A Különbség,hogy Jézus
szeretettel beszélt Kedves Abdiás!!!!!!!!
Alapvetően az a különbség közöttünk, hogy másként képzeljük el a szeretetet.
Ha azt kérném Tőled, hogy egy papírra írj fel 2 szót - szeretet, szeretetlenség -, és írj mindkettő alá olyan szavakat, amelyek szerinted arra jellemzőek, akkor a Te listád és az én listám nagyon eltérő lenne.
Te olyan szavakat írnál a szeretet meghatározása alá, amelyek pozitív tartalmúak, míg a másikhoz negatív jelentésű szavakat sorakoztatnál fel.
Ezt a magyar nyelvvel meg lehet tenni, de az eredeti héber és ógörög nyelvvel ez már nem ilyen egyszerű, mert ott a szavak többségének pozitív és negatív tartalma is van.
Pl. a megbotránkoztatást ott mindkét oszlopba be lehet írni, de ugyanígy a viaskodást, a vesengést, a haragot.......és még hosszan sorolhatnánk.
A Biblia nyelvezete alapvetően nem aszerint tesz különbséget a jó és a rossz cselekedet között, hogy a nyugati kultúrkör kivonta a szavak mögötti gazdag jelentéstartalmat, és jó és rosszra csoportosította, hanem aszerint, hogy az az adott cselekedet milyen célt szolgál.
A magyar nyelv sem volt mindig ilyen sivár, hiszen amit Károli Istenfélelemnek fordít, az alapvetően egy pozitív dolog, és semmi köze a félelemhez. Azért fordította így, mert az ő korában még a félelem szó hordozta a jó és rossz tartalmat is. A félelem nemcsak rossz, hanem jó dolog is volt, csak ma már erre más szót használunk: tiszetelet.
Vagyis az Istenfélelem az Istentiszteletet jelent.
Egyébként Károli - vallásos ember volt és ez a fordítási nyelvezetén is érződik -, nem mert leírni olyan dolgokat hitelesen - szándékosan másként fordította -, amik az ő vallásos Istenképével ellentétesek voltak.
Azt, amit ő úgy fordít, hogy : Odaszólt a tömegnek.......az eredeti szövegben egy olyan szó szerepel, amely azt fejezi ki, amikor egy kutya odamordul vicsorítva és mérgesen valakire. Jézus ilyet is tett.......morgott, vicsorított........Ő lenne Jézus? Bizony, Ő!
De Károli nagyon sokmindent nem mert hitelesen lefordítani:
" Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viseljétek magatokat......."
Fil. 1:27.
De mit jelent az, hogy méltóan?
Az eredeti szóból kiderül: politeuoami...ez van ott. Ez pedig azt jelenti, hogy gyakoroljatok hatást az evangéliummal az emberekre. Hatásgyakorlást jelent. Nem határozta meg, hogy ezt milyen eszközökkel lehet, mégpedig azért nem, mert az eredeti nyelv szavai a dualista jelentéstartalmuk miatt tulajdonképpen sokmindent megenged, a cél az, hogy tudjunk hatni az emberekre és kibillentsük őket az addigi megszokott, békés, nyugodt ám egyáltalán nem hiteles igeismeretükből. És amint látható, ezt azért sikerült elérnem......
Júdás levelében még a megfélemlítéssel való embermentést is méltónak találja Isten. ( Júdás 23.)
Sőt, ennél a versnél ráadásul még kifejezetten utalást is tesz arra, hogy mivel lehet ezt elérni:
" ....viaskodván az evangélium hitéért...."
Megpróbálom egy történettel alátámasztani:
Ha egy ember odaáll egy folyó felé a híd korlátjára azzal a szándékkal, hogy belevesse magát a mélybe, mert olyan reménytelennek és kilátástalannak érzi az életét, és arra megy egy ember, akkor mi lenne a helyes megoldás ebben a helyzetben? Hogy képzeled el a megmentését?
Ha elkezd az ember kész érvekkel, szépen nyugodtan beszélni vele, sőt nagyon vigyázna a protokolláris viselkedés szabályaira, ezért nagyon szépeket és jókat mondana neki......meghogy megértelek, igazad van, tényleg nagyon szörnyű minden......igazából én is ugorhatnék veled, mert nekem sem olyan jó......hát ezzel nem lehet emberi életeket menteni.....mert amíg az ember szépen beszél, egyszer csak azt veheti észre, hogy az illető már régen nem áll a híd tetején......pedig én mindent megtettem........vagy mégsem?
Lehet hogy bölcsebb lett volna egy hirtelen mozdulattal megfognom a kezét és visszarántanom az útra? Lehet hogy inkább ordibálnom kellett volna vele? Lehet hogy 2 jó nagy pofont le kellett volna kevernem neki?
A Biblia szerint igen.........és ha már elmúlt az életveszély, akkor kell az empátiát gyakorolni.....fordítva nem működik.
Az Ige egyik fő üzenete az, hogy ember...halott vagy.....meg fogsz halni......el fogsz kárhozni.......minden egyes nappal, minden egyes szívdobbanásoddal közelebb vagy a rád leselkedő halálhoz.
Ez egy nagyon rossz hír. Az a szeretet, amely életet adott az embernek, azt üzeni nekünk, hogy meg fogunk halni!
De miért halok meg, ha Ő azért teremtett meg, hogy éljek? Hát mit tettem én, hogy ezt érdemeltem?
Azért születtem meg, hogy meghaljak? Azért jöttem be a látható világba, hogy elkárhozzak?
De hát nem a Te gyermeked vagyok? Nem Te teremtettél?
És mégis azt mondod nekünk, minden embernek, hogy:
" Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről.......mert bánom, hogy azokat teremtettem."
1 Mózes 6:7.
Ez nemcsak Noé kortársainak szól.....a Bibliába csak olyan dolgok kerültek bele, amelyek egyetemlegesen minden embernek szólnak.
Amikor Isten megteremtette Ádámot, a saját szellemét adta bele, attól lett élő. De Éva már nem Istentől kapott szellemet, hanem az Ádámban lévő szellemet kapta. A gyermekeik pedig - akik kivétel nélkül mind a bűnbeesés után születtek, vagyis egy halott szellemmel, ami már nem egyenlő Isten szellemével -, már nem voltak Isten gyermekei, mert nem az Ő, hanem a bűnnek, a Sátánnak a szelleme volt bennük. Ezt adták a gyermekeiknek tovább örökségül. És mivel mi mindannyian ugyanabból a vérből származunk, mind halott szellemmel születünk meg, ezért nem Isten, hanem a Sátán gyermekeiként, a Teremtőnktől egy teljesen elrekesztett állapotban születünk meg.
Isten azt mondta ki ezzel az Ige verssel, hogy az ádámi fajnak nincs kegyelem....el fogom őket törölni....el fognak kárhozni.....
De a Krisztusinak, annak van kegyelem! Ők élni fognak örökkön-örökké......
Az isteni szeretet nem azt jelenti, hogy mindenkinek megbocsájt Isten, mindenkinek elnézi, hogy elszakadt Tőle és ha ezen nem akar változtatni, akkor is Isten mérhetetlen szeretete megbocsájtásra fogja indítani........
Az Isteni szeretet azt jelenti, hogy ad kiutat ebből és mindenki számára elérhetővé teszi a bűnbocsánat megszerzését, és azt, hogy Jézus Krisztusban újraszülethessen és a rossz természetét - amit Jézus magára vett és a kereszten megfeszítette, vagyis megölte -, ahelyett újra megkapd azt, amit eredendően Ádám kapott és így már valóban mi is Isten fiai, gyermekei lehetünk.
Ezt viszont az emberek szép beszéddel nem fogadják el.
Azt mondta az Úr Izraelnek:
- Talán Én tehetek arról, hogy ilyen sanyarú sorsra jutottatok? Én vagyok az oka annak, hogy szét kellett benneteket szórni....hogy kard élére hánytak benneteket?
Nem küldtem hozzátok prófétákat? Nem szóltam jó előre, hogy baj lesz? Nem mondtam neketek, hogy szét foglak benneteket szórni, mint az út porát?
És ti.....mit csináltatok erre? Kinevettétek és kigúnyoltátok őket......megvetettétek őket.....azt mondtátok rájuk, hogy a saját hülyeségedet szólod, a saját igazadat keresed.....támadtátok őket és szájaltatok velük.....hazugnak neveztétek őket......és megöltétek őket......azokat, akiket a megmentésetekre küldtem el.....
Ezek után ne csodálkozzatok, ha el fogtok veszni......ez nem Isten miatt lesz, hanem magatok miatt....a saját kevélységetek miatt, mert az igazságot elutasítjátok és hazugságba burkolóztok.
Megtérés által.........kizárólagosan csak megtérés által - sehogy máshogy - lehet visszakapni az Istenképűségünket. Csak megtérés által lehet megmenekülni.......nincs más út, emberek!
Isten Dávidot hű és igaz szolgájának, barátjának nevezte, pedig nem a vallás elvárása szerint beszélt és cselekedett. Az egész életét végigharcolta....csatáról csatára ment, állandóan üldözték, de a végén mégis király lett.
Dávid egy igaz keresztény példaképe, mert Dávid élete mutatja meg, hogy a kereszténység nem egy nyugdíjas klub, nem egy teadélután, hanem folyamatos harc és küzdelem az ellenség ellen, amely magánál akarja tartani az embereket. Csak harc által lehet őket visszaszerezni. A szép beszédet az ellenség, a Sátán nem érti...erre nem fog vissza adni senkit sem.
Tibi azt mondja, hogy a harc leszívja az ember energiáit.
Lehet, hogy a hindu tantrizmus vagy a tantrikus buddhizmus ezt hírdeti, de csak azért, mert a kitalálója és fenntartója tudja, hogy a harc őt legyőzi. Harcolni az nem szeret, akinek nincs ereje, mert tudja, hogy alul fog maradni, márpedig veszíteni senki sem szeret.
A földi élet egy folyamatos harc! Itt kell megharcolnod az örök életedet! Egyszer majd meszűnik a harc, de az nem itt a földön lesz.
Isten azt mondta Ádámnak, amikor behelyezte az Édenbe:
Műveld és őrizd!
Ezzel Isten egyértelművé tette Ádám - az ember - számára, hogy van ellenség. Ugyan nem látja, nem érzi, de van! Azért kell őriznie is.
Az éden a mi életünket jelképezi, amelynek a közepén ott áll az Élet fája, Jézus Krisztus. Ő éltet minket. Aki róla szakít, annak életet közvetít. Aki viszont a Mindetudás fájáról szakít, az halált eszik. Az ember a bűn miatt ki lett űzve az édenből, az életből, de a fa, Jézus továbbra is ott maradt.......a fa, amely az életét biztosította, nem ment vele. Az ember elszakadt Jézustól, az életének a forrásától.
Isten pedig azt akarja, hogy visszamenjünk az édenbe, az életbe. Ezért kitépte onnan gyökerestől a fát és beküldte ebbe a bűnös világba, hogy aki akar, az itt is szakíthasson róla. Aki élni akar, az egyen az élet fájáról. Mivel mi nem tudtunk már oda visszamenni, az életadót helyezte be ide nekünk.
Az igaz kereszténység nagyon szeret harcolni....és ereje is van hozzá.......sőt, Isten még buzdít is erre minket, mert azt mondja, hogy harc által leszünk erősek.
Az összes ószövetségi történet azt mutatja és arra tanít minket, hogy kell az igazságért, az életünkért, családtagjainkért, barátainkért, ismerősökért, ismeretlenekért harcolnunk az ellenség ellen!
És miért a harc a megoldás az emberek visszaszerzéséért?
Mert:
" A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások."
Példabeszédek 20:30.
Az igazi szeretet tud akkorát rugni, hogy bekéküljünk tőle.......
A szeretet először földbedöngöl, de utána fel is épít......
Először le kell az emberben rombolni a rosszat és a gonoszt, mert a romokból nem lehet palotát építeni........csak tiszta, zöld beruházással.
Ezért az Isteni szeretet először rombol és utána újít meg........
Ahogy az Ige is mondja magáról:
Isten igéje öl és elevenít........először öl, de utána, ha megtérsz, megelevenít.
A Jézus Krisztusban lévő szeretet csak azok felé nyilvánult meg pozitívan, akik bár bűnösök voltak, de nem ellenkeztek Jézussal, nem szájaltak az Igével, hanem elfogadták amit mondott. Nekik tudott segíteni Jézus, mert alázattal viszonyultak hozzá.
De a vallási réteg, akik állandóan azt akarták az Igének bebizonyítani, hogy miért nem úgy van, ahogy Ő mondja, azok semmiféle szeretetet nem tapasztaltak tőle.
Mintha 2 teljesen más ember beszélt volna hozzájuk, pedig ugyanaz szólt, csak az Ige mindig akként szól vissza, hogy hogy viszonyulnak hozzá.
Valakinél hamar el lehet kezdeni építeni, valakinél pedig sokáig rombolni kell, és ennek is meg lett az eredménye, mert a farizeusok közül is sokan megtértek.
A Bibliai szeretet nem egyenlő a szentimentalizmussal.......
Ha valakinek azt mondom, hogy el fogsz kárhozni ha nem térsz meg, akkor ez az én részemről nem ítélkezés, mert ezt nem én találtam ki, hanem Isten mondja. Ez nem az én ítéletem, hanem Istené, én csak tovább adom azt......csak felhívom rá a figyelmeteket.......Isten felhatalmazása által intelek benneteket.
" .....helye van Krisztusban az intésnek....."
Fil.2:1.
" Akit mi prédikálunk, intvén minden embert, és tanítván minden embert minden bölcsességgel, hogy minden embert tökéletesen állassunk elő a Krisztus Jézusban;
Amire igyekezem is, tusakodván az Ő ereje szerint....."
Kolosse 1:28-29.
