Hírek Megindítja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben

A – régi, új – kormány nem tett, illetve ígért érdemi lépéseket az uniós pénzekkel való magyarországi visszaélésekkel szemben. Várható volt, mégis súlyos csapás lehet ez a koronavírust, illetve az orosz agressziót megszenvedő magyar gazdaságnak.

Hivatalosan is megindítja Magyarország esetében, a magyar kormány döntéseivel és intézkedéseivel szemben „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer” szerinti eljárást, azaz a köznyelvben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Elküldik ugyanis a levelet az Orbán-kormánynak, amely szerint megindul a kondicionalitási mechanizmus az ország ellen – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben (EP) kedden délután.
A bejelentést megelőzően Von der Leyen még nem árult el részleteket, Stéphane Séjourné EP-képviselő kérdésére még csak azt mondta, nemsokára bejelent valamit ezzel kapcsolatban, és a Bizottság napközbeni tájékoztatóján sem hangzott el biztos az ügyben. Később azonban azt is elmondta:

kedden Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már beszélt is a magyar hatóságokkal, mert a Bizottság úgy látja, tovább kell lépni az eljárásban.

Korábban már utalt arra az Európai Bizottság, hogy az áprilisi választások után léphetnek majd leghamarabb az Európai Bíróság által megvédett jogállamisági eljárás ügyében. Ehhez az első informális lépéseket már tavaly novemberben megtették, amikor levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak – ebben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatta. Ez ugyanis az a két pont, ami alapján az Európai Parlament már hónapok óta beindította volna a mechanizmust a két ország kormánya ellen, ugyanakkor a lengyel kabinet érdemi ígéreteket tett az EU-nak az igazságügyi reformjukat érintő aggályok orvoslására, és biztosították a szövetséget arról, hogy szükségük van a közösség támogatására, amelyért cserébe meg is kívánnak felelni a feltételeknek.
Éppen ezért Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már a hivatalos bejelentést megelőzően jelezte, Lengyelországgal szemben nem indítanak eljárást, mivel ott az igazságszolgáltatás rendszerén belül fedeztek fel problémákat – ami viszont nem érinti az uniós költségvetést. Ezzel szemben az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok.
A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.
Ennek ellenére a Bizottság jelenleg is blokkol bizonyos, Lengyelországnak és Magyarországnak szánt forrásokat az uniós költségvetésből, ennek hosszabb távú, súlyos következményeit, azaz a források nagyobb arányú leállítását ugyanakkor a mechanizmus elindításával a magyar állampolgároknak kell viselniük.

Na de hogy jutottunk el idáig?​

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg az az év júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról.
A csomag része volt az is, hogy az uniós költségvetést, az állampolgárok pénzének felhasználását megfelelő ellenőrzéshez, így mind a 27 tagállamra érvényes, jogállami kritériumrendszerhez kötik. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását, amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, vagy sorozatosan, folytatólagosan sérülnek a jogállami feltételek az adott országban.

A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem – a szöveg szerint – akkor is alkalmazható, ha az alapvető jogok rendszerszinten sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére. Bár korábban soha nem alkalmaztak ilyen eljárást az EU-ban, a jogállamisági mechanizmus lényegében lehetőséget ad arra, hogy egy tagállamtól a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el. Mivel erről csaknem 2012 óta vita zajlik Európában, és elsősorban a magyar és a lengyel kormányok sorozatos, a jogállamiságot és az uniós jogot rendre – jogerősen – sértő intézkedései miatt egyre többen sürgették egy új szankciórendszer bevezetését, hosszúnak nevezhető vita zajlott a kérdésben. Ami addig ment, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolta a hétéves költségvetést és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozását is 2020-ban, azt állítva, hogy az ahhoz kötött jogállamisági rendelet megsérti a tagállamok eredeti döntését.

Arról, hogy ebből mi volt igaz, és milyen sakkjátszma zajlott 2020 végén, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Végül aztán Budapest és Varsó visszalépett a vétótól, és Orbán Viktor maga is megszavazta a Tanácsban, hogy elkészüljön a hivatalos nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabály. A rendelkezés lényege az, hogy az Európai Bizottság abban az esetben, ha a jogállamiság sérelme miatt az uniós források felhasználását veszélyben látja, akkor dönthet az EU-s pénzek felfüggesztéséről, megvonásáról vagy csökkentéséről is.
Elvileg a bírósági eljárás nem jelentett volna halasztó hatályt, az uniós jogszabály tehát 2021. január 1-jétől hatályos, ahogy az eljárások megindítását a Bizottságtól követelő Európai Parlament többször is felhívta rá a figyelmet. Csakhogy, elsősorban Orbánék méltatlankodását elkerülendő az állam- és kormányfők 2020 decemberi ülésén megállapodtak abban is, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának módszertanával kapcsolatban az Európai Bizottság egy útmutatót fog kidolgozni.

Elvileg a bírósági eljárás nem jelentett volna halasztó hatályt, az uniós jogszabály tehát 2021. január 1-jétől hatályos, ahogy az eljárások megindítását a Bizottságtól követelő Európai Parlament többször is felhívta rá a figyelmet. Csakhogy, elsősorban Orbánék méltatlankodását elkerülendő az állam- és kormányfők 2020 decemberi ülésén megállapodtak abban is, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának módszertanával kapcsolatban az Európai Bizottság egy útmutatót fog kidolgozni.

Ezután perelte be be az uniós döntést a magyar kormány, a lengyelekkel karöltve úgy, hogy már akkor világos volt: az Európai Unió Bírósága (EUB) egy közösen, kompromisszummal, az uniós alapszerződések alapján elfogadott jogszabályt aligha fog megsemmisíteni. Érdemi eredményt ugyanis csak az jelenthet ebben a perben az Orbán-kormánynak, ha időben minél tovább elhúzhatja a Magyarországnak járó támogatások a mechanizmus alapján történő esetleges felfüggesztésének a fenyegetését. Amennyiben a jogi vitát mihamarabb rendezni igyekezett volna, úgy a kormány az Európai Bizottság bármely eljárásában mutatott volna némi kompromisszumkészséget. Már csak ezért is érdekes, miként hárította a jogállamisági mechanizmus esetleges megindítását megelőző eljárást kezdeményező Európai Bizottság érveit és felvetéseit a magyar kormány. Erről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk, összegzésképpen elég annyi:

a kormány érvek helyett sikerjelentéssel válaszolt az Európai Bizottságnak, majd pedig a hazai hírfogyasztóknak/közvéleménynek azt állította, hogy az évek óta húzódó – több alapon is nyugvó – jogállamisági procedúra a választásokba való beavatkozásnak minősül.

De most akkor nem is ők pereltek, vagy mi ez az egész?​

A jogállamisági aggályokkal leginkább érintett két tagállam, Magyarország és Lengyelország támadta meg az Európai Unió Bíróságán a mechanizmus alkalmazásáról szóló jogszabályt, a pert azonban idén februárban végleg elbukta a két kormány. Persze előzetesen is arra lehetett számítani, hogy a Bíróság elutasítja majd a magyar–lengyel keresetet – egyrészt az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberben mondott előzetes véleményt arról, hogy szerinte a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak. Másrészt erre készült Orbán Viktor miniszterelnök is, aki már a január végi blogbejegyzésében arról írt, hogy az EUB „politikai döntést” fog hozni, és a „föderális Európa” javára ítél majd a tagállamok akarata helyett.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítélet született a mechanizmus ügyében, ami „egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen” – az ellenzéki EP-képviselők szerint viszont Orbánék „nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét”. Az ítélet után rendkívüli kormányinfót is tartott Gulyás Gergely az igazságügyi miniszterrel együtt – igaz, Varga Judit mindössze három perc után távozott a tájékoztatóról. Bár a per lezárulta után az EP-képviselők ismét a mechanizmus azonnali elindítását követelték, a Bizottság még ekkor is időt kért a mechanizmus gyakorlati alkalmazásának egyértelműsítésére vonatkozó iránymutatások elfogadására. Ez végül március másodikán született meg, amivel elgördült az utolsó akadály is a szabály alkalmazása elől.

Az biztos, hogy a magyar kormány retorikai húzása kényszerítette arra az EB-t, hogy bevárják az áprilisi magyarországi választást, ugyanakkor az is látszott már hónapokkal ezelőtt, a Fidesz-kabinet hivatalos, ám csak „tájékoztatásnak” szánt január végi leveléből, hogy ha magát a mechanizmust nem is sikerült, az Európai Bizottság eljárását más jogi úton támadhatják majd meg, ezzel biztosítva még egy időre az uniós kifizetéseket

Biró Marianna

1649182779333.png


 
Ismét meg kell jegyezzem:
Rezsicsökkentés és egy halom szubvenció a Rákosi és Kádár korszakban is volt, csak akkor nem ugy nevezték.
A kormánypárt ma a hibáit mint eredmény képes eladni, csak egy címke kell hozzá.
 
Miféle benzinkúthoz? Konnektort akartál mondani? :)
Úgy gondolod, hogy ezeket az autókat átlagkeresetből meg tudjuk fizetni? Arról nem is beszélve, hogy már most is csak annak szabad elektromos autót venni, aki családi házban él, és otthon meg tudja oldani a töltését. A többi kb. 100x annyi energiát öl bele a szabad töltőállomás keresésbe, mint mi a szabad parkolóhely megtalálásában.
Nem tudom, az feltűnt-e neked, hogy az elektromos autókat nem 5 perc, hanem fél nap vagy egész éjszaka alatt lehet feltölteni.
 
Úgy gondolod, hogy ezeket az autókat átlagkeresetből meg tudjuk fizetni? Arról nem is beszélve, hogy már most is csak annak szabad elektromos autót venni, aki családi házban él, és otthon meg tudja oldani a töltését. A többi kb. 100x annyi energiát öl bele a szabad töltőállomás keresésbe, mint mi a szabad parkolóhely megtalálásában.
Nem tudom, az feltűnt-e neked, hogy az elektromos autókat nem 5 perc, hanem fél nap vagy egész éjszaka alatt lehet feltölteni.
A töltési idő nagyjából
- 14 óra a háztartási konnektornál.
- Fali doboznál 2-6 óráig,
- Nyilvános töltőállomáson 2-4 óráig (normál töltés) és
- 30-60 percig nyilvános gyorstöltő állomáson.

A fent említett bidirekcionálisan tölthető autók képesek visszaadni az energiát.
Ez nagyon praktikus mert ezzel az elektromos energia tárolás millió akkumulátorral gyarapodik.
 
A töltési idő nagyjából
- 14 óra a háztartási konnektornál.
- Fali doboznál 2-6 óráig,
- Nyilvános töltőállomáson 2-4 óráig (normál töltés) és
- 30-60 percig nyilvános gyorstöltő állomáson.

A fent említett bidirekcionálisan tölthető autók képesek visszaadni az energiát.
Ez nagyon praktikus mert ezzel az elektromos energia tárolás millió akkumulátorral gyarapodik.
Amit leírtál, az a tudomány.
Akkor mondom a mindennapos gyakorlatot:
1. verzió: az autó tulajdonosa este beáll a töltőállomásra, és az autója ott parkol reggelig (nyilván nem kel fel az éjszaka közepén azért, hogy más parkolóhelyet keressen)
2. verzió: reggel a munkahely közelében beáll a töltőállomásra, és a munkaidő végéig ott parkol az autóval.
Naponta vagyok szemtanúja, ahogy a forgalomban leáll az autó, jön az ADAC, természetesen ők nem elektromos autókat használnak mentésre.
A legtöbb tulajdonosnak, akiknek telik Teslára és társaira, annak van normál üzemanyaggal működő autója is, amit bármikor használni tud.
 
Azért valamiért csak meg bukott az a rendszer..
bedobsz egy ilyen se hideg se meleg ártatlannak látszó de intrka mondatot
Holott te is tudod: az sem egy ellenzék miatt, se nem általános elégedetlenség miatt lett vége hanem gazdasági fenntarthatatlanság miatt
És az sem országon belüli, hanem teljes keleti tömb végével együtt
Mindezt te is tudod, így intrikád nem ok-mutatás volt hanem csupán szurka-piszka intrika
Nem az volt nagysagrendbe a lopasok sokasaga hogy hazavittek csavart vagy valamit.
a nagy felvett hitelek amit egyenesen az oroszokhoz ment azt fizzettuk nyogtuk es raadasul igen el is volt hallgatva minden hasonlo info.
A szoc csodbent , ezzel egyutt az ideologia is. Az oroszok probaltak fentartani de hat a csod szelen tancolnak.
az nem verseny kepesseg hogy csak az asvanykincsikbol tudnak viz felett maradni.
Nézd milyen jól össze foglalta itt ott felszínesen. de a lényeg benne


Persze. Nézetem szerint első sorban gazdasági okai voltak, a politika/ideológia már eléggé felpuhult (és puhult volna tovább) a rendszerváltás idején.
De ő is kb hasonlót írt
És az ál-kérdező intrikus is épp oly jól tudja.Hogy mi az a valami
Egyértelműen nem tömeges lakossági elégedetlenség.
Aki az volt disszidált (és ki nem mutatható mennyi a gazdasági migrálás belőle)
 
Utoljára módosítva:
Nem az volt nagysagrendbe a lopasok sokasaga hogy hazavittek csavart vagy valamit.
a nagy felvett hitelek amit egyenesen az oroszokhoz ment azt fizzettuk nyogtuk es raadasul igen el is volt hallgatva minden hasonlo info.
A szoc csodbent , ezzel egyutt az ideologia is. Az oroszok probaltak fentartani de hat a csod szelen tancolnak.
az nem verseny kepesseg hogy csak az asvanykincsikbol tudnak viz felett maradni.
Nézd milyen jól össze foglalta itt ott felszínesen. de a lényeg benne


Persze. Nézetem szerint első sorban gazdasági okai voltak, a politika/ideológia már eléggé felpuhult (és puhult volna tovább) a rendszerváltás idején.
De ő is kb hasonlót írt
És az ál-kérdező is épp oly jól tudja
 
Szerintem kevered a tököt a mákkal.

Van belsö adósság, s van külsö adósság.
Az a 25 milliárd....az 20 milliárd volt, külsö adósság - és ami dollárban. A másik számoddal nem lehet mit kezdeni.
Te kevered. Olyan cégnél dolgoztam, ahol oda és arra gyártottunk.
A számok pénzügyi weboldalról származnak.
 
Hogy valami hasznosról is beszéljünk. Aki nem hallott volna még rola:
Léteznek bidirekcionálisan tölthető elektromos autók is

Ilyen elektromos autóról még nem halottam (hacsak nem arról van szó, mikor a fékezés esetén egy generátort hajtanak meg) ... ez a bidirekcionális olyasmi mint a perpetuum mobile?
 
A töltési idő nagyjából
- 14 óra a háztartási konnektornál.
- Fali doboznál 2-6 óráig,
- Nyilvános töltőállomáson 2-4 óráig (normál töltés) és
- 30-60 percig nyilvános gyorstöltő állomáson.

A fent említett bidirekcionálisan tölthető autók képesek visszaadni az energiát.
Ez nagyon praktikus mert ezzel az elektromos energia tárolás millió akkumulátorral gyarapodik.
praktikus, annak aki meg tudja oldani. És, bírja a pénztárcája.
 
Nem az én eszmefuttatásom:

Furcsa dolgok történnek a gazdaságban. Próbálta hamar elkapni a fonalat a covid miatti leállások után a piac, de van ágazat aminek sikerült és van aminek nem.

Az éveleji pénzszórás miatt most van igazán kereslet mindenre, miközben a szállítási láncok nem győzik az alapanyagok és termékek szállítását, a háború miatt pedig főleg mezőgazdasági és elektronikai alapanyagok nem elérhetőek. Úgy kell termelést csökkenteniük egyes vállalatoknak, hogy óriási kereslet a termékeikre.
Ez hazánkra nézve nem túl kedvező, ugyanis pont a húzóágazatnak számító járműgyártás és a ráépülő alkatrészgyártást, illetve az elektronikai termékek gyártását érinti.
https://www.penzcentrum.hu/...
https://444.hu/2022/04/09/a...
Ezek a szektorok a GDP 20-25%-áért felelősek, és komoly gondban vannak.

Kivezetésre kerülnek júniustól a CSOK kedvezmények, a zöld hitelek kerete fogytában, és a rossz kilátások miatt a vállalkozások befékezik a bővítési elképzeléseiket. Az Uniós pénzek még hónapokig biztosan nem fognak jönni, még akkor se, ha kiegyezés lesz a folyósításban, ugyanis több hónapos folyamat a keretek jóváhagyása és folyósítása. Ez egyszerre sokkolja azt az építőipart, ami mesterségesen, az évek óta tartó állami ösztönzők miatt sokkal nagyobbra hízott, mint amekkorára normális keretek között igény lenne. A mostani időszakban egyszerre van az építőiparban óriási igény kereslet oldalon, majd egy pillanat alatt fog a kereslet összeomlani és vélhetően nagyon kevés munka fog maradni egy mesterségesen agyonduzzasztott piacnak. Az ingatlanfejlesztők új építésű házakba már nem vágnak bele az építőanyagok drágulása miatt, nem tudnák hol áll meg a házépítés költsége, és nagy valószínűséggel csak veszteségekkel tudnák eladni, vagy teljesen eladhatatlan lenne egy új lakás. Ez még most nem érződik az iparban, de júniustól ölni kell a munkáért az építőipar szereplőinek.

A vendéglátás és turizmus is komoly válságban lesz, mert júniusban láthatóan fognak összedőlni a gazdaság támasztópillérei, és pont a szezon közepén lesz a legrosszabb közhangulat nemcsak Magyarországon, de mindenhol. Akik komoly veszteségekkel vészelték túl a covidot most újra nagyon nehéz helyzettel kell szembenézniük, de ez most nem egy korlátozott ideig tartó időszakot fog érinteni, hanem vélhetően egy sokkal mélyebb válságot kell leküzdeni, hogy ismét jól tudjon teljesíteni a szektor.

A Fed, az Európai Központi Bank és a Jegybank is abbahagyta a pénznyomást, ami konjunktúrában erősítette a növekedést, de most az infláció elleni harcban csak a problémát erősítené. A kamatemelések hatására eltűnik a pénz a piacról, mindenképpen egyre kevesebb dolgot fogunk tudni megfizetni. Az energiahordozók árát nem tudja érdemben befolyásolni az EU. Egyre drágább lesz, sőt ahogy diverzifikálják a beszerzéseiket a tagállamok, még jobban el fognak durvulni az árak. Ezek az árak minden terméknek a polcokra kerüléséhez hatással vannak, és minél kevesebbet tudunk megvenni különböző termékekből, annál nagyobb bajba kerülnek az ipari szektorok. A keresletcsökkenés nagyon sok helyen termelés felfüggesztéssel, csökkenéssel, és munkavállalók elengedéséhez fog vezetni. Ebbe az állam tudna beleszólni, ha lesz rá forrása, de tekintettel a kormányzati cselekedetekkel a covid alatt a cégek és munkavállalók világos üzeneteket kaptak a kormánytól, hogy rájuk nem lehet számítani a bajban.

És végül az állami válság. Nagyon nehéz lesz ebben a külpolitikai helyzetben forráshoz jutni az államnak, mert az EU úgy tűnik bekeményít az EU-s források körül, az állampapírok kamata nagyot emelkedett (és az EU-ban a legmagasabb, tehát egyre nagyobb kamatra jut belső forrásokhoz az állam):
https://bankmonitor.hu/cikk...

Az államháztartási hiány (03 hóban elértük az éves hiánycél 72%-át) elszállt: https://www.penzcentrum.hu/...
Az államadósság is magas, 2021 év végén elérte a 80%-os arányt a GDP-hez, nominálisan 42.414 milliárd.
A rezsicsökkentés fenntartása kalkulációk szerint 1.300 milliárddal növelné a költségvetést, és ha nem lesznek bérrendezések egyes szektorokban, akkor tényleg most már látványosan omolhat össze az oktatás, vagy az egészségügy a szakdolgozók elvándorlása miatt, vagy a közbiztonság a rendőrhiány következtében. Óriási pénzeket kellene ezekbe a szektorokba tenni, de nem látom honnan lehetne.
 
arra azért kiváncsi lennék...ha az USA az EU tagja lenne, akkor Hunter Biden miatt mimindenféle eljárást találna ki Brüsszel az USA miatt
 
Van az a pénz ....

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Káel Csaba filmipari kormánybiztos által vezetett filmszakmai döntőbizottsága március 29-én 200 millió forint további támogatást ítélt meg Rákay Philip-féle Petőfi-filmjének gyártására – írja a Napi.hu.

Korábban a Most vagy soha! című film már kapott 4,5 milliárd forint támogatást, melyből 2 milliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás volt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva. Emellé 85 milliós gyártás-előkészítési és 10,1 milliós forgatókönyv-fejlesztési támogatást is kaptak.

A Napi.hu szerint a Petőfi-film 4,7 milliárdos gyártási költségével számolva a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért igénybe vehet adókedvezményes támogatást is, azaz összesen 6,1 milliárdot költhetnek a filmre.


Tényleg van az a pénz? Putribugrisok, remélem, fizetik!
 
Vége a választási kampánynak....oszoljunk kérem nincs itt semmi látnivaló....
Valami furcsa történik ezekben a napokban a köztévében, egyelőre ezt lehet biztosan kijelenteni. Ha csak egy-két hetet utazunk vissza az időben, akkor az M1 még az a televízió volt, ahol egy nap alatt kilencszer ismételték meg Orbán Viktor március 15-i kampánybeszédét, miközben az ellenzék politikusai négy év után kaptak öt élő percet. Ahol a választás után furcsa, Észak-Koreára hajazó monológ ment adásba, míg a kormánynak fontos, gyermekvédelminek nevezett népszavazás kudarca nem fért be
Hétfőn kiderült, hogy elhagyja a csatornát Bende Balázs, aki külpolitikai szerkesztőként dolgozott a köztévében. Az elmúlt években a saját gondolatait pár percben kifejtő monológokról híresült el. Ezekben sokszor összeesküvés-elméleteket hangoztatott, mindig felmagasztalta a kormány teljesítményét és egészen durván ócsárolta az ellenzékét
Még aznap kiderült, hogy csütörtökön egy csaknem egyórás élő műsor vendége lesz Márki-Zay Péter az M1-en. Lánczi Tamással fog beszélgetni.
Bencsik Gábor, a kormányt szintén feltétel nélkül kiszolgáló Magyar Demokrata újságírója és a Sajtóklub rendszeres beszélő feje a Facebookon a következőket írta Márki-Zay meghívása kapcsán:

„Akkor most, a számomra is örvendetes negyedik kétharmad után veszek egy nagy levegőt, és kimondom azt, amit a jobboldalon is mindenki tud: a magyar közszolgálati televízió politikai elfogultsága tarthatatlan. Egyszerűen képtelenség, hogy ellenzéki politikusok gyakorlatilag a lábukat nem tehetik be oda, a hírmagyarázók és kommentátorok kizárólag a kormánypártok oldaláról érkeznek, a hírműsorokban hírként olvasnak föl hosszú kormánypárti publicisztikákat, miközben az ellenzéki vélemények legtöbbször a kormánypárti cáfolatokba csomagolva jelennek meg.”
Cser-Palkovics András is az óvatos különutas fideszest próbálja hozni,
azt mondta:

„A közmédia kiegyensúlyozottságán szerintem érdemes változtatni”.
Bencsik eredeti posztján megjelent a miniszterelnök fiának támogató szívecskéje is.
Mindezek után valóságos megkönnyebbülés olvasni a hirado.hu reakcióját, ami a jól megszokott, nekifutásból bevitt rúgással hűti le a kedélyeket. „Bencsik Gábor is beállt abba a baloldali sorba, melynek tagjai rendszeresen, alaptalanul vádolják a közmédiát” - írják.
( döbbenetes hogy hirtelen ennyi ember megvilágosodott..)
 
Gyerekek. Tisztázzunk valamit.
A 2/3-ad azért lett, mert aki itt él az nem csak néz ki a fejéből, és beveszi amit a média nyom neki hanem tapasztalja is a tényeket. Az az egyharmad pedig tessék meg lehet nézni... agitáció, érdek, megtévesztés....
Soroljam? ( Tessék most a Francia választások... ismerős a dolog ? )
Ez a Magyarországon élő Magyar emberek döntése és ezt tiszteletben kell tartani. Ha nem ,akkor pedig le lehet szakadni a témáról, mert másoknak semmi köze hozzá. Még akkor sem, ha külföldi érdekek nem ezt diktálnák.
Csak mi nem dőlünk be nekik, mert egyébként amúgy is le se sz..nának bennünket.
Nem az megy amit ők diktálnak... ennyi. Kényszeríteni pedig nem fognak mert fordítva fog elsülni.
Ezt már érzik.
 
Gyerekek. Tisztázzunk valamit.
A 2/3-ad azért lett, mert aki itt él az nem csak néz ki a fejéből, és beveszi amit a média nyom neki hanem tapasztalja is a tényeket. Az az egyharmad pedig tessék meg lehet nézni... agitáció, érdek, megtévesztés....
Soroljam? ( Tessék most a Francia választások... ismerős a dolog ? )
Ez a Magyarországon élő Magyar emberek döntése és ezt tiszteletben kell tartani. Ha nem ,akkor pedig le lehet szakadni a témáról, mert másoknak semmi köze hozzá. Még akkor sem, ha külföldi érdekek nem ezt diktálnák.
Csak mi nem dőlünk be nekik, mert egyébként amúgy is le se sz..nának bennünket.
Nem az megy amit ők diktálnak... ennyi. Kényszeríteni pedig nem fognak mert fordítva fog elsülni.
Ezt már érzik.
Aha.
Szóval a 2/3-ad az tapasztalatból szavazott hisz nem érdekli a média sulykolása??...Ezt gondold át még egyszer.
A kormány által súlykolt dogmatikákat vidáman magukénak tették és fel sem merült bennük hogy megkérdőjelezzék a valóság tartalmát.
Tapasztalták a békés megyei emberek az ukrán háborút?? Nem. Ukrán csak ott láttak amikor felvették munkatársnak ....igaz nem vehetik el a magyarok munkáját...
Blabla...
Nem átalakítás az óvodásoknál...ezt is tapasztalták...Istenem hogy egyesek mit ki nem találnak..
 
Valami furcsa történik ezekben a napokban a köztévében, egyelőre ezt lehet biztosan kijelenteni. Ha csak egy-két hetet utazunk vissza az időben, akkor az M1 még az a televízió volt, ahol egy nap alatt kilencszer ismételték meg Orbán Viktor március 15-i kampánybeszédét,
Kivárjuk meglátjuk
Talán el se kellett volna venni a közmédiát.
Lehet a Jogállamisági pénzelvonás előszele, a megfelelni akarás látszata
Ez a látszat közmédia de fontos intézkedés
Mikor oszlik a KESMA?
Mikor távozik a főügyész?
Nem csap be, hol van még a többi feltétel?
Soroljam? ( Tessék most a Francia választások... ismerős a dolog ? )
És igen soroljad.Ha Bende Balázs tanított.
(Bende Balázs... ismerős a dolog ?)
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Zsengi wrote on doki104's profile.
Kedves Doki!

Ajánlom figyelmedbe a szabályzatot!


Köszönöm
Sziasztok!Keresném a Korall együttes Sötét hajó c. dalát,és az Eddától a Nevesincs lányt.Köszönöm!
vorosmart wrote on sziporka78's profile.
Köszönöm szépen az új fordítást, jó hétvégém lesz.
V.Márti wrote on sziporka78's profile.
Szia! Hálásan köszönöm a munkáidat és ezt a mostanit is!
Pityesz46 wrote on Sz László's profile.
Köszönöm a gyors segítséged hálás vagyok érte.

Statisztikák

Témák
37,253
Üzenet
4,573,561
Tagok
601,103
Legújabb tagunk
zu28
Oldal tetejére