Hírek IMF: Európa nagy bajban van

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sürgeti az európai uniós tagállamokat, hogy hárítsák át a fogyasztókra az emelkedő energiaköltségeket. Szerintük ennek a lépésnek az lenne az eredménye, hogy az emberek energiatakarékosabban fogyasztanának és környezetbarátabb energiaforrásokra térnének át.

Az európai kormányoknak – amelyek eddig árszabályozással, adócsökkentéssel és támogatásokkal próbálták megvédeni a háztartásokat – az IMF szerint „engedniük kellene, hogy az üzemanyagköltségek teljes emelkedését áthárítsák a végfelhasználókra, ezzel is ösztönözzék őket az energiatakarékosságra és a fosszilis tüzelőanyagokról való leszokásra” – írta blogbejegyzésében Oya Celasun, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese.

Celasun szerdai írásában kiemelte, hogy a kormányoknak ugyanakkor prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, hiszen kevésbé képesek megbirkózni a megugró energiaárakkal.

A FOGYASZTÓI ÁRAK AZ ENERGIAI TERÉN ÉVES SZINTEN KÖZEL negyven SZÁZALÉKKAL EMELKEDTEK AZ EURÓÖVEZETBEN,

az Egyesült Királyságban pedig 57 százalékkal. A pandémiát követően a gáz és az olaj nagykereskedelmi ára folyamatosan emelkedni kezdett, majd ezt fokozta az orosz–ukrán háború. Ez jelentős terheket ró a szegényebb háztartásokra, amelyek pénzük nagyobb részét Európa-szerte most áramra és gázra költik. Ezért az IMF sürgeti a széles körű támogatási intézkedéseket és segélyeket.


Szinte minden kormány beavatkozott az árakba

Az Európában bevezetett intézkedések közé tartozik az energiaár-korlát. Ezeket a kormányok Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon vezették be. A villamosenergia-adót Németországban és Hollandiában csökkentették, de van, ahol az energiaár-támogatás mellett döntöttek: Olaszországban és Görögországban. Ehhez hasonló támogatások vannak még Németországban és az Egyesült Királyságban is.

Mivel azonban „a fosszilis tüzelőanyagok valószínűleg még egy ideig drágák lesznek, a kormányoknak hagyniuk kell, hogy a kiskereskedelmi árak emelkedjenek. Ezzel az energiatakarékosságot segítik, de meg kell közben védeniük a szegényebb háztartásokat” – mondta Celasun. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a meglévő széles körű támogatási rendszerek nemcsak késleltetik az energiasokkhoz való alkalmazkodást, hanem magas szinten tartják a globális energiakeresletet és -árakat is.

Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költségei idén meghaladják a GDP 1,5 százalékát.

Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza szerint az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatás irányába fognak elmozdulni, „egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenek lesznek”. Kenningham megjegyezte, hogy az IMF csak korlátozottan támogatja a villamosenergia-termelőkre kivetett egyszeri, váratlanul felmerülő adókat – ahogy arról a Financial Times beszámolt.

Szabó Gyula

1659566088009.png
 
...s még millió hasonló történet....
Igen de a lényeg: 1946-tol a Canaris vezette hirszerzés keleti ágábol kialakult németországban az ugynevezett Gehlen szervezet, ami a mai nemet hirszerzes elodje.

Az amerikaiak szivesen fogadtak, az OSS támogatta o9ket abban, hogy volt SS tisztek tomegei juthassanak del-amerikaba, majd álnéven az amerikaiak cse4mpesztek vissza a volt nacikat nemetországba, ahol a Gehlen szervezet tagjaikent az oroszok ellen harcolhattak.

Kinek az érdeke....elgondolkodtato nem?
 
Vagy egyx masdik dokumentum és TÉNY amirol ma nem szoktak beszelni:

A második világháború után a Wehrmacht és a Waffen-SS egykori tagjai a berlini kormány tudta nélkül illegális hadsereget hoztak létre, azzal a céllal, hogy megvédjék az országot egy esetleges szovjet inváziótól - derült ki a német külföldi hírszerző szolgálat, a BND archívumában lapuló, újonnan felfedezett 321 oldalas dokumentumgyűjteményből.




Merre tovább, NSZK?​

A nagyjából kétezer fős titkos hadsereget a Wehrmacht veteránjaiból és egykori SS-tagokból verbuválták 1949-ben, mindezt a nyugatnémet kormány tudta és jóváhagyása nélkül. A cél az volt, hogy megvédjék a születőfélben levő Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK) a Szovjetuniótól; működésükhöz baloldali politikusoktól - például az SPD megreformálásában kulcsszerepet játszó szociáldemokrata képviselőtől, Fritz Erlertől - szereztek információkat és diákok után kémkedtek, így került célkeresztjükbe többek között Joachim Pecker, a moszkvai nyugatnémet nagykövetség egykori magas rangú diplomatája.

A dokumentumokra Agilolf Kesselring történész bukkant rá, aki a Független Történelmi Bizottság megbízásából a BND elődje, az úgynevezett Gehlen-szervezet történetét kutatja. A dokumentumok szerint Konrad Adenauer német kancellár csak 1951-ben értesült a titkos alakulat létezéséről, ám akkor úgy határozott, nem tiltja be a nyilvánvalóan illegálisan működő hadsereget, amelynek létszáma - a források tanúsága szerint - háború esetén 40 ezerre duzzadt volna.

A németországi fegyveres erők későbbi vezetőinek szerepvállalása azt jelzi, hogy az árnyékhadsereget nem lehetett félvállról venni. A történet legfontosabb szereplője Albert Schnez volt. Schnez 1911-ben született, a második világháborúban ezredesi rangig vitte, majd végigjárta az 1955-ben létrehozott Bundeswehr szamárlétráját is. Az ötvenes években előbb Franz Josef Strauss kereszténydemokrata párti védelmi miniszter mellett dolgozott, majd Willy Brandt kancellársága idején a német hadsereg főparancsnoka volt. Schnez elmondása szerint a titkos hadsereg létrejöttét Hans Speidel német tábornok, a NATO szárazföldi erőinek későbbi közép-európai főparancsnoka és Adolf Heusinger, a Bundeswher első főfelügyelője is támogatta.

A titkos hadsereg ötlete Schnez fejéből pattant ki: az akkoriban fa, gyapjú és háztartási eszközök kereskedelmével foglalkozó férfi számos összejövetelt szervezett a német 25. gyaloghadosztály veteránjai számára, egyrészt hogy támogassák a harcokban elesettek özvegyeit és árváit, valamint hogy felelevenítsék a háborús emlékeket. Ezen beszélgetések alkalmával mindig felmerült a kérdés: mi történne, ha a Szovjetunió vagy kelet-európai szövetségesei lerohannák a fiatal, védtelen Németországot?




A Schnez köré gyűlt csoport szentül hitte: hagyni kell, hogy az NSZK-t megszállják az agresszorok, az egyedüli megoldás, ha partizánháborút folytatnak az ellenség ellen és az országhatárokon kívül szervezik újra a hadsereget. A lehetséges fenyegetésre válaszul Schnez hamarosan úgy döntött - megszegve ezzel a Németországot megszállási övezetekre osztó négy győztes nagyhatalom katonai szervezetek felállítását tiltó rendelkezéseit -, hadsereget szerez.

Schnez üzletemberektől és német veteránoktól kapott támogatásokat, kapcsolatba lépett néhány veteránszervezettel, egyes szállítmányozással foglalkozó német vállalatnál pedig az után érdeklődött, hogy milyen járműveket tudnak felajánlani abban az esetben, ha Németország háborúba sodródik. Az árnyékhadsereg felfegyverzésének ügyét Anton Grasser, egykori gyalogsági tábornok intézte, aki 1950-ben a bonni szövetségi belügyminisztériumban kezdte meg háború utáni karrierjét.

A Schnez-Truppe egykori tisztekből, a Wehrmacht elitegységeinek teljes katonai vezetéséből, s olyan gyorsreagálású erőkből állt volna, amelyeket rövid idő alatt lehetett volna a keleti határokhoz vezényelni. Schnez listája végül biztonsági okokból csak kétezer tiszt nevét tartalmazta, de akár 40 ezer ember is csatlakozott volna, ha beáll a hadiállapot az NSZK és a Szovjetunió között. Az az egyelőre hiányos dokumentumokból nem derül ki, hogy a német erőket hol tudták volna háború esetén megszervezni; a források szerint Schnez svájci helyszínekről tárgyalt, illetve felmerült Spanyolország is.

Szélsőjobboldali kapcsolat​

A kortárs beszámolók Schnezt energikus szervezőnek, ugyanakkor beképzelt és tartózkodó személyiségnek festik fel. Schnez fenntartotta kapcsolatait a különböző szélsőjobboldali szervezetekkel, s tárgyalt Otto Skorzeny SS Obersturmbannführerrel is, aki a második világháború alatt több kommandós akciót irányított, többek között Benito Mussolini kiszabadítását, valamint Horthy Miklós kormányzó fiának elrablását is. Az egykori SS-tiszt hasonló terveket szövögetett, mint Schnez; a két férfi között 1951 februárjában együttműködés körvonalazódott, de azt nem tudni, hogy ebből mi lett.

Az illegális hadsereg működtetésére Schnez a nyugatnémet titkosszolgálattól remélt anyagi segítséget. 1951. július 24-én felajánlotta árnyékhadseregét Reinhard Gehlennek, a BND jogelődjének számító Gehlen-szervezet vezetőjének. A dokumentumokból kiderül, hogy a Gehlen-szervezet 1951 tavaszán értesült a Schnez-Truppe létezéséről, a források Schnezt "különleges kapcsolatként" emlegetik, neve mellett pedig a kevésbé hízelgő "Schnepfe" (szalonka) név szerepel.

Valószínűleg Gehlen lelkesedése nagyobb lett volna, ha Schnez egy évvel korábban, a koreai háború (1950-1953) kirobbanásakor ajánlja fel szolgálatait. Akkor Bonn és Washington is fontolóra vette az egykori német elitegységek felfegyverzését és a szövetségesek érdekeinek való alárendelését, Adenauer azonban visszakozott, s inkább az NSZK mélyebb nyugati integrációján, illetve a Bundeswehr felállításán dolgozott.

A Schnez-Truppe ezt a törekvését veszélyeztette, s ha kiderül létezése, az nemzetközi bonyodalmakkal járt volna. Ennek ellenére a német kancellár nem tett lépéseket az illegális hadsereg megszüntetése felé, ami érdekes kérdéseket vet fel: vajon nem arról volt-e szó, hogy Adenauer nem akart konfliktusba keveredni a Wehrmacht és a Waffen-SS befolyásos veteránjaival?

Adenauer reálpolitikusként tisztán látta 1951-ben, hogy még éveket kell várni a Bundeswehr felállítására, így Schnez és bajtársainak lojalitása elemi érdeke, ha a legrosszabb bekövetkezik. Ezért is bízták meg a Gehlen-szervezetet a Schnez-Truppe tagjainak megfigyelésével. A két csoport szoros kapcsolatban maradt, megosztották hírszerzési információikat, ám a Gehlen-szervezettől várt (nagyobb) anyagi támogatás elmaradt, így a hadsereg 1953 őszére teljesen felélte pénzügyi forrásait. Azt nem tudni, hogy az árnyékhadsereg pontosan mikor oszlott fel, a 2007-ben elhunyt Schnez soha nem beszélt akkori tevékenységéről.
Forrás?
 
  • A Gehlen Szervezet és Nyugat-Németország védelme. Old Elite Divisions and New Military Structures, 1949–1953 (= Studies of the Independent Commission of Historians for the History of the Federal Intelligence Service 1945–1968 . 3. sz.). Független Történészek Bizottsága a Szövetségi Hírszerző Szolgálat történetének kutatására 1945–1968, Marburg 2014, ISBN 978-3-9816000-2-5 .

Áttekintő megjegyzés a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, 2018. április 17

A recenzens, Gerhard P. Groß Agilolf Keßelring tanulmányát fontos építőelemnek tartja a német újrafegyverkezés kezdetének és a Gehlen szervezet szerepének megértéséhez. A szerző meggyőzően és példák segítségével tudja megmagyarázni az amerikaiak által irányított szervezet "higiénés funkcióját". A recenzens szerint Kesselring aprólékosan feloldja a tiszti hálózatokat a szervezetben, és kontinuitásokat mutat fel egészen a Reichswehr idejéig.
 
Azt hittem, hogy a Mult-Kor c. mesekönyvet hozod.:p
FAZ Recenzio.....bocs, de az ugye, megint gyengus. Kiveszi amit lényegesnek tart.

Amit Keßelring irt, az nekem megvan eredetiben, itt a képernyön. A szerzö erösen távirányitott, nem hazudik - elhallgat.
 
Amit Keßelring irt, az nekem megvan eredetiben, itt a képernyön. A szerzö erösen távirányitott, nem hazudik - elhallgat.
Az elhalgatas a nyugati szabad sajto "szabadsagahoz" tartozik.

A nem szabad és demokratikus irasok mint snowden meg a wikileaks az szokott rendszeresen hazudni abban amit mas elhallgat
 
De ami ebben az egeszben érdekes az az, hogy a náci német hadsereg keleti hirszerzésének a feje átmenekult az OSS-hez a haboru vegen az oroszo9k elol, és szinte a teljes archivumot és személyio állományt állományba vette elobb az OSS utana a CIA.
Aztan ez az ember(Gehlen) 1968-ig a bnd igazgatoja lett.
 
De ami ebben az egeszben érdekes az az, hogy a náci német hadsereg keleti hirszerzésének a feje átmenekult az OSS-hez a haboru vegen az oroszo9k elol, és szinte a teljes archivumot és személyio állományt állományba vette elobb az OSS utana a CIA.
Aztan ez az ember(Gehlen) 1968-ig a bnd igazgatoja lett.
Miért honnan vettek volna új embereket?
Ami volt azt kellett használni.
 
Miért honnan vettek volna új embereket?
Ami volt azt kellett használni.
Mármint a nemeteknek.
A magyarok meg rohadjanak meg!
Kitalalunk valami propagandat nekik mért kell elvesziteniuk mindent, de nemetorszagbol ujra nagyhatalmat csinalunk mert csak.
Ez van
Ugy hogy azt magyarazni, hogy mert az uralkodo osztalyok, meg izéé meg ilyesmik tok felesleges, az csak duma.
Magyarorszag kicsike ahhoz hogy szamitson a nagyhatalmi jatszmakban, ugyhopgy nyugodtan le lehet xarni, de nemet orszag az mas!
 
Mármint a nemeteknek.
A magyarok meg rohadjanak meg!
Kitalalunk valami propagandat nekik mért kell elvesziteniuk mindent, de nemetorszagbol ujra nagyhatalmat csinalunk mert csak.
Ez van
Ugy hogy azt magyarazni, hogy mert az uralkodo osztalyok, meg izéé meg ilyesmik tok felesleges, az csak duma.
Magyarorszag kicsike ahhoz hogy szamitson a nagyhatalmi jatszmakban, ugyhopgy nyugodtan le lehet xarni, de nemet orszag az mas!
Nos magyarországon is így működött hisz még a hatvanas években is voltak nyilas perek.!
Nem csak az volt a baj hogy kicsi ország hanem az is hogy nem volt NAGY szövetségese! Az USA próbálkozott de, sikertelenül.
És igenis a magyar uralkodó osztály képzetlensége volt az is hogy belefogtak a háborúba majd nem tudtak időben kiszállni.
Ja és ne felejtsük el a 133 napot sem....az úgynevezett Vörös Hadsereg azért próbálkozott a terület védelemmel. A hős horthy inkább kivárt...
 
Na jó én befejezem a vitat.

Egyszeruen arrol van szo, hogy az eloso vilaghaboru utan a gyoztes hatalmak biztositani akarták azt, hogy az osztrak-magyar mon archia soha nem lehessen tobbe europai tényezo.
Ausztriabol lett egy kicsi orszag, a c satlakozo vorszagokat meg szetszedtek millio egysegre, hogy biztositsak soha ne álljon nemetorszag és franciaorszag utjaba.

A masodik vh. meg egyértelmu, nyugat eladta magyarorszagot az oroszoknak a sajat biztonsaga érdekében.
Lehet ezt cifrazni meg agyonideologizalni, de a gyoztes hatalmakat valami baromira nem érdekelték a kisebbségek, meg hasonlok!
Ok olyan europat akartak, ahol uralkodhatnak!
Az erejuk megvolt hozza hat megkaptak!

Németorszagrol tudjuk, hogy mindig is europa nagyagyuja volt!
Igaz lerohanta a benelux allamokat, franciaorszagot, tamadta angliat, bevonult oroszorszagba, elfogléalta lengyelorszagot, csehszlovakiat, de gazdasagi nagyhatalom maradt! A marshall terv nem véletlenul juttatta a támogatások zomet oda!

Ráadásul amereika számára a magukat bunosnek érző németek ideális helyet biztositottak arra, hogy europaban is megvesség a labukat!
A gehlen szervezet a nemzetkozi hirszerő szervek véleménye szerint a CIA europaba akreditalt részlege!
Folyamatos osszekottetésben áltak Langleyvel .

A kommuniznmus elleni harc europai bazisa lettek!

Most akkor ezeket a dolgokat mert ideologizaljuk tul, és magyarazzuk meg, hogy haaaat persze mert a magyar uralkodo osztalyok meg izééééééé

Xar helyen vagyunki, mindeig engedni kellett az erosebbnek és erre álandoan rábaxtunk!
Ennyi!
 
Ja akkor a vezetőink semmiről sem tehettek.?
Európa egyik legnagyobb hatalmát vitték bele a pusztulásba. Majd nem tudták hogyan jöjjenek ki belőle.
Ezt már egyszer megkérdeztem Melitta urhölgytöl, azóta is hallgat, nulla válasz.

A kérdés:
Mit kellett volna tennie az akkori magyar diplomáciának? Melyik orientáció lett volna megfelelö?

A kimeritö s alapos választ 1945 óta keresi s kutatja ui. a diplomáciai irodalom.
 
Ezt már egyszer megkérdeztem Melitta urhölgytöl, azóta is hallgat, nulla válasz.

A kérdés:
Mit kellett volna tennie az akkori magyar diplomáciának? Melyik orientáció lett volna megfelelö?

A kimeritö s alapos választ 1945 óta keresi s kutatja ui. a diplomáciai irodalom.
Ja nem az első világháborús időkről elmélkedünk?
A magyar királyságnak nem kellett volna be állni a német tengelybe .
Csak hát a nemzetiségek már akkor kezdték szétfeszíteni a birodalom kereteit. S a magyar vezetői réteg (ismét magyar) nem volt hajlandó jogokat adni a kisebbségeknek.
Azt hitték majd a háború lenyugtatja szláv törekvéseket......nos tévedtek.
A második világháború az egy zsákutca volt hisz ha az akkori vezetés nem fogadja el a német alkukat akkor lett volna másik politikusi gárda aki örömmel vitte volna a magyar embereket a vágóhídra. Jó akkor nem lehetett tudni hogy mi lesz belőle.
 
Ja nem az első világháborús időkről elmélkedünk?
A magyar királyságnak nem kellett volna be állni a német tengelybe .
Csak hát a nemzetiségek már akkor kezdték szétfeszíteni a birodalom kereteit. S a magyar vezetői réteg (ismét magyar) nem volt hajlandó jogokat adni a kisebbségeknek.
Azt hitték majd a háború lenyugtatja szláv törekvéseket......nos tévedtek.
A második világháború az egy zsákutca volt hisz ha az akkori vezetés nem fogadja el a német alkukat akkor lett volna másik politikusi gárda aki örömmel vitte volna a magyar embereket a vágóhídra. Jó akkor nem lehetett tudni hogy mi lesz belőle.
1. Mond az valamit, hogy Osztrák-magyar Monarchia??
Ugy értendö a véleményed, hogy Ausztria csinált volna 1914-ben amit akar, lövöldözhet, a magyarok meg nem vesznek részt? Vagy hogy?

2. "A második világháború az egy zsákutca volt hisz ha az akkori vezetés nem fogadja el a német alkukat".

hanem, hagyta volna magát nem 1944.III. 19.-én hanem már 1941-ben megszállni? Akkor nem lett volna Mo. szovjet megszállási terület és hatalmi zóna, vagy hogy?
3. Másodszor is elhangzott, hogyan nem csinálták jól.Az én kérdésem az volt mindkétszer: hogyan KELLETT VOLNA JÓL CSINÀLNI?
 
Utoljára módosítva:
1. Mond az valamit, hogy Osztrák-magyar Monarchia??
Ugy értendö a véleményed, hogy Ausztria csinált volna 1914-ben amit akar, lövöldözhet, a magyarok meg nem vesznek részt? Vagy hogy?
Nos Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia 1879-ben létrehozta a kettős szövetséget, ami alapvetően Oroszország ellen irányult, és katonai segítségadásra kötelezte a két országot, amennyiben Oroszország bármelyiket megtámadja.
Franciaország és Oroszország között 1892-ben született meg az a szerződés, amely katonai segítségnyújtásra kötelezi az adott országot, ha a másikat támadás éri Németország vagy az Osztrák–Magyar Monarchia részéről.
Bécsben amúgy is erős volt a Szerbia-ellenes hangulat, hiszen a déli szomszéd azon célja, hogy valamennyi szerb Szerbiában éljen, alapvetően veszélyeztette a Monarchia érdekeit.
t: Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte a háborút Szerbiával, mert attól tartott, hogy a konfliktus európai méretűvé szélesedhet. Álláspontjával azonban egyedül maradt,
A diplomáciai kapcsolatok megszakítását követően július 28-án, kedden Bécsből megérkezett a hadüzenet is Belgrádba. Eközben pedig már nagyban zajlott az osztrák–magyar hadsereg részleges mozgósítása Szerbia ellen.
Vagyis itt beindult a domino effektus.
hagyta volna magát nem 1944.III. 19.-én hanem már 1941-ben megszállni? Akkor nem lett volna Mo. szovjet megszállási terület és hatalmi zóna, vagy hogy?
3. Másodszor is elhangzott, hogyan nem csinálták jól.Az én kérdésem az volt mindkétszer: hogyan KELLETT VOLNA JÓL CSINÀLNI?
Ha....ha mi lett volna ha.
Nincs olyan hogy ha.
Jól csinálni? Azt láttuk hogyan lehet rosszul csinálni.
Egy jó megoldás tünhet ha kimaradtunk volna belőle. De, ezt a katonai és politikai vezetők német orientációja miatt nem lehetett.
 
Nos Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia 1879-ben létrehozta a kettős szövetséget, ami alapvetően Oroszország ellen irányult, és katonai segítségadásra kötelezte a két országot, amennyiben Oroszország bármelyiket megtámadja.
Franciaország és Oroszország között 1892-ben született meg az a szerződés, amely katonai segítségnyújtásra kötelezi az adott országot, ha a másikat támadás éri Németország vagy az Osztrák–Magyar Monarchia részéről.
Bécsben amúgy is erős volt a Szerbia-ellenes hangulat, hiszen a déli szomszéd azon célja, hogy valamennyi szerb Szerbiában éljen, alapvetően veszélyeztette a Monarchia érdekeit.
t: Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte a háborút Szerbiával, mert attól tartott, hogy a konfliktus európai méretűvé szélesedhet. Álláspontjával azonban egyedül maradt,
A diplomáciai kapcsolatok megszakítását követően július 28-án, kedden Bécsből megérkezett a hadüzenet is Belgrádba. Eközben pedig már nagyban zajlott az osztrák–magyar hadsereg részleges mozgósítása Szerbia ellen.
Vagyis itt beindult a domino effektus.

Ha....ha mi lett volna ha.
Nincs olyan hogy ha.
Jól csinálni? Azt láttuk hogyan lehet rosszul csinálni.
Egy jó megoldás tünhet ha kimaradtunk volna belőle. De, ezt a katonai és politikai vezetők német orientációja miatt nem lehetett.
1 Nem ez volt a kérdés. Akkor még egyszerübben, hátha igy érthetöbb:
Ha Fernc József osztrák császár hadat üzen, akkor Ferenc József magyar király abból a magyarokat ki tudja hagyni??
Reméljük hogy most megérkezik.

2 Mi lett volna ha...
Szóval: az ugy nem volt jó ahogy akkor csinálták, de az ezt beirónak fogalma sincs arról, hogy mi lett volna a jó. De kritizálni, azt igen.
Ennél egyszerübb nincs.
Miért nem lehet megirni, hogy
fogalmad sincs az akkori idök politikájáról s höbörögsz csak, hogy az ugy nem jó..
 
Utoljára módosítva:
1 Nem ez volt a kérdés. Akkor még egyszerübben, hátha igy érthetöbb:
Ha Fernc József osztrák császár hadat üzen, akkor Ferenc József magyar király abból a magyarokat ki tudja hagyni??
Reméljük hogy most megérkezik.
Ott volt a válasz.
Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte a háborút Szerbiával, mert attól tartott, hogy a konfliktus európai méretűvé szélesedhet. Álláspontjával azonban egyedül maradt,
Igenis egyetértés kellett a hadüzenethez.
2 Mi lett volna ha...
Szóval: az ugy nem volt jó ahogy akkor csinálták, de az ezt beirónak fogalma sincs arról, hogy mi lett volna a jó. De kritizálni, azt igen.
Ennél egyszerübb nincs.
Miért nem lehet megirni, hogy
a. fogalmad sincs
b.olvasatlan vagy az akkori idök politikájáról s höbörögsz csak.
Haha.
Egy fórumozó társunk írta hogy Ő visszaemlékezéseket olvas.
Nos jól teszi.
1661367555735.png

1661367610870.png

Szóval fogalmam sincs....
1661367732661.png
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Sziasztok
Esetleg el tudná valaki küldeni Sherrilyn Kenyon Sötét vadász sorozatokat.?
Előre is köszönöm
Sziasztok!
Keresem Széplaki Erzsébet szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5-öt. Esetleg megvan valakinek? Előre is köszönöm.
ametiszt99 wrote on Ajuda67's profile.
Szia
Szeretném megkérdezni,hogy abbahagytad a Hallhatatlan Őrzők fordítását?Jó lenne pedig Cliff történetét elolvasni.Ez a történet nekem nagyon hiányzik.Köszi
Szeretnék egy kisebb fordítói csapatot, ahol leginkább gyerekkönyvek, ifjúsági könyvek, fantasy könyvek kerülnének lefordításra. Mindenki azt fordíthatna a megadott kategóriákon belül, ami érdekli, és még nincs publikálva :)
Ha esetleg valaki rendelkezik középfokú angol tudással, vagy jól tud fordítani angolról magyarra, és van egy kis szabadideje/kedve, az csatlakozhat bátran :)

Statisztikák

Témák
37,545
Üzenet
4,644,953
Tagok
605,849
Legújabb tagunk
adri36
Oldal tetejére