Ezek szerint te hívő vagy, hiszel abban, hogy halálra dolgozta magátÉn azt vallom, hogy Isten a 7. napon megpihent, a 8. napon meghalt.
Ezek szerint te hívő vagy, hiszel abban, hogy halálra dolgozta magátÉn azt vallom, hogy Isten a 7. napon megpihent, a 8. napon meghalt.
huh,a windows,mint biblia?
erről egy aranyköpés jut eszembe,amit egy csajszi linkelt be az LD50-en:
- testmódosítani akarok. most.
- nem gondolom hogy baj lenne a testeddel
- ápgrédelni azért kell időnként.
- néha elég ha csak resetelsz
hát kb. így vagyok a windows-szal
elég érdekesnek találom egyébként a fentebb zajlott beszélgetés ívét,kommentelni viszont inkább nem fogom.vagy de.csak még meg kéne próbálnom normálba rakni a mondani valóm.
Az számomra tény, hogy nem Isten teremtett bennünket. Mert ha előtte csak ő létezett, akkor nem volt semmilyen befolyásos külső tényező, amire ő reagálhatott volna. Azaz, nem volt ok-okozat, így jelen sem. Tehát ő egymagában nem létezhetett.
Nem kellett Istennek befolyásos tényező.Nem azért teremtett szellemlényeket,mert vmire reagált...
Isten a múlt,a jelen,a jövő.
Benne van mindenben,és mindenkiben,ezért marad velünk örökkön-örökké!!
Addig a pontig én is igy voltam vele,mig "muszáj" volt valami kapaszkodót találnom,és sajnos én sem találtam őt kivül...Szia Progressor!
Isten, bennem is benne van és tisztelem is (annak ellenére, hogy én nem tulajdonítok neki semmiféle olyan dolgot amit nem hoz tudomásomra).
Szabad akaratot kaptunk,ezért a jövőnk alakitásával felelősséget is vállaltunk érte,ezért vagyunk életünk főszereplője!, viszont mivel a jövőmet én alakítom, így számomra nem ő kapja a főszerepet az életemben.
Annyi köze azért van hozzá,aki tudattalan,és átlépi a "határt",Ő visszarántsa onnan,még fájdalmak árán is (lásd:betegségek)meg kell mondjam semmi köze sincs hozzá, ha már egyszer saját akaratot adott hozzá. De én ebben nem hiszek..
Gyönyörű megfogalmazás,köszönöm Neked!kissEgyébként ha ez tényleg így van, akkor neki féltenivalója úgysincs, meg nekem sem, mert ha saját magából teremtett, akkor mi egyek vagyunk.
Szia KDina!
Látom, nem érted az összefüggést. Ha nincs jelen, akkor Isten se tud tudatosan létezni. Először is mi a jelen? Az ok-okozat. Ez azt jelenti, hogy a külső tényezőkre reagálsz, ez nálad az okozat. Te erre reagálsz, azaz okkal válaszolsz. A világ, erre reagál, vagyis okozatként éli meg, ezzel adott neked egy újabb okozatot amire te ismét okkal válaszolsz (például egy karlegyintés, mert az ember a külső dolgokat illetve a jelent, mozgásával kontrollálja). Tehát egyszerre van jelen a kettő. Mivel egyszerre van az ok és okozat, ezért létezik a tudatos jelen. Tehát ahhoz hogy létezzen a jelen, az ok-nak és az okozat-nak, egyszerre kell léteznie. Ha nincs a külső tényező (az okozat), akkor számodra nem létezik ok sem, ami tudatosan elindítson téged. Vagyis, akkor nem létezik a jelen, mert a semmire, nem lehet sehogy se reagálni.
Írtad hogy "Nem kellett Istennek befolyásos tényező." A jelen, eleve nem létezik befolyásoló tényező nélkül, így Istennek a tudata sem ébredhetett volna fel. Ezért mondtam azt, hogy Isten önmagában nem létezhetett, mert akkor máig nem lenne jelen (a cselekvés időszaka). Ehhez a mi tudatunkra is szükség volt. Viszont akkor ebből az derül ki, hogy akármennyire is lehetettlennek tűnik a hívők számára, de Istennek nem volt köze a teremtésünkhöz. Tehát a lelkünket, saját magunk alakítottuk ki.
Addig a pontig én is igy voltam vele,mig "muszáj" volt valami kapaszkodót találnom,és sajnos én sem találtam őt kivül...
Te tudod kedves Progressor,ha meditálunk (és ez nem proramozott meditáció),hanem sima ellazulás,majd átadás a végtelennek...hogy az micsoda élmény,olyan örömet fedezünk fel saját magunkban,amit kivül sohasem találunk meg..
Tehát az öröm bennünk lakozik,a szeretet energiája ott van,és ha figyelsz rá..azt érzed a szived környékén..
Kérlek ne gondolj semmire..csak hagyd magad sodródni..add át magad a mindenségnek..
A tiszta,önzetlen szeretet ott lakozik,aki nem kér..és nem vár semmit cserébe..
Hát ki képes erre?
És itt nem számit a név,az csak egy fogalom,mégis elérhető számunkra.Szabad akaratot kaptunk,ezért a jövőnk alakitásával felelősséget is vállaltunk érte,ezért vagyunk életünk főszereplője!Annyi köze azért van hozzá,aki tudattalan,és átlépi a "határt",Ő visszarántsa onnan,még fájdalmak árán is (lásd:betegségek)
Gyönyörű megfogalmazás,köszönöm Neked!kiss
szeretettel:Éva
Üdv. mindenkinek!
Már régóta indult ez a blog, nem is olvastam el minden hozzászólást, ezért bocs. Azokhoz szólnék akik hívőnek tartják magukat.
Tudjátok-e, hogy lehet hitetek, tarthatjátok magatokat bűnös embernek aki vezekel Istennek, cselekedhettek sok jót, járhattok templomba vagy gyülekezetbe, betarthatjátok a tízparancsolatot, a szombatnapot... de ezek nem számítanak!... ha nem vagy MEGTÉRVE! Nem fogsz üdvözülni és az örök halál vár rád, hiába vagy megkeresztelve, hiába vagy keresztyény... ha nem vagy MEGTÉRVE! Mert Jézus mondta: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam." (János 14:6) Tehát; Isten nem foglalkozik veled, ha nem adod át életed Egyszülött Fiának.
Én az agykontroll által jutottam erre a felismerésre,amikor a legnagyobb szükségem volt a segitségre..Úgyis mondhatjuk,hogy általa mentettem meg magamat,és abban az időben (3éve)csak olvastam,és az már elegendőnek bizonyult,hogy erre a felismerésre jussak.Még nem találkoztam olyasvalakivel, aki hit terén ennyire racionálisan látná és mondaná el a dolgokat. Más hívő emberben akivel eddig beszéltem, csak a befordultságot tapasztaltam és hogy semmilyen racionális következtetése sincs a dolgokat illetően. Ez valószínűleg annak tudható, hogy túl elhivatott az Istenhitben és csak arra az egy hitére alapozza az életét!
Ez lenne a legjobb dolog a világon,ha teljesen át tudnánk adni magunkat Istennek,mert akkor EGY-é válnánk mindennel,és mindenkivel..Ezt nevezik megvilágosodásnak..Vagyis minden önhitet eldob magától és szó szerint átadja magát egyetlen dolognak.!
Ne mint kivülálló személyt képzeld el,hanem válj eggyé vele..mert ha elvágod a kezed mi történik(?)..A sebész lefertőtleniti,összevarrja,fedőkötést rak rá.És..ki gyógyitja meg..?De vajon megéri ez a kockázat? Mert racionálisan gondolkodva nem!
Az ember csak saját hitének a kovácsa és sokkal inkább megéri önmagunkban hinni és ezt a hitet erősíteni amíg lehet, minthogy lemondani ezekről az értékekről és más kezébe adni mindezt.!
A hit nagyon fontos,mert ezáltal jutunk előre!Adj hitet magadnak, hogy lehetősséged nyíljon az életben! Ha ezt nem teszed meg, akkor többször nem lesz rá alkalmad!
... Azokhoz szólnék akik hívőnek tartják magukat.
Tudjátok-e, hogy lehet hitetek, tarthatjátok magatokat bűnös embernek aki vezekel Istennek, cselekedhettek sok jót, járhattok templomba vagy gyülekezetbe, betarthatjátok a tízparancsolatot, a szombatnapot... de ezek nem számítanak!... ha nem vagy MEGTÉRVE! Nem fogsz üdvözülni és az örök halál vár rád, hiába vagy megkeresztelve, hiába vagy keresztyény... ha nem vagy MEGTÉRVE! Mert Jézus mondta: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam." (János 14:6) Tehát; Isten nem foglalkozik veled, ha nem adod át életed Egyszülött Fiának.