Kedves Barátaim! Írtam egy kis beszámolót a könyvbemutatómról amit megosztanák veletek is.
Beszámoló!
„A vers nem egy gondolat, nem egy pillanat,
mely elszáll, ha jő az alkonyat.
A Vers maga az ember, kezében a Lant.
Megváltozik sorsod, ha meghallod
e dalt.”
(Jártó Róza: Poéta dala részlet)
Szeged! Szegfű Klub! Közéleti Kávéház! 2015. augusztus 18!
Ez a reggel is eljött. Előző napok lázas készülődéssel teltek.
Mikor jött a hír, hogy mehetek Szegedre a könyveim bemutatására, nem is tudom mit éreztem. Először is megnéztem a város térképén a helyett.
Aztán a kételyek, mikor láttam, hogy ott micsoda hírességek fordultak meg… . Bevallom volt olyan pillanat, amikor vissza akartam mondani a felkérést. Szerencsémre nem tettem.
Összeállítottam a bemutatkozó anyagom. Csak szerényen, és mindenből pár szó, a versekből is csak a jobban, szebbek. A végeredmény olyan 3-4 órás bemutatkozás lett. Akkor elkezdtem szelektálni. Innen elvettem, de oda megtettem, és az idő semmit se változott.
Akkor lépet közbe az okos és megfontolt alkotótársam, Derkovats Gyula. Nem kifejezetten, hogy beavatkozzon a dolgaimba, de, hogy segítsen, mert már idegileg lassan kikészültem.
És onnantól azért rendben mentek a dolgok. Mert a bemutatkozást az elejéről kezdtem. Összeállítottuk az anyagot, mindent szépen felépítettünk. Az eredetileg tervezetteket kilencszer dolgoztuk át!
Még a március 26-i gálán ismertem és szerettem meg több ember. Azok közül kettőt különösen közel érzem magamhoz. Nem csak az igazán tehetséges alkotásaik okán, de az emberi magatartásuk miatt is. Ők Arany-Tóth Katalin és Jagos Róbert István, akiket igencsak vágytam újra látni. Szerencsémre elfogadták a meghívásomat.
Scheau Brigittán pedig a bemutatásunkra kértem fel. Annál is inkább, hisz ő volt az aki, hogy úgymond összehozott a Szegedi Közéleti Kávéházzal, tőle hallottak először rólam.
17-én már lázasan csomagoltam. Ezt betettem, azt kivettem, és a végén lett egy bőröndnyi vinni való.
Kedves barátaim, az Asztalos pékek, most is megleptek és pogácsával és stanglikkal láttak el, mondván, ők így támogatják a kultúrát. Ezek is a bőröndbe kerültek.
Bárhogyan is húztam az időt akkor is eljött 18-a. Innentől már nem fordulhattam vissza.
Igaz, reggelre Scheau Brigitta visszamondta a bemutatásunkat. De már ez sem volt gond.
A bemutatkozás 18-án 16 órakor kezdődött. Mi, Derkovats Gyulával (dr. Kovács Gyula) az alkotó és üzlettársammal, aki Békéscsabáról érkezett és Orosházán találkoztunk, illetve én csatlakoztam hozzá a vonaton úgy 15 óra 40 perckor érkeztünk Szegedre. Persze taxit akartunk fogni.
De a nagyállomáson a taxi csak migrásokat vitt. Minket fel se vett. Igaz ők voltak többen, mi több, rengetegen.
Végül is egy telefonon megrendelt taxi, még ha messzibb is megállva, de értünk jött és így időben oda értünk az Oroszlán utca 2 szám alá.
Kicsi, de annál szakértőbb és lelkes kis csapat jött össze. Gyula még a videót is elhozta és így dokumentálva van minden pillanat.
Brigitta „híján” én mutattam be magunk az Egy vagyok a sok közül című versemmel. Innentől minden gördülékenyen ment.
A Bagoly őrs, vigyázz-t követte az A Töltött Káposzta ami életem első prózája volt, azt követte a LoveNet Az internetes ismerkedés világa címmel megírt kisregényem ami inkább egy esszé, majd a novelláim gyűjteménye a Golgoták is kisdedek és a „legifjabb” az Anya nézd egy szép virág verseskönyvem és ikerként az Örökbecsűek sorozatban, Dallamokkal öllelt rímmek címmel összeállított CD-lemezünk ami 17 versemet tartalmaz amiből kettő az Őszi álmodozás és az Anya nézd egy szép virág angol nyelven, részt vett a Vanda & Younk dalversenyen ami Ausztráliában volt megrendezve, és persze novellák, prózák és versek, ahogy jöttek.
És persze Derkovats művészien megálmodott és megalkotott csodái ahol a rímekkel ölelkezett a csodás komoly zenei dallam… .
Felüdülésként, kuriózumként Arany-Tóth Katalin, majd Jagos Róbert István is megörvendeztetett minket egy-egy csodás alkotásukkal, amit saját maguk adtak elő.
Mondanom se kell, hogy egy nagy-nagy beszélgetés, barátkozás volt ez a több mint két óra, amit együtt töltöttünk.
19 óra 21-kor elindult a vonat velünk haza. Fáradtak voltunk és lelkileg feltöltődve.
Én leszálltam Orosházán a vonatról, Derkovats Gyula Békéscsabán, valamikor 22 óra után.
Még sokáig emlegetni fogjuk ezt a napot, Olgikát a kolléganőmet, Katit és Jagost a csodás költeményeikkel, Gyulát aki napokig való szervezkedés után tudod csak eljönni olyan messziről és remélem én is eszébe jutok valakinek azok közül akik a Szegfű Klubban ezen a felejthetetlen esten részt vettek.
Szeged 2015. augusztus 18. Jártó Róza
„Ha kell
az éjszakába nyúlva,
Mártom pennámat
a múltba,
S megosztom
gondolatom.
Ez mind, mind
az én akaratom.”
(Jártó Róza Akarat részlet)