Fotózás - alapismeretek - Analóg lexikon
ADAT HÁTFAL
Egyes kisfilmes fényképezőgépeknek levehető, cserélhető a hátfala. Az adat hátfalak lehetővé teszik, hogy a filmkockára vagy a kockák közé dátumot, időpontot vagy más számokból, betűkből álló adatokat exponáljunk.
ADDITÍV SZÍNKEVERÉS
Módszer színes fények előállítására. A szín a vörös, zöld és kék alapszínek megfelelő arányú egymásra vetítésével (összeadásával) jön létre.
ALAPFÁTYOL
Az előhívott negatív filmen ott is mutatkozik kis mértékű feketedés, ahol egyáltalán nem érte fény. Ennek a jelenségnek a neve alapfátyol.
ALAPKIHUZAT
Az alapkihuzat a végtelenben lévő tárgy élesre állításához szükséges mértékű kihuzat. Ez megegyezik a lencse gyújtótávolságával. (lásd még: Retrofókusz).
ALEXPOZÍCIÓ
A fotónyersanyag túl kevés fényt kapott. Az optimálisnál kisebb expozíció, amely már a képeredmény észrevehető romlását eredményezi.
AUTOFÓKUSZ
Egyes fényképezőgépeknek, diavetítőknek vagy nagyítógépeknek az a tulajdonsága, hogy a leképzett képet egy érzékelő és vezérlő rendszer segítségével automatikusan élesre állítják.
ÁLLANDÓ FÉNY
Folyamatosan világító fényforrások fénye. A kifejezést a vaku rövid idejű felvillanásától való megkülönböztetésre használjuk.
ÁLLÓ KÉP
Olyan kép, amelynek a függőleges oldala hosszabb, mint a vízszintes.
ÁTLAGOLÓ (INTEGRÁLÓ) FÉNYMÉRÉS
A TTL rendszerű fénymérés legegyszerűbb módja. A fénymérő átlagot képez a kép egész felületének világosság -értékeiből. Nagy fény-árnyék ellentéteket mutató témáknál gyakran hibás mérési eredményt ad.
ÁTNÉZETI KERESŐ, NEWTON KERESŐ
Ez a fényképezőgép felső részébe épített kis optikai rendszer, távcső. Ezen keresztülnézve ellenőrizhető a képkivágás.
BARIT PAPÍR
A hagyományos fotópapírok gyűjtőneve. A műanyag bevonatú fotópapíroktól való megkülönböztetésre használjuk. Az elnevezés onnan származik, hogy a papír anyagú hordozó és a fényérzékeny réteg között egy szigetelő réteg található. Ennek neve barit-réteg.
BEÁLLÍTOTT ÉLESSÉG
Az a távolság, ahova az optikai élességet beállítottuk.
BEMOZDULÁS (FELVÉTELI)
Ez a jelenség a felvétel készítésekor alakulhat ki. Oka, hogy az exponálás közben a fényképezőgép vagy a téma elmozdul.
BEUGRÓBLENDE
Az egyobjektíves, tükörreflexes fényképezőgépeknél alkalmazott konstrukciós megoldás. A rekesz az exponálás előtt teljesen nyitva van. Az expozíció alatt "beugrik" felveszi a beállított értéket.
BLANK
Az előhívott negatívfilmnek az a része, amely a kazettából kilógva fényt kapott.
B (MEGVILÁGÍTÁSI IDŐ)
A megvilágítási időt erre az értékre állítva a zár addig marad nyitva, ameddig nyomjuk a kioldógombot
BAJONETT FOGLALAT
A cserélhető objektíves fényképezőgépek objektívjének általánosan használt rögzítési módja. A foglalat kialakítása gyártónként általában különböző. Így az egyik gyártó objektívje legtöbbször nem tehető rá más gyártmányú gépre
BELSŐ FÉNYMÉRÉS
A korszerű kisfilmes gépekben alkalmazott fénymérési módszer. Objektív mögötti fénymérésnek vagy TTL mérésnek is nevezik. A fénymérő érzékelője a pentaprizmában vagy a gépváz aljában van.
C-41 ELŐHÍVÁS
Jelenleg általánosan használt eljárás színes negatív filmek kidolgozására.
CMY
C=cian (kékeszökd), M=magenta (bíbor), Y=yellow (sárga). A színek meghatározásának egyik módja. Ilyenkor a kékeszöld, bíbor és sárga színek arányával definiáljuk a valós színt.
CSERÉLHETŐ OBJEKTÍV
A fényképezőgépek egy részénél a képrajzoló objektív levehető, cserélhető.
CAMERA OBSCURA
Magyar kifejezéssel: lyukkamera. A fényképezőgép őse. Lehet egy helyiség vagy egy doboz. Lényege, hogy objektívet nem tartalmaz. A képet az egyik oldalán lévő kis lyuk rajzolja ki a szemközti felületre.
COMPUR ZÁR
Központi zár. A zárszerkezet az objektívben a lencsetagok között helyezkedik el. Előnye, hogy minden megvilágítási időhöz lehet a villanófényt használni. Elsősorban a középformátumú vagy nagy formátumú fényképezőgépekben használják. A kisfilmes gépeknél csak a nem cserélhető objektíves típusokba építik be.
DENZITÁS (FEKETEDÉS)
A kidolgozott fotóanyagok fényelnyelésének mérőszáma. A fényelnyelést az előhívott ezüst, vagy színezék okozza.
DERÍTŐFÉNY
A motívum kevésbé megvilágított részére eső fény. Funkciója a sötét képrészlet világosítása, derítése.
DERÍTŐLAP
A derítőlap egy nagy méretű fehér vagy aranyszínű felület. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy a róla visszaverődő fény az árnyékos témarészletre jusson.
D max
Maximális denzitás. Az a denzitás érték, amelynél nagyobb az adott fotóanyagon és adott kidolgozással már nem jöhet létre.
DIAPOZITÍV
Olyan előhívott filmkocka, amelyen a látvány valóstónusai vagy színei (pozitív kép) jelennek meg.
DIGITÁLIS KIJELZÉS
Valamely adatnak egy képernyőn vagy kijelzőn számjegyek formájában való megjelenítése.
DIREKT FÉNYMÉRÉS
Más kifejezéssel a beeső fény mérése. A fénymérőt a téma mellé helyezve közvetlenül a megvilágító fény erősségét mérjük meg. Ilyenkor a műszer érzékelője elé diffúzort kell helyezni.
DUPLA KIHUZAT
Ilyenkor az objektív hátsó fősíkja a gyújtótávolság kétszeresére van a film síkjától. Ebben az esetben valósul meg az 1:1 -es arányú leképzés.
DX KÓD
A filmkazettán lévő, elektromos áramot vezető és nem vezető felületekből kialakított mintázat. A gép fénymérő rendszere innen olvassa le a betöltött film érzékenységét.
EFFEKTÍV ÉRZÉKENYSÉG
A fotónyersanyagok valóságos érzékenysége. Ez eltérhet a csomagoláson feltüntetett névleges értéktől
ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSOK
A térben mágneses és elektromos térerősség váltakozásának formájában terjedő energiák. Például: rádióhullámok, infravörös sugárzás, látható fény, ultraibolya sugárzás, röngtensugarak.
ELEKTROMECHANIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet, amelynek működésében mechanikus és elektronikus alkatrészek is részt vesznek. A mozgató energiát általában rugók adják, az idők képzése elektronikus,
ELEKTRONIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet, ahol nemcsak az idők képzése, hanem a lamellák mozgatása is elektromos úton (pl. lineáris motorral) történik.
ELŐHÍVÁS
Az exponált fotóanyagokkal végzett kémiai művelet. Az előhívási folyamat során a látens kép fémezüstből vagy színezékből álló valódi képpé alakul át.
EXPONÁLÁS
Az a művelet, amikor a fényt a filmre engedjük. Ennek során, a fotóanyagon látens kép keletkezik. A nagyításnál a fotópapír megvilágítását is exponálásnak nevezzük.
EXPOZÍCIÓ
Felvételi expozíció. A felvétel készítésekor a filmet érő fénymennyiségre utaló kifejezés. Mértékét az un. expozíciós adatokkal jellemezhetjük. Az általánosan használt expozíciós adatok a megvilágító fény erősségén kívül a rekesznyílás és az expozíciós idő. (lásd még: fényérték)
EXPOZÍCIÓ PRIORITÁS
Az automatikus élességállítás egyik formája. A kioldógomb enyhe lenyomásakor bekapcsolódik az autófókusz, és az élesség folyamatosan követi a mérőmezőben lévő téma mozgását. A kioldógomb teljes lenyomásakor a gép exponál, függetlenül az élesség beállításának mértékétől.
EXPOZÍCIÓS IDŐ
Az az idő, ameddig az exponáláskor a fény a fotóanyag egy pontját éri.
EXPOZÍCIÓS ADATOK
Az expozíciót befolyásoló tényezők adatai. A témáról visszaverődő fénymennyiség (fénysűrűség), a rekesznyílás és a megvilágítási idő.
ÉLESSÉG
Az élesség az optikai leképzés, a képalkotás minőségére utaló adat. Elméletileg akkor éles a kép, ha a téma egy pontjáról érkező fénysugarak a képfelület egy pontjában találkoznak. A gyakorlatban élesnek tekinthető a leképzés, ha a képalkotó fénysugarak szóródása a felületen 0,01 mm-nél nem nagyobb.
ÉLESSÉG CSAPDA
Az autófókuszos fényképezőgépek egyik lehetséges szolgáltatása. Működése: manuális üzemmódban beállítjuk az élességet egy adott távolságra. A gép akkor exponál, amikor egy motívum megjelenik az AF-mérőmezőben az élesség távolságában.
ÉLESSÉG PRIORITÁS
Az autófókuszos fényképezőgépek egyik üzemmódja. A kioldógomb teljes lenyomása után csak akkor exponál a gép, ha az élességet már beállította. A kioldógomb enyhe lenyomásakor az élesség beáll az AF-mezőben lévő motívumra. Ebben a helyzetben rögzítődik a gomb elengedéséig.
ÉLESSÉGÁLLÍTÁSI TARTOMÁNY
Egy adott felvételi objektívnél az élesség beállítható legtávolabbi és legközelebbi távolsága közé eső szakasz.
FEDETTSÉG,
Más kifejezéssel: fényvisszatartó képesség. A fénykép szemmel érzékelt átlagos sötétségére vagy világosságára utaló szakkifejezés. A sötétebb képet nevezzük fedettebnek. Fényvisszatartó képességről negatív vagy diapozitív filmeknél beszélünk. Ezeknél a nagyobb fedettség az átbocsátott fény nagyobb elnyelésének a következménye.
FEJEN ÁLLÓ KÉP
Fordított kép. Ezen a valós látvány alsó része van felül és a felső alul.
FEKVŐ KÉP
Olyan kép, amelynek a vízszintes oldala hosszabb, mint a függőleges.
FELBONTÓKÉPESSÉG (OBJEKTÍV)
1, Az objektívek egyik jellemzője. A felbontóképesség annál nagyobb, minél több még elkülöníthető fekete-fehér vonalpárt képes az objektív a film felületének egy milliméterén belül kirajzolni.
2, A film egyik minőségi jellemzője. Azt mutatja meg, hogy hány elkülöníthető vonalpárt képes a film felületének egy milliméterén belül rögzíteni. Mértékegysége a vonalpár / milliméter. A felbontóképességet egy különböző sűrűségű fekete és fehér vonalakból álló tábla lefényképezésével lehet vizsgálni.
FELBONTÓKÉPESSÉG (FILM)
A film egyik képi tulajdonsága. Arra ad választ, hogy a film felületének egy milliméterén hány lefényképezett fekete-fehér vonalpárt tud elkülöníteni. Mértékegysége a vonalpár / milliméter.
FELVÉTELI OBJEKTÍV
Fényképfelvétel céljára gyártott képrajzoló lencserendszer. A fényképezőgépek része.
FÉNYÉRZÉKENY RÉTEG
A fényérzékeny ezüsthalogenid kristályokat tartalmazó réteg. Ebben alakul ki a fotográfiai kép.
FÉNYSŰRŰSÉG
Lényegében a felület érzékelhető világossága. A felület által kisugárzott vagy visszavert fény erőssége a felület nagyságának arányában.
FÉNYUDVAR MENTESÍTŐ RÉTEG
Feladata, hogy megakadályozza a filmen áthaladó fény visszaverődését. Ezért sötét festékanyagból van
FOLYADÉKKRISTÁLYOS KIJELZŐ (LCD)
A korszerű elektronikus fényképezőgépeken lévő részegység. Erről a fényképezőgép beállításaira, működésére vonatkozó adatok olvashatók le.
FORDÍTÓS FILM
A fordítós film a kidolgozás után a valóságnak megfelelő tónusú és színű (direkt pozitív) képet ad. Nevét a kidolgozás módszeréről kapta. A filmet először negatívként hívják elő, de egy későbbi művelettel átfordítják a tónusokat és a színeket. A valóságnak megfelelő képet hordozó filmkocka neve diapozitív.
FORMÁTUM
A filmkocka vagy a papírnagyítás alakjára és méretére utaló kifejezés.
FOTÓANYAG
A fotófelvétel vagy a nagyítás készítésére alkalmas fényérzékeny anyag. Film vagy fotópapír.
FOTÓNYERSANYAG
A még nem exponált fotóanyag (szűzanyag)
FÉNYAKNÁS KERESŐ
A tükörreflexes keresők egyszerűbb változata. Ennél felülről betekintve közvetlenül a mattüveget szemléljük. A fényakna egy fémlemezekből kialakított szerkezet, amely az oldalról jövő, zavaró fények visszatartását szolgálja. A fényaknás keresőnél a látott kép talpon áll, de oldalfordított.
FÉNYERŐ
Az objektíven beállítható legnagyobb rekeszérték.
FÉNYMÉRÉS (MEGVILÁGÍTÁS-MÉRÉS)
Fénymérővel végzett művelet. Célja, hogy a film optimális expozíciójához szükséges rekesz és idő párokat meghatározzuk.
A mérés módja lehet:
- direkt (közvetlen vagy a beeső fény mérése)
- indirekt (közvetett vagy a visszavert fény mérése)
FÉNYMÉRÉSI MÓD
A fényképezőgépe épített fénymérő a témáról visszaverődő fényt érzékeli. A fénymérési módtól függ, hogy a fénymérő a képfelület mely részeit és milyen mértékben veszi figyelembe az expozíció meghatározásához.
FÉNYMÉRŐ (MEGVILÁGÍTÁSMÉRŐ)
A mai fénymérők elektronikus eszközök. Segítségükkel meghatározhatjuk az optimális expozícióhoz szükséges rekesz és idő párokat.
A fénymérő lehet:
- önálló kézi műszer
- a fényképezőgépbe épített
FÉNYREKESZ (BLENDE)
A fényrekesz az objektív fényáteresztő (hasznos) átmérőjét szabályozó szerkezet. A korszerű fényrekeszek egymásra csúszó vékony fémlemezekből, lamellákból állnak.
FÉNYTÖRÉS
A fény homogén anyagban egyenes irányban terjed. Különböző optikai természetű agyagok határfelületein (ha nem merőlegesen érkezik) megváltoztatja haladási irányát, megtörik.
FÉNYÉRTÉK
Az expozíciót a fényképezőgépen két számérték határozza meg. Ezek a rekesznyílást és a megvilágítási időt leíró számok. A fényérték egy számadattal jellemzi az expozíciót. Ez a szám annál nagyobb, minél erősebb fényben való fényképezéshez állítottuk be a fényképezőgépet. A fényérték minden egész számértéke kétszer akkora expozíciót (a filmen kétszeres fénymennyiséget) jelez, mint az egyel kisebb szám. A fényérték jelzése FÉ, LW vagy EV.
FÉNYÉRZÉKENYSÉG
1, Egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy bennük a fény maradandó kémiai változást okoz.
2, A fotónyersanyagok jellemző adata. Arról szolgáltat információt, hogy mennyi fény szükséges az optimális expozícióhoz. (Lásd még: Az érzékenység mértékegységei)
FŐFÉNY
A főfény a világítás jellegét meghatározó fény. (Nem mindig a legerősebb.)
FŐSÍK (HÁTSÓ)
A képrajzoló objektívekben az optikai tengelyre merőleges elméleti sík. Az objektívnek van első és hátsó fősíkja. A tengellyel párhuzamosan belépő fénysugár a lencséket elhagyva más szögben távozik. A hátsó fősík ott van, ahol a belépő és kilépő fénysugár meghosszabbításai metszik egymást.
FRONTLENCSE
A felvételi objektívek külső, a téma felé néző lencsetagja.
GÉPVÁZ
A fényképezőgépek fő szerkezeti egysége. A cserélhető objektíves kisfilmes gépeknél erről levehető az objektív, esetleg a hátfal, kereső stb.
GYÚJTÓTÁVOLSÁG
A gyűjtőlencsékre párhuzamosan érkező fénysugarak a lencse másik oldalán egy pontban találkoznak. A lencse fősíkja és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság a gyújtótávolság. Ez a fényképészeti objektívek egyik jellemző adata. Számértéke általában milliméterekben kifejezve fel van tüntetve az objektíven.
GYŰJTŐ LENCSE
Gyűjtő lencsék azok az üveglencsék, amelyeknek közepe vastagabb, mint a széle. Tulajdonságuk, hogy a felületükre érkező párhuzamos fénysugarakat elméletileg egy pontban összegyűjtik.
HÁLÓZATI TÁPEGYSÉG
Elektronikus részegység, egyes vakukészülékek tartozéka. Segítségével a vaku nem elemről vagy akkumulátorról, hanem közvetlenül a villamos hálózatról üzemel
HÁTFAL -1
A nagyformátumú gépek hátsó szerkezeti része. Ez foglalja magában a filmet.
HÁTFAL -2
A kisfilmes fényképezőgépek hátsó részét borító szerkezeti egység. Egyes típusoknál ez levehető, cserélhető.
HELYES EXPOZÍCIÓ
A legoptimálisabb képet eredményező expozíció
HIDEG SZÍNÁRNYALAT
A látható színeket asszociatív hatásuk alapján meleg és hideg színekre is feloszthatjuk. Hideg hatásúnak a kék illetve zöld színek színeket tekinthetjük. Ha a kép színegyensúlya a semlegestől a kék vagy a zöld felé tolódik el, "hideg árnyalatról" beszélhetünk
HORDOZÓ
A fotóanyag legvastagabb rétege. Kémiailag passzív. Funkciója, hogy a fényérzékeny réteget hordozza.
HULLÁMHOSSZ
A fénysugárzás egyik jellemző tulajdonsága. A hullámhossz egy teljes rezgési periódus során megtett út.
HALOGENIDEK
A kémiában halogén elemeknek nevezik a fluort, klórt, brómot és a jódot. Az ezüsttel alkotott vegyületeik fényérzékenyek. Az ezüstklorid, ezüstbromid és ezüstjodid a kémiai képrögzítés alapanyagai. Ezeket összefoglaló néven ezüsthalogenideknek is nevezzük.
HARMONIKÁS KIHUZAT
Az a konstrukciós megoldás, amikor az objektívet egy bőrharmonika kapcsolja össze a gépvázzal. A kisfilmes fényképezésnél ezt egyes közeli képek készítéséhez gyártott kiegészítő eszközökben használják.
IDŐ AUTOMATIKA (REKESZ PRIORITÁS)
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor a rekeszértéket kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérő adatai alapján a fényképezőgép választ és állít be megvilágítási időt.
INDIREKT FÉNYMÉRÉS, TÁRGYMÉRÉS
A témáról visszaverődő fény mérése. Ilyenkor a műszer érzékelőjét a téma felé fordítva diffúzor nélkül használjuk.
ISMÉTLÉSI IDŐ (VAKU)
A vakukészülékek két villanása között el kell telnie bizonyos időnek. Erre az időre a kisülési energiát adó kondenzátor feltöltéséhez van szükség.
ISO
A fotográfiában: a fényérzékenység nemzetközi mértékegysége.
IDŐFELVÉTEL
Az egy másodpercnél hosszabb megvilágítási idővel készült felvételekre használt szakkifejezés
IDŐPRIORITÁSOS ÜZEMMÓD
Más kifejezéssel rekeszautomatika vagy idő előválasztás. A megvilágítási automatikáknak az a változata, amikor a megvilágítási időt kézzel állítjuk be és ehhez a fényképezőgép a fénymérő adatai alapján, automatikusan beállítja a rekesznyílást.
INDIREKT VILÁGÍTÁS
Az a világítási mód, amikor a fényforrás fényét nem közvetlenül (direkt) a témára irányítjuk. A kisvakuk használatának egyik lehetősége, elsősorban belső térben. Ilyenkor a vakut a mennyezet vagy a fal felé kell fordítani. A témát az innen visszaverődő fény világítja meg.
INTEGRÁLÓ FÉNYMÉRÉS
Átlagoló fénymérés. A fényképezőgépbe épített fénymérők egyik lehetséges mérési módja. Ilyenkor a fénymérő a képmező egész felületének világosság értékeit gyakorlatilag azonos mértékben veszi figyelembe.
KEMÉNY VÍZ
Az ivóvízben különböző ásványi anyagok vannak oldva. Kemény víznek a viszonylag nagy kalcium és magnézium tartalmú vizet hívjuk. (Koncentráció: 0,2 millimol / liter vagy nagyobb)
KERESŐ
A kereső a fényképezőgépnek az a része, amely lehetővé teszi a felvételkor a képkivágás beállítását. A korszerű keresők e mellett az élesség ellenőrzésére, beállítására is alkalmasak.
KÉPKAPU
A fényképezőgépnek az az ablaka, amelyen keresztül a fény a filmre juthat. A vetítő és nagyítógépeknél az átvilágított filmet befogadó ablakot nevezik képkapunak.
KÉPKIVÁGÁS
A látványnak a filmre illetve a kész képre kerülő része. A képszélek által határolt látvány.
KÉPRAJZOLÁS
A gyüjtőlencsék azon tulajdonsága, hogy az előttük lévő megvilágított téma képét képesek megjeleníteni a mögöttük lévő felületen.
KIHUZAT
A film síkja és az objektív hátsó fősíkja közötti távolság.
KOMPLEMENTER SZÍN
A szürke (fehér) szín különböző színek keveréke. Minden színhez tartozik egy olyan másik szín, amellyel összekeverve semleges, szürke (fehér) árnyalatot ad. Az ilyen színpárból az egyiket a másik kiegészítő színének vagy komplementer színének nevezzük.
KONTAKT MÁSOLAT
A negatívfilmről közvetlen érintkezés útján készült pozitív másolat. A pozitív képkockák azonos méretűek a negatív filmkockáival.
KONTRASZT
A kép világos és sötét részei közötti tónuskülönbség. Ha két kép azonos motívumot ábrázol és az egyiken két adott részlet tónusának különbsége nagyobb, mint a másikon, akkor ennek nagyobb a kontrasztja.
KÖZEPES TÓNUS
Olyan felület, amely a rá eső fény 18 % -át visszaveri, a többit elnyeli (fotográfiai szabvány)
KÖZÉPFORMÁTUM
A szabványos filmformátumok egyik csoportja. A középformátumhoz a 4,5 X 6 cm és a 6 x 9 cm méret közötti filmek tartoznak
KÖZÉPSÚLYOZOTT FÉNYMÉRÉS
Ennél a módnál a képmező felületének középső 2/3-a mintegy 70% -kal jobban beleszól a mérési eredménybe, mint a kép szélei.
LAMELLA
A fényképezőgépek zár-, vagy rekesz szerkezetét alkotó vékony fémlemezek neve.
LÁBSZÁM
A filmek szélére gyárilag exponált számok és egyéb jelek.
LÁTENS KÉP
Rejtett kép. A fényérzékeny anyagokban a megvilágítás után a kép információit hordozó csekély ezüst kiválás. Az előhívás során valódi, látható képpé alakul.
LEFUTÁSI IDŐ
A redőnyzár működésére jellemző adat. Az az idő, amíg a redőny az exponáláskor megteszi a képkapu két széle közötti utat. Nem mindig azonos a megvilágítási idővel.
LEKÉPZÉSI ARÁNY
A téma valós mérete és az objektív által rajzolt kép (leképzés) mérete közötti összefüggésre utaló adat. Arra ad választ, hogy a témán lévő két pont közötti távolság hányszorosa a kirajzolt képen a megfelelő távolságnak.
1:1 -ES LEKÉPZÉSI ARÁNY
1:1 -es leképzési aránynál az objektívet olyan kis távolságra állítottuk élesre, hogy a képre kerülő téma mérete megegyezik a filmkocka méretével (lásd még: dupla kihuzat)
1:2 -ES LEKÉPZÉSI ARÁNY
1:2 -es leképzési aránynál az objektívet olyan távolságra állítottuk élesre, hogy a képre kerülő témarészlet egyik oldala kétszerese a filmkocka megfelelő oldalának.
LÁTÓSZÖG
Az objektív a filmre rajzolja az előtte lévő téma egy részletét.
Azt a szöget, ami alatt a két ellentétes képszélről az objektívbe érkeznek a fénysugarak, látószögnek nevezzük. Más a látószög a kép rövidebb vagy hosszabb oldala mentén illetve a képátlóban. Az ismertetőkben található látószög adat általában a képátlóra vonatkozik.
LÁGY VILÁGÍTÁS
Kis kontrasztú világítás. Ilyenkor a téma erősebben és kevésbé megvilágított része között csekély a fényerősségek különbsége (max: 0,5 FÉ)
LÁGY FOKOZATÚ PAPÍR
A fekete fehér fotópapírok egyik fajtája. Az ilyen papírra készült nagyításnál a világos és sötét képrészek közötti tónuskülönbség viszonylag kicsi.
LÁGY RAJZOLAT
Az objektív rajzolati tulajdonságára utaló kifejezés. Nem azonos az életlenséggel. Életlen rajzolatnál a kontúrokból folyamatos tónusátmenet lesz. A lágy rajzolatnál a kontúr élesen látszik, de körülötte több-kevesebb fényszóródás mutatkozik. A kialakuló kép megfelel egy éles és egy életlen kép egymásra fényképezésének.
LÁGYÍTÓ ELŐTÉT
Olyan üveglemez, amely az objektív elé helyezve lágy rajzolatot eredményez.
LEKÉPZÉS
A fényképészeti objektívek az előttük lévő megvilágított téma képét megjelenítik a mögöttük lévő felületen. Ezt a jelenséget optikai leképzésnek is nevezik.
LEJÁRATI IDŐ
A filmek csomagolásán feltüntetett időpont (év, hónap). A gyártók eddig az időpontig garantálják a filmek eredeti tulajdonságait, ha azok előírásszerűen voltak tárolva. A lejárati idő után megváltozhat a film érzékenysége, kontrasztja, színegyensúlya.
MANUÁLIS OBJEKTÍV
Olyan objektív, amelyen az élességet kézzel kell beállítani. Automatikus élességállításra nem alkalmas.
MANUÁLIS ÜZEMMÓD
Ebben az esetben az élességet vagy az expozíciós értékeket kézzel (manuálisan) kell beállítani a fényképezőgépen.
MASZK
A színes negatívfilmeken lévő vörösessárga színezékréteg. A színegyensúly javítását szolgálja. Nevét onnan kapta, hogy egyes színeknél nem alakul ki, így nem egyenletesen fedi a film felületét.
MATTÜVEG
Sík üveglap, amely az egyik oldalán érdesített, matt. A matt felületen a fény szétszóródik, ezért itt az objektív által alkotott kép kirajzolódik. Ez a kép az üveglap másik oldaláról is látható.
MECHANIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet, amelynek működésében kizárólag mechanikus alkatrészek vesznek részt.
MEGVILÁGÍTÁSI TARTOMÁNY
Egyes filmeknél a névleges érzékenységhez képest alul vagy túlexponált kockákról is megfelelő nagyítás készíthető. A megvilágítási tartomány a még megfelelő eredményt adó expozíciók közötti különbség.
MEGVILÁGÍTOTTSÁG
A filmet érő fénymennyiség mértéke. Mértékegysége a lx.s (luxsecundum)
MEGVILÁGÍTÁSI AUTOMATIKA
A fényképezőgépbe épített szolgáltatás. Célja az optimális expozícióhoz szükséges rekesz és/vagy idő értékek automatikus beállítása.
MELEG SZÍNÁRNYALAT
A látható színeket asszociatív hatásuk alapján meleg és hideg színekre is feloszthatjuk. Meleg hatásúnak a sárga illetve vörös színek színeket tekinthetjük. Ha a kép színegyensúlya a semlegestől a sárga felé tolódik el, "meleg árnyalatról" beszélhetünk.
MÉLYSÉGÉLESSÉG
Az élesség a gyakorlatban kiterjed a beállított távolságtól közelebbi és távolabbi témarészletekre is. Azt a tématávolság tartományt, amelyen belül a kép még elfogadhatóan éles, mélységélességnek nevezzük.
MIKROPROCESSZOR (CPU)
Adatokkal számítástechnikai műveleteket végző elektronikus elem, alkatrész. A fényképezőgépekben az adatok a fénymérőből, az élességérzékelő modulból illetve a kezelőszervekből származhatnak. A CPU az elvégzett számítások alapján vezérli a gép működését.
MINILABOR
Fotóamatőrök igényeit kiszolgáló kis alapterületű fotólabor. Automatikus üzemű filmhívó és nagyító berendezésekkel működik.
MONOKRÓM FOTÓANYAGOK
A monokróm (egyszínű) kifejezés azt jelenti, hogy az elkészült kép egy szín különböző tónusértékeiből épül fel. A legismertebbek a fekete-fehér fotóanyagok. Ezeken a téma tónusai és színei feketén, fehéren vagy a szürke szín különböző árnyalataiban jelennek meg.
MUNKABLENDE (AUTOMATIKÁNÁL)
Időautomata üzemmódban az a rekeszérték, amelyet kézzel kell beállítani. A gép ehhez választja ki a megvilágítási időt
MUNKABLENDE (VAKUZÁSNÁL)
Az automata vakukészülékek egy része úgy szabályozza a kibocsátott fényenergiát, hogy egy adott rekesznyílásnál legyen megfelelő az expozíció. Ez a rekesznyílás a munkablende.
MŰANYAG BEVONATÚ FOTÓPAPÍR
Olyan nagyítópapír, amelynél a papírlap vízálló polietilén réteggel van bevonva. A kidolgozásnál a kezelő oldatok nem hatolnak be a papír filcbe, ezért a mosási idők lényegesen rövidíthetők. Az ilyen papír levegőn szárad. Jele: RC vagy PE.
MŰFÉNY
A kifejezés a fény színére utal (3.200 K). A szabványos fotóizzók fényének színe.
MŰFÉNY FILM
Szabványos műfényre érzékenyített film. 3.200 K-es fényben ad színhelyes képet
NAGYÍTÁS
Az eredeti felvétel filmjéről készített nagyobb méretű kép fotópapíron vagy filmanyagon.
NAGYÍTÓGÉP
A kisméretű kidolgozott filmről nagyobb méretű papírkép készítésére szolgáló készülék.
A fény hullámhosszának mértékegysége. A telített színek meghatározására is szolgál. Rövidítése: nm. 1 nm = 10<sup> -9</sup> m.
NAPFÉNY
A kifejezés a fény színére utal (5.500 K). A déli napsütés fényének színe, tiszta időben.
NAPFÉNY FILM
Szabványos napfényre érzékenyített film. 5.500 K -es fényben ad színhelyes képet
NEGATÍV FILM
A fekete-fehér negatívfilm ott sötét, fedett, ahol a téma világos volt. A téma sötét részeinél a film átlátszó. A filmen így kialakuló képet negatívnak nevezzük, mert az a valósághoz képest fordított tónusú.
A színes negatívfilmen nemcsak a tárgy tónusai, de a színei is átfordulnak. Az előhívott filmen az eredeti színek ellentétes, komplementer színei alakulnak ki.
A negatív filmekről az eredeti látványnak megfelelő tónusú és színű (pozitív) papírképek készíthetők.
NEGATÍV-POZITÍV ELJÁRÁS
A témát először negatív filmre fényképezzük le. A kidolgozott negatívról a képet pozitív tónusban papírra vagy pozitív filmre másoljuk át.
NEWTON GYŰRŰ
Főként az üveges keretben lévő diapozitívok vetítésénél mutatkozó jelenség. Megjelenése: szabálytalan alakú, szivárványszínű, koncentrikus gyűrűk a képen. Oka: a film kissé domborodik, így nem fekszik az üveggel azonos síkban. A színes gyűrűk a felületekről visszaverődő fények interferenciájának következményei.
NÉVLEGES ÉRZÉKENYSÉG
A filmek csomagolásán feltüntetett fényérzékenység. Nem mindig egyezik meg a fotóanyag valóságos (effektív) érzékenységével.
OBJEKTÍV
A tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer. A fényképészeti objektívek több optikai lencséből épülnek fel. Egyes objektívekben tükrök is találhatók.
OLDALFORDÍTOTT KÉP
Olyan kép (fényképen vagy a gép keresőjében) amely az eredeti látványnak tükörképe. A jobb és a baloldal fel van cserélve.
OLDALHELYES KÉP
Olyan kép (fényképen vagy a gép keresőjében) amelynek oldalhelyzete a valóságnak megfelelő.
OPTIKAI LENCSE
Készülhet üvegből, műanyagból vagy más átlátszó anyagból. Funkciója, hogy a rajta áthaladó fénynyalábot eredeti útjából eltérítve, megtörve valamilyen optikai jelenséget hozzon létre. Ilyen optikai jelenség az éleslátás korrigálása (szemüveg) vagy a képrajzolás
OPTIKAI TENGELY
Az objektívek lencséinek középpontjain áthaladó elméleti egyenes
OBJEKTÍV DÖNTÉSE
A fényképezőgéptől távolodó sík éles leképzése (rekeszelés nélkül) csak úgy lehetséges, ha az objektív síkja nem párhuzamos a film síkjával. Ehhez az objektívet a megfelelő irányban és szögben meg kell dönteni. Ez a kisfilmes technikában csak a speciálisan erre a célra gyártott objektívekkel valósítható meg.
OBJEKTÍV ELCSÚSZTATÁSA
A térben távolodó szabályos alakú motívumok (pl. épületek) képe a fényképen eltorzul (perspektívatorzítás). Ez az objektívnek a film síkjával párhuzamos elcsúsztatásával küszöbölhető ki (perspektíva korrekció). Ez a kisfilmes technikában csak a speciálisan erre a célra gyártott objektívekkel valósítható meg.
PAPÍRFOKOZAT
A fekete-fehér fotópapírok egy részét különböző kontrasztértékkel gyártják (lágy, speciál, normál, kemény, extrakemény). Az így létrejövő kontraszt-fokozatokat a szakmai zsargon papírfokozatoknak nevezi. Léteznek fokozat nélkül változtatható kontrasztértékű papírok is (Ilford Multigrade, Kodak Polymax, Forte Polygrade)
PENTAPRIZMA
Teljes nevén pentatetőél-prizma. A tükörreflexes fényképezőgépek mattüvegén a kép csak felülről látható és oldalfordított helyzetű. A pentaprizma egy üvegprizma, amelyet a mattüveg felett helyeznek el. Ez lehetővé teszi, hogy vízszintesen betekintve a valóságnak megfelelő oldalhelyzetű képet lássunk.
PERIFÉRIA
Számítástechnikai kifejezés, a számítógéphez csatlakozó eszközök gyűjtőneve. Az adatok bevitelét, megjelenítését vagy a számítógépnek a folyamatba való beavatkozását teszik lehetővé. A fényképezőgépeknél: fénymérő, rekesz, idő és érzékenység beállító, élesség érzékelő modul, különböző kijelzők, autófókusz motor, stb.
PERSPEKTÍVA
Magyar szóval: térhatás. A síkfelületű képen látható olyan információ, amely a téma térbeli kiterjedésére utal. A perspektívahatás lehet kisebb vagy nagyobb, enyhébb vagy erősebb. Ez attól függ, hogy a kép szemlélője egy adott valós teret milyen mélységűnek érzékel a képen.
PERSPEKTÍVA TORZÍTÁS
A térben távolodó párhuzamos egyenesek a sík képen összetartanak. Ez a jelenség eltorzíthatja a lefényképezett tárgy alakját.
PERSPEKTÍVA KORREKCIÓ
A felvétel készítésénél vagy a nagyításnál alkalmazott optikai eljárás. Eredményeként a képen megszűnik a perspektívatorzítás
POZITÍV FILM
A pozitív film olyan speciális film, amelyre negatívról a kép pozitív tónusban és színben másolható át. (Nem fordítós film.)
POZITÍV LABORATÓRIUM
Fekete-fehér vagy színes papírképek vagy pozitív filmek előállítására szolgáló laboratórium.
POZITÍV TÓNUSÚ MÁSOLAT
Negatív vagy pozitív fotográfiai képről készült másolat. Tónusai és színei megfelelnek az eredetileg lefényképezett valóságnak.
POZITÍV-POZITÍV ELJÁRÁS
A témát diapozitív (fordítós) filmre fényképezzük le. Erről direkt pozitív (fordítós vagy színroncsolásos) fotópapírra készül a nagyítás
PROGRAM AUTOMATIKA
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor mind a rekesznyílást mind pedig a megvilágítási időt a fényképezőgép állítja be. Ez előre megadott program szerint történik.
PROGRAMKÁRTYA
Egyes fényképezőgépeknél a beépített automatikus szolgáltatások behelyezhető chip-kártyák segítségével bővíthetők.
PUSH
Angol szó. Jelentése: nyomni, tolni, emelni. A fotográfiában push hívásnak nevezik a filmnek a névlegesnél magasabb érzékenység szerinti, hosszabb ideig tartó előhívását.
RAJZOLAT
Az objektívek által alkotott kép minőségére utaló kifejezés
REFLEXIÓ
Az optikában: fény visszaverődése a felületekről.
REKESZÁLLÁS
A rekesz beállító gyűrű valamilyen adott állása, beállítása.
REKESZNYÍLÁS (RELATÍV NYÍLÁS)
Az objektívben a fényrekesz lamellái által le nem fedett lencsefelület. Ezen hatolnak keresztül a képalkotó fénysugarak. A rekesznyílás nagysága (felülete) befolyásolja a kirajzolt kép világosságát. A rekesznyílást a fényrekesz segítségével lehet szabályozni. (Lásd még: rekeszértékek)
REKESZÉRTÉKEK
A rekeszértékek az objektív fényáteresztő képességére utaló szabványos számok. A szabványos rekesz-szám sorozat: 1 -1,4 - 2 - 2,8 - 4 - 5,6 - 8 - 11 - 16 - 22 � 32.
A kisebb számokkal jelölt rekeszértékeknél nagyobb az objektíven áthaladó fényáram, így a lencse által kirajzolt kép világosabb. A számsorban a kisebbtől a nagyobb számértékek felé haladva minden szomszédos érték felére csökkenti az objektíven átjutó fényt.
REKESZ AUTOMATIKA (IDŐ PRIORITÁS)
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor a megvilágítási időt kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérő adatai alapján a fényképezőgép választ és állít be rekeszértéket.
REPRODUKCIÓ
Fényképekről, festményekről, rajzokról, iratokról és más sík felületekről készülő fénykép.
RETROFÓKUSZ
A felvételi objektívek olyan optikai felépítése, amely lehetővé teszi, hogy az objektív hátsó lencsetag nagyobb távolságra legyen a filmtől, mint a gyújtótávolság (végtelen állásban is). Erre a tükörreflexes fényképezőgépek rövid gyújtótávolságú objektívjeinél van szükség.
RGB
R=red (vörös), G=green (zöld), B=blue (kék). A színek meghatározásának egyik módja. Ilyenkor a vörös, zöld és kék összetevők arányával definiáljuk a valós színt.
SCHWARZCHILD-EFFEKTUS
Amennyiben a megvilágítási idő nagyon rövid vagy nagyon hosszú, a film érzékenysége csökken. Az effektust kiváltó időhosszak és az érzékenység csökkenés mértéke gyártmányonként különböző.
SEMLEGES SZÍN
A fehér a szürke és a fekete felületeket semleges színűeknek nevezzük. Ezek nem változtatják meg a rájuk eső fény színösszetételét.
SPEKTRUM
Magyarul: színkép. A látható telített színek sora. (Pl. a szivárvány színei)
SPOT FÉNYMÉRÉS
Ennél a mérési módnál a fénymérés csak a képmező közepén vagy más részén egy megjelölt kis körben (átmérő: 3-5 mm) történik. A spot méréssel meghatározható a téma viszonylag kis részletének helyes expozíciója.
STÚDIÓVAKU
Fotóműtermekben használt nagy teljesítményű vakuberendezés.
SZEM VEZÉRLÉSŰ AUTOFÓKUSZ
Egyes automatikus élességállítású kamerák szolgáltatása. A keresőben megjelölt több autofókusz mező közül a gép azt aktivizálja, amelyikre a fotós néz.
SZEMCSÉZET
A képet alkotó szemcsék nagyságából, alakjából és eloszlásából eredő vizuális hatás
SZÍNEZET
A valós színek egyik tulajdonsága. Lényegében a színjelleget határozza meg. A másik két tulajdonság a telítettség és a világosság.
SZÍNEGYENSÚLY
A színes fénykép jellemzésére használt kifejezés. A kép színegyensúlya akkor megfelelő, ha rajta lévő színek optimálisan megközelítik a lefényképezett motívum színét vagy a szemlélő elvárásait.
SZINKRONITÁS (VAKU)
A vakunak akkor kell villannia, amikor a zárszerkezet teljesen nyitva van. Így a fény a film egész felületét éri. Szinkronitásról akkor beszélhetünk, ha ez a feltétel megvalósul.
SZINKRONIZÁLÁS
1. A zár nyitás és a vaku villanás egyidejűségének biztosítása.
2. Két vagy több vakukészülék egyidejű villanásának biztosítása.
SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS
Módszer színes fények előállítására. A végső szín úgy alakul ki, hogy az eredetileg fehér fényből útjába egyszerre több különböző színű szűrőt helyeznek. A színszűrők bizonyos színeket elnyelnek, kivonnak a fehér fényből. Ehhez különböző fényáteresztésű sárga, bíbor és kékeszöld színű szűrők használatosak.
SZÍN (VALÓS SZÍN)
A látható fény összetevőinek hullámhosszától és intenzitásától függő fiziológiai érzet. Ide tartozik minden ténylegesen létező felület vagy fény színe. Egy adott szín meghatározásához három adat szükséges. Ezek lehetnek például: a színezet (domináns hullámhossz), a telítettség (fehér ill. fekete tartalom) és a világosság.
SZÍNHELYESSÉG
A kép akkor tekinthető színhelyesnek, ha az ábrázolt motívum színei optimálisan megközelítik az eredetit, illetve megfelelnek elvárásainknak. Ilyenkor megfelelő a színegyensúly is.
SZÍNES FOTÓANYAGOK
A színesnek nevezett fotóanyagok megközelítően visszaadják a téma eredeti színeit.
SZÍNHŐMÉRSÉKLET
A fehér fény különböző színű fények keveréke. Az egyes fényforrások fénye nem azonos arányban tartalmazza az egyes színeket. Ezért fényük színe nem egyforma. A színhőmérséklet a fény színösszetételére utaló adat. Mértékegysége a Kelvin (K)
SZÍNHŐMÉRSÉKLETI HANGOLÁS (FILMEKNÉL)
A színes felvételi anyagokat mindig behangolják valamelyik szabványos színhőmérsékletre. Az optimális képeredmény érdekében célszerű a hangolásának megfelelő színösszetételű fényben exponálni. A fotográfiában kétféle szabványos színhőmérsékleti hangolást alkalmaznak:
- napfény (nappali fény) film: 5.500-5.600 K
- műfény film: 3.200 K
SZÍNPRÓBA
Színes pozitív képek készítésénél az optimális színegyensúly kialakítására alkalmazott módszer. Menete: a kép egy jellemző részéről keskeny papírcsíkra nagyítást készítenek. Ennek színe és tónusa még nem megfelelő. A korrekció érdekében más színszűrőzést és expozíciót határoznak meg. Így újabb próba készül. A műveletet az optimális képhatás eléréséig ismétlik. A korszerű pozitív laboratóriumokban színmérő műszereket is használnak a munka megkönnyítésére.
SZÍNSZŰRŐ
Színes, fényáteresztő anyagból készült eszköz, amely rajta áthaladó fényből egyes színeket visszatart, másokat átenged. Ezzel megváltoztatja az áthaladó fény színösszetételét (spektrális energiaeloszlását).
SZÍNÉRZÉKENYÍTÉS (FEKETE-FEHÉR)
A film fényérzékeny ezüst-sói önmagukban csak a kék színű fényre reagálnak. Azt, hogy a film más színekre is érzékeny legyen, a gyártás során hozzáadott érzékenyítőkkel érik el. Ez teszi lehetővé, hogy a fekete-fehér film a színeket a világosságuknak megfelelő szürke tónusokban adja vissza.
SZÓRT FÉNY
Nagy felületű fényforrásból érkező fény. A fénysugarak a felület minden pontjából a tér minden irányába szétszóródnak.
SZÓRÓDÁSI KÖR
A tárgy egy elméleti pontjából kiinduló fénysugarak az objektíven áthaladva a filmen nem egy pontba érkeznek meg. Az a felület, amire a fénysugarak szétterülnek, a szóródási kör. Élesre állított helyzetben a szóródási körök a legkisebbek, életlen leképzésnél nagyobbak.
TARKA SZÍNEK
Az érzékelhető színjelleggel bíró (színes) színek. A tarka színű felületek úgy verik vissza a rájuk eső fényt, hogy közben annak eredeti színösszetételét megváltoztatják.
TELJES NYÍLÁS
A teljes nyílás az objektív legnagyobb rekesznyílása. Ilyenkor az egész lencsefelület részt vesz a képalkotásban, így a kirajzolt kép a lehető legvilágosabb.
TTL FÉNYMÉRÉS
Fénymérés az objektív mögött, a gépvázban lévő érzékelő segítségével.
TÜKÖRREFLEXES KERESŐ
Ez a megoldás a nevét onnan kapta, hogy az objektív mögött egy 45 fokban elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vízszintes mattüvegre. Ezen rajzolódik ki a kép.
- kétobjektíves
- egyobjektíves
TÜKÖRREFLEXES KAMERA
Ezekben a fényképezőgépekben az objektív mögött egy 45 fokban elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vízszintes mattüvegre.
TÓNUSÉRTÉK
A képfelület adott részének világosságára utaló kifejezés.
TÓNUSOS KÉP
Szürke árnyalatokat is tartalmazó fekete-fehér fénykép. A kifejezést a vonalas (csak fekete és fehér felületekből álló) képektől való megkülönböztetésre használják.
TÚLEXPOZÍCIÓ
A fotónyersanyag túl sok fényt kapott. Az optimálisnál nagyobb expozíció, amely már a képeredmény észrevehető romlását eredményezi.
ULRAIBOLYA SUGARAK
A kék színű fénynél kisebb hullámhosszú, szemmel nem látható sugárzás. A fotónyersanyagon nyomot hagy. Túlexpozíciót vagy kék elszíneződést okozhat.
VAKU
Villanófény, örökvaku. Fotográfiai célokat szolgáló világítási eszköz. A korszerű vakukészülékekben speciális fénycső (gázkisülési cső) található. Ez egy erős elektromos kisülés hatására rövid ideig erős fényt bocsát ki.
VAKUSZINKRON IDŐ
A redőnyzáras fényképezőgépeknél legtöbbször nem lehet minden expozíciós időhöz vakut használni. Azt a legrövidebb megvilágítási időt, amelynél a villanófény használata még problémamentes, vakuszinkron időnek nevezzük. A rövidebb időknél a vaku nem világítja ki az egész filmkockát.
VÉDŐRÉTEG
A filmek felületét borító átlátszó réteg. A fényérzékeny réteget védi a mechanikus hatásoktól
"VÉGTELEN" ÉLESSÉGÁLLÍTÁSI HELYZET
A felvételi objektívek élességállító gyűrűjének az az állása, amikor az élesség a legtávolabbi témára van beállítva. Ilyenkor a párhuzamosan belépő fénysugarak a film felületen elméletileg egy pontban találkoznak.
VISZONOSSÁGI TÖRVÉNY
Ha ugyanannyi fokozatban a rekesznyílást zárjuk és a megvilágítási időt hosszabbítjuk, vagy a rekeszt nyitjuk és a megvilágítási időt rövidítjük, akkor az expozíció nem változik. Ezt nevezzük viszonossági törvénynek. (Lásd még: Schwarzchild effektus)
ZÁRSZERKEZET
A zárszerkezet az exponálás előtt és után elzárja a filmet a fénytől. A fényképezőgép vázában vagy az objektívben helyezkedik el.
ZOOM OBJEKTÍV
Változtatható gyújtótávolságú objektív. Az objektív látószögét egy gyűrű elforgatásával vagy húzásával fokozat nélkül lehet változtatni.
Forrás: www.fotovilag.hu
ADAT HÁTFAL
Egyes kisfilmes fényképezőgépeknek levehető, cserélhető a hátfala. Az adat hátfalak lehetővé teszik, hogy a filmkockára vagy a kockák közé dátumot, időpontot vagy más számokból, betűkből álló adatokat exponáljunk.
ADDITÍV SZÍNKEVERÉS
Módszer színes fények előállítására. A szín a vörös, zöld és kék alapszínek megfelelő arányú egymásra vetítésével (összeadásával) jön létre.
ALAPFÁTYOL
Az előhívott negatív filmen ott is mutatkozik kis mértékű feketedés, ahol egyáltalán nem érte fény. Ennek a jelenségnek a neve alapfátyol.
ALAPKIHUZAT
Az alapkihuzat a végtelenben lévő tárgy élesre állításához szükséges mértékű kihuzat. Ez megegyezik a lencse gyújtótávolságával. (lásd még: Retrofókusz).
ALEXPOZÍCIÓ
A fotónyersanyag túl kevés fényt kapott. Az optimálisnál kisebb expozíció, amely már a képeredmény észrevehető romlását eredményezi.
AUTOFÓKUSZ
Egyes fényképezőgépeknek, diavetítőknek vagy nagyítógépeknek az a tulajdonsága, hogy a leképzett képet egy érzékelő és vezérlő rendszer segítségével automatikusan élesre állítják.
ÁLLANDÓ FÉNY
Folyamatosan világító fényforrások fénye. A kifejezést a vaku rövid idejű felvillanásától való megkülönböztetésre használjuk.
ÁLLÓ KÉP
Olyan kép, amelynek a függőleges oldala hosszabb, mint a vízszintes.
ÁTLAGOLÓ (INTEGRÁLÓ) FÉNYMÉRÉS
A TTL rendszerű fénymérés legegyszerűbb módja. A fénymérő átlagot képez a kép egész felületének világosság -értékeiből. Nagy fény-árnyék ellentéteket mutató témáknál gyakran hibás mérési eredményt ad.
ÁTNÉZETI KERESŐ, NEWTON KERESŐ
Ez a fényképezőgép felső részébe épített kis optikai rendszer, távcső. Ezen keresztülnézve ellenőrizhető a képkivágás.
BARIT PAPÍR
A hagyományos fotópapírok gyűjtőneve. A műanyag bevonatú fotópapíroktól való megkülönböztetésre használjuk. Az elnevezés onnan származik, hogy a papír anyagú hordozó és a fényérzékeny réteg között egy szigetelő réteg található. Ennek neve barit-réteg.
BEÁLLÍTOTT ÉLESSÉG
Az a távolság, ahova az optikai élességet beállítottuk.
BEMOZDULÁS (FELVÉTELI)
Ez a jelenség a felvétel készítésekor alakulhat ki. Oka, hogy az exponálás közben a fényképezőgép vagy a téma elmozdul.
BEUGRÓBLENDE
Az egyobjektíves, tükörreflexes fényképezőgépeknél alkalmazott konstrukciós megoldás. A rekesz az exponálás előtt teljesen nyitva van. Az expozíció alatt "beugrik" felveszi a beállított értéket.
BLANK
Az előhívott negatívfilmnek az a része, amely a kazettából kilógva fényt kapott.
B (MEGVILÁGÍTÁSI IDŐ)
A megvilágítási időt erre az értékre állítva a zár addig marad nyitva, ameddig nyomjuk a kioldógombot
BAJONETT FOGLALAT
A cserélhető objektíves fényképezőgépek objektívjének általánosan használt rögzítési módja. A foglalat kialakítása gyártónként általában különböző. Így az egyik gyártó objektívje legtöbbször nem tehető rá más gyártmányú gépre
BELSŐ FÉNYMÉRÉS
A korszerű kisfilmes gépekben alkalmazott fénymérési módszer. Objektív mögötti fénymérésnek vagy TTL mérésnek is nevezik. A fénymérő érzékelője a pentaprizmában vagy a gépváz aljában van.
C-41 ELŐHÍVÁS
Jelenleg általánosan használt eljárás színes negatív filmek kidolgozására.
CMY
C=cian (kékeszökd), M=magenta (bíbor), Y=yellow (sárga). A színek meghatározásának egyik módja. Ilyenkor a kékeszöld, bíbor és sárga színek arányával definiáljuk a valós színt.
CSERÉLHETŐ OBJEKTÍV
A fényképezőgépek egy részénél a képrajzoló objektív levehető, cserélhető.
CAMERA OBSCURA
Magyar kifejezéssel: lyukkamera. A fényképezőgép őse. Lehet egy helyiség vagy egy doboz. Lényege, hogy objektívet nem tartalmaz. A képet az egyik oldalán lévő kis lyuk rajzolja ki a szemközti felületre.
COMPUR ZÁR
Központi zár. A zárszerkezet az objektívben a lencsetagok között helyezkedik el. Előnye, hogy minden megvilágítási időhöz lehet a villanófényt használni. Elsősorban a középformátumú vagy nagy formátumú fényképezőgépekben használják. A kisfilmes gépeknél csak a nem cserélhető objektíves típusokba építik be.
DENZITÁS (FEKETEDÉS)
A kidolgozott fotóanyagok fényelnyelésének mérőszáma. A fényelnyelést az előhívott ezüst, vagy színezék okozza.
DERÍTŐFÉNY
A motívum kevésbé megvilágított részére eső fény. Funkciója a sötét képrészlet világosítása, derítése.
DERÍTŐLAP
A derítőlap egy nagy méretű fehér vagy aranyszínű felület. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy a róla visszaverődő fény az árnyékos témarészletre jusson.
D max
Maximális denzitás. Az a denzitás érték, amelynél nagyobb az adott fotóanyagon és adott kidolgozással már nem jöhet létre.
DIAPOZITÍV
Olyan előhívott filmkocka, amelyen a látvány valóstónusai vagy színei (pozitív kép) jelennek meg.
DIGITÁLIS KIJELZÉS
Valamely adatnak egy képernyőn vagy kijelzőn számjegyek formájában való megjelenítése.
DIREKT FÉNYMÉRÉS
Más kifejezéssel a beeső fény mérése. A fénymérőt a téma mellé helyezve közvetlenül a megvilágító fény erősségét mérjük meg. Ilyenkor a műszer érzékelője elé diffúzort kell helyezni.
DUPLA KIHUZAT
Ilyenkor az objektív hátsó fősíkja a gyújtótávolság kétszeresére van a film síkjától. Ebben az esetben valósul meg az 1:1 -es arányú leképzés.
DX KÓD
A filmkazettán lévő, elektromos áramot vezető és nem vezető felületekből kialakított mintázat. A gép fénymérő rendszere innen olvassa le a betöltött film érzékenységét.
EFFEKTÍV ÉRZÉKENYSÉG
A fotónyersanyagok valóságos érzékenysége. Ez eltérhet a csomagoláson feltüntetett névleges értéktől
ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSOK
A térben mágneses és elektromos térerősség váltakozásának formájában terjedő energiák. Például: rádióhullámok, infravörös sugárzás, látható fény, ultraibolya sugárzás, röngtensugarak.
ELEKTROMECHANIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet, amelynek működésében mechanikus és elektronikus alkatrészek is részt vesznek. A mozgató energiát általában rugók adják, az idők képzése elektronikus,
ELEKTRONIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet, ahol nemcsak az idők képzése, hanem a lamellák mozgatása is elektromos úton (pl. lineáris motorral) történik.
ELŐHÍVÁS
Az exponált fotóanyagokkal végzett kémiai művelet. Az előhívási folyamat során a látens kép fémezüstből vagy színezékből álló valódi képpé alakul át.
EXPONÁLÁS
Az a művelet, amikor a fényt a filmre engedjük. Ennek során, a fotóanyagon látens kép keletkezik. A nagyításnál a fotópapír megvilágítását is exponálásnak nevezzük.
EXPOZÍCIÓ
Felvételi expozíció. A felvétel készítésekor a filmet érő fénymennyiségre utaló kifejezés. Mértékét az un. expozíciós adatokkal jellemezhetjük. Az általánosan használt expozíciós adatok a megvilágító fény erősségén kívül a rekesznyílás és az expozíciós idő. (lásd még: fényérték)
EXPOZÍCIÓ PRIORITÁS
Az automatikus élességállítás egyik formája. A kioldógomb enyhe lenyomásakor bekapcsolódik az autófókusz, és az élesség folyamatosan követi a mérőmezőben lévő téma mozgását. A kioldógomb teljes lenyomásakor a gép exponál, függetlenül az élesség beállításának mértékétől.
EXPOZÍCIÓS IDŐ
Az az idő, ameddig az exponáláskor a fény a fotóanyag egy pontját éri.
EXPOZÍCIÓS ADATOK
Az expozíciót befolyásoló tényezők adatai. A témáról visszaverődő fénymennyiség (fénysűrűség), a rekesznyílás és a megvilágítási idő.
ÉLESSÉG
Az élesség az optikai leképzés, a képalkotás minőségére utaló adat. Elméletileg akkor éles a kép, ha a téma egy pontjáról érkező fénysugarak a képfelület egy pontjában találkoznak. A gyakorlatban élesnek tekinthető a leképzés, ha a képalkotó fénysugarak szóródása a felületen 0,01 mm-nél nem nagyobb.
ÉLESSÉG CSAPDA
Az autófókuszos fényképezőgépek egyik lehetséges szolgáltatása. Működése: manuális üzemmódban beállítjuk az élességet egy adott távolságra. A gép akkor exponál, amikor egy motívum megjelenik az AF-mérőmezőben az élesség távolságában.
ÉLESSÉG PRIORITÁS
Az autófókuszos fényképezőgépek egyik üzemmódja. A kioldógomb teljes lenyomása után csak akkor exponál a gép, ha az élességet már beállította. A kioldógomb enyhe lenyomásakor az élesség beáll az AF-mezőben lévő motívumra. Ebben a helyzetben rögzítődik a gomb elengedéséig.
ÉLESSÉGÁLLÍTÁSI TARTOMÁNY
Egy adott felvételi objektívnél az élesség beállítható legtávolabbi és legközelebbi távolsága közé eső szakasz.
FEDETTSÉG,
Más kifejezéssel: fényvisszatartó képesség. A fénykép szemmel érzékelt átlagos sötétségére vagy világosságára utaló szakkifejezés. A sötétebb képet nevezzük fedettebnek. Fényvisszatartó képességről negatív vagy diapozitív filmeknél beszélünk. Ezeknél a nagyobb fedettség az átbocsátott fény nagyobb elnyelésének a következménye.
FEJEN ÁLLÓ KÉP
Fordított kép. Ezen a valós látvány alsó része van felül és a felső alul.
FEKVŐ KÉP
Olyan kép, amelynek a vízszintes oldala hosszabb, mint a függőleges.
FELBONTÓKÉPESSÉG (OBJEKTÍV)
1, Az objektívek egyik jellemzője. A felbontóképesség annál nagyobb, minél több még elkülöníthető fekete-fehér vonalpárt képes az objektív a film felületének egy milliméterén belül kirajzolni.
2, A film egyik minőségi jellemzője. Azt mutatja meg, hogy hány elkülöníthető vonalpárt képes a film felületének egy milliméterén belül rögzíteni. Mértékegysége a vonalpár / milliméter. A felbontóképességet egy különböző sűrűségű fekete és fehér vonalakból álló tábla lefényképezésével lehet vizsgálni.
FELBONTÓKÉPESSÉG (FILM)
A film egyik képi tulajdonsága. Arra ad választ, hogy a film felületének egy milliméterén hány lefényképezett fekete-fehér vonalpárt tud elkülöníteni. Mértékegysége a vonalpár / milliméter.
FELVÉTELI OBJEKTÍV
Fényképfelvétel céljára gyártott képrajzoló lencserendszer. A fényképezőgépek része.
FÉNYÉRZÉKENY RÉTEG
A fényérzékeny ezüsthalogenid kristályokat tartalmazó réteg. Ebben alakul ki a fotográfiai kép.
FÉNYSŰRŰSÉG
Lényegében a felület érzékelhető világossága. A felület által kisugárzott vagy visszavert fény erőssége a felület nagyságának arányában.
FÉNYUDVAR MENTESÍTŐ RÉTEG
Feladata, hogy megakadályozza a filmen áthaladó fény visszaverődését. Ezért sötét festékanyagból van
FOLYADÉKKRISTÁLYOS KIJELZŐ (LCD)
A korszerű elektronikus fényképezőgépeken lévő részegység. Erről a fényképezőgép beállításaira, működésére vonatkozó adatok olvashatók le.
FORDÍTÓS FILM
A fordítós film a kidolgozás után a valóságnak megfelelő tónusú és színű (direkt pozitív) képet ad. Nevét a kidolgozás módszeréről kapta. A filmet először negatívként hívják elő, de egy későbbi művelettel átfordítják a tónusokat és a színeket. A valóságnak megfelelő képet hordozó filmkocka neve diapozitív.
FORMÁTUM
A filmkocka vagy a papírnagyítás alakjára és méretére utaló kifejezés.
FOTÓANYAG
A fotófelvétel vagy a nagyítás készítésére alkalmas fényérzékeny anyag. Film vagy fotópapír.
FOTÓNYERSANYAG
A még nem exponált fotóanyag (szűzanyag)
FÉNYAKNÁS KERESŐ
A tükörreflexes keresők egyszerűbb változata. Ennél felülről betekintve közvetlenül a mattüveget szemléljük. A fényakna egy fémlemezekből kialakított szerkezet, amely az oldalról jövő, zavaró fények visszatartását szolgálja. A fényaknás keresőnél a látott kép talpon áll, de oldalfordított.
FÉNYERŐ
Az objektíven beállítható legnagyobb rekeszérték.
FÉNYMÉRÉS (MEGVILÁGÍTÁS-MÉRÉS)
Fénymérővel végzett művelet. Célja, hogy a film optimális expozíciójához szükséges rekesz és idő párokat meghatározzuk.
A mérés módja lehet:
- direkt (közvetlen vagy a beeső fény mérése)
- indirekt (közvetett vagy a visszavert fény mérése)
FÉNYMÉRÉSI MÓD
A fényképezőgépe épített fénymérő a témáról visszaverődő fényt érzékeli. A fénymérési módtól függ, hogy a fénymérő a képfelület mely részeit és milyen mértékben veszi figyelembe az expozíció meghatározásához.
FÉNYMÉRŐ (MEGVILÁGÍTÁSMÉRŐ)
A mai fénymérők elektronikus eszközök. Segítségükkel meghatározhatjuk az optimális expozícióhoz szükséges rekesz és idő párokat.
A fénymérő lehet:
- önálló kézi műszer
- a fényképezőgépbe épített
FÉNYREKESZ (BLENDE)
A fényrekesz az objektív fényáteresztő (hasznos) átmérőjét szabályozó szerkezet. A korszerű fényrekeszek egymásra csúszó vékony fémlemezekből, lamellákból állnak.
FÉNYTÖRÉS
A fény homogén anyagban egyenes irányban terjed. Különböző optikai természetű agyagok határfelületein (ha nem merőlegesen érkezik) megváltoztatja haladási irányát, megtörik.
FÉNYÉRTÉK
Az expozíciót a fényképezőgépen két számérték határozza meg. Ezek a rekesznyílást és a megvilágítási időt leíró számok. A fényérték egy számadattal jellemzi az expozíciót. Ez a szám annál nagyobb, minél erősebb fényben való fényképezéshez állítottuk be a fényképezőgépet. A fényérték minden egész számértéke kétszer akkora expozíciót (a filmen kétszeres fénymennyiséget) jelez, mint az egyel kisebb szám. A fényérték jelzése FÉ, LW vagy EV.
FÉNYÉRZÉKENYSÉG
1, Egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy bennük a fény maradandó kémiai változást okoz.
2, A fotónyersanyagok jellemző adata. Arról szolgáltat információt, hogy mennyi fény szükséges az optimális expozícióhoz. (Lásd még: Az érzékenység mértékegységei)
FŐFÉNY
A főfény a világítás jellegét meghatározó fény. (Nem mindig a legerősebb.)
FŐSÍK (HÁTSÓ)
A képrajzoló objektívekben az optikai tengelyre merőleges elméleti sík. Az objektívnek van első és hátsó fősíkja. A tengellyel párhuzamosan belépő fénysugár a lencséket elhagyva más szögben távozik. A hátsó fősík ott van, ahol a belépő és kilépő fénysugár meghosszabbításai metszik egymást.
FRONTLENCSE
A felvételi objektívek külső, a téma felé néző lencsetagja.
GÉPVÁZ
A fényképezőgépek fő szerkezeti egysége. A cserélhető objektíves kisfilmes gépeknél erről levehető az objektív, esetleg a hátfal, kereső stb.
GYÚJTÓTÁVOLSÁG
A gyűjtőlencsékre párhuzamosan érkező fénysugarak a lencse másik oldalán egy pontban találkoznak. A lencse fősíkja és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság a gyújtótávolság. Ez a fényképészeti objektívek egyik jellemző adata. Számértéke általában milliméterekben kifejezve fel van tüntetve az objektíven.
GYŰJTŐ LENCSE
Gyűjtő lencsék azok az üveglencsék, amelyeknek közepe vastagabb, mint a széle. Tulajdonságuk, hogy a felületükre érkező párhuzamos fénysugarakat elméletileg egy pontban összegyűjtik.
HÁLÓZATI TÁPEGYSÉG
Elektronikus részegység, egyes vakukészülékek tartozéka. Segítségével a vaku nem elemről vagy akkumulátorról, hanem közvetlenül a villamos hálózatról üzemel
HÁTFAL -1
A nagyformátumú gépek hátsó szerkezeti része. Ez foglalja magában a filmet.
HÁTFAL -2
A kisfilmes fényképezőgépek hátsó részét borító szerkezeti egység. Egyes típusoknál ez levehető, cserélhető.
HELYES EXPOZÍCIÓ
A legoptimálisabb képet eredményező expozíció
HIDEG SZÍNÁRNYALAT
A látható színeket asszociatív hatásuk alapján meleg és hideg színekre is feloszthatjuk. Hideg hatásúnak a kék illetve zöld színek színeket tekinthetjük. Ha a kép színegyensúlya a semlegestől a kék vagy a zöld felé tolódik el, "hideg árnyalatról" beszélhetünk
HORDOZÓ
A fotóanyag legvastagabb rétege. Kémiailag passzív. Funkciója, hogy a fényérzékeny réteget hordozza.
HULLÁMHOSSZ
A fénysugárzás egyik jellemző tulajdonsága. A hullámhossz egy teljes rezgési periódus során megtett út.
HALOGENIDEK
A kémiában halogén elemeknek nevezik a fluort, klórt, brómot és a jódot. Az ezüsttel alkotott vegyületeik fényérzékenyek. Az ezüstklorid, ezüstbromid és ezüstjodid a kémiai képrögzítés alapanyagai. Ezeket összefoglaló néven ezüsthalogenideknek is nevezzük.
HARMONIKÁS KIHUZAT
Az a konstrukciós megoldás, amikor az objektívet egy bőrharmonika kapcsolja össze a gépvázzal. A kisfilmes fényképezésnél ezt egyes közeli képek készítéséhez gyártott kiegészítő eszközökben használják.
IDŐ AUTOMATIKA (REKESZ PRIORITÁS)
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor a rekeszértéket kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérő adatai alapján a fényképezőgép választ és állít be megvilágítási időt.
INDIREKT FÉNYMÉRÉS, TÁRGYMÉRÉS
A témáról visszaverődő fény mérése. Ilyenkor a műszer érzékelőjét a téma felé fordítva diffúzor nélkül használjuk.
ISMÉTLÉSI IDŐ (VAKU)
A vakukészülékek két villanása között el kell telnie bizonyos időnek. Erre az időre a kisülési energiát adó kondenzátor feltöltéséhez van szükség.
ISO
A fotográfiában: a fényérzékenység nemzetközi mértékegysége.
IDŐFELVÉTEL
Az egy másodpercnél hosszabb megvilágítási idővel készült felvételekre használt szakkifejezés
IDŐPRIORITÁSOS ÜZEMMÓD
Más kifejezéssel rekeszautomatika vagy idő előválasztás. A megvilágítási automatikáknak az a változata, amikor a megvilágítási időt kézzel állítjuk be és ehhez a fényképezőgép a fénymérő adatai alapján, automatikusan beállítja a rekesznyílást.
INDIREKT VILÁGÍTÁS
Az a világítási mód, amikor a fényforrás fényét nem közvetlenül (direkt) a témára irányítjuk. A kisvakuk használatának egyik lehetősége, elsősorban belső térben. Ilyenkor a vakut a mennyezet vagy a fal felé kell fordítani. A témát az innen visszaverődő fény világítja meg.
INTEGRÁLÓ FÉNYMÉRÉS
Átlagoló fénymérés. A fényképezőgépbe épített fénymérők egyik lehetséges mérési módja. Ilyenkor a fénymérő a képmező egész felületének világosság értékeit gyakorlatilag azonos mértékben veszi figyelembe.
KEMÉNY VÍZ
Az ivóvízben különböző ásványi anyagok vannak oldva. Kemény víznek a viszonylag nagy kalcium és magnézium tartalmú vizet hívjuk. (Koncentráció: 0,2 millimol / liter vagy nagyobb)
KERESŐ
A kereső a fényképezőgépnek az a része, amely lehetővé teszi a felvételkor a képkivágás beállítását. A korszerű keresők e mellett az élesség ellenőrzésére, beállítására is alkalmasak.
KÉPKAPU
A fényképezőgépnek az az ablaka, amelyen keresztül a fény a filmre juthat. A vetítő és nagyítógépeknél az átvilágított filmet befogadó ablakot nevezik képkapunak.
KÉPKIVÁGÁS
A látványnak a filmre illetve a kész képre kerülő része. A képszélek által határolt látvány.
KÉPRAJZOLÁS
A gyüjtőlencsék azon tulajdonsága, hogy az előttük lévő megvilágított téma képét képesek megjeleníteni a mögöttük lévő felületen.
KIHUZAT
A film síkja és az objektív hátsó fősíkja közötti távolság.
KOMPLEMENTER SZÍN
A szürke (fehér) szín különböző színek keveréke. Minden színhez tartozik egy olyan másik szín, amellyel összekeverve semleges, szürke (fehér) árnyalatot ad. Az ilyen színpárból az egyiket a másik kiegészítő színének vagy komplementer színének nevezzük.
KONTAKT MÁSOLAT
A negatívfilmről közvetlen érintkezés útján készült pozitív másolat. A pozitív képkockák azonos méretűek a negatív filmkockáival.
KONTRASZT
A kép világos és sötét részei közötti tónuskülönbség. Ha két kép azonos motívumot ábrázol és az egyiken két adott részlet tónusának különbsége nagyobb, mint a másikon, akkor ennek nagyobb a kontrasztja.
KÖZEPES TÓNUS
Olyan felület, amely a rá eső fény 18 % -át visszaveri, a többit elnyeli (fotográfiai szabvány)
KÖZÉPFORMÁTUM
A szabványos filmformátumok egyik csoportja. A középformátumhoz a 4,5 X 6 cm és a 6 x 9 cm méret közötti filmek tartoznak
KÖZÉPSÚLYOZOTT FÉNYMÉRÉS
Ennél a módnál a képmező felületének középső 2/3-a mintegy 70% -kal jobban beleszól a mérési eredménybe, mint a kép szélei.
LAMELLA
A fényképezőgépek zár-, vagy rekesz szerkezetét alkotó vékony fémlemezek neve.
LÁBSZÁM
A filmek szélére gyárilag exponált számok és egyéb jelek.
LÁTENS KÉP
Rejtett kép. A fényérzékeny anyagokban a megvilágítás után a kép információit hordozó csekély ezüst kiválás. Az előhívás során valódi, látható képpé alakul.
LEFUTÁSI IDŐ
A redőnyzár működésére jellemző adat. Az az idő, amíg a redőny az exponáláskor megteszi a képkapu két széle közötti utat. Nem mindig azonos a megvilágítási idővel.
LEKÉPZÉSI ARÁNY
A téma valós mérete és az objektív által rajzolt kép (leképzés) mérete közötti összefüggésre utaló adat. Arra ad választ, hogy a témán lévő két pont közötti távolság hányszorosa a kirajzolt képen a megfelelő távolságnak.
1:1 -ES LEKÉPZÉSI ARÁNY
1:1 -es leképzési aránynál az objektívet olyan kis távolságra állítottuk élesre, hogy a képre kerülő téma mérete megegyezik a filmkocka méretével (lásd még: dupla kihuzat)
1:2 -ES LEKÉPZÉSI ARÁNY
1:2 -es leképzési aránynál az objektívet olyan távolságra állítottuk élesre, hogy a képre kerülő témarészlet egyik oldala kétszerese a filmkocka megfelelő oldalának.
LÁTÓSZÖG
Az objektív a filmre rajzolja az előtte lévő téma egy részletét.
Azt a szöget, ami alatt a két ellentétes képszélről az objektívbe érkeznek a fénysugarak, látószögnek nevezzük. Más a látószög a kép rövidebb vagy hosszabb oldala mentén illetve a képátlóban. Az ismertetőkben található látószög adat általában a képátlóra vonatkozik.
LÁGY VILÁGÍTÁS
Kis kontrasztú világítás. Ilyenkor a téma erősebben és kevésbé megvilágított része között csekély a fényerősségek különbsége (max: 0,5 FÉ)
LÁGY FOKOZATÚ PAPÍR
A fekete fehér fotópapírok egyik fajtája. Az ilyen papírra készült nagyításnál a világos és sötét képrészek közötti tónuskülönbség viszonylag kicsi.
LÁGY RAJZOLAT
Az objektív rajzolati tulajdonságára utaló kifejezés. Nem azonos az életlenséggel. Életlen rajzolatnál a kontúrokból folyamatos tónusátmenet lesz. A lágy rajzolatnál a kontúr élesen látszik, de körülötte több-kevesebb fényszóródás mutatkozik. A kialakuló kép megfelel egy éles és egy életlen kép egymásra fényképezésének.
LÁGYÍTÓ ELŐTÉT
Olyan üveglemez, amely az objektív elé helyezve lágy rajzolatot eredményez.
LEKÉPZÉS
A fényképészeti objektívek az előttük lévő megvilágított téma képét megjelenítik a mögöttük lévő felületen. Ezt a jelenséget optikai leképzésnek is nevezik.
LEJÁRATI IDŐ
A filmek csomagolásán feltüntetett időpont (év, hónap). A gyártók eddig az időpontig garantálják a filmek eredeti tulajdonságait, ha azok előírásszerűen voltak tárolva. A lejárati idő után megváltozhat a film érzékenysége, kontrasztja, színegyensúlya.
MANUÁLIS OBJEKTÍV
Olyan objektív, amelyen az élességet kézzel kell beállítani. Automatikus élességállításra nem alkalmas.
MANUÁLIS ÜZEMMÓD
Ebben az esetben az élességet vagy az expozíciós értékeket kézzel (manuálisan) kell beállítani a fényképezőgépen.
MASZK
A színes negatívfilmeken lévő vörösessárga színezékréteg. A színegyensúly javítását szolgálja. Nevét onnan kapta, hogy egyes színeknél nem alakul ki, így nem egyenletesen fedi a film felületét.
MATTÜVEG
Sík üveglap, amely az egyik oldalán érdesített, matt. A matt felületen a fény szétszóródik, ezért itt az objektív által alkotott kép kirajzolódik. Ez a kép az üveglap másik oldaláról is látható.
MECHANIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet, amelynek működésében kizárólag mechanikus alkatrészek vesznek részt.
MEGVILÁGÍTÁSI TARTOMÁNY
Egyes filmeknél a névleges érzékenységhez képest alul vagy túlexponált kockákról is megfelelő nagyítás készíthető. A megvilágítási tartomány a még megfelelő eredményt adó expozíciók közötti különbség.
MEGVILÁGÍTOTTSÁG
A filmet érő fénymennyiség mértéke. Mértékegysége a lx.s (luxsecundum)
MEGVILÁGÍTÁSI AUTOMATIKA
A fényképezőgépbe épített szolgáltatás. Célja az optimális expozícióhoz szükséges rekesz és/vagy idő értékek automatikus beállítása.
MELEG SZÍNÁRNYALAT
A látható színeket asszociatív hatásuk alapján meleg és hideg színekre is feloszthatjuk. Meleg hatásúnak a sárga illetve vörös színek színeket tekinthetjük. Ha a kép színegyensúlya a semlegestől a sárga felé tolódik el, "meleg árnyalatról" beszélhetünk.
MÉLYSÉGÉLESSÉG
Az élesség a gyakorlatban kiterjed a beállított távolságtól közelebbi és távolabbi témarészletekre is. Azt a tématávolság tartományt, amelyen belül a kép még elfogadhatóan éles, mélységélességnek nevezzük.
MIKROPROCESSZOR (CPU)
Adatokkal számítástechnikai műveleteket végző elektronikus elem, alkatrész. A fényképezőgépekben az adatok a fénymérőből, az élességérzékelő modulból illetve a kezelőszervekből származhatnak. A CPU az elvégzett számítások alapján vezérli a gép működését.
MINILABOR
Fotóamatőrök igényeit kiszolgáló kis alapterületű fotólabor. Automatikus üzemű filmhívó és nagyító berendezésekkel működik.
MONOKRÓM FOTÓANYAGOK
A monokróm (egyszínű) kifejezés azt jelenti, hogy az elkészült kép egy szín különböző tónusértékeiből épül fel. A legismertebbek a fekete-fehér fotóanyagok. Ezeken a téma tónusai és színei feketén, fehéren vagy a szürke szín különböző árnyalataiban jelennek meg.
MUNKABLENDE (AUTOMATIKÁNÁL)
Időautomata üzemmódban az a rekeszérték, amelyet kézzel kell beállítani. A gép ehhez választja ki a megvilágítási időt
MUNKABLENDE (VAKUZÁSNÁL)
Az automata vakukészülékek egy része úgy szabályozza a kibocsátott fényenergiát, hogy egy adott rekesznyílásnál legyen megfelelő az expozíció. Ez a rekesznyílás a munkablende.
MŰANYAG BEVONATÚ FOTÓPAPÍR
Olyan nagyítópapír, amelynél a papírlap vízálló polietilén réteggel van bevonva. A kidolgozásnál a kezelő oldatok nem hatolnak be a papír filcbe, ezért a mosási idők lényegesen rövidíthetők. Az ilyen papír levegőn szárad. Jele: RC vagy PE.
MŰFÉNY
A kifejezés a fény színére utal (3.200 K). A szabványos fotóizzók fényének színe.
MŰFÉNY FILM
Szabványos műfényre érzékenyített film. 3.200 K-es fényben ad színhelyes képet
NAGYÍTÁS
Az eredeti felvétel filmjéről készített nagyobb méretű kép fotópapíron vagy filmanyagon.
NAGYÍTÓGÉP
A kisméretű kidolgozott filmről nagyobb méretű papírkép készítésére szolgáló készülék.
A NAGYÍTÓGÉP RÉSZEI: KONDENZOR
Több lencséből álló optikai rendszer. Funkciója, hogy a fényforrás fényét egyenletesen elossza az átvilágított film felületén.
LÁMPAHÁZ
A nagyítógépnek az a része, amelyben a fényforrás (lámpa) és a fény színét befolyásoló szűrők kapnak helyet.
NEGATÍVTARTÓ
A nagyítógépnek az a kivehető része, amiben a negatívfilmet elhelyezzük.
NAGYÍTÓ LENCSE (OBJEKTÍV)
Képrajzoló objektív. Ez rajzolja a negatív képét a fotópapírra.
VÖRÖS SZŰRŐ
A nagyító objektívje elé helyezhető vörös színű üveg vagy átlátszó műanyag. A vörös szűrőn keresztül érkező fény a fotópapírra gyakorlatilag nincs hatással.
MAGASSÁG ÁLLÍTÓ
Ezzel a tárcsával lehet a nagyítófejnek az alapdeszkától való távolságát szabályozni. Így állítható be a kivetített kép mérete.
ÉLESSÉG ÁLLÍTÓ
Ezzel kell a kivetített kép élességét beállítani. Egyes nagyítóknál az élességállítás automatikus.
ALAPDESZKA
A nagyítógép legalsó része, amelyre a fotópapírt vagy a nagyítókeretet helyezzük.
NANOMÉTERTöbb lencséből álló optikai rendszer. Funkciója, hogy a fényforrás fényét egyenletesen elossza az átvilágított film felületén.
LÁMPAHÁZ
A nagyítógépnek az a része, amelyben a fényforrás (lámpa) és a fény színét befolyásoló szűrők kapnak helyet.
NEGATÍVTARTÓ
A nagyítógépnek az a kivehető része, amiben a negatívfilmet elhelyezzük.
NAGYÍTÓ LENCSE (OBJEKTÍV)
Képrajzoló objektív. Ez rajzolja a negatív képét a fotópapírra.
VÖRÖS SZŰRŐ
A nagyító objektívje elé helyezhető vörös színű üveg vagy átlátszó műanyag. A vörös szűrőn keresztül érkező fény a fotópapírra gyakorlatilag nincs hatással.
MAGASSÁG ÁLLÍTÓ
Ezzel a tárcsával lehet a nagyítófejnek az alapdeszkától való távolságát szabályozni. Így állítható be a kivetített kép mérete.
ÉLESSÉG ÁLLÍTÓ
Ezzel kell a kivetített kép élességét beállítani. Egyes nagyítóknál az élességállítás automatikus.
ALAPDESZKA
A nagyítógép legalsó része, amelyre a fotópapírt vagy a nagyítókeretet helyezzük.
A fény hullámhosszának mértékegysége. A telített színek meghatározására is szolgál. Rövidítése: nm. 1 nm = 10<sup> -9</sup> m.
NAPFÉNY
A kifejezés a fény színére utal (5.500 K). A déli napsütés fényének színe, tiszta időben.
NAPFÉNY FILM
Szabványos napfényre érzékenyített film. 5.500 K -es fényben ad színhelyes képet
NEGATÍV FILM
A fekete-fehér negatívfilm ott sötét, fedett, ahol a téma világos volt. A téma sötét részeinél a film átlátszó. A filmen így kialakuló képet negatívnak nevezzük, mert az a valósághoz képest fordított tónusú.
A színes negatívfilmen nemcsak a tárgy tónusai, de a színei is átfordulnak. Az előhívott filmen az eredeti színek ellentétes, komplementer színei alakulnak ki.
A negatív filmekről az eredeti látványnak megfelelő tónusú és színű (pozitív) papírképek készíthetők.
NEGATÍV-POZITÍV ELJÁRÁS
A témát először negatív filmre fényképezzük le. A kidolgozott negatívról a képet pozitív tónusban papírra vagy pozitív filmre másoljuk át.
NEWTON GYŰRŰ
Főként az üveges keretben lévő diapozitívok vetítésénél mutatkozó jelenség. Megjelenése: szabálytalan alakú, szivárványszínű, koncentrikus gyűrűk a képen. Oka: a film kissé domborodik, így nem fekszik az üveggel azonos síkban. A színes gyűrűk a felületekről visszaverődő fények interferenciájának következményei.
NÉVLEGES ÉRZÉKENYSÉG
A filmek csomagolásán feltüntetett fényérzékenység. Nem mindig egyezik meg a fotóanyag valóságos (effektív) érzékenységével.
OBJEKTÍV
A tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer. A fényképészeti objektívek több optikai lencséből épülnek fel. Egyes objektívekben tükrök is találhatók.
OLDALFORDÍTOTT KÉP
Olyan kép (fényképen vagy a gép keresőjében) amely az eredeti látványnak tükörképe. A jobb és a baloldal fel van cserélve.
OLDALHELYES KÉP
Olyan kép (fényképen vagy a gép keresőjében) amelynek oldalhelyzete a valóságnak megfelelő.
OPTIKAI LENCSE
Készülhet üvegből, műanyagból vagy más átlátszó anyagból. Funkciója, hogy a rajta áthaladó fénynyalábot eredeti útjából eltérítve, megtörve valamilyen optikai jelenséget hozzon létre. Ilyen optikai jelenség az éleslátás korrigálása (szemüveg) vagy a képrajzolás
OPTIKAI TENGELY
Az objektívek lencséinek középpontjain áthaladó elméleti egyenes
OBJEKTÍV DÖNTÉSE
A fényképezőgéptől távolodó sík éles leképzése (rekeszelés nélkül) csak úgy lehetséges, ha az objektív síkja nem párhuzamos a film síkjával. Ehhez az objektívet a megfelelő irányban és szögben meg kell dönteni. Ez a kisfilmes technikában csak a speciálisan erre a célra gyártott objektívekkel valósítható meg.
OBJEKTÍV ELCSÚSZTATÁSA
A térben távolodó szabályos alakú motívumok (pl. épületek) képe a fényképen eltorzul (perspektívatorzítás). Ez az objektívnek a film síkjával párhuzamos elcsúsztatásával küszöbölhető ki (perspektíva korrekció). Ez a kisfilmes technikában csak a speciálisan erre a célra gyártott objektívekkel valósítható meg.
PAPÍRFOKOZAT
A fekete-fehér fotópapírok egy részét különböző kontrasztértékkel gyártják (lágy, speciál, normál, kemény, extrakemény). Az így létrejövő kontraszt-fokozatokat a szakmai zsargon papírfokozatoknak nevezi. Léteznek fokozat nélkül változtatható kontrasztértékű papírok is (Ilford Multigrade, Kodak Polymax, Forte Polygrade)
PENTAPRIZMA
Teljes nevén pentatetőél-prizma. A tükörreflexes fényképezőgépek mattüvegén a kép csak felülről látható és oldalfordított helyzetű. A pentaprizma egy üvegprizma, amelyet a mattüveg felett helyeznek el. Ez lehetővé teszi, hogy vízszintesen betekintve a valóságnak megfelelő oldalhelyzetű képet lássunk.
PERIFÉRIA
Számítástechnikai kifejezés, a számítógéphez csatlakozó eszközök gyűjtőneve. Az adatok bevitelét, megjelenítését vagy a számítógépnek a folyamatba való beavatkozását teszik lehetővé. A fényképezőgépeknél: fénymérő, rekesz, idő és érzékenység beállító, élesség érzékelő modul, különböző kijelzők, autófókusz motor, stb.
PERSPEKTÍVA
Magyar szóval: térhatás. A síkfelületű képen látható olyan információ, amely a téma térbeli kiterjedésére utal. A perspektívahatás lehet kisebb vagy nagyobb, enyhébb vagy erősebb. Ez attól függ, hogy a kép szemlélője egy adott valós teret milyen mélységűnek érzékel a képen.
PERSPEKTÍVA TORZÍTÁS
A térben távolodó párhuzamos egyenesek a sík képen összetartanak. Ez a jelenség eltorzíthatja a lefényképezett tárgy alakját.
PERSPEKTÍVA KORREKCIÓ
A felvétel készítésénél vagy a nagyításnál alkalmazott optikai eljárás. Eredményeként a képen megszűnik a perspektívatorzítás
POZITÍV FILM
A pozitív film olyan speciális film, amelyre negatívról a kép pozitív tónusban és színben másolható át. (Nem fordítós film.)
POZITÍV LABORATÓRIUM
Fekete-fehér vagy színes papírképek vagy pozitív filmek előállítására szolgáló laboratórium.
POZITÍV TÓNUSÚ MÁSOLAT
Negatív vagy pozitív fotográfiai képről készült másolat. Tónusai és színei megfelelnek az eredetileg lefényképezett valóságnak.
POZITÍV-POZITÍV ELJÁRÁS
A témát diapozitív (fordítós) filmre fényképezzük le. Erről direkt pozitív (fordítós vagy színroncsolásos) fotópapírra készül a nagyítás
PROGRAM AUTOMATIKA
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor mind a rekesznyílást mind pedig a megvilágítási időt a fényképezőgép állítja be. Ez előre megadott program szerint történik.
PROGRAMKÁRTYA
Egyes fényképezőgépeknél a beépített automatikus szolgáltatások behelyezhető chip-kártyák segítségével bővíthetők.
PUSH
Angol szó. Jelentése: nyomni, tolni, emelni. A fotográfiában push hívásnak nevezik a filmnek a névlegesnél magasabb érzékenység szerinti, hosszabb ideig tartó előhívását.
RAJZOLAT
Az objektívek által alkotott kép minőségére utaló kifejezés
REFLEXIÓ
Az optikában: fény visszaverődése a felületekről.
REKESZÁLLÁS
A rekesz beállító gyűrű valamilyen adott állása, beállítása.
REKESZNYÍLÁS (RELATÍV NYÍLÁS)
Az objektívben a fényrekesz lamellái által le nem fedett lencsefelület. Ezen hatolnak keresztül a képalkotó fénysugarak. A rekesznyílás nagysága (felülete) befolyásolja a kirajzolt kép világosságát. A rekesznyílást a fényrekesz segítségével lehet szabályozni. (Lásd még: rekeszértékek)
REKESZÉRTÉKEK
A rekeszértékek az objektív fényáteresztő képességére utaló szabványos számok. A szabványos rekesz-szám sorozat: 1 -1,4 - 2 - 2,8 - 4 - 5,6 - 8 - 11 - 16 - 22 � 32.
A kisebb számokkal jelölt rekeszértékeknél nagyobb az objektíven áthaladó fényáram, így a lencse által kirajzolt kép világosabb. A számsorban a kisebbtől a nagyobb számértékek felé haladva minden szomszédos érték felére csökkenti az objektíven átjutó fényt.
REKESZ AUTOMATIKA (IDŐ PRIORITÁS)
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor a megvilágítási időt kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérő adatai alapján a fényképezőgép választ és állít be rekeszértéket.
REPRODUKCIÓ
Fényképekről, festményekről, rajzokról, iratokról és más sík felületekről készülő fénykép.
RETROFÓKUSZ
A felvételi objektívek olyan optikai felépítése, amely lehetővé teszi, hogy az objektív hátsó lencsetag nagyobb távolságra legyen a filmtől, mint a gyújtótávolság (végtelen állásban is). Erre a tükörreflexes fényképezőgépek rövid gyújtótávolságú objektívjeinél van szükség.
RGB
R=red (vörös), G=green (zöld), B=blue (kék). A színek meghatározásának egyik módja. Ilyenkor a vörös, zöld és kék összetevők arányával definiáljuk a valós színt.
SCHWARZCHILD-EFFEKTUS
Amennyiben a megvilágítási idő nagyon rövid vagy nagyon hosszú, a film érzékenysége csökken. Az effektust kiváltó időhosszak és az érzékenység csökkenés mértéke gyártmányonként különböző.
SEMLEGES SZÍN
A fehér a szürke és a fekete felületeket semleges színűeknek nevezzük. Ezek nem változtatják meg a rájuk eső fény színösszetételét.
SPEKTRUM
Magyarul: színkép. A látható telített színek sora. (Pl. a szivárvány színei)
SPOT FÉNYMÉRÉS
Ennél a mérési módnál a fénymérés csak a képmező közepén vagy más részén egy megjelölt kis körben (átmérő: 3-5 mm) történik. A spot méréssel meghatározható a téma viszonylag kis részletének helyes expozíciója.
STÚDIÓVAKU
Fotóműtermekben használt nagy teljesítményű vakuberendezés.
SZEM VEZÉRLÉSŰ AUTOFÓKUSZ
Egyes automatikus élességállítású kamerák szolgáltatása. A keresőben megjelölt több autofókusz mező közül a gép azt aktivizálja, amelyikre a fotós néz.
SZEMCSÉZET
A képet alkotó szemcsék nagyságából, alakjából és eloszlásából eredő vizuális hatás
SZÍNEZET
A valós színek egyik tulajdonsága. Lényegében a színjelleget határozza meg. A másik két tulajdonság a telítettség és a világosság.
SZÍNEGYENSÚLY
A színes fénykép jellemzésére használt kifejezés. A kép színegyensúlya akkor megfelelő, ha rajta lévő színek optimálisan megközelítik a lefényképezett motívum színét vagy a szemlélő elvárásait.
SZINKRONITÁS (VAKU)
A vakunak akkor kell villannia, amikor a zárszerkezet teljesen nyitva van. Így a fény a film egész felületét éri. Szinkronitásról akkor beszélhetünk, ha ez a feltétel megvalósul.
SZINKRONIZÁLÁS
1. A zár nyitás és a vaku villanás egyidejűségének biztosítása.
2. Két vagy több vakukészülék egyidejű villanásának biztosítása.
SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS
Módszer színes fények előállítására. A végső szín úgy alakul ki, hogy az eredetileg fehér fényből útjába egyszerre több különböző színű szűrőt helyeznek. A színszűrők bizonyos színeket elnyelnek, kivonnak a fehér fényből. Ehhez különböző fényáteresztésű sárga, bíbor és kékeszöld színű szűrők használatosak.
SZÍN (VALÓS SZÍN)
A látható fény összetevőinek hullámhosszától és intenzitásától függő fiziológiai érzet. Ide tartozik minden ténylegesen létező felület vagy fény színe. Egy adott szín meghatározásához három adat szükséges. Ezek lehetnek például: a színezet (domináns hullámhossz), a telítettség (fehér ill. fekete tartalom) és a világosság.
SZÍNHELYESSÉG
A kép akkor tekinthető színhelyesnek, ha az ábrázolt motívum színei optimálisan megközelítik az eredetit, illetve megfelelnek elvárásainknak. Ilyenkor megfelelő a színegyensúly is.
SZÍNES FOTÓANYAGOK
A színesnek nevezett fotóanyagok megközelítően visszaadják a téma eredeti színeit.
SZÍNHŐMÉRSÉKLET
A fehér fény különböző színű fények keveréke. Az egyes fényforrások fénye nem azonos arányban tartalmazza az egyes színeket. Ezért fényük színe nem egyforma. A színhőmérséklet a fény színösszetételére utaló adat. Mértékegysége a Kelvin (K)
SZÍNHŐMÉRSÉKLETI HANGOLÁS (FILMEKNÉL)
A színes felvételi anyagokat mindig behangolják valamelyik szabványos színhőmérsékletre. Az optimális képeredmény érdekében célszerű a hangolásának megfelelő színösszetételű fényben exponálni. A fotográfiában kétféle szabványos színhőmérsékleti hangolást alkalmaznak:
- napfény (nappali fény) film: 5.500-5.600 K
- műfény film: 3.200 K
SZÍNPRÓBA
Színes pozitív képek készítésénél az optimális színegyensúly kialakítására alkalmazott módszer. Menete: a kép egy jellemző részéről keskeny papírcsíkra nagyítást készítenek. Ennek színe és tónusa még nem megfelelő. A korrekció érdekében más színszűrőzést és expozíciót határoznak meg. Így újabb próba készül. A műveletet az optimális képhatás eléréséig ismétlik. A korszerű pozitív laboratóriumokban színmérő műszereket is használnak a munka megkönnyítésére.
SZÍNSZŰRŐ
Színes, fényáteresztő anyagból készült eszköz, amely rajta áthaladó fényből egyes színeket visszatart, másokat átenged. Ezzel megváltoztatja az áthaladó fény színösszetételét (spektrális energiaeloszlását).
SZÍNÉRZÉKENYÍTÉS (FEKETE-FEHÉR)
A film fényérzékeny ezüst-sói önmagukban csak a kék színű fényre reagálnak. Azt, hogy a film más színekre is érzékeny legyen, a gyártás során hozzáadott érzékenyítőkkel érik el. Ez teszi lehetővé, hogy a fekete-fehér film a színeket a világosságuknak megfelelő szürke tónusokban adja vissza.
SZÓRT FÉNY
Nagy felületű fényforrásból érkező fény. A fénysugarak a felület minden pontjából a tér minden irányába szétszóródnak.
SZÓRÓDÁSI KÖR
A tárgy egy elméleti pontjából kiinduló fénysugarak az objektíven áthaladva a filmen nem egy pontba érkeznek meg. Az a felület, amire a fénysugarak szétterülnek, a szóródási kör. Élesre állított helyzetben a szóródási körök a legkisebbek, életlen leképzésnél nagyobbak.
TARKA SZÍNEK
Az érzékelhető színjelleggel bíró (színes) színek. A tarka színű felületek úgy verik vissza a rájuk eső fényt, hogy közben annak eredeti színösszetételét megváltoztatják.
TELJES NYÍLÁS
A teljes nyílás az objektív legnagyobb rekesznyílása. Ilyenkor az egész lencsefelület részt vesz a képalkotásban, így a kirajzolt kép a lehető legvilágosabb.
TTL FÉNYMÉRÉS
Fénymérés az objektív mögött, a gépvázban lévő érzékelő segítségével.
TÜKÖRREFLEXES KERESŐ
Ez a megoldás a nevét onnan kapta, hogy az objektív mögött egy 45 fokban elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vízszintes mattüvegre. Ezen rajzolódik ki a kép.
- kétobjektíves
- egyobjektíves
TÜKÖRREFLEXES KAMERA
Ezekben a fényképezőgépekben az objektív mögött egy 45 fokban elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vízszintes mattüvegre.
TÓNUSÉRTÉK
A képfelület adott részének világosságára utaló kifejezés.
TÓNUSOS KÉP
Szürke árnyalatokat is tartalmazó fekete-fehér fénykép. A kifejezést a vonalas (csak fekete és fehér felületekből álló) képektől való megkülönböztetésre használják.
TÚLEXPOZÍCIÓ
A fotónyersanyag túl sok fényt kapott. Az optimálisnál nagyobb expozíció, amely már a képeredmény észrevehető romlását eredményezi.
ULRAIBOLYA SUGARAK
A kék színű fénynél kisebb hullámhosszú, szemmel nem látható sugárzás. A fotónyersanyagon nyomot hagy. Túlexpozíciót vagy kék elszíneződést okozhat.
VAKU
Villanófény, örökvaku. Fotográfiai célokat szolgáló világítási eszköz. A korszerű vakukészülékekben speciális fénycső (gázkisülési cső) található. Ez egy erős elektromos kisülés hatására rövid ideig erős fényt bocsát ki.
VAKUSZINKRON IDŐ
A redőnyzáras fényképezőgépeknél legtöbbször nem lehet minden expozíciós időhöz vakut használni. Azt a legrövidebb megvilágítási időt, amelynél a villanófény használata még problémamentes, vakuszinkron időnek nevezzük. A rövidebb időknél a vaku nem világítja ki az egész filmkockát.
VÉDŐRÉTEG
A filmek felületét borító átlátszó réteg. A fényérzékeny réteget védi a mechanikus hatásoktól
"VÉGTELEN" ÉLESSÉGÁLLÍTÁSI HELYZET
A felvételi objektívek élességállító gyűrűjének az az állása, amikor az élesség a legtávolabbi témára van beállítva. Ilyenkor a párhuzamosan belépő fénysugarak a film felületen elméletileg egy pontban találkoznak.
VISZONOSSÁGI TÖRVÉNY
Ha ugyanannyi fokozatban a rekesznyílást zárjuk és a megvilágítási időt hosszabbítjuk, vagy a rekeszt nyitjuk és a megvilágítási időt rövidítjük, akkor az expozíció nem változik. Ezt nevezzük viszonossági törvénynek. (Lásd még: Schwarzchild effektus)
ZÁRSZERKEZET
A zárszerkezet az exponálás előtt és után elzárja a filmet a fénytől. A fényképezőgép vázában vagy az objektívben helyezkedik el.
ZOOM OBJEKTÍV
Változtatható gyújtótávolságú objektív. Az objektív látószögét egy gyűrű elforgatásával vagy húzásával fokozat nélkül lehet változtatni.
Forrás: www.fotovilag.hu