Ismerd Meg Magyarországot....

Kinszi témája a 'Fotó album' fórumban , 2007 Július 7.

  1. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Arra gondoltam, hogy
    ismerjük meg közösen Magyarországot!
    Kérlek Benneteket, hogy rakjatok fel minden olyan képet, képeslapot ami az ország bármely részéről készült! Lehet mellékelni ismertető szöveget is!
    A keresés szempontjából, írjátok fel a HELYISÉG nevét, és a MEGYÉT!

     

    Csatolt fájlok:

  2. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Budapest...(Pest megye)

    [​IMG]
    Látkép az Orszáhgázról és a Szabadság szorról
     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  3. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Sárvár

    A Nádasdy- vár lovagterme

    [​IMG]

    Nádasdy-vár, Sárvár

    "A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók...."


    [​IMG][​IMG]
     
    zzsuzsa és maxorsi kedveli ezt.
  4. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Celldömölk...(Vas megye)

    [​IMG]

    Celldömölk

    Az egyházi műemlékek és az értékes egyházi műtárgyak mellett a város környéke természeti kincsekben bővelkedik.
    Celldömölk legfőbb nevezetessége a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk stílusú templom. Itt őrzött csodatevő kegyszobor - a máriacelli másolata - a Boldogságos Szűz Mária ábrázolja a kis Jézussal. Koptik Odó bencés apát hozta magával a máriacelli kegyszobor másolatát az akkori Dömölkre. Egy halottnak hitt kútásó meggyógyulását a Mária-szobornak tulajdonították, és megindult hozzá a zarándoklat. 1745-ben pápai engedéllyel kitették a nyilvánosság elé a szobrot, majd a hívek adakozásából új templom építésébe kezdtek, amit 1748 őszén ötvenezres tömeg előtt adtak át.

    [​IMG]

    A Kegyszobor

    [​IMG]



    [​IMG]



    A mostani belváros magját képező Kiscell alapítása Koptik Odó apát nevéhez fűződik, aki a máriacelli kegyszobor másolatát hozta az akkori Dömölkre. Egy halottnak hitt kútásó meggyógyulását a Mária-szobornak tulajdonították, és megindult a zarándoklat.
    A település déli részén lévő Alsóság ezt a nevet hivatalosan a XIX. század második felétől viselte (előtte nagyrészt Ság néven emlegették). Határában áll a 279 méter magas Ság-hegy, melyet a középkorban Ságsomlyónak neveztek.
    Alsóságon élt az MTA első vidéki tagja, Kresznerics Ferenc (1766-1832), akinek fő műve egy magyar-latin nyelvű, gyökérrendszerű szótár. Az Alsóságtól délre található Izsákfát 1435-ben említik először Izsákfalva néven.

    A szőlőművelést a rómaiak kezdték a hegyen. A magyarság megtelepedése után is folyamatos volt ez a munka.
    Érdekes tudománytörténeti adalék, hogy 1891-ben Eötvös Loránd gravitációs hatásvizsgálatokat végzett itt a torziós ingával.
    A települést 1979-ben nyilvánították várossá.


    Ság-hegy

    [​IMG]

    Múzeum
    [​IMG]



    Celldömölk Vulkánfürdőjéről itt olvashattok:

    (Tegnap hallottam, hogy hivatalosan is gyógyvizzé nyilvánították!)

    http://www.vulkanfurdo.hu/start.php?nyelv=magyar&menu=2&poz=o
    [​IMG]


     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  5. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Ják...(Vas megye)

    JÁK


    Ják nembeli Márton ispán alapította a XIII. század 10-es éveiben a kolostort és a templomot, melyet a tatárdúlás után, 1256-ra fejeztek be. Omode püspök szentelte fel ekkor a háromhajós épületet. A török támadások alatt a kolostor elnéptelenedett, Majdnem száz évvel késobb kezdtek újra gondoskodni az elhagyott romokról. 1896-tól 1904-ig - Schulek Frigyes akkori ízlésnek megfelelő tervei szerint - Gyalus László részben átépítette az épületet. A tornyot és a homlokzatot az első emeletig lebontották, a középkori síkmennyezet helyett új bordás keresztboltozatot húztak, a mellékhajó boltozatát is átalakították. Ekkor kapta a templom neoromán berendezését, míg a barokk főoltárt áthelyezték a Szent Jakab-kápolnába. Bogyai Tamás kutatásai alapján fény derült a templom építésének menetére. Két rendellenesség hívta fel a figyelmet arra, hogy a templomot nem egységes terv alapján emelték. Egyrészt a mellékhajók szélessége nem felel meg a lezáró apszisokénak, tengelyük sem esik egybe, másrészt az északi fal külső támaszai nem JÁKI SZT. GYÖRGY TEMPLOM ott vannak, ahol ezt a boltozás megkívánná. Három építési periódust lehet felállítani az alaprajz, az ornamentális részletek és a műhelyek formajegyei alapján. Az eredeti terv öt szakaszos, négyszöghálós sík lefedésű bazilika lehetett, melynek a maitól eltérő hajószélessége volt. Az ornamentikára a normann pálcadísz és a lombard állatábrázolások voltak jellemzők. A nyugati homlokzatépítmény ekkor készült, de nem ott elhelyezett szobrait például az apszisnál láthatjuk. A második terv alapján a hosszházat négy szakaszra osztották, az apszist egy szakasszal hosszabbították. A bambergi dóm faragványaival hasonlóságot mutató szobrok és a nyugati kapuzat ekkor készült. A harmadik építési periódus a tatárjárás utánra tehető, ekkor műhelyváltozás is történt. Az északi mellékhajót durva szalagbordás boltozattal fedték, a másik két hajót síkmennyezetesnek hagyták. Más kutatók szerint akár öt építési fázist is el lehet különíteni.

     
  6. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Kőszeg...(Vas megye)

    Kőszeg
    [​IMG]

    Zsinagóga (mamár romos)
    [​IMG]

    Az ugyancsak a nyugati, osztrák határszélen található városban Zsigmond király 1393-ban engedélyezte a Gara főnemesi családnak a zsidók befogadását. A történelem változásai során többször megszünt, majd ujból megalakult a hitközség. 1526-ban, a mohácsi vész után, a soproniakhoz hasonlóan, a kőszegi zsidókat is kiűzték a városból. A zsidó lakosság a Batthyány grófok birtokán levő Rohoncra (ma Rechnitz, Ausztria) menekült. Ennek ellenére a zsidók szállításaikkal segítettek Jurisich Miklósnak 1532-ben, a kőszegi vár sikeres védelmében a törökök ellen. A kőszegi zsidók végül csak 1840-ben térhetett vissza. Ma már szinte nem élnek itt zsidók.
    Érdekes látnivaló viszont a középkori városrész belső részén, a Várkör 41. alatt látható, 1880-ban épült, romantikus stílusú, kettős bástyatoronyszerű előépítményű, kör alaprajzú, felülvilágító kupolás, romos zsinagóga. Ma ez az egyedülállóan érdekes épület műemlék, de renoválásra szorul.

    [​IMG]

    Jurisics Miklós szobra

    [​IMG]

    A Vár bejárata - Borgaléria
    Magyarország legszebb kisvárosában, Kőszegen, a Jurisics-vár szépen felújított elővárában várja Önöket a Főnix-ház. Benne Európa legszebb marcipán kiállítása, a Szamos Marcipán Mesegaléria, és a 14 magyar borvidéket bemutató borgaléria. A kiállításaink eddig minden látogatót elvarázsoltak, gyermeket és felnőttet egyaránt. Önt is szeretnénk elbűvölni. Várjuk.

    [​IMG]

    A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és környéke a VI-VII. század óta lakott terület, a XIV. századtól szabad királyi városi rangot kapott.
    [​IMG]A XIII. században épített vár nevét Jurisics Miklós várkapitányról kapta, aki a lakosság segítségével 1532-ben sikerrel tartóztatta fel a Bécs ellen vonuló török seregeket.

    Céhes ipara, kereskedelme, szőlő- és bortermelése, iskolái nagy múltra tekintenek vissza. A mai napig is több helyen látható városfalon belüli középkori városmagot elkerülték a történelem viharai, így a Jurisics téren és a környező utcákban található házak megőrizték eredeti formájukat.







     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  7. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Kőszeg

    Képek a városról



    A Jézus Szíve Templom

    [​IMG]


    „ A királyi szőlő”
    A legenda szerint királyok asztalára került kőszegi szőlő története a római időkig nyúlik vissza és évszázadokon keresztül a város történetével szorosan összefonodott. Szobrok, domborművek, épületek, pincék, történeti források, dülőnevek egész sora a szőlőről, a borról mesél. Egyedülálló emlékünk az 1740 óta vezetett Szőlő Jövésnek könyve, melybe a mai napig Szent György napkor a szőlőhajtásokat berajzolják.. A kőszegi szőlőhegyek ma is virulnak, évről évre növekszenek, szebb termést hozva, megőrizve a kőszegi bor jó hírnevét.

    Hétforrás

    [​IMG]

    A legmagasabb csúcsa, ami egyben a Dunántúl legmagasabb pontja is, az Írottkő (883 méter). A hegység fő gerincét az Írottkő-Kendig-hegy-Irány-hegy-Óház -Pintér-tető kelet felé egyre alacsonyodó vonulata adja. Számos, erősen ingadozó vízhozamú forrás fakad itt. A legbővizűbb a Kőszeg határá-ban feltörő Hétforrás.

    A Korona búvóhelye

    [​IMG]

    [​IMG]

    Óház-tető Kilátója

    [​IMG]

    és a kilátás...

    [​IMG]
     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  8. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Bük és Bükfürdő .... (Vas megye)

    [​IMG]

    Bük

    [​IMG]

    A Szent Kelemen-plébánistemplom

    A település nevét az itteni termálvíz, illetve az erre épült gyógyfürdő tette ismertté.
    A feltehetően az államalapítás idején kialakult település a soproni várispánsághoz tartozott. Első okleveles említése 1265-ből való. Egyházas-Bük (a későbbi Közép-Bük) lakói várjobbágyok voltak, s alkalmanként a soproni várban teljesítettek szolgálatot. A kirajzó és növekedő népesség hozta létre Mankó-Büköt (a későbbi Alsó-Bük) és Vízló-Büköt (Felső-Bük). A földek a középkor folyamán a régi várjobbágyok kezébe kerültek, ők pedig nemesi rangra tettek szert. Az erőteljes kisnemesi jelleg miatt nem is szerzett itt tulajdont nagybirtokos főúr.
    Az itteni nemességből az idők során egyetlen család emelkedett ki: a Mankóbüki Fodor család leszármazottai, a későbbi Felsőbüki Nagy család. Ők fontos tisztségeket töltöttek be, és számos jelentős birtokot szereztek a nyugati országrészben. Felsőbüki Nagy István Sopron vármegye alispánja lett a XVII. század végén, Felsőbüki Nagy Pál pedig a megye országgyűlési követe, híres szónok, akinek 1825-ben elmondott beszéde után ajánlotta fel gróf Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Nemzeti Akadémia létesítésére.
    A mai Bük Felső-, Közép- és Alsóbük egyesülésével jött létre 1902-ben. A viszonylag nagy kiterjedésű település a városiasodás útján halad, ennek ellenére utcaképe falusias; ápolt kiskertek, igényes épületek és sok-sok virág látható mindenütt. Bük 1999-ben a Virágos Falvak és Városok európai versenyében második lett. 2007-ben városi rangot kapott.​

    A Bük nevet a gyógyvíz tette világhírűvé. 1957-ben olaj után kutattak a szakemberek, s magas hőfokú, 58 °C-os termálvizet találtak 1282 m mélyen. A laboratóriumi vizsgálatok hamar kiderítették, hogy ez a víz értékes ásványi anyagokat tartalmaz. Az első fürdőmedencét 1962-ben adták át, s a termálvizet 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították.
    A víznek köszönhetően a település már 1977-ben a nemzetközi és országos vonzású termál-idegenforgalmi települések csoportjában szerepel. A falu déli részétől 2 km-re, szinte önálló telepen jött létre Bükfürdő, amely ma már nem csak egyszerű gyógyfürdő, hanem igazi gyógyászati és idegenforgalmi centrum.
    A település megközelíthető közúton: a 84-es, 86-os vagy a 87-es főút felől; vasúton a Sopron-Szombathely vonalon.

    Képek és leírás a Fürdőről

    [​IMG]


    [​IMG]



    [​IMG]

    Csatolva: Golf pálya
    és a Konferencia terem
     
  9. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Lillafüred...(B.A.Z. megye)

    [SIZE=-1]LILLAFÜREDI LÁTNIVALÓK[/SIZE]

    [SIZE=-1]

    <TABLE border=0 summary=""><TBODY><TR><TD>[/SIZE]

    </TD><TD>
    [SIZE=-1]Az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, Lillafüred – közigazgatásilag Miskolc város része – a Bükk hegység keleti szélén, 350 méter tszf. magasságban, a Szinva völgyében, a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tó mellett fekszik. A Hámori-tó az 1810-es években jött létre, amikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta a Lillafüred Alapítvány által működtetett csónak-kikötő üzemel. [/SIZE]



    </TD></TR><TR><TD>[SIZE=-1]A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet. Az esemény által felkelt az érdeklődés a környék iránt. Az üdülőteleppé való fejlesztés gondolata az 1920-as években, gróf Bethlen István miniszterelnökben fogalmazódott meg. Első lépésként a Hámori-tavon fából kiépített strandot hoztak létre. Mivel a tó vize hideg volt, meleg víz után kezdtek kutatni, de az erre a célra, a mai autóbusz parkoló helyén mélyült kutató fúrás nem hozott sikereket. [/SIZE]

    </TD><TD>
    </TD></TR><TR><TD>
    </TD><TD>[SIZE=-1]A környék szépsége és természeti adottságai késztették Bethlen István miniszterelnököt arra, hogy felvesse egy olyan kormányüdülő építésének gondolatát, ahol a nemzetközi kapcsolatokat is fogadásokkal egybekötve ápolhatják. A javaslat miatt Bethlent sok bírálat érte, mert a 20-as évek végi nemzetközi gazdasági válság Magyarországon is súlyos helyzetet idézett elő, és így a szálló építéséhez szükséges hatalmas beruházások esztelennek tűntek. Mindezek ellenére a szálló építéséről döntés született, és Lux Kálmánt, a kor neves építészét megbízták a tervek elkészítésével. Az építész a Palotaszállót az 1400-as évek végének reneszánsz stílusában tervezte meg, idézve a Mátyás-korabeli paloták hangulatát. A szálló építése 1927-30-ig tartott. Az építés folyamata a gazdasági válság idején a jól szervezett közmunkák egyik leglátványosabb példája volt. A szállóhoz szorosan kapcsolódó függőkert létrehozása és a parkosítás mellett a téli sportokat kedvelők számára a Mária-sétány felett ródli- és bob-pályát, ettől nem messze felvonóval ellátott sípályát, a fehérkő-lápai fennsíkon versenyek rendezésére is alkalmas síugrató sáncot építettek ki. [/SIZE]


    </TD></TR><TR><TD>[SIZE=-1]Lillafüred bővelkedik a különleges természeti értékekben. A Palotaszállóval szemközti hegyoldalban található a Szeleta-barlang, melyben a század elején bőséges régészeti leletanyag - 80-100 ezer éves pattintott kőeszközök - kerültek elő. A szálló alatti függőkertben juthatunk le a fiatal édesvízi mészkőben kialakult Anna-barlanghoz. Látványos formáit éppen e kőzet keletkezési folyamatának köszönheti, mert a mész anyag növényi részekre csapódott ki, megőrizve a több ezer éves levelek és fűszálak lenyomatát. A környék legnagyobb barlangjának, a Szent István-barlangnak a bejárata a szállótól néhány száz méterre, az országút mellett nyílik. A bejárat előtt 2001-ben új, impozáns fogadóépületet hoztak létre. Az idős, tengeri lerakódású mészkőben keletkezett barlang járatainak összes hossza 350 méter. Hatalmas termekből és hosszú folyosókból áll, melyeket változatos és gazdag cseppkőformák ékesítenek. [/SIZE]

    </TD><TD>
    </TD></TR><TR><TD>
    </TD><TD>[SIZE=-1]Az Anna-barlang közelében, 20 méter magas édesvízi mészkő teraszról zúdul le az ország legmagasabb vízesése. Szépségében elsősorban a tavaszi hóolvadás illetve bőséges esők után gyönyörködhetünk. A Szeleta-barlang felkeresését összeköthetjük a Molnár-sziklához tett sétával. A szikla tetején hatalmas fakereszt őrzi a szegény molnárlegénynek és a gazdag molnár lányának az emlékét, akik a vagyoni különbség miatt nem lehettek egymáséi, ezért a szikláról levetve magukat véget vetettek életüknek. A környék másik nevezetes sziklacsúcsa Fehérkő, a sziklamászó sportot kedvelők gyakorlótere. Az Erzsébet sétányról induló kék turistajelzés vezet minket az 587 m magasságban emelkedő, függőleges sziklafalak tetejére, ahol a környező hegyek nagyszerű panorámája tárul elénk. A természeti látványosságok mellett a Lillafüredre látogatók kulturális élményekkel is gazdagodhatnak. Aki Felső-Hámorba lesétál, a Központi Kohászati Múzeum igényesen berendezett termeiben a hazai vaskohászat hőskorának emlékeit tekintheti meg. A község római katolikus temploma mellett Nepomuki Szent János 1806-ban felállított szobra áll. [/SIZE]


    </TD></TR><TR><TD>[SIZE=-1]A Szent István-barlang bejárata felett kialakított gyalogösvény vezet az 1926-ban épített kálváriához és kis kápolnához. Szemben, az Erzsébet sétányon, a Herman Ottó emlékházban („Pele-ház”) a Bükk hegység élővilágát bemutató múzeum működik. Az autóbusz parkolóból induló, a 20-as évek végén kiépült Mária sétányon találjuk a Lourdes-i csodatévő Szűz Máriának emléket állító kápolnát, melynek szobra a budai Mátyás-templom egyik középkori szobrának másolata. A sétány vezet el minket a Tábori oltár feletti Limpiászi kereszthez. A kereszt a spanyolországi Limpias faluban található feszület másolata, ahol a 20-as évek elején csodálatos gyógyulások és események történtek. A sétánynak ezt a részét kandeláberek világították meg, és a Palotaszálló építését követő évtizedben szabadtéri misék és hangversenyek színhelye volt. [/SIZE]

    </TD><TD>
    </TD></TR><TR><TD>

    </TD><TD>[SIZE=-1]Aki Lillafüred tágabb környezetében is sétát tesz, megtekintheti Nagy Lajos király kedvelt pihenőhelyét, az 1300-as években épült diósgyőri várat. Lillafüredtől Ómassa felé, körülbelül négy kilométernyire található a Fazola Henrik által 1777-ben létesített őskohó, amelyben nyert nyersvasat Hámorban dolgozták fel. Az autós kirándulóknak vagy a rutinosabb túrázóknak érdemes a szentléleki pálos kolostort is meglátogatniuk, amelynek romjai a 14. század elején élt pálos remeték emlékét őrzik.[/SIZE]






    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  10. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Lillafüred...(B.A.Z. megye)

    A Palotaszálló északi homlokzata

    [​IMG]

    A Palotaszálló légifotón
     
  11. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    Sárospatak, „a Bodrog-parti Athén”

    Bodrog partján van egy város én is laktam benne.
    Százszor volt ott a szívemnek kacagó jó kedve.
    De sok álmot, sok örömöt suttogott .
    Az iskolakert bólingató fája.
    Deresedő öreg fejjel, könnybe lábadt két szememmel.
    Ma sem bírok a szívemmel, ha gondolok rája.​

    Valahol egy régi-régi kicsi utcán mesze.
    Diák dalos ifjúságom ott van eltemetve.
    Hej, de egyszer egy nótával elmegyek én.
    Csak azt az egy boldog órát várom.
    Felhajtom a pohár borom, új nótámat eldalolom.
    /:Megsiratom nótás-dalos elszállt ifjúságom.:/

    [​IMG]

    a pataki táj

    a Református Kollégium

    [​IMG]

    a Nagykönyvtár


    [​IMG] [​IMG]
    A református templom belseje--------------Iskolamúzeum

    [​IMG]

    a vár és a Vártemplom​

    [​IMG]
     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  12. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Lillafüred...(B.A.Z. megye)

    [​IMG]
     
  13. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    [​IMG]



    1933-ban a Palotaszállóban tartották meg az Írók Gazdasági Egyesülete kongresszusát, melyen
    olyan nagy nevek szerepeltek, mint Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula és József Attila.
    A tragikus sorsú költő itt írta egyik legismertebb versét, az Ódát, melynek keletkezése helyén
    emléktábla áll a Szinva-patak fölötti sziklán.




    Óda
    (részlet)
    1
    Itt ülök csillámló sziklafalon.
    Az ifju nyár
    könnyű szellője, mint egy kedves
    vacsora melege, száll.
    Szoktatom szívemet a csendhez.
    Nem oly nehéz --
    idesereglik, ami tovatűnt,
    a fej lehajlik és lecsüng
    a kéz.​

    Nézem a hegyek sörényét --
    homlokod fényét
    villantja minden levél.
    Az úton senki, senki,
    látom, hogy meglebbenti
    szoknyád a szél.
    És a törékeny lombok alatt
    látom előrebiccenni hajad,
    megrezzenni lágy emlőidet és
    -- amint elfut a Szinva-patak --
    ím újra látom, hogy fakad
    a kerek fehér köveken,
    fogaidon a tündér nevetés.​

    (József Attila, 1933. június)​

    Barlangok

    [​IMG][​IMG] [​IMG]

    Anna-barlang ...... Szent István-barlang
    -------
    Lourdes-i barlang​
     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  14. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Lillafüred

    Amit még érdemes tudni....

    Hámor-Lillafüred
    <table class="szoveg" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td>[​IMG]1. A Fazola család kohászati öröksége
    Hámor község a XVIII. századi vaskultúrának a terméke. Vashámorok és üveghuták ekkor sorra települtek a Bükkben, s ezek körül alakultak ki a települések. A Garadna-patak völgyében a Fazola-féle vasolvasztó telepből lett Felső-Hámor, mai nevén Ómassa. Ennek a községnek lakott helyei vannak Jávorkúton, Lillafüreden, Ómassán és Újmassán. A kohászat emlékét ma is működő őskohó és Hámorban kohászati múzeum örökíti meg. A völgy temetője rejti az alapítók maradványait is.
    2. Hámor, a barlangászok és a sziklamászók paradicsoma
    Hámor nemcsak barlangjairól híres, hanem a sziklamászók paradicsomává is vált. Ez a legmeredekebb sziklafal nyáron is jegesíthető, ezért a sport kedvelői az időjárási viszonyoktól függetlenül hódolhatnak szenvedélyüknek.
    3. Lillafüred, festői környezetben
    [​IMG]Lillafüred kétségkívül leglátványosabb építészeti emléke az 1927-29 között épült Palotaszálló. A szálló egykori parkja különleges kialakítást kapott, hiszen az erdőkincstár 2000 holdas birtoka vette körül, így lehetőség volt arra, hogy a Szinva-patak vízfolyását megváltoztatva, abból meredek szikláról lezúduló vízesést alakíthassanak ki, amely Magyarország egyik látványossága. A szállodának használt épületegyüttesből különleges látványt nyújt a Hámori-tó, amelyet az egykori vasgyártók alakítottak ki a völgy lezárásával. Magyarországon egyedülálló látvány a Palotaszálló sziklakertje is, a sziklakertben szobrok, közelében pedig emlékhelyek találhatók. Így állított a város emléket József Attilának, aki itt, a csillámló sziklafalon ülve írta a magyar irodalom remekét, az Ódát.
    [​IMG]4. Erdei kisvasút
    A Miskolc és Garadna útvonalon közlekedő, több mint 30 km hosszú erdei kisvasút, egykor az erdei munkákat segítette és szállította, ma már a kirándulók kedvence.

    [​IMG]5. Herman Ottó emlékháza
    A kisvasút lillafüredi megállóhelyétől néhány száz méterre található az utolsó magyar polihisztor alkotóháza. Herman Ottó itt írta többek között a halakról és a pókokról mindmáig hiánypótlónak számító monográfiáit. Rajzolt és korszakalkotó megfigyeléseket tett. Ezek tárgyi és dokumentációs emlékei 1974-től kiállításon láthatók.
    6 Mésztufa és cseppkőbarlang
    Nemcsak Herman Ottó járta be a térség két legjelesebb barlangját, hanem Petőfi Sándor is megfordult a mésztufa Anna-barlangban, amelyet nagyon sok útikönyv és turisztikai ajánló mind a mai napig Petőfi-barlangnak nevez. A másik, de már cseppkőbarlang Szent István királyunkról kapta a nevét, s nyaranta a látogatók sokasága gyönyörködhet belső tereiben, termeiben.
    7. Az ország első pisztrángos telepe
    [​IMG]A Hámori-tó mentén végighaladva Magyarországon is különlegességnek számít a pisztrángos telep. Nemcsak szakmai kutatások és genetikai vizsgálatok, hanem igazi turisztikai látványosság helyszíne is. Az ide látogatók megkóstolhatják a hely specialitásának számító, bükkfa tüzén és 12 fűszerben pácolt pisztráng fennséges ízét.
    </td></tr></tbody></table> ​
     
  15. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    iskolc-Tapolca...(B.A.Z.megye)

    Története

    A környék már az ősidőkben lakott volt, az őskori leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi. A középkorban a Miskolcot alapító nemzetség szállás- és temetkezési helye volt. A Tapolca nevet a népvándorlás korában itt átvonuló szláv törzsektől kaphatta, Anonymus már ezen a néven említi. 1219-ben már monostor állt itt, melyben bencés szerzetesek laktak egészen a 16. századig. A török uralom idején azonban a folytonos támadások miatt a szerzetesek elhagyták a területet, mely lakatlan maradt egészen a 19. századig, bár nyaralóhelynek már az 1700-as évek elején használták. 1711-ből maradt fenn a váci püspök levele, melyben a püspök a fürdőhely rendbetételére kéri a vármegyét. A fürdő ekkoriban a görömbölyi apátság tulajdona volt. A püspök kezdeményezésére a gyógyvíz számára három medencét alakítottak ki, mellette öltözők és egy hatszobás fogadó épült. Az 1830-as években már fedett fürdő állt a módosabbak rendelkezésére, a köznép továbbra is a szabad ég alatt fürdött.​


    A füdő bejárata


    Kép a fürdőből


    Parkrészlet



    A csónakázó-tó


    Az Egyetem bejárata...

    (Minden évben otthont ad az országos hírű Ásványkiállításnak is)​
     

    Csatolt fájlok:

  16. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    Sátoraljaújhely

    [​IMG]



    Sátoraljaújhelyi látkép​

    [​IMG]

    A bortemplom

    [​IMG]


    [​IMG]

    Teitelbaum Mózes csodarabbi emlékhelye -----------------------------A csodarabbi sírja

    Városháza--

    Római katolikus plébániatemplom


    [​IMG]


    [​IMG]


    Törvényszéki Palota-

    -Magyar Kálvária​
     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  17. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Velem... (Vas megye)

    VELEM

    [​IMG]
    A Szent Vid Kápolna

    A 345 lakosú község a környék legismertebb üdülőfaluja.
    A Kőszegi-hegység lábánál, festői környezetben elhelyezkedő település első okleveles említése 1279-ből származik. Közép-Európa egyik legismertebb régészeti lelőhelye a község fölött emelkedő Szent Vid-hegy. A hegyfokon messziről látható működő templom áll. Velem páratlan klimatikus adottságának köszönhetően a XIX. sz. végétől ismert nyaraló és kirándulóhely, teljes infrastruktúrával ellátott, tiszta levegője a légúti betegségek kiváló gyógyítója. A községben népi mesterségek hagyományait ápoló Alkotóház működik, melynek területén őrizték 1944. 12. 29. és 1945. 03. 19. között a magyar szent koronát. Velem határában megtekinthető egy működőképes műemlék vízimalom. Velemből indult az országos kéktúra útvonala. A község az Írottkő Naturpark területén helyezkedik el és kerékpárút halad át.
    Az egyik legismertebb és leglátogatottabb rendezvény az országos hírű októberi Gesztenye-ünnep.

    [​IMG]
    Munka a Stirling#villa melletti alkotóházban
    (VendégVáró archív)

    Kőszeghegyalja legismertebb faluja

    <table border="0" cellpadding="4" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Velem - A Pákó-dűlő
    </td> <td align="center" valign="center" width="100"> [​IMG]A Szent Vid-templom
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]A Szent Vid-hegy tetején
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Kilátás a Szent Vidről
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Velemi erdőrészlet
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Velem - Az Alkotóház
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Becsületkassza
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]A falu
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Harangláb Velemben
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Kézművesműhelyek
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]A királyi korona emlékhelye
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Nyaraló
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Nyaraló
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Nyaraló
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Nyaraló
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Nyári nap alkotóháznál
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Rákóczi út
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Élet az Alkotóháznál
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]Élet az Alkotóháznál
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]A falu főutcája
    </td> <td align="center" valign="center" width="150"> [​IMG]A Rákóczi út - háttérben a Szent Vid
    </td></tr></tbody></table>
     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  18. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Velem - Novákfalva (Üdülőfalu)

    [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG]

    Velem- Novákfalva Üdülőfalu és Csűr Vendéglő
     
    zzsuzsa kedveli ezt.
  19. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Velem

    Velem története: (érdemes elolvasni)

    <table cellpadding="0" cellspacing="0" width="603"><tbody><tr><td valign="top"> A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.

    A kemencéket és műhelyeket 1896-ban Miske Kálmán kezdte feltárni. Az 1929-ig tartó ásatások egyik leglátványosabb eredménye egy arany diadém volt, amelynek kora i. e. 11-9. századira tehető. Az ásatásokat 1973-tól folytatták a Savaria Múzeum munkatársai. Ekkor a fellegvár mellett a hegy keleti és déli oldalában található teraszokon elhelyezkedő lakóépületek feltárására is sor került.

    1979-ben az egyik teraszon újjáépítettek több épületet, amely néhány évig őskori szabadtéri múzeumként működött, de a felújításuk elmaradt, tönkrementek. A római korból domborműves kőemlék, érmék, ruhatűző tűk (fibulák) és agyagedények kerültek elő. Ezen kívül a népvándorlás korból avar temető nyomaira is bukkantak a hegy oldalában.

    Az Árpád-korban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a 13. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. 1289-ben Albrecht herceg elfoglalta. Lehetséges, hogy a visszafoglalása után, 1291-ben kötött békeszerződés értelmében lerombolták, mert a várról egy késői adaton, Jurisics Miklós várkapitányságán kívül több szó nem esik.

    A hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. Korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban. Az 1400-as évektől története a rohonci uradalomhoz kapcsolódik, Cákéval megegyező.


    [​IMG]
    A két világháború közötti időszakban felfedezték természeti értékeit, idegenforgalma fellendült. A 30-as években strandot adtak át. 1938-ban Szombathely városa emeletes gyermeküdülőt építtetett. Ugyanezen évben Pavetits Ede kőszegi polgári iskolai tanár ajándék telkén adták át a Garaboncia Üdülőtelepet, a Szent Vid-templom alatti platón. 1944-45-ben, a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülő Szálasi-kormány rendezkedett be a községben. A Stirling-villában helyezték el a miniszterelnökséget, őrizték a koronát 1944. december 29. és 1945. március 19. között. (Emlékhelye megtekinthető) 1944. december 24-én pedig itt tartották az utolsó országgyűlést. A Stirling-villa és környéke ma népművészeti alkotótelep.

    [​IMG] Érdekesség még a műemlék jellegű malomépület, amely Kőszegszerdahely házaival határos. A kétkerekes malmot az 1568-as összeírás említi először. Az utolsó molnárfamília, a Schulterek - akikről a nevét is kapta - Felsőőrről költöztek ide. 1870 és 1900 között nem működött. 1913-ban lebontották, de a következő évben kőből újjáépítették. 1951-ben államosították, de csak néhány évig működött. Bezárása után először teljesen fel akarták számolni, de 1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították.

    Jó tudni:
    A Szent Vid kápolnában májustól szeptemberig minden vasárnap délután 15:00 órakor misét tartanak, ekkor biztosan megnézhető a kápolna. Egyéb időpontban csak külön kérésre nyitják ki.

    [​IMG]
    </td> </tr><tr> </tr><tr> <td align="center"> <!--
    Kapcsolódó képek:
    kep1 | kep1 | kep1 | kep1 -->


    </td> </tr> </tbody></table>
     
  20. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Cák... (Vas megye)

    CÁK

    Cák főutcája a Templommal

    [​IMG]


    A község határában római kori sírdombokat és a század elején 2 frank mintájú, 9. századi típusú szárnyas vas lándzsát találtak.
    A honfoglalás utáni első írásos emlék 1279-ből való, akkor villa Chak néven említik. A későbbiekben Czak, Czaak változatok is előfordultak. Ismert még a német: Zackenbach és a horvát: Caka elnevezés is, bár a múlt század végén lakossága túlnyomó többsége magyarnak vallotta magát.
    A 13-14. században a Németújváriak birtoka volt, először Szent Vid várának, majd Rohonc tartozékaként. 1405-ben Zsigmondtól Garai Miklós nádor kapta meg. Ekkortól végig Rohonc birtokosai: Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak uralták.
    A 16-17. századi pusztítások nem kerülték el Cákot sem. 1573-ban átvonuló katonák égették fel, a Bocskai-felkelés harcai után a korábbi 17 házból 12 elpusztult.

    *

    A 19. század végéig jelentős szőlő- és borkultúrája volt, a filoxéra járvány ezt elpusztította. A szőlőket újratelepítették ugyan, de régi jelentőségét már nem nyerte vissza. A korábban is jelentős gesztenye- és gyümölcstermesztés vette át szerepét.


    Korábbi, Szt. Péter és Pál tiszteletére szentelt, temploma helyett 1894-ben építettek újat, Ludwig Schőne bécsi építész tervei alapján.

    Érdekesek a község határában levő műemléki védelem alatt álló pincék. Ezek a talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületek nem bor, hanem elsősorban gesztenye és gyümölcs tárolására szolgáltak.
    A ma alig 230 lakosú kisközségben egyre több a hétvégi telket vásárló betelepülő, akik tiszta levegője és a szép hegyi környezet miatt szerettek bele.
     

    Csatolt fájlok:

    zzsuzsa kedveli ezt.

Megosztás