Igen, az idézet igaz is, meg nem is. Gondolj bele, hogy mi lenne, ha szigorúan ehhez tartanánk magunkat. Még mindig a fán üldögélnénk és várnánk, hogy megérjen a banán. Azt hiszem, hogy a véleményalkotásra szükség van, ettől haladunk. De tudnunk kell, hogy a véleményünkhöz kevés információnk van. Tudnunk kell, hogy a másokról alkotott véleményünk elsősorban magunkra jellemző.
Emberi mentalitás
- Téma inditó Progressor
- Kezdés dátuma
Igen, az idézet igaz is, meg nem is. Gondolj bele, hogy mi lenne, ha szigorúan ehhez tartanánk magunkat. Még mindig a fán üldögélnénk és várnánk, hogy megérjen a banán. Azt hiszem, hogy a véleményalkotásra szükség van, ettől haladunk. De tudnunk kell, hogy a véleményünkhöz kevés információnk van. Tudnunk kell, hogy a másokról alkotott véleményünk elsősorban magunkra jellemző.
Shakespeare-nek igaza van, sajnos az emberi elme az ami tönkreteszi a világot, de az emberi elme az is, ami jobbá teszi.Sziasztok!
Mert nics a világon se jó, se rossz; gondolkodás teszi azzá."
(William Shakespeare)
Szerintem ez az idézet röviden, de annál érthetőbben foglalja össze az emberi mentalitást.
További szép napot kíván mindenkinek:
Wednesday75
Egyetértek. Nekem van egy kolléganőm, aki előszeretettel alkot és mond véleményt másról és minősíti mások cselekedeteit, tetteit. Azt már régen megtanultam, hogy az ő véleménye csak azt takarja, ahogy ő szeretné, ha mások cselekednének (nem tudom érthető volt-e, amit mondani próbáltam).
Sziasztok!
“Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.”
(Albert Einstein)“Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.”
Kellemes napot kíván mindenkinek:
Wednesday75
oktatolaci
Tag
Ne kritizálj, ne itélj, ne vádolj.
Tanuld meg a becsületes, őszinte méltánylást.
(Dale Carnegie)
Tanuld meg a becsületes, őszinte méltánylást.
(Dale Carnegie)
Én azt mondom, hogy ha valaki szókimondó, az egyáltalán nem negatív, hanem pozitív tulajdonság. Egyrészt van bátorsága ahhoz hogy kimond bizonyos dolgokat, még ha az bántóan is hangzik. Szerintem jobb tisztában lenni vele, hogy mások mit gondolnak rólunk, mint kételyek közt élni és akkor megtudni azokat, amikor az már fájó és azt a benyomást kelti, hogy csalódtam a másikban. Másrészt erényesebb, mint jópofizni, azaz színészkedni mások előtt.
Imádom Dale Carnegie-t. Jó volna úgy élni, ahogy ő tanácsolja.
Nem azzal van a baj, ha valaki szókimondó és akkor is kimondja azt, ami a bögyét nyomja, ha az a másiknak nem tetszik. Nekem személy szerint azzal van a problémám, ha valaki kéretlenül alkot véleményt a másikról úgy, hogy az a másik nem kérdezte, nem kíváncsi a véleményére. Én például imádom Csernust. Szeretem a szókimondását, azt ahogy rá tud tapintani a dolgokra, mégsem bántó, kritizáló és minősítő.
Az az ember akiről előzőleg én "beszéltem" tipikusan olyan, aki a más szemében a szálkát is meglátja, a sajátjában a gerendát sem.
Nézd, válasszuk ketté. Ha valaki elmondja egy cselekedetről, hogy az hogyan hat rá, akkor is, ha az a cselekvőnek nem igazán tetszik, azt nevezem szókimondásnak. Ennek a fajta véleménymondásnak meg van az a jó oldala, hogy minden információ rendelkezésemre áll arról, amit véleményezek. (A saját érzéseim pl.) De ha a valakinek nem tetszik egy cselekedet, és a cselekvő embert minősíti ennek örvén, az bizony hibát követ el. Olyanról mond (többnyire kedvezőtlen) véleményt, amiről nincs fogalma.
A szókimondás mindenképpen pozitív a megítélésem szerint, mert segít egymás indokainak a jobb megértésében és a kapcsolatok javításában. De az ember minősítése az nem visz előre, hiszen felületes információk alapján történik, ráadásul sértő is lehet, vagyis lehetőség szerint kerülendő.
kiss Teljesen egyetértek!
Sziasztok!
Albert Einstein, nem foglalkozott azzal, hogy ki milyen, és mikor, hol, mit csinál.
Éjjel-nappal tette a saját dolgát. Vitathatatlanul egy hatalmas gondolkodó, zseni volt.
Saját magához híven egy képlettel magyarázta meg a sikeres élet titkát:
“Ha életedben a sikert A-nak vesszük, akkor A=x+y+z.
x a munka, y a játék, z pedig az, hogy befogod a szád.”<O</O
(Albert Einstein)
Ez a képlet még ma is érvényes, csak az a baj, hogy mostanság az emberiségnek egyre több jut az x-ből és a z-ből, viszont egyre kevesebb az y-ból.
Kellemes napot kíván:
Wednwsday75<O</O
Albert Einstein, nem foglalkozott azzal, hogy ki milyen, és mikor, hol, mit csinál.
Éjjel-nappal tette a saját dolgát. Vitathatatlanul egy hatalmas gondolkodó, zseni volt.
Saját magához híven egy képlettel magyarázta meg a sikeres élet titkát:
“Ha életedben a sikert A-nak vesszük, akkor A=x+y+z.
x a munka, y a játék, z pedig az, hogy befogod a szád.”<O
</O(Albert Einstein)
Ez a képlet még ma is érvényes, csak az a baj, hogy mostanság az emberiségnek egyre több jut az x-ből és a z-ből, viszont egyre kevesebb az y-ból.
Kellemes napot kíván:
Wednwsday75
<O</O
Sziasztok!
Három virágszálat kötöttem egy csokorba arról, hogy ugyanazt a dolgot az egyik ember lehetetlennek, a másik viszont lehetségesnek tartja. Mindössze gondolkodásuk, hozzáállásuk, akaraterejük és kitartásuk különbözteti meg őket.
“Amikor azt mondod: ‘Feladom!’, gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: ‘Egek, micsoda lehetőség!”
(H. Jackson Brown)
“Nincs zavarba ejtőbb, mint látni, hogy valaki elvégzi azt, amit mi lehetetlennek hittünk.”
(Sam Ewing)
Ezek a bölcsességek szerintem mindannyiunk számára megfontolandók és hasznosak.
Szép napot kívánok minden CanadaHun Tagnak és Látogatónak:
Wednesday75
Három virágszálat kötöttem egy csokorba arról, hogy ugyanazt a dolgot az egyik ember lehetetlennek
, a másik viszont lehetségesnek tartja. Mindössze gondolkodásuk, hozzáállásuk, akaraterejük és kitartásuk különbözteti meg őket.“Amikor azt mondod: ‘Feladom!’, gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: ‘Egek, micsoda lehetőség!”
(H. Jackson Brown)
“Nincs zavarba ejtőbb, mint látni, hogy valaki elvégzi azt, amit mi lehetetlennek hittünk.”
(Sam Ewing)
“A világ legtöbb fontos dolgát olyan emberek érték el, akik akkor is tovább próbálkoztak, amikor már semmi sem segített.”
(Dale Carnegie)Ezek a bölcsességek szerintem mindannyiunk számára megfontolandók és hasznosak.
Szép napot kívánok minden CanadaHun Tagnak és Látogatónak:
Wednesday75
ionon
Kitiltott (BANned)
Alaptétel mindenki tudást birtokol. Nem olyan régóta tudom azt, ha okosakat mondasz vannak olyan személyek kiket ez irritál, a gondolkodásod zavarja őket valami olyat írtak hogy nem tud semmit elfogadni, vagy a lényeget má elfeledtem. Saját tapasztalatból mondom igaz, vannak kikknél kitudom húzni a gyufát szinte lángra lobbannak ha beszélek, sokáig nem értettem miért.
Talán a butaságuk nem engedi az okosságot az életükbe?
Van ilyen. Van, hogy valaki annyira híján van ismereteknek, tapasztalásoknak (butának is szokták nevezni), hogy nem ér el hozzá a nagy okosság, amit az ember mond.
Az én tapasztalatom a témában mégis az, hogy ilyen esetben először magamban próbálom keresni a hibát. És többnyire meg is találom.
ionon!
Igen, sokan azt hiszik hogy a meglévő tudásuk elegendő mindenhez, de ez nem így van. Tapasztalat és újabb ismeretek hiányában, ez nem kamatoztatható. Ilyenkor persze az illető megrökönyödik, azon hogy a másik többet tud nála és ezt nem tudja elfogadni, esetleg beismerni.
Mások azt hiszik, hogy a magas iskolai végzettségük által, ők sokkal intelligensebbek másoknál és megpróbálják lenézni a másikat, pedig az iskolai végzettség, vagy az iskolából szerzett tudás, nem teszi az embert intelligensé és bölcsé, mivel semmilyen élettapasztalatot nem ad. Az Intelligencia ott mutatkozik meg, hogy az ember miként tudja kezelni az élethelyzeteket.
A harmadik dolog meg az, hogy sokan azt gondolják, hogy egy gyereknek nem lehet igaza, holott már elfelejtették hogy ők is voltak gyerekek és nekik is sok mindenben igazuk volt, csak sajnos belőlük kiverték ezeket, pedig a fiatalabb korosztály, sokkal jobban átlátja az élet dolgait, mivel ők eleve ebbe nőttek bele.
Sziasztok!
"Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót."
(Milton Berle)"Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót."
Kellemes napot kíván:
Wednesday75
Hagyományosan a Teremtés Könyvében található teremtéstörténet értelmezése a következő. A világ teremtésekor Isten mindenről kijelentette, hogy „jó”. Az emberrel koronázta meg művét, akit saját képére és hasonlóságára teremtett (Ter 1,26). A teremtés során az ember minden hatalmat megkapott a Földön, hogy „uralkodjon rajta” (Ter 1,26), és hogy nevezze el az állatokat és növényeket (Ter 2,19). Mindezek arról a felfogásról tanúskodnak, miszerint az Isten egyértelműen azért teremtette az embert, hogy leigázza a Földet. A bűnbeesés ezen ugyan nehezített, de mint cél, megmaradt. Arról, hogy mennyit ártott az élővilágnak a Teremtés Könyvének ez a (félre)értelmezése mások már írtak, sok elképzelés szerint ez adta azt a téves magatartásformát, melynek következménye a mostani erőforrás- és környezeti válság.
Az ember istenképűsége olyan viselkedést eredményez, melynek jellemzője a távlatiság. Az istenképű ember térben és időben kiterjedten él és gondolkodik. Istenképűségének következtében az idő és a tér távlatait egyaránt megérti és felfogja, és ez befolyásolja viselkedését. A tér távlatai azt jelentik, hogy nemcsak arra a helyre korlátozódik a felelőssége, melyen él, hanem tekintetbe veszi annak tágabb vonatkozásait is. Az időbeliséget pedig az utódok felé mutatott magatartáson, az ő jövőjük megőrzésén keresztül érthetjük meg. Ha valaki úgy él, hogy életének nyoma (azaz az ökolábnyoma) elég teret hagy leszármazottainak (időbeli távlat), valamint másoknak (térbeli távlat) akkor a teremtett világot tágabban szemléli. Ezek a viselkedésminták kevéssé köthetők az értő és elemző gondolkodáshoz (okos, azaz okokat ismerő és felderítő gondolkodás), hanem sokkal inkább a bölcsesség eredményei.
Okos az, aki az okok láncolatát végigköveti, és helyesen ismeri fel a következményeket. Ha átlátható a helyzet, az okos gondolkodás célravezető. Ellentéte a buta, aki nem képes átlátni az ok-okozati hálót. A bölcs az élete során szerzett sok tapasztalatot hasznosítja egy olyan helyzetben, amikor nem látni az okok rendszerét. Hasonlóságot fedez föl, élete tapasztalatai segítik ebben. Ellentéte a bolond, aki nem képes megérteni, hogy egy helyzet mennyire bonyolult és nem leegyszerűsíthető.
Úgy tűnik, a bölcs gondolkodás a mindennapokban nem térül meg, s nincs is rá szükség. Valóban, a bölcs döntések hatása hosszabb távon mutatkozik meg, rövid távon az okos részesül előnyben. Napjainkban a természetet leigázó tudomány képviselőjét az ok-ost ünnepeljük, aki hozzásegítette a társadalmat a jóléthez.
Nem ártott volna azonban bölcsként, istenképűként hozzáfogni a természet birtokbavételéhez. Az istenképűség elvesztésével azonban az ember ok-osan, azaz beszűkült tér- és időbeliséggel látott hozzá a természet birtokbavétele helyett, annak leigázásához. Ennek következtében sérült az a parancs, mely a dekalógust megelőzve a teremtés alapvető parancsa lenne: az ember „művelje és őrizze” a világot (Ter 2,15). A művelés úgy értendő, hogy közben marad elég lehetőség arra, hogy a természet megmaradjon (térbeliség), és elég idő arra, hogy megőrződjön (időbeliség).
A ma tán legfőbb, és mégis alig hallatott parancs tehát ez: őrizd és műveld! Aki szereti Istent, az szereti azt is, amit Isten alkotott. A szeretet teológiáján keresztül pedig bekapcsolható az Újszövetség világa is ide. Menetközben a mai világ már elfelejti, hogy az ember istenképű, és hogy ezt az istenképűséget felvillantja a keresztség, amikor megtöri az eredendő bűn láncolatát, a világ mai fia elfelejti saját megváltását.
A mai világ Isten mellett nem társ-teremtőként és munkatársként szemléli az embert, hanem kisistenként, aki azt tesz, amit akar. Nem képe másnak, mint magának, nem hasonlít senkire, csak magára, nem felelős senkinek, csak magának.
A szeretet hiánycikk. Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket, mondta Jézus apostolainak az utolsó vacsorán. Fordítsuk ezt a gondolatot meg! Úgy szeretjük Istent, ahogy egymást. Ez azt jelenti, hogy Istent már talán nem is. Hiszen kiveszett az emberek közti szeretet is. Szociáldarwinizmus hódít, a töretlen fejlődés vakhitté vált.
A kijózanodás a küszöbön áll, de nem elég a válság anyagi oldalát meglátni, mert akkor arról fogunk töprengeni, hogy pazarló és anyagelvű világunk életét milyen (esetleg borzalmas) áron hosszabbíthatnánk meg, akár csak évekkel is. Ha nem értjük meg, hogy a szemlélet hibás, hogy messze vagyunk attól, amit Isten szánt nekünk tervében, hogy okosak vagyunk de bolondok; akkor elveszünk. És még tanulni sincs idő hibáinkból.
Nekem az emberi mentalitás a jövő és a múlt tükrében ezt jelenti.
Az ember istenképűsége olyan viselkedést eredményez, melynek jellemzője a távlatiság. Az istenképű ember térben és időben kiterjedten él és gondolkodik. Istenképűségének következtében az idő és a tér távlatait egyaránt megérti és felfogja, és ez befolyásolja viselkedését. A tér távlatai azt jelentik, hogy nemcsak arra a helyre korlátozódik a felelőssége, melyen él, hanem tekintetbe veszi annak tágabb vonatkozásait is. Az időbeliséget pedig az utódok felé mutatott magatartáson, az ő jövőjük megőrzésén keresztül érthetjük meg. Ha valaki úgy él, hogy életének nyoma (azaz az ökolábnyoma) elég teret hagy leszármazottainak (időbeli távlat), valamint másoknak (térbeli távlat) akkor a teremtett világot tágabban szemléli. Ezek a viselkedésminták kevéssé köthetők az értő és elemző gondolkodáshoz (okos, azaz okokat ismerő és felderítő gondolkodás), hanem sokkal inkább a bölcsesség eredményei.
Okos az, aki az okok láncolatát végigköveti, és helyesen ismeri fel a következményeket. Ha átlátható a helyzet, az okos gondolkodás célravezető. Ellentéte a buta, aki nem képes átlátni az ok-okozati hálót. A bölcs az élete során szerzett sok tapasztalatot hasznosítja egy olyan helyzetben, amikor nem látni az okok rendszerét. Hasonlóságot fedez föl, élete tapasztalatai segítik ebben. Ellentéte a bolond, aki nem képes megérteni, hogy egy helyzet mennyire bonyolult és nem leegyszerűsíthető.
Úgy tűnik, a bölcs gondolkodás a mindennapokban nem térül meg, s nincs is rá szükség. Valóban, a bölcs döntések hatása hosszabb távon mutatkozik meg, rövid távon az okos részesül előnyben. Napjainkban a természetet leigázó tudomány képviselőjét az ok-ost ünnepeljük, aki hozzásegítette a társadalmat a jóléthez.
Nem ártott volna azonban bölcsként, istenképűként hozzáfogni a természet birtokbavételéhez. Az istenképűség elvesztésével azonban az ember ok-osan, azaz beszűkült tér- és időbeliséggel látott hozzá a természet birtokbavétele helyett, annak leigázásához. Ennek következtében sérült az a parancs, mely a dekalógust megelőzve a teremtés alapvető parancsa lenne: az ember „művelje és őrizze” a világot (Ter 2,15). A művelés úgy értendő, hogy közben marad elég lehetőség arra, hogy a természet megmaradjon (térbeliség), és elég idő arra, hogy megőrződjön (időbeliség).
A ma tán legfőbb, és mégis alig hallatott parancs tehát ez: őrizd és műveld! Aki szereti Istent, az szereti azt is, amit Isten alkotott. A szeretet teológiáján keresztül pedig bekapcsolható az Újszövetség világa is ide. Menetközben a mai világ már elfelejti, hogy az ember istenképű, és hogy ezt az istenképűséget felvillantja a keresztség, amikor megtöri az eredendő bűn láncolatát, a világ mai fia elfelejti saját megváltását.
A mai világ Isten mellett nem társ-teremtőként és munkatársként szemléli az embert, hanem kisistenként, aki azt tesz, amit akar. Nem képe másnak, mint magának, nem hasonlít senkire, csak magára, nem felelős senkinek, csak magának.
A szeretet hiánycikk. Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket, mondta Jézus apostolainak az utolsó vacsorán. Fordítsuk ezt a gondolatot meg! Úgy szeretjük Istent, ahogy egymást. Ez azt jelenti, hogy Istent már talán nem is. Hiszen kiveszett az emberek közti szeretet is. Szociáldarwinizmus hódít, a töretlen fejlődés vakhitté vált.
A kijózanodás a küszöbön áll, de nem elég a válság anyagi oldalát meglátni, mert akkor arról fogunk töprengeni, hogy pazarló és anyagelvű világunk életét milyen (esetleg borzalmas) áron hosszabbíthatnánk meg, akár csak évekkel is. Ha nem értjük meg, hogy a szemlélet hibás, hogy messze vagyunk attól, amit Isten szánt nekünk tervében, hogy okosak vagyunk de bolondok; akkor elveszünk. És még tanulni sincs idő hibáinkból.
Nekem az emberi mentalitás a jövő és a múlt tükrében ezt jelenti.
Hasonló témák
