Könyvtár polc és könyv nélkül

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Általában bitekből és bájtokból.:)
Többnyire elektromos árammal működik.
Komolyra fordítva:
Az e-book az egy fájl, amit számítógép (tablet) vagy e-book olvasó segítségével lehet elolvasni.
Előnye, hogy kis helyen sok elektronikus könyv elfér, hátránya, hogy aki a papírt egyszer "megízlelte", annak örök életére hiányérzete lesz az e-book használatakor.
Ugyanakkor láttam már például olyan szerelőt, akinek egész könyvtárnyi "szervizkönyv" volt a kis "kütyüjében" és boszorkányos ügyességgel használta.

Szerintem tudomásul kell vennünk, hogy a kb 50 feletti generáció, amely még vígan elvolt a mobilja nélkül fiatalkorában, másként tekint az e-bbo-ra, mint a 30-as és pláne másként, mint az annál is fiatalabb korosztály, aki beleszületett, mint a 30-as az sms-ezésbe..

Köszönöm a választ Flamingo,mindezt azért kérdeztem,mert editke2004 azt írta,hogy az erdő és az ebook mellett teszi le a voksát.
Az ebook elektromossággal működik,ugye?
"Mi lenne, ha egy elektromágneses vihar miatt megszűnne az egész bolygón az elektromosság?"

Jeremy Axel tette fel ezt a kérdést.
Tudom, haladni kell a korral,de nem szabad a régit sem lebecsülni,csak azért meg ódivatú,nem olyan elegáns mint a mobil,vagy a táblagép.
Számomra érték mind a kettő,a régi is és az új is.Egyetlen kapcsolatot a külvilággal a számítógép,az internet jelenti a betegségem óta.
 

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusztok ,
már ne is haragudjatok , de azért magam csak igaz mint maradi vén ember csak a jó megszokott könyvnél maradok . Aztán nekem ne jöjjön senki most a fákkal , mert a jó minöségü papir nem fából készül . Mondjuk a WC papir az igen ;), de ugye a jobb fajta az nem az ugye a hosszabb szálú növényeket részesiti elönybe illetve textil hulladékból készül . A fákat meg ugye állitolagos olcsóságuk miatt használják ott is a kisebb és gyengébb minöségüeket melyett másra már nem lehet felhasználni . Az Erdészetben a tüzifa után volt a minösége illetve az ára is még a 70-es években . Hiszen ezért lett a Jászság egyrésze Nyárfásitva a papir gyártás miatt .
Különben setninek megigaza van teljes mértékben !! Nekem ne irja az Amazon elö , hogy mit olvassak és nem röviditse le a könyveket tetszés szerint meg ne tegyen "b" listára ha neki ez ugy tetszik . Mert erre is van itt Németországban elég példa , hogy az illetö személyeket nem engedték be Amerikába mert nem a megfelelö könyveket olvasták amelyeket a fent nevezett hálózattol vásároltak .;)
 

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos
Nem igaz, hogy a fiatalok kevesebbet olvasnának ma mind a szüleik tegnap, söt az ellenkezöje a helyzet. Ma egy gyerek akarva karatlan naponta legalább 70 oldalt olvas ha az interneten elakar igazodni. (nem iPhon oldalra gondolok)
Csakhogy nem mindegy mi az a 70 oldal!
Kicsit elkanyarodva Falus Ferenc (kik nem tudnák budapesti főpolgármesteri aspiráns) nyilatkozta, hogy a félresikeredett "jegesvödör" akciója legalább olyanokkal is megismertette, akik eddig nem is hallottak róla.
azaz, ha az egész elmegy egyfajta "mónikasó" irányba, az lehet, hogy ártalmasabb, mintha nem is olvasnának.
En kifejezetten kontraproduktivnak tartom, hogy Magyarországon, ahol az idegen nyelvek ismerete az egyik leggyatrább az EU-n belül, bennünket nem ért senki mert egy izolált nyelvet beszélünk, most orjási eröfeszitéseket teszünk a rovásirás elterjesztése érdekében.
-
Még a közuti táblák is rovásirással vannak diszitve, hogy igazodjon el egy EU-polgár ha hozzánk téved. Nevetnem kell, "Nagy Magyarországrol" állmodnak egyesek és ugyanakkor izolálják magukat.
Én ugyan nem tartom kontra produktívnak, csak nehezményezem azt, hogy a táblák felállítói sokszor maguk sem tudják elolvasni azt.
A rovásírás önmagában +1 karakterkészlet (a görög és a cirill mellett, amit azért szintén illik ismerni).
Bár elismerem, hogy kb az ékírás ismeretével egyenrangú a rovásírás elsajátítása, de ez alapvetően a történészek egy rétegének jelent használható ismereteket..
A Németek elakarták foglalni a világot és ennek érdekében lemondtak a gothikus betükröl.
-
Az NDK-ban és az Oroszoknál a kommunizmus idelyén hamis közlekedési táblákat akasztottak ki, hogy a kémek meglegyenek zavarva, mi ezzel a taktikával bevehetetlenek leszünk.
-
csepreg_olvasoi-2.jpg

-
Annyiból NAGYON nem helytálló a hasonlatod, hogy a rovásírásos táblák a rendes helységnévtáblák MELLETT és nem HELYETT állnak, tehát a 2tudatlan2 utazónak van miből tájékozódnia.
Hangsulyozom, még soha nem adtak ki anyi könyvet a világon mind manapság ez pedig azt jelenti, hogy az olvasottság nö.
Szerintem meg inkább azt jelzi, hogy a könyvelőállítási technológia egyszerűbbé válása, illetve a felgyorsult információcsere folytán egyre több lehetőség van könyvet megjelentetni, amiből nem biztos, hogy több értékes könyv keletkezik.
Az persze, hogy ki mit tart értékesnek, egyedi dolog.
A gyerekkoromba még sok szülö volt aki nem tudott irni olvsani, délután mentek tanfolyamra az álltalános iskolába.
Amennyiben 60-70 éves lennél, még egyet is értenék veled.
De 1945 után az analfabetizmus felszámolása kiemelt cél volt, legalábbis M.o.-n. Persze leküzdeni 100%-osan soha nem fogják (plán nem a mostani koncepcióval).
Az viszont igaz, hogy az iskolázottság igen alacsony volt a 60-as évek végéig.
De ez nem = az írni/olvasni nem tudással. Ha viszont a funkcionális analfabetizmust is belekeverjük, akkor sajnos akár a jelenkort is állíthatjuk időhatározóként a kijelentésedhez.
-
Az olvasás ma fontosabb mind tegnap volt. Mit olvastak az emberek korábban?
-
1965-ig még müködött a Vatikáni Index, Victor Hugo Nyomorultak-ja a tiltott könyvek listáján állt. Amit az egyház nem tiltott azt megvonta töllünk a politikai rendszer, kommunizmus, fasizmus. Alig néhány éve jutunk hozzá kritikus aktuális müvekhez.
-
Az én megállapitásom, hogy korábban kevesebbet olvastak az emberek, és csak egy nagyon szük spektrumot.
Ha már így behoztad, nyilván minden rendszer a saját szája íze szerint próbálta formálni az elérhető irodalom spektrumát.
Azért írok múlt időt, mert azért ma már az internet korában ezt csak az Internet megszüntetésével lehetne korlátozni (amit néhány országban meg is próbálnak), de hosszú távon ez sem kivitelezhető. Erre sajnos kiváló példa Dolfi bátyánk könyve, de akár néhány misztikus iromány (holtak könyve....) is.
Lehet, hogy a gyerekeink nem ismerik a "Légy jo mindhaláligot" de dzsentrik sincsenek manapság. A jobágyság szimboluma a parlamentben van egy aquariumba bezárva. Ma hasznos dolgokat olvasnak az emberek.
A nélkül, hogy megsérteném a romantikus sorozatok vagy a fantasztikus irodalom rajongóit - mi hasznos egy "Júlia sorozat"-ban vagy a Star wars spin off könyvekben?
Én kedvelem a Sci-fit, de ez utóbbi a filmeposzhoz hasonlóan szerintem egyértelműen csupán a pénzről szól ma már. Tartalmat nem ad (Szemben mondjuk által Tolkien megteremtett szinte teljes fantáziavilággal, bár el kell ismerjem, a szilmarinok számomra már elvontnak tűnt).
-
Kra_PISA_2009_Grafik_1_-_Lesekompetenz.jpg

-
Erdemes megfigyelni, hogy az olvasási kompetentia Koreában a legnagyobb ott ahol a kézirás (tollal irás) többet nem iskolai követelmény.
Sajnos nem jártam még egyik Koreában sem (bár felteszem, te a délire utaltál).
Ettől függetlenül érdemes lenne megvizsgálni, hogy amennyiben nem sajátos írásjeleik/betűik lennének, vajon akkor is így lenne? (jaj csak nem visszaköszön a rovásírás burkolt formában)
 

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos

Köszönöm a választ Flamingo,mindezt azért kérdeztem,mert editke2004 azt írta,hogy az erdő és az ebook mellett teszi le a voksát.
Az ebook elektromossággal működik,ugye?
"Mi lenne, ha egy elektromágneses vihar miatt megszűnne az egész bolygón az elektromosság?"

Jeremy Axel tette fel ezt a kérdést.
Vajon Jeremy Axel azt is figyelembe vette, hogy az agyunk is egyfajta elektrokémiai folyamattal műxik? (Csak ott nem elektronok, hanem ionok szaladgálnak jóval kisebb sebességgel, de attól még az is elektromosság, lásd EEG).
Szóval az egy radikális leegyszerűsítése lenne ennek a polémiának, mivel az az emberek (meg egy csomó más élőlény) megszűnésével is járna.


Szerintem idővel megtalálja majd a maga helyét az e-book.
Anno a mobilt is bunkofonnak hívtuk 20-25 éve. Ráadásul a mai társaihoz képest a tudása elenyésző volt, de mára a nagyik is elfogadták és használják, mint a hűtőt vagy a tv-t.
Igaz, miként a tv-nek sem használják minden funkcióját, a mobil telefonét sem, dee ettől még használják.
Az e-booknál is ez lesz szerintem előbb-utóbb.
Olyan mát láttam, hogy valaki a tablet-tel készítette el a palacsintát (na nem azzal keverte, sütötte), de a hozzávalókat és az elkészítést nem a Nők lapja, vagy a Fodor Mari szakácskönyvének oldalain való keresgéléssel állította össze, hanem a tablet-en pár kattintás segítségével.
Számomra érték mind a kettő,a régi is és az új is.Egyetlen kapcsolatot a külvilággal a számítógép,az internet jelenti a betegségem óta.
Remélem a betegséged gyúgyítható és mielőbb felépülsz.
de ez eszembe juttatta az e-book másik előnyőt: ha az ember valamiért helyhez kötött, akkor a kis méret és nagy tárkapacitás bizony mellette szól, akárcsak egy utazás, üdülés során, ahol korlátozott a magunkkal vihető holmik mérete és súlya.
 
Utoljára módosítva:

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusz Flamingo,
na most kérlek nagyon jó példát hozztál fel a mobilal kapcsolatban . Magamnak akkoriban mint szokás volt ugye a C-netcel müködött a telefonom Olyan kis aktatáska szerü tünemény volt , melyre ugye munkám által Németországban szükségem volt . Igen ám ,de ezt otthon nehéz volt rokoni , ismeröseim körében elfogadtattni igy hallottam eleget a megjegyzéseket a "fontos " emberröl . Ami ma már természetesnek tünik és örülök , hogy már mi is lassan lassan azért haladunk a világgal mégha nem is beszélünk sok külföldi nyelvet . De nem hiszen hogy nagyon elmaradottak lennénk , nem tudom Amerika , Anglia , Franciaország lakosságának hány százaléka beszél egy külföldi nyelvet . Na most senki nejöjjön butasággal mert nálunk , ha a gyerekek iskolába mennek akkor az elsö idegen nyelv az a Német .:rohog::rohog:
Különben a Sütterlin irást a Kurrenttel együtt 1941-ben tiltotta meg Bormann egész Németországban , de Ausztriában a Kurrent irás mod megmaradt még egészen 1952-ig , valamint még a 70-80-as években is tanitották a Sütterin irást , igaz már nem fektettek oly nagy hangsúlyt reája .
 

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos
Szervusz Gyulám!
Szervusz Flamingo,
na most kérlek nagyon jó példát hozztál fel a mobilal kapcsolatban . Magamnak akkoriban mint szokás volt ugye a C-netcel müködött a telefonom Olyan kis aktatáska szerü tünemény volt , melyre ugye munkám által Németországban szükségem volt . Igen ám ,de ezt otthon nehéz volt rokoni , ismeröseim körében elfogadtattni igy hallottam eleget a megjegyzéseket a "fontos " emberröl . Ami ma már természetesnek tünik és örülök , hogy már mi is lassan lassan azért haladunk a világgal mégha nem is beszélünk sok külföldi nyelvet . De nem hiszen hogy nagyon elmaradottak lennénk , nem tudom Amerika , Anglia , Franciaország lakosságának hány százaléka beszél egy külföldi nyelvet .
Ezt, mármint az idegennyelvi elmaradottságot, Ernő tagtársunk vetette fel, ezért neki kellene (kellett volna) reagálnom, de olyan hosszúra nyújtottam a neki küldött posztot, hogy kimaradt, de remélem itt is olvassa és, ha már felvetetted...
Szóval az már igaz, hogy mivel a magyar egy picinkét eltér minden környező nyelvtől (no meg az un világnyelvektől is), ezért nekünk nem olyan egyszerű megtanulni egy idegen nyelvet, mint mondjuk a lengyelnek a szlovákot, vagy a hollandnak az angolt.
Cserébe viszont henceghetünk, hogy a világ egyik legnehezebben tanulható nyelve (bár ez nem tudom milyen téren előny(.
Az oka nyilván abban rejlik, hogy a magyarban nincsenek "esetek" (pontosabban annyi van mint a fű a réten, na jó, huszonegynéhány), szemben a szláv általában 6 esetével, vagy a szász nyelvek szintén korlátozott esetszámával.
Aztán nincsenek elöljárók, segédigék... van viszont tárgyas és tárgyatlan ragozás, amit kb annyira ért meg a külföldi mint a folyamatos befejezett ige közti különbséget a magyar.
Nem is folytatom, mert a lényeg az lenne, hogy fiatal korban, amikor az agy még nem véste betonba a nyelvi szabályzókat, akkor kellene több idegen nyelvet, DE élőben megpróbálni elsajátítani (mert ha az első után még nem is, de a második idegen nyelv esetén az agy már ellenkezés nélkül elfogadja, hogy így is lehet mondani).
Na most senki nejöjjön butasággal mert nálunk , ha a gyerekek iskolába mennek akkor az elsö idegen nyelv az a Német .:rohog::rohog:
Különben a Sütterlin irást a Kurrenttel együtt 1941-ben tiltotta meg Bormann egész Németországban , de Ausztriában a Kurrent irás mod megmaradt még egészen 1952-ig , valamint még a 70-80-as években is tanitották a Sütterin irást , igaz már nem fektettek oly nagy hangsúlyt reája .
Anno Leninék is modernizálták a betűiket, mégsem lett eget rengető hatása, hogy néhány régi betűtől "megszabadultak). Viszont az, hogy a tudományos cikkek 85%-a angol nyelven jelenik meg és ezek 90%-át oroszra lefordítják, már jelent(het) valamit, mert a szláv ajkúak angol nélkül is hozzá tudnak férni a tudományos eredmények 3/4-hez.
 

Varsényi Tamás Viktor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia!
Nem érted mi a gond? Akkor elmondom hogy a könyv nem egyenlő a nyomtatott lapok összességével.
Én értem! A könyv is nyomtatott lapokból áll. A nyomtatott lapokat könyvé lehet formálni. Egy kis kéz ügyesség, kreativitás (alkotó készség) és már meg is van a könyv. Nem a kifogások viszik előre a világot, hanem a megoldások. Alkossad meg és ne kifogásokat keress, hogy miért nem nem és nem!!!
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Csakhogy nem mindegy mi az a 70 oldal!
Kicsit elkanyarodva Falus Ferenc (kik nem tudnák budapesti főpolgármesteri aspiráns) nyilatkozta, hogy a félresikeredett "jegesvödör" akciója legalább olyanokkal is megismertette, akik eddig nem is hallottak róla.
azaz, ha az egész elmegy egyfajta "mónikasó" irányba, az lehet, hogy ártalmasabb, mintha nem is olvasnának.

Én ugyan nem tartom kontra produktívnak, csak nehezményezem azt, hogy a táblák felállítói sokszor maguk sem tudják elolvasni azt.
A rovásírás önmagában +1 karakterkészlet (a görög és a cirill mellett, amit azért szintén illik ismerni).
Bár elismerem, hogy kb az ékírás ismeretével egyenrangú a rovásírás elsajátítása, de ez alapvetően a történészek egy rétegének jelent használható ismereteket..

Annyiból NAGYON nem helytálló a hasonlatod, hogy a rovásírásos táblák a rendes helységnévtáblák MELLETT és nem HELYETT állnak, tehát a 2tudatlan2 utazónak van miből tájékozódnia.

Szerintem meg inkább azt jelzi, hogy a könyvelőállítási technológia egyszerűbbé válása, illetve a felgyorsult információcsere folytán egyre több lehetőség van könyvet megjelentetni, amiből nem biztos, hogy több értékes könyv keletkezik.
Az persze, hogy ki mit tart értékesnek, egyedi dolog.

Amennyiben 60-70 éves lennél, még egyet is értenék veled.
De 1945 után az analfabetizmus felszámolása kiemelt cél volt, legalábbis M.o.-n. Persze leküzdeni 100%-osan soha nem fogják (plán nem a mostani koncepcióval).
Az viszont igaz, hogy az iskolázottság igen alacsony volt a 60-as évek végéig.
De ez nem = az írni/olvasni nem tudással. Ha viszont a funkcionális analfabetizmust is belekeverjük, akkor sajnos akár a jelenkort is állíthatjuk időhatározóként a kijelentésedhez.

Ha már így behoztad, nyilván minden rendszer a saját szája íze szerint próbálta formálni az elérhető irodalom spektrumát.
Azért írok múlt időt, mert azért ma már az internet korában ezt csak az Internet megszüntetésével lehetne korlátozni (amit néhány országban meg is próbálnak), de hosszú távon ez sem kivitelezhető. Erre sajnos kiváló példa Dolfi bátyánk könyve, de akár néhány misztikus iromány (holtak könyve....) is.

A nélkül, hogy megsérteném a romantikus sorozatok vagy a fantasztikus irodalom rajongóit - mi hasznos egy "Júlia sorozat"-ban vagy a Star wars spin off könyvekben?
Én kedvelem a Sci-fit, de ez utóbbi a filmeposzhoz hasonlóan szerintem egyértelműen csupán a pénzről szól ma már. Tartalmat nem ad (Szemben mondjuk által Tolkien megteremtett szinte teljes fantáziavilággal, bár el kell ismerjem, a szilmarinok számomra már elvontnak tűnt).

Sajnos nem jártam még egyik Koreában sem (bár felteszem, te a délire utaltál).
Ettől függetlenül érdemes lenne megvizsgálni, hogy amennyiben nem sajátos írásjeleik/betűik lennének, vajon akkor is így lenne? (jaj csak nem visszaköszön a rovásírás burkolt formában)
Hallo Flamingo
-
A téglanagyságu hordozhato telefon ota alig 30 év telt el a smart-phon-ig, nem csoda, hogy még nem tudunk olyan jol eligazodni benne mind az öseink a steppén. Majd belejövünk.
-
A marokkö vagy 100.000 esztendön keresztül szinte az egyetlen szerszáma volt az embernek, fogadok kezdetben ök is marhaságokat csináltak a kövel, dobáloztak, még lavinát is kilehet vele váltani.
-
Nemcsak a gyerekek játszanak a számitogéppel, a számitogép öskorában a fejlesztök ugyan ugy játszottak a számitogéptermekben, fehér köpenyben, a tevékenységük legalább 20-30%-a játék volt, nem kitüzött cél. A HTML, az internet-nyelve is egy ilyen nem engedélyezett szorakozás során jött létre. A pofát kiis rugták volna az intézetböl ha kiderül: "játszik".
-
Az én gyerekem még két eves sem volt már primán dolgozott a DOS számitogépen (egyszer beteszek egy videot rolla mert olyan aranyos volt, sokan el sem hiszik, hogy egy baby jol elvan egy számitogéppel minden féle touch-screen, joystick nélkül a tatsztatura segitsegével) Késö estig játszott, én már nem birtam, aludni mentem ö ugy éjjel 1 kor befejezte, szakszerüen kikapcsolta a gépet, leoltotta a villanyt és elment aludni.
-
Sokan azt josolták, "szenvedélyes", beteg lesz. Az eredmény az lett, hogy már ovodás korában olvasott, 5 évesen ment az iskolába. A tanitonéni egyszer behivott: "... gondoskodjon kérem arrol, ha a betüket tanitom a gyereke az o-betünél, Oma-t és Opa-t mondjon ne Online-t és Optiot."
-
"Igazán sajnálom", mondtam a tanitonéninek, "a fiamnak se nagyanyja, se nagyapja nincs. Nem tehetek rolla, hogy nem tyuk, vagy diszno jut neki eszébe elöször bizonyos betüknél, nem élünk faluba. Azt megtudja tanulni késöbb is."
-
Nem vagyok a rovásirás ellen de ugy gondolom nem ez lenne a legfontosabb feladat az országban. Hallom már 600.000 ember kénytelen idegen országban keresni a kenyerét ott nem sok hasznát veszi a rovásirásnak. Szerintem ez csak egy küllöncködés.
-
Az informátionövekedés szükségszerüségét már régen felismerték a világon, a magyar egyetemeken ezért gyorsolvaso tanfolyamokat tartottak. Egy browser gyorsabb mind akár melyikünk. En emlékszem a könyvekkel kirakott könyvárakra, meddig tartott amig az ember egy katalogust végigböngészet, aztán jött a mikrofilm stb..
-
Mondom, a legtöbb könyv, szakkönyv, elöirás, lexika, normák, rendeletek, adatok... a szépirodalom a könyvnyomtatás elenyészö része. Ne ugorjunk mán össze.
-
Ki az a Dolfi? Ha az Adolfra gondolsz akkor is azt mondom nem tilalmakat kell bevezetni hanem felvilágositást.
-
Az analfabetizmushoz és olvasottsághoz. Analfabéták minden további nélkül tudnak jogositványt szerezni, megtanulják kivülröl a kérdöiveket. Az olvasott szöveg sok betüvetéssel tisztában levö számára is egy teher, ezért nem olvasnak.
-
A szépirodalom nekem mindig akkor a legnagyobb gyönyör ha elötte sok szakszöveget olvastam. A szépirodalom az nekem ilyenkor egy pihenés, egy üdülés. Van étvágyam rá.
-
Honnan lehet látni, hogy az emberek többet olvasnak? Onnan, hogy a szokincsünk megnövekedett. Egy angol paraszt kijött a 20. század elején 300 szobol ma ez kevés.
-
Korea. Nem hiszem, hogy a koreai iráson mulna, hogy ott az emberek jobban tudják használni az irott informatiokat. De ha mégis ugy lenne akkor sem lenne egy argumentum arr, hogy vessük el a latin betükkel valo irást, a koreaiak borzasztoan beszélnek angolul és nagy nehézségük van az uj betüket megtanulni.
-
A palatáblát, a tintát és a ceruzát azért vezettük be mert gyorsan lehetett vele valamit közölni, ma a számitogép ami jobb. Koreában nem kinozzák a gyerekeket szépirással, irjon ceruzával az akita kalliografia érdekel. Még egy baby is megtud gyorsan tanulni tasztaturán irni, minek kinozzuk a gyerekeinket az irással?
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy dolgot még kihagytam. Szidjátok a számitogépen játszo gyerekeket, nahát most idös embereknek "irja fel az orvos" a számitogépes játékokat mert az elfoglalja öket, tranirozza a reaktioképességüket, motorik és fékezi a demenzben valo megbetegedést.
 
Utoljára módosítva:

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Én értem! A könyv is nyomtatott lapokból áll. A nyomtatott lapokat könyvé lehet formálni. Egy kis kéz ügyesség, kreativitás (alkotó készség) és már meg is van a könyv. Nem a kifogások viszik előre a világot, hanem a megoldások. Alkossad meg és ne kifogásokat keress, hogy miért nem nem és nem!!!
Ki keres kifogásokat?
Hisz arról eddig nem is volt szó hogy melyiket a jobb olvasni a papírt vagy a képernyőt...Ha megvan elektronikus formában eszem ágában sincs kinyomtatnom, ha tetszik akkor megveszem könyvalakban.
Ezért felesleges ez a sok felkiáltójel.
 

Varsényi Tamás Viktor

Állandó Tag
Állandó Tag
Ki keres kifogásokat?
Hisz arról eddig nem is volt szó hogy melyiket a jobb olvasni a papírt vagy a képernyőt...Ha megvan elektronikus formában eszem ágában sincs kinyomtatnom, ha tetszik akkor megveszem könyvalakban.
Ezért felesleges ez a sok felkiáltójel.
Az elektronikusan tárolt adatok sérülékenyebbek, mint a papír alapúak. Nekem sokszor kell, hogy nyomtatott formában is meglegyen az anyag. Lemerülhet az aksi, meghibásodik a memo kártya, leesik a tablet és összetörik, stb... A nyomtatott anyag nem ennyire sérülékeny!!!!!!!!!!!!
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Individualis szemszögböl nézve az aggodalmad helyénvalo csak azt szeretném meggátolni, hogy egy pánik törjön ki a fennt emlitett könyvtárral kapcsolatban.
-
Elgondolkodtato hova azzal a sok informatioval, fotoval amit az Eiffel-toronyrol, Szabadság szoborrol stb. csinálnak az emberek.
-
urn-newsml-dpa-com-20090101-140606-99-05779-large-4-3.jpg

-
A kommunizmusban készitett volna az állami fényképész egy felvételt, valaki engedélyezte volna és az összes trafikba kaphato lenne. Csak az lenne kaphato. Erröl jut eszembe, hogy a kommunizmusban nem volt szabad arrol beszélni, hogy van cenzura de minden iraton, mozifilmen ott állt: "Engedélyezte...XY és aktaszám." :)
 

tengelice

Állandó Tag
Állandó Tag
Kinek-kinek a tapasztalatai mások. Én 54 múltam, de sokszor a tanítványaim ragaszkodnak jobban a papír alapú könyvekhez, mert tanulásnál szerintem a számítógép kereséshez, kiemeléshez, összevágáshoz, akár mind map készítéséhez, a szöveg felolvasásához, mikrofonnal felvéve, visszahallgatva a tanulnivalót hatékonyabb tanulásra nagyon jól használható lenne. És mire használják nagyrészt a számítógépet, internetet: fészbukoznak. (Szándékosan írtam fonetikusan, legszívesebben még kisebb betűvel is írtam volna.) Ha egy idézetre nem emlékszem, mennyivel könnyebb a neten megkeresni. Szeretem a könyveket, de határozott véleményem, hogy a nyomdászokat lefizették a szemészek és szemüveggyártók, optikusok, mert sok könyvet, főleg tankönyvet képtelenség villanyfénynél olvasni. Annál a számítógép is sokkal jobb. Főleg a tankönyveket csicsázzák, falnak megyek a narancssárga alapon fehér, vagy kék alapon fekete feladatszámoktól.
 

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos
Az elektronikusan tárolt adatok sérülékenyebbek, mint a papír alapúak. Nekem sokszor kell, hogy nyomtatott formában is meglegyen az anyag. Lemerülhet az aksi, meghibásodik a memo kártya, leesik a tablet és összetörik, stb... A nyomtatott anyag nem ennyire sérülékeny!!!!!!!!!!!!
Ellentmondanék. Egy SD kártyát pl. elveszíteni lehet, de megrongálni (persze sajtoló préssel minden lehetséges).
De a felhőben tárolt adatok is elég stabilan a helyükön maradnak, ha bevitték oda őket.
Ezzel szemben a papír is elázhat, meggyulladhat, netán a könyvpenész áldozatűvű válik...
Szóval 1:1.

A papír alapú dokumentációt valószínűleg azért fogadják el inkább az emberek, mert ehhez szoktak hozzá pár száz év alatt.
Individualis szemszögböl nézve az aggodalmad helyénvalo csak azt szeretném meggátolni, hogy egy pánik törjön ki a fennt emlitett könyvtárral kapcsolatban.
Nem vitatkozni akarok, de milyen pánik törne ki?
-
Elgondolkodtato hova azzal a sok informatioval, fotoval amit az Eiffel-toronyrol, Szabadság szoborrol stb. csinálnak az emberek.
Az, hogy a világon magánszemélyek is egyre több dolgot dokumentálnak, megkönnyíti a leendő történészek életét és megnehezíti az esetlegesen hamisítani próbálkozókét.
Nekem erről ez jut az eszembe.
A kommunizmusban készitett volna az állami fényképész egy felvételt, valaki engedélyezte volna és az összes trafikba kaphato lenne. Csak az lenne kaphato. Erröl jut eszembe, hogy a kommunizmusban nem volt szabad arrol beszélni, hogy van cenzura de minden iraton, mozifilmen ott állt: "Engedélyezte...XY és aktaszám." :)
Tisztázzunk már egy dolgot!
A földgolyó egyetlen országában sem volt még kommunizmus.
Hogy csak a legegyszerűbb ellenérvet hozzam fel, a definíció szerint a kommunizmusban nincs pénz, mert mindenki a képességei szerint dolgozik és mindenki a szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból.
Az, hogy a 89-es "gengszterváltás" óta politikusi körökben divat kommunistázni, csak a politikusok képzetlenségét fémjelzi (meg azt, hogy ilyen embereket engedünk a hatalom közelébe).
Ettől függetlenül megnyugtatlak, hogy ma is cenzúráznak (lásd az origó főszerkesztő távozását vagy az rtl/kormány csetepatét).
Csak ma nem írják ki, hogy engedélyezte X.Y.

Kinek-kinek a tapasztalatai mások. Én 54 múltam, de sokszor a tanítványaim ragaszkodnak jobban a papír alapú könyvekhez, mert tanulásnál szerintem a számítógép kereséshez, kiemeléshez, összevágáshoz, akár mind map készítéséhez, a szöveg felolvasásához, mikrofonnal felvéve, visszahallgatva a tanulnivalót hatékonyabb tanulásra nagyon jól használható lenne.
Látom nem jártál még a hangoskönyv szekciónkban:)
És mire használják nagyrészt a számítógépet, internetet: fészbukoznak. (Szándékosan írtam fonetikusan, legszívesebben még kisebb betűvel is írtam volna.) Ha egy idézetre nem emlékszem, mennyivel könnyebb a neten megkeresni. Szeretem a könyveket, de határozott véleményem, hogy a nyomdászokat lefizették a szemészek és szemüveggyártók, optikusok, mert sok könyvet, főleg tankönyvet képtelenség villanyfénynél olvasni.
Mivel egy korosztály vagyunk, segítek: a szemünk felbontása romlott az amúgy sem nagy 80-120 dpi-ről kevesebbre, meg, ami sokkal kellemetlenebb, hogy a szemünkben lévő pálcikák és csapocskák egy része kezdi felmondani a szolgálatot.
Sajna ez van.
Annál a számítógép is sokkal jobb. Főleg a tankönyveket csicsázzák, falnak megyek a narancssárga alapon fehér, vagy kék alapon fekete feladatszámoktól.
Ebben (is) egyetértünk. Az évtizedek óta bevált színösszetételeket feláldozták a modernizáció oltárán, mert így (talán) jobban eladható a termék.
 
M

magdusis

Vendég
Egy dolgot még kihagytam. Szidjátok a számitogépen játszo gyerekeket, nahát most idös embereknek "irja fel az orvos" a számitogépes játékokat mert az elfoglalja öket, tranirozza a reaktioképességüket, motorik és fékezi a demenzben valo megbetegedést.[/QUOTE

Igen;pedig fölírhatná a társaságot,a családot, a nem magányosan élést is.

Amire bizonyosan csak az ilyen játékok alkalmasak,az az agyvérzés utáni mozgatóideg-rehabilitáció,nem tudom,,hogy túljutott a klinikai kísérleti tanulmányokon,valami .....kin, vagy Kin.... valami a neve;nem találom sehogy ma.

Az idegen nyelvekkel kapcsolatban -akármilyen nyelvről idegen nyelvek tanulásáról - ;szerintem sokkal hatékonyabb egy nyelvet mélyrehatóan megtanulni,és azután tanulni ,arról az alapról más nyelvet,mint felszínesen több nyelvet úgymond egyszerre tanulni.
Ezzel nem azt mondom,hogy az egy fő vagy alapnyelv mélyebb tanulása közben zárkózzunk el más nyelvektől,kirándulásként,ízelítőként,összehasonlításként a fő nyelv mellé.
De a nyelv nem csak a gondolataink kifejezője,hanem gondolkodásra is tanít.Talán ez az,amiben nekünk a magyarral óriási szerencsénk és előnyünk van;de csak akkor,ha fölfogjuk,értékeljük,és élünk is vele.

Tanulnak magyarul teljesen idegenek is,írásban;beszélni nehezen tudnak,de minél tanultabb emberek,filozófiában-matematikai logikában, annál többre tartják a magyart.Még azt is,hogy a magyarban nincs egy külön szó a szándékosan figyelmen kívül hagyásra ,a manapság már használt 'ignorál'-ásra. Ezek a dolgok azok,amik egy nyelv gondolkodásmódját adják.

Nem kell nekünk a magyar ' mellett' más nyelvet tanulni; G.B.Shaw csak elég alátámasztani.Miután már megértettük saját magunkat,azután következzenek mások az értsük meg egymást sorban.

Lehet,hogy túl sok olyan gyereket láttam, már felnőtten is ,akikről a szüleik büszkén állították,hogy kétnyelvűek,de gondolkodni fél nyelven sem tudtak.Ami lehet,hogy nem baj,és másutt külön előnye is van;de ki tudja.

S mert manapság a büszke is több értelemben használatos,még hozzá kell tenni ,hogy nem a jóérzés ,hanem a beképzeltségféle értelemben használtam.Már nem egyértelmű,sajnos;ezzel is tenni kéne valamit.
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag

Magdusis, a világ legszebb nyelve a magyar,egyetlen nyelv sem tudja úgy kifejezni magát mint a magyar.Pl: a Tál család,olvasd el,igazán érdekes,ha ismered bocs.
 
M

magdusis

Vendég
Köszönöm szépen;megnézem,így hirtelen nem ugrik be,hogy olvastam-e már.Az ember annyit felejt...
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem vitatkozni akarok, de milyen pánik törne ki?
-
Hallo Flamingo
-
Pánik amiatt, hogy az adatok elveszhetnek. Te tudod nagyon jol, hogy mekkora értéke van kutatointézetekben a nyers adatoknak. Az korábban egy mágnesszallagon volt amit rendszeresen (max 2 évenként) ujrakellett irni. De emlékeztethetlek arra is, milyen phobiák ütöttek ki az emberen a diplomamunka irásakor, a diskette korszakban, az egész szoba tele volt backup-diskettékkel mégis néha elveszett valami.
-
Röviden, ma minden redundás, nem kell félni, különösen az Eiffel-Toronyrol, Halászbástyárol készült képek. Velünk nem fog megtörténni az ami az Egyptomi piramisépitökkel, hogy nem marad hirmondo. De ahogy látom erre te is céloztál.
-
Ami a kommunizmust illeti igazad van, amit mi megéltünk az prolettárdiktatura volt, állitolag ez vezetett volna paradicsomba. Az összes politikus neve melett ott állt "munkás" vagy "paraszt". A szellemi munkának nem volt értéke, a lakás az állam ajándéka volt....
-
Ebben a topkban nem akarok elmélyedni a kommunizmus ideálján, csak anyit a polgári jövedelem (mindenkinek anyi pénz amiböl meglehet élni, függetlenül mit csinál) itt már régota egy beszédtéma.
-
A különbbség csak az, hogy itt az individuum és a kollektiv nincs kijátszva egymás ellen, mert tudjuk, hogy a kollektiv csak akkor eredményes ha az individuum szabad, kreativ és kedve van valamit csinálni. Parancsal nem lehet kreativitást létrehozni.
-
A topik témája jol passzol, én most szortiroztam a könyvállományomat és olyan boldog vagyok, hogy megszabadultam egy csomo ballaszttol.
-
Néhány nappal ezelött elajándékoztam két hatalas karton könyvet (legalább 50 kg-ot) az egyik könyvtárnak, ök rendeznek néha könyv-bolhapiacot és a bejött pénzen vesznek uj könyveket.
-
Másnap ujra akartam vinni ugyanenyit, erre megjegyzi a nö a telefonba: "Ha lehet ne nagyon öreg könyveket tessék hozni." Hát erre ugy megsértödte, hogy inkább egy 10 km-re levö könyvtárba vittem a következö adagot, ott állandoan van könyv-bolhapiac a bejáratnál, a régi könyveket ingyen ellehet vinni.
-
En nagyon szeretem a szállodákat ahol lehet könyvet cserélni. Viszel magaddal egy könyvet és elvehetsz egy másokat a polcrol ami neked tetszik. Söt, egyetemi kneipek (kocsmák) is vannak ilyen rendszerrel.
-
Csak egy problémám van, mit tegyek a magyar könyvekkel amiktöl megakarok szabadulni?
 
M

magdusis

Vendég
Oxfam-ba,antikváriumba,magyar templomba,öregek házába.ottani craigslistre tenni ingyenre.
 
Oldal tetejére