Katolikus? Hazavinné halott szerettei hamvait? Nem szabad!

A Vatikán nemet mond a halottak hamvainak szétszórására és otthon őrzésére.

Temetkezési útmutatást közölt a vatikáni Hittani Kongregáció kedden, hangsúlyozva, hogy az egyház a hívők számára nem engedélyezi az elhunytak hamvainak otthoni őrzését, valamint a hamvak szétszórását sem.

A halottak napja előtt közölt Ad resurgendum cum Christo (A Krisztussal való feltámadásért) kezdetű vatikáni dokumentum nyolc pontban foglalja össze a Hittani Kongregáció instrukcióit a halottak temetéséről és kremáció esetén a hamvak megőrzéséről.

A dokumentum emlékeztetett, hogy 1963-ig a katolikus egyház tiltotta a hamvasztást, azóta azonban a hamvasztás már nem ellentétes a keresztény vallás tanításával. Az egyház továbbra is a holttestek elföldelését részesíti előnyben, mivel az egyház megítélése szerint ez a temetési hagyomány nagyobb tiszteletet fejez ki a halottak iránt, a hamvasztás viszont nem tiltott. Ez a temetkezési mód az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben el is terjedt anyagi és kulturális okokból, más „egyházzal ellentétes” temetkezési szokásokkal együtt – fogalmaz a Hittani Kongregáció útmutatása.

A kongregáció hangsúlyozza, hogy az egyház a halottaknak a temetőben vagy más felszentelt helyen való temetését szorgalmazza, többek között azért, mivel a hagyományos temetkezési hely elősegíti az elhunytakról való megemlékezést és a hozzájuk intézett ima lehetőségét,

“ a halottak „elrejtése” és „magántulajdonként” való kezelése helyett.
A Hittani Kongregáció nem engedélyezi a hamvak otthoni őrzését, amelyhez rendkívüli vagy súlyos esetekben püspöki engedély szükséges. A hamvakat viszont ebben az esetben sem lehet a családtagok között szétosztani.


Minden
“ „panteista, naturalista, nihilista félreértés tisztázására”
“ ha az elhunyt akarata hamvainak szétszórása volt, ezt az egyház tagadja meg.
Európában a halottak mintegy negyven százalékát hamvasztják. A katolikus Olaszországban 1987-től terjedt el a koporsós temetésnél jóval olcsóbb hamvasztás, amely jelenleg a temetések több mint 16 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államokban tavaly következett be először, hogy a hamvasztásos temetések száma meghaladta a koporsóban való temetésekét.

Folyamatosan emelkedik a hamvaknak a nem temetőben való őrzése, valamint a hamvak szétszórásának aránya is.

Vs.

hamvak.jpg
 
Istenem már megint az a "mocskos pénz".... :D
Porból lettünk s porrá leszünk - vagy nem? és nem imádunk faragott képet sem ugye?

ha egy elhunytnak kifejezett kérése volt, hogy hamvasszák el, hogy számol el az őt eltemettető a lelkiismeretével? ja...majd x alkalommal elmorzsolgatja a rózsafüzért és már rendben is van a dolog?

nem lehet csak úgy akárhol szétszórni a hamvakat - pont a napokban olvastam, hogy hamvasztás előtt egy kerámialapot tesznek az elhunyt fejéhez és azt beteszik az urnába is, tehát ha elég figyelmetlen valaki és csak úgy elszórja a hamvakat, simán nyomon követhető és felelősségre vonható lesz

van akinek egyfajta megnyugvás, ha elhunyt szerettének hamvait ott tudja maga mellett, egy légtérben (pl. egyik nagynéném is őrzi mai napig elhunyt férje hamvait...őt ez megnyugtatja, hogy "ott van vele, mellette" - miért kell egy ilyen érzést elvenni bárkitől?

egyébként meg ha valaki csak úgy képes imát mondani elhunyt szerettéért, csak úgy képes emlékezni rá (és csak akkor....), ha oda tud állni egy földdarab mellé, akkor azt véleményem szerint megette a fene (magánügy, de én az emlékeimben őrzöm elhunyt családtagjaim, barátaim, ismerőseim emlékét, nem csupán egy földdarab juttatja eszembe őket, hanem számtalan olyan dolog, történés amiket együtt éltünk át, együtt csináltuk, stb. - és ezt soha nem veheti el senki)
 
HAlottaink az emlekeinbe elnek, fizikai testuknek is meg kell adni a tiszteletet es eltemtni.
Nem lehet anyagi akadalya sem mert minden ember ert annyit hogy megerdemelje a vegtisteseget. Ez alapveto erkolcsi norma kell legyen mindenkinel.

Melitta: a lényeg, hogy emlékeinkben élnek - ehhez nem kellenek tárgyak
a végtisztességet pedig megkapja valószínűleg minden olyan elhunyt, akit van ki elbúcsúztasson - ez nem erkölcs kérdése szvsz
 
Az, hogy otthon van az urna nem jelenti azt, hogy a kukában végzi...
A temető ellen szól, hogy fizetni kell a helyért és ha lejár és nincs aki fizessen, akkor beszántják. Hogy minél öregebb az ember, annál nehezebben megy ki kikapálni a gazt. Na meg az is, hogy az urnás helyek nem túl praktikusak virág szempontjából. És persze hogy Mo-n tipikus viselkedés, hogy lenyúlják más sírjáról a friss virágot vagy a művirágot.

ez most egy nagy like lenne, ha nem tartanám morbidnak...
de teljes mértékben osztom a véleményed
viszont az is igaz, hogy mindenki másképp csinálja, hagyni kell mindenkit úgy csinálni ahogy az ő lelkiismeretének megfelel
egy gond van a koporsós temetéssel...lassan nem lesz annyi hely, amennyire elhunytainknak lenne szüksége (nem véletlenül gyarapszik a hamvasztásos, urnás és a szórásos temetés) - sok helyen akkora területet foglal el a temető, ami szinte már nagyobb, mint az a helység maga amelyikhez tartozik
amivel még kiegészíteni tudnám a hsz-odat, hogy amikor pl. egy család teljesen kihal, tovább már nincs aki gondozza, látogassa a sírokat - jó, persze felszámolják egy idő után, de akkor ugyanúgy "elvész", mintha eleve más módot alkalmaztak volna, tehát tképpen tök mindegy lenne - kevesebb pénz, fáradság, stb. - az emlék a fontos)
(a virág lenyúlás meg tényleg mindennek a netovábbja...lassan oda ér, hogy leteszed a sírra a virágot, odafordulsz a veled levőhöz és mire visszanézel már csak voltnincs virág van....)
 
ez most egy nagy like lenne, ha nem tartanám morbidnak...
de teljes mértékben osztom a véleményed
viszont az is igaz, hogy mindenki másképp csinálja, hagyni kell mindenkit úgy csinálni ahogy az ő lelkiismeretének megfelel
egy gond van a koporsós temetéssel...lassan nem lesz annyi hely, amennyire elhunytainknak lenne szüksége (nem véletlenül gyarapszik a hamvasztásos, urnás és a szórásos temetés) - sok helyen akkora területet foglal el a temető, ami szinte már nagyobb, mint az a helység maga amelyikhez tartozik
amivel még kiegészíteni tudnám a hsz-odat, hogy amikor pl. egy család teljesen kihal, tovább már nincs aki gondozza, látogassa a sírokat - jó, persze felszámolják egy idő után, de akkor ugyanúgy "elvész", mintha eleve más módot alkalmaztak volna, tehát tképpen tök mindegy lenne - kevesebb pénz, fáradság, stb. - az emlék a fontos)
(a virág lenyúlás meg tényleg mindennek a netovábbja...lassan oda ér, hogy leteszed a sírra a virágot, odafordulsz a veled levőhöz és mire visszanézel már csak voltnincs virág van....)
Az otthoni tárolásnak van egy szép formája: mikor egy fás lugasban vagy egy szép fa tövében van elásva az urna. Vagy akár ott szórják szét a hamvakat.
Ami az elemelést illeti, a temetői virágos néni adta a tippet, hogy nehéz művirágkompozíciót rakjak, amit mellesleg dróttal hozzá lehet gubancolni valami kőformációhoz a síron, hogy ne érje meg a tolvajnak vesződni vele. Mert előtte mindig eltűnt minden. Ez mostanában működik is.
 
Az otthoni tárolásnak van egy szép formája: mikor egy fás lugasban vagy egy szép fa tövében van elásva az urna. Vagy akár ott szórják szét a hamvakat.
Ami az elemelést illeti, a temetői virágos néni adta a tippet, hogy nehéz művirágkompozíciót rakjak, amit mellesleg dróttal hozzá lehet gubancolni valami kőformációhoz a síron, hogy ne érje meg a tolvajnak vesződni vele. Mert előtte mindig eltűnt minden. Ez mostanában működik is.
*
Morbid, de igaz. Egyik ismerősöm rendszeresen a művirág tolvajokkal vívott. Megvásárolta a férje sírjára a selyemvirágot, másnapra már nem is volt ott. Egyszer nagyon elkeseredve panaszkodott nekem, s én valóban véletlenül azt mondtam, tegyen rá egy műanyag tokszerűségben egy kisebb névjegy nagyságú kemény fehér papírt, s írja rá, hogy a művirág, lopás megelőzése okán mérgezett! Hozzányúlni életveszélyes. Nem mondtam komolyan, ő mégis megtette. Nagyobb eső utánig a virág sértetlenül a síron maradt. Csak kérdés, hogy mit gondolhattak a temetői látogatók? Talán azt, hogy ez nem egy rossz módszer a tolvajok ellen. A tolvajok pedig arra gondoltak, hogy mi van, ha valóban be van fújva az a művirág valami borzalmas méreggel? Tény, hogy azóta elkerülik a sírt.
 
Az otthoni tárolásnak van egy szép formája: mikor egy fás lugasban vagy egy szép fa tövében van elásva az urna. Vagy akár ott szórják szét a hamvakat.
Ami az elemelést illeti, a temetői virágos néni adta a tippet, hogy nehéz művirágkompozíciót rakjak, amit mellesleg dróttal hozzá lehet gubancolni valami kőformációhoz a síron, hogy ne érje meg a tolvajnak vesződni vele. Mert előtte mindig eltűnt minden. Ez mostanában működik is.

én minimalizáltam a "sírdekorálást" - csupán egy pici tobozkoszorú és rátudom, hogy ha megtetszett valakinek és pénzt akar csinálni belőle, elviszi - nem sajnálom, nem ezen múlik a lelki békém :)
mint mondtam, nálam nem tárgyiasul az emlékezet, nem egy földdarabról vagy bármi oda tartozó tárgyról, időpontról jut eszembe egy eltávozott sem :) - de mivel nem vagyunk egyformák, nyilván kell valami megoldás a pénzéhes tolvajok ellen is és ha még működőképes is, akkor már megérte a fáradság :)
 
én minimalizáltam a "sírdekorálást" - csupán egy pici tobozkoszorú és rátudom, hogy ha megtetszett valakinek és pénzt akar csinálni belőle, elviszi - nem sajnálom, nem ezen múlik a lelki békém :)
mint mondtam, nálam nem tárgyiasul az emlékezet, nem egy földdarabról vagy bármi oda tartozó tárgyról, időpontról jut eszembe egy eltávozott sem :) - de mivel nem vagyunk egyformák, nyilván kell valami megoldás a pénzéhes tolvajok ellen is és ha még működőképes is, akkor már megérte a fáradság :)
Jó-jó, de ha ellopják, akkor minek megvenni a kiskoszorút is? Én is így kezdtem. De nem volt értelme. Ha meg semmilyen gesztust nem teszek (azaz virág nélkül megyek), az meg az én lelki békémnek nem jó. Egyébként kiírhatnám az is, hogy kamerával megfigyelt terület...(vagy, hogy az úr mindent lát, és a tolvajnak már melegítik az üstben a vizet a menny-pokol közi gazdasági együttműködés jegyében)
 
Jó-jó, de ha ellopják, akkor minek megvenni a kiskoszorút is? Én is így kezdtem. De nem volt értelme. Ha meg semmilyen gesztust nem teszek (azaz virág nélkül megyek), az meg az én lelki békémnek nem jó. Egyébként kiírhatnám az is, hogy kamerával megfigyelt terület...(vagy, hogy az úr mindent lát, és a tolvajnak már melegítik az üstben a vizet a menny-pokol közi gazdasági együttműködés jegyében)


hehe.... :D

nálunk az egyik templom kertjénél van kint egy tábla: nemcsak az Úr szeme lát, de a térfigyelő kamera is :D
 
Miért is kell az elégetett szerettem hamuját hazavinnem?
Vajon mit jelentene az nekem?
Anélkül nem megy az emlékezés?
Többet jelent a hamu egy köcsögben mint egy kép a falon?
Ha balzsamozás megoldható lenne akkor hazavinnénk a saját kedves kis mumiáinkat?
 
B
Egy barátom a kutyájának a hamvait őrzi a lakásában urnában. Természetgyógyászként és Reki mesterként van némi bioenergetikusi vénám is. Elég rendes negatív energiát sugároz az urna. Egy másik ismerősömnél életemben először felmentem a lakásba geopatikus sugárzás és elektroszmog mérésre. Semmit nem tudtam a családi életéről, a lakást nem ismertem. Az éjjeliszekrény felől már a hálószoba ajtajából mintha hideg szél fújt volna. Mondom az ismerősnek, hogy valami erősen negatív energiát érzek onnan. Erre előszed az éjjelszekrényből egy urnát! Mondja, hogy az édesanyja hamvai vannak benne. Évek óta tartó fejfájás miatt kért, hogy mérjem be a lakást. Mondtam neki, hogy az urnát én kivinném valahová, ahová jobban való. Megfogadta a tanácsomat, és elvitte valahová. Nem kérdeztem hová. Azóta is tartjuk a kapcsolatot. Szinte azonnal megszűntek az évek óta tartó fejfájásai. Hogy az általam leírtakról ki mit gondol, kinek-kinek szíve joga. Amennyire lehetséges én is természettudományos alapokon gondolkozom, de többször találkoztam már életemben olyan dolgokkal, amik a tudomány jelenlegi állása szerint nem magyarázhatóak. A kutyahamvas barátom évek óta depressziós, de hiába kértem, hogy legalább a kertbe vigye ki az urnát, mert kertes házban lakik, nem hallgat rám.
 
A szuletes nagy orom es egy halom penz amit a csalad mindenkeppen elo tud teremteni.
Az elhalalozas is egy termeszetes folyamat es minden ember joga hogy hite es akarata szerint legyen befejezve az elete .
Ugyan ugy a csaladnak kotelessege a vegtiszteseget megadni.
Elkepedve latom nalunk is sokan hozzak ki rokonuk hamvait es a szekreny tetejen vagy fiokba taroljak.
A temetonek van egy nyugalmat araszto hangulata, ahova ki lehet menni ahol a hozzatartozora lehet emlekezni es gondolatban vele lenni egy rovid idot.
El se tudom kepzelni milyen ember lehet akinek a felesege hamvai a kukaban landolnak. O hol fog kikotni a szemet dombon?Mit ad at a gyerekeinek dobjak ki ot is a kukaba?
HAlottaink az emlekeinbe elnek, fizikai testuknek is meg kell adni a tiszteletet es eltemtni.
Nem lehet anyagi akadalya sem mert minden ember ert annyit hogy megerdemelje a vegtisteseget. Ez alapveto erkolcsi norma kell legyen mindenkinel.
Bevallom, én is a temetőt részesíteném előnyben, de konkrétan ismerek olyat, akinek kifejezett kérése volt, hogy halála után a Dunába szórják a hamvait. Akkor mi a helyes megoldás? akarata ellenére mégis temetőbe eltemetni, vagy teljesíteni a kívánságát? Azonkívül, bár én biztos nem tartanám a lakásomban senkinek a hamvait, de aki így akar tovább együtt lenni az elvesztett hozzátartozóval, az miért ne tehetné? Mivel nagyobb tisztelet az, amikor valakit leeresztenek a földbe, és soha a tájára sem mennek a sírjának? Merthát ilyen is nem egy van.
 
B
joooooo NAGY hokuszpokusz !!!!!
- a kandallo folott evek ota egymas mellett ket urna egy kicsi es egy ugyan olyan nagy (apuka es kisfia)
nem sugaroz semmit !! - anyuka reggel koszon nekik a ket nagyfiuval egyutt ...

- magyar polcon a magyarbaba mellett varja apuka hogy anyukaval osszekeverve haromfele szetosztva szorjak szet a szelben majdan a gyerekek
mindegyik ott ahol neki tetszik , nincs sem fuvallat sem fejfajas se depresszio sem NEGATIV ENERGIA ,DE van lelkibeke !!!!!
Kicsit szelektíven olvasol.
Nem olvastad el, hogy az általam leírtakról mindenki azt gondol, amit akar.
Ugye nem akarod a Te ordítva leírt gondolataidat másokra ráerőltetni? Mért én nem. Mindössze leírtam amit tapasztaltam. Egy szóval sem írtam, hogy kötelező hinni benne. Béke veled.
 
Az én felfogásom szerint két okból viszi valaki haza halott családtagja urnáját. Az egyik anyagi megfontolás, de így is furcsa lelkiállapotot takar a számomra. Mert bármennyire is szerettük azt, akit elvesztettünk, a legtöbb ember mégse lakna szívesen együtt a szerette földi maradványaival.
A másik, amikor valaki érzelmi okokból viszi haza az urnát. Ez pedig szerintem pszichés probléma. Arra utal, hogy valaki nem tudja, és nem is akarja a szerettét elengedni. Ez az állapot sem jó.

Gyökössy Endre egyik kis példázatában említ egy özvegyasszonyt, aki két éven át minden nap a férje sírja mellett ült. A lelkész hiába vigasztalta, mégis minden nap újra ott ült a temetőben. Aztán a lelkész édesanyja egyszer odament az özvegyhez, és azt mondta neki: "Miért zavarod őt lányom? Ha valóban szeretted, engedd el. Jobban szeresd, mint eddig. Ne zavard - odaát." És ez segített a gyászoló asszonynak abban, hogy elszakadjon a férje sírjától.
Ha valaki hazaviszi a szerette urnáját, ez az elengedési folyamat lehetetlenné, vagy legalábbis nagyon nehézzé válik. Az pedig nem egészséges dolog. Szerintem. Anélkül nem lehet újrakezdeni.
 
A szuletes nagy orom es egy halom penz amit a csalad mindenkeppen elo tud teremteni.
Az elhalalozas is egy termeszetes folyamat es minden ember joga hogy hite es akarata szerint legyen befejezve az elete .
Ugyan ugy a csaladnak kotelessege a vegtiszteseget megadni.
--------------------------------------
A temetonek van egy nyugalmat araszto hangulata, ahova ki lehet menni ahol a hozzatartozora lehet emlekezni es gondolatban vele lenni egy rovid idot.
--------------------------------------
HAlottaink az emlekeinbe elnek, fizikai testuknek is meg kell adni a tiszteletet es eltemtni.
Nem lehet anyagi akadalya sem mert minden ember ert annyit hogy megerdemelje a vegtisteseget. Ez alapveto erkolcsi norma kell legyen mindenkinel.
--------------------------------------
Mindenki joggal varhatja el hogy elete es halala valahol megtalalhato legyen es a temetok erre valok. Az elhunytak nem egy vagy ket generaciora kell elore lasson a hozzatartozo hanem orokre hogy egy lenyomatot hagyva itt jart elt es halt egy ember.
Mi gyerek koromba jartunk ki a temetobe a nagyon regen elhunyt rokonokhoz is. MA is kimegyek minden alkalommal mikor haza megyek.
Nagyon tudom sajnálni, hogy mára már a temetés is "üzlet". Ha nincs kihez "kimenni" halottak napján, elõbb-utóbb gyengül a kapcsolat az élõk és elõdeik között, vagyis a hagyomány bánja. Teljesen mindegy hogy mit értem el életemben, én egy láncszem vagyok/voltam apám és fiam között (anyám és lányom, stb.stb.).
 
A traditio néha borzaszto teher lehet. Több mind egy évtizeddel ezelött meghalt az anyosom, a testvérek elosztották a hanvakat, mi is kaptunk egy
"kaffee latte to go" pohárra valot, pedig én önzetlenül lemondtam a többi rokon javára, eredménytelenül.
-
Elöször a lakoszobába volt a vitrinbe, ott ahol a borospoharak álltak. Hallatlan, mondom a feleségemnek, hogy az édesanyád a halála után is kontrolálja menyit iszom, tegyük az urnát a szekrény tetejére. Azelött is mindig kimostam a borospoharakat használat elött de most az volt a feleségem véleménye, hogy tultásba viszem a polirozást. Megsértödött de felkerült az urna a szekénytetejére.... aztán egy nagytakaritásnál titokban levittem a pincébe... mit tesz isten a költözés után nem találtuk meg többet. Féltem, hogy csetepaté lesz belölle de nem. Ma ugy érzem ö is beletörödöt, talán meg is könyebbült..
-
the_power_of_goodbye_1306985.jpg
 
Miért is kell az elégetett szerettem hamuját hazavinnem?
Vajon mit jelentene az nekem?
Anélkül nem megy az emlékezés?
Többet jelent a hamu egy köcsögben mint egy kép a falon?
Ha balzsamozás megoldható lenne akkor hazavinnénk a saját kedves kis mumiáinkat?


no...van egy nagynéném, elhunyt férje hamvait otthon őrzi - neki ez megnyugvás...én értem, mit jelent neki, nem tudom jobban megmagyarázni, aki érti az úgyis tudja :)

ugyanakkor egy nagybátyám és a felesége úgy egyeztek meg, hogy amikor mindketten elmennek, akkor temessék el őket együtt...nagybátyám meghalt, felesége annak rendje és módja szerint hazavitte a hamvait...pár hét múlva el kellett temetni a nagybátyám hamvait, mert a felesége egyszerűen kikészült idegileg attól, hogy ott vannak a hamvak a lakásban...
 
Üdvözltet mindenkinek!

Katolikuséknak ismét sikerült "javítani" a megítélésükön. Már megint csak az a fránya biznisz - én legalább is nem látok benne mást. 9 éve csináltatta meg a nagymamám a családi sírt, az akkor közel 400.000 Ft-ot kóstált, pedig semmi faxni - egyszerű szürke műmárvány lapok, virág- és mécsestartó, és márcsak a családi név került a fejfára, noha a régin rajta volt mindenki saját neve, születési és halálozási évszáma. Miután tavaly februárban ő is elment, misével-egyházi temetéssel-torral ismét ugrott egy ekkora összeg. Ezután beszélgettünk édesanyámmal, aki szerencsére még fiatal (68, de ez nálunk annak számít), hogy mit is szeretne. Ő vetette fel, hogy létezik egy lebomló anyagból készülő, növényi magvakkal teli zacskó (kb. 100-200 $ az Amazonon), abba tegyük a hamvait, és temessük a kedvenc helyére. Ha csak rajtam múlik, így is lesz.
 
én minimalizáltam a "sírdekorálást" - csupán egy pici tobozkoszorú és rátudom, hogy ha megtetszett valakinek és pénzt akar csinálni belőle, elviszi - nem sajnálom, nem ezen múlik a lelki békém :)
mint mondtam, nálam nem tárgyiasul az emlékezet, nem egy földdarabról vagy bármi oda tartozó tárgyról, időpontról jut eszembe egy eltávozott sem :) - de mivel nem vagyunk egyformák, nyilván kell valami megoldás a pénzéhes tolvajok ellen is és ha még működőképes is, akkor már megérte a fáradság :)
*
Több évvel ezelőtt történt. Egy valóban "puccos" temetésen tapasztaltam. A temetés a budai urna temetőben volt. Megjegyzem, őr sehol. Ez fontos. Az elhúnyt leánya a soknál is több sárga rózsát rendelt. Minden telis-tele volt sárga rózsával. Valóban az alkalomnak megfelelően elegáns és ha így mondhatnám csodaszép volt minden. Mármint a búcsúztatásnál. A budai urnatemetőben az a szokás, hogy felravatalozzák a hamvakat, körbe is rakatják a virágokkal, majd a "fiókhoz" kísérik, ott is egy kisebb szertartást elvégez a pap, vagy búcsúztató. Berakják a márványtáblát és kész. Oda nem szabad virágot tenni. Ezt nagyon szigorúan veszik, s érthető. Ez az urnatemető rendkívül tiszta és karbantartott. Nincsenek a márványtáblák előtt a virágkórók, de a lecsepegett gyertyák, üres mécsestartók sem. Annak is megvan a helyük. Ez így rendben. A virágot a család oda szánta az urnatemető azon részébe, vázákba, hogy mindenki gyönyörködhessen bennük. Az okból maradtam le a már kivonuló tömegből, mert nekem is van ott rokonom. Meg akartam látogatni, s ez ok miatt visszakócoltam. Látom ám, hogy a hátsó bejárat kinyílik és bárkik viszik el a sárga rózsákat. Mérhetetlenül felháborodtam. Azonnal felhívtam az elhunyt leányát, aki nagyon sok pénzt fizetett azokért a rózsákért. No, erre ő beindult, különben is feszült volt, érthető módon. Mellette a két bátyja, pár férfi családtaggal. Legnagyobb megdöbbenésükre azt látták, hogy ott volt egy fehér mikrobusz és abba pakolják a drágán megvásárolt virágokat. Halk, de hatalmas botrányt csaptak. Virágok vissza, feljelentették rendszám alapján a vétkest. Ennek már nagyon, de nagyon sokadik éve. Hasonló szomorú dolgokat megtesznek a normál temetőkben is (nem a vidékiekre gondolok, ott soha, mert ott mindenki - mindenkit ismer) a budapesti és más nagyvárosi temetésekre gondolván. Tehát lezajlik a temetés, a drágább, különlegesebb koszorúkat bizonyos emberek vissza- vagy más virágoshoz viszik. Pénzt kapnak érte. Működik ám egy ilyen fajta "maffia" is. Bizony mondom eléggé kétségbeejtő. Azért nem haragszom, ha a szegényemberek kiszedik a szemetesből, vagy amellé rakott drótos koszorú vázakat, s azt adják el a virágosoknak. Ez rendben. Ezt nem tartom sem bűnnek, de lopásnak sem. Hiszen a virágok elfogytak róla, miért kerüljenek azok a drótvázak a szemétbe, amikor újbólagosan fel lehet használni őket. De sírt meglopni? Gyalázatos bűnnek gondolom és tartom. Valaha ilyet meg nem mertek volna tenni, hívő emberek. Akik erre képesek, vagy ezt megteszik, nem tudom elképzelni, hogy hiszik-e, félik-e a Teremtőt?
 
no...van egy nagynéném, elhunyt férje hamvait otthon őrzi - neki ez megnyugvás...én értem, mit jelent neki, nem tudom jobban megmagyarázni, aki érti az úgyis tudja :)

ugyanakkor egy nagybátyám és a felesége úgy egyeztek meg, hogy amikor mindketten elmennek, akkor temessék el őket együtt...nagybátyám meghalt, felesége annak rendje és módja szerint hazavitte a hamvait...pár hét múlva el kellett temetni a nagybátyám hamvait, mert a felesége egyszerűen kikészült idegileg attól, hogy ott vannak a hamvak a lakásban...
*
Ez felfogás dolga. Van aki nem tudja elviselni, de van akinek megnyugvás. Erre nem lehet kimondani sem az igen-t, de a nem-et sem. Ismertem olyan idős nénikét, aki nap, mint nap zokogott, mert nem tudott elmenni a fia hamvaihoz az ország másik végébe. Tudta, hogy az elvált felesége nem visz oda egy szál virágot sem. Amikor lejárt az idő, tehát az urnafalban már nem maradhatott, akkor a család úgy döntött, hogy hazaviszi a nénihez. A (volt) feleség megszüntette a helyet, s még ott a temetőben átadta a volt sógorának, aki elvitte a mamájához. Aki ettől boldog volt. Megegyeztek, hogy nem rakják ki, az unokák és a szomszédok meg minden betérő szeme láttára, ezért egy kis szekrénybe tették. Azon a szekrénynek a tetején nyáron mindig volt friss virág, télen pedig selyemvirág. A nénike megnyugodott, s amikor Ő is elment, egy urnafalba (közös fakkba) rakta a család a két urnát. Ismét "ketyeg" az idő, nem tudom hány az év, meddig maradhatnak ott, azután ismét megváltás következik. Úgy tudom, az urnafalban hamarabb lejár az idő, mint a síroknál. A család fizet, addig ameddig van aki fizessen. S, ha a család legutolsó tagja, vagy nem a legutolsó, csak aki nem akar fizetni a nem ismert rokonok hamvainak megőrzéséért, akkor bizony menthetetlenül jön a közös sírba való beleborogatás.
 
Istenem már megint az a "mocskos pénz".... :D
Porból lettünk s porrá leszünk - vagy nem? és nem imádunk faragott képet sem ugye?

ha egy elhunytnak kifejezett kérése volt, hogy hamvasszák el, hogy számol el az őt eltemettető a lelkiismeretével? ja...majd x alkalommal elmorzsolgatja a rózsafüzért és már rendben is van a dolog?

nem lehet csak úgy akárhol szétszórni a hamvakat - pont a napokban olvastam, hogy hamvasztás előtt egy kerámialapot tesznek az elhunyt fejéhez és azt beteszik az urnába is, tehát ha elég figyelmetlen valaki és csak úgy elszórja a hamvakat, simán nyomon követhető és felelősségre vonható lesz

van akinek egyfajta megnyugvás, ha elhunyt szerettének hamvait ott tudja maga mellett, egy légtérben (pl. egyik nagynéném is őrzi mai napig elhunyt férje hamvait...őt ez megnyugtatja, hogy "ott van vele, mellette" - miért kell egy ilyen érzést elvenni bárkitől?

egyébként meg ha valaki csak úgy képes imát mondani elhunyt szerettéért, csak úgy képes emlékezni rá (és csak akkor....), ha oda tud állni egy földdarab mellé, akkor azt véleményem szerint megette a fene (magánügy, de én az emlékeimben őrzöm elhunyt családtagjaim, barátaim, ismerőseim emlékét, nem csupán egy földdarab juttatja eszembe őket, hanem számtalan olyan dolog, történés amiket együtt éltünk át, együtt csináltuk, stb. - és ezt soha nem veheti el senki)
*
Valaha a régi temetőkben sírhantok voltak. Telis-tele virággal. A család gondozta, főképpen az idősebb családtagoknak nyáron napi-, heti program volt, hogy kimentek virágot locsolni, ültetni. Manapság az emberek másként élnek. Ezért a módosabbak márvánnyal, a szerényebbek műkővel fedetik le a sírt. Ezért egy-egy temető úgy néz ki, mint egy túlvilági "lakótelep". Nekem nem tetszik, van amelyik olyan drága, hogy szinte "ki uraskodik" a többi közül: "lám, lám, nekünk erre is tellett"...
Azt is elképzelem, hogy életükben nem adtak annyit a hátra maradott családtagok az eltávozottnak, mint halála után. De sokszor gondoltam arra, nem lehetne-e ezt a sorrendet megfordítani? Nem is megkérdezni az öreg szülőktől, hogy van-e valamire szüksége? Nem megkérdezni, mert akkor csak a hárítás van. De kifizetni, elszállíttatni egy-egy kaloda tüzifát, felrakni, felsorjázni szépen a helyére. Időnként kitakarítani, ablakot megmosni, szekrények tetejét letakarítani. Nyaranként a spájzban rendet rakni, a szülői házban a gyümölcs fákat lepermetezni. Nem mindig a pénzen megvásárolt felesleges dolgok az igazi szerető meglepetések.
Hanem a praktikus: tűzifa, mosószerek, liszt, cukor, olaj, zsír, füstölt félék, az ilyen jellegű segítség az, ami az igazi ajándék.
Mivel egyre szűkebb a fiatal nemzedék pénzügyi lehetősége, így marad a szeretettel elvégzendő munkák java: a kert rendben tartása, a tyúkol megjavítása, kitakarítása.
Ha bérlakásban lakik az idősebb szülő, akkor ott is el kel bizony egy-egy ablakmosás, nagytakarítás, amit az idősebb, nehezen moccanó mama, vagy nagymama már nehezen, vagy egyáltalán nem tud elvégezni. Ezért aztán pénzért végezteti el, s nem szól arról a gyerekeinek, hogy ismét megcsappant a házi pénztára. Vallom, hogy minden embert ÉLETÉBEN szeressünk, amikor elment, szeretettel gondoljunk a vele töltött időre. S, azért legyünk hálásak, hogy velünk volt, s ennyi meg annyi ideig és megosztotta az életét, örömeit, sőt egyéb dolgaiba is bele láttunk, vele élhettünk. Fontos, persze, hogy fontos, kit hogyan temetünk és hogyan emlékezünk. Vannak viszont olyan emberek, akik kivagyiságtól "fűtve" mérhetetlenül drága kőemlékeket emeltetnek. S, bármennyire is keresem, a szeretetet nem érzem mögötte.
Tudom, a mai felgyorsult élet képtelen arra, mint ami régen volt. Nem is keresem a múltat, csak elveszítettünk valamit, ami régen fontos volt. Manapság évente 1x letörlik a kőből emelt sírt, oda is raknak valamilyen művirágot és letudva ismét egy évre.
Valaha ez másként volt, mert azzal, hogy beültették virággal a halmot, sűrűn ki is mentek, s akkor gondolatban elbeszélgettek az ott pihenővel. Túl romantikus volnék, lehet. Ezt már sokan a szememre vetették, de az ebbéli gondolataimat képtelen vagyok kordába szorítani.
 
Kevesebb a hívek száma,kevesebb a látogatottság,kevesebb a "bevétel"...Temetkezés? Hmmm...Ha ez így marad, ki fog sírhelyet "váltani", ki fog papi ceremóniát fizetni és egyéb!? .... (azért a pénz az úr!....?)
Én ugyan nem! Szétszóratom a hamvaimat a meki parkolójában, akkor legalább biztos lehetek benne, hogy az unokáim is minden hétvégén meglátogatnak. :)
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

beamix wrote on Ajuda67's profile.
Szia,bocs de csak most csatlakoztam,hogyan tudok hozzájutni a fordításaidhoz ? Főképp a Kárpátok vampirjai sorozat 36,37.reszei érdekelnek. Előre is köszönöm az útbaigazítást
Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!
ametiszt99 wrote on boyocska's profile.
Szia,nem tudom,hogy megoldódott e a Bauer Barbara könyvvel kapcsolatban a problémád,de feltettem a könyvet ide:
Ne haragudj,de nem vettem észre hamarabb az üzenetedet:):)
ametiszt

Statisztikák

Témák
38,136
Üzenet
4,802,916
Tagok
615,774
Legújabb tagunk
Tina_39
Oldal tetejére