Lehet szeretni vagy akár a fenébe is kívánni, de annyi biztos, hogy a Valentin-nap nagyon hosszú utat tett meg, míg végre Magyarországra ért. Eva Six, a magyar Marilyn Monroe és lánya, Linda von Schmidt az Egyesült Államokból hozta magával az ünnepet, ami végig itt élt szinte a szomszédságunkban. A piros szívecskéktől duzzadó Bálint-nap tulajdonképpen kétszer kelt át az óceánon, mire végül helyet kapott a Kárpát-medencében is.
Bár a Valentin-nap gyökerei egészen az ókori Rómáig érnek, Magyarországon csak a rendszerváltás óta ünnepeljük a szerelmesek és a szeretet ünnepét. A ma ismert, amerikanizált Bálint-nap ősének a lupercalia nevű pogány pásztorünnepet tartják. A tisztító szertartások célja akkoriban az volt, hogy kiengeszteljék a rosszindulatú, farkas alakú Lupercus istenséget. Ez úgy történt, hogy leöltek két kecskét, majd a véres kést két "nemesifjú" homlokához érintették, akiknek ezután tejbe mártott kendővel letörölték az arcukat. Ezen a két fiatalnak nevetnie kellett (akár viccesnek találták az eljárást, akár nem), majd meztelenül, mindössze egyetlen övvel a derekukon, és a kecskék bőréből készült szíjakkal a kezükben, futásnak eredni, és az összes szembejövőnek jól odasuhintani egyet-kettőt.
Lupercalia Adam Elsheimer XIV. századi metszetén
Fotó: Wikimedia Commons
A fiatal lányok és nők állítólag még csak meg sem próbáltak megmenekülni a megalázás elől, mert azt tartották, hogy az könnyebbé teszi a szülést, és hamarabb esnek tőle teherbe.
Kellemesebb része is volt azért a napnak: mivel ez egyben Júnó ünnepe is volt, a hajadonok a szülés és a házasság istennőjének templomába mentek, ahol megjósolták nekik, hogy ki lehet majd az igazi férfi az életükben. A férjek már akkor is virággal kedveskedtek feleségeiknek, a még nőtlen plebejusok pedig tombolán húzták ki a hajadonok nevét, akivel aztán egy ideig együtt is jártak, néha pedig akár igazi szerelem is szövődött a szerencsésebb felek között. A helyi arisztokrácia természetesen undorodott ettől az eljárástól.
Szent Bálint Amerikába megy
Ezt váltotta fel idővel a Bálint-nap keresztény olvasata, természetesen Szent Bálintra emlékezve, aki II. Claudius római császár idején, a tilalom ellenére, titokban katonákat esketett össze szerelmeikkel, amiért időszámításunk szerint 270-ben, február 14-én kivégezték. Ilyenből – mármint mártírhalált halt Bálintból, Valentinből vagy Valentinusból – azonban legalább három is élt a harmadik században: az egyik pap volt Rómában, egy másik püspök Terniben, a harmadikról pedig csak annyit tudni, hogy Afrikában halt meg. Hogy melyikőjükre emlékezünk ilyenkor, máig nem tudni pontosan. (A titokzatos Szent Bálint egyébként az epilepsziások védőszentje is egyben, így 1997-től ekkor tartják az epilepsziával élők világnapját is.)
A 14-15. századi Nyugat-Európában Bálintot már az egyik legismertebb szentként tartották számon. Annak ellenére, hogy az egyház megpróbálta kisajátítani az ünnepet, a világi romantika és a szerelem továbbra is összefonódott ezzel a nappal, amelyről akkoriban azt tartották, hogy egybeesik a madarak párzási idejével is. Rövidesen megjelentek a kézzel készített, szívecskés üdvözlőlapok is, amelyek közül az egyik legelsőt, ugyan még szivecskék nélkül, Orleans hercege, Charles küldte feleségének a londoni Towerből 1415-ben. Ez a lap szerencsére megmaradt az utókornak, és a British Múzeumban ma is megtekinthető.
Charles de Orléans levele
Fotó: Photo 12 / Europress / Getty
A szokás később átkelt az Atlanti-óceánon, és megvetette lábát az amerikai gyarmatokon is, ahol az 1840-es évektől kezdve – a kész lapok gyártásával – már kifejezetten a bizniszről szólt. Valentin-napkor a virágárusok, valamint az ajándék- és édességboltok óriási forgalmat bonyolítanak le. Ezt használta ki az a hollywoodi színésznő is, aki a Amerikából Magyarországra hozta a Valentin-napot.
De hogy jutott el hozzánk a szerelmesek ünnepe?
A vicc az, hogy az ünnep szinte végig velünk volt, hiszen a Kárpát-medencében élő svábok körében Szent Bálint óriási népszerűségnek örvendett: képmása több templom oltárán vagy falán is feltűnt, a nyavalyatörésben, vagyis epilepsziában szenvedők pedig már akkor is úgynevezett bálintkeresztet viseltek a nyakukban. Ennek ellenére a Valentin-nap a nem is olyan messzi Rómából előbb átnyergelt Amerikába, majd onnan egy titokzatos magyar színésznő segítségével érkezett meg Magyarországra.
A színésznőt Eva Sixnek hívták, tavaly cikkeztünk is róla. A magyar Marilyn Monroe-ként emlegetett szexbomba '56-ban szökött át a vasfüggönyön, majd Frank Sinatrával barátkozott, hollywoodi filmekben szerepelt, és külföldi magazinok címlapján szerepelt. Emellett az egyik legizmosabb magyar, Mickey Hargitay ágyasa volt, amiért a kor legnagyobb szexszimbóluma, Jayne Mansfield is féltékenykedett rá. Six ezután váratlanul visszavonult, és ezzel az ígéretesen induló pálya hirtelen hamvába holt, számos kérdőjelet hagyva maga után.
Boldog Valentin Napot Kivanunk Minden Kedves Tagunknak, Tamogatoinknak es Latogatoinknak !
Canadahun Vezetosege!
Bár a Valentin-nap gyökerei egészen az ókori Rómáig érnek, Magyarországon csak a rendszerváltás óta ünnepeljük a szerelmesek és a szeretet ünnepét. A ma ismert, amerikanizált Bálint-nap ősének a lupercalia nevű pogány pásztorünnepet tartják. A tisztító szertartások célja akkoriban az volt, hogy kiengeszteljék a rosszindulatú, farkas alakú Lupercus istenséget. Ez úgy történt, hogy leöltek két kecskét, majd a véres kést két "nemesifjú" homlokához érintették, akiknek ezután tejbe mártott kendővel letörölték az arcukat. Ezen a két fiatalnak nevetnie kellett (akár viccesnek találták az eljárást, akár nem), majd meztelenül, mindössze egyetlen övvel a derekukon, és a kecskék bőréből készült szíjakkal a kezükben, futásnak eredni, és az összes szembejövőnek jól odasuhintani egyet-kettőt.
Lupercalia Adam Elsheimer XIV. századi metszetén
Fotó: Wikimedia Commons
A fiatal lányok és nők állítólag még csak meg sem próbáltak megmenekülni a megalázás elől, mert azt tartották, hogy az könnyebbé teszi a szülést, és hamarabb esnek tőle teherbe.
Kellemesebb része is volt azért a napnak: mivel ez egyben Júnó ünnepe is volt, a hajadonok a szülés és a házasság istennőjének templomába mentek, ahol megjósolták nekik, hogy ki lehet majd az igazi férfi az életükben. A férjek már akkor is virággal kedveskedtek feleségeiknek, a még nőtlen plebejusok pedig tombolán húzták ki a hajadonok nevét, akivel aztán egy ideig együtt is jártak, néha pedig akár igazi szerelem is szövődött a szerencsésebb felek között. A helyi arisztokrácia természetesen undorodott ettől az eljárástól.
Szent Bálint Amerikába megy
Ezt váltotta fel idővel a Bálint-nap keresztény olvasata, természetesen Szent Bálintra emlékezve, aki II. Claudius római császár idején, a tilalom ellenére, titokban katonákat esketett össze szerelmeikkel, amiért időszámításunk szerint 270-ben, február 14-én kivégezték. Ilyenből – mármint mártírhalált halt Bálintból, Valentinből vagy Valentinusból – azonban legalább három is élt a harmadik században: az egyik pap volt Rómában, egy másik püspök Terniben, a harmadikról pedig csak annyit tudni, hogy Afrikában halt meg. Hogy melyikőjükre emlékezünk ilyenkor, máig nem tudni pontosan. (A titokzatos Szent Bálint egyébként az epilepsziások védőszentje is egyben, így 1997-től ekkor tartják az epilepsziával élők világnapját is.)
A 14-15. századi Nyugat-Európában Bálintot már az egyik legismertebb szentként tartották számon. Annak ellenére, hogy az egyház megpróbálta kisajátítani az ünnepet, a világi romantika és a szerelem továbbra is összefonódott ezzel a nappal, amelyről akkoriban azt tartották, hogy egybeesik a madarak párzási idejével is. Rövidesen megjelentek a kézzel készített, szívecskés üdvözlőlapok is, amelyek közül az egyik legelsőt, ugyan még szivecskék nélkül, Orleans hercege, Charles küldte feleségének a londoni Towerből 1415-ben. Ez a lap szerencsére megmaradt az utókornak, és a British Múzeumban ma is megtekinthető.
Charles de Orléans levele
Fotó: Photo 12 / Europress / Getty
A szokás később átkelt az Atlanti-óceánon, és megvetette lábát az amerikai gyarmatokon is, ahol az 1840-es évektől kezdve – a kész lapok gyártásával – már kifejezetten a bizniszről szólt. Valentin-napkor a virágárusok, valamint az ajándék- és édességboltok óriási forgalmat bonyolítanak le. Ezt használta ki az a hollywoodi színésznő is, aki a Amerikából Magyarországra hozta a Valentin-napot.
De hogy jutott el hozzánk a szerelmesek ünnepe?
A vicc az, hogy az ünnep szinte végig velünk volt, hiszen a Kárpát-medencében élő svábok körében Szent Bálint óriási népszerűségnek örvendett: képmása több templom oltárán vagy falán is feltűnt, a nyavalyatörésben, vagyis epilepsziában szenvedők pedig már akkor is úgynevezett bálintkeresztet viseltek a nyakukban. Ennek ellenére a Valentin-nap a nem is olyan messzi Rómából előbb átnyergelt Amerikába, majd onnan egy titokzatos magyar színésznő segítségével érkezett meg Magyarországra.
A színésznőt Eva Sixnek hívták, tavaly cikkeztünk is róla. A magyar Marilyn Monroe-ként emlegetett szexbomba '56-ban szökött át a vasfüggönyön, majd Frank Sinatrával barátkozott, hollywoodi filmekben szerepelt, és külföldi magazinok címlapján szerepelt. Emellett az egyik legizmosabb magyar, Mickey Hargitay ágyasa volt, amiért a kor legnagyobb szexszimbóluma, Jayne Mansfield is féltékenykedett rá. Six ezután váratlanul visszavonult, és ezzel az ígéretesen induló pálya hirtelen hamvába holt, számos kérdőjelet hagyva maga után.
Boldog Valentin Napot Kivanunk Minden Kedves Tagunknak, Tamogatoinknak es Latogatoinknak !
Canadahun Vezetosege!
