A legokosabb, ha előre felkészülünk a jogainkból – ajánlja dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze.
A nyaralás a gondtalan pihenés időszaka, amely akkor az igazi, ha minden úgy történik, ahogy elterveztük. A leggondosabb szervezés mellett is azonban történhetnek olyan események, amelyekre nincs ráhatásunk, így előre sem tudunk felkészülni rájuk. Ilyen az is, ha repülős nyaralás során a járatunkat törlik, jelentősen késik, vagy netán nem az eredeti úticélra küldik el a bőröndünk. Ilyenkor a repülőtéren tehetetlenül állunk, nem tudva, hogy kinek a felelőssége a megrongálódott vagy elveszett poggyász, kérhetünk-e a várakozás során a repülőtéren ellátást, ki fogja kifizetni az éjszakai szállásunkat, egyáltalán hová fordulhatunk segítségért? A kérdésekre dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze válaszolt.
Ha a menetrend szerinti járatot nem indítja el a légitársaság (vagy a repülőgép visszafordul) és egy másik járattal kell utazni, a következő jogok illetik meg az utasokat:
– A repülőtéren írásos tájékoztatás a légiutas jogokról, és ingyenes telefonálás vagy e-mail biztosítása.
– Másik járatra jegyfoglalás vagy visszatérítés. (Az átfoglalás a következő legkorábbi járatra vagy a fogyasztó által választott későbbi időpontra történhet.)
– A várakozási időben ellátás (étkezés és innivaló) biztosítása.
– Éjszakai szállás és reptéri transzfer a legkorábbi következő járathoz.
– Kártalanítás fizetése az utazási távolsághoz igazodva: 250 euró (0–1500 km), 400 euró (1500 km felett EU-s tagállamok között vagy 1500–3500 km között EU-s tagállam és harmadik ország között), 600 euró (3500 km felett EU-s tagállam és harmadik ország között).
Nem jár kártalanítás, ha az indulás előtt legalább két héttel a járat törléséről tájékoztatást kapott az utazó, és akkor sem, ha az indulás előtti két hét és 7 nap között átfoglalást ajánlott fel a légitársaság – feltéve, hogy az indulás nem hamarabbi, mint két óra az eredeti időponthoz képest, illetve az érkezés nem történik később, mint négy óra. Ha az indulás előtti 7 napon belül ajánlják fel az átfoglalást, akkor abban az esetben nem jár kártalanítás, ha az indulás nem hamarabbi, mint egy óra az eredeti időponthoz képest, illetve az érkezés nem történik később, mint két óra. Nem jár továbbá kártalanítás rendkívüli körülmény (például sztrájk, időjárási viszonyok) fennállása esetén sem. Kisebb eltérés esetén a kártalanítás 50%-al csökkenthető.
Ha a járat induláskor késik, a késés időtartamától és a járat útvonalának hosszától függően a légitársaságnak segítséget kell nyújtania, továbbá az utas jogosult lehet arra, hogy a légitársaság visszatérítse a jegy árát és visszaszállítsa a kiindulási repülőtérre.
A későbbi indulás kártérítésre jogosító késésnek akkor minősül, ha legalább 3 óra késéssel érkezik meg a repülőgép az úticélhoz. Késés esetén az utas jogai a következők:
– A repülőtéren írásos tájékoztatás a légiutas jogokról, és ingyenes telefonálás vagy e-mail biztosítása.
– Étkezés és innivaló biztosítása.
– Amennyiben a késés olyan mértékű, akkor éjszakai szállás és reptéri transzfer biztosítása.
– 5 óra várható késés esetén az utas elállhat az utazástól, és a jegyár visszatérítésére jogosult.
– Kártalanítás fizetése az utazási távolsághoz igazodva: 250 euró (0–1500 km), 400 euró (1500 km felett EU-s tagállamok között, vagy 1500–3500 km között EU-s tagállam és harmadik ország között), 600 euró (3500 km felett EU-s tagállam és harmadik ország között).
Nem jár kártalanítás, ha a késést rendkívüli, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény okozta. Ennek megállapítása jogvita esetén hatósági, illetve bírósági eljárást igényelhet (például a fedélzeti naplóval vagy eseményjelentéssel kell igazolni a rendkívüli körülményt).
A légitársaságok számos okból megtagadhatják az utas beszállítását a repülőgépbe. Ezek alapvetően biztonsági szempontok alapján merülhetnek fel (például súlyos fertőző betegség, a megfelelő úti okmányok hiánya), de előfordulhat túlfoglalás vagy működtetési okok miatt is. Ha túlfoglalása esetén az utas önként lemond a saját helyéről, akkor kérhet átfoglalást egy másik járatra, visszakérheti a jegy árát, vagy elfogadhat kedvezményt is (például utalvány, ingyenes hotel, stb.).
A beszállítás visszautasítása esetén az utas a következőkre jogosult:
– A repülőtéren írásos tájékoztatás a légiutas jogokról, és ingyenes telefonálás vagy e-mail biztosítása
– Másik járatra jegyfoglalás vagy visszatérítés. (Az átfoglalás a következő legkorábbi járatra vagy a fogyasztó által választott későbbi időpontra történhet.
– A várakozási időben ellátás (étkezés és innivaló) biztosítása
– Éjszakai szállás és reptéri transzfer a következő legkorábbi járathoz
– Kártalanítás fizetése az utazási távolsághoz igazodva: 250 euró (0–1500 km), 400 euró (1500 km felett EU-s tagállamok között, vagy 1500–3500 km között EU-s tagállam és harmadik ország között), 600 euró (3500 km felett EU-s tagállam és harmadik ország között).
Ezek a jogok nem illetik meg az utast akkor, ha a beszállás visszautasítása ésszerű ok miatt történt (például egészségügyi okok, biztonsági kockázat, vízum vagy okmányok hiánya).
A feladott poggyász szállítása a légitársaság felelőssége. Ha az elvész vagy megrongálódott, akkor az utas kártérítésre jogosult. Az első, amit ilyenkor tennünk kell, hogy nyújtsunk be kártérítési kérelmet a légitársaság címére, vagy a repülőtéren panaszbejelentő nyomtatvány felvételét is kérhetjük (ún. PIR nyomtatvány). Erre 7 nap áll rendelkezésre. Ha viszont a poggyász ép, csak késve érkezett meg, a kártérítési kérelem benyújtására 21 nap áll rendelkezésre a poggyász átvételétől számítva.
Amennyiben nem érkezik meg a poggyász 21 nap eltelte után, akkor az elveszettnek minősül.
A kártérítés összege nem egységes, mint az előző esetekben, hanem annak megállapítása az igazolt költségek, számlák alapján történik.
Különösen értékes tárgyak esetén érdemes az utazás előtt külön értékbiztosítást kötni, vagy az utazás előtt kérni külön díj ellenében a légitársaságtól a maximális kártérítési összeg (1300 euró) megemelését.
A fentiek bármelyike esetében a panaszt először mindenképp a légitársasághoz (annak rendszeresített űrlapján) kell bejelenteni, illetve a légitársaság által megadott elérhetőségen. Ezzel kapcsolatosan szükség esetén segítséget nyújt az Európai Fogyasztói Központ. Ha az utas online vásárolta a jegyet, a panasz az Európai Bizottság által működtetett online vitarendezési platformon keresztül is benyújtható.
Amennyiben a légitársaság nem válaszol két hónapon belül, vagy nem ad választ érdemben, akkor az illetékes kormányhivatal járhat el. A kár megtérítése érdekében bírósághoz, vagy azt megelőzően a vita peren kívüli rendezése érdekben az illetékes békéltető testülethez fordulhatunk.
Amennyiben a légitársaság jogszabályi kötelezettségei ellenére fogyasztói jogokat sértő módon jár el, akkor az ügyészségnek lehetősége van a fogyasztók érdekei védelmében képviseleti kereset benyújtására. A képviseleti kereset benyújtásáról az ügyész dönt, és akkor fordul bírósághoz, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A képviseleti keresetet az ügyész nem az egyéni fogyasztó (bejelentő) érdekében indítja meg, hanem minden olyan személy érdekében, akit a jogsértés érint, vagy érinthet. A fogyasztói érdekeket a bíróság előtt a közérdekvédelmi ügyész képviseli, a fogyasztók személyesen nem vesznek részt a perben, így nem kell gondoskodni jogi képviseletről, és perköltség sem hárul rájuk.
A nyaralás a gondtalan pihenés időszaka, amely akkor az igazi, ha minden úgy történik, ahogy elterveztük. A leggondosabb szervezés mellett is azonban történhetnek olyan események, amelyekre nincs ráhatásunk, így előre sem tudunk felkészülni rájuk. Ilyen az is, ha repülős nyaralás során a járatunkat törlik, jelentősen késik, vagy netán nem az eredeti úticélra küldik el a bőröndünk. Ilyenkor a repülőtéren tehetetlenül állunk, nem tudva, hogy kinek a felelőssége a megrongálódott vagy elveszett poggyász, kérhetünk-e a várakozás során a repülőtéren ellátást, ki fogja kifizetni az éjszakai szállásunkat, egyáltalán hová fordulhatunk segítségért? A kérdésekre dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze válaszolt.
Ha törölték a járatot
Ha a menetrend szerinti járatot nem indítja el a légitársaság (vagy a repülőgép visszafordul) és egy másik járattal kell utazni, a következő jogok illetik meg az utasokat:
– A repülőtéren írásos tájékoztatás a légiutas jogokról, és ingyenes telefonálás vagy e-mail biztosítása.
– Másik járatra jegyfoglalás vagy visszatérítés. (Az átfoglalás a következő legkorábbi járatra vagy a fogyasztó által választott későbbi időpontra történhet.)
– A várakozási időben ellátás (étkezés és innivaló) biztosítása.
– Éjszakai szállás és reptéri transzfer a legkorábbi következő járathoz.
– Kártalanítás fizetése az utazási távolsághoz igazodva: 250 euró (0–1500 km), 400 euró (1500 km felett EU-s tagállamok között vagy 1500–3500 km között EU-s tagállam és harmadik ország között), 600 euró (3500 km felett EU-s tagállam és harmadik ország között).
Nem jár kártalanítás, ha az indulás előtt legalább két héttel a járat törléséről tájékoztatást kapott az utazó, és akkor sem, ha az indulás előtti két hét és 7 nap között átfoglalást ajánlott fel a légitársaság – feltéve, hogy az indulás nem hamarabbi, mint két óra az eredeti időponthoz képest, illetve az érkezés nem történik később, mint négy óra. Ha az indulás előtti 7 napon belül ajánlják fel az átfoglalást, akkor abban az esetben nem jár kártalanítás, ha az indulás nem hamarabbi, mint egy óra az eredeti időponthoz képest, illetve az érkezés nem történik később, mint két óra. Nem jár továbbá kártalanítás rendkívüli körülmény (például sztrájk, időjárási viszonyok) fennállása esetén sem. Kisebb eltérés esetén a kártalanítás 50%-al csökkenthető.
Ha késik a járat
Ha a járat induláskor késik, a késés időtartamától és a járat útvonalának hosszától függően a légitársaságnak segítséget kell nyújtania, továbbá az utas jogosult lehet arra, hogy a légitársaság visszatérítse a jegy árát és visszaszállítsa a kiindulási repülőtérre.
A későbbi indulás kártérítésre jogosító késésnek akkor minősül, ha legalább 3 óra késéssel érkezik meg a repülőgép az úticélhoz. Késés esetén az utas jogai a következők:
– A repülőtéren írásos tájékoztatás a légiutas jogokról, és ingyenes telefonálás vagy e-mail biztosítása.
– Étkezés és innivaló biztosítása.
– Amennyiben a késés olyan mértékű, akkor éjszakai szállás és reptéri transzfer biztosítása.
– 5 óra várható késés esetén az utas elállhat az utazástól, és a jegyár visszatérítésére jogosult.
– Kártalanítás fizetése az utazási távolsághoz igazodva: 250 euró (0–1500 km), 400 euró (1500 km felett EU-s tagállamok között, vagy 1500–3500 km között EU-s tagállam és harmadik ország között), 600 euró (3500 km felett EU-s tagállam és harmadik ország között).
Nem jár kártalanítás, ha a késést rendkívüli, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény okozta. Ennek megállapítása jogvita esetén hatósági, illetve bírósági eljárást igényelhet (például a fedélzeti naplóval vagy eseményjelentéssel kell igazolni a rendkívüli körülményt).
A beszállítás megtagadása, túlfoglalás
A légitársaságok számos okból megtagadhatják az utas beszállítását a repülőgépbe. Ezek alapvetően biztonsági szempontok alapján merülhetnek fel (például súlyos fertőző betegség, a megfelelő úti okmányok hiánya), de előfordulhat túlfoglalás vagy működtetési okok miatt is. Ha túlfoglalása esetén az utas önként lemond a saját helyéről, akkor kérhet átfoglalást egy másik járatra, visszakérheti a jegy árát, vagy elfogadhat kedvezményt is (például utalvány, ingyenes hotel, stb.).
A beszállítás visszautasítása esetén az utas a következőkre jogosult:
– A repülőtéren írásos tájékoztatás a légiutas jogokról, és ingyenes telefonálás vagy e-mail biztosítása
– Másik járatra jegyfoglalás vagy visszatérítés. (Az átfoglalás a következő legkorábbi járatra vagy a fogyasztó által választott későbbi időpontra történhet.
– A várakozási időben ellátás (étkezés és innivaló) biztosítása
– Éjszakai szállás és reptéri transzfer a következő legkorábbi járathoz
– Kártalanítás fizetése az utazási távolsághoz igazodva: 250 euró (0–1500 km), 400 euró (1500 km felett EU-s tagállamok között, vagy 1500–3500 km között EU-s tagállam és harmadik ország között), 600 euró (3500 km felett EU-s tagállam és harmadik ország között).
Ezek a jogok nem illetik meg az utast akkor, ha a beszállás visszautasítása ésszerű ok miatt történt (például egészségügyi okok, biztonsági kockázat, vízum vagy okmányok hiánya).
Elveszett, megrongálódott vagy késve érkező poggyász
A feladott poggyász szállítása a légitársaság felelőssége. Ha az elvész vagy megrongálódott, akkor az utas kártérítésre jogosult. Az első, amit ilyenkor tennünk kell, hogy nyújtsunk be kártérítési kérelmet a légitársaság címére, vagy a repülőtéren panaszbejelentő nyomtatvány felvételét is kérhetjük (ún. PIR nyomtatvány). Erre 7 nap áll rendelkezésre. Ha viszont a poggyász ép, csak késve érkezett meg, a kártérítési kérelem benyújtására 21 nap áll rendelkezésre a poggyász átvételétől számítva.
Amennyiben nem érkezik meg a poggyász 21 nap eltelte után, akkor az elveszettnek minősül.
A kártérítés összege nem egységes, mint az előző esetekben, hanem annak megállapítása az igazolt költségek, számlák alapján történik.
Különösen értékes tárgyak esetén érdemes az utazás előtt külön értékbiztosítást kötni, vagy az utazás előtt kérni külön díj ellenében a légitársaságtól a maximális kártérítési összeg (1300 euró) megemelését.
Hová fordulhatunk?
A fentiek bármelyike esetében a panaszt először mindenképp a légitársasághoz (annak rendszeresített űrlapján) kell bejelenteni, illetve a légitársaság által megadott elérhetőségen. Ezzel kapcsolatosan szükség esetén segítséget nyújt az Európai Fogyasztói Központ. Ha az utas online vásárolta a jegyet, a panasz az Európai Bizottság által működtetett online vitarendezési platformon keresztül is benyújtható.
Amennyiben a légitársaság nem válaszol két hónapon belül, vagy nem ad választ érdemben, akkor az illetékes kormányhivatal járhat el. A kár megtérítése érdekében bírósághoz, vagy azt megelőzően a vita peren kívüli rendezése érdekben az illetékes békéltető testülethez fordulhatunk.
Mikor léphet fel az ügyészség?
Amennyiben a légitársaság jogszabályi kötelezettségei ellenére fogyasztói jogokat sértő módon jár el, akkor az ügyészségnek lehetősége van a fogyasztók érdekei védelmében képviseleti kereset benyújtására. A képviseleti kereset benyújtásáról az ügyész dönt, és akkor fordul bírósághoz, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A képviseleti keresetet az ügyész nem az egyéni fogyasztó (bejelentő) érdekében indítja meg, hanem minden olyan személy érdekében, akit a jogsértés érint, vagy érinthet. A fogyasztói érdekeket a bíróság előtt a közérdekvédelmi ügyész képviseli, a fogyasztók személyesen nem vesznek részt a perben, így nem kell gondoskodni jogi képviseletről, és perköltség sem hárul rájuk.
