Kedves Seelie!
Az interneten irdatlan mennyiségű információ található, én úgy igyekszem eligazodni köztük, hogy a soha nem hallott neveket beírom a keresőbe és átnézegetem az így kapott site-okat, hogy mi olvasható az illetőről. Erről a japán történészről Shohotu Faisi-ról semmi nincs - illetve ami van, az csupán 3-4 magyar oldalon, ami mind ugyanabból a forrásból származik.
Ezért nem árt, ha egy kicsit kételkedünk benne.
Az mindenesetre igaz, hogy a japánok úgy tekintenek ránk mint rokon nemzetre.
Kedves Seelie!
Az interneten irdatlan mennyiségű információ található, én úgy igyekszem eligazodni köztük, hogy a soha nem hallott neveket beírom a keresőbe és átnézegetem az így kapott site-okat, hogy mi olvasható az illetőről. Erről a japán történészről Shohotu Faisi-ról semmi nincs - illetve ami van, az csupán 3-4 magyar oldalon, ami mind ugyanabból a forrásból származik.
Ezért nem árt, ha egy kicsit kételkedünk benne.
Az mindenesetre igaz, hogy a japánok úgy tekintenek ránk mint rokon nemzetre.
Nem tudom, mi igaz erről a japán tudósról. Azt viszont tudom, hogy egyetlen nemzet fiai tudnak akcentus nélkül megtanulni japánul, a magyarok. A lányom egyik osztálytársának anyukája japán. Ővele szoktam időnként beszélgetni. Ezt tőle tudom.
Hadd símogassam meg én is egy kis írással azért a magyar érzelműek lelkét. Ezt e-mail-ban kaptam (miért nem írok inkább fénypostát ):
Mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről?
<o>></o>>
Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!<o>></o>>
<o>></o>>
- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta : <o>></o>>
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". <o>></o>>
<o>></o>>
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): <o>></o>>
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság." <o>></o>>
<o>></o>>
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta: <o>></o>>
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér*zelmek titkos rezdüléseit."<o>></o>>
- Grover S. Krantz amerikai kutató: <o>></o>>
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
<o>></o>>
- Ove Berglund svéd orvos és műfordító: <o>></o>>
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) <o>></o>>
<o>></o>>
- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) <o>></o>>
Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
(Firenze 1984. X. 12. )
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .! <o>></o>>
<o>></o>>
SiriusB
Én ezt egy másik fórumból másoltam ide, - igazad van - nem néztem utána a személynek. Magyarul gőzöm sincs, hogy e levél hiteles vagy sem. Mindenesetre a panasz jogos, japánék részéről:mrgreen:
Nem tudom, hogy már szerepelt e a fórumban, de én olvastam olyan dolgokról is, hogy a magyar néhány Észak-Amerikai indián törzzsel rokonnép. Főleg a nyelvi hasonlóságokat boncolgatták, de kultúrák között is vannak hasonlóságok, pl. turulmadár, amit ugye Emes álmában látott, ugyanaz a madár, mint az amerikaiak thunderbirdje. Mi igaz ebből nem tudom, hisz a magyar őstörténet homályba vész.
Annyit azonban biztosan tudok, hogy nincs finnugor őshaza, már akkor megbukott az elmélet, amikor azt kitalálták.
A "kicsi" rendben.Próbálkozzunk a Manitou-val.Tájszólással valahogy így hangzik a karácsonyi ének:Maenbő az áungyáu....Így lehet a Mani=menyi=me/n/nyei.Folytatás:Né má meijnyi sokaut Tou/d/ a gyereécske! Lehet Manitou a Nagy Szellem a Menyei Tudó?Nem tudom, milyen rokonságban állhatunk az Észak-amerikai indiánokkal, de két érdekes dolgot ideírok.
Az egyik a Niagara neve. A vízesés, ahol nagy-garral jön a víz. Ez bizony magyarul értelmes.
A másik egy kisregéyhez kapcsolódik. Talán belemagyarázásnak tűnik, de nem hiszek a véletlenben. Szóval szerintem egy író, ha pl. indiánokról ír regényt, előtte tanulmányt végez, hogy marhaságokat ne írjon bele. Pl. a szellemek nevét nem hibázhatja el. És egy kisregényben - William Kent Krueger: Hajsza a tavak vidékén - istennévként, szellemnévként szerepel a Kitchie Manitou. A Manitou ugye a Nagy Szellem. A Kitchie - hogyan mondjuk ki: kicsi? Szóval vagy a Kicsi szellemről vagy az Isten Gyermekről van szó?
Érdekes megnézni még a Tamana kutatásról szóló oldalakat.