Nagyméltóságú Keresztényüldözés-ellenes Államtitkárság!
Ezúton szeretném magam följelenteni, abban az őszinte reményben, hogy az ezt követően rám kiszabott méltó büntetés elrettentő és örök például szolgál azok számára, akik hasonló fertelmes bűnök elkövetésén törik a fejüket.
Előre megfontolt szándékkal, aljas indokból, s különös kegyetlenséggel üldöztem a keresztényeket. Több ízben is kritizáltam Henri de Lubac jezsuita atya Augustinus-felfogását, a neoaugustinianizmusról vallott tételeit, de hasonlóképp többször is leírtam, hogy Lubac Órigenész-interpretációja tévedéseket és félreértéseket tartalmaz.
És még mindig Lubacnál maradva, a középkori exegézisről írott munkájával sem vagyok képes teljes mértékben azonosulni. De ugyancsak súlyos fenntartásaim vannak a szintén jezsuita Jean Daniélou egyháztörténeti munkásságát, valamint történelem- és eszkatológia-szemléletét illetően, s e fenntartásaimnak több ízben is hangot adtam.
Hans Urs Von Balthasar sosem állt hozzám közel, pisztisz és gnószisz ügyekben írott gondolatait tévedésnek tartom, s bár valamikor kedveltem, ma már kifejezetten unalmasnak és erőtlennek érzem Paul Tillich történelem- és üdvtörténet-szemléletét. Hasonlóképp, valamikor szívesen olvastam Karl Rahnert, ma már messze nem tartom oly fontosnak az antropológiáját. Hans Küngöt sosem voltam képes komolyan venni, Edward Schillebeeckx munkássága pedig kifejezetten taszít.
Arról nem is beszélve, hogy szegény-szegény Semjén Zsolt ellen egy ízben bírósági pert nyertem.
Kérem a Nagyérdemű Keresztényüldözés-ellenes Államtitkárságot, hogy példamutató és példát statuáló büntetésben legyenek kedvesek részesíteni.
Kérésem kedvező elbírálását remélve,
Tiszteletteljes alázattal,
Gábor György, hírhedt keresztényüldöző
Ezúton szeretném magam följelenteni, abban az őszinte reményben, hogy az ezt követően rám kiszabott méltó büntetés elrettentő és örök például szolgál azok számára, akik hasonló fertelmes bűnök elkövetésén törik a fejüket.
Előre megfontolt szándékkal, aljas indokból, s különös kegyetlenséggel üldöztem a keresztényeket. Több ízben is kritizáltam Henri de Lubac jezsuita atya Augustinus-felfogását, a neoaugustinianizmusról vallott tételeit, de hasonlóképp többször is leírtam, hogy Lubac Órigenész-interpretációja tévedéseket és félreértéseket tartalmaz.
És még mindig Lubacnál maradva, a középkori exegézisről írott munkájával sem vagyok képes teljes mértékben azonosulni. De ugyancsak súlyos fenntartásaim vannak a szintén jezsuita Jean Daniélou egyháztörténeti munkásságát, valamint történelem- és eszkatológia-szemléletét illetően, s e fenntartásaimnak több ízben is hangot adtam.
Hans Urs Von Balthasar sosem állt hozzám közel, pisztisz és gnószisz ügyekben írott gondolatait tévedésnek tartom, s bár valamikor kedveltem, ma már kifejezetten unalmasnak és erőtlennek érzem Paul Tillich történelem- és üdvtörténet-szemléletét. Hasonlóképp, valamikor szívesen olvastam Karl Rahnert, ma már messze nem tartom oly fontosnak az antropológiáját. Hans Küngöt sosem voltam képes komolyan venni, Edward Schillebeeckx munkássága pedig kifejezetten taszít.
Arról nem is beszélve, hogy szegény-szegény Semjén Zsolt ellen egy ízben bírósági pert nyertem.
Kérem a Nagyérdemű Keresztényüldözés-ellenes Államtitkárságot, hogy példamutató és példát statuáló büntetésben legyenek kedvesek részesíteni.
Kérésem kedvező elbírálását remélve,
Tiszteletteljes alázattal,
Gábor György, hírhedt keresztényüldöző