Kertészkedés, Vagott virag/ cserepes virag a lakasban...

HG3FCB BARBARA írta:

Gondoltam rá hogy nyitok egyet mert vannak anyagaim és kertem is van és szeretek is benne bogarászni.

Kattints a kibontásához...

Csak bátran! Kezdj hozzá! Majd meglesem

HG3FCB BARBARA írta:

Hát azér ezt még meg kell gondolnom, mivel itt van ez is nem jó ha egy témából több fórum is van nyitva szerintem.

Kattints a kibontásához...

A topik nyitója réges-régen nem írt egy betűt sem a topikjába....Több, mint egy hónapja Te uarolod a topikot... Szerintem, ha valami más néven topikot indítassz, az nem gáz. kiss

5 perc kertészkedés: Brrr de hideg van!


Ha eddig kint a szabadban tartotta szobanövényeit, itt az ideje, hogy behozza őket. Napközben még mindig a nyarat idézi a hőmérséklet, de éjjel és hajnalban bizony 10-15 foknál nincs már melegebb.

A legtöbb szobanövény a 10 fok alatti hidegben már végzetes fagyást szenved és ilyenkor már menthetetlen a növény. A mediterrán dísznövények, mint a leander, a hibiszkusz, narancs vagy citrom sokkal jobban elviselik a hőmérséklet ingadozást, de 7-8 fonál már ezeket is érdemes a téli pihenő helyre vinni. Ha a szobanövényeken barnás foltok, vagy hirtelen levélhullás következik be, az éjszakai hidegnek is köszönhető.

Ne felejtsük el, hogy növényeink ősszel már a téli pihenőre készülnek, ezért szeptember végétől hagyjuk el a tápoldatozást, és adjunk kevesebb vizet növényeiknek.
A mediterrán növényeket is egy hónap múlva már érdemes lesz a teleltető helyre vinni. Ezeket a növényeket vágjuk vissza, és ha kell, kezeljük le őket rovarirtó szerrel. A hibiszkusszal vagy a leanderrel sok kártevőt vihetünk be lakásunkba.

Kertünkben még javában virágzanak a nyári muskátlik és más kerti növények, ám az őszi hagymásokat és őszi növényeket kezdjük el telepíteni kertünkben.
Ha elég ügyesek vagyunk, ősszel sem lesz kertünk vagy teraszunk üres.

Nyessük, vágjuk ne sajnáljuk.

Futónövény ma már minden lakásban található, de a legtöbb szobakertész sajnálja őket visszavágni. Pedig ezzel csak jót teszünk neki.

Sok otthonban, szobában vagy épp konyhában találkozunk több méteres körbe-körbefutó növénnyel, ilyen pl.: a szobai futóka, amely szív alakú leveleivel tényleg képes akár az egész lakást befutni. Ha azt mondják egy szoba[URL="http://www.csaladinet.hu/munkakozvetito/list/kertesz/"]kertész[/URL]nek, hogy vágja vissza a növényt a válasz mindig az, hogy sajnálom. Tényleg borzasztóan hangzik, hogy a növényünket egy ollóval egyszerűen elvágjuk, de ez igenis szükséges.

A legtöbb futó növény egy 12-14 cm.-es cserépbe van ültetve, de akár több méteres szárral rendelkezik. Ilyenkor jön az a jelenség, hogy a növény felkopaszodik, legtöbbször csak a szár legvégén van, néhány levél a többi részen csak a kopasz szár látszik. Nem a legszebb látvány, de a legtöbb magyar otthonban mégis így tartják ezt a növényt.

Mit tegyünk, ha mégis egy dús méregzöld levelű gyönyörű zöld dísznövényt szeretnénk nevelni? Nos, először is ne hagyjuk ezeket a növényeket 1-1,5 méternél hosszabbra megnőni. Ültessük be őket jó nagy cserépbe, és átültetés után a második évtől-tavasztól őszig adjunk nekik hetente tápoldatos vizet. Gondoljunk arra, hogy a futónövénynek egy idő után a földből elfogy a tápanyaga, ilyenkor csak sápadt, és fakó leveleket hajt. A friss hajtásokat minden fél méter után vágjuk vissza, így erős, dús hajtásokat kapunk rövid tömör íz közökkel.
Ha nem lefelé futó növényt szeretnénk nevelni, a cserép közepére tegyünk egy mohakarót, és erre futtassuk fel a növény szárát, amelyet kis apró drótokkal tudunk hozzá erősíteni a karóhoz. Több ilyen futónövényt is tarthatunk, ilyen a már említett szobai futóka, a kúszó filodendron, a pletyka, a nyíllevél, hedera. Tehát ne felejtse, ha egészséges dús futónövényre vágyik, bártan vágja vissza a növényt minden fél méterhajtás után, ne hagyja, hogy másfél méternél nagyobb legyen, ültesse minél nagyobb cserépbe, és tavasztól őszig pótolja rendszeresen a tápanyagot neki.
A mohakaróra felfutatott növényeket szintén metszeni kell, hogy megtartsák szép dús formájukat. Így igazi szoliter szépséggé fejlődik futónövénye.
Érdemes kipróbálni!

Kerti virágok a házipatikában

Kevesen tudják, hogy a virágoskertünkben található virágok nem csak szépségükkel gyönyörködtetnek, hanem fel is használhatjuk ezeket házipatikánk kiegészítése érdekében. Íme néhány közismert virág gyógyászati felhasználása:


<!-- Adserver zone (write): 36695, Adverticum_Billboard_csaladinet_45 --><SCRIPT type=text/javascript>if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src = "http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript>if(window.goA)goA.addZone(36695,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=36695&ord=d8Om7Wo7Rl6Mr2Vk5U&re=http%3A%2F%2Fwww.csaladinet.hu%2Fhirek%2Fszabadido%2Fhobbi_kreativitas%2F10435%2F" charset=iso-8859-2></SCRIPT><NOSCRIPT><IMG alt="<xlat>Kattintson a hirdetésre!</xlat>" src="http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=36695" border=0></NOSCRIPT>
Rózsa
A rózsaolaj közismerten nyugtató és csillapító hatású. A gyümölcsecetből és rózsavirágból kevert rózsaecet alhasi panaszokra javallott, de fürdővízbe is keverhetjük vagy a fürdés utáni bedörzsölésre is felhasználhatjuk.

Árvácska
Egy csésze virágzó mezei árvácskából készült tea enyhe hashajtó és vértisztító hatású.

Kamilla
A legismertebb gyógynövény, teája gyulladásgátló, görcsoldó, izzasztó, megfázás, nátha, láz esetén alkalmazható. Inhalálásra, légúti megbetegedéseknél alkalmazhatjuk, de száj- és garatgyulladások esetén is "csodaszer".

Ibolya
Teája köhögés és rekedtség ellen hatásos. Az ibolyaecet készítéséhez három maréknyi virágot töltsünk egy üvegbe, öntsünk rá borecetet, zárjuk le, és a palackot állítsuk a napra. Az elkészült ecetet szűrjük le, és zárt palackban, hűvös helyen tároljuk. Ha fáj a fejünk, igyunk meg egy pohár cukros vizet, amelybe egy teáskanálnyi ibolyaecetet kevertünk.

Levendula
Teája a felfúvódás, a hascsikarás, a migrén, a kedvetlenség, a stressz és az idegfeszültség jó ellenszere. Egy deci forralt vízbe csepegtessünk tizenkét csepp levendulaolajat: az így készült levendulavíz sebek és bőrpanaszok gyógyítására szolgál.

Jázmin
A jázminolaj a fürdővízbe keverve javítja a hangulatunkat. Borogatáshoz egy teáskanálnyi olajat keverjünk össze 200 ml búzacsíra olajjal, és menstruációs görcsök vagy egyéb női panaszok esetén tegyük a hasunkra.

Hogyan készítsük el a teát vagy a tinktúrát?
- A virágok szirmaiból és leveleiből főzhetünk teát.
- A növények gyökereiből készült főzetet egy fél órán át kell főzni, hogy kioldódjanak belőle a keserű anyagok és az ásványi sók. Leszűrés után a folyadékot mindig melegen fogyasszuk, de borogatásként is alkalmazhatjuk.
- A hideg vizes kivonathoz kb. 12 órán át áztassuk a növényeket lefedett edényben.
- A tinktúra készítéshez a növényi részeket daraboljuk fel, öntsünk rá hetvenszázalékos alkoholt (1:5 arányban), és tíz napig hagyjuk állni. Későbbi adagolása legföljebb napi 20 csepp lehet.


forrás: www.harmonet.hu
<SCRIPT>function toogle_sendmail(id){ var obj = document.getElementById(id); if (obj.style.display == "none") obj.style.display = "block"; else obj.style.display = "none";}</SCRIPT>

Körömvirág

A körömvirág, az egyik leghasznosabb és sokoldalúbb gyógynövényünk.
A bőrbetegségek gyógyítója, a szépségápolás nélkülözhetetlen alapanyaga, kiváló festékanyagát az ipar használja, színe a sáfrányéhoz hasonló színt kölcsönöz az ételeknek. A kiskertekben most virágzik.



<!-- Adserver zone (write): 36695, Adverticum_Billboard_csaladinet_45 --><SCRIPT type=text/javascript>if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src = "http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript>if(window.goA)goA.addZone(36695,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=36695&ord=u1Nc5Dw8Wx5Vo6Ul3S&re=http%3A%2F%2Fwww.csaladinet.hu%2Fhirek%2Feletmod%2Fegeszseg_orvos-valaszol%2F2113%2F" charset=iso-8859-2></SCRIPT><NOSCRIPT><IMG alt="<xlat>Kattintson a hirdetésre!</xlat>" src="http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=36695" border=0></NOSCRIPT>
A Földközi-tenger vidékéről és Ázsia nyugati részéről származik. A XII. századtól termesztik Európában. Hazánkban régóta kedvelt gyógynövény. A középkorban Mária lelki gyógyító erejének szimbólumaként ábrázolták. A körömvirágnak, több népi neve is van: kenyérbélvirág, borongóvirág, gyűrűvirág, kerti peremér, náthavirág.fficeffice" /><O></O>
Nevét jellegzetesen körömszerűen hajlott kaszatterméseiről kapta. Igénytelensége miatt szinte mindenhol megterem, kertekben és szántóföldeken egyaránt. Virágzata sárgás, narancsos színű, szára és levele tapintása ragacsos hatású. Régen még esőjósnak is hívták, mert ha reggel 7 óráig nem nyíltak ki a virágai, az esőt jelentett.<O></O>
Ezt a növényt szárastul, levelestül, virágostól gyűjtik és használják. A legtöbb hatóanyag azonban a szirmaiban rejlik. A szépségiparban is a gyógyító tulajdonsága miatt használják, krémek készítésére.<O></O>
<O</O
Hatóanyaga: Hatóanyag: flavonoidok (izoramentin glikozidok, kvercetin glikozidok), karotinoidok, szaponinok, triterpének, illóolajok, E-vitamin<O></O>
<O</O
Mire használják: gyulladásgátló, antibiotikus, immunstimuláns, epehajtó<O></O>
sejtvédő; gyomor-, nyombélfekély gyógyítására használható, rosszul gyógyuló sebek, visszeres betegségek, bőrelváltozások felületi kezelésére, olajos kivonatának hámosító és bőrképző hatása van.<O></O>
<O</O
Több neves orvos is a körömvirágban látja a bőrrák ellenszerét. Egy amerikai orvos kutatásai során szintén erre a megállapításra jutott, és jó eredményekről számolt be.<O></O>
A körömvirágból lehet teát, kenőcsöt, tinktúrát készíteni.<O></O>
A körömvirágtea kiváló vérkeringés javító, vértisztító és gyulladáscsökkentő.<O></O>
<O</O
Teakészítés: egy púpozott teáskanál teafüvet leforrázunk 2 dl forró vízzel, rövid állás után leszűrjük és langyosan fogyaszthatjuk. Napi egy-két csésze csodákat tud tenni.<O></O>
<O</O
Körömvirág-kenőcs: 2 marék körömvirágot /szárastól, levelestől virágostul/ összevágunk. Növényi zsiradékot felmelegítünk, és beletesszük a felaprított növényt. Hagyjuk egy kicsit sercegni, sülni /mintha húst sütnénk/ megkeverjük, és hagyjuk kihűlni. Egy napig hagyjuk állni, utána felmelegítjük, és vászonkendőn keresztül átszűrjük, még egyszer felforrósítjuk. Ha kihűlt tiszta üvegekbe töltjük, és hűvös helyen tároljuk. <O></O>
<O</O
Csodálatos gyógyhatása van a műtéti sebek utókezelésében. Magam is megtapasztaltam a saját készítésű krém csodálatos hatását. Egy súlyos kézbalesetből származó sebet gyönyörűen meggyógyított. /A sebek utókezelésében csodákra képes, mindenkinek merem ajánlani, ha van kertjében körömvirág, készítsen krémet, biztosan hasznát fogja venni gyógyító erejének!/<O></O>
<O</O
Tinktúra: egy marék virágzatot 1 l pálinkában kéthétig napon érlelünk. <O></O>
<O</O
A tinktúra forralt vízzel hígítva alkalmazható: zúzódások, daganatok, izomrándulások, vérömlenyek, fekélyek gyógyítására<O></O>
<O</O
Aki szereti a potpourrit, körömvirág virágaival színesebbé teheti azt. A hinduk régen templomaik díszítésére használták.<O></O>
<O</O
<O</O
Forrás. Mária Treben<O></O>

Gyógynővények hajápolásra


Hajápolás otthon. Gyógynövényekkel a gyönyörű hajért


<OA hajunk ugyanolyan ápolást igényel, mint a bőrünk. A hajnak is vannak különböző problémái, betegségei. A rendszeres gondozással és a gyógynövények gyógyhatásával szép, egészséges lesz a hajunk. A leggyakoribb gond, a hajhullás. A hajhullás és a kopaszság sajnos sokunkat érint. A hajhullásnak azonban elég sok tényezője lehet. A legfőbb ok a stressz, a lelki probléma, a gátlásosság, a kisebbségi érzés, és az önmarcangolás, melyet nem elég külsőleg kezelni, de a belső egyensúlyt is meg kell teremteni. A mindennapi problémák közé tartozik azonban a haj korpásodása, illetve zsírosodása. Mindezen problémákra vannak természetes gyógynövénykészítmények, receptek, melyet otthon tudunk alkalmazni hajunk rendbehozatalára.fficeffice" /><O></O>

<O</O
Hajhullásra <O></O>
Teakészítés: egy evőkanál csalán gyökeret főzzünk két percig /forrástól számítva,/ ha kihűlt, szűrjük le, hajmosás után utolsó műveletként ezzel öblögessük a hajunkat. Az erősebb hajszálakért friss csalánból készítsünk teát és ugyan ezt a műveletet végezzük..<O></O>
<O</O
Egy bevált recept: 1 dl ricinusolajba keverjünk egy tojássárgáját és egy cirom levét. Ezt a keveréket száraz hajra vigyük fel ecset segítségével, és 1 óra elteltével, mossuk meg a hajunkat a szokásos módón / nem kell megijedni, mert zsíros a hajunk, többször kell meg mosni/, a kívánt eredmény nem marad el. Ezt a módszert minden hajproblémára ajánlom, nekem bevált / Többször kell alkalmazni!/.<O></O>
<O</O
Orbáncfűtea: egy kávéskanál teafüvet leforrázunk és ötpernyi állás után leszűrjük .Napi két csésze fogyasztása ajánlott. <O></O>
Nyugtató tea, mely segít a lelki egyensúly visszaállításában, és nyugtatóan hat a mindennapi stressz, feszültség oldásában.<O></O>
<O</O
Hajnövesztő<O></O>
Teakészítés: egy kávéskanál, orvosifüzike, nyírfalevél, rozmaring, majoránna, és egy csipet szegfűszeg keverékéből teát készítünk, 1 l víz hozzáadásával. .A kész főzethez, ha leszűrtük, hozzá adunk egy kis csalán és bojtorján tinktúrát. Ezzel a keverékkel esténként be kell dörzsölni a fejbőrt. <O></O>
<O</O
2 teáskanál bojtorjángyökeret 10 percig főzni kell, ha kihűlt le kell szűrni és naponta két csészével ajánlott inni.<O></O>
<O</O
Fejbőr betegségre :egy evőkanál mezei zsurlót lekell forrázni fél liter forró vízzel, 10 ercnyi állás után le kell szűrni és ezzel a teával, kell a fejbőrt este bedörzsölni, illetve megmosni.<O></O>
<O</O
Száraz hajra<O></O>
Teakészítés: készíthetünk gyógyteát száraz hajra, csalánból, bojtorjángyökérből, zsályából, és hajmosás után ezzel a teával öblögessük a hajunkat.<O></O>
Pakolás: 1 dl aludttejet keverünk össze 1 dl kamillateával és tegyünk hozzá semleges hajsampont, és ez vigyük fel a hajunkra. 5-10 percnyi állás után mossunk hajat.<O></O>
<O</O
Zsíros hajra<O></O>
Teakészítés: készítsünk teát rozmaringból és adjunk hozzá egy kanál ciromot. Ezzel a komponenssel mossunk hajat.<O></O>
<O</O
Zsíros hajra szintén alkalmazhatjuk a már fent említett ricinusolajos pakolást. Nagyon jó eredményt lehet elérni vele. A haj egészséges lesz, és visszakapja a fényét.<O></O>
<O</O
Normál hajra<O></O>
Normálhajra teakészítés: sötét hajra: készítsünk zsálya teát, világos hajra: kamilla és bodza keverékéből készítsünk teát, és azzal mossunk hajat, illetve öblítsük vele a hajunkat. <O></O>
<O</O
Szép fényes haj: 1 l vízhez adjunk egy kávéskanál 10% étkezési ecetet. A hajmosás után öblítsük le a hajunkat ecetes vízzel. Nagyon szép fényes és selymes lesz a haj . <O></O>
<O</O
<O</O
Érdemes időt fordítni a hajunk ápolására, mert meghozza az eredményt. Hajunk mindig egészséges, erős, és fényes lesz.<O></O>
<O</O
</O

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=noteboard>Ősszel a kertben</TD></TR><TR class=notecell><TD width="100%" height=50><TABLE class=notepapernb cellSpacing=0 cellPadding=5 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD align=left rowSpan=2><O</O
<O</O
<O</O

Szeptember már az ősz ideje. Ha szerencsénk van, akkor az „öregasszonyok nyara” igen kellemes lesz, ha nem…<O</O
Mindenesetre az ősz a nyár befejezése és ez így van kertünkben is. Ideje körülnézni, hogy milyen munkálatok várnak ránk. Mint például a fa-, bokorültetés: kertünkben és házunk előtt is. Elvégre az még a mi portánkhoz tartozik – rendtartás végett -, ha közterület is. <O</O

Alc.) Faültetés <O</O
<O</O
Nem is olyan kis munka ez, mint gondolnánk. Mert ha azt akarjuk elérni, hogy például a gyümölcsfánk egészséges legyen és hamar hozzon sok termést, körültekintően kell előkészíteni az ültetését. Természetesen ki kell választani a telepítésre szánt fajtát és azt is végig kell gondolni, hogy hol lenne igazán jó helye kertünkben. <O</O
Minden fás növény számára elég nagy és mély ültetőgödröt készítsünk. Az ültetéshez október vége, november eleje az igazán ideális időpont, de már most készítsük elő. <O</O
Ássunk ki a fák számára 120x120 cm alapterületű és 70 cm mély, a cserjék részére pedig 60x60 cm alapterületű és 50 cm mély gödröt. A feltalajt halmozzuk az egyik, az altalajt a másik oldalra, hogy a gödör betemetésekor a két földréteget megcserélhessük. Minden idegen anyagot, gyökereket, követ, törmeléket távolítsunk el a földből. Ezután tegyünk a gödör aljába egy-másfél kiló vegyes műtrágyát vagy 15-20 kg érett istállótrágyát. A laza, homokos talajt éppen úgy, mint a nagyon kötött, agyagos földet tőzeg bekeverésével javíthatjuk meg. Egy hét után a gödröket visszatemetjük, hogy a talaj megtömörödjön. Minél korábban ültetünk, annál több idő lesz ahhoz, hogy fák, bokrunk a fagyok beálltáig jól begyökeresedjenek.<O</O
<O</O
Alc.)Faeper<O</O
<O</O
Valaha a faeper a vándorok eledele volt, mivel az országutak mentén gyakran telepítették ezt a viszonylag igénytelen, hosszan termő gyümölcsfát. Mára már jószerével eltűnt, sajnos, az eperfa szép lombkoronájával és kellemes gyümölcsével még a családi házak, kertek díszeként is ritka. <O</O
Pedig érdemes lenne termeszteni? gyümölcse 4 g fehérjét, 113 g szőlőcukrot, 8 g organikus sót és 7 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.<O</O
Mivel a termése lassan érik, néha kísértésbe esünk a nem teljesen érett gyümölcs fogyasztására. Ennek íze akár kellemes is lehet már - az érettség fokának függvényében -, ám ne feledjük, hogy nagyobb mennyiség fogyasztása "súlyos" következményekkel járhat. Előfordulhat, hogy átmenetileg (néhány napig) helyhez kötöttek lesznek: a mellékhelység elérhető közelségében! Nem véletlen, hiszen a szederfa fiatal leveléből főzött teát hashajtóként használják.<O</O
Elnevezése nem egységes: hívják eperfának és szederfának is. Termése is ismert eper, fekete eper, fehér eper, faeper néven egyaránt. <O</O
<O</O
Alc.) Ősszel ültessük… <O</O
<O</O
Dió. <O</O
Hatalmas, terebélyes, sokszor 10 m-nél is magasabb fává fejlődik. Gyökérzete nagy távolságra behálózza a kert talaját, ezért nem a kisméretű házikertek fája. Ha helye van, akkor kellemes, árnyékot adó díszfa, amelynek termése nagy érték. Különösen nyirkos talajokon díszlik jól, ahol a talajvíz nem süllyed 2 m-nél mélyebbre. <O</O
Az oltott diófák nagy előnye, hogy gyorsabban fordulnak termőre. Felnőve sűrű, tömött koronát fejlesztenek és bőségesen teremnek. <O</O
Mandula<O</O
Közepes méretű, laza koronájú fa. Házikertben kerítés mellé, vagy a kert sarkába célszerű telepíteni, olyan helyre, ahol korán nyíló rózsaszín virágaiban gyönyörködhetünk. A mandula egyike a legigénytelenebb gyümölcsfajainknak, mert még a kavicsos, meszes, vékony rétegű talajokon is megél. <O</O
Mogyoró<O</O
Tövétől ágas, erőteljes növekedésű bokrot fejleszt, amely nyílt, napos fekvésbe, cserjesorként ültethető. A bokor kialakításához metszésre nincs szükség. <O</O
Gesztenye<O</O
Méretei óriásiak, mészkerülő. Sötét, fényes leveleivel, arányos koronájával és szúrós, gömb alakú terméseivel dekoratív eleme a nagyobb kerteknek. <O</O
Cseresznye<O</O
A legtöbb fajta széles, nagy, terebélyes koronát nevel. Rengeteg lombja széles körben beárnyékolja környezetét, ezért nyílt, szellős helyre való. Inkább a ház elé ültessük, ahol nyári árnyékhatását is élvezhetjük. Minthogy a cseresznyeszüret nagyon lassú munka, alacsony törzsű fákat neveljünk.<O</O
Meggy<O</O
Valamivel kisebb fává fejlődik, mint rokona a cseresznye. Tavaszi virágpompája olyan szép, hogy a kertben egyedülálló fának is ajánlható.<O</O
Kajszi<O</O
A gyümölcsöskertek fája. A közepes törzsű kajszibarackfák laza, idősebb korban szétterülő, gömb alakú koronát nevelnek. Árnyékhatásuk nem túlságosan nagy. Házikertekben alacsony törzsű kajszifákat neveljünk, mert ezekről a termést gyorsan le kell szüretelni <O</O
Szilva<O</O
A házikertek értékes gyümölcsfája. Bárhol megtermelhető, de ősi adottságai következtében elsősorban a nyirkos talajokat kedveli. A gyümölcsöskertekbe különösen a ringlófélék valók; ezek tápanyagban gazdag, meleg, de jó vízgazdálkodású talajokat igényelnek. <O</O
Őszibarack<O</O
Az őszibarack sok meleget és napfényt igényel, ezért ne ültessük a ház mögé, vagy magas fák alá. <O</O
<O</O
Kovács Miklós írása<O</O
<O</O


</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

Kertészkedés 5 percben!
Őszi pihenő hely!

Itt van az ősz, ideje a nővények téli szállásáról gondolkodni.
A legtöbb mediterrán növényt, pl. leandert, hibiszkuszt, citromfát, ősszel be kell vinni védett helyre. Ez lehet egy világos garázs, egy fűtetlen előtér, vagy folyosó. Ne tegyük be fűtött száraz helyiségbe ezeket a növényeket, mert leveleik lehullnak. Fagymentes, világos, kb. 8-10 fokos helyiség a megfelelő számukra. A mediterrán növényeknél ősztől csökkentsük le a locsolást, hagyjuk el a tápoldatozást, és vágjuk vissza a növények hajtásait.
A legtöbb növényt, pl. szobanövényt is már 15 fokos hőmérsékletnél érdemes bevinni védett helyre, mert a hideg időjárás végzetes károkat tehet anövényben. A szobanövényeknél is szeptember végétől érdemes a locsolástkissé visszafogni, a tápoldatozást el is hagyhatjuk. Hagyjuk, hogynövényeink ősztől a jól megérdemelt pihenésüket élvezzék. Keressünk egymegfelelő telelő helyet már most, hogy ha elromlik az időjárás, legyen hová bevinni a kerti növényeinket.

A holland Radbout Egyetem kutatója, Josef Stuefer és csapata hernyókat engedett szabadon egy fehér lóhere-telepen, majd megfigyelték, ahogy egy levelet megrágnak. Ezután egy újabb adag hernyót helyeztek a növényre, amelyek választhattak, hogy a megsérült levelet tartalmazó növényhálózatból kezdenek el enni – amelyben már elterjedt a figyelmeztetés, így a védelmi rendszer aktiválódott –, vagy egy eddig érintetlen hálózatból lakmároznak. Minden próba során a körülbelül 15 hernyóból álló csoportok legtöbb vagy összes tagja a sértetlen növényi részeket választotta. <CENTER>

Lóherék. Nagy lehet a zsivaj</CENTER>
Stuefer szerint az élelemre vadászó hernyókat sikeresen eltérítették a sérült növények. A hernyók kiválóan megértik a növények nyelvét – mivel éppen ők a közlés címzettjei.
Hogy működik ez az egész? Ha a hálózat egyik növényét támadás éri, a többi tag erről értesítést kap – figyelmeztetik őket, hogy emeljék a kémiai és mechanikai védelmi szintet. A levelek ettől rágósak és rossz ízűek lesznek. A rendszer működése során elterjeszti a fontos információt a növények között, és eltéríti a hernyókat.
„Ez egy kezdetleges vészjelző rendszer, ami sokban hasonlít a katonai védelmi rendszerekre, csak sokkal hatékonyabb. A hálózat minden tagja megkapja az értesítést a fenyegető növényevőről, és továbbítja azt a többieknek. A megtámadott levél elveszik, de a többi levél védve lesz a támadóktól” – mondta el Stuefer a LiveScience-nek.
A megfigyelés magyarázatot adhat egyes növényi vírusok terjedési és működési mechanizmusára. Ezen vírusok között sok olyan van, ami csak egyetlen konkrét növényfajtát tud megtámadni. A hálózat lehetővé teszi, hogy könnyen eljuthasson a megfertőzött növényből más, genetikailag azonos növényekbe.
Stuefer a folyamatot egy számítógépes vírus terjedéséhez hasonlította. Ha a hálózat összes gépén ugyanaz a Windows operációs rendszer fut, könnyebben fertőződik meg a teljes rendszer. Ha azonban van valamivéle változatosság a Windows-rendszerekben, az lelassíthatja a vírus terjedését – ismertette (némileg sántító - a szerk.) hasonlatát Stuefer.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/fond.gif border=0><TBODY><TR><TD></TD><TD align=left width="100%"><!-- --> Ebben a cikkben folytatom a kiállításokon
rendszerint látható bonszáj stílusok ismertetését.
Az alábbiakban a többtörzsű (sokan, sankan, gokan, kabuki), a shankan (megdőlt), és a kengai, han kengai (kaszkád, félkaszkád) stílusokkal foglalkozom.

Többtörzsű fák. Kabuki
Kéttörzsű fák. Sokan (szókán)
Háromtörzsű fák. San kan (szán kán)
Öttörzsű fák. Go kan

Többtörzsű fák - Kabuki
A fák törzseinek száma kettő, vagy páratlan legyen. A páros számoknak, különösen a négynek és a hatnak szerencsétlen jelentése van úgy, mint nálunk a 13-nak.
A lombozat egységes legyen, mintha egyetlen törzs lenne. Az ágrendszer egy egységes fa alakját mutassa. Az ágrendszernek láthatónak kell lenni, a lombok csak részlegesen takarhatják. Az ágak nem nőhetnek befelé.

Kéttörzsű fák - Sokan (szókán) - Háromtörzsű fák - San kan (szán kán)
A fa külalakja befoglalható legyen egy egyenlőtlen oldalú háromszögbe.
A törzsek közvetlenül a föld felett váljanak szét vagy csak egy rövid, földből kinövő törzs legyen. Magasan szétváló törzsek nem megengedettek ebben a stílusban.
A kéttörzsű stílus esetén a törzsek lehetnek egyforma vastagok és magasak, de kedvező, ha az egyik kisebb a másiknál. A japán gondolatvilágban ez „apa és fiát, illetve anya és lányát” szimbolizálja.
Háromtörzsű fánál a törzsek mérete különböző legyen, azaz a „családot, apa, anya és gyerek” szimbolizálja.

Öttörzsű fák - Go kan
Az öttörzsű fáknál is különböző méretűek legyenek a törzsek, a hátul levők vékonyabbak, kisebbek legyenek, ez a perspektívát megnöveli.
A törzsek lehetnek egyenesek, kissé görbültek stb. azaz más stílusok jegyeit is tartalmazhatják.
Többtörzsű fának legalkalmasabb bizonyos fenyőfélék, (luc, boróka), gyertyán, juhar, bükk, nyír. A szakirodalom a ginkgot is megfelelőnek tartja, nekem az a tapasztalatom, hogy a kisebb törzs nem fejlődik, a nagyobbik elnyomja.

Shakan (sakán) stílus, megdőlt fa
A dőlésszög akár 45 fok is lehet. Az ágak vízszintesen helyezkedjenek el, tehát ha egy egyenes fát ferdén ültetünk be az helytelen. Gyakran ültetik ovális edénybe. A gyökerek láthatóak legyenek, és olyan látszatot keltsenek, hogy a fa biztosan támaszkodik a földben. Az ágrendszerre és a lombozatra ugyanazok a követelmények, mint az egyenes stílusokra. A törzs lehet egyenes vagy kissé görbült.

Kengai (kengáj), Vízesésszerű, kaszkád stílus - Han kengai (hán kengáj) Félkaszkád stílus Ennél a két stílusnál nem lapos, hanem magas, többnyire négyszögletes edényt használunk. A cserepet egy magas, hosszúlábú asztalkára helyezzük. A kengai stílusnál a fa az edény aljánál lejjebb nyúlik le, míg a han kengainál nem érhet a tál alá. Erős, látható gyökerek legyenek.
A törzs az edényből felfelé induljon ki, majd ívesen hajoljon lefelé. Akkor igazán szép, ha nemcsak lefelé menő ágrendszer van, hanem felfelé az edény felett is van egy kisebb „koronája” a fának, ha ez nincs akkor ugyan elfogadható, de olyan látszatot kelt, mintha kiborulna a cserépből...

A törzsön néhány enyhe görbület legyen, mint amilyen a moyogi stílusnál van. Az ágak a külső íven nőjenek, és az egész fa befoglalható legyen egy egyenlőtlen háromszögbe.
A kengai stílusú bonszájt a keleti gondolatvilágban „mennybevezető lépcsőnek” nevezik, nem úgy, mint mi: vízesésnek.
Ezek a stílusok nagyritkán többtörzsű alakban is előfordulnak.
Legtöbbször tűlevelű fákból alakítják ki, de minálunk kedvezőbb a lombos fákból illetve cserjékből készíteni.
Ebben a stílusban elsősorban a rugalmas törzsű fák a legkedvezőbbek, borókák, némely fenyőfaj, madárbirs, tűztövis. A latin névben szereplő „pendula” (szomorúfűz alakú), „repanda” (terülő) szavakat, alakokat keressünk.

Bérces András
Herman Ottó Bonsai Egyesület
www.extra.hu/bonszaj
</TD><TD> </TD><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/8.gif> </TD></TR><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=middle width="100%"> </TD><TD> </TD><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/8.gif> </TD></TR><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=middle width="100%"><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD background=themes/Klorofil/images/cadre/coinsupg.gif> </TD><TD background=themes/Klorofil/images/cadre/sup.gif> </TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

<CENTER>Petőfi Sándor: ITT VAN AZ &Otilde;SZ, ITT VAN ÚJRA

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szeret&otilde; anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet...

</CENTER>
A másik igen kedvelt vadon is termő növény a Fekete szeder (Rubus canesceus), amely nagyon változékony faj és rengeteg rokona él hazánkban. Fényes fekete termését napos, száraz legelőkön, kőfalak mellett, erdőszéleken, cserjésekben szedhetjük. Íze igen kitűnő, különleges szörp, gyümölcshab készülhet belőle. C-vitamin tartalma igen magas.

Nagyon fontos vadon termő növény a Csipkebogyó (Rosa canina),másnéven gyepűrózsa, hecsedli stb. Majdnem mindenütt megtalálható. Rendkivűl fontos C-vitamin forrás. Frissen finom, különlegesen fanyar ízű lekvár készíthető belőle. Megszárítva teának használható, amely a hosszú teleken megfázás ellen igen kiváló. Szörp valamint bor is készíthető belőle.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/2.gif border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD align=middle width="100%">Őszi kikerics</TD><TD align=right> </TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD align=middle><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/fond.gif border=0><TBODY><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=middle width="100%"> </TD><TD> </TD><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/8.gif> </TD></TR><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=left width="100%"><!-- --> A természetet járó ember ebben az időszakban úton-útfélen belebotlik a fű között megbújó, általában csoportosan nyíló, élénk lilás színű, kedves virágba. Üdítő színfoltjuk szorosan hozzátartozik az őszi táj látványához. Kertünkbe ültetve közelünkbe varázsolhatjuk vele a természet egy darabját.

Az őszi kikerics (Colchicum autumnale L.) kékes-lilás virágú, szép kis növény, amely a nyirkosabb, nedvesebb, réteken, hegyi legelőkön tömegesen nő. A 60-70 ismert kikericsfaj legtöbbje a Földközi- és a Fekete-tenger mellékén él. Magyarország területén szinte bárhol, többek között sok természetvédelmi területen is, mint pl. az Őrségi Nemzeti Park vagy a Körös - Maros Nemzeti Park szintén nagy mennyiségben találkozhatunk vele. Virágzása visszavonhatatlanul az ősz beköszöntét jelzi.

A Liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik, népi elnevezése, ebvirág, ébvirág (Csíkszereda), kígyóhagyma, kígyóvirág. Francia neve ’kutyahalál’. Arany János révén őszikeként lett közismert. Tudományos nevének előtagját Colchis városáról kapta, amely az ókorban a méregkeverők paradicsoma volt. A monda szerint Medea, a colchisi király leánya mérgeinek készítéséhez ezt a növényt használta. Az autumnale elnevezés az őszi kikerics késői virágzására utal. Amellett, hogy védett, az egyik legmérgezőbb növényeink egyike. Kolchicin nevű alkaloidát tartalmaz, amely erős méreg és fulladásos halált okoz. A régi időkben ezt a tulajdonáságát a varázslatok és a gyógyítás terén egyaránt felhasználták.
Az őszi kikerics évelő, hagymagumós növény. A hagymagumó megjelenésében a hagymához hasonlít, de nincsenek húsos hagymalevelei. A megvastagodott raktározó tengelyrészt a hagymához hasonlóan hártyás buroklevelek borítják. A lepellevelek aljukon hosszú csővé nőttek össze, és a föld alatt elhelyezkedő magházat zárják magukba. Az őszi kikerics a nyári nyugalmi időszak után augusztus végén indul a csírázásnak, de csak gyökeret és esetleg alacsony levélrozettát fejleszt. A továbbfejlődéshez a téli hideg vernalizációs (megfelelő ideig alacsony hőmérsékleti hatás) hatására van szüksége. Napos helyre még most is elültethetjük a szárazon tárolt illetve ősszel a boltban vásárolt gumót, amelynek a gyökeresedéshez 7-9 °C talajhőmérséklet és legalább 2 hét kell. A jó vízelvezető képességű talajban remekül érzi magát a pangó vizet nem szereti. Telepíthetjük virágos gyepfelületre, valamint ágyásokba. Csoportba ültetve még szebben mutat a kertben. Ha késtünk az ültetéssel a túlzott lehűléstől lomb-vagy szalmatakarással védjük a talajt. Az őszi kikerics először nem hajtást, hanem virágot hoz. A virágokat alul barna vagy világosabb színű hüvelyek veszik körül, amelyeken belül a jövő tavaszon kifejlődő 4-5 lomblevelet látjuk fejletlen állapotban. A szabadban, természetes élőhelyén augusztus végétől október közepéig virágzik.

A virágokat nem érdemes és nem is ajánlott leszedni, mert a szirmok összehúzódnak és a mérgező nedvek kiszivárognak a virág szárából. Az ősszel beporzott virágban a terméskezdemény a föld alatt telel, majd a következő tavasszal fejlődik ki, a levelekkel együtt. A lándzsa alakú, épszélű levelek 25-30 cm hosszúak, 2-5 cm szélesek, élénk sötétzöld színűek. Az őszi virágból májusban lesz érett termés. Toktermése 3-4 cm hosszú, előbb zöld, majd barna, bőrnemű, felfúvódott, sokmagvú és 3 kopáccsal nyílik. Magvai 2-2.5 mm átmérőjűek, gömbölyűek, sötétbarna színűek, friss állapotban ragadósak. A május, június hónapokban elhullatott magvak csírázni kezdenek és ugyanazt a növekedési ritmust követik, mint a kifejlett növények. Az őszi kikericset fiókhagymákról is szaporíthatjuk.
Érdekessége , hogy virága a szárazon (víz nélkül) tárolt gumón is kinyílik. A virág azonban csak megfelelő fény mellett nyeri el élénk lila színét. Üvegbe, üvegpohárba téve világos helyen hetekig virít a lakásban. Hagymagumója és magva a legerősebb orvosságok közé tartozik. Mivel a kolchicin megállítja a sejtmagosztódást, a szövettenyészetekben megszünteti a rákos daganatok növekedését. Nagyon erős volta miatt azonban, az embereknél hatásos mennyiség már halálos adag. A kísérletek folyamatosak és a leukémia (fehérvérűség) gyógyításában már sikereket értek el vele . Az őszi kikerics alkoholos kivonatát régebben vizelethajtóként alkalmazták.
A köszvény kezelésére is használják, amikor is félóránként 10-15 cseppet adnak a növény magvából kinyert folyadékból. A colchicinnek azonban számos mellékhatása is van, úgymint: hányás, hasfájás, hasmenés valamint vérképzési zavarok, ezért csak óvatosan és igen indokolt esetben javasolt az alkalmazása. Szerző: Szegedi Éva (Vica)
</TD><TD>

</TD><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/8.gif>

</TD></TR><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif>

</TD><TD>

</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/2.gif border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD align=middle width="100%"><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD align=middle background=themes/Klorofil/images/tabs/4.gif>Hagymások</TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE></TD><TD align=right> </TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD align=middle><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/fond.gif border=0><TBODY><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=middle width="100%"> </TD><TD> </TD><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/8.gif> </TD></TR><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=left width="100%"><!-- --> A hagymás növények kínálata annyira gazdag, hogy mindenki találhat közülük olyat, amely a helyi adottságoknak a legmegfelelőbb. A választás lehetőleg a legkevésbé igényesekre essen, hiszen ezek maradhatnak meg leginkább. Általában a nálunk is honos tavaszi sáfrányok, krókuszok, illetve a kisebb termetű nárciszok válhatnak be.

Sokan vagyunk, akik kert nélkül erkélyünk növényeiben tudunk csak gyönyörködni. Hogy mi se maradjunk tavaszi virág-pompa nélkül, szebbnél szebb törpe tulipán és nárcisz fajtából válogathatunk. Ezeket bátran ültethetjük az erkélyládákba, hisz csak 20-25 cm magasra nőnek.
A tulipán sokunk kedvence. Régen csak kertekben, parkokban találkozhattunk velük. Ma már cserepes dísznövényként is kaphatóak akár decemberben.
Probálkozhatunk otthon mi is a hajtatással, hisz a virágboltok, faiskolák árusítanak erre alkalmas hagymákat.Csak annyi a dolgunk, hogy október elején homokos földbe ültetjük őket úgy, hogy a hagymák kétharmadig kerüljenek a cserépbe. Egy cserépbe több hagymát is tehetünk, a lényeg, hogy a hagymák és a cserép széle között egy ujjnyi távolságnál ne legyen több. Ezután öntözzünk alaposan, majd tegyük növényeinket 5-8 C körüli, sötét helyre. Egészen addig tartsuk őket sötétben és kicsit nyirkosan, amíg a bimbók meg nem jelennek. Ekkor kerüljenek a cserepek világos, még mindig hűvös helyre. Ez valószínűleg november végén, december elején lesz. Karácsonykor tulipán viríthat az asztalunkon!

A kerti füves felületek kisebb-nagyobb részének virágosítása a különféle tulipánokkal, nárciszokkal, jácintokkal, sáfrányokkal, illetve krókuszokkal, valamint az egyéb hagymás növényekkel oldható meg. A kora tavaszi virágzású hagymások jellemzően csak a virágzásuk idején láthatók, ezután, nyugalmi életszakaszukban visszahúzódnak a talajba úgy, hogy a fű jól elfedheti a helyüket. Ha az egyedek jól érzik magukat, akár terjeszkedhetnek is. Ehhez előrelátó módon elegendő teret kell hagyni számukra.
A kevésbé elterjedtek közül figyelmet érdemelnek a különféle gyöngyikék, tőzikék, keltikék, valamint a madártej-félék, a hóvirágok és még sok másféle növény. A félárnyékot kedvelők közül a medvehagyma és a téltemető a legmegfelelőbb. Azok számára, amelyek a nyirkosságot is igénylik, mint a hóvirágok többsége és a tavaszi tőzike, különösen fontos az állandó nedvesség.
Nagy termetű növényt (pl:császárkorona) csak akkor válasszunk, ha számára elegendő területet tudunk biztosítani.
A sáfrányok és a törpe nárciszok kivételével a hagymásokra jellemző, hogy a füves felületekbe az alapfajok alkalmasabbak, mint a kertészeti, hibrid változatok. A tulipánokból is főként a karcsúak lehetnek jók fűfelületek virágosítására. Növényeink akkor lehetnek a legszebbek, ha színenként külön-külön, önálló, szabálytalan foltokban telepítjük őket. Figyelembe kell venni a növény és a virág méretét, formáját, az egymás mellé szántak virágzási idejét, valamint az egy időben virágzók virágszíneit is. Az alacsonyabb termetű növények előre valók, szegélyképzők is lehetnek. Mögéjük illenek a magasabb, szélesebb termetűek, majd utánuk a kifejezetten karcsú növények ültetendők. A méretbeli különbségek azonban a másfél-két virágzat nagyságot ne haladják meg, mert akkor nem várható összefüggő színes összhatás.
A nagy hagymájú növényeket általában egyenként kell elültetni oly módon, hogy a földbe kerülő rész legnagyobb átmérőjénél kétszer-háromszor nagyobb mélységbe kerüljenek a hagymák.Érdemes csávázott azaz kártevő ellen kezelt hagymát választani.Az ültetés ideje általában szeptember-október közepe közötti időszak. A beültetett területrészeket érdemes megjelölni.teti. A télre érdemes a talajfagyok ellen érett komposztfölddel betakarni. Ezzel a talaj átfagyása is mérséklődik, és tél végén késik a felmelegedése is. Ez gátolja a hagymák idő előtti kihajtását. A kertben és a balkonládákban is akkor igazán szép a tulipán és minden tavaszi hagymás, ha egy-egy csoportba többet ültetünk belőlük. A hagymák egymástól kb. 5 cm-re kerüljenek, s a hagyma méretétől függően legalább 8-10 cm mélyre. A ládákban a föld mindig legyen nyirkos, s amikor a hagymák kihajtottak, egyszer tápoldatozzunk. Elvirágzás után a hagymákat ültessük ki a kertbe, s ott a következő év tavaszán újra virágoznak majd.
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/2.gif border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD align=middle width="100%">Teleltetés</TD><TD align=right> </TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD align=middle><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/fond.gif border=0><TBODY><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=middle width="100%"> </TD><TD> </TD><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/8.gif> </TD></TR><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif> </TD><TD> </TD><TD align=left width="100%"><!-- --> Nyakunkon a tél, az elkövetkező időszakban egyre valószínűbb, hogy talajmenti fagyok is lesznek. Ezért már most el kell gondolkodnunk azon, hol tudjuk teleltetni fagyérzékeny növényeinket. Előzetes alapos átvizsgálás után a fertőzött növényekről el kell távolítani a kártevőket. Azért is fontos ezt megtenni, mert a melegebb, kedvezőbb helyen nagyon elszaporodhatnak, és az egészséges példányokat is megtámadhatják. A világos hely nagyon fontos a növények számára, mert különben a hajtásaik megnyúltak, gyengék, lesznek. A növény elveszti formáját, és egészséges színét. A téli nyugalmi időszakban kerüljük a tápoldatozást. A cikkben további információkkal szolgálunk a teleltetésről.

A fagyokat nem tűrő növényeink általában mediterrán eredetűek. Ilyenek a muskátlik, leanderek, fuksziák stb. Ezeket 5-12˚C körüli hőmérsékleten, világos helyen tudjuk jól átteleltetni. Öntözni csak mérsékelten kell őket, mert ha sok vizet kapnak, könnyen kirothadnak. A nyáron szabadban tartott pálmák teleltetési h&otilde;mérsékletét a fajta igénye dönti el.
Még az első hidegek előtt vigyük 5-12 °C-os hőmérsékletű, világos telelőhelyiségbe a Daturát vagy angyaltrombitát. A hajtásvégeket a szimmetrikus levelekig vágjuk le. Megfásodott, öregebb növényeket akár sötét pincében is átteleltethetünk. A zöld részeket le kell róluk vágnunk. Földnedves pincében egyáltalán nem kell őket öntözni.

Behordás előtt 15-20 centire vágjuk vissza a muskátlikat (Pelargonium), amelyek 5-10 °C-on, nagyon világos helyen a ládáikban remekül áttelelnek.
A fuksziát (Fuchsia) kétharmadára visszavágva 5-15 °C-os, világos helyiségben, kevés öntözés mellett teleltessük.

A leanderek (Nerium) kevésbé érzékenyek, még a -5 °C-ot is elviselik, ezért október közepe táján még csak egy védettebb helyre (balkon, terasz) kell vinni, ahol kb. még egy hónapig virágoznak. Világos helyen 5-10 C˚-on teleltessük őket. Behordás előtt a virágzatot vágjuk le róluk. A felkopaszodott szárakat csak tavasszal kell visszavágni!
A balkonon, erkélyen tartott nem fagyérzékeny növényeinket is védenünk kell a hideg ellen. Még hóesés előtt vigyük őket a balkon, erkély legszélvédettebb zugába. Rakjuk össze a növényeket egy csoportba, vegyük körül az egészet zsákvászonnal, rossz szőnyeggel. A cserepek, dézsák közötti teret töltsük ki pl. forgáccsal, szalmával. Fagymentes időben öntözzük meg őket.

Nagyon fagyérzékenyek a nálunk is egyre kedveltebb mangó, gránátalma, és a citrusfélék (citrom, narancs, mandarin), amelyeknek fiatal hajtásai már -1C˚-on is megfagyhatnak. Világos helyen, 5-8C˚-os hőmérsékleten, minimális öntözés mellett teleltessük őket. Szobában, száraz levegőn tartva könnyen legyengülnek, s így megfertőzheti őket a korompenész, vagy megtámadhatja őket a pajzstetű. Ezek ellen káliszappanos lemosással, illetve pajzstetű írtó spray használatával védekezhetünk.
Az első fagyok után (ha eddig még nem tettük meg) feltétlenül ki kell szednünk a nem télálló hagymásokat és gumósokat (dáliák, begóniák, kardvirágok). Tisztítsuk meg őket a földtől, és válasszuk le róluk a kis fiókhagymákat és gumókezdeményeket. A növények szárát vágjuk vissza tíz centiméteresre, és száraz, hűvös helyen, illetve kissé nedves tőzegben tároljuk azokat. Még most is ültethetünk viszont tavaszi virágzású hagymás növényt: tulipánt, jácintot, nárciszt, fürtös gyöngyikét. Fejlődésükhöz a fagy, a hideg kifejezetten előnyös.
A kevésbé fagyérzékeny évelőket letakarhatjuk egészséges levelekkel. A rózsák rügyeit pedig megvédhetjük azzal, hogy a tövüknél a leveleket vagy a talajt felkupacoljuk.
Itt az ideje a talaj felásásának, amit egészen a fagyokig elvégezhetünk. A felásott föld könnyebben befogadja a téli csapadékot, a nagyobb rögök szétfagyása után pedig tavasszal porhanyósabb lesz a föld. A sekélyen gyökerező gyümölcsfáknál vigyázzunk a gyökerek épségére, ezért ne ássunk le túl mélyre. A talaj átforgatásával egyidőben a jöv&otilde; évi tápanyagot is bedolgozhatjuk a földbe. A gyümölcsfáknál ajánlatosabb szervestrágyát alkalmazni (növényenként 2-3 kg). Műtrágya esetében 2-2,5 kg szuperfoszfátot és kálisót számítsunk. A cserjéket és évelőket is érdemes ebben az időszakban tápanyaggal ellátni. Az örökzöldeket azonban, csak tavasszal kell trágyázni. A zöldségeskertből hamarosan fel kell szednünk a hidegtűrő zöldségféléket (pl.kelbimbót) is. A talaj felásása után a földben hagyhatunk néhány fehérrépát, így télen is szedhetjük a friss petrezselymet. A szabadban maradhat a paszternák és a csicsóka, ezek károsodás nélkül áttelelnek és frissek maradnak. A földjüket érdemes apró szalmás trágyával takarni, hogy ne fagyjon át. A káposztafélék közül a bimbóskel, a fodros vagy leveles kel, valamint a póréhagyma téli fajtái takarás nélkül is átvészelik a telet.

Az őszi időszakban rengeteg levél összegyűlik a kertben, amelyeket ugyan elég bosszantó feladat állandóan összetakarítani, de az egészséges levelek kiválóan komposztálhatók. Ahol pedig felássuk a talajt a szerves trágyával együtt beforgathatjuk a talajba. A beteg leveleket, a fákról leszedett beteg termésekkel együtt érdemes elégetni, így az áttelelő kórokozókat elpusztíthatjuk. A fákról vágjuk le a sérült, letört ágakat, és a vágási felületekre használjunk fasebkezel&otilde; anyagokat (Fagél, Faplast). A gyümölcsfáinkat, ha fertőzöttek voltak az év folyamán most lepermetezhetjük lemosó permetezőszerrel. Azoknak a fáknak a törzsére, amelyek berepedezettek a további sérülések elkerülése végett, valamint a napsütés miatti hőingadozás elleni védelem miatt tekerjünk jutazsákot. Bizonyos területeken gyakori, hogy a vadállatok télen, éhségükben megrágják a fák törzseit. Ellenük dróthálóval védekezhetünk.

Az örökzöldeket is fel kell a télre készítenünk. A tujákat, tiszafákat, oszlopos borókákat a hónap végén kössük össze, hogy a hó ne nyomhassa szét az ágakat. A kényesebb örökzöldeket az erősebb téli napsütés ellen érdemes kissé takarni, mert az a víz felvételére készteti a növényeket. A fagyott földből azonban ez lehetetlen, ezért a növény élettani szárazság miatt elpusztulhat. Ha a föld nem fagyott, fagymentes id&otilde;ben mérsékelten öntözhetjük az örökzöldeket.

Akinek van a kertjében tava az tudja, hogy itt is elő kell készülni a télre. A tóba hullott faleveleket távolítsuk el a vízből, mert azok a bomlásukkal egy állandó szennyezésforrást jelentenek. A víz fölé érdemes hálót feszíteni, amely meggátolja, hogy a lehulló falevelek a tóba kerüljenek. A szűrőket alaposan ki kell tisztítani. A vízben áttelelő halak a tó aljára húzodnak és félig dermedt állapotban vészelik át a hideget. A vízinövények szalmásodó szárát hagyjuk meg, mert ezek biztosítják az oxigénellátást. A halaink miatt, ha télen a kerti tó jégrétege vastagabb lesz 2-3 cm-nél, léket kell vágnunk vagy olvasztanunk.
A fagyérzékeny vízinövényeket még a fagyok beállta előtt, vegyük ki a tóból. Ezeket világos hűvös helyen (pincében vagy akár garázsban), egy kisebb vödör vízben is átteleltethetjük.

Madáretetők kihelyezésével gondoskodhatunk a kertünket, birtokunkat látogató madarakról.
Szerencsére egyre elterjedtebb, hogy a családok gyökeres fenyőfát díszítenek fel karácsonykor. Már most megvásárolhatjuk a fát. Cserépbe ültetve, rendszeres gondozás mellet, karácsonyra már szépen meggyökeresedik és megerősödik. Az ünnep elteltével a fenyőfát kiültethetjük a szabadba. Szerző: Szegedi Éva (Vica)
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/2.gif border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD align=middle width="100%">Vizet!</TD><TD align=right>

</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD align=middle><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" background=themes/Klorofil/images/tabs/fond.gif border=0><TBODY><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif>

</TD><TD>

</TD><TD align=middle width="100%">

</TD><TD>

</TD><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/8.gif>

</TD></TR><TR><TD background=themes/Klorofil/images/tabs/7.gif>

</TD><TD>

</TD><TD align=left width="100%"><!-- --> Az aszályos napokon öntözni kell, a konyhakertben elsősorban a vízigényesebb padlizsánt, paprikát, karfiolt, káposztaféléket. Ne csak felületesen locsoljunk, hanem öntözzük meg alaposan a növényeket, négyzetméterenként legalább 30-40 liter vízzel (alkalmanként 3-4 vödörrel négyzetméterenként).
Az öntözővíz-szükséglet meghatározásához tudnunk kell, hogy 1 mm víz egy négyzetméterre számolva 1 litert jelent. Rendszeres öntözés esetén 1 cm-es talajréteg átnedvesedéséhez nagyjából 1 mm víz szükséges.


<CENTER>
<TABLE border=0><TBODY><TR><TD>

Az öntözővíz egy-egy alkalommal legfeljebb annyi legyen, hogy az a talajban lefelé szivárogva, még a mélyen gyökerező fáknál se menjen 60-80 cm alá. A tömör vagy tömörödésre hajlamos talajok esetében gyakori előfordul, hogy az öntözések során víz jelenik meg a talajfelszínen. Ekkor abba kell hagyni az öntözést. Csak akkor folytassuk az öntözést, amikor a víz már beszivárgott a talajba. Még jobb, ha öntözés előtt a tömődött vagy korábban összeiszapolódott talajt föllazítjuk, s finomabb porlasztással, ill. lassúbb vízadagolással öntözünk.
A lágyszárú kerti növények gyökérzetének fő tömege a felső 20-30 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Így az alkalmankénti öntözővíz igényük legalább 20-30 mm, ill. 20-30 liter négyzetméterenként.
Nyári szárazság idején, csapadék hiányában hozzávetőleg kéthetenként szükséges az ilyen öntözés megismétlése. Átlagos időjárású nyarakon 6-8 alkalommal öntözzünk.

A mélyebb gyökérzetű fás növényeket (lomblevelűek, fenyők és más örökzöldek) ritkábban, de 50-80 mm-es, ill. 100 liter/m2 mennyiségű vízadagokkal történő öntözzük. Fontos az öntözés időpontjának megválasztása. Derült időjárás esetén a déli meleg órákban, napsütésben, 25 °C-fok hőmérséklet felett legalábbis a nagy és puha levelű növényeket ne öntözzük felülről, legfeljebb ha árnyékban vannak. Ez vonatkozik a gyepre is. A késő délutáni, esti öntözés azért célszerűbb, mert a hideg öntözővíz már lehűlő növényeket ér, s reggelre be is szívódhat a talajba, így viszonylag kevés a párolgási veszteség. Legcélszerűbb az éjszakai öntözés, feltéve, hogy ellenőrizhető vagy automatizálható. Ugyanakkor még a víznyomás is kedvezőbb a nappalinál, valamint ritkább az öntözési tilalom. A gallyak állandó mozgásával is járó erős szélben azonban az öntözést abba kell hagyni.

A gyep, valamint más növényzet frissítő öntözésén kívül alkalmanként 25 mm-nél, azaz 25 l/m2-nél kevesebb vizet nem érdemes kiöntözni. Ezért egy 200 négyszögöles, azaz 720 m2-es kert egyszeri megöntözése legalább 12 órát vesz igénybe, a szokásos félcolos vízvezetéki csővel. A korszerű szivárogtató vízkibocsátás, ill. a csepegtető öntözés a víztakarékosság mellett a leginkább időtakarékos is. Ez pedig automatizálva bizonyult a leghatékonyabbnak kiskertben is.

Felmérések szerint átlagosan fejenként napi 6 liter vizet fogyasztunk kertjeink öntözésére. Ehhez nem szükséges ivóvíz tisztaságú víz, a locsolás legpraktikusabban, és a növények számára is legkedvezőbben az összegyűjtött csapadékvíz használatával gazdaságosan megoldható. Egyéb forrásai a felszín alatti vízkészletek illetve kissé pazarló módon a vezetékes víz lehet. A nyári mulcsozással (fűnyesedékkel, aprított szalmával vagy komposzttal) megőrizhetjük a talaj nedvességét, és egy-két kapálástól is megkíméljük magunkat. A Dip Stick mikroöntöző ideális társ, ha gondosan, és folyamatosan szeretnénk növényeinket vízhez juttatni. Sőt szabadságunk alatt is megoldja az öntözést, még a legnagyobb szárazság idején is. Nincs túlöntözés, sem kiszáradás. A talaj víztartalma egyenletes lesz. Garami Márta

</TD></TR></TBODY></TABLE>
</CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

Bélyegeket és blokkokat

Sziasztok
véletlenűl a disznövénytár cd (diszfák és cserjék)nincs meg valakinek?
Ha valaki feltőltené nagyon hálás volnák érte.
Előre is köszönöm.