Svédországban egyre többen vállalkoznak arra, hogy a testükbe beépített mikrochippel tegyék könnyebbé életüket. Bár az eljárás egy csomó bérletet és belépőkártyát megspórol, bioetikai és adatvédelmi kérdések egész sorát veti fel.
Az irodaépületbe való bejutáshoz nem kell mágneskártya, a nyomtató használatához sem. Ha Hannes Sjöblad beugrik edzeni a fitneszstúdióba, nem szükséges felmutatnia a bérletét. A mobiltelefonja zárját is PIN kód bepötyögése nélkül oldja fel. Elég felemelni a kezét, a többit elvégzi a testébe „beépített” rádiófrekvenciás azonosító chip (RFID).
A harmincéves stockholmi férfi nem egy tudományos-fantasztikus mű főszereplője, hanem nagyon is hús-vér ember. Aki múlt ősszel nem szokványos műtétre vállalkozott: Sjöblad egyik kezébe, a hüvelyk- és mutatóujjak közé rizsszemnyi mikrochipet ültettek be. – Biztonságot és kényelmet nyújt, már el is feledtem a fájdalmas beültetést – lelkendezett a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a Bionyfiken egyesület elnöke. A csoport az emberi test és a technológia „összeolvadásának” elősegítését tűzte ki céljaként.
Svédországban a Bionyfiken több mint háromszáz embert „fertőzött” meg: ennyien vállalkoztak önként arra, hogy RFID-t ültessenek magukba. Sjöbladék pár hete nyitották meg Stockholm központjában az Epicenter nevezetű vadonatúj irodaházat, amelynek használata mikrochipekkel is lehetséges.
Az RFID-k humán használata ugyan számos bioetikai és adatvédelmi kérdést felvet, Sjöblad úgy gondolja, hogy ez a technológia felfoghatatlan lehetőségeket nyit meg. Ha a kutyák és a macskák esetében ma már bevett gyakorlat, sőt, sok országban kötelező a mikrochip beültetése, a bőr alá vitt miniatűr adathordozók például a mozgássérültek életét is megkönnyíthetik. Sjöblad állítja: követőivel nem válnak kiborgokká, humán tulajdonságokkal felvértezett robotokká. Bár elgondolkodtatnak azon, ki és mi az ember.
Az irodaépületbe való bejutáshoz nem kell mágneskártya, a nyomtató használatához sem. Ha Hannes Sjöblad beugrik edzeni a fitneszstúdióba, nem szükséges felmutatnia a bérletét. A mobiltelefonja zárját is PIN kód bepötyögése nélkül oldja fel. Elég felemelni a kezét, a többit elvégzi a testébe „beépített” rádiófrekvenciás azonosító chip (RFID).
A harmincéves stockholmi férfi nem egy tudományos-fantasztikus mű főszereplője, hanem nagyon is hús-vér ember. Aki múlt ősszel nem szokványos műtétre vállalkozott: Sjöblad egyik kezébe, a hüvelyk- és mutatóujjak közé rizsszemnyi mikrochipet ültettek be. – Biztonságot és kényelmet nyújt, már el is feledtem a fájdalmas beültetést – lelkendezett a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a Bionyfiken egyesület elnöke. A csoport az emberi test és a technológia „összeolvadásának” elősegítését tűzte ki céljaként.
Svédországban a Bionyfiken több mint háromszáz embert „fertőzött” meg: ennyien vállalkoztak önként arra, hogy RFID-t ültessenek magukba. Sjöbladék pár hete nyitották meg Stockholm központjában az Epicenter nevezetű vadonatúj irodaházat, amelynek használata mikrochipekkel is lehetséges.
Az RFID-k humán használata ugyan számos bioetikai és adatvédelmi kérdést felvet, Sjöblad úgy gondolja, hogy ez a technológia felfoghatatlan lehetőségeket nyit meg. Ha a kutyák és a macskák esetében ma már bevett gyakorlat, sőt, sok országban kötelező a mikrochip beültetése, a bőr alá vitt miniatűr adathordozók például a mozgássérültek életét is megkönnyíthetik. Sjöblad állítja: követőivel nem válnak kiborgokká, humán tulajdonságokkal felvértezett robotokká. Bár elgondolkodtatnak azon, ki és mi az ember.
