A szemétdomb császáraként is emlegetett Tom Szaky 33 éves és már 24 országban van cége. Szelektív hulladékgyűjtésben nem válogat, vállalkozása szinte minden gyűjt, mindenre van megoldásuk. Ezért nincs is versenytársuk. Magyarország nagy kihívás nekik.
Magyarországon még csak 3 éve kezdett működni a TerraCycle. Budapesti belvárosi irodája nem végleges, ezért nem olyan különleges még, mint a cég többi irodája. Más országokban minden hulladékból van, az asztal, a szék, a padló és a központban, New Jerseyben például hetente újrafestik a falakat graffitisek.
Interjúra készültem, de Tom Szaky nem várja meg a kérdéseket, lelkesen mutat, magyaráz mindent. Picit tört magyarsággal is magabiztosan, folyékonyan beszél, ha egy szó nem jut eszébe, mondja angolul. A molinóból készült táskám láttán azonnal mutatja, nekik is van ilyenük, de ez csak egy a 300-féle szemétből, amire van újrahasznosítási ötletük.
"Egy ilyen például úgy készül, hogy az a kérdés, mit szeretnék csinálni és mi a legszebb szemét hozzá? De mi már rég megfordítottuk a kérdést. Mi a szemét? Mit lehet belőle csinálni?"
Tom alig 20 évesen alapított céget Kanadában. Barátjával kendert termesztettek, nem nagy tételben, csak saját használatra. Azt mondja ez ott nem olyan nagy bűn, nem fenyegette börtön ezért. Jó tápanyagra volt szükségük, hát csináltak. Kajamaradékkal etettek gilisztákat, az ürülékükből pedig főzetet készítettek. Üdítős palackokba töltve árulták aztán a saját gyártású szerves trágyát.
Nehéz terep a magyar
A flakonok begyűjtésére kitaláltak egy rendszert, ingyen szállították el a gyűjtőpontokról a palackokat és még kisebb adományt is adtak a gyűjtők által megnevezett iskolának, jótékonysági szervezetnek. Ma már rengeteg hulladékot gyűjtenek hasonlóan. Rágcsálnivalók csomagolásai például Magyarországon is ingyen beküldhetők postán és darabonként 2 forintot utalnak a választott civilszervezetnek. Csikket is gyűjtenek Budapest néhány pontján, de ez a program most lelassulni látszik.
"Itthon csináltam már vagy 100 tárgyalást, de csak kettővel dolgozunk. Miért? Mert pénz kell. Nem egyszerű. Ott megy jobban a szemétfeldolgozás, ahol van sok pénz."
Tomék ugyanis nagyrészt olyan hulladékkal foglalkoznak, amellyel senki nem akar, mert a feldolgozása drágább, mint az előállítható termék. A TerraCycle-nek ezért olyan önkormányzatokat, gyárakat, cégeket, boltokat és egyéni fogyasztókat kell találniuk, akik támogatják a szemét feldolgozását, vagyis akár fizetnek azért, hogy egyes termékek új életet kapjanak.
"A világ összes hulladékának 95 százaléka a szemétdombra vagy égetőbe megy. Nekünk az a fontos, hogy minél kisebb legyen ez a szám. Nemcsak azért, mert a szemét káros, hanem mert amikor kidobod a műanyagot, fémet, bármit, akkor kell újonnan kivenni műanyagot, fémet a természetből."
Nálunk ezen még kevesen gondolkodnak, de másért is nagy kihívás a magyar terep a Terracycle-nek.
"Magyarországon például még nincsenek az utcán szelektív gyűjtők, mert a kormány nem fektetett be erre. Az is baj, hogy itt sok a papírmunka. Minden nap kapok dossziékat aláírásra és mindig a magyar a legvastagabb, a francia például kicsi. Ez nem jó, itt minden olyan bonyolult."
Magyarország egy ponton nagyon erős
Itt van a cég IT-központja. Most 10 programozó dolgozik a budapesti irodában, de keresnek újakat és év végére megduplázódhat ez a szám.
Kanadában, az Egyesült Államokban, Japánban és pár nyugat-európai országban már jól működik több tucat szemét újrahasznosítása akár bolti, iskolai, munkahelyi vagy otthoni, illetve zacskós vagy dobozos gyűjtéssel.
"Németországban például a DM-ben vannnak gyűjtők többféle hulladéknak. A dezodoros flakonokból például alumíniumbicikliket gyártunk."
Az irodában kiállított mintadarabokat mutatva magyarázza, hogy a chips csomagolásából tolltartót varrnak vagy bedarálják és lesz belőle locsolókanna, esetleg frizbi.
"Volt, amikor csináltuk a feldolgozást magunk. 300 ember egy gyárban, sok masina, csak Amerikában. Ma már csak 120 ember dolgozik nálunk, egy tudományos csapat és a dizájnerek. Kitalálunk valamit, például, hogyan lehet begyűjteni és megtisztítani az utcai műanyag óriásplakátokat és felhívunk egy táskakészítő céget, hogy ők csinálják meg. Eladják és abból kapunk egy százalékot, mert a mi ötletünk. 8 éve, amikor 300 alkalmazott volt, negyede volt a bevétel. Most már próbáljuk kinyomni a munkát cégeknek és kifizetjük."
Szóval a TerraCycle ma már inkább csak az irodai munkát végzi, a feldolgozásra, gyártásra megkeresik a megfelelő szakembert. Most két nagyon gyakori hulladékra keresnek megoldást.
"Nekem olyanfajta szemét tetszik legjobban, ami komplikált. Most dolgozunk rajta, de még nincs program a borotvára. Azon ugye van vér, meg éles, probléma a gyűjtés. Ilyen még a tampon."
A pelenka újrahasznosítását már kidolgozták, fertőtlenítés után annak egy része komposztálható, más része beolvasztható műanyag alapanyagnak.
Volt sok mélypont a TerraCycle életében is. Ha a legnagyobb kihívásokról kérdezik, nevetve visszakérdez, hogy mikor, az elmúlt 8 órában, 5 hétben vagy 10 évben?
"Volt, amikor nem volt pénzünk, nem tudtuk, hogy működik vagy nem. De amikor kezdesz egy céget, akkor sok a probléma, aztán megtanulod, mi hogy működik jobban. Két év után gondoltam, hogy ez a cég nem fog tönkremenni."
A cég megszületése után egy évvel is bízott annyira az ötletében, hogy otthagyta az egyetemet. Azóta sem szerzett diplomát, de nem érzi hiányát.
"A legjobb iskola a gyakorlat. Mindig próbálkozol, nem működik, tanulsz róla és akkor jobban csinálod, mindent, a menedzsmentet, a marketinget, hogy kell a szeméttel foglalkozni. Van, hogy nem olcsó, de jobban megtanulod."
Nem tűnik leterheltnek, stresszesnek ettől az igen komplikált, sok feladatot adó cég vezetésétől.
"Az agy nagyon pörög. Nekem ez nagyon tetszik, mindig más ötlet, sok országban. Nekem az nem tetszene, ha minden nap ugyanazt csinálnánk. Attól én depressziós lennék."
Ideje 30-40 százalékában utazik. Évente hatszor jön Európába, ilyenkor 10 napig minden nap másik országban nézi meg, hogy megy az üzlet.
"Az otthon most New Jersey, mert ott van a ház, a család és minden. De nem érzem, hogy a világon valahol van otthon nekem. Mert mindenhol laktam, 4 éves koromig itt, aztán Németországban, Hollandiában pár évet, Kanadában tizenhárom évet, most Amerikában majdnem annyit. Nekem az otthon a család, nem a hely."
Így él egy zöld világcég ura
"Nem dobom ki az organic szemetet, van egy komposzt. És van elég sok doboz. Nem dobom ki mondjuk a fogkefét, fogkrémdobozt, a kávékapszulát, a chips, a csoki és a keksz csomagolást, a tollat. Amerikában 60-féle szemetet gyűjtünk. Hetente egyszer beviszem otthonról az irodába és bedobom, ahová kell."
Ő maga azonban csak kevés újrahasznosított terméket használ, ő inkább a fogyasztás visszaszorításával óvja a természetet. Keveset vásárol, de tartósat.
"Csak egy nadrágom van. Ezt egy évig fogom használni, csak akkor veszek újat, ha tönkremegy."
Hitetlenkedésemre megnyugtat, hogy a mosást meg tudja oldani hétvégén, olyankor otthon felveszi a shortját vagy az előző évi, szakadt darabot. Mutatja átlagos méretű hátizsákját is.
"Mindig ezzel utazom, nem kell nagyobb. És jó minőség, nem kell gyorsan lecserélni és nem lesz belőle szemét."
Előadásaiban, könyveiben, tévéműsoraiban elsősorban arra buzdít, hogy ne vásároljunk sokat, mégis olyan cégekkel dolgozik együtt, akik épp a fogyasztásra buzdítanak. Szerinte alkalmazkodni kell ahhoz, ahogy ma a világ működik. Amíg a vásárlási láz nem csökken, addig is tenni kell valamit.
"Ha akarsz valamit változtatni, akkor kell játszani a játékot!"
Van terv hosszú távra is
"Tavaly 20 millió dollár volt a bevétel , ez elég kicsi. Szeretném, hogy pár száz millió dollár legyen a bevétel 5-10 év alatt, de lehet több is. De nem a bevétel a legfontosabb, hanem mit csinálsz a világnak. De amikor számolod a bevételt, mutatja, milyen nagy vagy.
Ha egyszer eladom a céget 5, 10 vagy 20 év múlva, akkor csinálok valami mást. Nekem tetszik, hogy van egy ötleted, kinyitod és növeszted."
A váltáskor azonban egy évig biztosan pihenne, és csak hobbijának szentelné az idejét. Büszkén mutatja, miket alkot photoshoppal, mi az ami legalább annyira lelkesíti, mint a hulladék.
Magyarországon még csak 3 éve kezdett működni a TerraCycle. Budapesti belvárosi irodája nem végleges, ezért nem olyan különleges még, mint a cég többi irodája. Más országokban minden hulladékból van, az asztal, a szék, a padló és a központban, New Jerseyben például hetente újrafestik a falakat graffitisek.
Interjúra készültem, de Tom Szaky nem várja meg a kérdéseket, lelkesen mutat, magyaráz mindent. Picit tört magyarsággal is magabiztosan, folyékonyan beszél, ha egy szó nem jut eszébe, mondja angolul. A molinóból készült táskám láttán azonnal mutatja, nekik is van ilyenük, de ez csak egy a 300-féle szemétből, amire van újrahasznosítási ötletük.
"Egy ilyen például úgy készül, hogy az a kérdés, mit szeretnék csinálni és mi a legszebb szemét hozzá? De mi már rég megfordítottuk a kérdést. Mi a szemét? Mit lehet belőle csinálni?"
Tom alig 20 évesen alapított céget Kanadában. Barátjával kendert termesztettek, nem nagy tételben, csak saját használatra. Azt mondja ez ott nem olyan nagy bűn, nem fenyegette börtön ezért. Jó tápanyagra volt szükségük, hát csináltak. Kajamaradékkal etettek gilisztákat, az ürülékükből pedig főzetet készítettek. Üdítős palackokba töltve árulták aztán a saját gyártású szerves trágyát.
Nehéz terep a magyar
A flakonok begyűjtésére kitaláltak egy rendszert, ingyen szállították el a gyűjtőpontokról a palackokat és még kisebb adományt is adtak a gyűjtők által megnevezett iskolának, jótékonysági szervezetnek. Ma már rengeteg hulladékot gyűjtenek hasonlóan. Rágcsálnivalók csomagolásai például Magyarországon is ingyen beküldhetők postán és darabonként 2 forintot utalnak a választott civilszervezetnek. Csikket is gyűjtenek Budapest néhány pontján, de ez a program most lelassulni látszik.
"Itthon csináltam már vagy 100 tárgyalást, de csak kettővel dolgozunk. Miért? Mert pénz kell. Nem egyszerű. Ott megy jobban a szemétfeldolgozás, ahol van sok pénz."
Tomék ugyanis nagyrészt olyan hulladékkal foglalkoznak, amellyel senki nem akar, mert a feldolgozása drágább, mint az előállítható termék. A TerraCycle-nek ezért olyan önkormányzatokat, gyárakat, cégeket, boltokat és egyéni fogyasztókat kell találniuk, akik támogatják a szemét feldolgozását, vagyis akár fizetnek azért, hogy egyes termékek új életet kapjanak.
"A világ összes hulladékának 95 százaléka a szemétdombra vagy égetőbe megy. Nekünk az a fontos, hogy minél kisebb legyen ez a szám. Nemcsak azért, mert a szemét káros, hanem mert amikor kidobod a műanyagot, fémet, bármit, akkor kell újonnan kivenni műanyagot, fémet a természetből."
Nálunk ezen még kevesen gondolkodnak, de másért is nagy kihívás a magyar terep a Terracycle-nek.
"Magyarországon például még nincsenek az utcán szelektív gyűjtők, mert a kormány nem fektetett be erre. Az is baj, hogy itt sok a papírmunka. Minden nap kapok dossziékat aláírásra és mindig a magyar a legvastagabb, a francia például kicsi. Ez nem jó, itt minden olyan bonyolult."
Magyarország egy ponton nagyon erős
Itt van a cég IT-központja. Most 10 programozó dolgozik a budapesti irodában, de keresnek újakat és év végére megduplázódhat ez a szám.
Kanadában, az Egyesült Államokban, Japánban és pár nyugat-európai országban már jól működik több tucat szemét újrahasznosítása akár bolti, iskolai, munkahelyi vagy otthoni, illetve zacskós vagy dobozos gyűjtéssel.
"Németországban például a DM-ben vannnak gyűjtők többféle hulladéknak. A dezodoros flakonokból például alumíniumbicikliket gyártunk."
Az irodában kiállított mintadarabokat mutatva magyarázza, hogy a chips csomagolásából tolltartót varrnak vagy bedarálják és lesz belőle locsolókanna, esetleg frizbi.
"Volt, amikor csináltuk a feldolgozást magunk. 300 ember egy gyárban, sok masina, csak Amerikában. Ma már csak 120 ember dolgozik nálunk, egy tudományos csapat és a dizájnerek. Kitalálunk valamit, például, hogyan lehet begyűjteni és megtisztítani az utcai műanyag óriásplakátokat és felhívunk egy táskakészítő céget, hogy ők csinálják meg. Eladják és abból kapunk egy százalékot, mert a mi ötletünk. 8 éve, amikor 300 alkalmazott volt, negyede volt a bevétel. Most már próbáljuk kinyomni a munkát cégeknek és kifizetjük."
Szóval a TerraCycle ma már inkább csak az irodai munkát végzi, a feldolgozásra, gyártásra megkeresik a megfelelő szakembert. Most két nagyon gyakori hulladékra keresnek megoldást.
"Nekem olyanfajta szemét tetszik legjobban, ami komplikált. Most dolgozunk rajta, de még nincs program a borotvára. Azon ugye van vér, meg éles, probléma a gyűjtés. Ilyen még a tampon."
A pelenka újrahasznosítását már kidolgozták, fertőtlenítés után annak egy része komposztálható, más része beolvasztható műanyag alapanyagnak.
Volt sok mélypont a TerraCycle életében is. Ha a legnagyobb kihívásokról kérdezik, nevetve visszakérdez, hogy mikor, az elmúlt 8 órában, 5 hétben vagy 10 évben?
"Volt, amikor nem volt pénzünk, nem tudtuk, hogy működik vagy nem. De amikor kezdesz egy céget, akkor sok a probléma, aztán megtanulod, mi hogy működik jobban. Két év után gondoltam, hogy ez a cég nem fog tönkremenni."
A cég megszületése után egy évvel is bízott annyira az ötletében, hogy otthagyta az egyetemet. Azóta sem szerzett diplomát, de nem érzi hiányát.
"A legjobb iskola a gyakorlat. Mindig próbálkozol, nem működik, tanulsz róla és akkor jobban csinálod, mindent, a menedzsmentet, a marketinget, hogy kell a szeméttel foglalkozni. Van, hogy nem olcsó, de jobban megtanulod."
Nem tűnik leterheltnek, stresszesnek ettől az igen komplikált, sok feladatot adó cég vezetésétől.
"Az agy nagyon pörög. Nekem ez nagyon tetszik, mindig más ötlet, sok országban. Nekem az nem tetszene, ha minden nap ugyanazt csinálnánk. Attól én depressziós lennék."
Ideje 30-40 százalékában utazik. Évente hatszor jön Európába, ilyenkor 10 napig minden nap másik országban nézi meg, hogy megy az üzlet.
"Az otthon most New Jersey, mert ott van a ház, a család és minden. De nem érzem, hogy a világon valahol van otthon nekem. Mert mindenhol laktam, 4 éves koromig itt, aztán Németországban, Hollandiában pár évet, Kanadában tizenhárom évet, most Amerikában majdnem annyit. Nekem az otthon a család, nem a hely."
Így él egy zöld világcég ura
"Nem dobom ki az organic szemetet, van egy komposzt. És van elég sok doboz. Nem dobom ki mondjuk a fogkefét, fogkrémdobozt, a kávékapszulát, a chips, a csoki és a keksz csomagolást, a tollat. Amerikában 60-féle szemetet gyűjtünk. Hetente egyszer beviszem otthonról az irodába és bedobom, ahová kell."
Ő maga azonban csak kevés újrahasznosított terméket használ, ő inkább a fogyasztás visszaszorításával óvja a természetet. Keveset vásárol, de tartósat.
"Csak egy nadrágom van. Ezt egy évig fogom használni, csak akkor veszek újat, ha tönkremegy."
Hitetlenkedésemre megnyugtat, hogy a mosást meg tudja oldani hétvégén, olyankor otthon felveszi a shortját vagy az előző évi, szakadt darabot. Mutatja átlagos méretű hátizsákját is.
"Mindig ezzel utazom, nem kell nagyobb. És jó minőség, nem kell gyorsan lecserélni és nem lesz belőle szemét."
Előadásaiban, könyveiben, tévéműsoraiban elsősorban arra buzdít, hogy ne vásároljunk sokat, mégis olyan cégekkel dolgozik együtt, akik épp a fogyasztásra buzdítanak. Szerinte alkalmazkodni kell ahhoz, ahogy ma a világ működik. Amíg a vásárlási láz nem csökken, addig is tenni kell valamit.
"Ha akarsz valamit változtatni, akkor kell játszani a játékot!"
Van terv hosszú távra is
"Tavaly 20 millió dollár volt a bevétel , ez elég kicsi. Szeretném, hogy pár száz millió dollár legyen a bevétel 5-10 év alatt, de lehet több is. De nem a bevétel a legfontosabb, hanem mit csinálsz a világnak. De amikor számolod a bevételt, mutatja, milyen nagy vagy.
Ha egyszer eladom a céget 5, 10 vagy 20 év múlva, akkor csinálok valami mást. Nekem tetszik, hogy van egy ötleted, kinyitod és növeszted."
A váltáskor azonban egy évig biztosan pihenne, és csak hobbijának szentelné az idejét. Büszkén mutatja, miket alkot photoshoppal, mi az ami legalább annyira lelkesíti, mint a hulladék.
