Nagyon tetszett ez a kifejezés: "édesharmat méz". Kíváncsi voltam rá, hogy mit takar az elnevezés.
Ezt az érdekességet találtam:
Származás alapján két nagy csoportba lehet sorolni a mézeket: virágméz és édesharmatméz. (Igen, a harmadik a teszkós...)
A virágokból "készülő" mézet a méhecskék nem virágporból készítik elsősorban, hanem nektárból. A méhek a virágról egyszerre nektárt és virágport is gyűjtenek: a nektárt a mézgyomrukban, a virágport a hátsó lábukon lévő kis kosárkában szállítják a kaptárba. Amikor itt az ideje a méz elvételének, és megbontjuk a méhkaptárokat, jól lehet látni a méhek hátsó lábán lévő aranyos gombócokat, amik kb. fél lencse méretűek is lehetnek. Mivel a testük is telis tele lesz virágporral, mikor kiürítik a nektárt a kaptárban, belekerül a nektárba virágpor is. (A virágpor a méhecskék egyetlen fehérjeforrása, ebből építik fel testfehérjéiket és ezzel működnek a mirigyeik is.) Így a mézben valóban van virágpor tartalom is.
Az édesharmat méznek, mivel a forrása nem virág, hanem levélnedv, a virágpor tartalma elenyésző. Ahol sok lombos- és fenyőerdő van, édesharmat mézet gyűjtenek a méhek. Az édesharmat úgy keletkezik, hogy különböző rovarok a levelek és hajtások nedvszállító rostjaiból kiszívják az ott keringő folyadékot, ennek egy részét megeszik, a felesleget pedig kicsit átalakítva kibocsátják a levelekre. Ezt gyűjtik össze a méhek és ebből készül az édesharmat méz, amit a méhek ugyanúgy készítenek, érlelnek, besűrítenek és viaszfedéllel zárnak, mint a virágmézeket.
Ezek sokkal sötétebbek, mint a virágmézek. Ha ez a méz fenyőerdőből származik, akkor nevezik fenyőméznek.