Ezoterika

Milyen az egészséges élet? Ha az említett kétféle típusról hall a Bibliát olvasó ember, akaratlanul is a sütő-főző, szolgáló, nyüzsgő Mártára és a Jézus lábaihoz ülő Máriára gondol. Jézus azt mondja Mártának: ”…Kevésre van szükség és Mária a jobb részt választotta” (Lk 10,42). A szelíd feddésből esetleg azt a gyors következtetést vonhatja le valaki, hogy ez a keresztény magatartás, íme Jézus az introvertált, befelé forduló embertípust szereti.

Azonban, ha valóban introvertált típusú volt is Mária, keze éppoly kidolgozott lehetett, mint testvéréé Mártáé. Aki Jézus korával csak valamelyest foglalkozott, az tudja, minden embernek keményen kellett dolgoznia. De Mária tudta, mikor mi szükséges. Azaz, mikor mit kell tennie. Amikor a mester náluk járt, azt tette amit akkor tennie kellett. Megragadta az – utolsó – alkalmat, hogy Jézust hallgathassa. Önmagáért tette, de szótlan szerető odafigyelésével Jézusnak is örömöt szerzett, aki utolsó napjait élte itt a Földön. Hiszen valamelyik ácsműhelyben ekkorra talán már el is készült a keresztje. Elvben már halálra ítélték.

Jézusnak akkor és ott erre a szeretetre, egy emberi lény némán sugárzó melegére, Mária jelenlétére volt szüksége, nem pedig ínyenc falatokra.
Mi a magunk módján akarjuk boldogítani a másik embert, ahelyett, hogy az ő állapotára, szükségére figyelnénk, vele érző szeretettel. „Mária a jobbik részt választotta” – Jézus mondása így is igaz, más és mélyebb jelentése mellett. Tőle azt is megtanulhatjuk, miként éljünk. Hogy mikor tegyünk és mikor legyünk. Mikor forduljunk az emberek, a világ felé, és mikor figyeljünk befelé (egyben fölfelé). Jézus életében tökéletes harmóniában volt ez a kétféle irányulás. Időnként egészen befelé fordulva, teljes introvertációban, csak az Atyával volt kapcsolatban. Majd az úgy, akkor és ott nyert energiákat árasztotta az emberek felé. Életformája volt ez a lüktetés az Atya és az emberek között.

A mélylélektan nyelvén: hol introvertált volt, hol extravertált. A belső-felső parancs szerint, mindig éppen az volt, akinek lennie kellett.
Ez az egészséges élet. Említsük csupán Albert Schweitzert vagy Martin Luther Kinget. De egy lakatosmesterre is gondolok, aki munkahelyére nemcsak az otthonából indult reggelenként, hanem „belső szobájából” is (Mt 6,6). Ezért lehetett és lett is a munkatársai és a környezete lelki gondozója amíg csak élt.

Forrás: Gyökössy Endre: Magunkról magunknak, Szent Gellért Egyházi Kiadó

Visszatérve a szellemtan alapjaira, most egy mediális kör vezetőjének írását teszem közzé:

KÖRÜNK ÜLÉSEIRŐL

Csak arról a szerény tudásról számolhatok be, amit az elmúlt két-három év alatt szedegettem össze: némi elméleti ismeretet és több sűrű tapasztalatot.
A saját gyakorlatomban kétféle kör-ülésről tudok: az egyiknél a tagok összeülnek, és szellemi témákat vitatnak meg, Esetleg dolgozatokat készítenek előre megállapított (vallási, bibliai, spirituális) tárgykörökben. Olyan ez, mint egy szorgalmas önképzőkör, de médium és manifesztáció nélkül.
Másfélék azok a spiritiszta körök, ahol az ülések célja a szellemvilággal létesítendő kapcsolat. Ez is kétféle lehet: az egyiknél csak az ún. "szenvedő szellemekkel" lépnek kapcsolatba, éspedig abból a célból, hogy segítsenek nekik szabadulni kínos állapotukból, - a másiknál pedig a tanításon van a hangsúly.
Ez utóbbi eset is kétféle: vagy magvas közlemények, szellemi tanítások hangzanak el a médiumon keresztül, vagy pedig a kör vezetője kérdéseket tesz fel, amire valamely tanító szellem válaszol. A hangsúly mindkét esetben az erkölcsi emelkedésen, a javuláson van, illetve a helyes ismeretek megszerzésére kerül.
A szellemvilág - a vonzástörvény értelmében - mindig alkalmazkodik a kör értelmi és morális színvonalához. Amit a tagok kisugároznak, amire igényük van, és szükség mutatkozik, azt kapják.


folyt.köv.......

Igen fontos az ülések előtti elcsendesedés, a nyugodt és áhítatos légkör. Idegesen és rosszkedvűen nem ajánlatos ülésezni, mert olyankor az erők olyan alacsony szintre süllyednek, hogy az mindenképp a közlés rovására megy. Ezért kell Istenhez fohászkodni, tőle kérni és várni a segítséget, a jótékony erőket. A hitetlen emberek jelenléte leveszi az energiát, vagyis lerontja a minőséget.

A körök létszáma változó. Vannak közöttük népesebbek, és egészen intim, néhány fős testvéri közösségek. Testvéri, mert a résztvevők valóban mély baráti kapcsolatban állnak egymással, és szeretettel viseltetnek egymás iránt.

A kör-üléseknek vannak szabályai, amiket be kell tartani, részben az eredményesség érdekében, részben biztonsági okokból.
Minden helyesen munkálkodó körnek természetes szellemi védelme van. Odaátról biztosítják, hogy a médiumhoz nemkívánatos, haszontalan lények, kistudású, ám tanítani óhajtó szellemek ne közelíthessenek.
A magasabb szellemi erők oltalmát minden ülésünk elején alázatos imában kérjük, - ez garantálja azután a magasabb szellemi tanító zavartalan kapcsolódását.

Csak a régebbi irodalomból ismerünk olyasmit, hogy a tanító szellemet egy nagy erejű, de gonosz szándékú és hazug szellem félretolta, és a nevében nyilatkozott. A változást ilyenkor nem könnyű észrevenni, mert minden valódinak látszott, csak a tartalom kelthetett gyanút.

Körünkben is előfordulnak változások, illetve "váltások" a tanítók körében, de ezeket mindig bejelentik, megindokolják. Például, ha egy-egy kérdés meg-világítására egy tágabb ismeretekkel rendelkező, "meghívott előadó" érkezik.

A szeánszokat békés hangulatban, csendes ráhangolódással kezdjük. Földi körvezetőnk mindannyiunk "szóvivője", - egyedül ő kérdez és beszél. Őszinte tisztelettel köszönti a kör Vezető-szellemét, és köszöni, hogy ismét eljött tanítani bennünket. Először azonban Istenhez fohászkodik, majd közösen is elmondjuk az Úr imáját. Ezután felüti a Bibliát, s ahol az magától kinyílt, az ott lévő szöveget felolvassa. Csodával határos, hogy az vagy szorosan kapcsolódik ahhoz a témához, amit éppen megbeszélni kívánunk, vagy az ülés végén jelentkező szenvedő szellem történetéhez.

folyt.köv.....

A sötét zónában bolyongó és a helyét nem találó szellemlényeket nevezzük "szenvedő szellemnek". Az elnevezés találó, mert az állapotuk valóban kínos, hiszen helyzetüket nem ismerve téblábolnak, s ráadásul tele vannak életük bajaival, amit legtöbbször sírva, panasszal telve adnak elő.

De visszatérnék üléseink folytatására. Az ima és az említett versek Bibliából történő felolvasása után hamarosan jelentkezik a médiumon keresztül a kör Vezetőszelleme, vagy az a magas Tanító, aki majd a tagok előre összeírt kérdéseire, s néha egy-egy hirtelen keletkezett problémára válaszol. E válaszok rendszerint kimerítők, s olykor egészen váratlan összefüggésekre világítanak rá.

A kérdések (vagy az idő) fogytán távozik a Tanítószellem, és rövid idő múlva megérkezik a "szenvedő".

A médium, (aki körünkben éppen én vagyok) mintegy szócsöve a jelentkező szellemnek. Nem annyira szavakat vesz át, hanem inkább gondolat- és érzelem-sugarakat, amelyeket az agy a saját szókincséből merítve villámgyorsan és öntudatlanul emberi beszédre fordít a saját anyanyelvén.


folyt.köv...

Most egy beszélgetés következik a Körvezető és a bejelentkezett "szenvedő" között. Ő először rendszerint kipanaszkodja magát, amit a Körvezető célratörő kérdésekkel is segít. Miután meghallgatta, néhány szeretettel átfűtött mondattal felvilágosítja valós helyzetéről. Az első döbbenet után beáll egy pozitív változás, aminek legfőbb bizonysága az, hogy a "szenvedő" – egy rendszerint közösen elmondott ima után – megbékélten távozik. (Végre felfedezi maga mellett saját őrangyalát, akit addig nem vett figyelembe.)
Lassan elérkezünk az ülés (szeánsz) végéhez. Vezető szellemünk legtöbbször még visszajelentkezik és tanulságos magyarázatot ad az eltávozott szellem esetéről: feltárja előéleti problémáit és rámutat az összefüggésekre.
Körvezetőnk ezután megköszöni a "túlpartról" kapott sokféle segítséget és útbaigazítást, és elbúcsúzunk minden megjelent szellemtől. (Hiszen odaátról is van hallgatóság.) Imával fejezzük be az ülést. Végül egymás kezét fogva láncot alkotunk, így fejezve ki örömünket az eredményes és gazdag ülés felett.
Még sokat beszélhetnék a médiumi munkáról, a médiumok közötti különbségekről, a médiumitás fajtáiról, de ezekről annyi okos tanulmány készült, hogy talán jobb, ha ezt nem én teszem. Csupán megemlítem, hogy milyen boldogító a rokonlelkekkel való kapcsolat, mennyire fontos a bizalom, és mennyi erő és nyugalom árad felém a szellemi vezetés felől.
Bizony, sok szeretetet és segítőkészséget tapasztalunk részükről. Szervezik alkalmainkat, elhárítanak sokféle földi akadályt, és segítenek a felmerült problémáink megoldásában. Olykor, ha tanácstalanokká válunk, eligazítást adnak. Személy szerint sokszor élvezem még a felém sugárzó kedves humorukat is. Én pedig, aki ezeket leginkább tapasztalom, igyekszem minden erőmmel és egész életvitelemmel alkalmassá válni és érdemesnek maradni a megtisztelő feladatra.


folyt.köv..... :656:

Van azonban egy fontos szabály: mindig ŐK JÖNNEK, mi nem hívhatjuk őket. A megbeszélt időben mindenkor pontosan ott vannak, jelentkeznek, de mi nem határozhatjuk meg, hogy ki jöjjön. A kör-ülések szellemi jelenléte FELÜLRŐL indul, mi nem idézhetünk senkit, és nem "rángathatunk" üléseinkre senkit a magunk tetszése szerint.

Nem vagyunk szellemidézők! Sem halottlátók, sem jövendőmondók... Példának okáért: nem hívhatjuk oda a nagymama szellemét.

Kizárólag tanulók vagyunk, és rábízzuk magunkat szellemi tanítóinkra. Ők pedig "asztalt terítenek nekünk" egy gazdag lakomához, mert sokféle szellemi ajándék vár bennünket. De csakis odavaló, tisztes kérelemmel közelíthetünk, és viszonzásképp megtisztelő figyelmet, segítőkészséget tapasztalunk.

Tanítóink közlései és a szenvedők esetei mindig tanulságosak, és mi rendkívül hálásak vagyunk a másik világból kapott szellemi értékekért.

Végezetül megemlítem, hogy egy kialakult, harmonikusan működő körbe idegen személy hívatlanul nem léphet. Megbontaná az egységet, zavarná a légkört. Hiszen az a vendég lehetne akár ideges, kíváncsi, hitetlen vagy ellenséges is, és sokféle terheltséggel megrakott. Szóval - hacsak a Vezetőszellem nem engedélyezte - nem kívánatos az ilyenek részvétele.

Tudom, léteznek látogatókat is befogadó körök, de abban a három csoportban, ahol én működöm, mivel azokban komoly tanítómunka folyik, nem fogadunk vendégeket, és vigyázunk a köri létszám állandóságára is.

Talán ennyi az, amit tájékoztatásképpen a magunk köri életéről elmondhattam.

Dr. Gebry Jánosné (Gizi médium)

A vallásos fanatizmus problémái


A mély lelki erők

A rajongó vakbuzgóságnak, vagy "megszállottságnak" - ahogy a köznyelvünk bölcsen nevezi a fanatizmust - sokféle formájával találkozhattunk Valláslélektani Pszichiátriai Osztályunkon, elsősorban a vallási formáival. Történelmünk mind a mai napig tele van a politikai és vallási fanatizmus példáival. Olyan a kérdésről van szó, amivel a jövőben is komolyan kell számolnunk.

Sok átmeneti formája van. A változatok az egészen súlyos lelki torzulásokig, akár az elmezavarokig, vagy szenvedélybetegségekig terjednek. Van átmenet a szociálpozitív életformák felé is, mint például a versenysportolók, vagy a tudományos kutatók esetében. Az élet számos formájához is szükséges egy adag egészséges szenvedélyesség, belső tűz, ami nélkül egyébként az élet nem elég eredményes és unalmas is.

folyt.köv.....

A fanatizmusban mindig van valami lelki mélység, valami a hétköznapinál nagyobb erő sodrása. Az ember, különösen az ellenkező nem számára, nem érdekes, nem vonzó, ha nincs benne valami különlegesség, valami "spiritusz" - ahogy szokták mondani.

Egy szép magyar népdal azt kérdezi:

"Mért nincs minden lánynak kút az udvarában,
Aranyos diófa pitvar ajtajában?
Aranyos diófa, de szép a levele.
Mért nincs minden lánynak igaz szeretője?"

Az idézett kutat, az emberi lélek mélységeit kutató mélylélektan segítségével ismerhetjük meg. Sokat segíthetnek a különböző művészetek is a lelki mélységek szimbolikus, élményi megtapasztalásában. Ahogy a kút a föld sötét mélyébe vezet és onnan hozható fel az éltető víz a felszínre, úgy a fanatikus embernek is van valamilyen "kútja", ahonnan a hétköznapinál mélyebb, tudattalan hajtó erők áradnak be a tudatos lélekrészbe. A fanatikus embernél a tudattalan mélységeiből származó, tudatba áramló energiák játsszák a fő szerepet. Ezek adnak neki szokásosnál több energiát, ami azonban nagyon egyoldalú életvezetéshez vezet. Hiányzik az idézett ének szimbolikájában szereplő aranyos diófa.

folyt.köv.......

Az egyedi jelenség tanulmányozásához elsősorban a mélylélektan lehetőségéit kell igénybe vennünk. Amikor azonban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy az egyén, vagy az emberi tömegek, hogyan fanatizálhatók, akkor a szociálpszichológia, szociológia és a társadalomtudományok más formáit is segítségül kell hívnunk.

A mélylélektani vizsgálatokban kulcskérdés, hogy milyen emberképpel dolgozunk. A pszichológia számos irányzata igen sok személyiség modellt, koncepciót dolgozott ki.

Egy bécsi orvos, lélekgyógyász V. E. Frankl például a három nagy Bécsből induló mélylélektani iskolát abból a szempontból vizsgálva, hogy a tudattalan mélyéről ható erők legvégső forrását miben látják, s a következő eredményre jutott: S. Freud, a pszichoanalízis megalapítója, úgy látta, hogy az ember végső hajtóereje az élvezetvágy. A. Adler, az individuálpszichológia megalkotója ugyanezt az ember hatalom utáni vágyában találta meg. Az egzisztenciál-analitikus V. E. Frankl, a logoterápiás irányzat kidolgozója szerint, az ember végső törekvése az, hogy az életének értelme legyen.


folyt.köv......

A magyar Szondi Lipót nyolc alapösztönt különített el, és a Freud által kutatott személyes tudattalanon túl a családi tudattalan rétegének kimunkálását kezdte meg. Egy másik kutató E. Drewermann a pszichoanalízist, az egzisztencia-analízist és a keresztény vallási szemlélet lényegét összefoglalva úgy látja, hogy a lelki torzulások mélyén a központi tényező az ősbizalom elvesztéséből származó félelem, szorongás, kétségbeesés.

Az ember azonban nem így születik. Az alap az ősbizalom állapota, csak elveszik. Ezt legszemléletesebben az E. Berne Tranzakció-analízise írja le az emberi egzisztenciális pozíciók kidolgozásával. A kiindulás az önmagunkkal és környezetünkkel való teljes összhangban és megelégedettségben létezés élménye:

"I'm OK, you're OK" állapot. Ez három fő irányba torzulhat: I'm OK, You 're not OK, amikor minden hibáért és bajért a környezetet tartjuk felelősnek; "I'm not OK, You're OK" az előzővel ellentétes egzisztenciális pozíció, amikor magunkat tartjuk szinte mindenre alkalmatlannak, szembe másokkal, akiknek minden jól megy. A legsúlyosabb alap érzület az "I'm not OK, You're not OK" ez az öngyilkosok és elmebetegek alapállása.

A svájci C.G. Jung hatolt talán a legmélyebbre, mivel ő a személyes tudattalan rétegén túl, az emberiség közös örökségét képező kollektív tudattalan tartományának feltárásában alkotott jelentőst. Már ő és jelenleg leginkább a transzperszonális pszichológiai irányzat kutatói vizsgálják mindazokat a spirituális gyökereket is az emberi lélek mélységeiben és magasságaiban, amelyeket a különféle vallások és ezoterikus rendszerek írtak le legjobban évezredek óta.

Jung az emberi lényeg centrumában egy pozitív, kreatív belső magot lát, mely minden jelenségnek legvégső forrása. Ez a Selbst (magyarul ősmagunk, ősvalónk, mélymag kifejezéssel fordítjuk leginkább, de sok más kifejezést is használtak már: mély én, nagy Én, istenképűségünk, Isten Szelleme mibennünk).

folyt.köv...... :11:

UI:lassan nagyon okosak leszünk, és az agyunk is befogad majd valamit a sörmolekulán kivül :222:

Jung szerint mivel minden élet egyedi élet, az élet végső értelme alapvető kapcsolatban van ennek az egyediségnek kibontakoztatásával és fenntartásával. A terápia vezérfonala ezért a fejlődés során az ember egyedi világnak kibontakozó önmegvalósító folyamatának segítése. A "légy önmagad" kifejezés megállapításai óta sokban félreértett, eltorzított divatos jelszóvá is vált. A nehézség ott kezdődik, hogy, mi is az igazi önmagunk, amit meg akarunk valósítani. Tehát az önismeret nehéz kérdéséhez jutunk el.

Jung a psziché teljességét és ezen belül a tudatos és tudattalan részt, mint egymást kiegészítő önszabályzó rendszert fogta fel már a század elején. A tudattalan az idősebb, az őseredetiben adott, melyből a tudatos megszületik az egyedi élet során, és melybe rendszeresen visszamerül, az alvás, az álom, vagy akár az ábrándozás idején.

A tudattalanunk személyes része a velünk született egyéni adottságainkból és egyedi életünk során szerzett élményeinkből, környezetünkkel való kapcsolatainkból és ezek tudattalanná vált és ott működő folyamataiból alakul ki. Ezeken túl személyiségünk az ősi, közös emberi örökséget is magában hordozza, ez a kollektív tudattalan tartománya. Itt találhatók azok a szellemi szervek, potenciális működési minták, melyek az emberi sors alap-meghatározói.

Ezeket nevezi Jung archetípusoknak. Ősmintáink vannak például az anyáról, apáról, a gyerekről, a hősről, a boszorkányról, a tündérről, ördögről, az öreg bölcsről, angyalokról, Istenről stb. Archetípusunk van nemcsak saját, de az ellentétes nemiségről. Ez a férfiban lévő nőkép és a nőben lévő férfikép ősi forrása, az anima illetve animusz ahogy Jung elnevezte.

folyt.köv....... :!:

A fanatizmus lelki szerkezete


A fanatizmus legkifejezettebb formáit, mint említettem, a történelem évezredei során a vallási és politikai élet területén látjuk leggyakrabban megjelenni. E két terület a legalkalmasabb a tömegek mozgósítására, mivel a legősibb és legalapvetőbb archetipikus lelki erőket mobilizálják. Az utódok számára már nyilvánvalóbb, hogy a tömegeket csak fel- és kihasználták egyes érdekcsoportok, vagy megszállott emberek, de aki benne van, annak kritikai készsége jelentősen csökken. Korunk két nagy politikai eszmeáramlata a fasizmus és a kommunizmus egyben valláspótlék, álvallás is volt lélektani értelemben.

Például a megtapasztalt kommunista uralomban is megvolt a szentháromság: Marx, Engels, Lenin és az egy igaz prófétája Sztálin.

Munkáikat úgy idézték és olvasták, mint a szentírásokat, megvolt a jelkép, a csillag is, a papságot a Párt képviselte. Iskolánkban Lenin halhatatlanságát hirdető "Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!" tábla feletti kiírást olvashattuk 6 éven át óráinkon. Az osztálytermünkben meg volt a házi szentély is az un. "vörös sarok”. A végső célban megvolt a mennyek országának, az osztály nélküli társadalomnak az ígérete is. Az eltérő ideológiákat ugyanúgy üldözték, mint a középkorban, annak ellenére, hogy a szabadság és a dialektikus gondolkodás a vezérszólamok közé tartozott, stb. A hivatalos politikai ideológia alapvető gyakorlati hazugságait ennek ellenére nem mindenki látta át.

A fanatizmus különböző formái technikai civilizációnk lélektani erőterébe illeszkednek. A fanatikust egyre inkább a mélyen tudattalan, irracionális erők szállják meg. Tudatos énje természetesen magyarázza a helyzetet, és önigazoló ideológiákat dolgoz ki a maga és mások számára.

folyt.köv.......

A régi vagy jelenkori vallásháborúkban láthatjuk, hogy a vallás lényegéhez semmi közük sincs, sőt, azzal szinte homlokegyenest ellenkeznek. Az új vallási mozgalmak területén napjainkban is találunk olyan destruktív szektákat, melyek jól mutatják a vallási fanatizmus állandóan újraéledő formáit.
Felmerül a kérdés, hogyan és mikor találkozik a tudattalan mély erőivel a későbbi fanatikus? Ennek a következő, egymással is gyakran összeszövődő fő útjait találtuk:

Az egyik, valamilyen súlyos élettörténeti behatás, lelki trauma következik be, leggyakrabban már a gyerekkorban, ami archetipikus mélységű erők mobilizációjával jár, hogy elviselhető legyen.

Egy másik út a lelki fejlődés kóros pályákra való terelődése a hosszantartó kóros interperszonális hatások következtében, ami szintén már a fiatalkortól kezdve megfigyelhető.

Egy harmadik változat, amikor a sors nagy változást hozó eseményei hozzák létre az archetipikus beáramlást.

Negyedik változat, amikor az életforma az egyéntől rendkívüli erőfeszítéseket kíván, ami szintén az ősi erők mobilizációjával és a személyiség torzulásával jár. Ismét más változat, amikor valakinek egy különleges adottsága, kiemelkedő tehetsége a fanatikus állapot kialakulásának mozgatója, mivel aránytalan fejlődést hoz létre. Mindegyikre jellemző azonban, hogy jelentősen módosult tudatállapotokat hoznak létre, és a lélek mélységének és magasságának erői ekkor áramlanak be a tudatba. A torzulások az én számára lehetnek teljesen elfogadhatók, sőt akár még büszke is lehet rájuk.

Korunkban a piacgazdasági szempontok a vallási területeken is megjelentek. A destruktív mozgalmak egyes formáinál láthatjuk, hogy a vezetők a fanatizált csoportok tagjait anyagilag kihasználják. Természetesen ehhez megfelelő leplező, igazoló ideológiákat is kialakítanak.

folyt.köv...

És egy lapajánló:


http://jeffi.fw.hu/ebook/

A korszellem problémáiból való kiútkeresés lehetőségei közé tartozik a lázadás is. Aki lázad, az olyan ellen lázad, ami rá még erős hatással van. A lázadók legszélsőségesebb csoportjait a vallási területeken a sátánisták alkotják. A sátánista és rokon csoportok mélylélektanilag a személyiség elfojtott oldalának az árnyék-személyiségnek az antiszociális erőit vállalják fel és élik meg. Ebbe kapcsolódnak a kollektív tudattalan sötét, dezintegratív erői, melyek megszállják ilyenkor az egót, és az egész személyiséget sodorják a destrukció irányába.

A szociális organizációs struktúra (= a közösségi szervezeti rend) bontása és átépítése egészséges társadalmak esetén egyensúlyban van. Magyarországon is a jang princípium csökkenésével, a szabadság jelszavaival visszaélve a dezintegratív jelenségek is fokozódtak.

Civilizációnk nem tudja eléggé kezelni az agresszió problémáját. Az ember évmilliók alatti fejlődése mindig harccal, küzdelemmel járt. Az emberi szervezet és pszichikum így alakult ki. A technikai civilizációnk jóléti államaiban az életforma oly hatalmas mértékben átalakult, hogy mind biológiai, mind lélektani szinten fejlődéstörténetétől a tudatos személyiségszint elidegenedett, s így elgyökértelenedett. A tudattalanban, egészen a vegetatív idegrendszerünket és hormonális háztartásunkat befolyásoló, feldolgozatlan agresszív feszültségek halmozódtak fel.
Ezt a hatalmas robbanóanyagot nem csökkenti eléggé, sőt bizonyos utakon még növeli is a krimik, akciófilmek, horror iránti szükséglet kielégítése.

E nélkül a modern ember pl. vacsora után már nem is tud rendesen emészteni, ha nem táplálkozik lelkileg ilyenekből. A lélektani megoldás az agresszió magas szintű, kreatív, szociálpozitív formáinak fejlesztése lehet: a sport, a tudományos munka, a kreatív spirituális vagy művészi élet területe.

folyt.köv..... :11:

4. A fanatizálás

A mások, esetleg tömegek fanatizálásában döntő a domináns (= uralkodó), szuggesztív vezető szerepe. A tagok vele azonosulnak mélylélektani projektív folyamatokon keresztül és a regresszív függőségi szükségletüket is kielégítik így.

A fanatizált csoportnak mindig van valamilyem "magas" eszmei ideológiája, mely az uralkodó ideológiával szemben áll, az általa kiváltott elégedetlenséghez, az általa okozott tudattalan feszültségekhez kapcsolódik, mintegy azokat az igazságtalanságokat orvosolja.

A fanatizált csoportban sokszor az egyéniség teljes beolvasztása történik a közösségbe. A privát szférának szinte semmi tere nem marad. Az erre törekvőt igen szigorú szabályok, büntetések zárják el ettől. Az erősen meghatározott életmód szuggerálja a tagba az életformát és az azt racionalizáló tant, mint az egyedüli jót. Több helyen az agymosási technikákból ismert komoly kimerítéses és alvásmegvonásos módszereket, sőt hipnotikus technikákat is alkalmaznak rituális alkalmaikon.

Kik válnak legkönnyebben tagjaikká? Különösen a labilis, gyökértelen, szellemileg éppen kereső állapotban lévő vagy lelki zavarban szenvedő emberek, főleg fiatalok.

Kisebb csoportoknál láthatók olyan vezetők is, akik nem különösebben tehetségesek, de lelkileg oly módon torzultak, hogy saját patológiájuknak megfelelő komplementer partnereket vonzanak maguk köré. Ahogy gyarapszik a tagság úgy pozitív feed back folyamattal működő örvénydinamika indul be, és a vezető egyre inkább az archetipikus erők megszállottjává válik.

folyt.köv.....

Dávid Koresh, a 90-es évek elejének botrányos szekta-tragédiájának vezetője pl. már egyenesen Isten fiaként fogadtatta el magát híveivel. Amint az örvénydinamika erősödött, a végső időszakában pedig már Istennel azonosította magát és nevét is úgy írta alá, hogy Én Koresh, az Isten. A vakhit fanatizmusára jellemző, hogy a végső krízisben a szektatagok nem menekültek a lángokból, hanem ha kimentették őket, visszarohantak a biztos halálba.

Bhagwan Shree Rajnesh aki a szeretetet, megvilágosodást és békét prédikálta a hegyekben, városerődöt épített fel, amit azzal indokolt, hogy ellenségei az életére törnek. Az egész napos imádkozások gyakran torkollottak extatikus táncba, csoportszexbe, és a vezető mindenkit szerethetett testileg-lelkileg, nemre és korra való tekintet nélkül...


Jim Jones tiszteletes Népek Temploma gyülekezete 20-30 ezres aktív tagságot is elért. Magát felruházta a szexuális örömök magasrendű képességével, mely által bármely nőt, férfit és gyereket ebben a dicsőségben részesíthetett. A nem létező ellenségtől ő is paranoid módon félt. A létminimumon tartott tagságot kimerülésig dolgoztatta. Alvásdeprivációval, életüket a vezérért feláldozó szerepjátékokkal és állandó prédikációval szuggerálta beléjük az autódestrukciót, míg végül a végső lélektani csődben 918 tagjuk lett egyszerre öngyilkos. :,,:

Napjainkban Moon tiszteletes az Egyesítő Egyház feje is Istenként tisztelteti magát, aki "Krisztus félig sikerült megváltási munkájának tökéletessé tételét" hirdeti és ígéri híveinek... \m/

Az ideológia kérdéséhez az információ robbanásának időszakában, hozzátartozik az is, hogy a megtévesztésnek, a destrukciónak egyik legjobb módszere a hazugság. A jó, a hatékony hazugság pedig az, amelyik igazságokkal, féligazságokkal van leplezve, hogy a rejtett szándék ki ne derüljön. Az információ korában ennek jelentősége a sokszorosára nőtt.

:11:

folyt.köv......

A terápia lehetősége

A gyógyítás lehetősége erősen korlátozott. A fanatizmus érdemi kezelésére a társadalom nincs kellően felkészülve. A legfontosabb lélektani tényezőt a megelőzésben láthatjuk: a személyiség harmonikus, sokoldalú fejlesztésében, tájékozottságában és az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásában. Nagyon fontos, hogy fiatalkortól kezdve a szabad vitakultúra elsajátítására, fejlesztésére lehetőség legyen.

A terápia alapelemei közé tartozik:

1) a megbetegítő környezetből való kiemelés és az elkülönítés biztosítása, ami sokszor rendkívüli nehézségekkel járó feladat. Az új környezetnek terápiás légkörűnek kell lennie.

Ez a következő tényezőkkel jellemezhető:

a) A tagok feltétel nélküli elfogadása, tisztelete,

b) a megértésre, együttérzésre, empátiára törekvés.

c) az őszinte kongruens magatartás.

d) a segítőkészség. Az ilyen terápiás közösségekre a szellemi szabadság és a bensőséges közösségi együttlét légköre a jellemző.

2) Fontos az egészséges, sokoldalú életmód, életörömök, szórakozás, pihenés biztosítása. Ez a testkultúrát és a sokoldalú lelki, szellemi fejlesztést foglalja magába.

3) Az individualizálódás és a bensőséges kapcsolatok, szabad barátságok fejlesztésének támogatása.

4) Feltáró pszichoterápia: Ez mélylélektanilag szakképzett pszichoterapeutákat kíván. Az elméleti, ideológiai viták, meggyőzési próbálkozások nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Ma az információrobbanás korában "túl sok a szöveg", és a mai ember nem erre, hanem személyesen megtapasztalható, átélhető élményekre vágyik.

folyt.köv.....

Az identitás kérdése.

Az ember identitás rendszerekben él. Van egyéni neve, ami csak az övé. Tartozik egy családhoz, annak sajátos tagjaihoz, sajátos ősökkel, azok történelmével. Van valamilyen munkaköre, amivel a társadalom valamilyen rétegébe, foglalkozás csoportjába tagozódik be, akik speciális társadalmi feladatokat látnak el. Kedvtelésein, szórakozásain, hobbijain keresztül ismét más csoportokba tartozik, és azok identitásában osztozik. Van életfelfogása, világnézete, amivel valamelyik eszmeáramlathoz, vallásos vagy vallástalan ideológiai csoporthoz sorolja magát.

Tartozik valamelyik néphez, nemzethez, amivel a világ koordináta rendszereiben, az emberiség egészében meghatározza magát és kijelöli helyét.
Egy egyén vagy csoport szellemi érettségét jellemzi az is, hogy az identitás rendszerekben milyen szintig jut el a tudatos kidolgozottságban. Az üdvös az lenne természetesen, ha az emberiség identitás rendszerei úgy épülnének össze, mint a test sejtjei, szövetei, szervei, szervrendszerei és a kapcsolatok az együttműködésre és nem az egymás elleni destrukcióra épülnének.

Technikai civilizációnkban, ami a szerves kultúránk elemeit egyre jobban felbontja a társadalmi intézményrendszerekben, egyre kevesebb bizalmuk van az embereknek, és ez az identitás válságuk fokozódását eredményezi. Az egyén és csoport önmeghatározását saját speciális voltának kimunkálásával tudja fejleszteni. Ha ennek a hatalmas szükségletnek, hajtóerőnek a szociálpozitív kultúráit nem tudjuk megteremteni és kifejleszteni, akkor az primitív destruktív formákban robban ki.

A vallási és politikai szélsőségesség és fanatizmus lélektanilag rokon jelenségek. Az új vallási mozgalmak több formája használja az "új nép", "más nép", "kiválasztottak" stb. kifejezést. Valójában úgy is működnek sokban, mint egy nemzeti identitásukat szélsőségesen képviselő nép. Sőt a népek keletkezésének története is sokszor megismétlődik bennük, hisz minden nép genezisének mítoszában ott van az istenektől való származás, a félisteni vezetők kiemelkedő szerepe, az Istentől való kiválasztottság és a speciális feladat, küldetés. Szembetűnő így az esetek többségében az ideológiáknak a központi szerepe. E nagy eszmék mélylélektanilag az archetipikus erők kivetüléseivel kapcsolatosak. Ezért a terápia lényeges összetevője az igazi belső lelki, szellemi élet, kultúra fejlesztése.

Irta: Dr.Süle Ferenc

Ezo-Pláza
avagy a fogyasztói társadalom és az ezoterikus piac

Életünkbe egyre erőteljesebben igyekszik bevonulni a fogyasztói társadalom értékrendszere, melyet nem kerülhetnek el a spirituálisan gondolkodók sem. Hol van a határ a környezethez való egészséges alkalmazkodás és a szellemi törvényekhez való hűség között? Ehhez a kérdéshez szeretnék néhány gondolatot fűzni.

Mára már tagadhatatlan, hogy a fogyasztói társadalom szokásrendszere vaskosan megjelent a spirituális törvényeket követők életében is. A fogyasztói társadalom térnyerése ellen nem sokat tudunk tenni, de a legfontosabb, hogy szellemileg éberek maradjunk. Osho szavait idézve ez azt jelenti, hogy "Eljátszhatsz bármit, de tudd, hogy Játszol!". Mit jelent ez a gyakorlatban?

A fogyasztói társadalom a tökéletes Fogyasztó "kinevelésére" törekszik, aki nem sokat gondolkodik, csak megveszi azt, amit a reklámok harsognak. Életét és energiáit a vásárlás oltárán helyezi el. Én ezt magamban zombi*-gyártásnak nevezem, ami számomra a lélek és tudatosság nélküli test előállítását jelenti abból a célból, hogy ezek az egykor emberi testek szellemi, lelki és testi energiáikat pénz formájában az őket előállító és irányító erőknek adják. Természetesen ez nem új jelenség, de mi itt most modern formában találkozunk vele.

Ennek szellemi szempontból talán a legsajnálatosabb velejárója az emberi tudat erős beszűkülése a létért való mindennapi harcra, ami mára a pénz egyeduralmára redukálódott. A tudatosságukat és gondolkodásukat megőrizni kívánóknak viszont szembe kell nézniük a reklámok és a "modern viselkedés" tudat alatt ható kényszerítő erejével. A reklámok gátlástalanul használnak minden olyan eszközt, amellyel kijátsszák az éberséget, és rejtett szuggesztiókkal kényszerítik vásárlásra a célkeresztben álló személyt vagy réteget. Hogyan jelenik meg ez a számunkra érdekes területeken?

folyt.köv.....

Talán a legelső lépés az volt, hogy létrejött az ezoterikus piac, ahol mára már dömping van a könyvekből, kártyákból, lemezekből, kristályokból, füstölőkből és egyéb csecsebecsékből. Pénzközpontú üzletemberek hamar rájöttek, hogy mi minden eladható a szellemi magaslatokra vágyóknak. Ami még nem is lenne baj, ha mindez célhoz vezetne. Nemrégiben egy ezoterikus könyvesbolt közepén állva úgy éreztem, hogy megfulladok a kínálatban, és komolyan elgondolkodtam azon, hogy ezelőtt 15-20 évvel miért volt elég nekünk két-három spirituális könyv?

Mert elég volt, ma is abból táplálkozom, amit azokból tanultam - semmi újat nem olvastam azóta. Több ismerősömnek ugyanez a tapasztalata. Ebből nem nehéz rájönni, hogy mi a lényeges, és mi nem. És itt jön be a fogyasztói társadalom módszere: az intellektus kielégítése. Az intellektus, amelyet a mi kultúránk mindenek fölé helyez, akkor érzi erősnek és kompetensnek magát, ha bőven van választási lehetősége.

Ha ebben kiélheti magát, akkor nem gondolkodik el azon, hogy egyáltalán szüksége van-e arra, amiből hatalmas választékot kínálnak fel neki - hiszen nem az a kérdés, hogy valóban szüksége van-e tejfölös-hagymás chipsre (avokádós samponra, algás fogkrémre vagy tibeti angyalkártyára), hanem az, hogy melyiket vegye meg az új sorozatból. Ennek természetesen az ad alapot, hogy a szükségleteket nem a megfelelő síkon elégítik ki. Azaz: a hihetetlenül hiányzó szellemi és lelki síkot a Fogyasztó testi síkon akarja kielégíteni ("Még, még, még, semmi nem elég?!"). Tudjuk, hogy ez soha nem fog sikerülni, de a materiálisan gondolkodó Fogyasztó erre nem jön rá. Itt viszont elgondolkodhatunk, hogy a saját életünkben mennyire keverjük össze a síkokat.

Amikor már a huszadik olyan angyalos könyvet vesszük meg, amelynek háromszáz oldalából csupán két mondatot tudunk használni, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy valójában mit keresünk, mi hiányzik a szellemünknek és a lelkünknek, amit angyalos könyv formájában próbálunk pótolni?

folyt.köv...... :wink: