"Ez itt az o˝si balladák világa,
Mesél az erdo˝, súg a szu˝zi csend:
A székely sors nagy barna szárnyú sasként
Hegyek felett s a szívekben kereng.
Megejt a rét, az illatos kaszáló
Ezer virágból szu˝rt édes szaga,
S a naplemente hosszú hamvas árnyán
Mintha lidércek fátyla hullámzana.
Egy régi dal no˝ új szimfóniává,
Mesék foszlánya száz húron zenél:
Erdély dalol felkavart szívemben:
A balladás, vén öröktitkú Erdély."
Érdekes tudni, hogy régen a magyar nép ERDÉLYT Tündérországnak nevezte. Es valoban, csodálatos fekvésénél fogva méltán viselte a Tündérország nevet. Ezen a területen, sok olyan természeti tünemény, jelenség lépett fel, amely az embert, álmélkodásba ejtette. Ahol a tündérek laktak, az a TÜNDÉRVÁR volt. Sok ilyen vár volt a történelmi Erdélyben. Es megannyi monda és legenda..
Erdély, az erdo˝kön túli tartomány, lényegében egy földrajzi fogalom, melyet gazdag, de hányatott történelmi múltja és sokat szenvedett népe tölt meg emberi tartalommal.
Különös, varázslatos táj. Szédíto˝ történelmi, politikai és emberi csatározások színhelye. Összegubancolódott nemzetek véres mezeje. Zárt és nyitott világi eszmék és bujdosók menedéke, vagy börtöne. Róma és Bizánc vallási küzdo˝tere. Napkelet és Napnyugat politikai kötéltáncosa. A székely "Golgota".
Erdélynek az ido˝k folyamán sok gazdája volt. És orvgazdája még több.
Vadregényes az erdélyi táj, gyönyöru˝ fenyvesek borítják az itteni hegyeket. Egyben zúgó patakok, titokzatos tavak és érintetlen erdo˝k vidéke is.
*
Erdély legkölto˝ibb helye a Szent Anna tó
Szent Anna-tó igazi természeti ritkaság a Kárpátok vonulatai közt.
"Ó, mily szép! mily dicso˝! Ennél nagyobb tó elég van, de szebb fekvésu˝, szebb környezetu˝ bizonnyal kevés" - kiált fel elragadtatva Orbán Balázs a Szent Anna tó láttán.
Jókai Mór pedig imigyen irja le a tónal tett látogatását:
"Háromezer lábnyi magasban a tengerszín felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyira feljebb emelkedo˝ bércek által képzett medencében, vad erdo˝k árnyékában terül egy gömbölyu˝ nagyszeru˝ tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenézo˝ erdo˝s bércekto˝l, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fordul rajta. A körül fekvo˝ bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyo˝k emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot.
Az ünnepélyes csend, mely a szívre száll, mido˝n e völgybe lépünk, érzelmekre tanít bennünket, melyeket nem érzénk soha, melyeket talán tagadunk... Semmi zaj sem hallik ide; örök csend uralkodik e kiválasztott völgyben, a körül fekvo˝ bércek elvonják róla a zivatart; míg saját kiáltásunkat oly csodásan adja vissza a völgy gyu˝ru˝jében körülfutó visszhang, mindig feljebb-feljebb emelve a hangot, míg csaknem egy oktávával magasabban halljuk azt hátunk mögött enyészetesen elzengeni, mint a harangzúgást, mely oly soká cseng a légben, mido˝n már rég megszu˝nt szólani."
A tó keletkezésének legendáját szinten Orbán Balázs jegyezte le, a Székelyföld leirása c. munkájában.
A néphagyományban mind mai napig élo˝ rege szerint a tó helyén valamikor égbenyúló bérc emelkedett. Vele szemben egy másik hegy kopár sziklái ostromolták az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor grófok építettek várat, egyikük ezüstbo˝l, a másik pedig aranyból. Az egymással versengo˝, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot.
Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyöru˝ négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte to˝le. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha o˝ egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja.
Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és gyönyöru˝ lószerszámmal ellátva befogta o˝ket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf - szo˝rnyu˝ haragjában - ostorával rávágott a fogat élén levo˝ legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szo˝rnyu˝ itéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel
együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizu˝ tengerszem tükrözte vissza a felkelo˝ nap sugarát.
Így nyerte el a tó a Szent Anna-Tó nevét.
Es a monda folytatása:
A lányok, Anna kivételével visszamentek szüleikhez. Anna a hintó árából a vár helyén keletkezett feneketlen tó mellett kápolnát emelt, ott élt szomszédságában, és szentként fejezte be életét. E kápolnának valamikor kétszer volt búcsúja egy esztendo˝ben: Szent Annakor és Kisasszony napján. Éjszakánként hatalmas tüzeket raktak a búcsúalkalmakkor, énekeltek és imádkoztak mellettük. A búcsút mulatság zárta. II. József korában a kultusz átmenetileg itt is megszu˝nt, de a múlt században újjászületett. 1860-ban a kászoni "mondóember" híresztelte el, hogy amíg a búcsújárást és a kápolnát föl nem újítják, Székelyföldön addig nem lesz áldás: ezt üzeni általa az álmában megjelent Szent Anna. A zarándoklatok újra megindultak, bár a püspök a búcsúengedélyt megtagadta.
****
****
Ormok haván, tornyok falán
az ég zuhogó fénye lángol;
tó tükörét nap töri szét
s a vad vizesés zengve táncol.
Zúgj, kürt, a vad visszhangot felijesztve:
zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.
Mily tiszta halk! Hallod a dalt,
a tisztuló és halkuló dalt?
Szirtek felett mint üzenet
Tündérország száz kürtje sóhajt.
Zúgj, a bíbor völgy zengjen veled össze;
zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.
Óh kedves, a kürtök szava
belehal az égbe, a tájba;
de lelkeink visszhangja mind
nagyobb, s csak no˝ a muzsikája.
Zúgj, kürt, a vad visszhangot felijesztve;
zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.
***
Csíksomlyó „nagyszentélye"
A katolikus székelyek nagy zarándokhelye, a Csíksomlyói Nyereg. Bal oldalt a Kegytemplom,
középen – a Kissomlyó-hegy tetején – a Salvator és a Szent Antal kápolnák láthatók, jobb oldalt,
a Nyereg alján pedig a Hármashalom oltár csodálható meg. A felvétel a Nagysomlyón emelkedő
kilátóról készült, ahová minden Pünkösdkor felkerül hovatartozásunk jelképe, a magyar nemzeti
lobogó.
Pihenő templomi zászlók a csíksomlyói búcsún
Az elárasztott Bözödújfalu... :cry:
Milleniumi templom Csíkszeredában
******
Erdély, Erdélyország nagy kiterjedésu˝ földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence délkeleti részén a mai Romániában. Nagyobb, mint például Belgium vagy Svájc területe.
106-271 között Dacia néven római provincia. A népvándorlás idején különbözo˝ népek - hunok, gepidák, gótok, vandálok, avarok, szlávok stb. - szállásterülete.
A honfoglaló magyarok gyér bolgár-szláv lakosságot találtak Erdélyben.
Tartósan a 10. században az Alföldro˝l kiindulva a Szamos, Sebes-Körös és Maros völgyein bevonulva szállták meg. Erro˝l tanúskodik Erdély magyar neve is, mely a központi magyar tájszemlélethez igazodva, 'erdo˝ elo˝tti, erdo˝n túli' területet jelent (Erdo˝elve), valamint a mai román név elo˝zménye a középkori magyarországi latinságban használt Transsylvania.
A 11. században az említett három folyó völgyei és a Mezo˝ség összefüggo˝ magyarlakta területek voltak.
A magyarság a 13. századra fokozatosan benépesítette Erdély termékeny folyóvölgyeit és hegyi medencéit. Általában eljutott a bükk- és fenyo˝erdo˝k övezetéig, so˝t a Székelyföldön a fenyo˝erdo˝k övébe is betelepült. A Marostól délre eso˝ viszonylag ritkán lakott területre a 12-13. sz. folyamán a magyar királyok szász népességet telepítettek.
A 11-13. században Erdély különbözo˝ pontjaira besenyo˝k és kunok is kerültek, akik kis számban lévén hamarosan beleolvadtak a környezo˝ magyarságba.
A románok a 12-13. században jelentek meg Erdélyben. Az elso˝ évszázadokban fo˝leg a magas hegyi tájakon a Bihar-hegységben és az Érc-hegységben, Hunyad megyében és a Fogarasi-havasokban telepedtek meg. Majd a 14-17. században újabb su˝ru˝ rajokban érkezvén dél felo˝l Erdély minden vidékén megjelentek.
A középkori Magyarország három részre szakadása után (1541) Erdély másfél száz évig önálló fejedelemségként létezett, amely magyar fejedelmek kormányzata alatt laza hu˝béri függésben élt az oszmán-török birodalommal. A török és a Habsburg-királyság között egyensúlyozó, belso˝ politikai függetlenségét o˝rzo˝ Erdély ebben az ido˝ben gyakran keveredett pusztító háborúkba, amelyek elso˝sorban a folyóvölgyekben és alacsonyabb dombvidékeken élo˝ magyarokat és szászokat sújtották. Elpusztult helységeikbe jórészt románok költöztek. Különösen a tizenöt éves háborúban (1591-1606) és a II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorló török-tatár pusztításban fogyatkozott meg a népesség. 1690-ben a török visszaszorítása után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem fejedelemségként, illetve nagyfejedelemségként külön kormányozták.
A magyar reformkor törekvései közt elso˝ helyen szerepelt Magyarország és Erdély uniója. Az egyesülést az erdélyi országgyu˝lés 1848-ban ki is mondta, azonban az új birodalmi alkotmány értelmében 1849-67 között ismét külön kormányozták Bécsbo˝l. 1876-ban megszüntették Erdély addigi közigazgatási beosztását is, a székekbo˝l és vidékekbo˝l vármegyéket szerveztek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásakor, 1918-ban a románok, majd 1919-ben a szászok is kimondták Erdély elszakadását Magyarországtól.
A trianoni békeszerzo˝dés - 1920. június 4. - Erdélyt Romániának ítélte és jóval a történeti Erdély határain túl az Alföld szélén húzta meg az új magyar-román államhatárt. Ennek következtében a köznyelvi szóhasználatban Erdély neve kiterjedt a történeti Magyarországtól Romániához került egész területre, amely meghaladja a történeti Erdély területét.
1940-1944 között Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Magyarországhoz tartozott. A párizsi békeszerzo˝dés értelmében ma újból Románia része.
Erdély mai magyar lakossága elso˝sorban a Székelyföldön és az észak-erdélyi városokban él.
/források: Magyar Néprajzi Lexikon, és sulinet.hu/
Mesél az erdo˝, súg a szu˝zi csend:
A székely sors nagy barna szárnyú sasként
Hegyek felett s a szívekben kereng.
Megejt a rét, az illatos kaszáló
Ezer virágból szu˝rt édes szaga,
S a naplemente hosszú hamvas árnyán
Mintha lidércek fátyla hullámzana.
Egy régi dal no˝ új szimfóniává,
Mesék foszlánya száz húron zenél:
Erdély dalol felkavart szívemben:
A balladás, vén öröktitkú Erdély."
Érdekes tudni, hogy régen a magyar nép ERDÉLYT Tündérországnak nevezte. Es valoban, csodálatos fekvésénél fogva méltán viselte a Tündérország nevet. Ezen a területen, sok olyan természeti tünemény, jelenség lépett fel, amely az embert, álmélkodásba ejtette. Ahol a tündérek laktak, az a TÜNDÉRVÁR volt. Sok ilyen vár volt a történelmi Erdélyben. Es megannyi monda és legenda..
Erdély, az erdo˝kön túli tartomány, lényegében egy földrajzi fogalom, melyet gazdag, de hányatott történelmi múltja és sokat szenvedett népe tölt meg emberi tartalommal.
Különös, varázslatos táj. Szédíto˝ történelmi, politikai és emberi csatározások színhelye. Összegubancolódott nemzetek véres mezeje. Zárt és nyitott világi eszmék és bujdosók menedéke, vagy börtöne. Róma és Bizánc vallási küzdo˝tere. Napkelet és Napnyugat politikai kötéltáncosa. A székely "Golgota".
Erdélynek az ido˝k folyamán sok gazdája volt. És orvgazdája még több.
Vadregényes az erdélyi táj, gyönyöru˝ fenyvesek borítják az itteni hegyeket. Egyben zúgó patakok, titokzatos tavak és érintetlen erdo˝k vidéke is.
*
Erdély legkölto˝ibb helye a Szent Anna tó
Szent Anna-tó igazi természeti ritkaság a Kárpátok vonulatai közt.
"Ó, mily szép! mily dicso˝! Ennél nagyobb tó elég van, de szebb fekvésu˝, szebb környezetu˝ bizonnyal kevés" - kiált fel elragadtatva Orbán Balázs a Szent Anna tó láttán.
Jókai Mór pedig imigyen irja le a tónal tett látogatását:
"Háromezer lábnyi magasban a tengerszín felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyira feljebb emelkedo˝ bércek által képzett medencében, vad erdo˝k árnyékában terül egy gömbölyu˝ nagyszeru˝ tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenézo˝ erdo˝s bércekto˝l, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fordul rajta. A körül fekvo˝ bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyo˝k emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot.
Az ünnepélyes csend, mely a szívre száll, mido˝n e völgybe lépünk, érzelmekre tanít bennünket, melyeket nem érzénk soha, melyeket talán tagadunk... Semmi zaj sem hallik ide; örök csend uralkodik e kiválasztott völgyben, a körül fekvo˝ bércek elvonják róla a zivatart; míg saját kiáltásunkat oly csodásan adja vissza a völgy gyu˝ru˝jében körülfutó visszhang, mindig feljebb-feljebb emelve a hangot, míg csaknem egy oktávával magasabban halljuk azt hátunk mögött enyészetesen elzengeni, mint a harangzúgást, mely oly soká cseng a légben, mido˝n már rég megszu˝nt szólani."
A tó keletkezésének legendáját szinten Orbán Balázs jegyezte le, a Székelyföld leirása c. munkájában.
A néphagyományban mind mai napig élo˝ rege szerint a tó helyén valamikor égbenyúló bérc emelkedett. Vele szemben egy másik hegy kopár sziklái ostromolták az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor grófok építettek várat, egyikük ezüstbo˝l, a másik pedig aranyból. Az egymással versengo˝, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot.
Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyöru˝ négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte to˝le. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha o˝ egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja.
Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és gyönyöru˝ lószerszámmal ellátva befogta o˝ket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf - szo˝rnyu˝ haragjában - ostorával rávágott a fogat élén levo˝ legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szo˝rnyu˝ itéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel
együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizu˝ tengerszem tükrözte vissza a felkelo˝ nap sugarát.
Így nyerte el a tó a Szent Anna-Tó nevét.
Es a monda folytatása:
A lányok, Anna kivételével visszamentek szüleikhez. Anna a hintó árából a vár helyén keletkezett feneketlen tó mellett kápolnát emelt, ott élt szomszédságában, és szentként fejezte be életét. E kápolnának valamikor kétszer volt búcsúja egy esztendo˝ben: Szent Annakor és Kisasszony napján. Éjszakánként hatalmas tüzeket raktak a búcsúalkalmakkor, énekeltek és imádkoztak mellettük. A búcsút mulatság zárta. II. József korában a kultusz átmenetileg itt is megszu˝nt, de a múlt században újjászületett. 1860-ban a kászoni "mondóember" híresztelte el, hogy amíg a búcsújárást és a kápolnát föl nem újítják, Székelyföldön addig nem lesz áldás: ezt üzeni általa az álmában megjelent Szent Anna. A zarándoklatok újra megindultak, bár a püspök a búcsúengedélyt megtagadta.
****
Ormok haván, tornyok falán
az ég zuhogó fénye lángol;
tó tükörét nap töri szét
s a vad vizesés zengve táncol.
Zúgj, kürt, a vad visszhangot felijesztve:
zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.
Mily tiszta halk! Hallod a dalt,
a tisztuló és halkuló dalt?
Szirtek felett mint üzenet
Tündérország száz kürtje sóhajt.
Zúgj, a bíbor völgy zengjen veled össze;
zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.
Óh kedves, a kürtök szava
belehal az égbe, a tájba;
de lelkeink visszhangja mind
nagyobb, s csak no˝ a muzsikája.
Zúgj, kürt, a vad visszhangot felijesztve;
zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.
***
Csíksomlyó „nagyszentélye"
A katolikus székelyek nagy zarándokhelye, a Csíksomlyói Nyereg. Bal oldalt a Kegytemplom,
középen – a Kissomlyó-hegy tetején – a Salvator és a Szent Antal kápolnák láthatók, jobb oldalt,
a Nyereg alján pedig a Hármashalom oltár csodálható meg. A felvétel a Nagysomlyón emelkedő
kilátóról készült, ahová minden Pünkösdkor felkerül hovatartozásunk jelképe, a magyar nemzeti
lobogó.
Pihenő templomi zászlók a csíksomlyói búcsún
Az elárasztott Bözödújfalu... :cry:
Milleniumi templom Csíkszeredában
******
Erdély, Erdélyország nagy kiterjedésu˝ földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence délkeleti részén a mai Romániában. Nagyobb, mint például Belgium vagy Svájc területe.
106-271 között Dacia néven római provincia. A népvándorlás idején különbözo˝ népek - hunok, gepidák, gótok, vandálok, avarok, szlávok stb. - szállásterülete.
A honfoglaló magyarok gyér bolgár-szláv lakosságot találtak Erdélyben.
Tartósan a 10. században az Alföldro˝l kiindulva a Szamos, Sebes-Körös és Maros völgyein bevonulva szállták meg. Erro˝l tanúskodik Erdély magyar neve is, mely a központi magyar tájszemlélethez igazodva, 'erdo˝ elo˝tti, erdo˝n túli' területet jelent (Erdo˝elve), valamint a mai román név elo˝zménye a középkori magyarországi latinságban használt Transsylvania.
A 11. században az említett három folyó völgyei és a Mezo˝ség összefüggo˝ magyarlakta területek voltak.
A magyarság a 13. századra fokozatosan benépesítette Erdély termékeny folyóvölgyeit és hegyi medencéit. Általában eljutott a bükk- és fenyo˝erdo˝k övezetéig, so˝t a Székelyföldön a fenyo˝erdo˝k övébe is betelepült. A Marostól délre eso˝ viszonylag ritkán lakott területre a 12-13. sz. folyamán a magyar királyok szász népességet telepítettek.
A 11-13. században Erdély különbözo˝ pontjaira besenyo˝k és kunok is kerültek, akik kis számban lévén hamarosan beleolvadtak a környezo˝ magyarságba.
A románok a 12-13. században jelentek meg Erdélyben. Az elso˝ évszázadokban fo˝leg a magas hegyi tájakon a Bihar-hegységben és az Érc-hegységben, Hunyad megyében és a Fogarasi-havasokban telepedtek meg. Majd a 14-17. században újabb su˝ru˝ rajokban érkezvén dél felo˝l Erdély minden vidékén megjelentek.
A középkori Magyarország három részre szakadása után (1541) Erdély másfél száz évig önálló fejedelemségként létezett, amely magyar fejedelmek kormányzata alatt laza hu˝béri függésben élt az oszmán-török birodalommal. A török és a Habsburg-királyság között egyensúlyozó, belso˝ politikai függetlenségét o˝rzo˝ Erdély ebben az ido˝ben gyakran keveredett pusztító háborúkba, amelyek elso˝sorban a folyóvölgyekben és alacsonyabb dombvidékeken élo˝ magyarokat és szászokat sújtották. Elpusztult helységeikbe jórészt románok költöztek. Különösen a tizenöt éves háborúban (1591-1606) és a II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorló török-tatár pusztításban fogyatkozott meg a népesség. 1690-ben a török visszaszorítása után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem fejedelemségként, illetve nagyfejedelemségként külön kormányozták.
A magyar reformkor törekvései közt elso˝ helyen szerepelt Magyarország és Erdély uniója. Az egyesülést az erdélyi országgyu˝lés 1848-ban ki is mondta, azonban az új birodalmi alkotmány értelmében 1849-67 között ismét külön kormányozták Bécsbo˝l. 1876-ban megszüntették Erdély addigi közigazgatási beosztását is, a székekbo˝l és vidékekbo˝l vármegyéket szerveztek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásakor, 1918-ban a románok, majd 1919-ben a szászok is kimondták Erdély elszakadását Magyarországtól.
A trianoni békeszerzo˝dés - 1920. június 4. - Erdélyt Romániának ítélte és jóval a történeti Erdély határain túl az Alföld szélén húzta meg az új magyar-román államhatárt. Ennek következtében a köznyelvi szóhasználatban Erdély neve kiterjedt a történeti Magyarországtól Romániához került egész területre, amely meghaladja a történeti Erdély területét.
1940-1944 között Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Magyarországhoz tartozott. A párizsi békeszerzo˝dés értelmében ma újból Románia része.
Erdély mai magyar lakossága elso˝sorban a Székelyföldön és az észak-erdélyi városokban él.
/források: Magyar Néprajzi Lexikon, és sulinet.hu/