Gyermek és ifjúsági könyvek IV.

Tavaszi böngésző, Nyári böngésző
Kérésre újra.

Tavaszi böngésző

Nyári böngésző

Piroska49 által feltöltött Makszimka javítva.

Sztanyukovics​

Makszimka



Egy hajó úszik a békés, napsütötte tengeren. Hirtelen kiáltás riasztja a legénységet: – Ember a vízben! – Az ügyeletes tiszt szeméhez emeli a távcsövét, s meglátja a hullámokon hánykolódó árbocdarabot, rajta egy emberi alakkal. A matrózok azonnal mentőcsónakba ugranak, s kisvártatva visszatérnek a hajótöröttel: az elbeszélés hősével, Makszimkával. Örömmel vállalják az ijedt néger kisfiú felnevelését, aki sok vidám kalandot él át, míg boldog, szabad ember lesz belőle.

José Marti
A néger baba





Forradalmár. Ezt a szót már biztosan hallottátok. Azt is tudjátok, mit jelent? Nos, forradalmárnak hívják azt az embert, aki bátran harcol az igazságért, hazája szabadságáért. Ilyen embert volt nálunk például Petőfi Sándor. De most nem róla akarunk megemlékezni, hanem egy távol eső ország – Kuba – egyik legnagyobb forradalmáráról: José Martíról. A csatamezőn lelte halálát, így ő maga nem érthette meg hazája felszabadulását. De művei – hiszen akárcsak Petőfi, költő is volt – fennmaradtak, és arra buzdítoták társait, hogy kivívják országuk függetlenségét. José Martí nagyon szerette a gyerekeket, írt is nekik több mesét és verset. Ezek közül olvashattok most néhányat ebben a kötetben. A nálunk élő chilei grafikusnő, Amaya Clunes művészi rajzai pedig elétek varázsolják ezt a távoli, régi világot.

Sziasztok! A szeleburdi szurikáták első részét keresem (A felejthetetlen sivatagi kaland)
Köszönöm!

Kipling
A dzsungel könyve (1960)


A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait

Tordon Ákos
Mesék a kisfiúról, aki voltam


Mintha Fellini egy szép napon leguggolna a gyerekek közé, és fantasztikus látomásai közepette mesélné el gyereknyelven saját gyermekkorát, olyanok Tordai Ákos emlékei egy felvidéki kisvárosról az 1920-as évekből. Álom és valóság, szeretet és fájdalom, szorongás és felszabadult öröm csillog rá a gyerekolvasóra, miközben átélheti egy letűnt korszak kisgyermekének életét. Elragadó mumusok, különös német nevelőnők, régi konyhasarkok, század kezdeti pöstyéni nyaralás, régimódi vasutazás töltik be ezt az ezerszínű, a bensőséges átéléstől oly meleg, gazdag világot. A különösen szép, egy lélegzetű lírai mesét Gaál Éva illusztrációi népesítik be a régi korok figuráival

Bartos Erika - Gyógypuszi, Őszi és téli mesék



Ebben a könyvben Bartos Erika, a Bogyó és Babóca sorozat szerzője az óvodás korosztályban előforduló leggyakoribb gyerekbetegségeket veszi sorra. A történetek mesébe szőve ismertetik meg a legkisebbeket a szervezetünkben lezajló folyamatokkal, a gyógyulás és megelőzés fortélyaival. Az első, KÉK KÖNYVBEN szó esik a nátháról, a horzsolásokról és sebekről, az allergiáról, a fogorvosról, a szemgyulladásról, a gyomorrontásról, a napégésről, a kéztörésről, a kullancsokról, míg a második, PIROS KÖNYV bemutatja a torokgyulladást, a fülgyulladást, az oltásokat, az áramütés veszélyeit, a skarlátot, a tüdőgyulladást, a fejtetű elleni védekezést és a mandulaműtétet. A rövid mesék nagy szeretettel, játékosan igyekeznek biztatást nyújtani a gyerekeknek.
2023

128 MB file on MEGA

mega.nz

Ezópusz - Ezópusz meséi



Amikor Ezópusz először mondta el meséit az ókori görögöknek, nem gondolhatott arra, hogy évszázadokkal később azok még mindig nagyon népszerűek lesznek mind a fiatalok, mind az idősek körében. Jóllehet, maga Ezóousz soha nem írta le a meséit, mások felismerték, hogy az emberek milyen érdekesnek találják azokat, és ezért leírták a szerzőjüknek. Aztán, a múlt században újra felfedezték az eredeti meséket és azokat rajzokkal tették teljessé a Viktória-korabeli gyermekek számára.
Ez a csodálatos kiadvány megtartja a viktoriánus mesék klasszikus vonzerejét, de oly módon, hogy szórakoztatásul szolgál a mai korok gyermekei számára is. a viktoriánus fametszetek és rajzok stílusa időtlen minőséget ad az olyan meséknek, mint A núl és a teknős, A róka és a gólya vagy A városi egér és a mezei egér. a mesék ugyanolyan szórakoztatóak és tanulságosak a mai gyerekek számára, mint a múlt századi Anglia és – évezredekkel ezelőtt – az ókori Görögország gyermekei számára.
1995