[FONT=verdana,geneva]Míg az estve bíborozza
A lement nap hajnalát ,
Míg az éj becsillagozza
Szétterítve fátyolát:[/FONT]
Folytatsd a verset!
- Téma inditó diana526
- Kezdés dátuma
[FONT=verdana,geneva]Míg az estve bíborozza
A lement nap hajnalát ,
Míg az éj becsillagozza
Szétterítve fátyolát:[/FONT]
Édes esti nyúgalom! Téged áld e tenger élő, Téged áld e kis dalom.
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A valeszi tartomány.
Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
..................................................
Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
Pirosan száll füstje fel a nagy égre,
Körülállja egynehány fa,
Tovanyúlik rémes árnya;
S körülűli a tanyáknak
Este van, este van: ki-ki nyugalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Szép legénye, szép leánya.
Pirosan száll füstje fel a nagy égre,
Körülállja egynehány fa,
Tovanyúlik rémes árnya;
S körülűli a tanyáknak
Este van, este van: ki-ki nyugalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Szép legénye, szép leánya.
Harmatoddal részegűlve
A virággal tarka rét,
Hímje nővel egyesűlve
Néked ontja fűszerét.
A nap éles fénnye súllyán
Minthogy úntig szenvedett
A kaszás, a szűre ujján
Alva tisztel tégedet.
:smile:
Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Minthogy úntig szenvedett
A kaszás, a szűre ujján
Alva tisztel tégedet.
:smile:
Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Tudom, hogy a férgek megesznek,
Csak azt nem tudom, ki vagyok.”
(Csíki András: Mindent tudok
:0:
Csak azt nem tudom, ki vagyok.”
(Csíki András: Mindent tudok
:0:
[FONT=verdana,geneva]:444:
Üzenem az otthoni hegyeknek:[/FONT]
Üzenem az otthoni hegyeknek:[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]a csillagok járása változó.[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]És törvényei vannak a szeleknek,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]esőnek, hónak, fellegeknek[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]és nincsen háború, örökkévaló.[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]A víz szalad, a kő marad,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]a kő marad.[/FONT]
:444:
:444:
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend.
S nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak:
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
(Wass Albert: Üzenet haza)
Vége van. A függöny legördült,
Komisz darab volt, megbukott.
Hogy maga jobban játszott, mint én?...
...Magának jobb szerep jutott!
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend.
S nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak:
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
(Wass Albert: Üzenet haza)
Vége van. A függöny legördült,
Komisz darab volt, megbukott.
Hogy maga jobban játszott, mint én?...
...Magának jobb szerep jutott!
Én egy bolond poétát játsztam,
Ki lángra gyúl, remél, szeret --
Maga becsapja a poétát,
Kell ennél hálásabb szerep?!...
(Ady Endre:Finita...)
Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó elég,
Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd
Szerelme szép egét!...
Borúlt ég újra földerűl,
Hint még szebb sugarat...
Ez gyöngédebb ég: itt a folt
Örökké megmarad!
Ki lángra gyúl, remél, szeret --
Maga becsapja a poétát,
Kell ennél hálásabb szerep?!...
(Ady Endre:Finita...)
Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó elég,
Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd
Szerelme szép egét!...
Borúlt ég újra földerűl,
Hint még szebb sugarat...
Ez gyöngédebb ég: itt a folt
Örökké megmarad!
Egy szó elég!...És húnyni kezd
A régi, tiszta fény.
Mélyebb sebet vág, mint a tőr,
A nő nemes szivén!...
Átérzi lelked bánatát,
Vidáman hal meg érted, -
De bús kétségben csügged el,
Ha egy rossz szóval sérted!
(Ábrányi Emil: Ne sértsd meg...)
Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat,
Vérkönnyel ázva nyög feléd!
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad,
És marja, rágja kebelét.
A méreg ég, és ömlik mély sebére,
S ő védtelen küzd egyedül,
Hatalmas, ó lágy gyámja, légy vezére,
Vagy itt az óra, s vég veszélybe dűl!
A régi, tiszta fény.
Mélyebb sebet vág, mint a tőr,
A nő nemes szivén!...
Átérzi lelked bánatát,
Vidáman hal meg érted, -
De bús kétségben csügged el,
Ha egy rossz szóval sérted!
(Ábrányi Emil: Ne sértsd meg...)
Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat,
Vérkönnyel ázva nyög feléd!
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad,
És marja, rágja kebelét.
A méreg ég, és ömlik mély sebére,
S ő védtelen küzd egyedül,
Hatalmas, ó lágy gyámja, légy vezére,
Vagy itt az óra, s vég veszélybe dűl!
Áldást adék, sok magzatot honodnak,
Mellén kiket táplál vala;
S másokra vársz, hogy érte vívni fognak?
Önnépe nem lesz védfala?
Szív, lélek el van vesztegetve rátok;
Szent harcra nyitva várt az út,
S ti védfalat körűle nem vonátok;
Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut.
( Kölcsey Ferenc : Zrínyi második éneke)
Hej, hogy reccsen, hej, hogy roppan a sok száraz ág.
Hűvös őszbe, nyirokos őszbe fordul a világ.
Ha ilyenkor duhaj kedvvel nekilendülök,
és a fázó bokrok között táncra perdülök,
Mellén kiket táplál vala;
S másokra vársz, hogy érte vívni fognak?
Önnépe nem lesz védfala?
Szív, lélek el van vesztegetve rátok;
Szent harcra nyitva várt az út,
S ti védfalat körűle nem vonátok;
Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut.
( Kölcsey Ferenc : Zrínyi második éneke)
Hej, hogy reccsen, hej, hogy roppan a sok száraz ág.
Hűvös őszbe, nyirokos őszbe fordul a világ.
Ha ilyenkor duhaj kedvvel nekilendülök,
és a fázó bokrok között táncra perdülök,
Hasonló témák
