Hunok, magyarok

Nimród, Gilgames és Atiila..
A fenti sorrend egyben az időbeli távolságukra is utal.
Nimród bacsa sámán Ordoszban végezte el a sámánképzőt, azután pedig Közel-Keleten nyolc térségre kiterjedő birodalmat hozott létre. mert ezt a feladatot kapta. Ő sok oroszlánt is lenyilazott, ezek számát 33-ra teszik. Ő építette fel Ninivét, mely a ma Irak Mószul nevű városának--külvárosa. Egy rommező inkább a Tigris keleti oldala előtt. Róla most hosszabban nem írnék, még annyit kb ie. 4000-ben élt. Apja -Kám- az oszét fejedelem volt.
Gilgames Uruk királya volt és fennmaradt az un Gilgames eposz másolat róla, ez egy misztikus szöveg. Gilgames távolabbi rokona Nimródnak. Ő és környezete magát isteni származásunak tartotta, ennek alapját nem ismerjük.
Gilgames ie. 3550 körűl élt. Anyja Gisgali volt, apja Anu isten, a misztika szerint. Uruk -már a név is- egy igen ősi sumer város volt, délen, közel az öbölhöz. Az uruk mint településnév nagyon messziről "hozott" városnév..Még valami: ietenek nem temetkezhetnek a földbe -ezt tartották- ezért pl Gilgames is az "égbe szállt"..innen ez a bibliai későbbi leírás, mármit Jézussal kapcsolatban..De ezt még kilehetne egészíteni az "égből jöttekkel" is..
Gilgames halálakor az életkorát nem lehetett tudni , mert ekkor még ők "evésekben" számolták az időt...a holdévek késöbb történtek bevezetésre, általános elterjedésre.
Az Árpádok Gilgames leszármazottaknak tartották/tartják magukat. Ezt nagyon számontartották.
Atilla apja Bagamér volt, ő 413-ban született és 40 évig élt. Bagamér apja Hunor (az a bizonyos) volt, Hunor apja pedig Hangun. Éppen a napokban hallottam dr Obrusánszky Borbála (keletkutató, történész, több keleti nyelv ismerője) előadását, miszerint a kínaiak számontartják, hogy volt egy Hangun nevű császárjuk..Az Arvisura szerint is így igaz a dolog. Hangun második felesége Megyerja volt, akinek ikerfiai születtek: Hunor és Magor..akik Dúló bolgár fejedelem lányait elrabolták..a Káspinál.
Atilla apjának a testvére volt Udin (Udine!) és Bősárkány ( Csorna fölötti község neve ez ma, itt halt meg..), továbbá Mundzuk. Atilla bátyja Buda volt, aki a bejövetelük előtt -még a Volgánál- fősámán lett.
Atilla családilag nem kapcsolódik az Árpádokhoz semmilyen szálon sem.
Megkell még jegyezni, hogy Hangun első felesége kínai volt, tőle több gyermeke is született, tehát a hun kapcsolat a kínaiakkal igaz.
Árpád második felesége -az első Abacil volt, aki meghalt- Eperjes volt, Verecke kabar fejedelem (Kassa) lánya. Első gyermekük Zsolt (vagy -avarul- Solt) 892-ben született, az ő bölcsőjénél a falon a turul, az oroszlán és a vaddisznó (kabarok szent állata) lógott..
Mivel Gilgames egy -akkor- nagy sumér város (Uruk) királya volt, így az Árpádok is kapcsolódnak ehhez a térséghez, a történet azonban hosszú..

A Magyar Törzsszövetség.
Még senki sem írta le azt a meglepő dolgot, hogy a magyarok kabarok és manysik összeházasodása után alakultak ki mint az előbbiek utódai és egyben egy új nép, ez az Uralnál történt iu. 200 körűl. Ugyanis a "kialakulás" tényét nehéz pontosan meghatározni, talán ez akkortól számít, amikortól a manysi-kabar házasságokból felnő egy ifjú generáció. Ez a dátum tehát ezért 200. esztendőhöz köthető, bár a kabarok 181-ben érkeztek a déli manysikhoz és ekkor engedélyezte a házasságokat Káma manysi feljedelem..Azért nem írták le az előbbieket sehol, mert nem tudják, csak az Arvisura ismerteti, mellyet kevesen olvastak/olvasnak el. Miután nehéz olvasmány. Az un déli manysik már korábban összeházasodtak a még délebbről csoportokban érkező, azaz menekülö meríjákkal és muromákkal. Ők Sumériából érkeztek, mert Jézus korától kezdődően sok atrocitás érte őket, az un tengeri népek ekkor már nagy tömegben érkeztek Mezopotámiába, de a perzsák és más népek is elfogalalták, kirabolták időnként ezt a területet. Azért időnként, mert itt sok helyi támadás érte a perzsákat is.
A tengeri népek éhesek voltak és ez volt a fő motivációjuk sokszor, más zsákmányszerzés mellett.
Senki sem vizsgálja úgytűnik azt, hogy az Atlantisz elsüllyedése után ennek a nagy szigetnek a lakói ugyan hová tüntek? Pedig sokan voltak... Ezért ez fontos kérdés lehetne. Többnyire őket nevezi az Arvisura tengeri népeknek..akik hazát is kerestek sokszor, mert elüllyedt, akár több évszázadig is.
Vagyis a magyarok a manysik, kabarok és meríják, maramik "keverékei" voltak, azaz rokonnépeké. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy a felsorolt rokonnépek közűl kiknek a nyelvén beszéltek...Az említett könyv írója (rovósámánja) annyit jegyez meg, hogy pl Árpád meríja nyelven is beszélt..a törzsszövetségben un tiszta kabarok is voltak, továbbá társult a barszil Nyék törzs is. A Nyékek megint messziről - délről- érkeztek a Magyar Törzsszövetségbe..mint rokonnépek, így befogadásra is kerűltek a magyarikahoz.
Vagyis a magyarokban van bizony sumér "elem is" aránylag kis, de nem potosítható részben. Minden gúnyolódás ellenére ez a helyzet. Mellesleg maguk a sumérok is többféle rokonnépből álltak..nem egyszerű a képletük bizony..Ne tévesszen meg senkit: a magyarok nem sumérok, csak van egy kis ilyen "beütésünk"..erről még lehetne írni, ugyanis az országban anno érkeztek Sumériából is kisebb csoportok még Szt László idején is, pl Bosodba is jöttek Ummábó l(!) akiket a ma Sajószentpéternek nevezett városka fogadott..
Az ország lakói kb a mongoljárás idején már egy nyelven beszéltek: magyarul...ez is bizonyos rokonságot bizonyít..

Támadások, a magyarok ellen...
A magyar honfoglalók elleni támadásokat már összegezni kellene, mondjuk a pozsonyi csatától (907) kezdődően Mohácsig.
Ezeket főként germánok és szlávok követték el, kisebb részben pedig mongolok, törökök, Bizánc és a bolgárok.
A csaták indítékai nagyrészt területszerzési céllal magyarázhatóak. Csata nélkűl is szereztek itt területeket pl Vajk István -mert Gizellát elvette- lemondott egy nagy nyugati avar terűletről, Bécstől az Ennsig (Linz),
Salzburgig...pedig ezt a nagy területet már Árpád visszaszerezte korábbi germán elrablóitól.
Ha viszont a pozsonyi csatát megelőző avar időszakokat vizsgáljuk, akkor többnyire Nagy Károly állandó harcaiba botlunk, mely szintén a nyugati területek megszerzésére irányult, túl az avar templomok éer erődítések kirablásán. Nem véletlenűl van avar-magyar neve Graz-nak (GÖröc), Salzburgnak (Sóvár), Klágenfurtnak (Kalágé) ...de még Bécsnek sem. Bécs az első honfoglaló avar fejedelemnek, Bajánnak volt az egyik fia.
Vagyis, ha a történelmet -a Mohács előtti többszáz évet- ilyen szempontból megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy nem volt véletlen Trianon sem. Ezt azonban fejedelmeinknek látni és a királyainknak mégjobban látnia kellett volna és cselekedni...
Nem véletlenűl épített ki hatásos határvédelmet már Pannon (ie. 800) a déli és a nyugati határainkra elsősorban, amikor elfoglalta a Dunántúlt, azaz Pannoniát.
Ennek a témának az aktualitása ugylehet örök, ma is lehetnek ilyen törekvések, csak nem hadseregekkel próbálják elvenni az országot..akik kinézték.

Az Árpádház és a kihalás, vagy kihalatás..? Vagy pápai csúsztatás..?
II. Endre (király: 1205-1235) és Gertrúdis legidősebb fia Béla volt( 1235-1270). Béla után István nevű fia lett a király (1270-72) aki -33 évesen- az akkori megállapítás szerint "velencei lassan ölő" méregtől halt meg 1272 aug.-ban. Ez az időpont mérföldkő egyben, mert jelenti azt is, hogy -elhatározásuknak megfelelően- elkezdték az Árpádház tagjainak félretételét. Ez Róma döntése volt és a mainzi érsekség szervezte meg a végrehajtását.
V. István egyébként nem volt Róma számára szimpatikus. Az apja és az anyja sem tudta elviselni kun származású feleségét.
A lányát -Máriát- különben II. Anjou Károly nápolyi király vette nőül, László fia pedig Anjou Izabellát feleségűl.
Egy évig vártak az új király koronázásával és végűl mégiscsak István fia, IV. László kerűlt a trónra (1273-1290), először persze gyámja volt....
II. Anjou Károlynak és Máriának, Martell Károly volt a fia, aki 24 évesen meghalt, de halála előtt megszületett a fia, Róbert Károly.
Sajnos a mongolok és a kínaiak fejedelme ill. császára, Kubiláj, tulzóan pártfogása alá vette IV. (Kun) Lászlót, olyanmódon, hogy szembeálljon ő is nyugattal és a pápával. Kubiláj minden segítséget megígért ehhez és új tervezett európai hódításával kapcsoolatban egy tervet is küldött Lászlónak, mellyet Róma is megszerzett..ettől kezdődően azután nagyon fekete bárány lett László..
Izabellától nem született gyermeke, mert -mint hangoztatta- Izabella hemafrodita, azaz kétnemű volt...ezért azután a kun lányokhoz járt László. Sok gyermeke is született Éduától (ez az Éva név kun változata), Mandulától és másoktól..Halálakor legalább 40 gyermeke volt Lászlónak, majd még 8 gyermeke is született ezután.
Sok becsmérlő megjegyzést is tett László a papságra, Rómára..Ö -Habsburg Rudolf kérésére- résztvett a morvamezei csatában (1278) a saját és a keletről érkezett lovasaival, ahol legyőzték Ottokárt a cseh királyt, sőt megölték..Ottokár felesége különben IV. Béla Anna nevű lányának volt a leszármazottaja: Kunigunda. Béla Ottokárt kérte fel a családja gyámolítására -halála után-és nem László fiát bízta meg ezzel...
IV. Béla felesége (szintén Mária a neve) az összes ereklyét (pl Atilla kardját) még el is vitte Prágába Ottokárhoz, amikor Béla meghalt (1270. május). Ottokár szerint neki erre nincs szüksége...de mégis megtartották.
Kun Lászlót végűl -mivel röviden mondva elzüllött és mindenféle dologba belekeveredett, a főpapsággal is, három gyilkos végezte ki 1290 szeptemberében. Őt sem Szfehérváron, hanem Körösszegen temették el. Édesapját a Margitszigeten temették el, vörösmárvány koporsóban, a szeretett Margit huga mellé, 1272-ben.
Már csak szegény III. Endre lenne hátra...Ő IV. Béla legifjabb fiának (Istvánnak) volt az utódja. Tudott a pápaság "kihalatási, kimérgezési" tervéről és ezért nagyon vigyázott..mégis uralkodásának a 11. évében, 1301 jan első napjaiban megmérgezték a mainzi érsekség méregkufárai.. Említésre méltó szembenállást pedig nem tanúsított sohasem a pápasággal...
Mindenki azt hiszi- így írják és tanítják- hogy ezután a velencei, firenzei bankárok és a pápa jelöltje, Róbert Károly lett a király . Pedig nem, hanem Csák Máté, akinek ősapja Zsolt volt, Árpád fia...de ez már más történet.
Az Árpádok ma is közöttünk élnek, méghozzá jelentős számban. Elég csak Árpád fiai gondolni: Laád-Levente, Tarhos, Jutas és Üllő, valamint Zsolt voltak ők, továbbá arra is gondolnunk kell, hogy Zsolt utódaiból (pontosabban Taksony nevű fiának az utódaiból) lettek királyok..1301-ig, Aba Sámuel kivételével.
Képzeljük el, hogy milyen blama a lenne, ha most bevallaná Vatikán, hogy bocsánat magyarok, az igazság ezésez..nade elég terhes volt bocsánatot kérni Galileivel kapcsolatban is és ez a leírt történet pedig nagyobb horderejű.....és CSAK a magyarokról szól.

A Gesta Hungarórum és a Magyarok Krónikája...
Az előbbi két "történelmi művet" Kun László idejében írták. A Gesta "főszerkesztője" Pósa András (Anonymus) volt, akinek valakik elhatározták, hogy a nevét, személyét sohasem nyomozzák ki...valamiért. Tehát ő ma is egyfajta ősi ködben látható...de nem mindenkinek. Pósa András a Kancellárián dolgozott, a rokona, Pósa Pál főnöksége idején, egy hosszabb időszakban. Ő a Karakórumban (!) végezte el a sámánkézőt 1235 körűl és ezután jött vissza. Rokona volt Pósa Gyula is, aki Rómában lett pap és szintén a Kancellárián ügyködött. P. Gyulához a Halotti Beszéd írása tartozik, azaz ő írta ezt. P. András ismerte a Karakórumban még Ungikát, egy magyar-palóc lányt, aki az előtte lévő ciklusban tanult ott és Tolujnak, Dzsingisz legifjabb fiának letta felesége. Ungika Kubiláj nevű fia pedig nemcsak a mongolok fejedeleme volt, hanem a kínaiak császárja is...hol is lehet erről olvasni? Ungika szerepe pedig igen fontos a mongoljárás idején...
Kun László idejében (1273-90) még Kézai Simon pap is írt egy történelemfélét a magyarokról, ez a Magyarok Krónikája című írás. De Csák Máté és Bebek Árpád is írt egy történelmi okfejtést a magyarokkal kapcsolatban, ugyanekkor, ám ezek "elvesztek"..
Sajnos sem a Gesta sem a Krónika nem képvisel komolyabb értéket, ezekből több a kimaradt esemény mint kellene, továbbá rengeteg tévedéssel vannak kitömve...marhaságokat írnak pl Mén Marótról, Atilláról is...aki nem hiszi el, ajánlom a neten ezeket keresse és meglátja micsoda dolgokat tartalmaznak a magyarokról és milyen alapvetőeket pedig egyeltalán nem..Árpád halálának időpontját a gesta tartalmazza, ezt valamiért el is fogadják a hivatalosnak minősíthető történészek, annak ellenére, hogy nem jó ez a dátum...de hozzákötik a pozsonyi csatához, indokolatlanul, feltételezések alapján. Szóval folytathatnám, oldalakon át ezeket...
Pósa András egy 1270 körűl visszatért kis mongol csapat végezte ki, mert a mongolokat -akik IV.Bélát keresték az Adriai tengernél - aki ekkor Veji szigetén bujkált- szándékosan félrevezette..P. András ekkor Bosznia püspöke volt.

PAÁL ZOLTÁN a rovósámán. Holnap lesz harminc éve, hogy meghalt Paál Zoltán. Még vannak, akik emlékeznek rá és él a lánya is.
Paál Z. Sajóvárkonyban született 1913.03. 03.-án. Leírása szerint különös módon ismerkedett meg egy, a szovjetunióból érókező, ledobott csoport tagjával, Szalaváré Turával, aki a számára elhozta az Arvisura másolatokat. persze ekkor még nem tudta, hogy ezeket ő fogja megkapni és úgy feldolgozni, hogy mai nyelvűnkön is érthető legyen. Ez az egész furcsa történet szerencsére megtalálható a könyvében, elég részletesen. Ennek elolvasása és megértése nélkűl nem érdemes az Arvisurához kezdeni.
Paál Zoltánt személyesn ismerte Harkai István szobrász is, aki egy szép nekrológot is róla régebben.
Az Arvisura -Harkai szerint- magába foglalja ez egész emberiség történelmét. Ez igaz, azonban csak a hunfajú népek története van a könyvben részletesebben kibontva. De ez volt a célja is Paál Zoltánnak.
A Hun Törzsszövetség megalakulásától (ie. 4040) az Arvisurában írottak ellenőrízhetőek Harkai írása szerint, mert a legújabb történelmi kutatások ezt lehetővé teszik, közvetlen, vagy közvetett módon. Harkai megállapítja, hogy az értelmes földi ember (homo sapiens) nem pusztán a Föld nevű bolygó szülötte. Megállapítja azt is, hogy a legkiválóbb emberek (kivételes beavatottak) egymás gondalatait is képesek érzélkelni, nem számít a távolság ebben..Ezt a jelenséget már sokszor bizonyították is..
A hunfajú népek ősi történelmének csak a gerice az Arvisura, mellyeket valaha aranylemezekre róttak, fölülről lefelé és balról jobbra. Ezek ma is megvannak, titkos helyen. Paál Zoltán által közölt Arvisurák pl az Uralban vannak, valahol..
Harkainak meggyőződése volt, hogy az emberi lélek sok meglepetést rejteget, legalább annyit, mint a világegyetem.
Paál Zoltán 1960-tól kezdte írni az Arvisurákat, ezek közűl párat Molnár Gábor (a vak író) is felhasznált a Négy hágó sziklavadonában c könyvében. Később Pataky László villamosmérnök (Békéscsaba) és rováskutató is kapcsolatban állt Paál Zoltánnal. Pataky volt az, aki a helyi újságban leírta, hogy Anonymus többé már nem névtelen, mert a Gesta iniciáléjában szerepel a neve (Pósa A.). Persze erre akkor szinte senki sem figyelt fel, azaz a szándékos elhallagatás következett be. A "felfigyelés" azóta is késik, valószínű örökké, a magyarok pedig eltűrik ezt. Ez a dolog -az elhallgatás- is végigvonul az egész magyar történelmen, mint magam is tapsztaltam.
Az Arvisura hatalmas jelentőségű mű, bárhol a világon, bármely nemzet ezt a felfedezést -amit jelent- magasfokon méltányolta volna...a kivétel: Magyarország ..Ha megnézzük mi a helyzet a mai MTA és a történelemmel foglalkozó főiskolák, egyetemek tekintetében, ezekben -mondható- dúl a finugrászizmus..a jelentősebb katedrákon ücsörgő idegenszívű emberek nyomán. Vagyis nem a magyar érdekek mentén..
Paál Zoltán számos előadása, rádiószereplése mind nyomtalanul lepergett a finnugrászokról.
Paál Zoltán először egy rövidített, mondhatni kivonatos, részleges Arvisurát jelnetett meg, szamizdatként...ezt azután sokan elolvasták, hevenyészve. Nem értették meg ebből, hogy miről van szó és mindenféle megalapozatlan írásokban megtámadták ezt, további tájékozódás és elmélyültebb ismeretszerzés helyett (pl László Gyula, Czakó Gábor..)-. Talán ezt az összenyomott Arvisurát nem kellett volna megjelentetni.
Paál Zoltán mint utolsó igazi róvósámán és beavatott 1982. okt. elején aludt el az égigérő fa alatt, béke Vele!

Meríja, mescser, marami népek..
Paál Zoltán levelezése alapján írhatom az alábbiakat. Ez -eleinte úgy tűnik- nem érinti a magyarokat, azonban nem így van.
A maramik hagyták el először Sumériát és fel is állítottak egy Anyahita kegyhelyet új hazájukban.
Később a muromák költöztek a Déli Ural nyugati részei elé, a mordvinok mellé. Az általuk alapított város volt Ananyínó. Ennek a városnak ma nem ismerik az eredetét, de hangoztatni szokták, hogy annakidején az "ananyínói kultúra" nagyon magasfokú volt..ennek nyomai ma is megvannak. Amúgy Anahyínó a muromák által is istennőnek tartott, egyistenhitű Anyahita-vallás székhelye is volt, mely a magyar ősvallással is azonos.. Ebben a térségben éltek a mescserek is, akik a Megyer törzsből váltak le. A II. Vilálgháborúban résztevevő magyar katonák még találkoztak -vonatozás közben- mescserekkel és megértették egymást..a muromákkal is ez vol a helyzet.
Egy nyáron használatos Anyahita kegyhely is volt a Káma-Béla (Bjelája) Iker folyók között az ókorban, korai középkorban.
Vagyis, amikor megkérdezték Paál Zoltánt, hogy milyen nyelven beszélt Árpád, vagy Álmos...akkor ezért mondta, hogy meríja, mescser...nyelven. A Megyer törzs az Álmos magyari törzseinek vezető törzse volt, így vélik érhetővé, hogy ők használták ezt a nyelvet.
Mivel a felsorolt népek részben összeházasodtak a déli manysikkal -és belőlük lettek a magyarok- ezért mondható az, hogy a manysik-kabarok-mescserek vagy maramik is megjelennek a magyarokban mint "suméros beütés". Mivel ez kicsit bonyolult, ezért van olyan más etnikum, akik gúnyolódva rajtunk "sumérok vagytok" szöveget szeret mondogatni..A sumérok is több törzsből álló konglomerátumok voltak és jórészük észak felé távozott a hazájából, már ie. 2000-től kezdődően, egészen az arabok megjelenéséig, amikoris már csak hírmondöjuk maradt itt.
Paál Zoltán pedig ilyen nagy időtávlatban is elég közérthetően kifejtette ezt a "kik a magyarok?" kérdést egy magánlevelében..A magyarok így kabarok, manysik, meríják és mescserek keverékei...az utóbbiak azonban kisebb számban éltek az Uralnál, mint a manysik.

Székely Dózsa György.
Dálnokon született, Székelyföldön. Jó harcosa volt, a királynak aki még ki is tüntette. Ezért lett azután a parasztsereg vezére..Bakócz (eredetileg: Bakács) áldásával..
Most pedig nem egy hosszabb leírás következik Dózsáról, tetteiről. Inkább azzal foglalkoznék, hogy a kivégzése után történt-e valami, ami a személyére emlékeztet?
A székelyek őshazája -az ordoszi fennsík után- a Balhas (Bolhás) tó alatti terület volt, Alma Atáig (ma: Almati és Kazakisztán). Mert ók is elkezdtek nyugatabbra húzódni. Erről a hazáról Dózsa korában még sok székely tudott. Ezt a területet nevezik az Ily folyó síkságának, völgyének is. Délen a kirgizekkel, keleten a kínaiakkal határos az említett terúlet.
Dózsa "tüzeskoronás" kivégzését s temesvári várból nézte végig Zápolya és Banffy. A műveletet pedig Zápolya rokona , Petrovics Péter "celebrálta" vezényelte.
A nemesi -Zápolya féle- csapatoknál egy Cvetkovics nevű un ráfkovács (ráf a kocsik kerekére készül) készítette el a vaskoronát. Ezt ütötte a lekötözött Dózsa fejére egy somfakaróval Cvetkovics. Dózsa rezzenéstelenűl türte, hogy a fejére teszik az izzó vaskoronát. Azonnal kigyulladt a haja és nagyon hamar kifolyt az agyveleje..ezután jött a további barbár cselekedet: Dózsa testének marcangolása, mellyet nem részleteznék.
Egy korábban Dózsa környezetéhez tartozó -keleről érkezett- sámánnak volt azután estefelé alkalma megszerezni a vaskoronát. A vaskorona ezután sokat utazott és az Alma Ata melletti hegyekben épült kegyhelyre kerűlt, ennek oszlopára helyezték el. Pontosabban itt a hősők oszlopára erősítették. Semmi hír róla, megvan-e? Még az Arvisura sem tudja ezt..
Egészen rendkívűli viszont, hogy a székelyeknél még léteztek olyan emberek akik tudtak erről, a mai helyzetet sajnos nem ismerem. Az bizonyos, hogy az ide bejött három székely tyumenyen kívűl közülük sokan kintmaradtak keleten. Pontos dátuma nem ismert, hogy a legelső székely tyumeny mikor érkezett ide, azonban ie. 700 körűl, a Pannon-korban már Pozsonyban ill. ennek közelében ők is megjelentek.
Petrovics azután még 1526-ban a mohácsi mezőn, a Csele pataknál is jeleskedett, ahol Lajos királyt orvul kivégezték és a testnek a patakba való bedobásában is intézkedett...ezért azután jelentős bírtokossá is vált..Zápolya pedig király lett.

Az őstőrténet néhány vonatkozása.
Nem titok, sokan ismerik a tényt, hogy az alexandriai nagy könyvtár ie. 40 körűl leégett, hatalmas állománya volt.
Ezért aztán sokmindent nem lehet írásosan alátámasztani Egyiptom és kelet ős és ókorával kapcsolatban.
Ha időben még messzebb megyünk, akkor fontos az a megállapítás is,, hogy Ménesnek, az első fáraónak (görőgűl Menésznek) volt egy téglakönyvtára. Azért "téglekönyvtárt" említenek, mert az ő idejében még kiszárított agyaglapokra írtak, hogy maradandó legyen a könvy tartalma. Ménes téglakönyvtárában olyan írások voltak -olvastam- amellyek a jégkor eseményeivel sokat foglalkoztak. Ez lehetséges is, mert az utolsó eljegesedés idején Egyiptomban nem volt igazán zord idő, népvándorlásra sem kényszerűltek Egyiptom lakói..
Ménest az egyik fia, Narmen már az általa épített Tébában temette el. Vagy nem találták meg eddig, vagy nem ismerték fel..
Vatikánban a könyvtár is gyakran leégett, régebben (szándékosan) így a magyar vonatkozásu anyagokból is sok megsemmisűlt, még Vajk István szentté avatásának iratai sincsennek meg...Badiny ezeket ugyanis megpróbálta megkeresni,.
A következő említésreméltó információ tömeg az ős és ókorról az Arvisurákban található. Ezek nem semmisűltek meg, ma is megvannak. A hunok--magyarok története a Paál Zoltán által "lefordított" -és nem általa írt, mint tévesen mondják- Arvisurákban található (147 db). Mivel ezeket más-más rovók írták, más és más időben, ezért néha ismétlődnek bennük az események, vagy akár ki is egészíthetik egymást. Ilyen részekben található meg Jézus története, vagy pedig a Magyar Törzsszövetség kialakulása és honfoglalása is...és még sok egyéb esemény is. Például megismerhető belőle Atilla családja és céljai is. Megismerhetők belőle az Árpádok hosszú története is. Elgondolkoztató az a tény is hogy a hunfajú népekből (kb 30 ilyen törzs volt) nagyrészük ma itt is megtalálható...terméészetesen a leszármazottjaik.

Hunyadiakról, röviden.
Hunyadi János nem Szibián Janknak született, mintahogy ez a köztudatban megjelenik. A története egy kicsit kacifántosabb ennél.
A Szibiánok a Csákok szapora famíliájának tagjai voltak, mint pl a Szilasiak, a Videk, Csákváriak, Vinárik, Berényiek, Celluniak és sokan mások.
A Hunyadi név eredete pedig azzal is magyarázható, hogy egyik bírtokuk Vajdahunyadon volt, ahol igen szerettek tartózkodni is. (csodaszép várukat a románok tatarozzák már 20 éve, még húsz évig...ekkor kezdik előlről)
Hunyadi János még Hunyadi Vajkként született, 1406.-ban. Édeasapja Hunyadi Demők volt, édesanyja Bebek Piroska. Nagyapja pedig Szibián Rajk..de ez még sokkal távolabbra is vezethető, az első Csákig, aki Zsolt fejedelem (Árpád legifjabb fia) gyermeke volt Taksony és Botond nevű testvérei mellett.
Vagyis a Szibiánok ill. Hunyadiak árpádházi leszármazottak voltak. A szibián mint szó a szibír szóból származhat.
Demőknek 15 gyermeke született Bebek Piroskától. Vajk öccse Jank volt például, aki 23 évesen Erdélyben hősi halált halt, egy törökkel vívott kisebb csatában. Ekkor döntött úgy a bátyja, Vajk, hogy felveszi a már Hunyadi Jánosnak elnevezett öccsének a nevét, emlékeztetőűl és kegyeleti okból.
Tehát Hunyadi Vajkból Hunyadi János így lett. A Hunyadi nevet különben még Demőknek "adta" Zsigmond király.Hunyadi János azután 1430-ban pünkösdkor elvette a királynő legszebb udvarlányát feleségűl, Szilágyi Erzsébetet.
Török elleni harcairól sokat lehetne írni, ezek természetesen a nikápolyi csata (1396) után elég sokkal kezdődtek el. Már apródként is résztvett H. János a csatákban.
A nándorfejérvári győzelme pedig önálló ismertetést érdemel.

Uruk (Varka) városa Sumériában..
Látszólag Urukhoz nincs közük a magyaroknak és a közeli rokonnépeinknek. De ez nem így van, ugyanis Jézus itt, a Nagytemplomban hírdette először a hitét és iitt alapította meg egyházát is, Az Ordosz-Tibet- Indus-Nippur útvonalon ide érkezve, beavatotti tanulmányainak a befejezése után.
Ezért erről a mai romvárosról néhány mondatban szeretnék írni, alább..nem vázlatosan, mert ez még vázlatnak sem lesz megfelelő ..legfeljebb figyelemfelkeltő.
Uruk városa az ősi Uruk Törzs nevét viseli, rájuk azonban itt most nem térnék ki. Dél Irakban található, az öböl fölött ez a romváros most. Bagdadtól délre mintegy 120-140 km-re van a rommező. Alapítója Buda fejedelemfi volt, ie. 5020-5o40 körűl. A város monumentális szentélykörzetekkel és ezeken templomokkal rendelkezett, ekkor sehol nem voltak még hasonlóak.
A sumér királylista felsorolja Uruk királyait egy bizonyos időponttól kezdődően. Az özönvizek erősen érintették ezt a városállamot is, de nem tették tönkre -ezen okból- mint a 30 km-re lévő Úr városát, vagy Eridut.
Úgytudom első királyaként Gilgamest szokták emlegetni, aki ie. 3500 körűl élt (Arvisura szerint) , de lehet, hogy nála mintegy száz évvel korábban Enmerkar és Lugalbanda voltak a királyok. Mindenesetre történetünk számára ez nem túl fontos.
A két először említett királyról csak mítoszok léteznek. Sok csatát megért már az őskorban is Uruk városa. Egy alkalommal Umma uralkodója is elfoglalta. (Az ummaiak úzok voltak) De az asszírok, perzsák (Archaimenidák) , kasszuk, majd az arabok is elfoglalták..így történelme igen hosszú és nem is szeretnék ezzel sem hosszabban foglalkozni.
Az Abbászida kalifák alatt pedig meglehetősen elnéptelenedett már a város.
A város feltárását a huszadik század elején kezdték a németek, kisebb nagyobb megszakításokkal. A jelenlegi helyzet számomra ismeretlen.A város északi tengelyének hossza kb 3 km, a nyugati pedig 2,5 km. A Tigris közelében épült.
Anu főisten szentélykörzetét is megtalálták, nem egy jelentős templom alapjával. Részben felsorolom a megtalált jelentősebb templomokat: Mészkőtemplom, "A" templom, "D" templom, "C" templom, Vörös templom de egy palota is volt az Anu körzetben. Volt egy másik helyen -a terűlet délnyugati részén- egy kettős templom is...De másik szentélykörzet is létezett, mégpedig az Éanna (Éganyja) az Anu templomtól mintegy 500 m-re..Csodálatos mészkőfaragásokat is találtak némelyik templom falán.
Nem sorolom tovább -még bőven lenne mit- csak említem, hogy a legnagyobb templom 55x80 m alapterűletű volt, az Éannán épült, ez lehet a Nagytemplom, vagyis az, ahol Jézus megalapította az egyházát. EZT AZ EGYHÁZAT PEDIG AZÉRT NEVEZIK URUKINAK, MERT Jézus Urukban alapította, az említett Nagy templomban..
Uruki, azaz egyistenhitű szeretetvallás a magyarok ősvallása is, de az avarok nagyrésze, a székelyek és az újgúrok is ebben a hitben éltek..Atya, Anya és Fiú is a vallásuk része volt. A jézusi vallás Bibliáját pedig Mani próféta és gyógyító írta, ez Jézus leveleit is tartalmazza.
Lehet még Mani Biblia az újgúrok néhány eldugott településén..itt viszont Vajk idegen papjai elégették..
Jézus Alsó Egyiptomban kezdett el tanulni (mondhatni: papi iskolában), majd Karnakban lett pap és Ordoszban beavatott. A legmagasabbfokú beavatottságot érte el és 5 évet töltött az ordoszi beavatottak iskolájában..
Természetesen értelmezni kellene kik a beavatottak..?

URUK és DOMONKOS. Annyit még feltétlenűl érdemes említeni Urukról, hogy a már lepusztuló városban kb 990-ben Domonkos is megfordult. Domonkos árpádházi származásu volt, aki később az első esztergomi érsek is lett. (nem Asztrik -az idegen- volt tehát az első érsek, a koronát is Domonkos kapta és ő is koronázott. Vagyis hazudtak ezügyben is ..az idegen papok....de ez más történet)
Domonkost azért küldték el keletre, hogy tanulmányozza az ottani állapotokat--vallási szempontból. Ezért Domonkos -legtávolabb- az újguroknál is élt kb 2 évig, egy kolostorban. Az ujguroknál ekkor még nem győzött Mohamed..Innen hazafelé érkezett meg URUKBA, ahol az ősvallásunk egyik főpapjával is találkozgatott.
Domonos azt szerette volna tisztázni, Géza részére, hogy keleten még mennyire él az uruki, Jézus alapította vallás?
Végűl Jeruzsálemen és Rómán át, 8 év mulva érkezett meg Domonkos -Derencsény nagyfejedelem fia- Budára, ahol beszámolt Gézának a látottakról, hallottakról. Így tehát Géza tisztában volt azzal, hogy mi a helyzet keleten, a rokonnépeinknél, vallási tekintetben is.
Mint levonható, Domonkos idejében még a magyar fejedelem és más potentátok tudtak artról, hogy Jézus Urukban alapította meg a egyházát. Az idegen papok mindent megtettek, hogy ez feledésbe merűljön. Nálunk a kereszténség áterőltetése érdekes kérdés. Keresztényebbek voltak eleink ugyanis a Róma által hírdetett torzított kereszténységnél..
Szt László szüntette meg a keleten, Magyarkán lévő uruki püspökséget, azonban kisebb foltokban kijelenthető, hogy az uruki vallás kb 1400-ig élt az ország egyes részein. Hogy mennyire illegalitásban, ezt külön kutatás tisztázhatná.
A későbbi Domonkos rend bizony a fentiekben említett főpap nevét viselte. Nem ismerem, hogy ez mennyire ismert...

Szerintem ez a föld számunkra a tejjel-mézzel folyó föld, nagyon szeretem!

Magyarka nagyon ősi keleti város volt, több minden köti a magyarokhoz. de ez az idők folyamán elhomályosult, vagy ismeretlen volt, ma úgytűnik senki sem hallott róla..
Magyarkát még Úr és Uruk sumér városok után néhány évvel alapították, azaz kb ie. 5020 körűl.
Magyarkát Magya fejedelem és legifjabb fia: Magyar alapította a Kaukázus előterében, Grozníjtól kb 200 km-re található északra, vagy Asztrahánytól délnyugatra kb 300 km-re. Helye ott van, ahol a Kumába ömlik a Bujvola folyó, a sztravropoli hátságon (északi szélesség: 44,8, keleti hosszúság 44,3).
Magyának három fia volt: Hunor, Kurd és Magyar. Hunor Ordosz alatt az akkor még meglévő Hun tónál alapította meg "birodalmát" ebből alakult azután ki a Hun Törzsszövetség 1000 év mulva. De itt nem róla lesz szó.
Magyarka nagyon fontos hely volt, többféle hunfajú rokonnép lakta és a keleti vallásoknak is nagy teret -templomokat is - adott, épitett. Egészen Mátyás királyig igen sok kapcsolata volt Magyarkával a magyaroknak, ahol több testvérnép is élt: a szavárd-magyarok, a kasszuk, úzok és mások is. Megfordultak még itt a honfoglalás idején kimaradt Gyula és Béla törzsbeliek is. A Káspi mellett pedig -főleg Baku irányából- szintén sok nép járt erre..
Magyarka romjait kb 100 éve hordták szét. Zichy, a cár festője még látta ezeket. A város akkortól vesziti el szerepét, amikor erőteljesen beindult a pópák könyörtelen hittérítése, sok rombolással, gyilkosságokkal.
Magyarka fejedelme egy időben Jirkó volt, de a Gyeretyán is az egyik itteni fejedelemi dinasztia volt. Még Bendeffy is -aki egyébként mérnök volt- írt kb 1940 körűl erről a térségről a magyarok szempontjából és Magyarkát külön ki is emelte, Ő a Gyeretyánokat Jeretyánoknak nevezi, de ennek nincs jelentősége. Mátyás királynak sok belső embere -sámán- érkezett innen, akik még őrízték eredeti hitüket is, az uruki vallást. Bendeffy könyve (Kuma Magyarország) csak egy kiadást ért meg, ugyan nem tiltották be, de ma is akadályozzák újabb kiadását..Juliánusz mint eléggé rosszul tájékozott pap is járt ebben a térségben, mely előtte nagyon átrendeződött már a mongolok uralma okán, Batu idejétől. Mivel Juliánus csaknem semmit nem derített fel a térségről, így ő ma sokat emlegetett valaki..(?) Juliánusz idején még rendszeresen jártak erre a Karakórumba tartó a Magyarországról érkezett sámántanuilók is.
Amikor az uruki ősvallásunk elmenekült végleg -a püspökségét értem ezalatt- Urukból, akkor először a Van tónál lévő Van városában regnált, majd Magyarkán..Ezt a magyarkai püspökséget számolta fel azután Szt László és Róma-Vatikán ennek igen örűlt.
A magyar fejedelmek, majd árpádházi királyok sokszor fordultak Magyarka fejedelméhez katonai segítségért, csak Kun Lászlót említem most példaként, aki a morvamezei csatához kapott innen lovasokat, 1278-ban.
Mátyás király -kijelenhető- szintén árpádházi volt, mert Csák volt az ősapja, aki pedig Zsoltnak az egyik fia volt. Zsolt apja Árpád volt. De már többször írtam erről, pl a Hunyadiaknál is. Mátyás Fekete Serege is nagyrészt innen verbuválódott, bár a mai történelemírás mindenféle szerb és más nációkat emleget ezügyben..és véletlenűl hallgat Magyarkáról, keletről..
A Hun Törzsszövetség hosszú nyugati felederítő útjainak sámánjai -ezek az expedíciók főként a Kárpát-medencébe irányultak- is minden esetben érintették Magyarkát, azaz áthaladtak a városon. A városnak nagy kereskedelmi szerepe is volt és sok nagy sűánnak is helyet adott, különben járt itt Nimród is és Etur is (az etruszkok "atyja"), de a Magyar Törzsszövetség minden fejedelme szintén ismerte a várost. Sok lakóhelyéről kimozdított nép is megfordult Magyarkán (sumérok, marik, szkíták..) A városban az arab hódítások ideján még mecset is épült. jelentős szerepe volt különben a magyariak honfoglalást előkésztíő szervezésében is.
Egészen különös, hogy ennyire ellehet felejtetni egy ilyen, történelmünkhöz ezer szállal kötődő fontos várost...mely csak kb 100 éve tünt el a térképről...ez az amnézia hosszú elhallagatás eredménye lehet...Amkor pedig Bendeffy újra felfedezte, akkor nem vesznek róla tudomást.,..mintha a Holdon lett volna ez a kuma magyarokat összefogó település. A kuma magyarok gyűjtőfogalom persze, a szavárdokat értem alatta elsősorban de a honfoglaló Oguz-Kasszu törzs maradékainak, a Gyula és a Béla kimtmaradt törzseknek is sok köze volt Magyarkához..

Zanidar és Joskar asszony...
Zanidar Magyarka fejedelme volt ie. kb 3500-ban.
Igen sok gyermeke született Zanidarnak a feleségétől, Joskartól. Közülük páran új népcsoportokat, vagy törzset is alapítottak. Nem volt ez szokatlan akkor, amikor egy-egy törzs létszáma már megnőtt és mindenféle okból (pl legelőterületek nagysága, állattenyésztés ...vadászat, később földművelési stb okokból) szétkellett költözniük.
Zanidar fia volt pl Ingus is, és egyik lányának a neve Cserkesz volt, Balkár pedig az unokája...mint látható, ilyen nevű -nem túl nagy -de számunkra rokon- népek ma is élnek a Kaukázusban, vagy a környékén. Szinte az egész Kaukázus rokonnépeinkből áll.
Zanidarnak Szukum, Besse nevű fiai is szűlettek, lányai közűl pedig -Cserkeszen kívűl- Sábát említeném. Ezt a nevet sem mások használták először..
A Kaukázusban a felsoroltakon kívűl még igen sok rokonnépünk él, pl az őrmények.
Az örményekről már nem lehet megtudni miként kerűltek a hegység déli részére, előterébe, annyi azonban megtalálható róluk, hogy az agabák egyik törzse voltak nagyon régen. Az agabák pedig egy jelentős kereskedő nép voltak, egy nagy geológiai esemény idején pedig az óceánpartra vándoroltak (a kínai óceánpartra a Sárga folyó deltája alá) a kaukázusi honfoglalásuk előtt. Az örmény Szeván tó egyik fejedelmük nevét őrzi és mellette található ma is egy Vajk nevű település...nem véletlenűl.
A garauzok ősei ma a grúzok (összevont szóval), ők pedig -nagyon ősi időkben- valahol egy hegység mellett éltek, a Gara zúgónál. Nevük tehát innen származik, mert úz törzs voltak, olyanok, mint ma a pal-úzok (palócok), vagy a mar-úzok, tung-úzok, og-úzok stb. Az úz törzsek is hunok voltak természetesen, mint az ősszes többi felsoroltak.
Különben Magyarka fejedelmeiről nem létezik "fejedelemlista", időnként -ha valamiért aktuális- említheti őket az Arvisura. Ennek a műnek persze nem is célja az összes hunfajú nép őstörténelmének ismertetése. Ez végtelenűl hosszú is lenne..
A Tigris felső folyásától északra települt Marik pl Mari asszony nevét őrzik. Ő Magya fejedelem 2. felesége volt és már özvegyen jóval északabbra települt népével, megalapítva a Marinát, a mai Mari területet. Mindez ie. 5000 körűl történt, azaz nagyon régen.

Vérszerződések...
Több ilyen is volt, pl akkor is szerződtek, amikor A Magyar Törzszövetség megint "összeállt" 864-ben . Addig ugyanis magyarokról (Lebed őt törzséről) és magyariakról (Álmos öt törzséről) beszélhetünk. A Magyar Törzsszövetséget ugyanis a kazárok megbontották korábban..
Vérszerződést kötöttek a honfoglaló törzsek a Szeret folyónál (Csángóföld ez most), közvetlenűl a bevonulás előtt is, azért mert a Magyar Törzsszövetséghez itt több törzs csatlakozott, akik korábban nem voltak a Törzsszöv. tagjai (ogúzok kasszuk, kunmagyariak). Ezt az utóbbit szokták a történelemkönyvek emlegetni, azonban nem ismerik, miért kellett a Szeretnél "vérszerződni"..
A következő vérszerződés a pusztaszeri volt. Ugyanis a Kárpát-medencében élő rokonnépek (kabarok, úzok, kazahunok, székelyek stb..) közé települtek a Magyar Törzsszöv. törzsei, a rokonnépek hívására, az un Jász síkságra elsősorban. Ez az említett vérszerződés Pusztaszeren köttetett tehát, az ittélő rokonnépek és a bejövők között. Több másolat is készűlt erről még a mongol-kínai császárnak, Kubilájnak is jutott ebből, természetesen vagy két és fél évszázad mulva olvashatta, mert ő 1250-1290 körűl volt császár..
Ez a vérszerződés a későbbi Aranybullák alapja (ebből is több volt) ezek szellemisége követhető benne nyomon .
Az Aranybullákra jellemző volt, hogy a nép jogait bár röviden említették ezt sohasem tartották be a nép urai. Legszembetűnőbben pedig a Dózsa felkelés után volt a parasztság elnyomorítva, mikor még a csatában megölt 75 000 Dózsa harcos mellett 50 000 embert is kivégeztek a csata után...ez a korszak a "látástól vakulásig csak robot" ideje volt..a Werbőczy féle jogfosztás tombolt.

Mit ér a Magyarok Krónikája , mint őstörténetünk egyik "forrása"?
Kézai Simon katolikus papként írta, a Pósa András Gesta Hungarórumával egyidőben (kb 1270 körűl) a Krónikát.
A teljes és alapos elemzése hosszú, csak pár szempont vázlatát írom le az alábbiakban. Ezzel a véleményemet is értésre adhatom.
A Kónika csak elvétve tartalmaz évszámokat. A honfoglalásét sem ismeri. Ez pedig nagyon fontos lenne. Még egy példa: még Atilla nagycsatájának dátumát sem írta le Kézai.
Olyan ez a mű, hogy semmit sem tartalmaz az avarokról, pedig itt Avar Birodalom létezett kb 250 évig a magyar honfoglalás előtt és az avarok rokonnépeink, akikből elég sokan visszajöttek Álmosékkal, ill. sokan ittmaradtak a Nagy Károly utáni időkben is. Ez úgy értendő, hogy a kitelepülőknek az unokáik...jöttek vissza főleg a Lebédiából. Ezt az avar kérdést nem lehet megkerűlni a magyarok honfoglalásának egyik indokaként sem.
Az avarok számos ma is létező települést alapítottak itt, ezekről sincs semmi..pl Győr a honfoglaló (568) avar fejedelem -Baján- fia volt, Bécs, Décs szintén..
Nagyon fontos, hogy nem említi az Uralt, mint a magyarok kaikalakulásának helyszínét. De így nem is említi -legalább- első fejedelmüket (Magyart) és a kialakulás történetét sem....(akkor kinek a krónikája ez ??)
Az előbeszéd utáni okfejtése Babilonról pedig tőrőlmetszett badarság..itt a tornyot -szerinte- Ménrót építi stb..De ki ez a Ménrót és hogyan kerűlt Mezopotámiába? Mén Marót nevű bolgár fejedelem létezett ugyanis, de nem járt Babilonban..
Szerinte Hunor és Magor apja Nimród volt...Nimród pedig a valóságban mintegy 4350 évvel előttük élt... Hunorék apja Hangun volt különben, aki az ordoszi fősámán és a kínaiak uralkodója. Nem volna baj, ha tudná: pl Hunor fia Balambér volt, Atilla apja. Vagyis Atilla dédapja ordoszi fősámán és egyben a kínai császár volt.. 350 körűl.
Megelepő, de nála Taksony Géza fia...holott pontosan fordított a helyzet..Taksony apja Zsolt, aki Árpád fia..
Többet nem is írnék a Magyarok Krónikájáról, pedig lehetne..megjegyezve azt, hogy ez a "mű" nem az. Mesének sem alkalmas valami inkább. Nem a Magyarok Krónikája...talán ezért maradhatott fenn, megtévesztésül?
A neten megkereshető a Krónika..

Álmos, Árpád sírjai hol domborulnak?
Ha Álmosról van szó, akkor néma csend. Fogalma nincs -azoknak akiknek kellene ezzel foglalkozni- hogy mi tortént Álmossal a honfoglaláskor és -esetleg- utánna. Az istenadta pedig nem teszi fel a kérdést, hogy ugyan már lányok, fiuk nem kellene utánnanézni ennek? A hol ..kérdése mamár nem kérdés..
Vagyis Álmos eltünt a honfoglalás nagy népvándorlása alakalmával....igaz? De hol?
Árpádról még indíg az a hír járja, hogy ő volt a honfoglaló vezér...pedig nem így volt. A honfoglaló vezér neve: Álmos. Árpád pedig Álmos után sem lett még fejedelem - un tárkányfejedelem volt- hanem a bátyja, Kurszán volt az. Kurszán 899-ben maghalt és ezután emelték pajzsra Árpádot, aki ekkor 52 éves volt. Az idős Gordáska asszony -a nagyaja- is nagyon büszke volt az unokájára.
Két kedvelt vadászterülete is volt Árpádnak: Csepel -ahol sokszor lakott is- és a Pilis nyugati szélén lévő területek. Ezek Kurszán családjának bírtokában voltak ekkor, Százhalombattától Esztergomig. Árpád valahol a mai Budakalász környékén szeretett vadászni.
Álmosról még- befejezésként- csak annyit: 76 évesen Abaujváron temették el. Ezt ma a faluban többen is tudják már..
Árpád temetése 908-ban történt a kedvenc pilisi vadászterületén, az akkori Fejéregyháza melett...mintahogy az Arvisura írja. Írja ugyan az előbbieket, de ezt sojkan nem olvasták el, viszont kutatnak Árpád után...Így helyes ezt tenni...Például a Pilisben a Holdvilágároknál kutat (Sashegyi nyomán) Szörényi Levente és csapata, Budkalásznál pedig Lánszki és csapata. kettőjük közűl Lánszki van közelebb a Árpádhoz, azonban úgylátszik egyik felsoroltnak sincs esélye a sír megtalálásához. Elkellene olvasniuk tehát az Arvisurát, mely pontosan megjelöli a temetés helyét. Sajnos a pilisi kutatók nem produkáltak tóbb éve semmit...
A JATE (Szeged) egyik -Révész nevű- oktatója azt mondja -ő sem szeret olvasni- hogy Árpád biztosan Borsodban vagy Stzaolcsban lehet, mert ő talált erre vezéri sírt már...Nem lehet a dolog mellett elmenni, ugyanis vezér lehetett egy törzsi fejedelem is, melyből sok volt...Szerinte véletlenűl fog majd előkerűlni Árpád sírja, az említett helyek valamelyikén. Szerintem erre a véletlen megtalálásra nulla az esély. Megemlíti még Rév-ész úr, hogy a fejedelemek megismerése is igen hiányos és senki sem ismeri őkat Árpád után...szíves figyelmébe ajánlom Paál Zoltán könyvét és a kettős fejedelemség tanulmányozását, mely Zolt után kezdődött és Vajkig tartott(Árpádház-Lebedház váltva adott fejedelmeket) . Kiderűl ekkor, hogy állításának igazságtartalma nincsen.. Viszont arra van esély, hogy továbbra is jegelni lehessen az ügyet, mert minek a magyaroknak egy honfoglaláskori vezér? Még kárt tennének a sírjában...vagy -ha megtalálnák- jön az ismert taktika: vita és vita a megtaláltról..nehogy biztosan azonosítani lehessen. Mert minek a magyaroknak Árpád? Ott van Álmos is, jól fellelhető helyen és senki sem lép...ezügyben. Kinek is kellene?
A dolgok tehát a Petőfi szindróma szerint működnek: megvan, de vitatjuk...hamár minden kötél szakad. Mert minek a magyaroknak ez a sok ősi vezér? Még az önbizalmuk és a szarvuk is megnőne...ha mondjuk a volt (avarkori) Fejéregyházán az egykori uruki templom helyét megkeresve Árpádot is megtalálnák. A Petőfi szindróma (meghalt itt vagy ott, de nem tudjuk hol van, elvitte a cica) tehát változatlanul bedobható..
Milyen jól sikerűlt a nagyszentzmiklósi kincseket is kivenni a kezükből? Mostmár azt sem tudják, hogy fiú mvagy lány készítette ezeket...hol és mikor és kinek?
Hát ez a történelemtudomány fenomenális...de meddig ilyen nívós?
Így azután újabb kutatók is feltünnek a színen, akik mondjuk Pilismaróton keresik Árpádot vagy másutt.

A Hartvik legenda--
Hatvik püspök Kálmán király (1095-1196) idejében élt. Az un Hartvik legenda Gézáról és Vajk Istvánról és korukról szól. A legenda meghatározás pedig nem éppen fedi az írás lényegét, azonban ez így ismert, mert Hartvik püspöktől származik.
Mint történelmi forrást szokták néha használni Hartvik írását.
Nézzük meg a megalapozttságát, hiszen Hartvik Vajk halála után (1038) mintegy 60-70 évvel írhatta mindössze.
nem a teljes legendát elemezném, csak a legfontosabb megaállapításait az alábbiakban.
Hartvik szerint a koronát Szilveszter pápa Asztriknak adta Rómában és ez nagy kegynek számít, mert "egy ismeretlen nép" kapta. A koronát azonban nem Asztrik kapta, mert az egyházi történetírás elhallgatja, hogy az első esztergomi püspök, majd érsek DOMONKOS volt, neki adta át a koronát a pápa. Domonkost azután -Vajk koronázását követő években- megmérgeztette Róma. Mert ez az árpádházi érsek, akár még rovásírással (ördög írása) is írt...jegyzeteit el is égetik halála után. Asztrik nagyon szeretett volna érsek lenni és ezért mindent megtett...a Domonkost Esztergomban követő Sebestyénről már tud Harvik. De az nem migaz, hogy Sebestyén -akit szintén megmérgeztek- visszanyerte látását 3 év mulva. A pontos történet úgy hangzik: Sebestén szinte azonnal meghhalt és Domonkos pedig nem, csak megbénult és pár évig még élt, miközben valóban javult a látása.
Viszont Asztrik végre érsek lehetett Sebestyént követően.
Nagyon különös az is, hogy a korona azonnal rendelkezésre állt...holott egy ilyen ötvösremek elkészítése sok időbe telik. Érdekes az is, hogy a pápa miért tetetett erre bizánci uralkodókat és ferde keresztet...de nem bonyolódnék bele jobban ebbe most.
Hartvik tehát a koronával kapcsolatban sem az igazat írja, magáról a koronázásról pedig semmit nem ír. A koronázást pedig Domonkos celebrálta, aki árpádháziként nevelője is volt egy ideig Vajknak. A koronázás különben 1001-ben volt, azaz nem 1000-ben, ahogyan ezt az egyházatyáktól hallani..Domonkos apja Derencsény nagyfejedelem volt..Ezt sem ismeri Hatvik.
Koppányt is teljesen kifelejti Hartvik a legendájából, pedig a kivégzés jelentős esemény volt. Még Piroska (Vajk testvére) is fehér lovat áldozott, mikor megtudta Koppány szörnyű halálát..mindjárt Gézát követően (997).
A továbbiakban pedig a papság "fényezése" zajlik Hatvik legendájában, a pogány szörny nép római akolba terelésének nagy munkájára hívatkozva..Hartvik nem ismeri, hogy a pogány nép nem volt pogány, hanem a jézusi uruki vallást gyakorolta , melyben előkelő hellyen van az érdeknélkűli szeretet és az egyistenhit.
Jézus is az érdeknélkűliség apostola volt, ez a főbűne is.
A legenda alapján is látható, hogy milyen hézagos és felszínes írás ez és ennek -és hasolóknak (Gesta, Magyarok Krónikája) - az alapján nem lehet reálisan a magyarok történelmét megismerni. Mégcsak azt sem, hogy kik a magyarok és honnan jöttek..Vagyis mindenki azt mondd erről, amit szándékozik..amit érdekei diktálnak.
Nade voltak jó írásaink is a magyarokról...ezek hol vannak?

Európa és Indoeurópa..
Régebben kitaláltak egy fogalmat Európára a nagy történészek, sajnos azonban mára ebbe teljesen belegabalyodtak..Mert a kitalációjuk butaság.
Ez a fogalomkör azt hírdeti, hogy Európában indoeurópai népek éltek valaha, akik indoeurópai nyelven beszéltek.
Csakhogy az indoeurópai NÉPET -A SZAVAIKIKAL EGYŰTT- máig sem találják. Így a kultúrájuk is elveszett ...a néppel együtt. Vagyis nem voltak..
Harmatta János a kőkorig, a neolitikumig próbálta meg megkeresni ezt a népet, de hiába..és kimerűlt az elem a lámpásában.
Sajnos ez az indomicsoda már végleg Harmatta rejtély marad.
Van azonban egy gondolat-nem az előbbi bölcseké ez- melyszerint az elsüllyedő Atlantiszról igen sok nép érkezett ide, olyan időközönként, ahogyan -fokozatosan- ez a nagy sziget süllyedt. Mert lassan süllyedt, még Platon sem mondja, hogy nem így lehetett. Így már bizony érthetőbb, hogy latinok, szlávok, germánok, görögök stb jöttek Atlantiszról és lakják ma a kontinenst az Atlantiszt elhagyva. Így már érhető az is, hogy bizonyos csoportjaiknak miért kellett volna a teljes Kárpát-medence..dehát a Kárpát-medencében -szavaikkal élve- ekkor már az un vonaldíszes kultúra népei éltek...akik nem mások voltak, mint a hunfajú népek, akik hullámokban az őshazájukba a jégkor után visszaérkező hunfajú népcsoportok...Ők persze Ázsia, azaz kelet irányából lovagoltak vissza.
Az első bevándorlók keletről ie. 4010 körűl már itt voltak, számuk pedig az újabbakkal időnként -ált. 100 évenként- szaporodott, még az un zsinórdíszes kultúra idején is (ie. 2200-1800)egészen Álmosékig. Ezeknek a népeknek a nevét pedig fedőnévként kell kezelni, mert egyébként a Kerkához, Baloghoz ... az avarokhoz, az úzokhoz, a kabarokhoz, Pannonhoz, Barcához, Atillához, az avarokhoz, magyarokhoz lehetne őket kötni. De ezt tilos . pedig voltak törzseiknek nevei: kabarok, úzok, jászok, székelyek, palócok, kunok, szkíták, vepszék, magyarok stb..
A vonaldíszes és a zsinórdíszes kultúrák "legyártói" pedig a beérkező hunfajú népek fazekasai voltak (lásd pl Torma Zsófia marosi cserepei...stb). Hát így azután nem értik nyugaton, kik is lakták a Kárpát-medencét a vonaldíszesnek és zsinórosnak -általuk- stb nevezett időkben..Számukra tehát megállt az idő.