Kevés a pénz, nincs se perspektíva, se megbecsülés, irány valamelyik fapados légitársaság - a Magyar Nemzet szerint a vadászpilóták harmada kiléphet.
A Magyar Honvédség huszon-egynéhány vadászpilótájának akár egyharmada is szögre akaszthatja az egyenruháját a közeljövőben, és civil – többek között fapados – légitársaságoknál folytathatja karrierjét – értesült a Magyar Nemzet. A lap szerint a lépés már régóta érlelődik, és abban több tényezőnek is szerepe van. Így kérdésessé válhat a kormány által elvállalt nemzetközi missziók teljesíthetősége is.
Így például az mno.hu-n olvashtó írás szerint a honvédségben csaknem másfél évtizede nem volt értékelhető bérfejlesztés, ezt pedig már nem tudják kompenzálni az életpályamodell bevezetésével, illetve a második fél évtől beígért jelentős bérfejlesztéssel sem.
A lap állítja, a pilóták és a repülőműszakiak elvándorlásáért nemcsak az anyagi és szociális, hanem a szakmai megbecsülés és perspektíva hiánya is felelős. A képzés rendszere is kedvezőtlen irányba változott. A kritikusok szerint „multifunkcionális katonák termelése” a cél, ami összeegyeztethetetlen az olyan kifinomult képzést igénylő szakmákkal, mint amilyenek a légierőben találhatók. Erre példa, hogy míg az általános – sokszor elavult – katonai ismeretekre terelődött a figyelem, ma egy honvédségi repülőműszakinak tanuló, majdan milliárdos technikát kézben tartó fiatal szakmai felkészítésére kevesebb óraszám jut, mint egy civil OKJ-s bicikliműszerészére.
A Magyar Honvédség huszon-egynéhány vadászpilótájának akár egyharmada is szögre akaszthatja az egyenruháját a közeljövőben, és civil – többek között fapados – légitársaságoknál folytathatja karrierjét – értesült a Magyar Nemzet. A lap szerint a lépés már régóta érlelődik, és abban több tényezőnek is szerepe van. Így kérdésessé válhat a kormány által elvállalt nemzetközi missziók teljesíthetősége is.
Így például az mno.hu-n olvashtó írás szerint a honvédségben csaknem másfél évtizede nem volt értékelhető bérfejlesztés, ezt pedig már nem tudják kompenzálni az életpályamodell bevezetésével, illetve a második fél évtől beígért jelentős bérfejlesztéssel sem.
A lap állítja, a pilóták és a repülőműszakiak elvándorlásáért nemcsak az anyagi és szociális, hanem a szakmai megbecsülés és perspektíva hiánya is felelős. A képzés rendszere is kedvezőtlen irányba változott. A kritikusok szerint „multifunkcionális katonák termelése” a cél, ami összeegyeztethetetlen az olyan kifinomult képzést igénylő szakmákkal, mint amilyenek a légierőben találhatók. Erre példa, hogy míg az általános – sokszor elavult – katonai ismeretekre terelődött a figyelem, ma egy honvédségi repülőműszakinak tanuló, majdan milliárdos technikát kézben tartó fiatal szakmai felkészítésére kevesebb óraszám jut, mint egy civil OKJ-s bicikliműszerészére.
