Krimik, bűnök, kalandok.

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
49 évvel ezelőtt, 1976. január 12-én hunyt el a krimi királynője, Agatha Christie. Nyugodj békében, Dame Agatha!
1736787046933.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag

A Kivérző szerelemben izom és ideg feszül pattanásig – Kritika​

A Kivérző szerelem egy feszes műfaji keverék, amin röhöghetsz, szörnyülködhetsz és izgulhatsz nagyjából egyenlő mértékben. Kritika.

A fekete humor különlegessége, hogy már a felismerése is egyénfüggő. Míg egy hagyományos vígjátéknál, még ha nem is tetszik, tudjuk, hogy ez egy vígjáték akar lenni, addig egy fekete komédiánál egyáltalán nem biztos, hogy egyáltalán úgy jön le. Emiatt kifejezetten fontos a jó írás és rendezés, ugyanis így még a legelvetemültebb pillanatok is tudnak viccesen hatni, akár bűntudat nélkül is. A Kivérző szerelem pedig ezt remekül csinálja, ugyanis gyakran lehet ingázni két gondolat között: „akár durva is lehetne, ha nem lenne ennyire vicces”, illetve „akár vicces is lehetne, ha nem lenne ennyire durva”. A második filmjét rendező Rose Glass pedig úgy vegyíti műfajok sokaságát, hogy minden patentül összeáll.

Így lesz a Kivérző szerelem egyszerre romantikus-erotikus, egyszerre neo-noir, egyszerre krimi-thriller, egyszerre fekete komédia.
1989-ben járunk, az amerikai Új-Mexikóban, annak is egy nem túl jelentős, nem is túl magával ragadó városában. Lou (Kristen Stewart) egy lepukkant edzőtermet menedzsel, ahol a tesztoszterontól túlfűtött helyi gyúrósok kezelése ugyanannyira a hétköznapi munka része, mint az eltömődött, mocskos vécék pucolása vagy Daisy (Anna Baryshnikov) közeledéseinek hárítása. Egy nap azonban besétál Jackie (Katy O’Brian), és minden megváltozik. A fiatal lány átutazóban van egy Las Vegasban megrendezendő testépítőversenyre, útközben pedig pont ebben a városban szállna meg. Kezdetben összekavar Lou testvérének, Beth-nek (Jena Malone) bántalmazó férjével, J.J.-jel (Dave Franco), aki cserébe munkát intéz neki Lou és testvére apjának lőterén, aki egyébként a helyi bűnvezér (Ed Harris). Utána azonban egymásba szeret a két nő, összegabalyodásuk pedig olyan szálakat is beránt, amiket nem kéne:

belekerülnek a lokális szervezett bűnözés szívébe, és a kiutat erotika és erőszak szegélyezi.
Rose Glass rendező írótársával, Weronika Tofilskával (aki négy részt is rendezett a Szarvasbébiből) egy szuper és izgalmas krimi sztorit alkotott a Kivérző szerelemmel, aminek egyik legfőbb különlegessége, hogy a tipikus, hardboiled macsó elemeket oltották bele egy leszbikus narratívába – anélkül, hogy kihasználnák alanyaikat. Sőt, kifejezetten pozitív, hogy a cselekmény szempontjából egyáltalán nincs jelentősége a főszereplők szexualitásának: itt, az isten háta mögött senkit nem érdekel, hogy ki, kivel és hogyan kavar. Az, hogy kinek sértik egyéb érdekeiket, már annál inkább.

Természetesen az alkotók igyekeztek kihangsúlyozni a karakterek közötti intenzív szexuális feszültséget, a cselekményt – főleg az elején – szexjelenetekkel tűzdelve meg. Ez a kettejük kapcsolatának bemutatásában is fontos szerepet játszik amellett, hogy remekül szemlélteti a duó dinamikáját. Lou egy vékonyabb, alacsonyabb, inkább magába forduló, sápadt és visszafogott személyiség, akit Kristen Stewart kiválóan kelt életre. A cselekmény során azonban rájövünk, hogy miért ilyen, és hogy személyisége sokkal összetettebb, amiben jelentős szerepe van a pazar alakításnak. Jackie ezzel szemben

ki van baszva: úgy néz ki, mint egy megelevenedett ógörög márványszobor, amit előszeretettel ki is hangsúlyoz a film.
A női Adonisz (Hippolita?) jó kondiban, de nincs túlgyúrva. Emellett kifejezetten határozott, tudja, hogy mit akar, és utálja az igazságtalanságot. Hirtelenharagú, sőt, erőszakos, és pont emiatt könnyen bele is keveredik olyan dolgokba, amik igen durvák. Jackie fizikai nagysága és személyiségének intenzitása a kameraszögekben is meglátszik, és gyakran, már-már szürreális, emberfeletti nagyságban jelenik meg, ami kiválóan illeszkedik a narratívához.
A Kivérző szerelem cselekménye pedig tele van csavarokkal és fordulatokkal, és bár jelentős része kiszámítható, ettől függetlenül ugyanúgy izgalmas. Van benne Tarantino, Coen tesók, Lynch és rengeteg old-school hardboiled krimi, azonban Glass és társa belerakja saját stílusát is. Remekül egyensúlyoz a fülledt erotika és a dinamikus pörgés mezsgyéjén, és százperces játékideje ellenére meglepően sok mindent besűrít: legyen szó konkrét cselekményekről, karakterépítésről vagy hangulatteremtésről. Tény azonban, hogy az utolsó harmad drasztikusabb fordulatokat vesz, ami

nagy eséllyel megosztja a nézőket afelől, hogy merészen túlpörgette a történéseket vagy elsüllyesztette magát az abszurditás vermében.
Az biztos azonban, hogy lehet a Kivérző szerelmen nevetni. A brutalitás olyannyira jár kéz a kézben a humorral, hogy néha elgondolkoztam azon, hogy igazából a filmről vagy rólunk, nézőkről árul el többet az, hogy egy dialógus közbeni fejlövésen röhögünk popcornnal a kezünkben. A rendezés-írás mellett a mellékszereplők alakítása is közrejátszik. Harris, Franco, Malone és Baryshnikov kiválóak, és jelentősen hozzáadnak az összhatáshoz. Itt is kiemelten fontos, hogy a film tudatosan a nézőben keltett első benyomásra épít, hogy aztán lebontsa és újjáépítse azokat: itt mindenki több annál, mint aminek látszik – és gyakran ördögibb is. Sőt.
helyszín pedig a keret az egészhez, ugyanis kiválóan festi meg a helyzetek hangulatát. A tikkasztó hőség, a városnak nevezett odú, a „No pain no gain” kaliberű motivációs szövegek a tetanuszgyanús súlyzókkal tarkított teremben olyannyira teremtik meg a helyet ott és akkor, 1989-ben, mint Franco bundesligás sérója, Harris kopaszfoltja körüli hosszú haja vagy Baryshnikov cigitől és ki tudja mitől sárga fogai. A film végére kissé úgy érezhetjük, hogy sehol máshol nem nézhettük volna végig ezt a cselekményt, mint akkor és ott.

És ezért – is – működik a Kivérző szerelem. Meg mert vagányul mesél vagány emberekről dolgokat. Töketlenül tökös – haha –, árad belőle a stílus és a szexualitás, és ismerős archetípusokat és műfaji kliséket pördít meg és állít a feje tetejére. Fináléja talán nem való mindenkinek, de hát

egy neo-noir leszbikus erotikus fekete humoros krimi-thriller hogyan is lenne már való mindenkinek?!
(roboraptor Georgiadis Leonidas )
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy megjelenés előtti könyv .
Kíváncsi vagy, miről fog szólni Dan Brown legújabb regénye, a The Secret of Secrets? Íme:
A világ legünnepeltebb thrillerírója egy újabb lenyűgöző regénnyel tér vissza – egy sodró lendületű, fordulatokkal teli és gondolatébresztő mesterművel, amely úgy fogja szórakoztatni az olvasókat, ahogy csak Dan Brown tudja.
Robert Langdon, az elismert szimbólumkutató professzor Prágába utazik, hogy részt vegyen Katherine Solomon korszakalkotó előadásán. Katherine neves noetikus tudós, akivel Langdon nemrég került kapcsolatba. Katherine egy olyan megdöbbentő felfedezéseket tartalmazó könyv kiadásának küszöbén áll, amely alapjaiban rengetheti meg az emberi tudat természetéről alkotott, évszázadok óta fennálló nézeteket. Ám egy brutális gyilkosság káoszba taszítja az utazást, és Katherine hirtelen eltűnik a kéziratával együtt.
Langdon egy hatalmas szervezet célkeresztjébe kerül, ráadásul közben vadásznak rá – méghozzá egy olyan alak, aki Prága ősi mitológiájából lépett elő. A hajsza Londonra és New Yorkra is kiterjed, Langdon pedig kétségbeesetten próbálja megtalálni Katherine-t… és a válaszokat. Az izgalmas történet során, amely a futurisztikus tudomány és a misztikus hagyományok világába vezet, sokkoló igazság tárul fel egy titkos projektről, amely örökre megváltoztatja az emberi elmével kapcsolatos gondolkodásunkat.
(a DaVinci kód utáni írásai nekem nem annyira tetszettek. most egy újabb ...hm na majd elolvasom)
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Áll a bál a rajzfilmes előkészületek miatt.

Akár perre is menne Korcsmáros Pál unokája a készülő Piszkos Fred-rajzfilm miatt​

Bár még csupán az előkészítés fázisában van a Piszkos Fred, a kapitány című animációs film Varsányi Ferenc rendezésében, az eredeti Rejtő Jenő-képregény öt évtizede elhunyt rajzolójának, Korcsmáros Pálnak az unokája, Korcsmáros Gábor akár pert is kilátásba helyez a film alkotói ellen, mondván, a figurák túlságosan hasonlítanak a nagypapa eredetileg a Fülesben megjelent illusztrációira. A rajzfilm alkotói cáfolnak.
A Korcsmáros unoka szerint nem szükségszerű, hogy csak a nagyapja stílusában készüljenek Rejtő-képregények, hiszen Jankovics Marcelltől Zórád Ernőn, Gugi Sándoron és Endrődi Istvánon keresztül Zsoldos Péterig sokan, köztük neves grafikusok megalkották a maguk Rejtő-univerzumát, a saját képükre formálva.


Korcsmáros Gábor azt mondta, több ismerőse is felhívta – laikusok és szakmabeliek egyaránt – már a múltkori Index-cikket olvasva, hogy rajzfilm készül a nagypapa figuráiból, és ilyenkor a vállalkozó elmagyarázza nekik, hogy ezek nem konkrétan Korcsmáros Pál rajzai, csak azok – szerinte – eltorzítva.
„Hiszem, hogy a Rejtő Jenő – Piszkos Fred, a kapitány című film elkészítése nemzeti ügy, amelynek össze kell hoznia a magyar embereket, miként évtizedekkel ezelőtt titkos, pad alatti olvasmányként generációk élményévé is vált. Boldogsággal tölt el bennünket, hogy egy hét leforgása alatt a különböző platformokon közel egymillió embert értünk el a teaser filmünkkel, és köszönjük azt a szeretetet, rengeteg üzenetet, amit a világ számos pontján élő magyar emberektől kaptunk. Ez megerősít bennünket, hogy hatalmas az érdeklődés a film iránt, és haladnunk kell tovább ezen a megkezdett úton. Minden eszközzel azon leszünk, hogy emlékezetes filmet csináljunk, amely nem szétválaszt, hanem összeköt bennünket.”
Van egy újabb kezdeményezés ha érdekel benneteket vegyetek részt benne.
Mottó: "Rozsdás ismét megverte a Nagy Főnököt, végül a részvénytársaság megalakult. Írásba foglalták a megegyezést."
Kedves csoport-társak! Idén emlékezünk meg Rejtő Jenő (1905-1943) születésének 120. évfordulójáról. Ennek keretében többféle rendezvény várható Budapesten és vidéken - ámde hogy az élményeken túl valami kézbevehető is maradjon az elkövetkezendő időkre, arra gondoltam, hogy stílusosan egy speciális kiadvány, könyvecske jelenjék meg (non-profit alapon).
Mivel 38 évesen hunyt el, 38 szövegrészletet fog tartalmazni - a legjellemzőbb, legérdekesebb textusokból egybemerítve. És most jön a csavar: mindezt kézzel írott formában: Péter Pászti kalligráfus vállalta, hogy papírra veti. És hogy még stílusosabbak legyünk, mindezt 120 példányban adjuk közre - egyedileg számozott, aláírt kivitelben, utánnyomás nix. Örök emlék - és garantáltan jól kiOLVASHATÓ (ellenben Rejtő kézírásával...)!
A szándék és ötlet, szerkesztő és betűbűvész már adott, a szövegválogatás és megírás már elindult - és alighanem kiadó is akad. Viszont arra gondoltam, hogy a kötetke ne csak az én ízlésemet tükrözze, így arra ösztönzök mindenkit, hogy vegyen részt a szövegek kiválasztásában. 1000-1500, max. 2000 leütés, tehát közel egy flekknyi terjedelemben. Remélem jó sok javaslat fut be - 20-25 szövegrészlet kell még.
A koncepció tehát az, hogy Rejtő irodalmi életművének egyfajta sűrítményét adjuk közre. A kevésbé ismert versek, újságcikkek, ill. hivatalos és magánlevelezés, hagyatékból kiadott szépirodalmi művek rostálását magamra veszem. Tőletek P. Howard-szövegrészleteket, Rejtő-kisregényekből, kabaréjelenetekből, operettekből, netán filmekből vett citátumokat várok. Hogy végül kikerekedjék a Rejtő-esszencia...
És ami nincs még, az a reprózási kapacitás, ill. egy gyakorlott, (művész)könyvtervezésben, tipográfiában is járatos Rejtő-rajongó, aki baráti alapon vállalná a közel 100 oldalas könyvecske ("hízlalt szövegfüzet") megálmodását. Akinek tehát van kedve részt venni a projektben, jelentkezzék nálam. Szponzorok is jól jöhetnek - a nyomda- és egyéb költségek előteremtése végett (de természetesen kitűnő széklábakat, pestises kísértethajókat, lakktáskákat és sivatagi konflislovakat, zöld lámpaernyőket is szívesen veszünk...).
Ezennel tehát a Rejtő 120 emlékévet hivatalosan is megnyitom, a virtuális rozsdamentes Rejtő-részvénytársaság is megalakult! Az 1500 leütés körüli szövegrészleteket pontos forrásmegjelöléssel/linkkel akár ide is írhatjátok - vagy privátban nékem. És nem muszáj csak humoros P. Howardokkal előrukkolni - elég széles a Rejtő-i szövegpaletta... Segítségeteket előre is köszönöm! Tintapiszkos üdvözlettel: Izzadt Greg kapitány
Ízelítőül ím a Pászti mester által eddig megírtakból.
1738258709384.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Pár szó vagyis elég sok szó....
Neil Gaiman
A hazai kiadói vélemények.
Fumax :
Pár szót szeretnénk szólni a Sandman és egyéb Gaiman-képregényekkel kapcsolatban.
Neil Gaiman ügynöke megkeresett minket, amikor az első infómorzsák és hírek még éppen csak elkezdtek szellőzni, és kikötötte, hogy mi semmilyen módon nem nyilatkozhatunk az ügyben. Ezt tiszteletben tartjuk természetesen, de nagy valószínűséggel ettől függetlenül sem nyilatkoznánk semmit, ahogy más témákban sem nyilatkozunk.
Amiről beszélhetünk, azok a kiadványok.
A Sandman: Nyitány megjelenése tavalyra volt tervezve, onnan csúszott át idénre, mert nem tudtunk vele elkészülni. Ezt azt jelenti, hogy már nagyon rég licenszeltük és rég szerződésünk volt rá, mielőtt kipattant volna ez az ügy. Volt, aki felvetette, hogy nem veszi meg a hamarosan megjelenő Sandman: Nyitányt, hogy ezáltal ne támogassa Gaimant. Egy félreértést szeretnénk ezzel kapcsolatban eloszlatni. Mi a DC-nek a kiadott mennyiség teljes jogdíját előre kifizettük (mint ahogy ez náluk az összes kiadványnál kötelező), így innentől kezdve a Sandman: Nyitány eladott példányai után sem Gaiman, sem a DC nem részesedik egy fillérben sem. Így aki büntető szándékkal nem veszi meg a kiadványt, az kizárólag minket büntet ezzel, senki mást. Emellett a Gaiman képregényeinek eltörlésére irányuló szándék azért is megkérdőjelezhető, hiszen ellentétben a regényeivel ezek nem csupán az ő munkái, hanem a számos kiváló rajzoló, kihúzó, színező, stb. munkái is, akik nagyon jelentős módon járultak hozzá ezen kiadványok elkészüléséhez, az ő művészetük is ez. A Sandman-sorozat így is a képregény-univerzum egyik legjelentősebb műve marad, és sok-sok tízmillió példányban ott marad az olvasók és könyvtárak polcain még akkor is, ha soha többet sehol nem készítenek új kiadást belőlük.
A Nyitánnyal le is zárul a Sandman-sorozat és úgy gondoljuk, hogy az, hogy ilyen minőségben végig tudott futni végül Magyarországon annak ellenére, hogy egyszer korábban már bebukott, ez mindenképpen a magyar képregényes színtér büszkeségére tarthat számot.
Még egy Gaiman-képregény biztosan meg fog jelenni tőlünk, erre is már korábban kötöttünk szerződést kifejezetten a ComicCon képregényes részlegét szervező barátaink azóta realizálódott terveivel összhangban, hiszen Dave McKean fog oda érkezni, ahogy azt már biztosan tudjátok. Természetesen még be fogjuk jelenteni a konkrét kiadványt később, külön posztban.
Ettől függetlenül természetesen ha valakinek ellenérzései vannak és emiatt úgy dönt, hogy mégsem akarja megvásárolni a kiadványt, mindenkinek szíve joga ezt eldönteni, nem a befolyásolásotokra írtuk ezt az egészet. Aki pedig megvásárolja a kiadványt, annak extra hálásak vagyunk.
Kérjük, hogy a kommentekben kulturált stílusban nyilvánuljatok meg, tartsátok tiszteletben egymás véleményét és érzéseit. A Sandman bejelentő posztunk alatt próbálkoztunk moderálással, de nem vált be, és végül mindenestül inkább töröltük a posztot. Itt most nem áll szándékunkban semmi ilyesmi. Részünkről elmondtunk mindent, amit akartunk és amit elmondhattunk ezzel kapcsolatban.

Agave:

Mi lesz itthon Neil Gaiman könyveivel? Megszólalt a magyar kiadó​

A zaklatási ügy miatt sorra távolodnak el Neil Gaiman angol írótól a kiadók, és hagyják félbe a könyvei alapján készült adaptációkat. Most kiderült, a szerző magyar kiadója milyen lépéseket tervez az ügyben.
Neil Gaimant még tavaly júniusban vádolta meg több nő is azzal, hogy szexuális zaklatást követett el, majd idén januárban újabb nők vallottak ugyanerről. Azóta már több amerikai kiadó is kijelentette, hogy nem szeretne a továbbiakban a szerzővel dolgozni, többek között a Dark Horse Comics, Gaiman képregényeinek kiadója, de a HarperCollins, a WW Norton is hasonlóan nyilatkozott.

Gaiman nemzetközi népszerűsége mellett Magyarországon is kifejezetten olvasott. Eddig minden könyve és novelláskötete megjelent magyarul, sőt egyre több képregénye is hazai forgalmazásba kerül. A szerző bár tagadja a vádakat, azt állította egy blogposztjában, hogy kész szembenézni a felelősséggel.

Ezt mondja a magyar kiadó​

Az Index nemrég megkérdezte a szerző hazai kiadóját, az Agavét, hogy mi az álláspontjuk az ügyben. Velkei Zoltán kiadóvezető úgy nyilatkozott, hogy semmilyen plusz információt nem tudnak az ügyről, ők is ugyanúgy a médiából tájékozódnak.
„Azért érezzük magunkat nehéz helyzetben, hogy érdemi választ adjunk, mert mi

nem tudjuk, hogy pontosan hány kiadó hátrált ki eddig, valamint hogy ők tudnak-e bármit, ami esetleg nem került még a széles körű nyilvánosság elé”
– nyilatkozta Velkei.

Az Agave közel 20 éve jelenteti meg a szerző könyveit Magyarországon. Velkei szerint talán az egyik legfontosabb szerző a kiadó számára, könyvei a fantasy zsánerben igen meghatározóak. Felmerül viszont a kérdés, hogy a vádak fényében is dolgozna-e tovább a könyveivel a kiadó:
„Nem szeretnénk döntést hozni érdemi tájékoztatás és bírósági ítélet nélkül.

Viszont amíg ez nem történik meg, nem tervezünk joghosszabbításokat”

Senki nem akar Gaimannel dolgozni​

A kiadók mellett több film- és sorozatgyártó cég is leállította a gyártást, így például egyelőre nem kap több folytatást az Elveszett próféciák, a Sandman: az álmok fejedelme, az Amerikai istenek, de a Coraline és a titkos ajtó, A temető könyve, illetve a Csillagpor feldolgozásait is leállították.

Legutóbb J.K. Rowling szólalt fel egy posztban az X-en, hogy épp ideje, hogy ne csak hallgasson az irodalmi közeg, hanem lépéseket tegyen. Továbbá Gaimant Harvey Weinsteinhez hasonlította.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy képregény.
Volt egyszer egy Indul a bakterház képregény, Korcsmáros Pál klasszikus rajzaival
a Képes Újságban jelent meg az 1960-aas években - ahová szintén rajzolt Korcsmáros Pál.
1738759063958.png 1738759077800.png
 
Oldal tetejére