Hunok, magyarok

A Nagyboldogasszonyról..
Ez bizony szintén egy szándékosan elferdített dolog. Gellért püspök (akit a Dunába dobtak a keletről érkező katonai segítők, tehát nem a "pogány magyarok" ahogyan hazudják) nem tudta mit kezdjen a magyarok és székelyek Boldogasszonyozásával. Érezte, hogy ezt a személyt valahoigyan "be kell suszterolni" a katolikus hitbe...Nem lévén jobb ötlete kitalálta ez az itálisi bölcs, hogy azonosítja Máriával. pedig egyeltalán nem azonos a két nő..
Gellértről még leírnám: ma sem sokan ismerik, hogy a keleten maradt rokonaink ( a Gyula törzs, a Béla törzs a Gyarmat törzs egyrésze a Kuma magyarok, a szavárdok..) kértésre mindíg elöttek segíteni a magyar kiráályok harcaiban, pl a morvamezei csatát is így szervezte meg Kun László..Mátyás kir. zsoldosai a Fekete Sereg jórészt keleti rokonainból verbuválódott...de ennek a keleti rokonságunknak a története hosszabb..még egy mérnük -Bendeffy- is rájött arra, hogy a keleten lévő rokonaink kik lennének..írt is egy könyvet erről.
Anyahita évezredekkel Mária -Jézus anyja- előtt élt. Ő "hozta" ide az egyistenhitet, az érdeknélkűli szeretetet. Még egy feladata is volt: megszüntetni az emberevést, mely az ősidőkben meglehetősen elterjedt volt..
Tehát a Nagyboldogasszony maga Anyahita, akinek lakóhelyét most nem írom ide. Három legkisebb fia pedig: Úr, Él és Van az általa hozott hitet terjesztette. Él a szkítáknál, Úr a suméroknál, Van pedig a hunfajú népeknél: az avaroknál, újgúroknál, magyaroknál...volt a hit prófétája. A sumérok hitét tehát Úr (volt is ilyen nevű városuk) terjesztette, nem ellentmondás az, hogy a sumérok sok istenben hittek. Azért nem, mert a sumér vezetőség egyistenhitű volt..az előbbi megállapítás pedig a népre vonatkozik.
Él isten megengedte az emberáldozatos temetést...gondolom sokan tudják, találtak is a közelmulkban "embermellékletes" sumér sírokat..pl Suhan fejedelmi asszonyét.
Van isten esetében állatáldozatokat lehetett bemutatni temetésekkor (pl a fehér ló ilyen..). nevét a VAN tó is őrzi. Okkal.
A mai helyzet szerint a székelyeknek elhalványult a tudatában Anyahita tisztelete..tettek is ezügyben sokat a klérusnál..ezért ők "Babba Máriáznak" és nem tudják, hogy tulajdonképpen Anyahitát tisztelik benne.
A Kisboldogasszony Anyahita Éva nevű lánya volt, aki beavatottként született.

Koppány...
Koppány Botond és Szalánka fia volt. Botond pedig Zsolt fejedelem egyik fia. Zsolt első fia Taksony.Taksony fiai: Géza, Mihály és Ják voltak. Zsolt harmadik fia Csák a Csákok ősapja. A Szibián-Hunyadiak is a Csákok utódai.
Taksony utóda a fejedelemségben Géza volt. Gézának az első felesége a besenyő Söpte Szavárdi, akitől Vászoly, Vazul és Zaránd nevű fiai származtak. Zaránd születésekot meghalt Söpte és hamarosan az újszülött is. Géza második felesége Sarolt (eredeti neve Csantavér) szintén besenyő származásu (950-1012) volt.
Koppány tehát Botond fia volt. Főbűne, hogy a magyar ősvallást (az uruki vallást) nem akarta kicserélni Róma kereszténységével. Őt a lázadása végén a Gizellával bejött "lovagok" ölték meg, Veszprémben, 998-ban, ekkor 32 éves volt. Utolsó üzenete így hangzott, ezt Vajknak küldte: "gyesznyó őlé magod"....tehát ezért halt meg azután Vajk és Gizella fia, Imre, 1031-ben, 24 évesen egy bihari vadéászaton. íA négyfelé vágott testdarabjait nény városban szögeték ki. REz még Saroltnak is sok volt, azonnal intézkedett ezek összegyűjtéséről, eltemetéséről.
Az előbbi időkben a Vazul név elég gyakori volt. Az "énekes" ill. a megvakított Vazul Mihálytól származott, vagyis Géza öccse volt.

Ősi írások és az égetések..
Csak néhány példát hoznék az égetésekre. Amikor Koppányt meggyilkolták Vecelinék Veszprémben, akkor minden fellelhető írást itt elégettek. Eddig mindenki úgyhiheti, hogy máshol maradt ezekből elég...Igenám, de Veszprém ősi sámánközpont volt, mellyet még a Pannon dédunoka -Veszprém- alapított ie. 728-ban. Nem tévedés: ie. 728-ban alapította a sámánközpontot az ordoszi tanulmányaiból visszaérkező Veszprém (Veszperém).
Vagyis pótolhatatlan írások semmisültek meg.
Asztrik -a harmadik esztergomi érsek- és"bandája" pedig az első érsek, aza az árpádházi Domonkos rovásírással írt feljegyzéseit semmisítette meg, halálakor. Mert a rovások -a nyugati papok szerint- ördögtől valók. Domonokos 8 évet töltött keleten, Géza kívánságára, az ujgúrokig is eljutott - Turfánban pl 2-3 évig élt- és feljegyzései hatalmas információs anyagot is jelentettek. Mellesleg -hazafelé- Urukban is letelepedett kb 2 évre...
Domonkos megmérgezése (Asztrik) után Sebestyén lett az esztergomi érsek, természetesen az ő írásait, rovásait is elégették a halála után a bölcs Asztrik emberei...mert ezek is ördögtől valók voltak. Az ő minősítéseik szerint..
Előkerűlt az a latinul írt iromány, rendelet -láttam a másolatát- mely szerint a rovásírásos anyagok beszolgáltatóniak jutalom járt...ezt Vajk rendelte el. Ugyancsak Vajk tiltotta meg a rovások használatát..
Röviden ennyi is elég annak megítélésére, hogy eleink miket voltak kénytelenek elviselni...és arról, hogy a multunk miért nem tisztább, ismertebb már a fejedelmek korában sem..
Érdekes, hogy a latinbetűs ABC vagy 3-4 rovásírásból átvett betűt tartalmaz...ezek kitől valók?

A dahák. Éppen ma hallottam egy pécsi proftól, hogy a románok már nem olyan nagy vehemenciával mutogatnak a dákokra, mint őseikre...ugyanis épeszű európai történészek kételkednek ebben, már régen.
A daha népek (ez a hun-magyar nevük, Róma ferdítette dákra ugyanis) a legrégebbi infó szerint az Urmia (Irán észak-nyugat) tó mellett éltek, a mai Tebriz környékén.
Igen sokat vándoroltak ezután, éltek a mai macedon területeken is, a Kaukázusban is és éltek Erdélyben majd a Duna-Tisza között is. Az utóbbi helyen azért, mert Atilla segédcsapatai voltak. Erdélyből iu. 105 körűl űzték el őket a légiók. Mivel nem eléggé ismert népek ezért választották öket a románok őseiknek, így jól összekapcsolhatók voltak a rómaiakkal...A dahákból kivált nép az ismeretlen eredetűnek deklarált pelazg, akik szintén sokfelé letelepedtek, még egyidőban -ie. 1600 előtt- Krétán is. De Krétán azután sok emeber elpusztult vagy elköltözött a Szantorin sziget felrobbanásakor. Ezt a lelethiányos -ie. 1600 utáni- évszázadok is igazolják.
Réka -Atilla felesége- küönben a daha fejedelemhez ment feleségűl Atilla halála után.

Szia Bihar.A velemenyedet szeretnem hallani(olvasni) a hirrel kapcsolatban. http://atv.hu/belfold/20120818_kurultaj_a_fidesz_es_a_jobbik_kozeledesenek_uj_szintere


koszi

Jelenleg jól és rosszul szerzett ismeretek alapján önjelölt próféták szoktak a multunkkal foglalkozni. Az esetek többségében -szerintem- sok tévedéssel. Mivel az általam használt etalon az Arvisura, ezért ezzel szoktam összevetni a dolgaikat. Példaként csak egyet említek: a Kazakisztánban élő madjarok-magyarok valószínű, hogy egy magyar törzs ottmaradt utódai lehetnek. Legnagyobb sajnálatomra azonban addig nem jutottak el a Kurultáj szervezői, köztük Bíró biologus úr sem, hogy meghatározzák kilétüket. (lásd: a csángók homályát...)
Ettől függetlenűl fontos összejövetel a Kurultáj. Legalábbis szerintem. Politika mindenben van szinte, hát egy kevés a Kuultájban is létezik, de nem sok.
A Magyar Törzsszövetség kialakulása és maga a honfoglalás sem túl egyszerű tények, ezért nem értik sokan ezeket...(ami még rosszabb: azthiszik tudják..) jobban megkellene az agyukat erőltetni talán az érdeklődőknek és akkor világosabb lenne sokminden (de nem minden).
Amikor a Magyar Törzsszövetség külső-belső okokból ide bejött, akkor három törzse kintmaradat: a Béla, a Gyula és a Gyarmat törzsek. Az utóbbinak a fele. A Gyarmat törzs felének kintmaradása azért történt, mert Árpádra megsértődött Illmérke, a sógornője, ugyanis Árpád első feleségének halála (890) után Illmérke akart hozzámenni...de ez Árpádnak nem felelt meg..nem akart 3-féle gyermeket. Illmérke pedig -részben- a Gyarmat törzs "tulajdonosa" volt és ezért a törzs fele Kevevárán maradt (Kievben, mellyet Ügyek alapított).
A Béla törzs korábban Bakátot az első (volt újabb is) kazár fővárost védte ez volt a feladata. Ők nagyon "keleties" törzs voltak, ezért nem jöttek be...a Gyula törzs pedig nem volt "tiszta magyar" hanem "elbesenyősödött" és ezért nem akart bejönni.
A kintmaradt törzsek pedig vándoroltak...egy időben a Béla törzs pl Füzesgyarmaton élt a Bjelája (Béla) folyónál. Így lehetséges, hogy a Béla törzsből egy már korábban leszakadt népcsoport valahol Bakát környékén maradt. Bakát az Araltól kiss keletre volt, a Bíró féle madjarok-magyarok ma is ott laknak nagyjából..
Tehát a Kurultájnak -a Kurultáj gondolata a madjarokkal kezdődött-a madjar-magyar népcsoportról nincs véleménye, mert ez kicsit összetett..
Amúgy a klasszikus fehér hunok, fekete hunok csoportok ismerete sem nélkülözhető sokszor. A két népből álló magyarok (kabar+manysi) fehér hunok, a törökök, kazahok, tadzsikok, újgúrok stb fekete hunok. A két csoport közötti kis különbségek leírása azonban hosszú lenne. Mindenesetre hunfajú rokonnépek.
Az önjelölt őstörténészek osszehívásával megkellene határozni tehát egy etalont, amely pontosítaná: kik a hunok, kik a magyarok, rokonok-e a finnek...mi közünk Atillához, a baszkokhoz.. továbbá sok más kérdést is megkellene beszélni-. Itt nemcsak hívatásos, hanem kiemelkedő amatőrnek nevezettek is számításbavehetők..Politikamentesen. A politika pedig most igen langyosan támogatja a Kurultájt, elég más nemzetekre gondolni..a Szvatoplukozókra és a Hunyadiakat románnak nevezőkre stb..úgyhogy az ilyen bírálat nem űl.
A kintmaradt magyarokról még Mátyás király is tudott, belőlük, továbbá a Kaukázus előterében élő szavárdokból toborozta nagyrészt a Fekete Seregét.
Megint lesz egy szkíta kiállítás, biztosan nagyon érdekes tárgyakból, ezeket a kazahoktól hozzák. Termélszetesen a szkíta kiállítás jelképe a szarvas lesz, a jászok totemállata....mikor jön már valaki végre, hogy a szkíták tisztelt állata a párduc volt? Kik a szkíták? Indoeurópai bubenyákok?

A mult egy szeletének katolikus átírata...a mai emberek változatlan hitéért.
Vajk, amikor elvette Gizellát, akkor a Gizellával érkező Hont, Vecelin, Héder stb "főlovagokkal" (+ mintegy 10 000 fő gyilkos naplópóval) és a katolikus Róma által is küldött főpapokkal érdekes átalakításokat hajtott végre.
Először is azokat az -főként- árpádházi főurakat kívánták "szanálni" akik nem értettek egyet a katolicizmus honosításával. Ki is jelölték őket, különbözö megnyilvánulásaik szerint. Végűl Vajkkal 12 főember megölésében egyeztek meg. ( a későbbi szenttel...) Közöttük volt Koppány is, de Ajtony is...és néhány besenyő vezér is, akik különben hűen szolgálták az országot. Tónusz Abát is megölték, harcban, Ő ugyanis hatalmas bűnt követett el: a bizánci hitre volt mersze áttérni, hamár ez nem kerűlhető el, legyőzője levágta a fejét, kivágta a nyelvét,,,..Ajtonynak és feleségének is szép halála volt, egy tiszai révnél ásták földbe őket, majd szétverték fejeiket a germánok. Ezután földet hordtak rájuk és ezen mulattak..
Mindez a kis ősbarbárság úgytűnik, hogy a kereszténység felvétele érdekében történt. Róma mindenkit az aklába akart hajtani. Azonban nem így volt, a magyarok az uruki -Jézus lapította- hiten voltak, már régen ekkor. Tehát nem voltak a mai papok által is hazudott pogányok. Sőt. Bocsánatkérés helyett a mai katolikus papság is mindenféle átkot szór arra, aki azt meri mondani: az urki hit az egyisnhet olyan változata, mely az érdeknélkűli szeretetet is hírdeti. Biblliájuk is voét a magyaroknak a Mani Biblia, mellyeket akkurátusan elégettek, más írásokkal együtt,,
Mani esperességek és kolostorok is voltak pl Keszthelyen, Zebegényben, Pásztón, Dunapentelén, Diósgyőrben....de még Fehéregyházán is, mellyet ma Budakalásznak neveznek. (Fehéregyházán van Árpád eltemetve) Ezeket még jórészt az avar rokonnépektől örökölték. Ezért tehát nem ismert a dolog! Az avarok egyrésze itt élt a magyar honfoglaláskor ugyanis. Az eleink vallása pedig azonos volt..az avarral, székellyel újgúrral stb..
Koppány azért lázadt fel, mert a gyilkosságok már megkezdődtek. Ezeket Vazul azért "úszta meg" mert ő már a 13. lett volna, ezért csak megvakítják, megsüketítik a germán "lovagok".
Megkellene még említeni, hogy a nép is szenvedett ettől a sok idegen pap általi fölösleges brutalitástól..
Gizella mindjárt megkapta, ahogy megérkezett a mai Ausztria 3/4-ét, Linztől Salzburgon át Klágenfurtig, melytől keletre a térség avar terület volt anno és ezeket még Árpád szerezte vissza.
Vagyis pl Koppánynak nem elméleti oka volt arra, hogy elinduljon Somogyból Vajk fővárosába.
Vajkot különben -mint sokszor említettem- nem 1000-ben, hanem 1001-ben koronázták meg..és a pápa nem adományozptt neki koronát, ezt az Arnó család tette. Silveszter csak megáldotta. A koronát pedig nem Asztrik tette Vajk fejéra, hanem Domonkos...Mint látható az előbbi rövid szövegből, valótlan az az állítás, mellyet Vatikán hangooztat ill. a magyar főpapjai. Ezt ma fényezésnek nevezik minimum. Vajk Máriának ajánlotta az országát...hát ez is papi csűrcsavar.
A vatikáni levéltárban járó Badiny szerint -egy előadásán mondta, megvan ez cd-n- ott nem található semmiféle feljegyzés a szentté avatásról sem. Tehát szent volt Vajk, vagy nem? Imre pedig 24 évesen hogyan lehetett szent? Népakaratból?
Vajk idején sokszor Gizella is és Sarolt is önállóan parancsolgatott...Vajk pedig általban -a magyar főpapok megmérgezése után- Asztrikékra hagyatkozott,,,nem tudni, hogy gyávaságból, vagy nem törődömségből tette ezt a nagy király..
Talán magyar főembereivel összefogva teljesen máskét is eljárhatott volna és akkor sem vonja túlzottan magára Róma haragját...(lásd: EU...)
Külön kérdés, hogy a Gizellával balü hazasságára szűkség volt-e?
Sajnálom, hogy első kifényezett királyunkról ezt lehet megtudni egy ősi irományból..fülkellene sokunknak ébrednie viszont a Vajk-féle allelujázásból. Ha a mai papok nem zengenék tovább amit zengenek..

Vajkkal kapcsolatban megkell még említeni -lényeges- hogy az idegen papok az Orseoló Ottóhoz feleségülment Ilona nevű testvére fiát, Pétert akarták a trónon látni. Hiába mondta még a váci püspök is, hogy ne őt jelölje..
Mivel eléggé befolyásolható volt, ezért a papokra hallgatott.
Amikor fia, Imre Henrik meghal, beteljesűlt a besenyők vérbosszúja, mely Koppány miatt következett be (utolsó üzenete Vajknak: gyesznyó ölé magod). Ezt a besenyök hajtják végre. Koppány anyja ugyanis besenyő származású, apja pedig Botond, Zsolt egyik fia.. Érdekes, hogy Imre Henrik haláláról a magyar történelem hallgat (mint annyi másról). Ha nem hallgatna, akkor persze sokmindent elkellene ugyanis mondania..
Imre ÍHenrik halála 1031-ben, ősz elején történt, amikoris egy vadászaton az erdőben egy nagy elfedett verembe esett Imre Henrik, egy megvadított vaddisznó mellé..Ezt azonban a Heidelsheimi Krónika is ismerteti...A bajoroknál egy ideig szintén szóbajött Imre Henrik mint a trónra esdékes utód. Ezért foglalkoztak Imre Henrikkel.
Vajkot a budai ispotályban történt halála után Székesfehérváron a baziikába temették. Imre halála után eléggé depressziós lett Vajk. Betegségei is voltak.
Amikor pedig szentté avatták-halála után kb 45 évvel. akkor az ünneplök kijelentették, hogy ezt megkell tenni Imre Henrikkel is, addig pedig haza sem távoznak. A szentéavatás után pedig kb 3 hónappal a -a Rómába menesztett küldöttség megérkeztével- így Imre Henrik is szent lett. Ez gyorsan ment úgytűnik...Imre Henriknek egy rimalánytól (Jénétől) ugyan volt egy -halála után született- kisfia, ezt azonban a papok nem ismerték el, márpedig ők erős emberek voltak itt..
Apró kis probléma volt a Vajk koporsójának felvétele után, hogy eltünt a gyűrűje...ez pár év mulva előkerűlt egy szabolcsi esperestől, aki azt mondta: az angyalok neki hozták vissza.. Ma vajjon merre lehet, merre vitték, az újabb angyalok?
Árpád itt rendet teremtett, a berendezkedéssek járó letelepítéseket, az igazgatási területek kigelölését is elvégezték kb Zsoltig ( 955-ig). Így az első királynak nem túl sok dolga akadt. A római katolicizmus felvételét már Géza elkezdte, ezt Vajk folytatta..persze nem a gyakorlatban, csak erre bólogatva. A rovásokat eltiltotta, a régi írásokat elégettette..a gyógyító sámánokat, táltosokat üldözte stb.. A papok megálapították, hogy mi az ördögtől való és mi nem. Elkezdték a tizedet is szedni és kijelölték a robot-napokat. A nagy államalapítás tehát egy csillogó, jólhangzó blöff. Inkább azt jelenti, az idegen papok és Gizella "lovagjai" igencsak nagy vagyonhoz és hatalomhoz jutottak...és önmaguk fényezésével is foglalkoztak a "pogány magyarok" között..továbbá szerettek mulatni.
Így ha minden a valótlan koronázási cselekményre ("Asztrik hozta"? a "pápa adományozta".. stb) és további veretes hazugságokra (pl a koronázás dátuma) alapozódik, akkor ez a valóság kiderűl, netán visszaüt...az elkövetőkre.

A magyar történelem azért nem ismerteti megfelelóen a honfoglalás utáni eseményeket, -mellyek a fejedelmek korában történtek- mert elégették az írásainkat az idegen papok. Ez az időszak pedig elég fontos, ekkor alakult ki az is, hogy kik fogják az Árpádházat továbbvinni.
A kettős fejedelemségnek mondott időszak pedig Vajkig tartott. Eddig az időszakig felváltva vagy az Árpádok, vagy a Lebedek (Előd) uralkodtak, Azonban a keleten élő rokonnépeinknek is volt fejedelme, azoknak akik vagy a honfoglaláskor kintmaradtak, vagy a Kumánál éltek. Az előbbi két fejedelemséget pedig a nagyfejedelem fogta össze.
Erről az időszakról -különösen a kumaiakról- nincs sok elfogadható "hivatalos" információ, pedig fontos lenne. Így lehetne megérteni azt is pl hogyha megtámadta az országot egy idegen uralkodó -sok ilyen eset volt- mondjuk mint 1030-ban II. Konrád, akkor a keletiek is elindultak az ország felé segíteni..és sokszor ennek hírére hátraarcot csinált a támadó.
Annyit érdemes talán ismerni a keleti rokonnépeinkről, hogy őket a mongolok szétszórták, csak részben maradtak meg. A mongoljárás és IV. Béla ingatag viselkedése is sok problémát okozott az országnak.-
Juliánusz éppen akkor járt a Kuma környékén, 1230 után, amikor a mongolok már ezt megközelítették. Nem volt tisztában a nép elhelyezkedésével, ami eléggé furcsa. Ugyanis úgy Pósa Pál kancellár, valamint unokaöccsei (Pósa András alias Anonymus és Pósa Gyula pap, a Halotti Beszéd írója) a mongoloknál éveket töltött a sámánképzőben.
A fejedelmekközött kiemelkedő ugyan nincs _árpád után- azonban nagyjából ellehet mondani, hogy eléggé erőskezűek voltak és mindíg megoldották a soronkövetkező pőroblémákat. Zsolt -Árpád fia- pedig az augsburgi vereség után hamar meghalt (még ebben az évben) azonban a legidősebb fia, Taksony (926-970) jól gazdálkodott az örökségével.
Az Árpádház más leszármazottai is segítették Taksonyt, pl Derencsény, aki egyidőben a kettős fejedelemséget is vezette, mint nagyfejedelem.

A relikviákról..
Tolma, Taksony legifjabb lánya hozta a hírt, melynek forrása Maizban az érsekségen volt: Mivel még itt volt a Beavatott Központ ősi anyaga (aranylemezek, szobrok stb) ezeket Mainz megakarja szerezni és megsemmisíteni, vagy beolvasztani.
Ezt a hatalmas anyagot -Vajk egyetértésével- egy biztos helyen szerették volna elrejteni. Ott, ahová nem ér el Mainz, vagyis a pápa keze.
A hír többszöri megerősítése után, 1015-ben elkezdték a relikviák kimenekítését.
Ennek végállomása az Ural volt.
Mindenféle kisebb bonyodalom után Budáról Ungvár felé indult el az 50 szekér sok kísérővel. Ungvárig Csaba nádor volt a parancsnoka a csapatnak.
Kevevárán ekkor Vazul fiai (Endre, Béla, Levente) éltek. Nekik a feladatuk volt a kincsek elszállítása Keveváráig (Kievig). Endre felesége -Anasztázia- a kievi fejedelem lánya volt egyébként.
Kievtől már Kipcsák fejedelem besenyői is csatlakoztak a szállítást végző csapathoz. A csapat végcélja Füzesgyarmat volt, a kintmaradt Béla törzs fejedelemségének központja . Füzesgyarmat a Béla (Bjelája) folyó felső szakaszán épült, az Ural nyugati lejtőjén. Itt már komoly veszély is fenyegette a relikviákat, ezért évekig nem lehetett ezeket innen továbbszállítani a manysik felé.
A kincsek átadása a manysiknak a hegység gerince környékén volt kijelölve ugyanis.
Amikor -téli időszakban- a kincsekkel elindultak a manysik felé, akkor a közelben élő un gerové besenyők támadták meg a szánkókat kíséró lovasokat. A csata a gerové besenyők vereségével ért véget, ugyanis a csata közben megérkezetek a manysik is és besegítettek..
Így kerűltek a Hun Törzsszövetség kimondhatatlan értékeket képviselő relikviái az Uralba, az egykori megnevezés szerint "az Uralbérc Nagy Öregjének" egy titkos barlangjába..1063-ban.
A kincsszállítóknál még generációs váltásra is szükség volt..
A kincsek között olyan különlegességek is voltak, mellyek még az ős-őshazából származtak, majd egy sumér templomból kerűltek a törzsszövetséghez.
A besenyőkről talán annyit érdemes tudni, hogy ebben az időben 8 törzsük élt a Kárpátoktól az Uralig. Cselekedeteik pedig előfordult, hogy egymás ellen irányultak.

Torma Zsófia (1840-1899) volt az első régésznő. Ő nagy felfedezést tett Erdélyben, mellyért majdnem felkasztották képletesen. Szinte élete végéig támadták. Rengeteg ellenséget szerzett magának az erdélyi leleteivel.
Ezek egyértelműen a sumér és a krétai, továbbá etruszk kapcsolatokat bizonyítják. Annyi kutató foglalkozott már ezekkel, hogy éppen ideje volt a Tormáról szóló könyvecske megjelenésének. Ez meg is jelent, természetesen Buenos Airesben..Zsófiát ismertető írás is van bene, továbbá Zsófia az általa talált -főkéánt marosi cserepekről- szóló ismertetései..ilyen cserepet 11 000 db-ot ajándékozott Ő a kolozsvári múzeumnak. Azóta is pihentetik ezeket...a tatárlaki amulettel együtt..
Sok szempontból elemezte Zsófia a cserepeket, az ábrák és az írásjelek alapján. Ezekért is megkapta a magáét, persze két dolog miatt volt így: magyarkodott, továbbá a történészek akkor is már az legirígyebb népség voltak..
Akkor még nem lehetett azt a tényt ismerni, hogy a magyarok csak iu. 200 körűl alakultak ki az Uralnál és a cserepeken pedig a sumériai jelek, kifejezések nem a magyaroktól, hanem a sumér rokonságuktól származnak. Mert rokonság az -a cserepek által bizonyítottan - is van--A magyarok mai szavai és az ősi sumér szavak között nemcsak nyelvtani a kapcsolat sokszor..ennek elemzése is többszörösen megtörtént már, nem Zsófia tollából. Ő Schliemannal, Trója feltárójával is levelezett, ismerte is és megállípították azt is, hogy az írások, vagy inkább a képjelek igencsak azonosak...persze, mert Trója és környéke anno etruszk lakóhely volt..
Schliemann és Zsófia Trójai és Tordosi (Erdély) jeltáblái -öszehasonlításul készültek- is többségükben azonos jeleket tartalmaznak (Sumér nyomok Erdélyben c. könyv, 154. old.). A.I. Evans a kor híres történésze is foglakozott a krétai, égei tengeri szigeteken lévő jelek erdélyi azonosságával...de Molnár László prof. is összefoglalta ezeket egy tanulmányában..
Így tehát az Arvisura vonatkozó részei is igazolást nyertek, külön kiemelhetően a krétai ismertetések..
A magyarok nem sumérok, azonban a sumérok rokonnépei. Sumérok -kis számban- az országban is megjelentek, ősidőktől kezdve. Pl Esztergom térségében ummai uzok telepedtek le már ie. 3500 körűl, de a folyamközből jöttek anno Pentele ősi lakóinak egyrésze, vagy a mai Sajószentpéterre is telepedtek olyanok, akik még Domonkossal érkeztek, amikor távolkeleti útjáról megérkezett. Ő volt az első esztergomi érsek..és Üllő unokája.
A Nyék törzs is részben -a kasszukkal együtt- sumér gyökerű volt.

Jézus kora környékén már a Hun Törzsszövetség jelentős törzsei nyugat felé kerestek új hazát.
A nagyobb -több törzsből álló- hunfajú népcsoportok sokszor nem egy területen telepedtek le. Például -ebben az időben- az avarok három helyen is éltek: a Turgajnál, a Káspi mellett és az Altáj közelében. De a kabarok is többfelé léteztek, a szkítákat pedig Pamír közelében pamír szkítáknak nevezték, vagy un parszi szkíták voltak, az Indus felső folyása környékén..Érdekes lenne megtudni, hogy az afgánok melyik törzse származhat a pamír szkítáktól?
Az idő múlásával azonban a letelepedettek újra elvándorolhattak más területekre.
A Kárpát-medencében pl az avarok közűl a Turgaj avarok érkeztek be, Baján vezetésével, a fősámánjuk pedig Szekeszárd (Szekszárd) volt. Ez nem jelenti azt,hogy a honfoglaló avarok tiszta avar törzsekből álltak. Ugyanis a rokonnépek igen sokszor csatlakoztak az elmozdulókhoz, így Baján 9 törzséből négy kabar volt..
Amikor Baján bejött a népével, akkor már létezett Kazária is. Kazária azonban nem volt kedvelt a rokonnépek körében. Így pl a a törökök is csak pár évtizedig éltek Kazáriában, ahová az Altájból jöttek.. Kazária egy rövidített név, a kazahunokra utal. Aladár volt az alapítója, aki Buda fia volt, aki Atilla bátyajaként fősámán volt, az öccse mellett.
Aladár idején azonban még nem volt erős ország Kazária, ez később következett be, nevezetesen akkor amikor megjelent a térségben is az iszlám -Mohamed halála után- és elindult északra hódítani. Az arabok itt nagy csatákat vívtak a kazárok seregével..sok magyari fejedelem fia pedig a csatamezőn végezte. Ezt a hosszú ideig tartó, sikertelen hódítást a Magyar Törzsszövetség igen megszenvedte..
Érdekesség az is, hogy a kozákok eredetileg a kazárok egyrészéből szerveződtek.

A magyarok történelme a két részre szakdt Kazária megerősödése után igen mozgalmas. Ezt nem szabad elfelejteni, ha valaki a magyarokkal foglalkozik. Öt-öt törzset jelentenek a szakadás utáni magyar és magyari főrészek.
Ha a magyarira gondolunk, akkor a Volgától mindíg nyugatra járunk. A magyarok esetében pedig keletre.
Még egy kapaszkodó van, bár ez csak a honfoglalást megelőző évtizedek fejedelmi neveiben jelntkezik: A magyarok fejedelme Lebed vagy lebedházi, a magyariaké pedig Álmos volt.
A magyarokat pedig a kazárok rávették, hogy ők legyenek a katonáik, a védelmezőik, különösen a 600-as évek utáni arab betörésektől. Ebbe azért a magyariak is besegítettek. Az arab betörések sok vérveszteséget jelentettek. Volt úgy, hogy a magyari fejedelem 3 fia közűl kettő a harcokban meghalt.
Az arab betörések 825 után megszüntek, pedig ekkor az arabok megnyertek egy nagy csatát is. Az arabokkal valami történt...
A magyar törzsek különben az eszkalálódott helyzetben már Baktól a Donig védték a kazár -és a saját- területeiket.
Kazária legnagyobb kiterjedése - valamivel a Donon túl (kb 100 km) nyugat felé-húzódott. Első fővárosuk bakát volt (Araltól keletre) ezt a Béla törzs körben védte. Később a Volga alsó szakaszánál épült Etilvár az új főváros.
A magyari törzsek már Edemen (Álmos nagyapja volt) vezetésével elkezdtek nyugat felé (Kiev) húzódni. Ez nem tetszett a kazároknak és a Donnál megakarták őket állítani. A kazárok ekkor a magyariak után küldték a Lebed vezette magyarokat (!). A Donnál a szuvári csatában, 860-ban azonban Álmos (920-966)győzött. Ezután Lebed is kilép a kazároktól a magyar törzsekkel ( Kéri, Keszi, Béla, Tarján, Kürt) és csatlakozik a magyari ( Nyék, Jenő, Gyula, Megyer, Gyarmat) törzsek fejedelméhez, Álmoshoz, 864-ben, Ügyek halálának évében. Ekkor újra létrejön a Magyar Törzsszövetség. A törzsszövetség pedig Kevevárán (Kiev) és alatta, Asszorügyeken elkezdi a honfoglalás előkészületeit. Ebben az időben Asszúporog a fősámán, Álmos a fejedelem.
A honfoglalás előkészítéséről kicsit hosszabban érdemes írni..

A pécsi egyetem történelem tanszékvezetője tegnap kijelentette a Kossuth Rádióvban: "a székelyek magyarok és pont".
Háát egeen neki azok...akik valamennyire ismerik a hunfajú népek őstörténetét és nem vezetnek tanszéket, azok számára viszont a széki hunok rokonnépek, de nem magyarok és pont. Nem mintha ez valamiféle szégyen lenne.
A széki hunok elnevezés Atilla utánig kitartott (kb 470-ig) , azután módosult, a ma is használt rövidebbre.
Ha megnézzük a Hun Törzsszövetség népeinek kezdeti ordoszi elhelyezkedését tartalmazó térképvázlatot -Paál Z. könyvében- akkor ezen látható, hogy az őshazájuk a kabarok és a törökök között volt Távolkeleten, a Sárga folyó torkolata fölött jócskán. Azaz közel az óceánparthoz. Bizony gondolom ez hihetetlen, de ilyesmikből áll a világ...Délnyugati szomszédaik a bolgárok és a kunok voltak.
Amikor Ordosz környékéről elindult sok rokonnép -főleg nyugatra, akkor a székelyek is elindultak. Egy újabb hazába pedig a Balhas tónál (Bolhás tónál) telepedtek le. A történetnek ezzel sincs vége...mert nagyobbrészük innen is továbblovagolt sok évszázad multán, nyugat felé. Azért nem jöttek be a honfoglaló magyarokkal, mert ekkor már régen itt éltek, három helyen elsősorban: Pozsonyban és környékén, Szegeden és a Maros felső szakaszánál. Később a szegediek és a pozsonyiak is a Maroshoz telepedtek. Sokmindent lehetne még írni róluk és évszámokat is, azonban ez hosszú lenne..Mindenestre a Bolhás tónál lévők egy jelentős csoportja Atillával lovagolt be a Jász-síkságra (Duna-Tisza közre) , míg Budával a kazahunok érkeztek.
A Bolhás tónál azért maradtak székelyek, Atilla után is. Ez nem jelenti azt, hogy sokan visszamentek volna. A székelyeket Atilla unokahuga -Dédes (ma: Dédes) és férje Nekese fősámán nem engedte eltávozni, A. halála után. Megszeretném említeni, hogy Székely Dózsa György vaskoronáját kivitték az őshazájuknak tekintett Bolhás tó alatti "Hétfolyó Alföldjére" és ott az Alma Ata (Almati) melletti kegyhelyükön helyezték el..Ugyanis ezt a vaskoronát sikerűlt a temesvári kivégzőhelyről megszereni, a Dózsák pedig ősi székely nemesek voltak, Dálnokon éltek. Érdekes lenne megtudni, hogy a kegyhely és a korona létezik-e még? Esetleg a pécsi tanszékvez. úrtól meglehetne tudni ?
Tehát a székelyek nem magyarok, ennek ellenére nyelvünk és ősi vallásunk-az uruki- azonos volt. ill. azonos. Lehet, hogy ebben benne van, hogy az ordoszi őshazában a széki hunokhoz viszonylag közel éltek a kabarok.
Az őshazában 24 hunfajú rokonnép élt.

A jégkor idejében..(1)
A történ-észeknek visszakellene menni a jégkor elé, ha pl a hunfajú népek történetét akarnák megismerni. De nem tudnak még az özönvizekig sem..
Az utolsó eljegesedés ciklusokból állt és kb 60 000 éve kezdődött, ezt az irodalom Würmnek nevezi. Az utolsó jeges ciklus pedig mintegy 10 000 éve ért véget és kb 3-4000 évig tartott. A ciklusok "jeges mélypontjait" követő felmelegedések azonban kicsik, alig pár fokosak voltak. Ezért foglalják össze ezt az utolsó hideg korszakot és nevezik Würmnek. Ennek elsősorban a geológiai irodalomban lehet utánnanézni.
Az emberiség történelme szempontjából a jégkoroknak nagy szerepe van, talán nagyobb, mint pl a vulkánosság időszakainak.
Az eljegesedés túlélése nem kis feladat volt és nem kis szerncse és vándorlás kellett hozzá. Természetesen tudás is, hogy merre érdemes indulni a nagyhideg elől? Ez az utóbbi jelentős kérdés és messze vezet, jelenleg így kihagyom a választ.
A hunfajú népe őshazája -a jégkor előtt- A Kárpát-medence volt, komoly írások szerint.
A zsúfolt és elnagyolt kis bevezetés után érdekes lehet megtudni, hogy a hunfajú népek-közöttük a magyarok ősei- hol élték át a jégkort? Mármint azok, akik eltudtak vergődni mediterrán helyekre..
Ugrás következik, a vándorlásukkal kapcsolatos kevés tudnivalóról nem írok.
A Csendes óceánban volt egy nagy sziget, kb akkora mint ma Ausztrália. Ennek a szigetnek az északi maradványa Hawaii. Hawaiitól kb 3500 km-re volt a sziget -Ataisz- déli pontja. A sziget valamikor a Würm idején keltkezett.
A szigeten egy Kéklenynek (Kékes vagy Kéklő) nevezett hegység vonult végig észak-déli irányban. Ma is működik azaz un forrópont, mely egykor létrehozta Ataisz vulkánius hegyeit, ezt a Hawaii vulkanológiai vizsgálatok igazolták.
Már az is kételkedésre adhat okot, hogy kimondja az Arvisura: kevés túlélő eltudott az Ataiszra jutni. De eljutott, a jégkor elején. Itt akkor magas fákon valamilyen fészekfélében lakó emberszerű lények éltek, persze kannibálként. Nem voltak számosan.
Ataiszon Buda hegye alatt (északon) a maják törzse élt, mellettük nyugatra az indijók (indiánok) törzsei.
A három nagyfolyó fogta közre az agabák törzsét, akik mellett -keletre a hunok törzsei (fehér és fekete hunok) éltek. A szellemileg legfejlettebb Uruk törzs az agabák alatt, a Tigris kanyarjától délre élt. A Kékleny északi részén működötta Gara zúgó a Hangun folyóba is ömlő Hun csatornánál. A Hun csatorna végűl a Hun tó alatt betorkollott a Hangunba, majd a tengerbe ömlött innen ezek vize. A Hun tó részben csónakgyártásra szolgált.
Az egyesűlt folyók -Tigris, Hangun és Hun csatorna- a tengerbe ömlöttek. A torkolatuk nyugati részén Kosztroma, a keletin Dorozsma nevű települések voltak. Kosztroma fejedelmi székhelye volt Armogúrnak, Dorozsma pedig a hunok fővárosaként működött, kun kereskedők is lakták.
Egyvitorlás 12 evezős hajókat gyártottak eleinte a Hun tónál.
A LEÍRTAK NEM VALAMÉLE ŐSI MESE RÉSZEI. A történet nagyon is valós és még jócskán folytatódik. Nemcsak az atlantiszi népeknek létezik ugyanis története.

A jégkor idejében (2)
" A bölcs Ráten parancsára ezen a vidéken csak termékeny földek bujtak ki a jégmezők alól". Azonban Ataisz nagyrészén jég csak északon és a Kékleny csúcsain volt.
A Góg vezette fehér hunok Anyahita hívei voltak. Anyahita számára pedig Magya épített kegyhelyet, az ataiszi Bálványosra. Magya az ataiszi fejedelem-Armogur- fia volt. Anyahita az érdeknélkűli szeretetet és az egyistenhitet hírdette. Származása, élete és megjelenése minimum különleges..Az emberevés megszüntetését is szorgalmazta.
Ataiszon még holdévekkel mérték az idő mulását. A nagy szigeten több szentély is létezett, így Ilgara asszony öröktűz szentélye, a Ráten (Nap) kegyhelye. A délkeleti részen egy nagy hegy Anyahita nevét viselte..Ő itt is élt.. Góg törzsei (12 ilyen volt) északon a Felvidéken, míg Magóg törzsei délen éltek.
A Bálványosra egy Miskolc nevű hun ifjú vitte el a tüzet, mellyet tűzörző lányok vigyáztak. Itt vallási központ és csillagászati központ is volt, itt fogadták az idegeneket is.
Mivel az olvadás beköszöntött és a mediterrán szigeten nagy vulkánosság is jelentkezett, ezért a FEJEDELEM KÜLÖNBÖZŐ IRÁNYOKBA FELDERÍTŐKET KÜLDÖTT, AKIKNEK EGY LAKHATÓ NAGY TERÜLET KERESÉSE VOLT A FELADATUK.
Keletre hajózott az előbbi okból Kuszkó Dél-Amerikába), nyugatra pedig felkeresték Párszi ómot az Indusnál, valamint Sumériát és Hikszosz ómot (Egyiptomot). A kínai tengerpartot -Agaba ómot-pedig szintén meglátogatták.
Az Anyahita hegyen tudásközpont működött. Viszonylag hamar, ie. 5038-ban következett be Ataisz elsüllyedése 3 évi erós vulkáni tevékenység és a tengerpartok előntése után.
Sumériában ekkor már élt egy korábban (ie. 5750 körűl) letelepedett csoport, Nippur, Susa, Bab Tabira stb környékén.
Tengeri hajókat a Hun tónál főként mordvin ácsok építettek, ezeket innen lelehetett bocsájtani a tengerbe, eleinte 12 evezős és egy vitorlával szerelt hajók készültek. Vagyis a hunok hajózni is tudtak. Az agabák pl sokezer km-re is elhajózva kereskedtek. Így nagy térségeket megismertek. A szigeten szkíták is is éltek. Amikortól Paál Zoltán könyve ismerteti a szigetlakókat, attól az időponttól kezdve már a hunok törzsei eléggé kialakultak és rokonnépekként éltek a közös sziget-haza valamelyik zugában. Ősi neveiket pedig megtartották Ázsiában is a későbbiekben.
A könyv felsorolja részletesen Anyahita és fejedelmi férja -Armogur- gyermekeit és az ők számára kijelölt feladatokat. Lányuk kettő volt, Éva és Piroska.
A nagy kataklizama, a hatalmas vulkáni aktivitás következtében bekövetkezett elsüllyedés- még a szétszóródott népek körében évezredekig élt. Ezt bizonyítja Várkonyi Sziriát oszlopai c. könyvében az ezzel kapcsolatos ismertetése, kutatása is. Mivel az elsüllyedéskor a tenger elborította a szigetet, így ezt a katasztrófát akár vízözönnek is nezhetnénk. De ez nem a bibliai vízözön, ne tévesszük ezzel össze. A maják, a különbözó indián törzsek (inkák stb) regéiben ma is él a nagy kataklizma. Őseink pedig -pl az Álmos által írt Arvisura- is taralmazza ezt! Álmos jóideig fősámánként működött és ez a dolog a sámán-oktatási anyagában szerepelhetett.
A Csendes óceán kiemelten aktív geológiai zóna ma is, aki erre kicsit figyel, az tudja ezt. Ma a maradvány Hawaii közelében a tengerben újra egy hegyképződés is zajlik, ennek kiemelkedése folyamatban van, jelenleg a mintegy 900 m-re van a vízszint alatt az új hegy..Különben elég Perura, Ecuadorra gondolni, vagy Japánra, Mikronéziára, a Fülöp szigetekre..ezügyben. Erre mondják: a Föld él.

A jégkor idejében..(3)
Már nem a jégkorban vagyunk, hanem később, amikor a gleccserek olvadása előrehaladott és Ataiszon beindul a hatalmas vulkánosság. Arra is lehet/kell gondolni, hogy a tengerfenékre az olvadás miatt mintegy 100 m magasságú TÖBBLET vízoszlop nehezedett ekkor. Ennek biztosan köze lehet a vulkánosság kirobbanásához.
Csak nagyon vázlatosan: a hatalmas vulkánkitörés alkalmával a rémült emberek menekültek hajóikon a szigetről. Az egész Kékleny dübörgött és beindult, nemcsak egy tagja ennek a hegységnek. A nádhajók hamar tönkrementek a forró vízben és ezek elsüllyedtek. A fahajók elég jól ellenálltak viszont..de ezekből kevés volt aránylag. A nép nagyrésze vízbefulladt. A szigetre tartó hajós kereskedők pedig visszafordultak. A sziget menekülöinek kisrésze azonban mégis eljött a pokolból. A vulkánok üvöltöttek, hamueső esett és a víz forró volt. Aki a döglött halakból eszik igencsak nagy kínok között meghalt..
Ellehet képzelni, hogy akiknek nem volt édesvize milyen helyzetbe kerűlt..Kuszkó csapata keletre (Peru) a többiek délre (Suva) és nyugatra (agabák...)hajóztak..az agabák kevés túlélője a kínai (mai) tengerparton kötött ki. Ezek a helyek azonban többezer km tengeri utat jelentettek.
Messze nem teljes a kataklizma fenti leírása természetesen. Ezt -akit érdekel- elolvashatja Paál Z. könyvéből. Ott van még néhány egészen különös érdekesség is erről a katasztrófáról.
Anyahita ekkor már régen nem élt. A három kisebb fiának átadta azonban az egyistenhitet. Őket Van-nak, Él-nek és Úr-nak keresztelték meg. Anyahita az Arvisura szerint nem a földön született. Már régen nem élnek a fiai sem a sziget elsüllyedésekor, ie. 5038-ban , de követőik léteznek.
Közvetlenűl a sziget elsüllyedése előtt 6-8 évvel Buda nevű fiát küldte el a fejedelem új hazát keresni, méghozzá nyugatra. Nyílván ekkor már a tengerpartból alig létezett valamicske és sok volt a földrengés is..és a kitörés..
Buda végül az Arab öbölben hajózva köt ki egy folyó torkolata fölött. Később ennek a helynek a közelében építette fel ÚR városát. Ehhez segítséget is kér, méghozzá úgy, hogy elküldött vissza az apjához hajósokat. Így -pár éven belűl- megjelenik Úr mellett Magya és 576 lovasa és építői. Magya közeli rokona volt Budának. Meggyorsul Úr építése ekkor. Buda tehát Mezopotámia déli részén jelent meg, hosszú hajóút után..
Hát így alakult meg lassan Suméria..az URUK törzs ie. 5750 körűl épült városaihoz (Nippur, Susa, Bab Tabira, Kis...) kapcsolódóan.
Amikor a térképet nézegetve megtaláltam véletlenűl a Fidzsi szigeteket, akkor láttam, hogy a fővárosuk neve SUVA, ez sem lehet véletlen.
Az ataiszi fejedelemség legműveltebb lakosai az Uruk törzsben éltek.
Természetesen ha ma kutatnak is a Csendes őceánnak a Hawaii alatti térségeiben ezt nemigazán hozzák nyílvánosságra. Elképzelhető lenne pedig, hogy a tengerfenéken nyoma maradt ennek a kb jó 7000 éves kataklizmának.

A jégkor...(4)
Hihetetlen vagy nem, de a Mú=Ataisz létezett és eltünt. A nyugati népek erről keveset tudnak a hunok-magyaroknak kellene többet ismernie a történetből, azonban ők sem jeleskednek ebben.
Magya Budához érkező lovasaiból és a hajón elmenekülök némely kislétszámú csoportjából (pl agabákból) azután egy nagy nép lett idővel. Őket -ősszefoglalóan- hunfajú népeknek nevezik.
Nagyjából ez a történet magja. Magya és népe Úr város építésének elvégeztével elhagyta a kialakuló Sumériát.
Három fia közűl Kurd északra távozott a felesége népéhez, Magya legifjabb fia pedig -Magyar- felépítette Magyarkát a Kaukázus előterében, a Kumánál. Hunor pedig kelet felé távozott és a Hun tónál települést alapított.
A Hun tó nincs a mai térképeken már régen kiszáradt, a mai Mongólia déli részén volt valaha. Magyarka még -jőrészt romjaiban- kb száz éve még megtalálható volt.
A Hun Törzsszövetséget a megszaporodott-a Hun tótól Ordoszba költözött- hunfajú népcsoport alapította meg.
A megalapításra ezer év mulva kerűlt sor, a Hun tónál történt letelepedés után.
Az ie. 4040-ben alakult Hun Törzsszövetség 24 hunfajú népből állt ekkor. Összefogalaló csoportosítás szerint a fehér és a fekete hunokból, vagyis mint az Ataiszon. Első fejedelmük Agaba volt. Agaba a tengerpartról érkezett ide, kevés emberével, mert a kínaiak ekkor már a tengerpart elfoglalására erősen törekedtek, háborúztak. Akik nem jöttek el Agabával, azok beolvadtak vagy meghaltak..
Agaba okos ember volt a képírásból még a rovásokat is megszerkesztette. Egységes vallást is bevezetett -a tóremhitet- és a törzsek életét, letelepedését is szabályozta. Törvényeit, terveit mindíg az esedékes medvetorokon ismertette a törzsi fejedelmekkel. A törzsek és a szövetség élére pedig olyanokat akart helyezni, akik elvégezték Ordoszban a sámánképzést.
Ordoszt úgy érdemes értelmezni, hogy ez egy város volt (ma Baotou a neve) amellyet az ordoszi síkság vesz körűl. Perrsze ez a sík nem sík, dombos..és a Sárga folyó határolja 3 oldalon, délen pedig nyitott.
Agaba elvei között létezett olyan,, mely az ázsiai térség megismerését fontosnak tartotta. Ezért már az Ő idejében nyugati hosszú kalandozásra indult Uzapani, majd Bátor és csoportjaik. A csoportok tárkányokból, sámánokból és rimalányokból álltak.
A fentiek voltak az ordoszi hun közösség életében a kezdetek. Nagy szomszédjuk volt keleten és ez sokmindent jelentett a számukra.
Úgy Álmos mint más ismert fejedelem által írt Arvisurákban mindíg emlékeznek az Ataiszról, Agabáról és a törzsszövetségről. Álmos -mint fősámán- valaha okatatta is a hunfajúak történelmét. Kurszán és Gyula fia sámánképzőt végzett, Árpád tárkányképzésre járt. Álmos pl egy önálló Arvisurát is írt és egynek a "társszerzője" volt. Az Arvisurákat a fősámánok vagy megbízottaik írták, megfelelő ellenőrzés után vitték ezeket általában a kegyhelyeikre..

Örmények, garaúzok...
Az Ataiszon -eddig lehet követni a történetüket-az örmények az agabákhoz tartozó népcsoport voltak, kereskedelemmel foglalkoztak többnyire. Ataisz nyugati részén éltek. Nagy területekjet bejártak kereskedőik és hajóztak is biztosan..
A garaúzok...ők a Gara zúgónál élő úz nép voltak. Az úzoknak a különböző törzseit általában a foglakozásaik alapján nevezték el. A marúzok a kézművesek voltak, a tung-úzok állattenyésztők (rém, azaz rénszarvas főként), de voltak még ogúzok stb is. A Kárpát-medencében a Pal-üzok élnek, ez annyit jelent: hegyekből jött (vagy ott élő) úzok..további névtorzítással ők a palócok.
Az örmények így rokonaiknak tekintheik a gara-úzokat is. A gara-úzok nevét mára kicsavarták, ez a folyamat a grúzzá átnköltött névvel kezdődik, mamár -igen tévesen- Georgiáról is beszélnek...mint a gara-úzok hazájáról.
Persze eredeti származásukról az előbbi népeknek nincs fogalma.
Még említeni lehet érdekességként a Niagara vízesést is. ERRE A KÖRNYÉKRE IS KERŰLTEK GARA-ÚZOK, UGYANIS A KATAKLIZMA UTÁN. AMIKOR MEGÉRKEZTEK ide a grúzok a monda szerint az egyik felkiáltott: ni (nézd) a Gara..
A gara-üzok és az örmények rokonnépek.

A legősibb fennmaradt Arvisura Agaba idejében íródott (ie. 4000).
Nézzük meg vázlatosan -mondjuk- az 5. számút, mellyet az ie. 3965-3947 közötti időszakban írt Erek tanfejedelem Ordoszban, a lebonyolított ismeretszerző kalandozása után. Főcíme: Ataisz tudásának elterjedése.
A fenti időszakban egy sokezer km-es kalandozást rendelt el a fősámán ill. az öregek tanácsa, délnyugat irányába.
A kalandozást Erek és Töröngöly sámánok vezették. Utirány: Ordosz-Bolhás (ma: Balhas) tó-a Káspi-Magyarka ( a Kumánál).
Töröngölyt a Föld mozgásával kapcsolatos eddigi ismeretekre alapozott újak is érdekelték. Tudta, hogy a Zodiákus ideje alatt a Föld tengelye egy kúpot ír le. A napok száma pedig kb 0,25 nappal több 365-nél. Mindez még Anyahita oktatása alapján maradt fenn. (gondoljunk Róma fenomenális tudásába: a Föld lapos korong, mondták még 1000 éve!)
Ebben az időben a TIGRIS folyó ősi neve Idaglat volt, az EUFRÁTESZÉ pedig Buranum.
Itt ez az Arvisura "időugrást" tartalmaz, sokkal régebbi eseményként említi, hogy Ménes királyt (Menész fáraót) Tébában temette el a legidősebb fia, Narmen. Hór Aba (később: Hórusz) Ménes legifjabb fia pedig Alsó Egyiptomban lépett a trónra, Örsúr (Ozirisz) utódjaként. Hór Abát a fia Athotisz követte az uralkodásban..
A két egyiptomi birodalmat még Ménes egyesítette. A Nílus deltában On, míg északon Ámon volt a főisten (On Buda sumér király lányának, Marinak és Tennek a fia volt, a Nilus deltában volt városa).
Anyahitával kezdődően a kereszt lett a beavatottak jele. A sumérrok és a káldeai királyok elterjesztették a földművelést és minden 7. nap ünnepnap lett. Kis, és más sumér városok, de még Léh (az Indus felső folyásánál) is átvette az előbbi szokásokat..beleértve a Hun Törzsszövetséget is.
A királyi temetéseknél eleinte emberáldozás is történt, másvilági szolgálónak.. Még Harapi király (Harappa örzi a nevét) is elhagyta a sumérokat az emberáldozatok miatt..
Nagyjából így néz ki egy kb 6000 éves Arvisura. Természetesen messze nem minden érthető benne és kisebb időugrások is történnek ezekben. Ezelket azonban -gyakorlattal- fellehet ismerni, továbbá több ilyen ősi írásból a történeteket általában össze lehet rakni, ha nem is könnyen. Persze ezt a kicsit bonyolultabb értelmezést segítheti, ha más könyvekből is ismerjük a történetet, de ez nem mindíg szükséges. Ugyanis sok Arvisura visszatér ugynazon eseményre, más megvilágításban.
Anyahita kisebb fiai közűl Él és Úr az emberáldozatos temetkezést nem tiltotta, Van viszont igen..
Ebben az 5.ben csodálatos, hogy már milyen csillagászati ismereteik voltak az őskori sámánoknak..