel magadnak laptopot! A felrakott képek azonban gyönyörűek.

Nem néztem utána
de nem hiszem hogy nagyot tévedek
a légkör vastagsága és fénytörése ennyit ad ki
de a fényforrás mérete is fontos.
A Nap-Hold közel azonos - fél fok

A szivárvány meg akk...... de akkkorrrrrrrrra...hogy az csak na

Természetesen fontosak a megfelelő jégkristályok a halónál.
Nyugodt,kis magasságú kialakulásukhoz a téli évszak felel meg leginkább.

:..:

tényleg érdekes hogy 21 fok mert egy másik 21 jutott eszembe bár nem bizonyított de 21 gramm a lélek?


A bolygók láthatósága


Merkúr: A hónap elején egy és negyed órával kel a Nap előtt. Eddig sem kedvező láthatósága fokozatosan romlik. 20-ára elvész a napkelte fényében.
Vénusz: A hónap közepén már látható az esti égen, közvetlenül a napnyugtát követően. A hónap végén már egy órával a Nap után nyugszik, az esti égbolt ragyogó égiteste. Fényessége –3,9m, átmérője 9,8"-ről 10"-re nő, fázisa 0,997-ről 0,98-ra csökken.
Mars: Hátráló mozgást végez a Rák csillagképben. Egész éjszaka látható, mint feltűnő vöröses színű égitest, napkelte előtt nyugszik. Fényessége –1,3m-ról –0,7m-ra, átmérője 14,1"-ről 12,2"-re csökken.
Jupiter: A hónap elején még kereshető napnyugta után a Vízöntő csillagképben a délkeleti ég alján, de láthatósága rohamosan romlik. 28-án kerül együttállásba a Nappal. Fényessége –2,0m, átmérője 33".
Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Szűz csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében látható. Fényessége 0,7m, A bolygók láthatósága


Merkúr: A hónap elején egy és negyed órával kel a Nap előtt. Eddig sem kedvező láthatósága fokozatosan romlik. 20-ára elvész a napkelte fényében.
Vénusz: A hónap közepén már látható az esti égen, közvetlenül a napnyugtát követően. A hónap végén már egy órával a Nap után nyugszik, az esti égbolt ragyogó égiteste. Fényessége –3,9m, átmérője 9,8"-ről 10"-re nő, fázisa 0,997-ről 0,98-ra csökken.
Mars: Hátráló mozgást végez a Rák csillagképben. Egész éjszaka látható, mint feltűnő vöröses színű égitest, napkelte előtt nyugszik. Fényessége –1,3m-ról –0,7m-ra, átmérője 14,1"-ről 12,2"-re csökken.
Jupiter: A hónap elején még kereshető napnyugta után a Vízöntő csillagképben a délkeleti ég alján, de láthatósága rohamosan romlik. 28-án kerül együttállásba a Nappal. Fényessége –2,0m, átmérője 33".
Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Szűz csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében látható. Fényessége 0,7m, átmérője 19".
Uránusz: A hónap első felében még megkereshető sötétedés után a Halak csillagképben. Kora este nyugszik. Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 15-én együttállásban a Nappal.
átmérője 19". Uránusz: A hónap első felében még megkereshető sötétedés után a Halak csillagképben. Kora este nyugszik. Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 15-én együttállásban a Nappal.

apaa írta:

Nem néztem utána
de nem hiszem hogy nagyot tévedek
a légkör vastagsága és fénytörése ennyit ad ki
de a fényforrás mérete is fontos.
A Nap-Hold közel azonos - fél fok

A szivárvány meg akk...... de akkkorrrrrrrrra...hogy az csak na

Természetesen fontosak a megfelelő jégkristályok a halónál.
Nyugodt,kis magasságú kialakulásukhoz a téli évszak felel meg leginkább.

:..:

Kattints a kibontásához...

A halók szöge a jégkristályok törésszöge szerint változik. Sajnos rosszúl emlékeztem, 21 fokos haló nincs (így a lélekhez sem lehet köze). Megpróbálok képet ide beilleszteni:

Ez a kép fantasztikus! Vajon szabad szemmel is így lehet ezt látni, vagy valamiféle visszatükröződés az objektívről? Bocs, ha hülyeséget mondok, nem értek a fényképezéshez.

siriusB írta:

Ez a kép fantasztikus! Vajon szabad szemmel is így lehet ezt látni, vagy valamiféle visszatükröződés az objektívről? Bocs, ha hülyeséget mondok, nem értek a fényképezéshez.

Kattints a kibontásához...

Igen, a halok szabad szemmel látható légköroptikai jelenségek.

Ritka, igen szép optikai jelenséget örökítettek meg december végén a Mátrában: melléknapot, ami a halo jelenségek közé tartozik. Ilyenkor úgy tűnik, mintha több Nap lenne az égen. A halo jelenségek a légkörben alacsonyabban elhelyezkedő jégkristályokon is (pl.: hóágyúk közelében) előfordulhatnak. A fenti képet vélelmezhetően egy éppen működő hóágyú közelében készítették.

A szöveget és a képet a Meteo21 - ből ollóztam.

Ezt a haló-t nem ...szóval erre azt mondták régebben magyarul: udvara van a Holdnak ..és nem halója vagy mifenéje. Ha pedig udvara volt, akkor a következő napra jóidőt jósoltak.

rama2010 írta:

A halók szöge a jégkristályok törésszöge szerint változik. Sajnos rosszúl emlékeztem, 21 fokos haló nincs (így a lélekhez sem lehet köze). Megpróbálok képet ide beilleszteni:

Kattints a kibontásához...

Az ortodox ikonok szent ábrázolásai innen mintáztak?
....Nap-kultusz?....

egy ellennapos kép:
Csatolás megtekintése 406387

oposur írta:

Ezt a haló-t nem ...szóval erre azt mondták régebben magyarul: udvara van a Holdnak ..és nem halója vagy mifenéje. Ha pedig udvara volt, akkor a következő napra jóidőt jósoltak.

Kattints a kibontásához...

siriusB írta:

Szerintem nem erre mondták, az sokkal egyszerűbb, hétköznapibb jelenség.

Talán ez az lehet.
​

Kattints a kibontásához...

Így gaz, a Holdnak akkor van udvara, ha megemelkedik a levegő páratartalma. A példa - kép nagyon jó!

apaa írta:

Az ortodox ikonok szent ábrázolásai innen mintáztak?
....Nap-kultusz?....

egy ellennapos kép:
Csatolás megtekintése 406387

Kattints a kibontásához...

Háát akkor még azért nem éltem, tehát nem tudhatom, hogy az ortodox ikonfestők ezt, vagy ehhez hasonló légköri jelenségeket felhasználták -e. De szerintem is elképzelhető. (ha ez számít)

programok...

szanté írta:

Segítségeteket kérem. Ha valaki tud olyan programot ami a bolygók
pillanatnyi helytzetét és mozgását szimulálja megköszönném. Volt egy
ilyen fájlom, csak most cseréltem gépet és valahogy elvesztettem a
programok másolásakor. Előre is kösz!

Kattints a kibontásához...

Itt a csillagászat története képekben.