"HUNGARIAN HOUSE
The St.Clair West cultural centre and architectural gem is reportedly sold under the collective noses of a membership caught unawares, and a protest ensues." - NOW Magazine
Kapcsolódó cikk:
Az MH tagsága végre bekeményített
Magyar Házi választás: március 6. vasárnap
Szabó Katalin esete az Ellenőrző Bizottsággal
A Magyar Házi Ellenőrző Bizottság jelentése a jan. 23-i közgyűlésről
Tüntetés és kanadai rendőrség a Magyar Házban
A legfrissebb torontói vicc:
A Mátyás Pincében hallgatóztunk:
Vaski: Akarom tudni, hová tűnt el a 2600$, amit a tagdíjból beszedtek március 6-án.
Tagtársunk: megmondjuk, ha Te megmondod hol van a félmilliónk.
Az Ontariói Legfelsőbb Bíróság 804-es tárgyalóterme kb. ötven magyart fogadott be, ahol délelőtt 10 órakor kezdődött a tárgyalás a Kanadai Magyar Kultúr Központ (Magyar Ház) tagságát képviselő Ideiglenes Bizottság által elindított panasz megvitatására a mostani Magyar Házi Vezetőség, Igazgatóság ellen. A két ügyvéd fellépését nagy csendben hallgatta az összegyűlt ötvenfőnyi tagság.
Az Ideiglenes Bizottság ügyvédje Markin úr azt kérelmezte, hogy a március 6-án megtartott gyűlést a Bíróság hagyja jóvá, hiszen a gyűlésen megvolt a quorum és a Magyar Ház tagságának többsége már választott egy új Vezetőséget.
Az ügyvéd rámutatott arra, hogy a gyűlésen 243 szavazat vett részt ( a jelenlegi 501 tagból) és majdnem egyhangúan választották meg az új Vezetőséget.
A Magyar Ház Ellenőrző Bizottsága a gyűlésen jelen volt és annak levezetését ellenőrizte. Az ügyvéd összehasonlítást tett az előző évek választásain megjelent tagok létszámával, s kimutatta, hogy a március 6-i választó közgyűlés volt az egyik legnépesebb.
A visszaélések megállítása érdekében, és a tagság többségének érdekében az Ideiglenes Bizottság ügyvédje kérte a bírót ennek a gyűlési határozatnak a legitimálására.
A Vaski-csoport ügyvédje, Wiffin úr, az Ontario Corporations Act törvényeire építette fel klienseinek a védelmét, miszerint ha a január 23, 2011 szavazást el is lehetne ismerni, az igazgatóságnak joga van vinni továbbra is az intézményt a következő választásig.
Az ügyvéd a gyűlést kaotikusnak titulálta és pontosan olyan nyeglén lépett fel a Magyar Ház tagságának jogai ellen, ahogyan a Vaski-Szabó irányította Vezetőség tette hat éven át. Az ügyvéd határozottan kifogásolta hogy a Bizottságot kézfeltartással szavazták meg, de azt bizonyára nem tudta, hogy Vaskiék még a Magyar Ház legfontosabb történelmi eseményére, a Ház eladási megbízatására is kézfeltartással szavaztattak.
Viszontválaszában a Bizottság ügyvédje egyenként megcáfolta Vaskiék ügyvédjének állításait. Végül azt is el mondta, hogy sem az Alapszabályban, sem a Korporációs Törvényben nincs olyan eszköz, amely a nem kívánt, és nem a tagság érdekeit képviselő Vezetőséget elbocsájthatja, ha nem írnak ki választást, így a tagság úgy oldotta meg a helyzetet, miután a Vaski vezetőség mandátuma nem lett meghosszabbítva, ahogy a legjobbnak látta abban a szituációban.
A bírói döntés egy napra rá született meg és szerintünk az Ideiglenes Bizottság ügyét támogatja még akkor is, ha a jelenlegi Igazgatóságnak adja meg a jogfolytonosságot a következő teljes igazgatóságot választó gyűlésig és a március 6-i választógyűlés eredményét nem ratifikálta.
A döntésben a bíró elismerte, hogy a január 23-i gyűlésen a többség a mostani Vezetőség ellen szavazott, amikor nem hosszabbította meg a Vezetőség mandátumát. A hattagú Ideiglenes Bizottság megválasztása nem felelt meg az alapszabály rendelkezéseinek, de a bíró megértette a tagság aggodalmát, és a vezetőség leállítására törekvő erőfeszítéseket érthetőnek tartja.
A bíró visszautasította a védelem érvelését, hogy nem lehetett november-decemberben választást tartani mivel nem voltak jelentkezők, hiszen az alapszabály szerint a helyszínen, a tisztségviselő választáson való jelölés is megengedett és mindezidáig gyakorlat is volt a Magyar Ház életében.
Nem tartotta meglepőnek a tagság felháborodását sem, annak fényében, hogy Vaskiék választás helyett a mandátumuk meghosszabbítását akarták megszavaztatni a január 23-i közgyűlésen.
Hiányolta a bíró, hogy a Vezetőség nem adott világos magyarázatot arra, hogy miért akart továbbra is hivatalban maradni. Nem is kívánt a bíró ezzel a témával tovább foglalkozni, mivel a tagság annak rendje-módja szerint leszavazta a mandátum-hosszabbító javaslatot.
A bírói határozat a tagság és az Ideiglenes Bizottság képviselte érdekeket szolgálja még akkor is, ha az Ideiglenes Bizottságot mint hivatali alakzatot nem ismerte el a döntésével, bár megértette, hogy a tagság miért érezte szükségét, hogy kézbe vegye a dolgokat. Mi úgy érezzük, hogyha elismerte volna a március 6-i gyűlésen történt választást, akkor csak Vaskiéknak tett volna szívességet, mert lehetőséget adott volna nekik a pereskedés folytatására és a tagság pénzének további herdálására.
A bíró döntésében kifejezte, hogy megérti, hogy a mandátum hosszabbítás elutasítása nyomán a tagság igyekezett gondoskodni a Központ irányításáról, de mivel a hattagú Bizottság nem volt a napirenden, annak megválasztása nem volt szabályos, és a kézfeltartásos szavazás sem volt helyes annak ellenére, hogy Vaskiék ezt a módszert már más fontos szavazásokon is alkalmazták.
Fontos mozzanat, hogy a bíró korlátozta a szavazólistát azokra a tagokra, akik január 23-án a szavazás kezdete előtt már tagok voltak, vagy akkor befizették tagdíjaikat. Ezzel szeretné elejét venni a szokásos tagságduzzasztó beléptetéseknek és a választási csalásnak, amelyet Vaskiék az előző választáson is alkalmaztak és ami a mai tragikus helyzethez vezetett.
Ez a döntés azt mutatja, hogy a bíró megértette a tagság aggodalmát, és egy olyan jogi eszközzel látja el a tagságot, amellyel a választási csalásnak ezen módja kiküszöbölhető. Itt emlékeztetünk rá, hogy állítólag a Vaski-Szabó társaság kb. száz embert léptetett be a január 23-i közgyűlés után egy újabb választási csalás előkészületeként.
A bírói döntés azt is kiköti, hogy a gyűlést az Alapszabály szerint kell lefolytatni és semmilyen szín alatt nem lehet az eredmény megszületése előtt bezárni (mint ahogy azt Szabóék mindig tették, ha nekik nem tetsző eredmény született).
Csak azt hiányoljuk, hogy mivel a Bíró úr látta, hogy a tagság többsége az Ideiglenes Bizottság erőfeszítését támogatta, szívesen láttuk volna, ha előírja, hogy a választási gyűlés szervezésében az Ideiglenes Bizottság tagjai és megbízottjai is részt vegyenek. Természetesen, normális körülmények között, ezt a gesztust felszólítás nélkül is elvártuk volna a még mindig hivatalban lévő Igazgatóságtól.
Ehhez egy magasabb fokú demokrácia szemléletre és toleranciára kellene szert tennie a tisztelt Igazgatóságnak. Az utolsó három év csalásaira és átveréseire emlékezve tudjuk, hogy ez kemény dió, de megtörhető a tagság odafigyelésével, egységes kiállásával és szavazásával.
<O