Ezoterika

Ez a hely kiválóan alkalmas edzőterep a „hatodik érzék” fejlesztéséhez! Hazánkban van a legtöbb Agykontrollt végzett ember, és sehol a világon nincs ekkora piaca az ezoterikus könyvek és kurzusok, önismereti csoportok garmadájának, mint idehaza. Ez a tendencia valószínűleg a nemzeti tudatosságot is fejleszti, és egyre több ember nyílik meg élete jobbra fordítása felé. Köszönhetjük ezt talán országunk különleges fekvésének is.

Elég sok szakrális hely is van Magyarországon, Nyilas nemzet lévén átmenetet jelenthetünk a fizikai síkból a szellemibe, megteremthetjük az immár nem hermetikusan elzárt, csak a "tudók" előtt ismert kapcsolatot a világ nem látható és látható síkja között

Pearly írta:

Ez a hely kiválóan alkalmas edzőterep a „hatodik érzék” fejlesztéséhez! Hazánkban van a legtöbb Agykontrollt végzett ember, és sehol a világon nincs ekkora piaca az ezoterikus könyvek és kurzusok, önismereti csoportok garmadájának, mint idehaza. Ez a tendencia valószínűleg a nemzeti tudatosságot is fejleszti, és egyre több ember nyílik meg élete jobbra fordítása felé. Köszönhetjük ezt talán országunk különleges fekvésének is.

Kattints a kibontásához...

Őseink gondosan kiválasztották népünk lakhelyét, ahol hosszú időn át fenn maradhattunk annak ellenére, hogy rengeteg megpróbáltatáson mentünk keresztül. Török, tatár, háborúk...

Egy Táltos előadáson hallottam, hogy eljön az az idő mikor Petőfi szavaival élve:

A magyar név megint szép lesz
Méltó régi nagy híréhez
Mit rákentek a századok
Lemossuk a gyalázatot...

Ezt az időt a Vízöntő korra tették ami most jött el.
Nem véletlen, hogy ebben a kis országban ilyen sok az ébredező lélek.

Üdvözlök mindenkit!!!! Azzala a kéréssal vagy kérdéssek fordulnák hozzátok, hogy valaki nem-e tudna nekem segíteni.... Van egy nagyon nagy problémám... Az egyik közeli ismerősömnek elhunyt az Anyukája és szeretnénk megnyugtatni, hogy jó helye van fent és Velünk van stb. VALAKI NEM TUDNA NEKEM SEGYÍTENI ABBAN, HOGY ELKÜLDI AZ A CÍMET, AHOL LEHETNE SZEREZNI EGY KÖNYVET, A CÍME:
SYLVIA BROWN: ÉSLET A MÁSVILÁGON
nagyon fontos lenne!!!

Ha valaki tudna segíteni hálásan megköszönném...

és elfelejtettem mondani, hogy az email címemre küldnétek a címet!
cím: [email protected]

Szia Csencsi.
Az általad kért könyvről nem tudok, de csatolok olyan irodalmat, ami szintén gyászolók vigasztalására alkalmas.
Szeretettel: eszter54

V)ágyálmok
Fantáziálás - szex közben

Szigeti Hajni
Nők Lapja Magazin
2004.09.01

Kit a ráhangolódáshoz, kit a maximális élvezethez segít. Van, aki egy előző partneréről, van, aki izgalmas helyszínekről vagy extrém szituációkról fantáziál szeretkezés közben. Ne szégyelljék, élvezzék!

– Múltkor láttam az utcán egy fiatal párt – meséli suttogva Klári, aki tíz éve él házasságban –, a fiú olyan szenvedélyesen csókolta meg a lányt, hogy még én is beleborzongtam, pedig csak egy pillantást vetettem rájuk, majd siettem tovább. De nem hagyott nyugodni ez a kép, és be kell vallanom, izgalomba jöttem, akárhányszor eszembe jutott. Amikor este a férjemmel szeretkeztünk, miközben csókolt, arra a fiúra gondoltam, és hát... régóta élveztem ennyire a szexet.

– Klári élménye nem egyedi, és egyáltalán nem szégyellendő – kezdi dr. Bede Zsuzsanna szexuálpszichológus. – A nők ugyanúgy, ahogy a férfiak, fantáziálnak a szexről, akár szex közben is. Ez egyrészt színesebbé teszi a szexuális életet – hosszú partnerkapcsolatnál természetes, hogy idővel csökkenhet az egymás iránti vágy, csökkenhet a kezdeti, felkorbácsoló szenvedély, ilyenkor nem árt valamivel feldobni a szeretkezéseket. És itt nem elsősorban egy valódi korbácsra gondolok. Ha a nőnek például nincs nagyon kedve a szexhez, mert rengeteg a munkája, és a gyerek egész éjjel sírt, de szeretne örömet szerezni a partnerének, a ráhangolódásban is nagy szerepe lehet a fantáziának. Azok is bátran használhatják, akik a képzeletük segítségével könnyebben jutnak el az orgazmusig. Fogják ezt fel szexuális játékként, ami azonban csak önökre tarozik! Bölcs tanárom, dr. Lux Elvira mondta mindig, hogy a szexuális fantáziálásról beszélni lehet, de a tartalmát tilos kikérdezni – még a paciensektől is. Hiszen ez olyannyira magánügy, hogy ha elmondja, mondjuk, a partnerének, talán nem is működik utána.

dr. Bede Zsuzsanna
Éljük ki magunkat az álmainkban?

– Én szívesen próbálnék ki különleges helyszíneket, de a barátom elég félős – mondja az egyetemista Szandra –, úgyhogy marad a képzelet. Miközben szeretkezünk, gyakran gondolok arra, hogy liftben, parkban, tengerparton vagyunk, pedig valójában a szűk kamrában, a nyitott ablak alatt vagy egyszerűen az ágyban ölelkezünk éppen.

– Ahogy Szandra példája is mutatja – folytatja a szakértő –, a nők általában számukra izgalmas helyzetekről, jelenetekről fantáziálnak. Leggyakrabban a "profi” előjátékot pótolják a képzeletükkel, ha nincs mellettük egy olyan partner, aki értő kezekkel – nem direkt izgatással – felkeltené bennük a vágyat. A férfiak ezzel szemben a vadabb, extrémebb szexuális játékokról fantáziálnak, akár a perverzitásokig is elmennek. Meg kell jegyeznünk, hogy attól még nem szörnyeteg valaki, ha elengedi a fantáziáját. Sőt, ezeket az élményeket jobb képzeletben megélni, mint a valóságban kipróbálni, hiszen így nem fixálódnak, nem zavarhatnak bele a normál, hétköznapi párkapcsolatba – ami mindenki számára a legfontosabb. A fantáziánkat kordában tudjuk tartani, bár kóros esetben ez a képzeletbeli világ összemosódhat a valósággal.


Ezzel megcsalom a partnerem?

– Néha elengedem a fantáziámat, és arra gondolok, hogy az egyik ismerősömmel vagy egy kollégámmal szeretkezem – vallja be a harmincas Betti. – Ez nagyon izgatóan hat rám, és olyankor a barátommal is úgy viselkedem, mintha most ölelnénk egymást először, olyankor visszatér közénk a régi tűz. Azért kicsit lelkiismeret-furdalásom van, nem számít ez megcsalásnak?

– Az attól függ, mit pótol a fantáziálás – szögezi le dr. Bede Zsuzsanna. – Ha ez csak egy kis plusz, ami mindkét fél élvezetét segíti, akkor szó sincs megcsalásról. Még ha olyat pótolunk is vele, ami a másik személyiségéből, szexuális felkészültségéből hiányzik, akkor sem kell hűtlennek éreznünk magukat, hiszen nem lecserélni akarjuk a partnerünket. Viszont, ha már egyre inkább a fantáziánkban éljük ki magunkat, az azt mutatja, hogy nem fogadjuk el a társunkat, mint férjet, mint férfit, és akkor pár év múlva valóban lehetnek párkapcsolati problémáink. Baj az is, ha érzelmi hiányosságokat pótolunk a képzeletünkkel, ha valójában már eltávolodtunk a párunktól, de így még tudunk "teljesíteni” az ágyban. Másfelől nézve pedig még mindig jobb, mint ha azonnal kilépnénk a kapcsolatból, így legalább adunk még egy esélyt, hátha átmeneti csupán az elhidegülés. Nem jó az sem, ha személytelenné válik a szeretkezés, ha a fantáziáló elfelejti, kivel is van ténylegesen az ágyban. Ha csak magával törődik, és a képzeletével elégíti ki magát, nem a partnerével éli át az élményt.

A férfiakat különösen izgatja?

– A barátomat nagyon érdekli, hogy mire gondolok szex közben – meséli a friss kapcsolatban élő Lívia –, állandóan kérdezget, de én nem szeretném kiadni neki a legbensőbb titkaimat. Persze, azért elbizonytalanodtam, mivel azt mondja, őt kifejezetten izgatná, ha a fejemben megélt vágyaimról beszélnék neki. Én pedig a jó kapcsolatért sok mindenre képes vagyok.

– Hogy érdekli-e a férfiakat, mi van a nő fejében? Naná! Egyrészt lehet, hogy a férfi libidója sem az igazi – veti fel a szexuálpszichológus –, és neki is kell valami, ami fokozza az izgalmát. Másrészt, mindenről tudni akarnak, övék a nő kívül-belül – gondolják. Sokan az előző partnerekre féltékenyek, és attól tartanak, szex közben a hölgy épp egy régi, kellemes élményére gondol – ami természetesen elő is fordulhat. Másokat felizgat, ha szex közben beszélnek – akár arról, amit éppen csinálnak, vagy arról, amire a másik gondol. Ha mindkettejüknek jó, és tényleg belső igényük van rá – nem a partner iránti szerelem miatt adják meg magukat –, akkor miért ne beszélnének a vágyaikról, álmaikról? Ám ha a nő nem akarja beavatni a képzeletébe, akkor a férfiak ne nyaggassák a párjukat. Volt már olyan betegem, ahol a fiú állandóan erőszakoskodott, bele akart látni a barátnője fejébe, aki – hogy megtartsa a szerelmét – mindenféle mesét talált ki kínok között. Nem is lett jó vége a kapcsolatnak.

Szép jó reggelt! nagyon szépen köszönöm Eszter, nagyon kedves vagy!!!
Én sem olvastam a könyvet, de Anyukám elmondása szerint nagyon tanulságos és leír sok dolgot a halálról és a halál utáni életről... ezért szeretnénk szerezni egy példányt, hogy legyen egy sajátunk, mert amit Anyukám olvasott azt kölcsön kapta...

A tested vízért kiált

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" oreferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><vath o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></vath><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 133.5pt; HEIGHT: 1in" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:title="" src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.wmz"></v:imagedata></v:shape><o></o>
Amikor az emberi szervezet az egyedfejlodés során a víz osközegében létezo fajokból kialakult, a víz életadó sajátsága öröklodött tovább. A víz szerepe az élo fajok szervezetében, beleszámítva az emberét is, nem változott meg az élet sós vízbol jövo, késobb édes vízhez alkalmazkodott elso teremtményei óta.
A korábbi vízben élo fajok kollektív élményei, hogy bármikor kiszáradhattak, szomjan pusztulhattak stresszes állapotot hoztak létre bennük. Ez a "stressz" egy eroteljes fiziológiát alapozott meg a test csekély víztartalékainak válságkezelésére. A mai "stresszelt" emberekben pontosan ugyanez a folyamat és válságkezelés van kialakulóban. A folyamat elsosorban egy szigorú víztartalék kezelést foglal magában.
A "víztartalék kezelési rendszer" az egyetlen mód a megbizonyosodásra, hogy a megfelelo mennyiségu víz és az általa szállított tápanyagok elérik a létfontosságú szerveket, amelyeknek szembe kell nézniük bármely új stresszhelyzettel. Az életben maradáshoz ez a folyamat válik egyre inkább megalapozottá a természetes ellenségekkel és a ragadozókkal szemben. A küzdj vagy fuss helyzetekben ez a végso muködo rendszer az életben maradáshoz. Ugyanez a rendszer muködik társadalmunk modern életének versengo környezetében.
Fejlett társadalmakban azt gondolják, hogy a tea, kávé, alkohol és a különbözo üdítoitalok megfelelo helyettesítoi a tiszta természetes víznek, amire a "stresszelt" szervezetnek szüksége lenne. Ez egy elemi és végzetes tévedés. Ezek az italok valóban tartalmaznak vizet, de emellett vízelvonó (dehidratáló) anyagokat is tartalmaznak. Eltávolítják az oket feloldó vizet és szervezetünk víztartalékaiból is elvonnak! Manapság a modern életstílus a kereskedelmi italoktól teszi függové az embert. A gyerekeket nem késztetik és nem tanítják meg a víz ivására, így mindenféle szénsavas italoktól és cukrozott gyümölcslevektol válnak függové. Ugyanakkor az üdítok "kultúrált" íze automatikusan csökkenteni fogja a vízivás ösztönét, amikor épp nincs a közelben üdíto.<o></o>
<v:shape id=_x0000_i1026 style="WIDTH: 133.5pt; HEIGHT: 1in" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:title="" src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.wmz"></v:imagedata></v:shape><o></o>
Testünknek a "száraz száj" tünetnél sokkal több jelzése van a szomjúságra. Nyilvánvaló a gyógyászat legnagyobb tragédiája, hogy szakemberei nem értették meg az emberi szervezet vízért kiáltó sikolyát.
Testünknek szüksége van legalább napi 6-8 pohár (2,5 deciliteres vizes pohár) vízre.
Az alkohol, a kávé, a tea és a koffein tartalmú üdítoitalok nem számítanak víznek. A vízivásra legmegfelelobb idoszakok (a klinikai gyomorfekély kezelésekben tapasztaltak): reggeli, ebéd és vacsora elott fél órával egy pohár víz - két és fél órával minden egyes étkezés után hasonló mennyiségu víz. Ez a legminimálisabb mennyiségu víz amire a testünknek szüksége van. Testünk vízhiányának megszüntetésére kettovel több pohár vizet kell innunk a legnehezebb étkezések körül vagy lefekvés elott.
A szomjúságot mindig ki kell elégíteni. A vízfogysztás növelésével a szomjúsági mechanizmus hatásosabbá válik. Testünk ezután már több vizet fog kérni, mint a fenti minimum. Az étkezési idokhöz beállított vízfogyasztás megelozi a vér besurusödését, ami egyébként a táplálék bevitel következménye lenne, mivel vizet von el a sejtek körüli térbol.

<o></o>
<v:shape id=_x0000_i1027 style="WIDTH: 133.5pt; HEIGHT: 1in" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:title="" src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.wmz"></v:imagedata></v:shape><o></o>
A gyógyászatban jelenleg nagyon sokan nincsenek tisztában a testünkben található víz kémiai szerepével. A dehidráció néhány folyamatot leállít a szervezetben. A szigorú és tartós dehidráció során vízadagoló programunk által adott különbözo finom jelek a test ismeretlen kórós állapotaiként jelennek meg. Ez a legalapvetobb tévedés, ami eltérítette a klinikai gyógyászatot. Ez tartja vissza az orvosokat, hogy egyszeru gyógymódokat vagy legalább megelozo tanácsokat tudjanak adni néhány fobb betegségre.
Hagyományosan az orvosok gondolkodók és filozófusok voltak. Csak mostanában kényszerítették oket arra, hogy az egyetemi klinikák eloemésztett tananyagát memorizálják. Természetesen, s foleg nem Magyarországon, helyezi minden orvos saját hasznát a tanácsot kérok jóléte elé. Az amerikai üzlet az üzlet, felfogású orvoslásnak nincs joga meggátolni az egyszeru "nem vagyunk betegek csak szomjasak" üzenet széles körben való terjedését.
Az orvostudomány technika orientált fejlodését, elmés mechanizmusokon alapuló termékek tették lehetové. Ez is plusz költséget jelent a gyógyászatban. A gyógyszerek bonyolulttá és költségessé válásának egyik legnyilvánvalóbb oka az, hogy a gyógyászati termékek gyártása és kutatása - és végül a betegek labor eredményeinek kiértékelése - egyre hatalmasabb összegekbe kerül.
Amikor az emberek elkezdik megérteni, hogy a víz a test számtalan kóros állapotában önmagában a legjobb természetes gyógyszer, a gyógyászat szent tudományában lévo mesterséges ködfelhok szétoszlanak.
A víz a gyógyszerek legolcsóbb formája, ami megelozi a dehidrációs tüneteket. Olyan egyszeru probléma, mint a dehidráció idovel létrehozza az eddig ismert fo betegségeket; egy jól szabályozott és folyamatosan éber figyelemmel kisért napi vízfogyasztás pedig meg fogja elozni a legtöbb, modern társadalmunk által szenvedett betegséget.


<o></o>
<o> </o>

Barátok lehetünk, de a versedet nem olvastam végig / nem volt türelmem / ugye nem haragszol érte! de az utolsó idézeteket elolvastam és nagyon tetszettek. Barátod leszek.

Jó dolog, ha valakinek egy saját angyalkája!kiss

<TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD style="PADDING-RIGHT: 1.5pt; PADDING-LEFT: 1.5pt; PADDING-BOTTOM: 1.5pt; WIDTH: 100%; PADDING-TOP: 1.5pt" width="100%"> <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>

<o></o>

<o></o>

<o> </o>

Hátha valaki még nem ismeri…! (Most kaptam…- továbbítom…)<o></o>
Volt egy nagyon érdekes beszélgetés múlt péntek reggel a Tv-ben, Dr.
Csáky István professzorral (Állatorvostudományi Egyetem)
beszélgetett Pataki Enikő a SZÓJA szerepéről.

Ugyanis több mint egy éve már Angliában felfigyeltek arra, hogy
nemcsak a felnőtt sportolók, de 13-14 éves gyerekek közül is évente 3-
4-en halnak meg sportpályán szívelégtelenségben. Mivel a
szívelégtelenség okát a boncolásnál nem találtak, elkezdték vizsgálni,
mi lehet közös az áldozatokban.

Egyetlen ilyen volt:: az étrendjükben a Szója!

Arányos mennyiségű SZÓJA -- nem mellékesen - 4-5-ször annyi női
nemi hormont (vagy azzal azonos hatású alkaloidot) tartalmaz, mint
egy db antibébi tabletta. Ez férfiakra nezve még veszélyesebb, mint a
nőkre!
Ezek után amerikai kutatók elvégeztek egy tesztsorozatot 30-30
egérrel. (30 minta és 30 kontrollállat). A 30 kísérleti egér -- melyeket
SZÓJÁVAL etettek - MINDEGYIKE elpusztult szívelégtelenségben. A
kontroll csoport, amely normál kaját kapott, semmilyen problémát nem
mutatott.

A prof összerakta az információkat, s javasolja, vizsgálják a
sportolókat étrendjük vonatkozásában is.

S a végén, csak mint érdekességet megemlítette, hogy az allergiás
megbetegedések óriási méreture növekedésének kezdete
szignifikánsan egybeesik a SZÓJA-fogyasztás általánossá válásával.

Múltkor körbement egy nagyon jó cikk a margarinról, mint mesterséges
élelmiszerről (kőolajszármazék).

Itt ez a szója, mely szintén az élelmiszeripar "találmánya".

Miből lehet olcsón, nagy tömegben "élelmiszert" előállítani? Hát
kőolajból, gombamód szaporodó szójababból... Főleg, ha még
génkezelik is, az már abszolút katasztrófa.
A Greenpeace --esek épp ma ragasztottak tele egy áruházban egy
csomó konzervet figyelmeztető cetlikkel, hogy a termék génkezelt
szóját tartalmaz.

Persze kiverték őket onnan és az érintett gyártó mindent tagad.
Nahát! Miért nem csodálkozom én ezen....
Szóval ne egyetek szóját, haszáljatok margarin helyett vajat!

ÉS: <o></o>
<o></o>
TALÁN ÉRDEMES MEGFONTOLNI!!!!

*Egy pohár Colát szeretnél, vagy inkább egy pohár tiszta vizet?*


> A vízről:

> Az emberek 55-65%-a krónikusan vízhiányos.

> Az emberek 37%-ánál a szomjúságérzet annyira gyenge, hogy gyakran
összetévesztik az éhségérzettel, ezért akkor is esznek, amikor csak
egy pohár vizet kellene inniuk - sokan ezért híznak el.

> A Washingtoni Egyetem felmérése szerint egy pohár víz
maradandóan csökkentette a diétázók 100%-ának éhségérzetét.

> A nappali fáradtság elsőszámú okozója a vízhiány.

> Folyamatban lévő tanulmányok kimutatják, hogy a hát- és izületi
fájdalmakban szenvedő k 80%-ánál naponta 8-10 pohár víz csökkenti a
fájdalmakat .

> Már 2% folyadékvesztés megzavarhatja a rövidtávú
emlékezetet,nehézségeket okozhat az alapműveletek elvégzésénél, és
összpontosítási zavarokat egy képernyő vagy egy kinyomtatott oldal
felfogásánál.

> Naponta 5 pohár víz elfogyasztása 45%-kal csökkenti a vastagbélrák
veszélyét, a mellrákét 79%-kal és 50%-kal kevesebb a rizikó a
hólyagrákra.

> Tényleg annyi vizet iszol, mint amennyi szükséges lenne?

> Általában 8-10 pohár víz minden nap elengedhetetlen.

* *

> A Coláról:

* Vizsgáljuk meg a Coca-Cola-t:*

> Az USA több államában a rendőrség baleseti helyszínelői <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-comffice:smarttags" /><st1:metricconverter ProductID="2 gallon" w:st="on">2 gallon</st1:metricconverter>
(kb. <st1:metricconverter ProductID="7 liter" w:st="on">7 liter</st1:metricconverter>) Cola-t visznek magukkal, hogy a baleseteknél az
úttestre folyt vért azzal távolítsák el.

> Ha egy steak-et egy tálba tesznek és Cola-val leöntik, két nap
alatt feloldódik.

> A WC-kagyló tisztítása: önts bele egy dobozos Cola-t a kagylóba
éshagyd ezt az igazi(?) csodaszert(?) egy óráig hatni, utána öblítsd
le. A kagyló maradéktalanul tiszta lesz.

> Rozsdafoltok eltávolítása egy krómozott felületről: dörzsöld be a
felületet egy Cola-ba áztatott alumíniumfóliával.

> Az autóakkumulátor pólusairól könnyedén eltávolíthatod a
korróziót,ha egy doboz Cola-t ráöntesz. Figyeld, ahogy pezseg.

> Egy berozsdásodott csavart könnyen meglazíthatsz, ha egy pár
percig egy Cola-ba áztatott rongyot teszel rá.

> Ha kenőanyagokat akarsz eltávolítani egy szövetből, önts bele a
mosógépbe a mosószer mellé egy doboz Cola-t, és futtasd le a programot.
> Eltávolítja a szélvédő szennyeződéseit is. **

*Hasznos információ:*

> A Cola aktív hatóanyaga a foszforsav, melynek pH értéke 2,8.

> Egy vasszöget négy nap alatt old fel. A foszforsav kioldja a
csontokban lévő kalciumot és hozzájárul a csontritkulás kialakulásához.

> A Coca-Cola szirupot koncentrált formában szállító tartálykocsikat
különösen korrodáló, veszélyes anyagokat jelző táblával kell ellátni.

> A Cola-t már 20 éve használják a teherautók motorterének
tisztítására!

*Szóval, mit szeretnél inkább, egy pohár tiszta vizet, vagy egy
Cola-t?*


</TD></TR></TBODY></TABLE>

Szendi Gábor: A pánikzavar altípusai és kezelése<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>

(távoktató tananyag)
Megjelent: Komplementer Medicina 2007 11(1):21-25.

<o></o>
Absztrakt:<o></o>
A pszichiátriai diagnosztikus rendszerbe történő bekerülése óta a pánik óriási karriert futott be. A respiratórikus tüneti dominanciát mutató spontán pánik hamarosan teljesen összemosódott a fenomenológiailag hasonló, ám etiológiájában merőben különböző fóbiás szorongásrohamokkal. Ennek oka a diagnosztikus rendszer alapkoncepciójában rejlik, miszerint –szándékosan kerülve az etiológiai feltevéseket - a mentális zavarokat súlyozatlan tünetlistákkal, konszenzuálisan definiálják. Mivel a kutatás és kezelés alapját képező diagnosztikus rendszer szerint a pánik homogén entitás, valójában alcsoportokat összemosó ernyőfogalom, így az alcsoportokat el nem különítő neurobiológiai és farmakológiai kutatás eredményei megbízhatatlanok. A gyógyszeripar törekvése, hogy a homogénnek tekintett pánikban az antidepresszívumokat és anxiolitikumokat univerzális antipánik szerekként forgalmazhassák, előidézte, hogy ma a „pánikot” krónikus, nehezen kezelhető problémának tekintik. Valójában az interoceptív ingerekre kialakuló fóbiás pánik adekvát kezelése a kognitív-viselkedésterápia.
<o></o>
Kulcsszavak: spontán pánik, fóbiás pánik, diagnosztikus zavar, farmakoterápia, kognitív-viselkedésterápia
<o></o>
A pánik felfedezése <o></o>
A pánik első leírását Freud Breuerral közösen írott és 1896-ban megjelent „Tanulmányok a hisztériáról” kötet negyedik esetével azonosítják - tévesen. Freud itt egy –valószínűsíthetően- temporális epilepsziában szenvedő lány tüneteit minősítette szorongásos rohamoknak. Az eset tanulsága máig érvényes: megannyi testi betegség keltheti felszínes megközelítésben a pánik látszatát, s megfordítva, a pánikzavar diagnózisának felállítását sokszor hosszas iatrogenizáló organikus vizsgálatsorozat előzi meg.
A pánik újrafelfedezése az 1950-es években történt, amikor Donald Klein az akkor kifejlesztett triciklikus antidepresszánst, az imipramint hatásosnak találta az addig semmilyen farmakoterápiára nem reagáló, atípusos schizofrénekként kezelt, halálfélelemmel kísért, intenzív vegetatív tünetekkel tarkított szorongásrohamoktól szenvedő betegek csoportján. Mint Klein megállapította, az imipramin nem hat a rohamok közt megfigyelhető anticipátoros, vagyis a rohamot elővételező szorongásra, de gátolja a spontán kialakuló pánikrohamokat.
A pánikbetegség 1968-ban került be a DSM II.-be a szorongásos neurózisok alá, ami –tekintve a spontán pánik biológiai gyökereit – megkérdőjelezhető klasszifikáció volt, s elindította a pánik fogalmának határtalan kitágítását.

<o></o>
A DSM rendszer hatása a pánikkutatásra <o></o>
A DSM rendszer súlyos problémát jelent a mentális zavarok kutatásában, diagnózisában és kezelésében, némely szerző szerint ez a rendszer a tudomány előtti korszak szintjére vetette vissza a pszichiátriát. Ennek több oka van, ebből csak kettőt említenék. Egyrészt a DSM betegségkategóriái nem tudományosan igazoltak, az egyes mentális zavarok nem biológiai és fiziológiai jegyek alapján különülnek el, hanem pszichiáterekből álló bizottságok konszenzusára alapozódnak. Ebből következően, mint pl. a pánik esetén is látni fogjuk, a tüneti hasonlóság alapján egészen eltérő pathomechanizmussal jellemezhető betegek kerülnek egyazon, homogenitást sugalló kategóriába. Ez aztán vissza is tükröződik a pánikkutatás és kezelés igen ellentmondásos eredményeiben, hiszen heterogén betegmintán kapott eredményekből próbálnak általános következtetéseket levonni mind a pathomechanizmus, mind a kezelések hatékonyságára nézve. A tudományos eredmények esetén a megismételhetőség alapvető kritérium, ez a pánikkutatás legtöbb eredményére nem áll. Így az eredmények alkalmazhatósága megkérdőjelezhető. Másrészt, mivel a diagnózist a kikérdezhető és megfigyelhető tünetekből képzett listák alapján állítják fel, a diagnózis hatványozottan szubjektív. Szorongó betegeknél a testi tünetekről szóló verbális beszámolókat fiziológiai mérésekkel validálva, a légszomjra panaszkodó betegek esetén 20%-ban, palpitációra panaszkodók esetén 10%-ban volt igazolható a panaszolt testi tünet. Így a verbális beszámoló alapján felállított diagnózis bizonytalan. További probléma, hogy a pánikroham kritériumai súlyozatlanul vannak listázva, így a diagnózis négy jellegtelen és bizonytalan tünet (pl. remegés, szédülés, verejtékezés, hasi diszkomfort) esetén is kimondható, de nem reális. A napi praxisban az egy betegre jutó rövid idő miatt a diffúz szorongásos panaszok, a pánikrohamokkal színezett személyiségzavarok, a fel nem ismert szociális és specifikus fóbiák és az agorafóbia, a hiperventillációs szindróma, a poszttraumás stresszzavar és a reménytelen szociális helyzet okozta szorongás gyakran landol a családorvosi és pszichiátriai rendelők „pánik” diagnózis gyűjtőkosarában. A probléma tűnhet mondvacsináltnak is, hiszen a pszichiátriai gyakorlatban mindezek a diagnózisok egyazon kezelést indikálnak: antidepresszívumokat és anxiolitikumokat, melyek azonban jó esetben is csak átmeneti enyhülést hoznak, de nem gyógyulást.


folyt.köv...

A pánik altípusai <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
Az a tény, hogy ma a pánik altípusainak bevezetésével kényszerülünk pontosítani a pánik leírását, abból a zűrzavarból fakad, amelyet a DSM-rendszer fent említett problémái eredményeztek. Klein eredendően hangsúlyozta, hogy bár mindkét rohamtípus gyorsan alakul ki, a spontán pánik előjel nélkül, „derült égből villámcsapásként” jelentkezik, szemben a szorongásos talajon, ingerhez kötötten kialakuló fóbiás pánikrohammal.
A markáns különbségeket foglalja össze az alábbi táblázat:
1. táblázat <o></o>
*pl. Melipramin, anafranil
**pl. Xanax, Frontin<o></o>
A spontán pánik legjobb magyarázó modellje a Klein által javasolt „téves fulladásos riasztás” modell. Ennek lényege, hogy arra hajlamos személyek fokozottan érzékenyek a vér CO 2 és laktát szintjére (mindkettő hatásosan provokál pánikrohamot), és bizonyos körülmények (stressz, hormonális változások, időjárás) hatására CO 2 receptoraik tévesen „fulladásveszélyt” jeleznek az agytörzs és a limbikus rendszer felé. Ennek hatására egy ősi reflexes működés indul be, minek hatására először rövid apnea, majd menekülési késztetés, végül hiperventilláció jelentkezik. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy spontán rohamban sem pszichésen, sem külső inger formájában nem mutatható ki közvetlen kiváltó faktor.
Pánikbetegek közt számos vizsgálat igazolta a széndioxid-érzékeny alcsoport létét, s ezen személyek pánikmentes rokonainál is igazolható a CO 2 érzékenység!
Spontán pánikban a tünetek megjelenési sorrendjét vizsgálva azt találták, hogy először jelennek meg a testi tünetek, s ezt követi, a tünetekre adott reakcióként a félelem. Ezért kezdetben az endokrin stressz válaszért felelős hypotalamusz-hypofizis-mellékvese (HHM) tengely nem is aktiválódik. Kognitív terápiával a félelem kioltható, de a spontán rohamok nem szűnnek meg. Beitman írta le szívbetegeknél a félelem nélküli pánikot: a spontán pánikot tapasztaló betegek a tüneteket a „szokásos” anginás rohamuknak vélték, és ezért nem ijedtek meg.
Bonyolítja a tüneti képet, hogy az első spontán pánikrohamokat követhetik szorongásos pánikrohamok is, és felváltva is jelentkezhet a kétféle rohamtípus. <o></o>
A szorongásos talajon kialakuló pánikroham jól ismert variánsa a fóbiás pánikroham, amely a fóbiás tárggyal (közlekedési eszköz, bezártság, állat, stb.) való konfrontáció során jelenik meg, s valójában egy intenzív félelmi válasz. Már ezért is megtévesztő a kezdetek óta használt „szituatív”, vagy „ingerhez kötött” pánikroham kifejezés, mert előkészítette a fenomenológiailag is, mechanizmusát tekintve is különböző rohamtípusok összemosását. A fóbiás pánikroham a HHM tengely azonnali aktivációjával jár, s a Cannon-féle vészreakciónak megfelelően fokozódnak a vegetatív tünetek. A hiperventilláció miatt lecsökken a vérben a CO2 szint, alkalózis és ennek következtében lokális érszűkületek lépnek fel. A fóbiás pánik vezető tünetei ezért a vegetatív izgalom és a lokális érszűkületek miatt kialakuló tünetek (lásd később). Ha pusztán a súlyozatlan tünetlista alapján vetjük össze a kétféle rohamtípust, az igazolható légzési nehézségeken kívül nem találunk különbséget! Hasonló a helyzet, mint az obstruktív és centrális apnoénél: a tünetek hasonlóak, a mechanizmusok egészen eltérőek.
De a diagnosztikus zavart nem is a szembeötlően fóbiás reakcióként kialakuló pánikrohamok szokták előidézni, hiszen a fóbiás tárgy ismeretében könnyű felállítani a megfelelő fóbia diagnózisát.
A zűrzavart a kutatásban és a klinikumban az okozta, hogy a pánikroham leírásában a „spontán” kritérium súlytalanná vált. A „spontán” először átalakult „váratlanná”, majd teljesen elszakadt eredeti értelmezési keretétől, a beteg szubjektív élményévé egyszerűsödött, s a „fóbiás roham” ellentétének kezdték tekinteni. Ez a negatív definíció azonban, miszerint „tiszta” pánikroham az, ami „nem fóbiás” roham, vezetett el oda, hogy ma minden, a beteg számára rejtett okokra, valójában fóbiás mechanizmussal kialakuló szorongásos rohamot pánikrohamnak minősítenek.

folyt.köv...

A pánik kognitív elmélete

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
Napjainkig iskolák közt folyik a vita arról -fokozva a zűrzavart-, vajon a pánik biológiai vagy kognitív mechanizmusokkal írható-e le. Mint a pszichiátriában annyiszor, az elméletet a gyakorlat szüli. A biológiai elmélet a spontán pániknál nyert azon felismerésből fakadt, hogy a triciklikus antidepresszánsok a roham megelőzésében hatásosnak bizonyultak, így jött a képbe a soha nem igazolt „szerotonin hiány”. A pánik pszichofiziológiai elmélete pedig a kognitív-viselkedésterápia pánik kezelésében mutatott sikerességéből nőtt ki. Valójában mindkét megközelítés a pánik egy-egy alcsoportját írja csupán le, de az alcsoportokon kapott eredményeiket önkényesen általánosítják „a pánikra”.
A pánik kognitív modelljének a lényege, hogy a beteg félreértelmezi saját ártalmatlan testi tüneteit, s egy közeledő testi katasztrófa (pl. szívroham) előjelének vélve, szorongani kezd. A szorongás hatására tovább fokozódnak a szorongás testi tünetei, melyek így visszaigazolni látszanak félelmeit, s az így továbbfokozódó szorongás a félelmi és testi tünetek eszkalálódását idézi elő.
Az első roham általában egy felfokozott szimbolikus vészhelyzetben (érzelmi-, egzisztenciális krízis, szociális félelmek) kialakuló Cannon-féle vészreakció, amelyben a vegetatív idegrendszer felkészíti a szervezetet a menekülésre vagy támadásra. Mivel a veszély szimbolikus, tényleges fizikai aktivitás nem történik, ezért a személy ijesztőnek éli meg hevesen dobogó szívét, kapkodó légzését és az ennek nyomán kialakuló, alkalózisból fakadó tüneteit. A tünetek megegyeznek a fentebb jellemzett ingerhez kötött pánikéval!
Rögtön leszögezhetjük tehát, hogy a kognitív pánik valójában a fóbiás vagy ingerhez kötött pánikroham egy speciális típusaként is felfogható, melyben a fóbia tárgya az interocepcióból származó testi szenzáció. Ebben a típusban tehát a félelem alapvető, hiszen e nélkül nem alakulna ki a roham sem! Jól lehet a rohamot tehát a saját testből érkező jelzések félreértelmezése nyomán kibontakozó szorongás idézi elő, a betegekben ez nem tudatosul, hanem a rohamokat általában „ok nélkülinek” „váratlannak” élik meg, s erről is számolnak be. Így a verbális beszámoló alapján diagnosztizáló szakember nem lát különbséget a valóban spontán és az interoceptív (testi) ingerre beinduló roham között, de mint jeleztem, a DSM-ben nincs is konceptualizálva ez a különbség, tehát nincs is mit felismerni.
Mivel a pánikroham gyakran halálfélelmet kelt, de legalábbis nagyon ijesztő, az első roham után, tartozzon az bármelyik típusba, általában tartós félelem alakul ki a következő roham bekövetkeztétől. Az így kialakuló anticipátoros szorongást fokozott alaplégzés kísérheti, amely aztán „melegágya” lesz a következő rohamnak, hiszen az alkalózisra kialakuló testi tünetek ismét beindíthatják a pánik örvényszerű kognitív és szomatikus folyamatait. A hiperventilláció általában az egyik leggyakoribb rohamkiváltó tényező, ezért is alkalmazható ebben a típusban provokációs tesztként is. Fokozott légzésfrekvenciát vagy hiperventillációt okozhat a türelmetlenség, harag, sőt a nemi izgalom is, s az érzelmi állapotait rosszul felismerő ember „érthetetlen” ijesztő testi tüneteivel szembesül.
A kognitív modell alapján jól megmagyarázható, miért hajlamosító faktor a családi- ismeretségi körben tapasztalt infarktus, agyvérzés, súlyos betegség, a fokozott felelősség („most nem betegedhetek meg”) vagy a hipochondriás félelmek: mind-mind elősegítik a testi észleletek katasztrófizálását. <o></o>


folyt.köv...

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
Differenciáldiagnózis <o></o>
A pánikzavart fontos elkülöníteni számos testi betegségtől, amelyek tüneti hasonlóságot eredményeznek. Fontos megemlíteni a mitrális billentyű prollapszusát, amely hasonló tüneteket, ill. szorongásos/kognitív pánikot okozhat. Ki kell zárni a kardiális megbetegedéseket, a pajzsmirigy túlműködést, a hipoglikémiát, a temporális epilepsziát, neurológiai betegségeket (pl. multiplex sclerozis kezdeti szakasza), a légúti megbetegedéseket. A pánik respiratórikus változata ugyanakkor gyakori az obstruktív légúti megbetegedésekben, mint pl. az asztmában. A pánikot gyakran kíséri agorafóbia, melynek kezelésében ugyancsak a kognitív viselkedésterápia kezelési elvei az irányadók.
Az elmúlt húsz év kutatásai egyértelműen bizonyítják, hogy a DSM-IV-TR szerinti pánikroham, és a megfelelő kritériumok alapján felállított pánikzavar diagnózis valójában legalább két, eltérő patomechanizmust képvisel.
Kettős vak farmakológiai hatáselemzések és CO2 provokációs vizsgálatok azt mutatják, hogy létezik egy respiratórikus (légzésmegállás, fulladásérzés, légszomj, nehézlégzés) tüneti dominanciával jellemezhető pánik alcsoport, amely azonos a klein-i spontán pánikrohamoktól szenvedő betegcsoporttal, és egy szorongásos/kognitív alcsoport, amelyet a hiperventilláció és szorongás következtében kialakuló tünetek (palpitáció, szédülés, remegés, hasi diszkomfort, deperszonalizáció, könnyűfejűség, hideg-meleg hullámok, verejtékezés, mellkasi szorító érzés, stb.) dominanciája jellemez. A tünetekre kialakuló halálfélelem vagy kontrolvesztéstől való félelem mindkét csoportra jellemző.
Az altípusok közti differenciáldiagnózishoz fontos támpontot nyújt az említett tüneti mintázat különbsége. További fontos támpont, hogy -mivel a CO 2 érzékenység familiáris és ikervizsgálatok szerint is erős örökletességet mutat-, ha a vér szerinti családban több (valóban hitelesen igazolt, spontán pániktól szenvedő) pánikbeteg volt/van. A biológiai sérülékenység miatt jellemző a betegség korai -fiatal kori- kezdete is.
A jövőben fontos volna szorgalmazni, hogy az egészségügyben a 35% CO 2+65% O 2 gázzal, placebo kontrolos körülmények közt lehetőség legyen a CO 2 érzékenységet tesztelni. Amíg ez nem áll rendelkezésre, a levegő visszatartása is fontos információt nyújthat. Az eljárás lényege, hogy a páciens egy nagy levegő vétele után négyszer egymás után akaratlagosan visszatartja lélegzetét, ameddig csak tudja, miközben a megfigyelő stopperral méri az időt. CO 2 érzékenység esetén a visszatartás ideje rövidül és utána több panaszt hallhatunk a fulladásérzéssel kapcsolatban.
Sokat megtudhatunk, ha az első pánikroham kialakulásának körülményeit és tüneteit firtatjuk. A stresszelő életesemények, megnövekedett lelki terhelés, rokon, közeli barát, ismerős halála vagy betegsége, komorbid zavarok (kényszer, depresszió, személyiségzavar, generalizált szorongás, specifikus és szociális fóbia, alkoholizálás, alkalmi kábítószer használat, fokozott koffeinfogyasztás, antidepresszívum vagy szorongáscsökkentő elhagyása) mind a szorongásos/kognitív pánik létét erősíti. Szorongásrohamok ugyanis gyakran velejárói a szorongásos-depresszív zavaroknak, és a túlzott koffein fogyasztás (pl. vizsgaidőszakban), ill. alkalmi kábítószer fogyasztás arra érzékeny személyeknél heves palpitációt eredményezhet, amely szorongásra hajlamos személyekben könnyen kialakíthat szorongásos/kognitív pánikot.
A szorongásos/kognitív pánikban gyakori a hiperventilláció okozta tünetcsoport, ezért a beteg hiperventilláltatása (30 mély légvétel/perc egy percen át, vagy rövidebb ideig, ha a páciens fokozott tüneteket észlel) után fontos információ, mennyire hasonlítanak az így kialakult tünetek a természetes körülmények közt kialakuló rohamok tüneteihez.

folyt.köv...

Karsay István írta:

<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td style="padding: 1.5pt; width: 100%;" width="100%">
Hátha valaki még nem ismeri…! (Most kaptam…- továbbítom…)<o></o>
Szóval ne egyetek szóját, haszáljatok margarin helyett vajat!
Vizsgáljuk meg a Coca-Cola-t:*

</td></tr></tbody></table>

Kattints a kibontásához...

Ha már vizsgálódunk, ez is érdekes:

Az aszpartam-mérgezés a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását.Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy modernkori horrornak, amit odabent művel. Vajon miért nem lehetett hallani erről eddig?

A diéta-ipar egy dollármilliárdos üzlet.Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzői, vagy az élelmiszeripari cégek húzzák a nagy hasznot belőle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerű.
Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G. D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, és többszáz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tűnnek? A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és NutraSweet néven dobta piacra az édesítőszert.

Izgalmuk érthető volt, hiszen ez a szer többszázszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevő. A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, és az idegeket is károsítja. Később valahogy eltűntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt.
Ennyi elégis volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a "túl szigorú" megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben.

Nem sokkal később elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagymennyiségű, szabad forgalomba hozataláról.

Ekkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket.

Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának. Hihetetlennek tűnik, nem? Pedig nagyon igaz. Hogy képes egyetlen vegyianyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztül utazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévő metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik. A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő. További összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.

Ha a később felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közétartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.

És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweettel kapcsolatos panasz, bejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer-és
Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet.

Az aszpartam-ellenesek elnöke szerint: "Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat."

Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyógynövényből nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jóidőre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal azelőtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítő forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyőzőek, és ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, ők megjelennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente... Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam "biztonságos" mivoltával kapcsolatban.

Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, "biztos, ami biztos" alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami "light", mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik. Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: szénsavas és rostos üdítőital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgőtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesítőszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta, kristályos és por variációkban.

Az aszpartam néhány mellékhatása:
látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom,bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak,visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak.

Antal Zsuzsa
kereskedelmi asszisztens
T.: 248-29-31, 30/461-30-67

Kezelés <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
Vizsgálatok igazolják, hogy az antidepresszívumok csak a respiratórikus/spontán pánikos csoportban alkalmazhatók, bár ott sem átütő sikerrel. E vizsgálatok fényében ismét csak azzal szembesülünk, miként azt a depresszió esetén is látjuk, hogy a gyógyszeripar által lefolytatott klinikai próbák eredményei, miszerint az antidepresszív kezelés a homogénnek tekintett pánikbeteg csoportokon igen nagy százalékában gyors és tartós tünetmentességhez vezet, tudományosan hiteltelen. Az altípusok összemosása, a szorongásos betegségekben kiugróan nagy, de rövid ideig tartó palcebóválasz felnagyítása az antidepresszív kezelés erős túlértékeléséhez és napi, rutinszerű alkalmazásához vezetett. Hasonló képet kapunk az anxiolitikumokkal való kezelésről is. A szorongáscsökkentők ideig-óráig elnyomják a szorongást, de hosszú távon nem vezetnek gyógyuláshoz, hiszen a testi tünetek katasztrófizálásához vezető negatív kognitív sémák nem módosulnak. A gyógyszeres –inadekvát- terápiák elterjedtsége következtében alakult ki az a kép, hogy a pánikzavar krónikus, rekurrens, az életminőséget komolyan befolyásoló betegség. Az antidepresszívumok esetén már rövid távon is rendkívül súlyos mellékhatásokkal (öngyilkossági késztetés, nyugtalanság, pánikrohamok(!)) kell számolnunk, de hosszútávon mindkét gyógyszerosztállyal kapcsolatban életminőséget rontó mellékhatások (hízás, libidócsökkenés, aluszékonyság), súlyos függés, elhagyáskor pedig sokszor a leszokást ellehetetlenítő súlyos megvonási tünetek várhatók.
Ha a mentális zavarok kezelési protokolljait nem a gyógyszeripar eredményeit készpénznek vevő pszichiátria írná, a pánikzavar kezelésében elsőnek választandó módszer a kognitív viselkedésterápia lenne. Több metaanalízis igazolja, hogy a pánik kezelésében a kognitív-viselkedésterápiák szignifikánsan hatékonyabbak és több éves követésben is tartós hatásúnak bizonyulnak. Az Ausztrál és Új-Zélandi protokoll ezért elsőnek választandó módszerként a kognitív-viselkedésterápiát javasolja pánik és agorafóbia kezelésében.
Kiegészítő farmakoterápia csak akkor javasolt, ha a páciens a megfelelően végzett kognitív-viselkedésterápiára lényeges javulást nem mutat és valóban jellemző rá a spontán pánik. <o></o>
 A kognitív-viselkedésterápiák több támadáspontúak. Egyfelől fontos a testi szenzációk katasztrófizálásához vezető téves interpretációk, negatív sémák korrigálása, az alternatív hipotézisek gyakoroltatása. Nagy szerepet kap az edukáció, a rohamok mechanizmusának és veszélytelenségének ismételt demonstrálása. Gyakori módszer a provokáció vagy challenge, amikor illusztráljuk a páciensnek, hogy a hiperventilláció következtében induló rohamot oldja az CO2 szint emelése (nylonzacskóba légzés, légzésvisszatartás, intenzív fizikai aktivitás). A viselkedésterápiás módszerek közt fontos szerepet kap a légzéskontrol (a légzésfrekvencia csökkentése, az elnyújtott kilégzés elsajátítása), a relaxáció, az imaginatív és in vivo expozíció (relaxációban elképzelt, vagy a valóságban létrehozott rohamkiváltó állapot leküzdésének gyakorlása). Gyakori a tünetnapló használata, viselkedéses házifeladatok megoldása. <o></o>
Konkluzió<o></o>
Szokás a pánikról, mint népbetegségről beszélni, ám a pánikdiagnózisok növekvő számát elsősorban a diagnosztikus kétértelműség révén a pánik alá sorolt megannyi szorongásos zavarban szenvedő duzzasztja fel. Az indokolatlan és hatástalan farmakoterápiák alakították ki azt képet, miszerint a pánik krónikus, nehezen kezelhető zavar, miközben a kognitív-viselkedésterápia képében hatékony kezelési technika áll a rendelkezésünkre.<o></o>
Válogatott irodalom <o></o>
Andrews, G et al: Royal Australian and New Zealand College of Psychiatrists Clinical Practice: Guidelines Team for Panic Disorder and Agoraphobia: Australian and New Zealand clinical practice guidelines for the treatment of panic disorder and agoraphobia. Austral. N. Zeal. J. Psychiatry, 2003, 37:641–656.
Austin, DW; Richards, JC: The catastrophic misinterpretation model of panic disorder. Behav. Res Ther., 2001, 39:1277–1291
Beitman, BD; Thomas, AM; Kushner, MG: Panic disorder in the families of patients with normal coronary arteries and non-fear panic disorder. Behav. Res, Ther., 1992, 30(4):403-406.
Bentall, R.P.: Madness explained. Penguin books, London, New York, 2004.
Briggs, AC; Stretch, DD; Brandon, S: Subtyping of panic disorder by symptom profile. Brit. J. Psychiatry, 1993, 163:201-209
Caplan, PJ: They say you’re crazy. De Capo, 1995.
Klein, DF: False suffocation alarms, spontaneous panics, and related conditions. Arch. Gen. Psychiatry, 1993, 50:306-317.
Kopp Mária, Fóris Nóra: A szorongás kognitív viselkedésterápiája, Végeken 1996.
Nardi, AE; Valença, AM; Lopes, FL; Nascimento, I; Veras, AB; Freire, RC; Mezzasalma, MA; de-Melo-Neto, VL; Zin, WA: Psychopathological profile of 35% CO 2 challenge test-induced panic attacks: a comparison with spontaneous panic attacks, Compr. Psychiat., 2006, 47(3):209-214.
Szendi G: A humán pszichopatológiák pszichobiológiája in: Buda B; Kopp M (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001, 844-938. old.
Szendi Gábor: Depresszióipar. Sík kiadó 2005
Wilhelm, FH; Roth, WT: The somatic symptom paradox in DSM-IV anxiety disorders: suggestions for a clinical focus in psychophysiology. Biol. Psychol., 2001, 57:105–140<o></o>

<o> </o></PRE>
<o> </o></PRE>
<o> </o></PRE>